Fordulat az építőipari cégtrendben
2024.07.23
|
ágazati elemzés
cégalapítás
céginformáció
cégtörlés
felszámolás
Bár az első félév pozitív teljesítményt mutatott az építőiparban, a cégtrendben egyértelműen megjelent a cégszámcsökkenés. Idén az első félévben 1,1 ezerrel kevesebb cég az építőiparban. Az új cégbírósági eljárások az idei első félévben is megközelítették az 5 ezret.
A KSH legfrissebb gyorsjelentése szerint az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest 7,2 %-kal nőtt, míg az előző hónaphoz képest 3,8 %-kal csökkent. Ennek eredményeként 2024 első öt hónapjában az építőipari termelés volumene összességében 6,1 %-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipar három ágazata közül az egyéb építmények ágazata rontotta a volumen mutatót az előző év azonos hónapjához képest, itt ugyanis 9 %-os csökkenés volt tapasztalható. Ez nem meglepő, hiszen ebbe a kategóriába tartoznak például az utak, vasutak, autópályák és közműépítések, amelyek a 2022 őszén leállított, mintegy 5 000 milliárd forint értékű állami beruházások részei voltak. Tudvalevő, hogy az állam nem tért vissza az építőiparba. Úgy tűnik, a magánberuházások, különösen a gyárépítések, jelentős növekedést mutatnak.
Szemmel láthatóan a volumennövekedés még nem elegendő ahhoz, hogy ugyanannyi vállalkozást tartson el, mint 2022-ben, vagy akár 2023 elején. Az OPTEN adatai szerint a cégtrendben tavaly még nem voltak jelentős elmozdulások, közel ugyanannyi cég alakult, mint amennyi megszűnt, éves szinten a számuk 4,5 ezer körül mozgott. Ez a tendencia jellemezte a tavalyi első fél évet is, ahol az alapítási és megszűnési értékek 2,5 ezer körül alakultak. Azonban idén fordulat következett be, és a tartósan alacsonyabb teljesítmény a cégtrendben is kiütközött.
*Újonnan indult eljárások
„Az idei első félévben az építőiparban egyértelműen megmutatkozott a cégtrendben az elmúlt évek teljesítménycsökkenése, amelyet kétséget kizáróan a cégmegszűnések irányítanak. Jogos a kérdés: Miért csak most? A válasz: A kifutó projektek és a cégbírósági eljárások időigénye csak mostanra tette nyilvánvalóvá a negatív tendenciát. Ehhez a képhez a jövőben az új cégbírósági eljárások adják majd hozzá a különféle színárnyalatokat, amelyek inkább a zord, semmint az örömteli színeket festik meg.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az új cégbírósági eljárások száma – felszámolási, kényszertörlési, végelszámolási – idén az első fél évben újra megközelítette az ötezres nagyságrendet, kismértékben elmaradva a tavalyi év hasonló időszakától, de az elmúlt hat év viszonylatában a második legmagasabb értéket hozta. Az idei első félév növekedést mutatott a pályát elhagyók számában, közel 300-zal többen voltak az előző év azonos időszakához képest, feltételezve, hogy a kényszertörlés és a végelszámolás alá esők már nem folytatják tevékenységüket. A felszámolási eljárások jellemzően már a második lépcsőt jelentik a tevékenységüket befejezőknél, mivel a felszámolási eljárások 80-90 %-ánál az előzmény már kényszertörlési eljárás volt.
Az egyéni vállalkozók körében is megfigyelhető az aktív állomány csökkenése. Míg tavaly június végén az aktívan működő egyéni vállalkozók száma meghaladta a 74 ezret – a tevékenységüket szüneteltető vállalkozókat nem számítva –, addig idén ez alig haladta meg a 72 ezret.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júniusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,33 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Baranya és Bács-Kiskun vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Zala, Veszprém, és Vas vármegye érte el.
Az új cégbírósági eljárások száma – felszámolási, kényszertörlési, végelszámolási – idén az első fél évben újra megközelítette az ötezres nagyságrendet, kismértékben elmaradva a tavalyi év hasonló időszakától, de az elmúlt hat év viszonylatában a második legmagasabb értéket hozta. Az idei első félév növekedést mutatott a pályát elhagyók számában, közel 300-zal többen voltak az előző év azonos időszakához képest, feltételezve, hogy a kényszertörlés és a végelszámolás alá esők már nem folytatják tevékenységüket. A felszámolási eljárások jellemzően már a második lépcsőt jelentik a tevékenységüket befejezőknél, mivel a felszámolási eljárások 80-90 %-ánál az előzmény már kényszertörlési eljárás volt.
Az egyéni vállalkozók körében is megfigyelhető az aktív állomány csökkenése. Míg tavaly június végén az aktívan működő egyéni vállalkozók száma meghaladta a 74 ezret – a tevékenységüket szüneteltető vállalkozókat nem számítva –, addig idén ez alig haladta meg a 72 ezret.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júniusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,33 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Baranya és Bács-Kiskun vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Zala, Veszprém, és Vas vármegye érte el.
Opten – CFI vármegyénként az építőiparban, 2024. június
Vármegye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten - CFI |
Fõváros | 128 | 274 | 174 | 33,89% |
Baranya | 7 | 7 | 5 | 9,76% |
Bács-Kiskun | 10 | 10 | 10 | 10,85% |
Békés | 6 | 4 | 2 | 12,94% |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 15 | 30 | 34 | 21,80% |
Csongrád-Csanád | 5 | 4 | 8 | 5,98% |
Fejér | 7 | 18 | 6 | 12,90% |
Gyõr-Moson-Sopron | 6 | 9 | 12 | 7,52% |
Hajdú-Bihar | 12 | 11 | 5 | 11,67% |
Heves | 10 | 12 | 10 | 22,86% |
Komárom-Esztergom | 5 | 5 | 9 | 7,03% |
Nógrád | 3 | 3 | 1 | 9,49% |
Pest | 66 | 50 | 35 | 12,09% |
Somogy | 8 | 7 | 0 | 14,77% |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 15 | 33 | 30 | 24,20% |
Jász-Nagykun-Szolnok | 13 | 16 | 11 | 25,25% |
Tolna | 4 | 4 | 4 | 9,51% |
Vas | 2 | 6 | 3 | 9,53% |
Veszprém | 5 | 9 | 3 | 10,71% |
Zala | 3 | 2 | 4 | 5,44% |
ÖSSZESEN | 330 | 514 | 366 |