Az optimális megjelenítéshez ajánlott nem webes e-mail kliens használata.

Híreink

 Pénz, piac és partnerség

Túlélés és fejlődés a közösség részeként

Helyszín: Szombathely,Városháza Nagyterem, Kossuth Lajos u. 1-3., I. emelet
Időpont: 2012. április 5. (csütörtök), 9.00-13.30

Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala és a Piac & Profit  közös konferenciája az önkormányzat, a kormányzat és az üzleti szektor partnerségére helyezi a hangsúlyt. Az együttműködés, partnerség, összefogás, összehangolódás, az érdekek harmonizációja nélkül ugyanis egyik partner sem lehet sikeres.

A partnerséget és a helyi közösség részekénti létezést hangsúlyozó rendezvényre kkv-kat, külön említve az agrárvállalkozásokat, az önkormányzatokat és a térség fejlesztésében érdekelt szervezeteket várják a szervezők.

A konferencia egy csokorba fűzi a kormányzati, pénzintézeti, Európai Uniós, helyi finanszírozási és fejlesztési lehetőségeket, valamint bemutatja a legfrissebb, leghatékonyabb kockázatminimalizálási üzleti megoldásokat, melyek alkalmazása versenyelőnnyé válhat.

A térség vállalkozóinak és önkormányzatainak fejlődése múlik azon, hogyan tudják az érintettek optimálisan kihasználni az mkv-k, kkv-k és az agrárium, valamint a térségfejlesztés kedvezményes és egyéb forráslehetőségeit, s azt a helyi üzleti, társadalmi környezet fellendítésére transzformálni.

 A rendezvény április 5-én, Szombathelyen, a Városháza a nagytermében kerül megrendezésre.

Regisztráció és részletes tematika a www.piacesprofit.hu oldalon található.

Cégtár

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumtól kapott hivatalos Cégközlöny adatok alapján a 2012. év 12. hetében megjelent Cégközlöny adatai szerint az indult eljárások száma az alábbi:

A Hivatalos Cégjegyzékből való törlések az alábbi megosztásban jelentek meg:

Az újonnan alakult cégek száma az adott Cégközlönyben 865 db.

A héten 14536 cégnév, 3789 székhelycím és 941 alaptőke változást tett közzé a Cégbíróság.

Az eddigi összes Cégközlönyben közzétett adatot figyelembe véve a jelenleg rendben működő, Magyarországon bejegyzett cégek száma: 525411 db.

Jogsegéd - dr. Bata Zoltán:

A társasági vagyon védelme

A részvénytársaság vagyona elkülönül a részvényesek magánvagyonától. Azzal, hogy a részvényes „beszállt” egy részvénytársaságba, az általa teljesített vagyoni hozzájárulás kikerül saját magánvagyonából, és a részvénytársaság tulajdonába kerül át. A részvényest ennek fejében a részvény tulajdonjoga, az ahhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, illetve az a lehetőség illeti meg, hogy a részvényét az aktuális piaci áron értékesítheti illeti meg. Ennek megfelelően a részvénytársaság saját tőkéjéből a részvényesnek tagsági viszonyára tekintettel kifizetést csak a törvényben meghatározott esetekben, és az alaptőke leszállítását kivéve csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből illetve a szabad eredménytartalék terhére lehet teljesíteni. Nem kerülhet sor semmilyen jogcímen kifizetésre, ha a számviteli törvénynek megfelelően helyesbített saját tőke összege nem éri el a részvénytársaság alaptőkéjét (Gt. 219. § (1) bekezdés). Az alapszabály előírhatja, hogy az igazgatóságnak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a részvényesek részére történő kifizetés nem veszélyezteti a részvénytársaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeit. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetésekért, illetve a valótlan tartalmú nyilatkozat megtételével okozott károkért az igazgatóság tagjai teljes magánvagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságnak (Gt. 219. § (2) bekezdés). Kifizetésnek minősülnek a pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni értékű juttatások a részvénytársaság által ellenérték nélkül juttatott részvények kivételével (Gt. 219. § (3) bekezdés). A részvényes rosszhiszeműsége esetén a fenti feltételeknek meg nem felelő kifizetéseket vissza kell fizetni. A részvényes rosszhiszeműségét – vagyis azt, hogy a jogosulatlan kifizetésről tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett volna – a részvénytársaság köteles bizonyítani (Gt. 219. § (4) bekezdés). Ezeket a rendelkezéseket az olyan kifizetésekre is alkalmazni kell, amelyekben a részvényes nem részvényesi minőségére tekintettel részesült, de annak fentebb ismertetett törvényi feltételei nem állnak fenn, illetve felelős társasági gazdálkodás követelményeivel nem összeegyeztethetők (Gt. 222. § (1) bekezdés). A részvénytársaságban a szavazatok legalább öt százalékával rendelkező részvényesek illetőleg azon hitelezők, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelései elérik a jegyzett tőke tíz százalékát a költségek megelőlegezésével egyidejűleg kérhetik a cégbíróságtól független szakértő kirendelését annak megállapítására, hogy a részvényes a részére teljesített kifizetést köteles-e visszafizetni (Gt. 22. § (2) bekezdés) A kamatozó részvény kivételével a részvény után kamatot fizetni tilos (Gt. 219. § (5) bekezdés).

