Közlemények

Tovább zsugorodott a hazai ruhaipar

Tovább zsugorodott a hazai ruhaipar

A koronavírus járvány előtti utolsó „békeévhez” képest tovább zsugorodott a hazai ruhaipar.

Amíg 2019-ben Magyarországon 1779 darab ilyen fő profilú vállalkozás működött, addig 2021-re számuk 1625 darabra csökkent. Bár a cégalapítási kedv 2019-hez képest a két rákövetkező évben valamelyest emelkedett, ez nem tudta kiegyenlíteni az ezzel párhuzamosan megugró cégmegszűnések számát. A megszűnési formák közül, a vizsgált 3 évben a kényszertörlések vezetnek, ráadásul úgy, hogy a kormány a veszélyhelyzet kihirdetésével megtiltotta az új kényszertörlési eljárások kezdeményezését. Valószínű, hogy enélkül ezek az értékek még magasabbak lennének. A kényszertörlések után a felszámolási eljárások és a végelszámolási eljárások következnek. Elmondhatjuk ennek alapján, hogy a megszűnő piaci szereplők többsége hatósági, vagy hitelezői kezdeményezésre tűnt el a hazai cégpopulációból. Összességében mivel a teljes cégbázisban összágazati szinten nőtt a cégek száma, így az, hogy ebben az ágazatban csökkent a működő vállalkozások száma, sokat elmond a szektor jelenlegi helyzetéről.
 
Időszak Működő cégek (db) Cégalapítások (db) Megszűnések (db) Felszámolások* (db) Kényszertörléssel megszűnt cégek (db) Végelszámolással megszűnt cégek (db) Nettó árbevétel (eFt) Adózás előtti eredmény (millió Ft) Alkalmazotti létszám év végén (fő)
2019 1779 db 37 db 140 db 25 db 69 db 35 db 111 162 000 eFt. 2 949 000 eFt 18 953 fő
2020 1693 db 54 db 120 db 14 db 49 db 46 db 108 978 000 eFt. 2 353 000 eFt 17 865 fő
2021 1625 db 52 db 88 db 16 db 18 db 44 db nem lezárt üzleti év nem lezárt üzleti év 15 930 fő
*újonnan indult eljárások

Az összárbevétel alakulása szempontjából sem lehetnek elégedettek a piaci szereplők. Amíg 2019-ben a szektor árbevétele meghaladta a 111 milliárd forintot, addig 2020-ban az összárbevétel már nem érte el a 109 milliárd forintot sem. Hasonló csökkenés figyelhető meg az adózás előtti eredmény vizsgálatakor. A 2019-es 2,9 milliárd forintnyi adózás előtti eredmény a rákövetkező évben 2,3 milliárd forintra zsugorodott.

Alkalmazotti létszám tekintetében szintén jelentős a csökkenés. 2019-2021 viszonylatában több mint 3000 munkahely szűnt meg ezeknél a vállalkozásoknál. Ennek a romló teljesítmény és a piaci szereplők számának csökkenése mellett a növekvő munkaerőhiány is az okozója.

A koronavírus járvány természetesen nagyon különböző helyzetben érte a ruhaipari vállalkozásokat. Az azonban általánosságban elmondható, hogy a járvány kezdetén a megrendelések elapadtak, sokan kénytelenek voltak profilt váltani és átállni a maszkgyártásra. Ennek oka, hogy döntően bérmunkában dolgoznak a hazai ruházati vállalkozások, így a külföldi cégek megrendeléseitől függött, hogy mennyi munkájuk volt. Az ellátási láncok megszakadtak, illetve lerövidültek. Sok nemzetközi cég ennek hatására visszatelepítette a gyártást Európába, így a jól működő és rugalmasan alkalmazkodni tudó hazai cégek némelyike még akár új megrendelésekhez is juthatott. Ez azonban nem tudta a szektor egészét növekedési pályára állítani.

Szintén nem rántotta ki még a kátyúból a piac szereplőit a tavaly februárban és márciusban pályáztatott 15 milliárd forintnyi uniós támogatás, amit a hazai divat- és designipari vállalkozások között osztottak szét. Igaz, hogy itt a támogatás elnyeréséért többek között a ruházati és cipő kis- és nagykereskedőkkel, és a hazai bútorgyártókkal is együtt kellett versenybe szállni.  Mivel azonban a pályázati projektek gazdasági hasznosulása áthúzódhatott a tavalyi évre, a 2021-es pénzügyi adatok talán már kedvezőbbek lehetnek – zárja elemzését Hantos Zoltán a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
icon_rendezveny icon_sajtoszoba icon_szakertoanyagok