Több új vállalkozás az építőiparban, de a nehézségek nem múltak el
2025.03.05
|
ágazati elemzés
cégalapítás
céginformáció
cégtörlés
felszámolás
2025 januárjában az építőiparban közel 350 új vállalkozás alakult, 50 %-kal több, mint tavaly. A megszűnt cégek száma 450 körülire csökkent, míg az új cégeljárások 5 %-kal nőttek, a kényszertörlések pedig 25 %-kal emelkedtek.
A 2024-es év nem kedvezett az építőiparnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint az ágazat teljesítménye 0,4 %-kal zsugorodott, miközben az új szerződések száma is 2,6 %-kal csökkent. Különösen az épületek építése sínylette meg az évet, itt a visszaesés 4,1 % volt. Az árak azonban tovább emelkedtek, év végére 5,6 %-kal haladták meg az előző évit, a legnagyobb áremelkedést pedig az egyéb építmények építése területén tapasztalták (+6,7 %).
A lakásépítési szektor sem tudott megújulni. Tavaly mindössze 13 295 új lakás épült, ami 29 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 2024-ben 20 494 lakás építését tervezték, ami 4,7 %-kal marad el a 2023-as szinttől.
Január 1-jétől a KSH módosította az építőipar nemzetgazdasági ágának egyes részeit. A saját tulajdonú ingatlanfejlesztések immár az Ingatlanügyletek közé kerültek, míg egyes tevékenységek a Kulturális örökség megőrzése és helyreállítása, valamint az Egyéb épület- és ipari takarítás kategóriába kerültek átsorolásra.
Ennek következtében a hivatalosan nyilvántartott építőipari cégek száma 2024 végén még közel 65 ezer volt a régi besorolás szerint, ám 2025-re ez a szám 59,5 ezerre csökkent. Az OPTEN adatai szerint az új besorolás szerint januárra mintegy száz céggel lett kevesebb a tavalyi év decemberéhez képest, a legnagyobb visszaesés az egyéb építmények építése területén történt, de a lakó- és nem lakóépületek építése is átlag felett zsugorodott. „A lakóépületek építésénél és felújításánál 2025. évben volumen növekedésre számítunk. Elindul egy pozitív folyamat, melynek már ismert tény számai a 2026 – 2027. években jelenhet meg az új építésű és felújított ingatlanok adataiban. 2025. év összességében az építőipari ágazat számára egy nehezebb év lesz, mint a múlt évi, amiből a lakásügy mozdulhat ki pozitív irányba, a megkezdhető munkák növekedésével.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az INCONEX Kft. igazgatója.
A negatív trendek ellenére biztató jelek is mutatkoznak. Az elmúlt négy év tapasztalatai szerint januárban szokott a legkevesebb cégalapítás történni az építőiparban. Ennek ellenére idén januárban több mint 50 %-kal több vállalkozás alakult, mint tavaly ugyanebben az időszakban, és 15 %-kal több, mint 2023-ban. Ez közel 350 új vállalkozást jelent.
A legaktívabb terület a lakó- és nem lakóépületek építése volt, ahol 70 %-kal több cég alakult, míg a speciális szaképítés 60 %-os növekedést mutatott. Az egyetlen vesztes a cégalapítások terén az egyéb építmények építése volt, itt 40 %-os visszaesést regisztráltak.
Bár a cégalapítási kedv növekedése örvendetes, a megszűnő cégek száma még mindig magas. Idén januárban közel 450 cég szűnt meg, ami ugyan 10 %-kal kevesebb, mint tavaly, de továbbra is magas érték. Pozitívum viszont, hogy minden egyes építőipari ágazatban csökkent a megszűnések száma.
Az új cégeljárások száma meghaladta a 850-et, ami 5 %-os növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor az új kényszertörlések száma közel 25 %-kal emelkedett, melynek számában erőteljesen jelen vannak a „magára hagyott” cégek, és a végelszámolások szintje is magas maradt.
„Mindenképpen figyelemre méltó az alapítási kedv növekedése, amit valószínűleg a Kormány Új Gazdaságpolitikai Akcióterve is ösztönöz. Ugyanakkor ez a növekedés nem nevezhető tömegesnek, hiszen például 2022 januárjában még 15 %-kal magasabb volt a cégalapítások száma. Az új eljárások emelkedése és a cégszámok csökkenése is mutatja, hogy az építőipar jelentős terheket cipel. Ha azonban az alapítási kedv továbbra is ilyen dinamikát mutat, akkor várható lehet fordulat a cégtrendekben – de ez csak hónapok múlva derül ki.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) januárra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,78 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Veszprém, Zala és Tolna vármegye érte el.
