Idén minden 25. cég felszámolás alá kerül – Mit tesznek ebben a helyzetben a cégek?
2023.10.12
|
céginformáció
kockázatkezelés
statisztika
Az OKHK konferencia idén is a kockázatkezelés és a hitelmenedzsment témakörét tárgyalta, különös hangsúlyt fektetve a fenntarthatóság szerepére.
A rendezvényen már hagyománynak tekinthető az interaktív üzleti közvéleménykutatás, ahol a top három veszélyforrásban a résztvevők 92%-a jelölte meg az inflációt is. A másik két komoly kihívás az energiaárak kiszámíthatatlansága és a recesszió. Az EU források elmaradása és az árfolyam ingadozása már kevésbé aggasztja a vállalkozásokat. A tavalyi évben becsült visszarendeződés a kockázati szintek kapcsán három év volt, amely a jelenlegi vélemények szerint egy évvel tolódott ki. A ki nem fizetett számlák aránya is növekszik, ami alaposabb elemzést és megoldásokat igényel.
Az OPTEN és az Atradius közösen szervezett OKHK konferenciája immár nyolcadik éve került megrendezésre, fókuszálva a kockázatkezelés és creditmanagement területére. Az idei rendezvény különleges hangsúlyt fektetett a fenntarthatóság növekvő szerepére, különösen annak jövőbeni hatásaira a hitelezés terén.
Az eseményen részt vevő közel 200 vendég száma szemléletesen mutatja a témakör iránti élénk érdeklődést, és egyértelművé teszi, hogy a kockázatkezelés és hitelmenedzsment területe továbbra is kiemelt fontosságú és aktuális téma. A 2020 előtt használt creditmenedzsment folyamatok és csődmodellek működésképtelenek a jelenlegi gazdasági környezetben, azokat alapjaiban kellett újraírni. A sokkhatás jellegű változások megkerülhetetlenül befolyásolják az új modellek előrejelző képességeit.
A jelenlévők idén is, akár csak az előző évben nyolc kiemelt, a magyar gazdaságot érintő legnagyobb kihívásai közül nevezték meg azt a hármat, amelyek számukra a meghatározók. Az idei évben is kiemelkedően fontos az infláció, amely a válaszadók több mint 90%-a számára az egyik legnagyobb kihívást jelenti, amelynek csökkentése összecseng a kormányzati célokkal. Az infláció nemcsak idén, hanem tavaly is vezette a rangsort, hiszen az előző évben a válaszadók háromnegyede szavazott erre. A tavalyi energia ársokk tudatosabbá tette a vállalatokat ezen a téren is, de a háború okozta bizonytalanság kihat erre a területre, így a második helyen tartja a kockázati tényezők között. Tavaly az EU források elmaradása és az árfolyam ingadozása aggasztotta leginkább a vállalkozókat, és ezek a problémák a harmadik és negyedik helyen szerepeltek a kihívások listáján. Azonban idén a recesszió mindkettőt megelőzve felfért a dobogóra.
Az előző évben közel kétharmada a megkérdezetteknek úgy gondolta, hogy csak 2026-ig marad a megemelkedett fizetési kockázati szint, azonban jelenleg már csak a válaszadók fele bízik ebben a kilátásban. Fontos kiemelni, hogy a változás tartósságát mutatja, hogy kismértékben, de több mint tíz százalékuk azt gondolja, hogy soha nem fogja elérni a kockázati szint azt, amit a COVID előtti időkben tapasztaltunk.
Az előadók egyet értettek abban, hogy sok problémát lehet megoldani azzal, hogy ha a gazdasági környezet kiszámíthatóbb, és úgy vélik, hogy hazánkban e területen jelentős tartalékok lehetnek.
Vanek Balázs, az Atradius délkelet-európai igazgatóhelyettese kiemelte: – „A hitelbiztosítóknak új megközelítést kell alkalmazniuk a használt adatforrásuk tekintetében, több egyedi döntésre van szükség és szorosabb ügyfélkapcsolatokra.”
Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója úgy véli: – „Mivel az idei évben kb. minden 25-dik hazánkban működő cég felszámolás alá kerül, komoly kockázatokat fut, aki nem szigorít cégelemzési folyamatain."
Az eseményen részt vevő közel 200 vendég száma szemléletesen mutatja a témakör iránti élénk érdeklődést, és egyértelművé teszi, hogy a kockázatkezelés és hitelmenedzsment területe továbbra is kiemelt fontosságú és aktuális téma. A 2020 előtt használt creditmenedzsment folyamatok és csődmodellek működésképtelenek a jelenlegi gazdasági környezetben, azokat alapjaiban kellett újraírni. A sokkhatás jellegű változások megkerülhetetlenül befolyásolják az új modellek előrejelző képességeit.
A jelenlévők idén is, akár csak az előző évben nyolc kiemelt, a magyar gazdaságot érintő legnagyobb kihívásai közül nevezték meg azt a hármat, amelyek számukra a meghatározók. Az idei évben is kiemelkedően fontos az infláció, amely a válaszadók több mint 90%-a számára az egyik legnagyobb kihívást jelenti, amelynek csökkentése összecseng a kormányzati célokkal. Az infláció nemcsak idén, hanem tavaly is vezette a rangsort, hiszen az előző évben a válaszadók háromnegyede szavazott erre. A tavalyi energia ársokk tudatosabbá tette a vállalatokat ezen a téren is, de a háború okozta bizonytalanság kihat erre a területre, így a második helyen tartja a kockázati tényezők között. Tavaly az EU források elmaradása és az árfolyam ingadozása aggasztotta leginkább a vállalkozókat, és ezek a problémák a harmadik és negyedik helyen szerepeltek a kihívások listáján. Azonban idén a recesszió mindkettőt megelőzve felfért a dobogóra.
Az előző évben közel kétharmada a megkérdezetteknek úgy gondolta, hogy csak 2026-ig marad a megemelkedett fizetési kockázati szint, azonban jelenleg már csak a válaszadók fele bízik ebben a kilátásban. Fontos kiemelni, hogy a változás tartósságát mutatja, hogy kismértékben, de több mint tíz százalékuk azt gondolja, hogy soha nem fogja elérni a kockázati szint azt, amit a COVID előtti időkben tapasztaltunk.
Az előadók egyet értettek abban, hogy sok problémát lehet megoldani azzal, hogy ha a gazdasági környezet kiszámíthatóbb, és úgy vélik, hogy hazánkban e területen jelentős tartalékok lehetnek.
Vanek Balázs, az Atradius délkelet-európai igazgatóhelyettese kiemelte: – „A hitelbiztosítóknak új megközelítést kell alkalmazniuk a használt adatforrásuk tekintetében, több egyedi döntésre van szükség és szorosabb ügyfélkapcsolatokra.”
Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója úgy véli: – „Mivel az idei évben kb. minden 25-dik hazánkban működő cég felszámolás alá kerül, komoly kockázatokat fut, aki nem szigorít cégelemzési folyamatain."