Mit mutat együtt a KSH és az OPTEN? – szerkezeti eltérések az építőiparban
2026.03.03
|
ágazati elemzés
cégalapítás
céginformáció
cégtörlés
felszámolás
A 2025-ös építőipari adatok a KSH és az OPTEN cégtrend számai alapján eltérő, de egymást kiegészítő képet rajzolnak. Miközben a volumen 2,8 %-kal emelkedett, a működő vállalkozások száma tovább csökkent, és az alapítási aktivitás sem élénkült érdemben. A teljesítmény és a vállalkozói bázis mozgása nem azonos irányba mutat.
Januárban sem látszik fordulat a cégtrendben
A legfrissebb OPTEN-adatok szerint 2026 januárjára tovább csökkent az építőiparban működő társas vállalkozások száma: 57,3 ezerre. Az alapítások 2025 januárjához képest visszafogottak maradtak, 12 %-kal kevesebb új vállalkozás indult, miközben a megszűnések tartósan magas szinten alakultak, megközelítve az 500-at. A nettó cégdinamika hónapok óta negatív: több vállalkozás szűnik meg, mint amennyi alakul, a cégtrend így továbbra sem jelez széles körű élénkülést.
„Az építőipar 2026. évben nehéz üzleti évre számít. Az év első felére rányomja a bélyegét a parlamenti választások. Az állami, közösségi megrendelések időbeli elhúzódására és a külföldi befektetők kivárására lehet számítani. A lakásépítés és felújítások területe, a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások viszont biztos megrendelést adnak az ágazatnak. Az építési piac szinten maradásával számolunk, amihez a vállalkozások számának növekedésére nincs szükség.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az INCONEX Kft. igazgatója.
A legfrissebb OPTEN-adatok szerint 2026 januárjára tovább csökkent az építőiparban működő társas vállalkozások száma: 57,3 ezerre. Az alapítások 2025 januárjához képest visszafogottak maradtak, 12 %-kal kevesebb új vállalkozás indult, miközben a megszűnések tartósan magas szinten alakultak, megközelítve az 500-at. A nettó cégdinamika hónapok óta negatív: több vállalkozás szűnik meg, mint amennyi alakul, a cégtrend így továbbra sem jelez széles körű élénkülést.
„Az építőipar 2026. évben nehéz üzleti évre számít. Az év első felére rányomja a bélyegét a parlamenti választások. Az állami, közösségi megrendelések időbeli elhúzódására és a külföldi befektetők kivárására lehet számítani. A lakásépítés és felújítások területe, a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások viszont biztos megrendelést adnak az ágazatnak. Az építési piac szinten maradásával számolunk, amihez a vállalkozások számának növekedésére nincs szükség.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az INCONEX Kft. igazgatója.
KSH: a növekedés nem volt egyenletes
A KSH éves adatai szerint 2025-ben 2,8 %-kal bővült az építőipari volumen. A növekedés szerkezete azonban árnyaltabb képet mutat. Az épületek építésének volumene éves szinten 22,5 %-kal nőtt, az egyéb építményeké 7,4 %-kal bővült, miközben a speciális szaképítés volumene – amely az ágazat termelési értékének közel felét adja – 9,9 %-kal csökkent. A teljesítmény így nem az ágazat egészében, hanem elsősorban az épületek építésében koncentrálódott.
„A volumenindex a teljesített kivitelezési értéket méri, nem a piac szélességét. Ha közben csökken a működő vállalkozások száma, és az alapítási aktivitás sem élénkül, akkor ez inkább koncentrált projekthatás, mint általános piaci fordulat” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Új szerződések: eltérő pálya az épületeknél és az egyéb építményeknél
Az épületek építésében tapasztalt erősödés mögött a szerkezeti adatok alapján inkább a már futó projektek teljesítésének felgyorsulása állhatott, mint új beruházási hullám. Ezt támasztja alá, hogy az épületekre kötött új szerződések volumene 2025-ben 7,2 %-kal csökkent. Ha az új megrendelések mérséklődnek, miközben a teljesítmény nő, az jellemzően a meglévő projektek kifutásával magyarázható.
Az egyéb építmények esetében az új szerződések volumene 11,6 %-kal emelkedett, ami 2026-ban teljesítési alapot jelenthet. Ugyanakkor az ágazatban gyakoriak az év végi teljesítési koncentrációk, amelyek az éves volumenindexet felfelé húzhatják. A havi adatok alapján 2025 második felében volt érzékelhetőbb elmozdulás, ami időzítési hatásokkal is összefügghet.
A speciális szaképítés 9,9 %-os volumencsökkenése különösen fontos jelzés: ha valódi, széles alapú élénkülés indult volna, annak ebben a szegmensben is meg kellett volna jelennie. A szerkezeti eltérés így azt mutatja, hogy a növekedés nem a teljes értékláncot érintette.
