Hatalmas növekedés előtt a hazai KKV szektor, de nem úgy, ahogy várnánk
2017.12.18
|
árbevétel
céginformáció
statisztika
Várhatóan 2020-tól megváltozik a KKV besorolás feltételrendszere, ami a hazai KKV szereplők számának növekedését fogja eredményezni. A jogszabályváltozással több vállalkozás lehet uniós pályázati források és adókedvezmények jogosultja – nyilatkozza Hantos Zoltán, az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
A KKV besorolást jelenleg a 2003/361/EK bizottsági ajánlás alapján a 2004. évi XXXIV. törvény szabályozza. Ennek alapján KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. E kategórián belül a törvény megkülönböztet mikro-, kis- és középvállalkozási méretet is. Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mikrovállalkozásnak pedig az a vállalkozás minősül, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
A fenti mutatók vizsgálatán kívül a KKV besorolás megállapításához szükséges a vállalkozás tulajdonosi körének vizsgálata is, mivel egyrészt nem minősül KKV-nak az a cég, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25 %-ot. Másfelől pedig a vizsgált pénzügyi és létszámadatokhoz hozzá kell számítani a vizsgált cég esetlegesen meglévő partner- és a kapcsolt vállalkozásainak adatait is. Fontos meghatározó feltétel még, hogy a felsorolt adatokat két egymást követő üzleti év viszonyában kell vizsgálni, mivel amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban lépi túl az adott határértékeket vagy marad el azoktól.
De miért fontos ez? Az Európai Unió támogatási rendszerében, különös tekintettel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) felhívásaira, a legtöbb támogatás kedvezményezetti köre a KKV szektor szereplőiből kerül ki. A nagyvállalatok a támogatások jelentős részéből ki vannak zárva, ezért a cégek számára egyáltalán nem mindegy, hogy melyik besorolásba kerülnek. Emellett pedig a hazai támogatások és adókedvezmények jelentős részének is e vállalkozások a címzettjei.
A hazai KKV-k a nemzetgazdaság meghatározó szereplői. A magyarországi cégstruktúra vizsgálata azt mutatja, hogy a működő cégek 99,32 %-a tartozik ebbe a kategóriába, arányuk az elmúlt 4 évben enyhe csökkenést mutatott. Ha tovább bontjuk alkategóriára ezeket a vállalkozásokat, akkor megállapíthatjuk, hogy az egyéni vállalkozásokat és az őstermelőket nem számítva a hazai működő cégek 1,67 %-a minősült közép-, 5,52 %-a kis-, 92,13 %-a pedig mikrovállalkozásnak a tavalyi évben. Különösen szembeötlő a mikrovállalkozások magas aránya, amely bár enyhén csökkent az elmúlt 4 évben, de még mindig 92 % fölött van. Számukra a különböző pénzügyi források megszerzése és a kedvezmények igénybevétele biztosíthatja versenyképességük fenntartását, ami hosszú távon egy egészségesebb cégbázis kialakításához vezethet. Ez azért is fontos, mert a mikrovállalkozások jelentős számú munkaerőt foglakoztatnak. Kevésbé fragmentált cégstruktúra kialakulásának irányába mutat a kis- és közepes vállalkozások arányának enyhe növekedése is, hiszen ezek a cégek már pénzügyileg stabilabbak, belső működésük általában jobban szabályozott és optimalizált. A tervezett jogszabályváltozás arányaiban Nyugat-Európában több céget fog érinteni, mivel ott a KKV aránya kisebb a cégstruktúrában, mint hazánkban. Ezzel ellentétben Magyarországon, bár valószínűleg kevesebb cég fogja elveszíteni nagyvállalati státuszát, mivel ezek a cégek számítanak a gazdaság motorjának, nem mellékes, hogy milyen források és kedvezmények nyílnak meg számukra a KKV besorolás megváltozásával.
Jelenleg még nem tudni, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi mutatók és az alkalmazotti létszám megemelésével fogja növelni a KKV-k számát, vagy a besorolási kritériumok teljes újragondolásával, egy rugalmasabb, a gazdaság valós folyamataihoz jobban illeszkedő szabályozást fog kidolgozni. A cél azonban egyértelmű, a KKV-k számának növelésével minél több cég számára elérhetővé tenni a különböző támogatásokat és adókedvezményeket.
De miért fontos ez? Az Európai Unió támogatási rendszerében, különös tekintettel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) felhívásaira, a legtöbb támogatás kedvezményezetti köre a KKV szektor szereplőiből kerül ki. A nagyvállalatok a támogatások jelentős részéből ki vannak zárva, ezért a cégek számára egyáltalán nem mindegy, hogy melyik besorolásba kerülnek. Emellett pedig a hazai támogatások és adókedvezmények jelentős részének is e vállalkozások a címzettjei.
| Év | Működő cégek száma (db) | KKV cégek aránya (%) | Mikrovállakozások aránya (%) | Kisvállalkozások aránya (%) | Középvállakozások aránya (%) |
| 2013 | 602 169 | 99,36 | 93,50 | 4,48 | 1,38 |
| 2014 | 590 712 | 99,35 | 93,25 | 4,71 | 1,39 |
| 2015 | 564 855 | 99,38 | 92,68 | 5,17 | 1,52 |
| 2016 | 544 321 | 99,32 | 92,13 | 5,52 | 1,67 |
A hazai KKV-k a nemzetgazdaság meghatározó szereplői. A magyarországi cégstruktúra vizsgálata azt mutatja, hogy a működő cégek 99,32 %-a tartozik ebbe a kategóriába, arányuk az elmúlt 4 évben enyhe csökkenést mutatott. Ha tovább bontjuk alkategóriára ezeket a vállalkozásokat, akkor megállapíthatjuk, hogy az egyéni vállalkozásokat és az őstermelőket nem számítva a hazai működő cégek 1,67 %-a minősült közép-, 5,52 %-a kis-, 92,13 %-a pedig mikrovállalkozásnak a tavalyi évben. Különösen szembeötlő a mikrovállalkozások magas aránya, amely bár enyhén csökkent az elmúlt 4 évben, de még mindig 92 % fölött van. Számukra a különböző pénzügyi források megszerzése és a kedvezmények igénybevétele biztosíthatja versenyképességük fenntartását, ami hosszú távon egy egészségesebb cégbázis kialakításához vezethet. Ez azért is fontos, mert a mikrovállalkozások jelentős számú munkaerőt foglakoztatnak. Kevésbé fragmentált cégstruktúra kialakulásának irányába mutat a kis- és közepes vállalkozások arányának enyhe növekedése is, hiszen ezek a cégek már pénzügyileg stabilabbak, belső működésük általában jobban szabályozott és optimalizált. A tervezett jogszabályváltozás arányaiban Nyugat-Európában több céget fog érinteni, mivel ott a KKV aránya kisebb a cégstruktúrában, mint hazánkban. Ezzel ellentétben Magyarországon, bár valószínűleg kevesebb cég fogja elveszíteni nagyvállalati státuszát, mivel ezek a cégek számítanak a gazdaság motorjának, nem mellékes, hogy milyen források és kedvezmények nyílnak meg számukra a KKV besorolás megváltozásával.
Jelenleg még nem tudni, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi mutatók és az alkalmazotti létszám megemelésével fogja növelni a KKV-k számát, vagy a besorolási kritériumok teljes újragondolásával, egy rugalmasabb, a gazdaság valós folyamataihoz jobban illeszkedő szabályozást fog kidolgozni. A cél azonban egyértelmű, a KKV-k számának növelésével minél több cég számára elérhetővé tenni a különböző támogatásokat és adókedvezményeket.