Az optimális megjelenítéshez ajánlott nem webes e-mail kliens használata.

Híreink

Tovább hullanak a cégek

Februárban a rövid hónap ellenére 2529 cég szűnt meg Magyarországon, adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató. Az adat – 14,4 százalékos növekedés a megelőző év februárjához képest – megerősíti az elmúlt hónapok erős növekedési trendjét. Ennél is rosszabb képet fest a cégvilágról az utolsó három hónapra visszatekintő megszűnési átlag, ami egy év alatt 26 százalékkal emelkedett.

Februárban a januárinál 272-vel több, összesen 2527 céget töröltek a cégbíróságok Magyarországon. „Magas szinten stabilizálódott a megszűnések száma, és félő, hogy a következő hónapokban tovább emelkedik, hiszen a vártnál rosszabb GDP-adat azt valószínűsíti, hogy a válság tovább szedi áldozatait” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. A tervezett kormányzati intézkedések, mint a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vagy a késedelmes fizetések szabályozása segíthet a lánctartozások felszámolásában és a behajthatatlannak tűnő kintlévőségek rendezésében, de az ördög ezúttal is a részletekben rejlik: a fő kérdés az, hogy milyen apparátus fogja a szabályokat betartatni, és mekkora hatékonysággal.

Az elmúlt három hónapban átlagosan 2528 társaság szűnt meg az országban havonta, ami 26 százalékkal több a 2012 elején regisztrált 2009 darabos háromhavi átlagnál. „Jól látszik, hogy tartós tendenciáról beszélhetünk: a cégek helyzete kilátástalan, a nemfizetések miatt sokszor azok sem bírják a nyomást, akiknek még van munkájuk” – mondja Tóth Tamás.

Tovább a teljes cikkre

Cégtár

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól kapott hivatalos Cégközlöny adatok alapján a 2013. év 9. hetében megjelent Cégközlöny adatai szerint az indult eljárások száma az alábbi:

A Hivatalos Cégjegyzékből való törlések az alábbi megosztásban jelentek meg:

Az újonnan alakult cégek száma az adott Cégközlönyben 0 db.

A héten 9336 cégnév, 6306 székhelycím és 6803 alaptőke változást tett közzé a Cégbíróság.

Az eddigi összes Cégközlönyben közzétett adatot figyelembe véve a jelenleg rendben működő, Magyarországon bejegyzett cégek száma: 516522 db.

Jogsegéd - dr. Bata Zoltán

A fizetési haladék

A csődeljárás célja, hogy az egyébként fizetési nehézségekkel küzdő cég lehetőség szerint megmenthető legyen. Ennek érdekében a csődeljárásban a céget ideiglenes fizetési haladék illetve fizetési haladék illeti meg annak érdekében, hogy a csődvagyont megőrizzék a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében. A fizetési haladék időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezető pénzintézetek és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amellyel a haladék célját meghiúsítanák. A fizetési haladék nem mentesít a csődeljárási kérelem benyújtásakor fennálló és az azt követően keletkezett munkabér és bér jellegű juttatások, az ezeket terhelő adók és közterhek, a végkielégítés, a tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati kereset kiegészítés, a szakképzésben résztvevő tanulók részére járó juttatások, a villamos energia és földgáz szolgáltatás díja, egyéb közműdíjak a számlavezető bank által felszámított számlavezetési díj, és a vagyonfelügyelőnek a nyilvántartásba vételi díjakkal nem fedezett díja és költségei megfizetése alól. A fizetési haladék időtartama alatt is meg kell fizetni az általános forgalmi adót, a jövedéki adót és a termékdíjat, vissza kell téríteni az adós számlájára tévedésből átutalt összegeket, és teljesíteni kell a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges és a vagyonfelügyelő által jóváhagyott kötelezettségeket (Cstv. 11. § (1) bekezdés).