„2025-ben a statisztikai teljesítmény javult, de a piaci alapok nem erősödtek meg érdemben. A működő cégek számának csökkenése tavaly is folytatódott, és 2026 januárjában sem állt meg, az új szerződések szerkezete pedig inkább koncentrációra és alkalmazkodásra utal, mint tartós trendfordulóra” – fogalmazott Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
A 2026-os kilátások szempontjából ezért kulcskérdés, hogy az új szerződésállomány és a megrendelések érdemben bővülnek-e. A jelenlegi adatok alapján az építőipar inkább stabilizálódási, mint növekedési szakaszban van, miközben a kapacitások egy része továbbra is kihasználatlan.
2025-ben a statisztika javult, de a piac nem.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) januárra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 19,23 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Győr-Moson-Sopron, Tolna és Csongrád-Csanád vármegye érte el.
A KSH éves adatai szerint 2025-ben 2,8 %-kal bővült az építőipari volumen. A növekedés szerkezete azonban árnyaltabb képet mutat. Az épületek építésének volumene éves szinten 22,5 %-kal nőtt, az egyéb építményeké 7,4 %-kal bővült, miközben a speciális szaképítés volumene – amely az ágazat termelési értékének közel felét adja – 9,9 %-kal csökkent. A teljesítmény így nem az ágazat egészében, hanem elsősorban az épületek építésében koncentrálódott.
„A volumenindex a teljesített kivitelezési értéket méri, nem a piac szélességét. Ha közben csökken a működő vállalkozások száma, és az alapítási aktivitás sem élénkül, akkor ez inkább koncentrált projekthatás, mint általános piaci fordulat” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Új szerződések: eltérő pálya az épületeknél és az egyéb építményeknél
Az épületek építésében tapasztalt erősödés mögött a szerkezeti adatok alapján inkább a már futó projektek teljesítésének felgyorsulása állhatott, mint új beruházási hullám. Ezt támasztja alá, hogy az épületekre kötött új szerződések volumene 2025-ben 7,2 %-kal csökkent. Ha az új megrendelések mérséklődnek, miközben a teljesítmény nő, az jellemzően a meglévő projektek kifutásával magyarázható.
Az egyéb építmények esetében az új szerződések volumene 11,6 %-kal emelkedett, ami 2026-ban teljesítési alapot jelenthet. Ugyanakkor az ágazatban gyakoriak az év végi teljesítési koncentrációk, amelyek az éves volumenindexet felfelé húzhatják. A havi adatok alapján 2025 második felében volt érzékelhetőbb elmozdulás, ami időzítési hatásokkal is összefügghet.
A speciális szaképítés 9,9 %-os volumencsökkenése különösen fontos jelzés: ha valódi, széles alapú élénkülés indult volna, annak ebben a szegmensben is meg kellett volna jelennie. A szerkezeti eltérés így azt mutatja, hogy a növekedés nem a teljes értékláncot érintette.
„2025-ben a statisztikai teljesítmény javult, de a piaci alapok nem erősödtek meg érdemben. A működő cégek számának csökkenése tavaly is folytatódott, és 2026 januárjában sem állt meg, az új szerződések szerkezete pedig inkább koncentrációra és alkalmazkodásra utal, mint tartós trendfordulóra” – fogalmazott Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
A 2026-os kilátások szempontjából ezért kulcskérdés, hogy az új szerződésállomány és a megrendelések érdemben bővülnek-e. A jelenlegi adatok alapján az építőipar inkább stabilizálódási, mint növekedési szakaszban van, miközben a kapacitások egy része továbbra is kihasználatlan.
2025-ben a statisztika javult, de a piac nem.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) januárra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 19,23 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Győr-Moson-Sopron, Tolna és Csongrád-Csanád vármegye érte el.
Opten – CFI vármegyénként az építőiparban, 2026. január
| Várnegye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten - CFI |
| Heves | 14 | 16 | 3 | 34,65% |
| Főváros | 87 | 227 | 129 | 32,71% |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 20 | 31 | 20 | 26,76% |
| Nógrád | 6 | 9 | 3 | 24,23% |
| Vas | 5 | 10 | 1 | 19,09% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 18 | 17 | 6 | 18,16% |
| Bács-Kiskun | 12 | 18 | 9 | 17,82% |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 9 | 10 | 14 | 17,72% |
| Zala | 7 | 6 | 3 | 15,16% |
| Baranya | 4 | 15 | 4 | 14,36% |
| Pest | 67 | 59 | 36 | 14,35% |
| Somogy | 4 | 9 | 0 | 13,61% |
| Veszprém | 6 | 10 | 3 | 12,97% |
| Békés | 2 | 7 | 3 | 12,65% |
| Hajdú-Bihar | 12 | 9 | 8 | 11,47% |
| Fejér | 8 | 12 | 10 | 11,31% |
| Komárom-Esztergom | 5 | 8 | 1 | 10,08% |
| Győr-Moson-Sopron | 5 | 13 | 6 | 9,97% |
| Tolna | 3 | 3 | 3 | 7,38% |
| Csongrád-Csanád | 5 | 5 | 9 | 7,06% |
| ÖSSZESEN | 299 | 494 | 271 |