Közlemények

Lassított a cégbíróság, jövőre csökkenhet a megszűnési ráta

Lassított a cégbíróság, jövőre csökkenhet a megszűnési ráta

Októberben is sok gazdasági társaság szűnt meg Magyarországon, és a magas megszűnési ráta a jövő év közepéig még biztosan kitart. Mindez egy határozott tisztulási folyamat része, amelynek keretében a hatóságok egyre aktívabban lépnek föl a cégvilágot torzító tetszhalott vállalkozásokkal szemben. A folyamat a jelek szerint hamarosan lezárul, így a jövő év második felében csökkenhet a mutató.

Összesen 4768 gazdasági társaság szűnt meg idén októberben Magyarországon, ami minden idők harmadik legsúlyosabb havi adata, de elmarad a szeptemberi 5181-es rekordtól. Az idén lezárult tíz hónapból nyolcban a törölt vállalkozások száma meghaladta a négyezret, amire korábban csak egyetlen egyszer, éppen egy évvel ezelőtt, 2014 októberében volt példa. „Nagyon erőteljes megszűnési hullám söpör végig a cégvilágon. A kérdés csak az, hogy ezt a gazdaság aktuális állapota indokolja, vagy más tényezőkből vezethető le” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató üzletág-igazgatója.
Pertics szerint a gazdaság állapotában még sok a bizonytalansági tényező, de nem ez a sok megszűnés fő oka. „A sok törlés inkább annak az eredménye, hogy a cégbíróság immár egy éve szisztematikusan fellép a tetszhalott cégekkel szemben, amelyek az állammal szembeni adminisztratív kötelezettségeiknek sem tesznek eleget” – mondja az igazgató. Pertics állításait leginkább a hatóság által indított kényszertörlési eljárások tavalyi megugrása támasztja alá. 2014 októbere után a frissen indított kényszertörlési eljárások havi adata az addigi 2000-2500-ról 4000-5000-re emelkedett. Főként ezeknek az eljárásoknak a lezárása miatt gondolja úgy a szakértő, hogy legalább 2016 közepéig együtt kell élnünk a magas megszűnési rátával.
 
Ezután azonban trendváltás következhet be – hívja fel a figyelmet a legfrissebb adatok alapján az Opten igazgatója. Idén június óta ugyanis egyre kevesebb friss kényszertörlést tesz közzé a cégbíróság, szeptemberben már csak 2700, októberben pedig 2300 ilyen eljárás indult. „Elképzelhető, hogy az évek óta tartó cégtörlési hullám lecsengésének első jeleit látjuk. A konszolidáció ezzel együtt még évekig eltarthat, de a cégek számának visszaesése mérsékelődni fog” – mondja Pertics.
 
A jövő évi trendforduló bekövetkeztét tovább valószínűsíti, hogy a többi megszűnéshez vezető cégbírósági eljárásból – felszámolásból és végelszámolásból – huzamosabb ideje viszonylag kevés indul. A válság éveiben a havi 2000-ig is felkúszó felszámolásból idén rendre havi 700-800-at indítanak a hitelezők (októberben például csak 617-et), továbbá ugyanilyen havi értékek láthatók a végelszámolásoknál is, ahol pedig 2011–2012-ben még havi 2500 fölött volt az átlag.
 
A középtávú trendet befolyásolja az is, hogy a beszámolók közzétételi rendje és szankcionálása is változik a jövőben. A cégeljárási törvény egyik legfontosabb tervezett változása, hogy a beszámoló leadását közvetlenül az Igazságügyi Minisztérium ellenőrzi és szankcionálja. Ez vélhetően felgyorsítja a kényszertörlési eljárások indítását. A tervezet ugyanakkor több enyhítést is tartalmaz az amúgy általában jól működő és jelentésszolgálati kötelezettségeit teljesítő cégekre vonatkozóan. Ezek következtében a ténylegesen inaktív cégek törlése vélhetően felgyorsul, és kevesebb lesz a téves kényszertörlés.
 
Szintén fontos technikai változás, hogy az Igazságügyi Minisztérium igyekszik elektronikus útra terelni minden céggel kapcsolatos kommunikációt. Az elektronikus csatornák használatával vélhetően kevesebb lesz a kézbesíthetetlen értesítés, elérhetetlen cég, és ezáltal is csökkenhet némileg az adószám-felfüggesztések és törlések száma.
 
Októberben 2449 új céget jegyeztek be Magyarországon, ez az elmúlt 14 hónap legmagasabb adata. „Az elmúlt három hónapban folyamatosan emelkedik a cégalapítási kedv, de ez még nem jelenti automatikusan, hogy a tőketulajdonosok ismét a vállalkozás indításban látják a jövőt. Nagyon mélyről indult a folyamat, és még a mostani adat is messze elmarad a válság előtti szintektől. Hamarosan kiderül, hogy pozitív trendfordulót látunk, vagy csak átmeneti jelenségről van szó” – mondja az Opten igazgatója.


Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az index októberi értéke régiónként jellemzően 14-15 százalék körül volt. Megyei szinten az októberi Opten – CFI Tolna, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében vette fel a legalacsonyabb értékeket, míg a legnagyobb fluktuációt Budapest, Békés és Fejér produkálta.



Opten – CFI megyénként, 2015. október
Megye Alapítások Megszűnések Felszámolások* Opten – CFI
Tolna 24 32 7 9,88%
Zala 34 52 16 10,57%
Győr-Moson-Sopron 79 96 12 11,57%
Csongrád 72 87 14 12,66%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 48 111 55 14,00%
Baranya 55 123 15 14,17%
Borsod-Abaúj-Zemplén 76 141 18 14,26%
Vas 29 71 12 14,57%
Hajdú-Bihar 72 153 15 14,62%
Jász-Nagykun-Szolnok 41 72 24 14,69%
Pest 362 575 68 14,88%
Veszprém 50 103 14 15,67%
Komárom-Esztergom 45 116 8 15,73%
Bács-Kiskun 65 189 28 15,91%
Nógrád 17 40 3 16,52%
Somogy 44 90 9 16,82%
Heves 47 83 25 17,21%
Békés 29 89 12 17,58%
Fejér 78 173 18 19,34%
Budapest 1182 2372 244 21,53%
ÖSSZESEN 2449 4768 617 15,11%
            * Újonnan indult eljárások