Januári kettősség: kevesebb cég, mégis több vállalkozói optimizmus?

Az OPTEN adatai szerint ugyanis az elmúlt három év legmagasabb januári cégalapítási számát regisztrálták idén, alig maradva el a 2 ezres határtól. Ez különösen biztató annak tükrében, hogy az előző években a január rendre a leggyengébb hónap volt ezen a téren. Sőt, ha a 2023-as havi cégalapítási adatokat nézzük, ez a szám az év hat legjobb hónapja közé is beférne. Az oktatás és a villamosenergia-szektor kivételével szinte minden nemzetgazdasági ágban több vállalkozás alakult, mint egy évvel korábban.

A januári cégmegszűnések száma is kedvezően alakult, az elmúlt évek tendenciájával ellentétben 3 ezer alá csökkent. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen a januári hónapok hagyományosan a megszűnések élmezőnyébe tartoztak. Idén azonban a távközlés és a számítógépes programozás kivételével minden nemzetgazdasági ágban kevesebb cég szűnt meg, mint tavaly januárban.

Fontos azonban látni az árnyoldalakat is. Bár a cégalapítások száma nőtt, az új eljárások összességében emelkedtek – főként a kényszertörlések száma ugrott meg jelentősen. Az új felszámolási eljárások 13 %-kal csökkentek az előző év januárjához képest, a végelszámolások száma pedig 3 %-kal lett alacsonyabb. Ugyanakkor az új kényszertörlések értéke több mint 40 %-kal meghaladta a 2023-as januárit, és a közel 5 ezer új eljárás egyharmadát teszik ki, ami árnyalja a pozitív összképet.

„A januári cégtrend kettőssége szembetűnő, miközben a működő társas vállalkozások száma tovább csökkent, és az új kényszertörlési eljárások növekedése a jövőbeni felszámolások előszobája lehet, a cégalapítások emelkedése mégis reményre adhat okot. Ez arra utalhat, hogy a vállalkozók egyre bizakodóbban tekintenek a jövőbe – amire már régóta vártunk.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) januári értéke átlagosan 10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Veszprém, Csongrád-Csanád és Zala vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.