NER-cégkapcsolatok számokban: 1866 cég, a teljes hazai profit 10%-a, 8400+ milliárd Ft közbeszerzés
2026.06.25
|
céginformáció
statisztika
tulajdonos
Az elmúlt 16 évben felépült Magyarország egyik legdurvább üzleti-politikai hálózata. A kérdés ma már nem csak az, hogyan jutott idáig, hanem az, hogy mi történik vele egy új korszakban.
Az elmúlt 4x4 év egyik legfontosabb gazdasági története egy szűk vállalkozói kör felemelkedése volt. A konkrét cégek életútja talán külön-külön is megérne 1-1 elemzést, de mi most a gazdasági összhatásukra koncentrálunk.
A magyar gazdaság közel 490 ezer működő vállalkozásából az OPTEN adatai szerint 1866 olyan cég azonosítható, amely tulajdonosi vagy vezetői kapcsolatai révén az elmúlt 16 év meghatározó politikai-gazdasági szereplőihez - köznyelvben NER-es személyekhez - köthető. Ez a teljes vállalati kör 0,4 százaléka. Nem tűnik soknak? Érdemes akkor egy kicsit mélyebbre menni.
A vizsgált vállalkozások kb. 12 ezer milliárd forintos árbevételt értek el, ami a magyar vállalati szektor teljes árbevételének 6,1 százaléka. Adózott eredményük megközelítette az 1400 milliárd forintot, vagyis a teljes vállalati nyereség közel 10 százalékát állították elő. Ez pedig már elgondolkodtató. Hiszen ez azt jelent, hogy minden 250-edik magyar vállalkozás tartozik ebbe a körbe, mégis minden tizedik profitforint a NER-es csoporthoz kötődik.
A kérdés így nem az, hogy látszólag sikeresek voltak-e, hanem hogy eredményük mennyire tekinthető reálisnak?
A történet valójában nem 1866 cégről szól, sokkal inkább néhány száz nagyvállalatról
A hálózat gazdasági ereje korántsem egyenletesen oszlik meg. Az elmúlt 16 évben a vizsgált vállalkozások közül mindössze 309 kapcsolódott sikeres európai uniós pályázatokhoz, és csupán 195 olyan cég volt, amely nyertes közbeszerzési szerződésekben jelent meg. Ez utóbbinál a teljes cégkör alig több mint tizedéről beszélünk. A hozzájuk kapcsolódó összegek azonban már egy másik léptéket mutatnak.
A 309 vállalkozáshoz összesen 1176 nyertes uniós pályázat kötődik, több mint 300 milliárd forint támogatási értékben. A 195 közbeszerzési szereplő pedig 8532 nyertes szerződésben volt érintett, amelyek összértéke meghaladta a 8400 milliárd forintot (a közbeszerzési értesítő szerint).
A 8400 milliárd forint nem egyszerűen nagy szám. Egy gazdasági korszak lenyomata. Mindenképp szükséges lesz feltárni azokat a mechanizmusokat, amelyek lehetővé tették ezen cégek ilyen nagy arányú közbeszerzési sikerességét.
Ezek mellett a keretszerződések és a tervezettnél jóval magasabb végleges projektköltségek, egyedi kormányhatározatban rögzített támogatások is nagy összegekben landoltak ezen cégcsoportnál.
A nagyvállalatok között épült fel az igazi befolyás
A vizsgált vállalkozások jelenléte a nagyobb vállalkozások körében válik igazán látványossá.
Magyarországon közel 16 ezer olyan vállalkozás működik, amelynek éves árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot. Közülük 366 tartozik a vizsgált körhöz.
Bár a teljes vállalati populációban mindössze 0,4 százalékos arányt képviseltek, a milliárdos árbevételű cégek között már 2,3 százalékot. Ez közel hatszoros felülreprezentáltság. Mindeközben e NER-es cégkör teljes adózott eredményének majd 90 százaléka ezeknél a vállalatoknál keletkezik.
