Közlemények

Nem törik meg a zsugorodás, miközben a megrendelésállomány már „megmozdult”

Nem törik meg a zsugorodás, miközben a megrendelésállomány már „megmozdult”

Az építőiparban tovább tart a visszafogottság: miközben a megrendelésállomány már bővül, a cégszám és a vállalkozói stabilitás tovább csökken. A piac élénkülésének első jelei látszanak, de a szektor még mindig átmeneti állapotban van.

A KSH szerint 2025 augusztusában az építőipari termelés volumene az év első nyolc hónapjában 1,3 %-kal csökkent, ugyanakkor az augusztus végi szerződésállomány volumene 17,7 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Árnyalja a képet, hogy az egyéb építmények építésében a növekedést döntően egy, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kötött nagyértékű szerződés okozta.

Idén is – akárcsak tavaly – a lakáspiaci ösztönzők adják a szektor legfőbb hajtóerejét, a CSOK Plusz folyamatosan elérhető, kiegészült az Otthon Start Programmal, és az új lakásokra vonatkozó 5 %-os áfakulcs alkalmazhatóságát is meghosszabbították még két évre. De mindez mennyire mozgatta meg valójában az évet?
Fogyó vállalkozói bázis az építőiparban – miközben a nyomás nő

Az építőipar már három éve küzd a piaci arénában, de a vállalkozói szerkezetben ez csak 2024-től éreztette igazán a hatását. A szektor mindig fáziseltolódással reagál a gazdasági változásokra, a megrendelési, beruházási hullámokat késleltetve követi a cégmozgás.

Az OPTEN adatai alapján az idei háromnegyedévben az építőipari társas vállalkozások száma ismét csökkent. 2023 első három negyedév végén még 61,5 ezer működő társas vállalkozással számoltunk, ezzel szemben 2025 ugyanebben az időszakban már az 58 ezret sem érte el, ez közel 6 %-os visszaesés mindössze két év alatt. A legnagyobb nyomás alatt a lakó- és nem lakóépület-építés áll, ahol több mint kétezerrel csökkent a cégszám, valamint az egyéb építmény építése, ahol 1,5 ezer csökkenés.

A problémák mélyebbek, a megszűnések száma 2023 I–III. negyedévben 3,5 ezer volt, 2025-ben a 4,4 ezret súrolja, ez több mint 26 %-os emelkedés. A megszűnések közel 85 százaléka felszámolással vagy kényszertörléssel zárult, vagyis jellemzően nem önkéntes kivonulás, hanem működési nehézség állt mögötte.

„Várakozásaim szerint a társas vállalkozások száma rövid távon tovább fog csökkenni. Ezen belül is a kényszertörlések növekedését prognosztizálom. Egyre többen hagyják magukra a nehéz helyzetbe került vállalkozást és várnak a NAV intézkedésére.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az INCONEX Kft. igazgatója.

Az új alapítások ezzel szemben nem tudják pótolni a kieső szereplőket, 2025 első három negyedévében mindössze 2,7 ezer új cég alakult, ami két év alatt 21 százalékos visszaesés. A cégbírósági eljárások száma azonban stagnált, 6,5 ezer alatt maradt, de ez továbbra is tartósan magas piaci kockázatot jelez az ágazatban.

Egyéni vállalkozók: enyhe bővülés, de tovább nő a bizonytalanság

Összességében a működő egyéni vállalkozások száma 86 ezer fölé nőtt, a háttérben azonban magas a fluktuáció. A háromnegyedév adatai azt mutatják, hogy az építőipari egyéni vállalkozói kör kismértékben bővült, ugyanakkor a stabilitás tovább gyengült. Az év első kilenc hónapjában 6,8 ezer új egyéni vállalkozás indult, ami 10 százalékkal meghaladja az előző évi szintet, miközben a megszűnések száma 15 százalékkal nőtt, 5,6 ezerre.

Mit jelent ez a piacon?

A számok azt mutatják, hogy az építőipar vállalkozói szerkezete tovább gyengül. Közben a makrokörnyezetben már látszanak a pozitív jelek, a szerződésállomány bővül, a lakáspiaci ösztönzők (CSOK Plusz, Otthon Start Program, 5 %-os lakásáfa) hatása fokozatosan érvényesülhet. „Ezek a hatások még nem épültek be a cégstruktúrába. A piac jelenleg átmeneti állapotban van, a megrendelések már nőnek, de a vállalkozói oldal még a korábbi évek lejtmenetét viseli magán.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) I-III. negyedévre vonatkozó értéke az építőiparban országosan 15,52 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Komárom-Esztergom, Zala és Veszprém vármegye érte el.
 
Opten – CFI vármegyénként az építőiparban, 2025. I-III. negyedév
 
Vármegye Alapítások Megszűnések Felszámolások* Opten - CFI
Fõváros 868 2 037 1 400 25,42%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 210 275 191 24,15%
Heves 70 117 74 19,62%
Borsod-Abaúj-Zemplén 163 231 134 19,42%
Jász-Nagykun-Szolnok 97 122 84 18,75%
Nógrád 54 49 48 15,10%
Fejér 82 145 62 11,68%
Pest 524 566 508 11,44%
Baranya 70 97 43 11,22%
Hajdú-Bihar 89 117 78 10,48%
Vas 35 50 12 10,04%
Bács-Kiskun 83 102 111 9,93%
Somogy 53 52 29 9,82%
Gyõr-Moson-Sopron 88 99 37 9,71%
Tolna 42 43 24 9,40%
Békés 29 40 17 9,25%
Csongrád-Csanád 63 73 37 8,99%
Komárom-Esztergom 47 72 67 8,33%
Zala 30 47 13 8,12%
Veszprém 39 54 25 7,13%
ÖSSZESEN 2 736 4 388 2 994  
*Újonnan indult eljárások
icon_rendezveny icon_sajtoszoba icon_szakertoanyagok