Söprögetés kezdődik az építőiparban is
2021.09.24
|
ágazati elemzés
céginformáció
statisztika
Az elmúlt évek folyamatainak eredményeképpen újra a 2010 közeli szintre, 60 ezer fölé emelkedett az építőipari vállalkozások száma, de a kényszertörlési eljárások újraindulásának következtében komoly cégtörlési hullám várható az építőiparban is.
„Továbbra is forrong az építőipar, egyszerre rángatják az ágazatot a világpiaci áremelkedések, a kormányzati szabályozások és a kereslet hullámzása” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője. Az építőipar mindig is az egyik legturbulensebben változó gazdasági szektor volt, és ez halmozottan igaz napjainkra. 2021 augusztusában 478 cégalapítás és csupán 91 cégtörlés került közzétételre az építőiparban, melynek következtében 61 ezer fölé mászott a működő építőipari társas vállalkozások száma Magyarországon, melyre utoljára körülbelül 10 éve volt példa.
A cégalapítási számokat nézve az augusztusi érték ugyan jóval alacsonyabb az előző hónapok értékeinél, de ez elsősorban a szezonalitási hatásnak köszönhető. Augusztus hagyományosan gyenge hónapnak számít az építőiparban cégalapítás szempontjából. Ha az előző évek azonos időszakait nézzük, akkor már szépen kirajzolódik a növekedési trend cégalapítás tekintetében. A 2020 augusztusi értékhez képest 9 százalékkal magasabb a 2021 augusztusi cégalapítások száma.
A cégalapítási értékek trendbe illeszkedése ugyanakkor távolról sem jelenti azt, hogy kiszámítható lenne az ágazat jövője. Az építőipari anyagok árának változása továbbra is komoly problémát jelent az ágazat szereplőinek. Az árak emelkedése továbbra is megfigyelhető az alapanyagok jelentős részénél, de a faanyagok és acéltermékek esetén a legnehezebb a helyzet. Az áremelkedést elsősorban a COVID alatt leállított üzemek, logisztikai problémák, szállítási díj emelkedések okozzák. Ezek mellett a piac kiszámíthatatlansága az ellátási folyamatokat is megváltoztatta, hiszen sokan próbálkoznak kockázataik csökkentése érdekében készletek felhalmozására, de minimum alternatív beszállítási láncok felépítésére, amely szintén hat a piaci árakra.
Ebben a helyzetben a hazai és a külföldi kormányok is igyekeznek saját érdekeik védelmében az export tevékenység szabályozására, és ezen szabályozások eredője szintén erősen hat az ágazat normál működésére. A kínálati szabályozások bevezetése és majdani kivezetése rángatja a piacot, ami nehezebben kiszámíthatóvá teszi a piacot. Emellett pedig Magyarországon a COVID hatások enyhítésére bevezetett kényszertörlési eljárások is újraindultak a nyár folyamán, amely cégtörlési hullámot eredményez majd a közeljövőben.
„A gazdasági és szabályozási folyamatok eredményeképpen az elmúlt években fokozatosan csökkent a cégtörlések száma a magyar építőiparban, de ez a trend már nem fog sokáig tartani” – mondja az Opten elemzője. Az elmúlt évek csökkenő trendjéhez még hozzájött ugyan az augusztusi szezonalitási hatás, melynek következtében még rekordalacsony cégtörlési értéket láthatunk. A cégtörlési hatások eredőjeként augusztusban csupán 91 építőipari társas vállalkozás került törlésre, és ilyen havi cégtörlési érték utoljára a 90-es évek elejére volt jellemző, azonban az induló eljárásszámok már más képet festenek.
A kényszertörlési eljárások újraindulásának következtében 2021 augusztusában 560 induló kényszertörlési eljárás került közzétételre, szeptember első két hetében pedig már 800 felé mászott a kényszertörlés számláló. Vélhetően az év hátralévő részében a kényszertörlési eljárások tovább növekednek majd, és ezen eljárások következtében akár 6-7 ezer építőipari cég is törlésre kerülhet 2021 végéig.
Az építőipari termelés ugyan kezdi kiheverni a 2020-as COVID-sokkot, de ez nem jelenik meg egyenletesen az ágazat szereplőinek körében. Továbbra is sok vállalkozó dönt vállalkozása szabályos megszüntetése mellett, és az ilyen döntések száma hónapról hónapra növekszik. Augusztusban 58 végelszámolási eljárás került közzétételre, ami ugyan nagyságrendileg még nem ijesztő, de a januári szokásos kiugrást leszámítva idén ebben a hónapban indult a legtöbb végelszámolási eljárás, és a trend további növekedést vetít előre.
Ahogy a korábbi években is, jelenleg is az építőipar az egyik leggyorsabban változó szektor céginformációs adatok tekintetében, magas cégfluktuációval, ellentétes rövid és hosszú távú trendekkel. A piac normalizálódására és az állami szerepvállalás normál szintre csökkenésére még vélhetően egy ideig várni kell, így az év végéig hátralévő időszak még a korábbi éveknél is nehezebben kiszámítható lesz az ágazat szereplőinek.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) augusztusra vonatkozó értéke átlagosan 12-13 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Tolna, Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.