A fizetési haladék időtartama alatt az adóssal szemben beszámítási kifogásnak nincs helye, de a folyamatban lévő perekben a csődeljárás kezdő időpontjáig előterjesztett beszámítási kifogásokat el lehet bírálni. Az adós számlái terhére megbízás nem teljesíthető a fentebb ismertetett kötelezettségeken kívül, illetve az adós számlája ellen fizetési megbízás (inkasszó) nem nyújtható be. Az adóssal szemben – ugyancsak a fentebb ismertetett kivételekkel – pénzkövetelés iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárások szünetelnek, új végrehajtási eljárás pedig nem rendelhető el. Az adós vagyonával szemben nem lehet semmilyen biztosítékot érvényesíteni, így a követelésen alapított zálogjog alapján, valamint a zálogtárgyból vagy óvadékból nem lehet kielégítést keresni, a biztosítéki célból alapított vételi jogot nem lehet érvényesíteni, a biztosítéki célú tulajdon átruházás esetén pedig az ingatlanra csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzésével adható ki a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges hozzájárulás, az ingóságot pedig csak a vagyonfelügyelő ellenjegyzése mellett lehet átadni a hitelezőnek. Az adós a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti, a hitelező pedig az ilyen követeléseket nem érvényesítheti. Az adós új kötelezettséget csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával vállalhat. Az adós vagyona terhére kifizetések – ideértve a gazdasági tevékenység tovább folytatásához szükséges kifizetéseket is – csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával teljesíthetők. Az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni és azt nem lehet felmondani azon az alapon, hogy az adós ellen csődeljárás indult, illetőleg, hogy nem egyenlíti ki a fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait (Cstv. 11. § (2) bekezdés).

Ha az adós olyan kifizetést teljesít, amelyre a fizetési haladék időtartama alatt is köteles, a pénzforgalmi megbízások esetében erről nyilatkoznia kell (Cstv. 11. § (3a) bekezdés). A fizetési haladék nem szünteti meg az adós és a hitelezők közötti jogviszonyokat, azonban annak időtartama alatt a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése csak a törvényben meghatározott korlátozásokkal lehetséges. A fizetési haladék időtartama alatt az adós nem fizetéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók (Cstv. 11. § (4) bekezdés). A határidőben bejelentett hitelezői követelés a fizetési haladék időtartama alatt kamatozik (Cstv. 11. § (5) bekezdés). A határidőben bejelentett hitelezői igények tekintetében a vagyoni igények érvényesítésére illetve a keresetindításra jogszabályban meghatározott határidők meghosszabbodnak (Cstv. 11. § (6) bekezdés). A bíróság az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét pénzbírsággal sújtja, ha a fenti rendelkezésekbe ütköző módon kifizetést teljesít, vagy lehetővé teszi, hogy a hitelező a céggel szemben igényt érvényesítsen. A pénzbírság összege a kifizetett vagy érvényesített összeg 10 %-a. A kötelezettség teljesítésére és a pénzbírság kiszabására figyelmeztető végzést meg kell küldeni az adós azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság vagy egyéni cég esetében tulajdonosának) amely a bírság kiszabásának alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás időpontjában a társaságban az említett részesedéssel rendelkezett. A tag a bírság behajthatatlansága esetén kezesként felel (Cstav. 11. § (7) bekezdés). Jogosulatlan kifizetés esetén a bíróság elrendelheti, hogy vagyonfelügyelőt együttes cégjegyzési és a bankszámlával történő rendelkezés jog illesse meg. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye (Cstv. 11. § (8) bekezdés).


2013.02.23.
 

Magyar Közlöny 31-36/2013. számában megjelent jogszabályok

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent jogszabályok

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Termékeink

CÉGTÁR Pénzügyi adatokkal (Online/DVD) adatbázisunk tartalmazza valamennyi működő vagy törölt magyarországi cég összes Cégközlönyben közzétett vagy csak az KIM-től (korábban IRM) átvett nyilvános adatát. A hetente frissülő rendszerben felsorolásra kerülnek a mérleg-, és eredmény-kimutatás adatok három évre visszamenőleg. Az előző szolgáltatás kiegészítve az Opten - Kapcsolati Háló és Opten -Személyes Kapcsolati Háló modullal feltérképezi a cégek közötti kapcsolati viszonyokat és a vizsgált céghez kötődő magánszemélyeket.

Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszer - EOKR: a szolgáltatás alapja egy különböző forrásokból építkező adatbázis, mely egy helyen, egy csokorba gyűjtve kínálja a lekérdezett cégre vonatkozó összes, hivatalosan elérhető negatív információt. A felhasználó bármely gazdálkodó szervezetről lekérdezheti, van-e valamilyen követelés, vagy fizetésképtelenségi eljárás vele szemben a rendszerben, valamint a szolgáltatón keresztül bejelentheti adósait a követelés-nyilvántartásba.