A legerősebb pozíciókat a pénzügyi szolgáltatásokban, az építőiparban, valamint a szállítás és raktározás területén építették ki. A pénzügyi szektor árbevételének közel harmada, az építőipar árbevételének több mint ötöde kapcsolódik ehhez a vállalkozói körhöz. (Mivel pedig gyakran fővállalkozóként jelentek meg a projektekben, így közvetve a bevételek egy része megjelent az alvállalkozói struktúrában is.)
A kérdés tehát nem az, hogy ezek a vállalkozások fontos szereplői-e a magyar gazdaságnak, hanem hogy mi történik velük ezután. Ugyanis elvitathatatlan a hazai GDP-ben való szerepük és gyakran összekeveredik a valós piaci tevékenység, a túlárazás és a kapcsolati tőke alapján megszerzett előnyök.
Aranykor után jöhet a stresszteszt
A bűntető jogi kérdésekre itt nem kívánunk választ keresni, de láthatóan ez az irány is napirenden van az egyes cégek vizsgálatánál. Hiszen a múlt vizsgálata adhatja meg a választ a NER birodalom kialakulásának hátterére. Kisebb mértékben ugyan, de nem egyedi, hogy egy üzleti elit egy adott gazdasági környezetben emelkedik fel. A valódi kérdés mindig az, hogy mi történik vele, amikor a környezet megváltozik.
2012-2026-ig ezen vállalkozások számára a terjeszkedés és a pozícióépítés időszaka volt. Mondjuk úgy, a következő időszak várhatóan más kihívásokat hoz számukra.
A piac valódi versenyre készül, akkor is, ha az állami beruházások volumene csökken, a finanszírozási környezet szigorúbb, az uniós források felhasználása fokozott ellenőrzés alatt áll, illetve, ha a gazdasági növekedés megindulásához is idő kell még.
Kiderül, hogy a NER cégeknél látható kiemelkedő pénzügyi eredmények mennyire tudnak a megváltozott környezetben megmaradni, vagyis mennyire életképesek egy valódi versenyhelyzetben.
A piac végül minden vállalkozást ugyanazzal a kérdéssel szembesít: mekkora része a sikernek maga a cég, és mekkora része a környezet, amelyben működik?
„Az elmúlt 16 év ezen vállalkozói kör számára a pozícióépítés, terjeszkedés és jellemzően a magas osztalék-kivétel időszaka volt. A következő évek az ő számukra várhatóan arról szólnak majd, hogy ezek a pozíciók mennyire bizonyulnak ellenállónak a megváltozott gazdasági és politikai környezetben. A többi piaci szereplő és a jelenleg tapasztalható extrém magas bizalmi szint pedig arra épít, hogy a megnyíló verseny kedvez az innovációnak, beruházásnak, a fejlesztéseknek és ezen keresztül a gazdasági növekedésnek.” – mondta Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai és operatív igazgatója.
A vizsgált vállalkozások kb. 12 ezer milliárd forintos árbevételt értek el, ami a magyar vállalati szektor teljes árbevételének 6,1 százaléka. Adózott eredményük megközelítette az 1400 milliárd forintot, vagyis a teljes vállalati nyereség közel 10 százalékát állították elő. Ez pedig már elgondolkodtató. Hiszen ez azt jelent, hogy minden 250-edik magyar vállalkozás tartozik ebbe a körbe, mégis minden tizedik profitforint a NER-es csoporthoz kötődik.
A kérdés így nem az, hogy látszólag sikeresek voltak-e, hanem hogy eredményük mennyire tekinthető reálisnak?
A történet valójában nem 1866 cégről szól, sokkal inkább néhány száz nagyvállalatról
A hálózat gazdasági ereje korántsem egyenletesen oszlik meg. Az elmúlt 16 évben a vizsgált vállalkozások közül mindössze 309 kapcsolódott sikeres európai uniós pályázatokhoz, és csupán 195 olyan cég volt, amely nyertes közbeszerzési szerződésekben jelent meg. Ez utóbbinál a teljes cégkör alig több mint tizedéről beszélünk. A hozzájuk kapcsolódó összegek azonban már egy másik léptéket mutatnak.
A 309 vállalkozáshoz összesen 1176 nyertes uniós pályázat kötődik, több mint 300 milliárd forint támogatási értékben. A 195 közbeszerzési szereplő pedig 8532 nyertes szerződésben volt érintett, amelyek összértéke meghaladta a 8400 milliárd forintot (a közbeszerzési értesítő szerint).
