Javulóban az állami cégek eredményessége, de döntő többségük még mindig veszteséges
2016.09.29
|
árbevétel
céginformáció
statisztika
tulajdonos
Átlagban mínusz 4 százalékos árbevétel arányos eredménnyel működnek az állami és önkormányzati hátterű cégek, bár eredményességük némiképp javul, még messze elmaradnak a tisztán magántulajdonú társaságoktól.
„Komoly különbségek mutatkoznak az állami és a nem állami hátterű cégek eredményességi mutatói között, és bár mindkét csoportban pozitív trend rajzolódik ki az elmúlt néhány évben, a magánszektor a legtöbb mutató tekintetében jóval az állami cégek előtt jár” – mondja Pertics Richárd az Opten céginformációs igazgatója.
2015-ben az állami hátterű cégek többsége veszteséges működésről számolt be, átlagos árbevétel arányos eredményük mínusz 4 százalék, ami valamivel jobb az 5 évvel korábbi mínusz 6 százalékos értéknél, de még mindig messze elmarad a magánkézben lévő cégek plusz 5 százalékos eredményétől.
Valamivel jobb a helyzet a nagyobb méretű társaságok tekintetében, de a versenyszektor előnye ott is egyértelműen kirajzolódik. Az 1 milliárd feletti árbevételű állami hátterű cégek átlagban plusz 3,7 százalékos árbevétel arányos eredményről számoltak be, míg a versenyszektorban plusz 5,5 százalék az átlagos érték a hasonló méretű cégeknél.
„Az állami és piaci cégek vállalati kultúrája sok esetben szinte mérhetetlen különbségeket mutat, míg a magán hátterű cégeknél az eredményes működés, a profit, a növekedés szinte kizárólagos szempont, addig az állami hátterű cégeknek sokszor teljesen más szempontokat is figyelembe kell venniük” – mondja az Opten szakértője.
Az állami hátterű cégeknél az állami kötődés sokszor egyben kötöttséget is jelent, ami megnyilvánulhat a cég adminisztrációjában, üzletpolitikájában, jelentésszolgálati rendszerében. A beszerzési folyamatoktól a humánpolitikai szabályozásig szinte mindenhol lehetnek kötöttségek, amik összességében a cég eredményességét ronthatják. A magántulajdonú cégeknél is fennállhatnak hasonló kötöttségek a tulajdonosi háttértől, a cégcsoport üzletpolitikájától függően, azonban ezek a kötöttségek általában lazábbak. A magáncégek gyorsabban tudnak reagálni, változtatni, amennyiben azt a piaci környezet indokolja.
A magántulajdonú cégek magasabb teljesítménye a létszám arányos árbevételben is egyértelműen jelentkezik. „Az 1 milliárd Ft feletti árbevételű állami hátterű cégeknél egy átlagos alkalmazott 20 százalékkal kevesebb árbevételt termel a hasonló méretű, tisztán magán hátterű társaiknál. Ez elég komoly különbséget jelent versenyképesség tekintetében” – mondja az Opten céginformációs vezetője.
A magáncégek profitorientáltsága megjelenik a cégek kockázatvállalási hajlandóságában és eladósodottságában is. Míg az állami cégek eladósodottsága mérettől és évtől függően 40-45 százalék körül mozog, addig ez az érték a versenyszektorban 55-65 százalék. A magáncégek átlagos hitel és kötelezettség állománya sokat csökkent 2010 óta, de még mindig jóval magasabb állami társaikénál.
A magánszektor kockázatvállalása ugyanakkor a statisztikák szerint nem mindig kifizetődő, legalábbis erre utal az a tény, hogy az állami hátterű cégek átlagos élettartama és kockázati besorolása jobb a versenyszektorbeli társaikénál. Ugyanakkor az állami háttér nem jelent életbiztosítást, sőt az elmúlt 5 évben – minimális mértékben ugyan – romlottak az állami cégek kockázati mutatói is.
Valamivel jobb a helyzet a nagyobb méretű társaságok tekintetében, de a versenyszektor előnye ott is egyértelműen kirajzolódik. Az 1 milliárd feletti árbevételű állami hátterű cégek átlagban plusz 3,7 százalékos árbevétel arányos eredményről számoltak be, míg a versenyszektorban plusz 5,5 százalék az átlagos érték a hasonló méretű cégeknél.
„Az állami és piaci cégek vállalati kultúrája sok esetben szinte mérhetetlen különbségeket mutat, míg a magán hátterű cégeknél az eredményes működés, a profit, a növekedés szinte kizárólagos szempont, addig az állami hátterű cégeknek sokszor teljesen más szempontokat is figyelembe kell venniük” – mondja az Opten szakértője.
Az állami hátterű cégeknél az állami kötődés sokszor egyben kötöttséget is jelent, ami megnyilvánulhat a cég adminisztrációjában, üzletpolitikájában, jelentésszolgálati rendszerében. A beszerzési folyamatoktól a humánpolitikai szabályozásig szinte mindenhol lehetnek kötöttségek, amik összességében a cég eredményességét ronthatják. A magántulajdonú cégeknél is fennállhatnak hasonló kötöttségek a tulajdonosi háttértől, a cégcsoport üzletpolitikájától függően, azonban ezek a kötöttségek általában lazábbak. A magáncégek gyorsabban tudnak reagálni, változtatni, amennyiben azt a piaci környezet indokolja.
A magántulajdonú cégek magasabb teljesítménye a létszám arányos árbevételben is egyértelműen jelentkezik. „Az 1 milliárd Ft feletti árbevételű állami hátterű cégeknél egy átlagos alkalmazott 20 százalékkal kevesebb árbevételt termel a hasonló méretű, tisztán magán hátterű társaiknál. Ez elég komoly különbséget jelent versenyképesség tekintetében” – mondja az Opten céginformációs vezetője.
A magáncégek profitorientáltsága megjelenik a cégek kockázatvállalási hajlandóságában és eladósodottságában is. Míg az állami cégek eladósodottsága mérettől és évtől függően 40-45 százalék körül mozog, addig ez az érték a versenyszektorban 55-65 százalék. A magáncégek átlagos hitel és kötelezettség állománya sokat csökkent 2010 óta, de még mindig jóval magasabb állami társaikénál.
A magánszektor kockázatvállalása ugyanakkor a statisztikák szerint nem mindig kifizetődő, legalábbis erre utal az a tény, hogy az állami hátterű cégek átlagos élettartama és kockázati besorolása jobb a versenyszektorbeli társaikénál. Ugyanakkor az állami háttér nem jelent életbiztosítást, sőt az elmúlt 5 évben – minimális mértékben ugyan – romlottak az állami cégek kockázati mutatói is.
| Módszertan Állami cégnek tekintettük azokat a vállalkozásokat, ahol közvetlen vagy közvetett tulajdonosai között állami vagy önkormányzati intézmény áll. A pénzügyi mutatóknál az extrém értékek kizárásra kerültek, tehát csak azok a cégek kerültek a statisztikába, ahol a pénzügyi beszámoló reális értékeket tartalmazott. Az átlagos értékek súlyozatlanok, azaz árbevételtől függetlenül ugyanolyan súllyal számítottunk minden céget az átlagok számításakor. Az elemzésben felhasznált mutatók Árbevétel arányos eredmény: Adózás előtti eredmény/Értékesítés nettó árbevétele Létszámarányos érbevétel: Értékesítés nettó árbevétele / Alkalmazotti létszám Eladósodottság: Kötelezettségek összesen / Mérlegfőösszeg |