A cégalapítási értékek trendbe illeszkedése ugyanakkor távolról sem jelenti azt, hogy kiszámítható lenne az ágazat jövője. Az építőipari anyagok árának változása továbbra is komoly problémát jelent az ágazat szereplőinek. Az árak emelkedése továbbra is megfigyelhető az alapanyagok jelentős részénél, de a faanyagok és acéltermékek esetén a legnehezebb a helyzet. Az áremelkedést elsősorban a COVID alatt leállított üzemek, logisztikai problémák, szállítási díj emelkedések okozzák. Ezek mellett a piac kiszámíthatatlansága az ellátási folyamatokat is megváltoztatta, hiszen sokan próbálkoznak kockázataik csökkentése érdekében készletek felhalmozására, de minimum alternatív beszállítási láncok felépítésére, amely szintén hat a piaci árakra.
Ebben a helyzetben a hazai és a külföldi kormányok is igyekeznek saját érdekeik védelmében az export tevékenység szabályozására, és ezen szabályozások eredője szintén erősen hat az ágazat normál működésére. A kínálati szabályozások bevezetése és majdani kivezetése rángatja a piacot, ami nehezebben kiszámíthatóvá teszi a piacot. Emellett pedig Magyarországon a COVID hatások enyhítésére bevezetett kényszertörlési eljárások is újraindultak a nyár folyamán, amely cégtörlési hullámot eredményez majd a közeljövőben.
„A gazdasági és szabályozási folyamatok eredményeképpen az elmúlt években fokozatosan csökkent a cégtörlések száma a magyar építőiparban, de ez a trend már nem fog sokáig tartani” – mondja az Opten elemzője. Az elmúlt évek csökkenő trendjéhez még hozzájött ugyan az augusztusi szezonalitási hatás, melynek következtében még rekordalacsony cégtörlési értéket láthatunk. A cégtörlési hatások eredőjeként augusztusban csupán 91 építőipari társas vállalkozás került törlésre, és ilyen havi cégtörlési érték utoljára a 90-es évek elejére volt jellemző, azonban az induló eljárásszámok már más képet festenek.
A kényszertörlési eljárások újraindulásának következtében 2021 augusztusában 560 induló kényszertörlési eljárás került közzétételre, szeptember első két hetében pedig már 800 felé mászott a kényszertörlés számláló. Vélhetően az év hátralévő részében a kényszertörlési eljárások tovább növekednek majd, és ezen eljárások következtében akár 6-7 ezer építőipari cég is törlésre kerülhet 2021 végéig.
Az építőipari termelés ugyan kezdi kiheverni a 2020-as COVID-sokkot, de ez nem jelenik meg egyenletesen az ágazat szereplőinek körében. Továbbra is sok vállalkozó dönt vállalkozása szabályos megszüntetése mellett, és az ilyen döntések száma hónapról hónapra növekszik. Augusztusban 58 végelszámolási eljárás került közzétételre, ami ugyan nagyságrendileg még nem ijesztő, de a januári szokásos kiugrást leszámítva idén ebben a hónapban indult a legtöbb végelszámolási eljárás, és a trend további növekedést vetít előre.
Ahogy a korábbi években is, jelenleg is az építőipar az egyik leggyorsabban változó szektor céginformációs adatok tekintetében, magas cégfluktuációval, ellentétes rövid és hosszú távú trendekkel. A piac normalizálódására és az állami szerepvállalás normál szintre csökkenésére még vélhetően egy ideig várni kell, így az év végéig hátralévő időszak még a korábbi éveknél is nehezebben kiszámítható lesz az ágazat szereplőinek.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) augusztusra vonatkozó értéke átlagosan 12-13 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Tolna, Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.
Opten – CFI megyénként az építőiparban, 2021. augusztus
Megye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten - CFI |
Tolna | 4 | 1 | 2 | 6,34% |
Vas | 3 | 3 | 2 | 7,45% |
Győr-Moson-Sopron | 13 | 4 | 0 | 8,78% |
Nógrád | 5 | 0 | 1 | 9,05% |
Baranya | 8 | 5 | 2 | 9,24% |
Somogy | 9 | 0 | 2 | 9,97% |
Pest | 81 | 10 | 1 | 10,59% |
Bács-Kiskun | 15 | 5 | 2 | 11,63% |
Hajdú-Bihar | 20 | 2 | 0 | 12,18% |
Zala | 8 | 3 | 1 | 12,44% |
Komárom-Esztergom | 15 | 2 | 5 | 12,54% |
Csongrád-Csanád | 16 | 2 | 2 | 13,04% |
Békés | 10 | 0 | 4 | 13,64% |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 23 | 6 | 0 | 13,67% |
Főváros | 160 | 22 | 8 | 14,08% |
Fejér | 23 | 3 | 0 | 14,14% |
Veszprém | 12 | 6 | 0 | 14,89% |
Jász-Nagykun-Szolnok | 9 | 8 | 4 | 15,47% |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 29 | 4 | 6 | 17,59% |
Heves | 15 | 5 | 0 | 20,64% |
ÖSSZESEN | 478 | 91 | 42 | 12,37% |