A 8400 milliárd forint nem egyszerűen nagy szám. Egy gazdasági korszak lenyomata. Mindenképp szükséges lesz feltárni azokat a mechanizmusokat, amelyek lehetővé tették ezen cégek ilyen nagy arányú közbeszerzési sikerességét.
Ezek mellett a keretszerződések és a tervezettnél jóval magasabb végleges projektköltségek, egyedi kormányhatározatban rögzített támogatások is nagy összegekben landoltak ezen cégcsoportnál.
A nagyvállalatok között épült fel az igazi befolyás
A vizsgált vállalkozások jelenléte a nagyobb vállalkozások körében válik igazán látványossá.
Magyarországon közel 16 ezer olyan vállalkozás működik, amelynek éves árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot. Közülük 366 tartozik a vizsgált körhöz.
Bár a teljes vállalati populációban mindössze 0,4 százalékos arányt képviseltek, a milliárdos árbevételű cégek között már 2,3 százalékot. Ez közel hatszoros felülreprezentáltság. Mindeközben e NER-es cégkör teljes adózott eredményének majd 90 százaléka ezeknél a vállalatoknál keletkezik.
A legerősebb pozíciókat a pénzügyi szolgáltatásokban, az építőiparban, valamint a szállítás és raktározás területén építették ki. A pénzügyi szektor árbevételének közel harmada, az építőipar árbevételének több mint ötöde kapcsolódik ehhez a vállalkozói körhöz. (Mivel pedig gyakran fővállalkozóként jelentek meg a projektekben, így közvetve a bevételek egy része megjelent az alvállalkozói struktúrában is.)
A kérdés tehát nem az, hogy ezek a vállalkozások fontos szereplői-e a magyar gazdaságnak, hanem hogy mi történik velük ezután. Ugyanis elvitathatatlan a hazai GDP-ben való szerepük és gyakran összekeveredik a valós piaci tevékenység, a túlárazás és a kapcsolati tőke alapján megszerzett előnyök.
Aranykor után jöhet a stresszteszt
A bűntető jogi kérdésekre itt nem kívánunk választ keresni, de láthatóan ez az irány is napirenden van az egyes cégek vizsgálatánál. Hiszen a múlt vizsgálata adhatja meg a választ a NER birodalom kialakulásának hátterére. Kisebb mértékben ugyan, de nem egyedi, hogy egy üzleti elit egy adott gazdasági környezetben emelkedik fel. A valódi kérdés mindig az, hogy mi történik vele, amikor a környezet megváltozik.
2012-2026-ig ezen vállalkozások számára a terjeszkedés és a pozícióépítés időszaka volt. Mondjuk úgy, a következő időszak várhatóan más kihívásokat hoz számukra.
A piac valódi versenyre készül, akkor is, ha az állami beruházások volumene csökken, a finanszírozási környezet szigorúbb, az uniós források felhasználása fokozott ellenőrzés alatt áll, illetve, ha a gazdasági növekedés megindulásához is idő kell még.
Kiderül, hogy a NER cégeknél látható kiemelkedő pénzügyi eredmények mennyire tudnak a megváltozott környezetben megmaradni, vagyis mennyire életképesek egy valódi versenyhelyzetben.
A piac végül minden vállalkozást ugyanazzal a kérdéssel szembesít: mekkora része a sikernek maga a cég, és mekkora része a környezet, amelyben működik?
„Az elmúlt 16 év ezen vállalkozói kör számára a pozícióépítés, terjeszkedés és jellemzően a magas osztalék-kivétel időszaka volt. A következő évek az ő számukra várhatóan arról szólnak majd, hogy ezek a pozíciók mennyire bizonyulnak ellenállónak a megváltozott gazdasági és politikai környezetben. A többi piaci szereplő és a jelenleg tapasztalható extrém magas bizalmi szint pedig arra épít, hogy a megnyíló verseny kedvez az innovációnak, beruházásnak, a fejlesztéseknek és ezen keresztül a gazdasági növekedésnek.” – mondta Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai és operatív igazgatója.