Január 1-jétől a KSH módosította az építőipar nemzetgazdasági ágának egyes részeit. A saját tulajdonú ingatlanfejlesztések immár az Ingatlanügyletek közé kerültek, míg egyes tevékenységek a Kulturális örökség megőrzése és helyreállítása, valamint az Egyéb épület- és ipari takarítás kategóriába kerültek átsorolásra.
Ennek következtében a hivatalosan nyilvántartott építőipari cégek száma 2024 végén még közel 65 ezer volt a régi besorolás szerint, ám 2025-re ez a szám 59,5 ezerre csökkent. Az OPTEN adatai szerint az új besorolás szerint januárra mintegy száz céggel lett kevesebb a tavalyi év decemberéhez képest, a legnagyobb visszaesés az egyéb építmények építése területén történt, de a lakó- és nem lakóépületek építése is átlag felett zsugorodott. „A lakóépületek építésénél és felújításánál 2025. évben volumen növekedésre számítunk. Elindul egy pozitív folyamat, melynek már ismert tény számai a 2026 – 2027. években jelenhet meg az új építésű és felújított ingatlanok adataiban. 2025. év összességében az építőipari ágazat számára egy nehezebb év lesz, mint a múlt évi, amiből a lakásügy mozdulhat ki pozitív irányba, a megkezdhető munkák növekedésével.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az INCONEX Kft. igazgatója.
A negatív trendek ellenére biztató jelek is mutatkoznak. Az elmúlt négy év tapasztalatai szerint januárban szokott a legkevesebb cégalapítás történni az építőiparban. Ennek ellenére idén januárban több mint 50 %-kal több vállalkozás alakult, mint tavaly ugyanebben az időszakban, és 15 %-kal több, mint 2023-ban. Ez közel 350 új vállalkozást jelent.
A legaktívabb terület a lakó- és nem lakóépületek építése volt, ahol 70 %-kal több cég alakult, míg a speciális szaképítés 60 %-os növekedést mutatott. Az egyetlen vesztes a cégalapítások terén az egyéb építmények építése volt, itt 40 %-os visszaesést regisztráltak.
Bár a cégalapítási kedv növekedése örvendetes, a megszűnő cégek száma még mindig magas. Idén januárban közel 450 cég szűnt meg, ami ugyan 10 %-kal kevesebb, mint tavaly, de továbbra is magas érték. Pozitívum viszont, hogy minden egyes építőipari ágazatban csökkent a megszűnések száma.
Az új cégeljárások száma meghaladta a 850-et, ami 5 %-os növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor az új kényszertörlések száma közel 25 %-kal emelkedett, melynek számában erőteljesen jelen vannak a „magára hagyott” cégek, és a végelszámolások szintje is magas maradt.
„Mindenképpen figyelemre méltó az alapítási kedv növekedése, amit valószínűleg a Kormány Új Gazdaságpolitikai Akcióterve is ösztönöz. Ugyanakkor ez a növekedés nem nevezhető tömegesnek, hiszen például 2022 januárjában még 15 %-kal magasabb volt a cégalapítások száma. Az új eljárások emelkedése és a cégszámok csökkenése is mutatja, hogy az építőipar jelentős terheket cipel. Ha azonban az alapítási kedv továbbra is ilyen dinamikát mutat, akkor várható lehet fordulat a cégtrendekben – de ez csak hónapok múlva derül ki.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) januárra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,78 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Veszprém, Zala és Tolna vármegye érte el.
Opten – CFI vármegyénként az építőiparban, 2025. január
Vármegye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten - CFI |
Főváros | 115 | 222 | 142 | 32,58% |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 32 | 24 | 34 | 29,95% |
Heves | 8 | 14 | 9 | 24,81% |
Jász-Nagykun-Szolnok | 9 | 18 | 6 | 24,68% |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 15 | 29 | 17 | 22,97% |
Nógrád | 6 | 8 | 3 | 22,46% |
Fejér | 10 | 18 | 5 | 15,89% |
Somogy | 9 | 4 | 2 | 13,58% |
Győr-Moson-Sopron | 17 | 7 | 5 | 13,31% |
Komárom-Esztergom | 7 | 10 | 8 | 13,00% |
Bács-Kiskun | 11 | 11 | 12 | 12,72% |
Csongrád-Csanád | 7 | 10 | 5 | 12,02% |
Pest | 61 | 42 | 29 | 11,67% |
Vas | 5 | 4 | 2 | 11,44% |
Hajdú-Bihar | 12 | 6 | 19 | 9,81% |
Baranya | 5 | 7 | 12 | 9,11% |
Békés | 4 | 2 | 3 | 8,32% |
Veszprém | 5 | 5 | 7 | 8,11% |
Zala | 2 | 4 | 2 | 7,08% |
Tolna | 2 | 3 | 8 | 6,21% |
ÖSSZESEN | 342 | 448 | 330 |