Továbbra is a fertőzöttebb ágazatok közé tartozik az építőipar
2015.05.20
|
ágazati elemzés
cégalapítás
cégtörlés
felszámolás
statisztika
Csaknem 600 cég szűnt meg Magyarországon áprilisban az építőiparban, miközben mindössze 250 új alakult. Ilyen mértékű leépülésre sohasem volt példa, még akkor sem, amikor a lánctartozások és a gazdasági válság egyszerre szedte áldozatait az ágazatban. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint azonban a látszat csal: az építőiparban kevesebb a feszültség, mint három-négy éve.
594 cég szűnt meg az építőiparban 2015 áprilisában. Ez éppen úgy rekord, ahogy az összes cég között csúcsot döntött áprilisban a törlések száma. Csakhogy az építőiparban korábban indult meg a cégtörlések számának emelkedése, mint más gazdasági ágazatokban, ezért az első négy hónap növekedési dinamikája csak 24 százalékos, szemben az összes cég körében tapasztalható 35 százalékkal.
Áprilisban a megszűnésekkel szemben csak 250 új cégalapítás állt az építőiparban, így a működő társaságok száma tovább csökkent. „Az adatok egyrészről az évek óta tartó konszolidációból, másrészt a versenyszektor megrendeléseinek hiányából eredeztethetők” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Az igazgató diagnózisa szerint arról van szó, hogy a tulajdonosi szerkezet rendkívül szétaprózott ebben a tőkeigényes ágazatban. A szűkös likviditás és az eladósodottság már a válság előtt is lánctartozásokhoz vezetett, sok vállalkozás tetszhalott állapotba került, de a hatóságok és a tulajdonosok csak az elmúlt egy évben kezdték meg a romok eltakarítását – ennek az eredménye a megszűnések mostani fellendülése.
Továbbra is komoly probléma, hogy az ágazat beruházásaiban a központi költségvetésből származó források dominálnak. Az infrastrukturális beruházások mellett elenyésző a lakóingatlan-fejlesztés, továbbá az új szerződések állománya és a teljes szerződésállomány is csökkenőben van. Így a trend azt mutatja, hogy a 2014-ben felfutó állami megrendelések ugyan még húzzák az ágazatot, de a kifutó beruházásokat sem központi oldalról, sem versenypiaci oldalról nem képesek pótolni az új megrendelések. Az építőipari kilátások ezért – a trendet nézve – nem túl kedvezőek.
Ezen a helyzeten csak az ingatlanpiac és a banki hitelezés felfutása segíthet. Mind a két tényező a levegőben van, de széles körű beindulásuk még nem érezhető. A lakosság továbbra is inkább megtakarítóként, mintsem beruházóként működik a gazdaságban, a hitelekkel és a pénzintézetekkel kapcsolatos bizalma rendkívül csekély, így a hitelezés felfutása és az ingatlanpiac felpörgése, ha el is kezdődik, nem lesz látványos, inkább lassú és fokozatos. Javítja a kilátásokat, hogy a jelenlegi ingatlanberuházási szint még a lakásállomány fenntartásához sem elegendő, így közép- és hosszú távon elkerülhetetlen a lakóingatlan-fejlesztés felfutása.
„A versenyszektor stagnálása mellett hangsúlyosak a hatósági intézkedések és a jogalkotás is” – véli Tóth Tamás. Hatósági oldalon a cégbíróság egyre gyakrabban indítja meg a kényszertörlési eljárást azokkal a társaságokkal szemben, amelyek nem találhatók, vagy nem tesznek eleget adminisztrációs kötelezettségüknek. A jogalkotás pedig azzal járul hozzá a cégek számának csökkenéséhez, hogy egyre több felelősséget terhel a tulajdonosokra, így egyre kevésbé vonzó lehetőség számukra a közterhek fizetésének elhanyagolása vagy az adósságok felhalmozása, majd a társaság megszüntetése.
Erre utal, hogy az ágazatban két év leforgása alatt rendkívüli mértékben csökkent azoknak a cégeknek a száma, amelyek adósságokat felhalmozva felszámolás útján szűntek meg. 2013 áprilisában az akkor megszűnő társaságok 80 százalékát felszámolási eljárást követően törölték, most az arány mindössze 47 százalék volt. „Ez még mindig sokkal rosszabb, mint az összes cég körében regisztrált arány, vagyis az építőipar továbbra is a fertőzöttebb ágazatok közé tartozik. A mutató csökkenése ugyanakkor arra utal, hogy itt is javul az üzleti fegyelem” – mondja az Opten igazgatója.
