Közlemények

Fordulat az építőipari cégtrendben

Fordulat az építőipari cégtrendben

Bár az első félév pozitív teljesítményt mutatott az építőiparban, a cégtrendben egyértelműen megjelent a cégszámcsökkenés. Idén az első félévben 1,1 ezerrel kevesebb cég az építőiparban. Az új cégbírósági eljárások az idei első félévben is megközelítették az 5 ezret.

A KSH legfrissebb gyorsjelentése szerint az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest 7,2 %-kal nőtt, míg az előző hónaphoz képest 3,8 %-kal csökkent. Ennek eredményeként 2024 első öt hónapjában az építőipari termelés volumene összességében 6,1 %-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipar három ágazata közül az egyéb építmények ágazata rontotta a volumen mutatót az előző év azonos hónapjához képest, itt ugyanis 9 %-os csökkenés volt tapasztalható. Ez nem meglepő, hiszen ebbe a kategóriába tartoznak például az utak, vasutak, autópályák és közműépítések, amelyek a 2022 őszén leállított, mintegy 5 000 milliárd forint értékű állami beruházások részei voltak. Tudvalevő, hogy az állam nem tért vissza az építőiparba. Úgy tűnik, a magánberuházások, különösen a gyárépítések, jelentős növekedést mutatnak.
Bár a KSH legutóbbi gyorsjelentése szerint az építőipar az előző évhez képest pozitív eredményeket ért el, felmerül a kérdés: mindez mire elég?
 
 
Szemmel láthatóan a volumennövekedés még nem elegendő ahhoz, hogy ugyanannyi vállalkozást tartson el, mint 2022-ben, vagy akár 2023 elején. Az OPTEN adatai szerint a cégtrendben tavaly még nem voltak jelentős elmozdulások, közel ugyanannyi cég alakult, mint amennyi megszűnt, éves szinten a számuk 4,5 ezer körül mozgott. Ez a tendencia jellemezte a tavalyi első fél évet is, ahol az alapítási és megszűnési értékek 2,5 ezer körül alakultak. Azonban idén fordulat következett be, és a tartósan alacsonyabb teljesítmény a cégtrendben is kiütközött.
 
 
„Az idei első félévben az építőiparban egyértelműen megmutatkozott a cégtrendben az elmúlt évek teljesítménycsökkenése, amelyet kétséget kizáróan a cégmegszűnések irányítanak. Jogos a kérdés: Miért csak most? A válasz: A kifutó projektek és a cégbírósági eljárások időigénye csak mostanra tette nyilvánvalóvá a negatív tendenciát. Ehhez a képhez a jövőben az új cégbírósági eljárások adják majd hozzá a különféle színárnyalatokat, amelyek inkább a zord, semmint az örömteli színeket festik meg.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az új cégbírósági eljárások száma – felszámolási, kényszertörlési, végelszámolási – idén az első fél évben újra megközelítette az ötezres nagyságrendet, kismértékben elmaradva a tavalyi év hasonló időszakától, de az elmúlt hat év viszonylatában a második legmagasabb értéket hozta. Az idei első félév növekedést mutatott a pályát elhagyók számában, közel 300-zal többen voltak az előző év azonos időszakához képest, feltételezve, hogy a kényszertörlés és a végelszámolás alá esők már nem folytatják tevékenységüket. A felszámolási eljárások jellemzően már a második lépcsőt jelentik a tevékenységüket befejezőknél, mivel a felszámolási eljárások 80-90 %-ánál az előzmény már kényszertörlési eljárás volt.

Az egyéni vállalkozók körében is megfigyelhető az aktív állomány csökkenése. Míg tavaly június végén az aktívan működő egyéni vállalkozók száma meghaladta a 74 ezret – a tevékenységüket szüneteltető vállalkozókat nem számítva –, addig idén ez alig haladta meg a 72 ezret.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júniusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,33 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Baranya és Bács-Kiskun vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Zala, Veszprém, és Vas vármegye érte el.
 
Opten – CFI vármegyénként az építőiparban, 2024. június
 
Vármegye Alapítások Megszűnések Felszámolások* Opten - CFI
Fõváros 128 274 174 33,89%
Baranya 7 7 5 9,76%
Bács-Kiskun 10 10 10 10,85%
Békés 6 4 2 12,94%
Borsod-Abaúj-Zemplén 15 30 34 21,80%
Csongrád-Csanád 5 4 8 5,98%
Fejér 7 18 6 12,90%
Gyõr-Moson-Sopron 6 9 12 7,52%
Hajdú-Bihar 12 11 5 11,67%
Heves 10 12 10 22,86%
Komárom-Esztergom 5 5 9 7,03%
Nógrád 3 3 1 9,49%
Pest 66 50 35 12,09%
Somogy 8 7 0 14,77%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 15 33 30 24,20%
Jász-Nagykun-Szolnok 13 16 11 25,25%
Tolna 4 4 4 9,51%
Vas 2 6 3 9,53%
Veszprém 5 9 3 10,71%
Zala 3 2 4 5,44%
ÖSSZESEN 330 514 366  
*Újonnan indult eljárások
 
icon_rendezveny icon_sajtoszoba icon_szakertoanyagok