A részvényest a fenti rendelkezések alapján felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményből a részvényei névértékére eső arányos hányad, más szóval osztalék illeti meg. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalék fizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvbe be van jegyezve. Az alapszabály ettől eltérő időpontot (pl. a mérleg forduló napját) is meghatározhat. Az alapszabály lehetővé teheti, hogy az osztalékot a részvénytársaság ne pénzben fizesse ki, hanem más vagyoni értékű juttatásként teljesítse. A részvényes osztalékra csak a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában jogosult (Gt. 220. § (1) bekezdés). Az osztalék kifizetésre az alapszabályban az egyes részvény osztályokra megállapított külön szabályok figyelembe vételével kerülhet sor (Gt. 220. § (2) bekezdés, részletesen lásd az egyes részvényfajtákról szóló korábbi hírleveleinkben megjelent cikkeinket). A közgyűlés az osztalék fizetéséről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat az igazgatóság javaslatára. Ha a részvénytársaságnál felügyelőbizottság működik, az igazgatóság javaslatát a felügyelőbizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia (Gt. 220. § (3) bekezdés). Két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban a közgyűlés osztalék előleg kifizetéséről határozhat. Ennek feltétele egyfelől, hogy a részvénytársaság rendelkezzen az osztalék előleg kifizetéséhez szükséges fedezettel. Ennek megállapításához közbenső mérleget kell készíteni. A kifizetés nem haladhatja meg az utolsó lezárt üzleti év lezárása óta keletkezett eredménynek a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét, és a helyesbített saját tőke összege a kifizetés folytán nem csökkenhet az alaptőke összege alá. További előfeltétele az osztalékelőleg kifizetésének, hogy a részvényesek vállalják annak visszafizetését, ha utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján osztalékfizetésre nem lenne lehetőség (Gt. 221. § (1) bekezdés). Az alapszabály felhatalmazhatja az igazgatóságot, hogy a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása mellett a közgyűlés helyett határozzon osztalékelőleg fizetéséről, természetesen a fenti feltételek fennállása esetén (Gt. 221. § (2) bekezdés).

Magyar Közlöny 32-34/2012. számában megjelent jogszabályok

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent jogszabályok

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Termékeink

CÉGTÁR Pénzügyi adatokkal (Online/DVD) adatbázisunk tartalmazza valamennyi működő vagy törölt magyarországi cég összes Cégközlönyben közzétett vagy csak az KIM-től (korábban IRM) átvett nyilvános adatát. A hetente frissülő rendszerben felsorolásra kerülnek a mérleg-, és eredmény-kimutatás adatok három évre visszamenőleg. Az előző szolgáltatás kiegészítve az Opten - Kapcsolati Háló és Opten -Személyes Kapcsolati Háló modullal feltérképezi a cégek közötti kapcsolati viszonyokat és a vizsgált céghez kötődő magánszemélyeket.

Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszer - EOKR: a szolgáltatás alapja egy különböző forrásokból építkező adatbázis, mely egy helyen, egy csokorba gyűjtve kínálja a lekérdezett cégre vonatkozó összes, hivatalosan elérhető negatív információt. A felhasználó bármely gazdálkodó szervezetről lekérdezheti, van-e valamilyen követelés, vagy fizetésképtelenségi eljárás vele szemben a rendszerben, valamint a szolgáltatón keresztül bejelentheti adósait a követelés-nyilvántartásba.

