Növekedési pályán a hazai édességipar, de a létszámhiány fékezheti a további fejlődést
2018.04.11
|
ágazati elemzés
céginformáció
cfi
statisztika
2012 óta folyamatos a magyarországi édesipari vállalkozások árbevételének növekedése – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból. A növekvő cégszám mellett kimutatható alkalmazotti létszám csökkenése ugyanakkor aggodalomra adhat okot.
A hajdan legendás magyarországi édességipar nehéz éveken van túl a rendszerváltást követően. A privatizáció során sok külföldi nagyvállalat vásárolta meg a hazai gyárakat, emellett jelentősen növekedett az import termékek behozatala a hazai kereskedelmi hálózatokba. Úgy tűnik a cégadatokból, hogy a szektor 2012 óta magára talált. Ezt mutatja nemcsak a működő cégek számának növekedése (2012-ben 317 darab ilyen profilú vállalkozás volt, ami 2017-re 357 darabra emelkedett), de az árbevétel folyamatos bővülése is. Tegyük ehhez hozzá, hogy ez a statisztika nem tartalmazza azon nagyvállalatok adatait, melyek főtevékenysége nem édesség gyártás, hanem például kereskedelem, de az általuk gyártott édesipari termékek jól ismert márkák. Szintén kedvező jelenség, hogy a multinacionális vállalatok mellett egyre több a hazai kézben lévő sikeres édességipari cég. A szektor tisztulását jelzi a cégfluktuációs index alakulása. 2012 és 2014 között ez enyhén emelkedett és az országos átlag környékén alakult, 2014 és 2016 között azonban 11%-os értékre csökkent, ami azt jelenti, hogy a működő cégek számához képest a piacra belépő és onnan távozó cégek aránya csökkent. Kis mértékű emelkedés a tavalyi évben történt, de még így is kedvezőbb értéket mutat, mint az országos átlag.
| Évek | Működő cégek száma (db) | Alkalmazotti létszám (fő) | Nettó árbevétel (eFt) | CFI (%) |
| 2012 | 317 | 5 866 | 165 951 231 | 13,25 |
| 2013 | 328 | 5 689 | 177 099 689 | 13,72 |
| 2014 | 339 | 6 141 | 190 993 204 | 14,45 |
| 2015 | 340 | 6 291 | 205 989 711 | 11,47 |
| 2016 | 347 | 6 471 | 211 339 647 | 11,24 |
| 2017 | 357 | 6 328 | nem lezárt év | 12,61 |
A szektor szakmai és érdekvédelmi szervezete, a Magyar Édességgyártók Szövetsége többször felhívta a figyelmet a beruházási és innovációs támogatások fontosságára és a piacon működő cégeket elérő, fokozódó munkaerőhiányra is. A szektor szereplői a 2013-2017 uniós ciklusban összesen 3 287 532 eFt pályázati támogatást nyertek el. Ezek a fejlesztési támogatások elsősorban a mikro-, kis- és közép- vállalkozásokhoz kerültek, mivel a kiírások döntő többségéből a nagyvállalatok ki lettek zárva.
A munkaerőhiány jól kiolvasható a létszámadatok alakulásából. 2012 és 2016 között enyhén növekedett a dolgozó létszám, ugyanakkor 2017-ben már megfordult a trend. Emelkedő cégszám mellett 143 fővel csökkent az alkalmazotti létszám 2016-2017 vonatkozásában.
A hazai édességipar jövőjét sok egyéb mellett a szakképzett munkaerő megtartásának hatékonysága fogja meghatározni, mivel ha a beruházások során létrejövő gyártósorok mellé nem sikerül megfelelő munkaerőt találni, az jelentősen visszavetheti a hazai cégek befektetési kedvét. Jelenleg még a képzettség nélküli munkások is kedvezőbb körülmények között tudnak külföldön elhelyezkedni, és a magas Áfa és a népegészségügyi termékadó miatt a hazai cégek nem tudnak még csak hasonló feltételeket sem ajánlani. Emellett a szektor szereplőinek a kakaó és a cukor világpiaci árának emelkedéséből eredő gyártási költségnövekedéssel is meg kell küzdeniük – zárja közleményét Hantos Zoltán a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
A munkaerőhiány jól kiolvasható a létszámadatok alakulásából. 2012 és 2016 között enyhén növekedett a dolgozó létszám, ugyanakkor 2017-ben már megfordult a trend. Emelkedő cégszám mellett 143 fővel csökkent az alkalmazotti létszám 2016-2017 vonatkozásában.
A hazai édességipar jövőjét sok egyéb mellett a szakképzett munkaerő megtartásának hatékonysága fogja meghatározni, mivel ha a beruházások során létrejövő gyártósorok mellé nem sikerül megfelelő munkaerőt találni, az jelentősen visszavetheti a hazai cégek befektetési kedvét. Jelenleg még a képzettség nélküli munkások is kedvezőbb körülmények között tudnak külföldön elhelyezkedni, és a magas Áfa és a népegészségügyi termékadó miatt a hazai cégek nem tudnak még csak hasonló feltételeket sem ajánlani. Emellett a szektor szereplőinek a kakaó és a cukor világpiaci árának emelkedéséből eredő gyártási költségnövekedéssel is meg kell küzdeniük – zárja közleményét Hantos Zoltán a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.