A MÉRLEGTÁR a cégeknek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz beküldött éves beszámolók adatait tartalmazza 2001-ig visszamenőleg. A legfrissebb, rendelkezésre álló adatok a 2011. december 31-én lezárt beszámolókból származnak.

Online CÉGELEMZÉS szolgáltatásunk cég-, pénzügyi és tartozás adatok, valamint személyi kapcsolatok alapján objektív modellben adja meg a kérdéses cég értékelését, javasolt kereskedelmi hitelmaximumát.

Automatikus Partnerfigyelő Szolgáltatásunk - APAFI: a felhasználó által megadott partnerek hetenként történő automatikus figyelését végzi, azok bármely bejegyzett adatának megváltozását nyomon követve, adószám vagy cégjegyzékszám alapján.

Külföldi céginformáció rendelhető tőlünk rövid határidővel. Európai cégek, pénzügyi adatokkal és csődkockázati besorolással bővített, cégriportjait szolgáltatjuk ügyfeleink részére.

Pályázati management összetett szolgáltatásunk egyedi igényekre szabott pályázatfigyelést biztosít, majd a pályázat elkészítését követően, a pályázatban bemutatott projekt befejezéséig segíti ügyfeleinket, a pályázati folyamat adminisztratív feladatainak ellátásában is.

Üzleti Navigátor Füzetsorozatunk évente többször adó, járulékügyi és TB-vel kapcsolatos témakörökkel jelentkezik, melyek naprakész nyomtatott segédeszközei a kis- és középvállalkozások vezetői részére.

Marketing adatbázisok: a kommunikációs és marketing ügynökségek elengedhetetlen, folyamatosan frissített információforrása, mely az általunk gyűjtött forrásokra támaszkodó adatbázis. A piacon működő cégek legfontosabb telefon és fax számai, honlap illetve e-mail címei mellett feltünteti az árbevétel és létszám kategóriákat is.

OptiJUS (Online/DVD) jogi-adatbázis szolgáltatásunk összességében több mint 27 ezer magyar jogszabályt, 110 ezer egyéb jogi eszközt, 75 ezer európai uniós joganyagot, 109 ezer döntvényt (alkotmánybírósági, legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai, egyéb bírósági, közbeszerzési és versenytanácsi határozatot) tartalmaz. Minőségileg igen fontos szerepet játszik az adatbázisban megtalálható 32 jogszabályi nagykommentár, a mintegy 1800 irat- és nyomtatványminta, továbbá 51 ezer tárgyszó, melyek köre folyamatosan bővül. Az adattartalomhoz a felhasználók moduláris előfizetési lehetőséggel férhetnek hozzá. A felhasználói igények rugalmas kielégítése érdekében előfizetőink már az alapszolgáltatás keretében is hozzáférhetnek a magyar jogszabályok mellet a több mint 22 ezer bírósági határozathoz, 2 magyarázathoz (Ptk., Ket.), és 1453 iratmintához.

E-kommentár: A Nagykommentár- és az Adó TB modulokban megtalálható kommentárok elektronikus formában, egyenként is megrendelhetőek ajándék adathordozón.

Nyomtatott kiadványaink:

Az új magyar magánjog compendiuma

Bírói Gyakorlat Füzetek

ADÓ TBtár 2011

Zsebtörvénytár 2011
KET Kérdezz-Felelek
Az Alkotmány Kommentárja

Jema - Jogesetek Magyarázata

Nagykommentár a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (1959. évi IV. törvény)

Feliratkozás és leiratkozás. Tudnivalók

Amennyiben Ön a továbbiakban nem kívánja a hírlevelet megkapni Hírlevél leiratkozás oldalunkon kérheti a hírlevél-küldés megszüntetését.
Amennyiben Ön ezt a hírlevelet a jövőben szeretné saját címére megkapni, küldjön e-mail-t a feliratkozas@opten.hu címre.
Amennyiben úgy gondolja, a hírlevélben szereplő információk ismerősének, kollégájának is hasznosak lehetnek, küldjön nekik ajánlást!

Partnereink

Kapcsolat

Ügyfélszolgálat: 06 1/222 3130
Fax: 06 1/470 0750
Értékesítés: 06 1/696 0688
Cím: 1142 Budapest, Rákospatak u. 82.
Internet: www.opten.hu
A szolgáltatásokkal kapcsolatos ismertető oldal: www.opten.hu
E-mail: opten@opten.hu