A MÉRLEGTÁR a cégeknek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz beküldött éves beszámolók adatait tartalmazza 2001-ig visszamenőleg. A legfrissebb, rendelkezésre álló adatok a 2010. december 31-én lezárt beszámolókból származnak.

Online CÉGELEMZÉS szolgáltatásunk cég-, pénzügyi és tartozás adatok, valamint személyi kapcsolatok alapján objektív modellben adja meg a kérdéses cég értékelését, javasolt kereskedelmi hitelmaximumát.

Automatikus Partnerfigyelő Szolgáltatásunk - APAFI: a felhasználó által megadott partnerek hetenként történő automatikus figyelését végzi, azok bármely bejegyzett adatának megváltozását nyomon követve, adószám vagy cégjegyzékszám alapján.

Külföldi céginformáció rendelhető tőlünk rövid határidővel. Európai cégek, pénzügyi adatokkal és csődkockázati besorolással bővített, cégriportjait szolgáltatjuk ügyfeleink részére.

Pályázati management összetett szolgáltatásunk egyedi igényekre szabott pályázatfigyelést biztosít, majd a pályázat elkészítését követően, a pályázatban bemutatott projekt befejezéséig segíti ügyfeleinket, a pályázati folyamat adminisztratív feladatainak ellátásában is.

Üzleti Navigátor Füzetsorozatunk évente többször adó, járulékügyi és TB-vel kapcsolatos témakörökkel jelentkezik, melyek naprakész nyomtatott segédeszközei a kis- és középvállalkozások vezetői részére.

Marketing adatbázisok: a kommunikációs és marketing ügynökségek elengedhetetlen, folyamatosan frissített információforrása, mely az általunk gyűjtött forrásokra támaszkodó adatbázis. A piacon működő cégek legfontosabb telefon és fax számai, honlap illetve e-mail címei mellett feltünteti az árbevétel és létszám kategóriákat is.

OptiJUS (Online/DVD) jogi-adatbázis szolgáltatásunk összességében több mint 50 ezer magyar jogszabályt, 90 ezer egyéb jogi eszközt, 53 ezer európai uniós joganyagot, 67 ezer alkotmánybírósági, legfelsőbb bírósági, ítélőtáblai, egyéb bírósági, közbeszerzési és versenytanácsi határozatot tartalmaz. Minőségileg igen fontos szerepet játszik az adatbázisban megtalálható 27 jogszabályi nagykommentár, a mintegy 1800 irat- és nyomtatványminta, továbbá 38 ezer tárgyszó, melyek köre folyamatosan bővül. Az adattartalomhoz a felhasználók moduláris előfizetési lehetőséggel férhetnek hozzá. A felhasználói igények rugalmas kielégítése érdekében előfizetőink már az alapszolgáltatás keretében is hozzáférhetnek a magyar jogszabályok mellet a több mint 12 ezer bírósági határozathoz, 2 magyarázathoz (Ptk., KET), és mintegy 1200 iratmintához.

E-kommentár: A Nagykommentár- és az AdóTb modulokban megtalálható kommentárok elektronikus formában, egyenként is megrendelhetőek ajándék adathordozón.

Nyomtatott kiadványaink:

ADÓ TBtár 2011

Zsebtörvénytár 2011
KET Kérdezz-Felelek
Az Alkotmány Kommentárja

Jema - Jogesetek Magyarázata

Nagykommentár a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (1959. évi IV. törvény)

Feliratkozás és leiratkozás. Tudnivalók

Amennyiben Ön a továbbiakban nem kívánja a hírlevelet megkapni Hírlevél leiratkozás oldalunkon kérheti a hírlevél-küldés megszüntetését.
Amennyiben Ön ezt a hírlevelet a jövőben szeretné saját címére megkapni, küldjön e-mail-t a feliratkozas@opten.hu címre.
Amennyiben úgy gondolja, a hírlevélben szereplő információk ismerősének, kollégájának is hasznosak lehetnek, küldjön nekik ajánlást!

Partnereink

Kapcsolat

Ügyfélszolgálat: 06 1/222 3130
Fax: 06 1/470 0750
Értékesítés: 06 1/696 0688
Cím: 1142 Budapest, Rákospatak u. 82.
Internet: www.opten.hu
A szolgáltatásokkal kapcsolatos ismertető oldal: www.opten.hu
E-mail: opten@opten.hu