Továbbra is komoly probléma, hogy az ágazat beruházásaiban a központi költségvetésből származó források dominálnak. Az infrastrukturális beruházások mellett elenyésző a lakóingatlan-fejlesztés, továbbá az új szerződések állománya és a teljes szerződésállomány is csökkenőben van. Így a trend azt mutatja, hogy a 2014-ben felfutó állami megrendelések ugyan még húzzák az ágazatot, de a kifutó beruházásokat sem központi oldalról, sem versenypiaci oldalról nem képesek pótolni az új megrendelések. Az építőipari kilátások ezért – a trendet nézve – nem túl kedvezőek.
Ezen a helyzeten csak az ingatlanpiac és a banki hitelezés felfutása segíthet. Mind a két tényező a levegőben van, de széles körű beindulásuk még nem érezhető. A lakosság továbbra is inkább megtakarítóként, mintsem beruházóként működik a gazdaságban, a hitelekkel és a pénzintézetekkel kapcsolatos bizalma rendkívül csekély, így a hitelezés felfutása és az ingatlanpiac felpörgése, ha el is kezdődik, nem lesz látványos, inkább lassú és fokozatos. Javítja a kilátásokat, hogy a jelenlegi ingatlanberuházási szint még a lakásállomány fenntartásához sem elegendő, így közép- és hosszú távon elkerülhetetlen a lakóingatlan-fejlesztés felfutása.
„A versenyszektor stagnálása mellett hangsúlyosak a hatósági intézkedések és a jogalkotás is” – véli Tóth Tamás. Hatósági oldalon a cégbíróság egyre gyakrabban indítja meg a kényszertörlési eljárást azokkal a társaságokkal szemben, amelyek nem találhatók, vagy nem tesznek eleget adminisztrációs kötelezettségüknek. A jogalkotás pedig azzal járul hozzá a cégek számának csökkenéséhez, hogy egyre több felelősséget terhel a tulajdonosokra, így egyre kevésbé vonzó lehetőség számukra a közterhek fizetésének elhanyagolása vagy az adósságok felhalmozása, majd a társaság megszüntetése.
Erre utal, hogy az ágazatban két év leforgása alatt rendkívüli mértékben csökkent azoknak a cégeknek a száma, amelyek adósságokat felhalmozva felszámolás útján szűntek meg. 2013 áprilisában az akkor megszűnő társaságok 80 százalékát felszámolási eljárást követően törölték, most az arány mindössze 47 százalék volt. „Ez még mindig sokkal rosszabb, mint az összes cég körében regisztrált arány, vagyis az építőipar továbbra is a fertőzöttebb ágazatok közé tartozik. A mutató csökkenése ugyanakkor arra utal, hogy itt is javul az üzleti fegyelem” – mondja az Opten igazgatója.
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított társaságok számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. A mutató áprilisi értéke az építőiparban átlagosan 23,3 százalék volt, szemben az összes cég között mért 16,8 százalékkal. Megyei szinten az áprilisi ágazati Opten – CFI Veszprém, Tolna és Bács-Kiskun megyében mutatta a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg produkálta.
Az Opten – CFI megyénként az építőiparban, 2015. április
| Megye | Működő cégek | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten – CFI |
| Bács-Kiskun | 1719 | 3 | 7 | 5 | 6,98% |
| Tolna | 747 | 4 | 3 | 2 | 11,24% |
| Veszprém | 1127 | 5 | 6 | 2 | 11,71% |
| Zala | 827 | 5 | 5 | 3 | 14,51% |
| Győr-Moson-Sopron | 1754 | 8 | 18 | 7 | 17,79% |
| Pest | 7752 | 34 | 86 | 16 | 18,58% |
| Vas | 768 | 7 | 5 | 0 | 18,75% |
| Komárom-Esztergom | 1453 | 8 | 15 | 0 | 19,00% |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 1008 | 5 | 11 | 5 | 19,05% |
| Békés | 735 | 1 | 11 | 2 | 19,59% |
| Nógrád | 488 | 2 | 6 | 2 | 19,67% |
| Somogy | 891 | 5 | 12 | 2 | 22,90% |
| Hajdú-Bihar | 1810 | 9 | 27 | 5 | 23,87% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 1976 | 12 | 28 | 4 | 24,29% |
| Baranya | 1451 | 8 | 22 | 7 | 24,81% |
| Fejér | 1707 | 11 | 25 | 1 | 25,31% |
| Csongrád | 1394 | 9 | 23 | 6 | 27,55% |
| Budapest | 13364 | 97 | 230 | 30 | 29,36% |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 1479 | 11 | 31 | 10 | 34,08% |
| Heves | 936 | 6 | 23 | 3 | 37,18% |
| ÖSSZESEN | 43386 | 250 | 594 | 112 | 23,34% |
* Újonnan indult eljárások