Az optimális megjelenítéshez ajánlott nem webes e-mail kliens használata.

Híreink

Ön rendelt taxit? – számok a vélemények mögött

Budapesten mintegy 3700, a környező településeken pedig további 300-400 főtevékenységként taxis személyszállítást megjelölő egyéni vállalkozás és cég működik – őket érinti elsősorban a főváros új taxirendelete. A taxis cégek közül nagyon kevés ad le éves beszámolót működéséről, de ezek alapján a taxis piac árbevétele alig haladja meg az évi 6 milliárd forintot.

Viszonylag kis belépési költségű, nagy fluktuációjú szektor a taxis piac Budapesten, legalábbis ez derül ki az Opten céginformációs szolgáltató statisztikájából, amit a főtevékenységként taxis személyszállítást megjelölő cégekről készített. Jelenleg országosan több mint 7900 ilyen cég működik, 90 százalékban egyéni a vállalkozók, de sok olyan taxis is van, aki bejelentés nélkül vagy minimális óraszámra bejelentett munkavállalóként dolgozik. Budapesten 3700, a főváros környéki településeken pedig további 300-400 taxis cég van bejegyezve. Feltehetően ők azok, akiket most érint a főváros új taxirendelete.

A mérleget leadó taxis cégek összesített árbevétele 2011-ben alig haladta meg a 6 milliárd forintot – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. A legnagyobb 50 cégtől megtisztított átlagos éves árbevétel csak 1,2 millió forint, ami akár igazolhatja is a közkeletű vélekedést, miszerint a taxisok csak annyi számlát állítanak ki, amennyit muszáj. Ez az árbevétel ugyanis nyilvánvalóan nem fedezheti az autó fenntartási és üzemeltetési költségeit, és nem nyújt megélhetést ennyi háztartásnak. A mérleget leadó taxis vállalkozások ilyen kis árbevétel mellett természetesen veszteségesek: összesített adózás utáni eredményük mínusz 4 milliárd forint volt.

Tovább a teljes cikkre

Cégtár

A 2012-es jogszabályi változások következtében 2013 elején a cégbíróságoknál több százezer változásbejegyzési kérelem került rögzítésre. A beérkezett hatalmas adatmennyiség miatt a változások közzétételének átfutási ideje is jelentős mértékben megnövekedett.

A felhalmozódott közzétételek feldolgozása érdekében 2013.03.28–tól várhatóan egy hónapon keresztül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (MHK) hetente több lapszámot fog megjelentetni, amely során a felhalmozódott változásbejegyzések folyamatosan közzétételre kerülnek.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól kapott hivatalos Cégközlöny adatok alapján a 2013. év 16. hetében megjelent Cégközlöny adatai szerint az indult eljárások száma az alábbi:

A Hivatalos Cégjegyzékből való törlések az alábbi megosztásban jelentek meg:

Az újonnan alakult cégek száma az adott Cégközlönyben 571 db.

A héten 65476 cégnév, 33260 székhelycím és 24317 alaptőke változást tett közzé a Cégbíróság.

Az eddigi összes Cégközlönyben közzétett adatot figyelembe véve a jelenleg rendben működő, Magyarországon bejegyzett cégek száma: 515404 db.

Jogsegéd - dr. Bata Zoltán

Egyezség a csődeljárásban

A csődeljárás alapvető célja, hogy az adós megállapodásra jusson a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről. Az egyezségben ezen belül megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról. Egyes követelések ellenében a megállapodás alapján a hitelező részesedést szerezhet az adós gazdálkodó szervezetben, a követelésekért harmadik személy kezességet vállalhat, vagy azokra az adós más biztosítékot adhat. Tartalmazhatja az egyezség az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadását valamint mindazt, amit a felek az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében lényegesnek tartanak beleértve az egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját is (Cstv. 19. § (1) bekezdés). Az egyezség megkötésénél a szavazati jogra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amelyeket az egyezségi tárgyalás szabályainál már ismertettünk (Cstv. 19. § (2) bekezdés). Az egyezség akkor köthető meg, ha az adós a szavazatra jogosult hitelezőktől a biztosított és nem biztosított követelés osztályban külön-külön a szavazattöbbséget megkapta (Cstv. 20. § (1) bekezdés). A megkötött egyezség hatálya azokra a hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezségkötéshez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt, továbbá kiterjed azokra a hitelezőkre is, amelyek vitatott követelésére tartalékot kellett képezni, vagy ehelyett biztosítékot kellett számukra nyújtani. A megállapodást ezen hitelezők tekintetében kényszeregyezségnek nevezzük. Ugyanakkor az egyezség ezen hitelezőkre nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint az ugyanazon hitelezői osztályba tartozó az egyezségkötéshez hozzájáruló hitelezők részére. A vitatott követelés részre a hitelezőnek csak akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha az adós ellen indított perben a bíróság jogerős ítéletet hozott, amellyel a hitelező követelésének jogalapját és összegszerűségét is megállapította, vagy a hitelező igényét közigazgatási úton érvényesítette az adóssal szemben (Cstv. 20. § (2) bekezdés). Amennyiben a hitelező az igény bejelentésére nyitva álló határidőt elmulasztotta, az egyezségkötésben nem vehet részt, az egyezség hatálya nem terjed ki rá. A határidőt elmulasztó hitelező igényét az adós ellen nem érvényesítheti, azonban a más által indított felszámolási eljárásban el nem évült követelését bejelentheti, azonban késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot és más bírság vagy pótlék jellegű követelést a felszámolási eljárásban sem érvényesíthet (Cstv. 20. § (3) bekezdés).

Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen az egyezségkötésben részt vett hitelezők felsorolását, hitelezői osztályát, követelésük összegét, szavazataik számát, az elfogadott adósságrendezési és újjászervezési programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját, a teljesítési határidők esetleges módosítását, a követelések elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adósságállomány rendezése, az adós fizetőképességének helyreállítása és megőrzése érdekében lényegesnek tartanak. Az egyezségnek tartalmaznia kell ezen túlmenően valamennyi hitelező nevét és postacímét, esetleges kézbesítési megbízottjuk vagy képviselőjük nevét, a hitelezői választmány hitelezői képviselő esetén megjelölve azt is, hogy melyik hitelezőket képviselik (Cstv. 21. § (1) bekezdés). Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, a vagyonfelügyelő illetve ha van hitelezői választmány akkor a választmány is ellenjegyzi (Cstv. 21. § (2) bekezdés).

Az egyezségi tárgyalás eredményét az adós gazdálkodó szervezet vezetője köteles 5 munkanapon belül, a fizetési haladék meghosszabbítása esetén pedig annak lejártát megelőző negyvenöt napon belül a bíróságnak bejelenteni. Egyezségkötés esetén az egyezséget, illetve az egyezségkötés feltételeinek teljesülését igazoló jegyzőkönyveket be kell nyújtani a bíróságnak. A bejelentési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén a bíróság az adós vezetőjét 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja (Cstv. 21/A § (1) bekezdés). A bíróság az egyezség jóváhagyásáról a kérelem beérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül dönt. Az egyezség jóváhagyására irányuló kérelmet a bíróság 3 munkanapos jogvesztő határidő tűzésével egy alkalommal hiánypótlásra visszaadhatja (Cstv. 21/A § (2) bekezdés). Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, akkor azt a bíróság végzéssel jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen perújításnak nincs helye (Cstv. 21/A § (3) bekezdés). Amennyiben az adós ellen az ideiglenes moratórium elrendelése előtt végrehajtási eljárást indítottak, a csődeljárás befejezetté nyilvánítása esetén a folyamatban lévő pénzkövetelés behajtása iránti eljárások a csődegyezségben foglaltak teljesítéséig illetve a teljesítési határidő leteltéig szünetelnek kivéve azokat a követeléseket, amelyeket a fizetési haladék időtartama alatt is ki kell egyenlíteni. A végrehajtási eljárás folytatását a csődeljárásba bejelentkezett hitelező kérheti. A végrehajtás a hitelezőt a csődegyezség alapján megillető összegre folytatható (Cstv. 21/A § (4) bekezdés).

Ha az egyezség nem jön létre vagy az nem felel meg a jogszabályoknak a bíróság a csődeljárást megszünteti, hivatalból megállapítja az adós fizetésképtelenségét és elrendeli felszámolását. A megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladék időtartamát a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő második munkanap 0 óráig meghosszabbítja. A vagyonfelügyelő megbízatása a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós pedig a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyelőt ezen időszakra megillető díjat az adós köteles előlegezni (Cstv 21/B § (1) bekezdés). Amennyiben a nyilvántartásba vett hitelezők száma meghaladja a 100-at a bíróság végzéseit a Cégközlönyben közzétett hirdetmény útján kézbesíti (Cstv. 21/C § (1) bekezdés).  

2013.04.05.

Magyar Közlöny 65-67/2013. számában megjelent jogszabályok

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent jogszabályok

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Termékeink

CÉGTÁR Pénzügyi adatokkal (Online) adatbázisunk tartalmazza valamennyi működő vagy törölt magyarországi cég összes Cégközlönyben közzétett vagy csak az KIM-től (korábban IRM) átvett nyilvános adatát. A hetente frissülő rendszerben felsorolásra kerülnek a mérleg-, és eredmény-kimutatás adatok három évre visszamenőleg. Az előző szolgáltatás kiegészítve az Opten - Kapcsolati Háló és Opten -Személyes Kapcsolati Háló modullal feltérképezi a cégek közötti kapcsolati viszonyokat és a vizsgált céghez kötődő magánszemélyeket.

Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszer - EOKR: a szolgáltatás alapja egy különböző forrásokból építkező adatbázis, mely egy helyen, egy csokorba gyűjtve kínálja a lekérdezett cégre vonatkozó összes, hivatalosan elérhető negatív információt. A felhasználó bármely gazdálkodó szervezetről lekérdezheti, van-e valamilyen követelés, vagy fizetésképtelenségi eljárás vele szemben a rendszerben, valamint a szolgáltatón keresztül bejelentheti adósait a követelés-nyilvántartásba.

A MÉRLEGTÁR a cégeknek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz beküldött éves beszámolók adatait tartalmazza 2001-ig visszamenőleg. A legfrissebb, rendelkezésre álló adatok a 2011. december 31-én lezárt beszámolókból származnak.

Online CÉGELEMZÉS szolgáltatásunk cég-, pénzügyi és tartozás adatok, valamint személyi kapcsolatok alapján objektív modellben adja meg a kérdéses cég értékelését, javasolt kereskedelmi hitelmaximumát.

Automatikus Partnerfigyelő Szolgáltatásunk - APAFI: a felhasználó által megadott partnerek hetenként történő automatikus figyelését végzi, azok bármely bejegyzett adatának megváltozását nyomon követve, adószám vagy cégjegyzékszám alapján.

Külföldi céginformáció rendelhető tőlünk rövid határidővel. Európai cégek, pénzügyi adatokkal és csődkockázati besorolással bővített, cégriportjait szolgáltatjuk ügyfeleink részére.

Pályázati management összetett szolgáltatásunk egyedi igényekre szabott pályázatfigyelést biztosít, majd a pályázat elkészítését követően, a pályázatban bemutatott projekt befejezéséig segíti ügyfeleinket, a pályázati folyamat adminisztratív feladatainak ellátásában is.

Üzleti Navigátor Füzetsorozatunk évente többször adó, járulékügyi és TB-vel kapcsolatos témakörökkel jelentkezik, melyek naprakész nyomtatott segédeszközei a kis- és középvállalkozások vezetői részére.

Marketing adatbázisok: a kommunikációs és marketing ügynökségek elengedhetetlen, folyamatosan frissített információforrása, mely az általunk gyűjtött forrásokra támaszkodó adatbázis. A piacon működő cégek legfontosabb telefon és fax számai, honlap illetve e-mail címei mellett feltünteti az árbevétel és létszám kategóriákat is.

OptiJUS (Online) jogi-adatbázis szolgáltatásunk összességében több mint 29 ezer magyar jogszabályt, 110 ezer egyéb jogi eszközt, 76 ezer európai uniós joganyagot, 115 ezer döntvényt (alkotmánybírósági, legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai, egyéb bírósági, közbeszerzési és versenytanácsi határozatot) tartalmaz. Minőségileg igen fontos szerepet játszik az adatbázisban megtalálható 33 jogszabályi nagykommentár, a mintegy 1800 irat- és nyomtatványminta, továbbá 51 ezer tárgyszó, melyek köre folyamatosan bővül. Az adattartalomhoz a felhasználók moduláris előfizetési lehetőséggel férhetnek hozzá. A felhasználói igények rugalmas kielégítése érdekében előfizetőink már az alapszolgáltatás keretében is hozzáférhetnek a magyar jogszabályok mellet a több mint 22 ezer bírósági határozathoz, 2 magyarázathoz (Ptk., Ket.), és 1453 iratmintához.

E-kommentár: A Nagykommentár- és az Adó TB modulokban megtalálható kommentárok elektronikus formában, egyenként is megrendelhetőek ajándék adathordozón.

Nyomtatott kiadványaink:

Az új Ptk. konverziós táblája

Bírói Gyakorlat Füzetek

Jema - Jogesetek Magyarázata

Nagykommentár a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (1959. évi IV. törvény)

Feliratkozás és leiratkozás. Tudnivalók

Amennyiben Ön a továbbiakban nem kívánja a hírlevelet megkapni Hírlevél leiratkozás oldalunkon kérheti a hírlevél-küldés megszüntetését.
Amennyiben Ön ezt a hírlevelet a jövőben szeretné saját címére megkapni, küldjön e-mail-t a feliratkozas@opten.hu címre.
Amennyiben úgy gondolja, a hírlevélben szereplő információk ismerősének, kollégájának is hasznosak lehetnek, küldjön nekik ajánlást!

Partnereink

Kapcsolat

Ügyfélszolgálat: 06 1/222 3130
Fax: 06 1/470 0750
Értékesítés: 06 1/696 0688
Cím: 1142 Budapest, Rákospatak u. 82.
Internet: www.opten.hu
A szolgáltatásokkal kapcsolatos ismertető oldal: www.opten.hu
E-mail: opten@opten.hu