Folytatódik a hazai könyvkiadók zuhanása
2017.07.04
|
ágazati elemzés
árbevétel
céginformáció
statisztika
Az elmúlt 5 évben a magyarországi könyvkiadói piac szereplőinek száma és az általuk elért nettó árbevétel is folyamatosan csökkent. A 2016-os évre vonatkozó pénzügyi beszámolók vizsgálata szerint a negatív trend tavaly sem tudott megfordulni – nyilatkozza Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
Időszak (év) | Működő vállalkozások száma (darab) | Alkalmazotti létszám (fő) | Nettó árbevétel | Felszámolás alá került cégek aránya (%) |
2012 | 1 746 | 3 918 | 57 434 659 | 3,6 |
2013 | 1 743 | 3 193 | 54 471 326 | 1,8 |
2014 | 1 684 | 3 101 | 52 403 990 | 1,3 |
2015 | 1 598 | 2 813 | 48 024 925 | 1,1 |
2016 | 1 510 | 2 627 | 44 335 565 | 0,9 |
Amíg 2012-ben 57 milliárd forintos árbevétel mellett 1746 működő vállalkozás foglalkozott főtevékenységként könyvkiadással, addig tavaly már csak 1510 piaci szereplő maradt, és összárbevételük alig haladta meg a 44 milliárd forintot. A cégek alkalmazotti létszáma a 2012-es 3918 főről 2016-ra mintegy 1291 fővel csökkent. A rendkívül negatív statisztikákat csak kissé kozmetikázza az a tény, hogy a felszámolási eljárás alá került cégek aránya a vizsgált időszakban 3,6 %-ról lecsökkent 0,9 %-ra.
Amíg 2012-ben 10 darab kiadó vállalat ért el 1 milliárd fölötti árbevételt az 1746-ból, addig 2016-ban már csak 7 ilyen vállalkozás volt az 1510-ből. A középső árbevétel kategóriába tartozó, 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételt elérő cégek száma is csökkent a vizsgált időszakban 92-ről 83-ra.
Ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének statisztikái szerint 2013 és 2015 között a kiadott könyvcímek száma és a példányszám is, ha csak kis mértékben is, de növekedett.
A hazai könyvkiadók gazdasági helyzetét alapvetően határozza meg, hogy az ellátási láncban lévő többi szereplőhöz képest mekkora részt tudnak kihasítani az árból. Jelenleg ugyanis egy könyv fogyasztói árának 50-60 %-a a könyvterjesztőknél marad, a fennmaradó részen osztozik a szerző, a kiadó és a nyomda. Ráadásul az utóbbi években több nagy terjesztő cég kiadási tevékenységgel is kezdett foglalkozni, ezzel kiszorítva sok kisebb piaci szereplőt. Sok kiadó helyzete gazdaságilag tarthatatlanná vált, mivel a nagy kereskedelmi láncok vagy le sem szerződnek velük, vagy csak bizományba vesznek át tőlük könyveket. Ebből következően sok vállalkozásnak jelentős kintlévősége halmozódott fel, amely akadályozza működésüket. Az építőiparhoz hasonlóan itt is megjelentek a lánctartozások, hiszen ha a kiadó nem jut a pénzéhez, ő sem tudja kifizetni a szerzőt és a nyomdát. Gyakori eset, hogy a kereskedők arra kényszerülnek, hogy jelentősen leértékelve adják el kiadványokat, ami gyengíti a kiadók piaci pozícióit, bár a kiadók is alkalmazzák ezt a módszert, hogy megszabaduljanak készleteiktől.
A szektor szereplőinek az e-könyvek további elterjedésével és az ezzel kapcsolatos szerzői jogi kérdések okozta kihívásokkal is meg kell küzdeniük a jövőben – zárta elemzését a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
Amíg 2012-ben 10 darab kiadó vállalat ért el 1 milliárd fölötti árbevételt az 1746-ból, addig 2016-ban már csak 7 ilyen vállalkozás volt az 1510-ből. A középső árbevétel kategóriába tartozó, 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételt elérő cégek száma is csökkent a vizsgált időszakban 92-ről 83-ra.
Ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének statisztikái szerint 2013 és 2015 között a kiadott könyvcímek száma és a példányszám is, ha csak kis mértékben is, de növekedett.
A hazai könyvkiadók gazdasági helyzetét alapvetően határozza meg, hogy az ellátási láncban lévő többi szereplőhöz képest mekkora részt tudnak kihasítani az árból. Jelenleg ugyanis egy könyv fogyasztói árának 50-60 %-a a könyvterjesztőknél marad, a fennmaradó részen osztozik a szerző, a kiadó és a nyomda. Ráadásul az utóbbi években több nagy terjesztő cég kiadási tevékenységgel is kezdett foglalkozni, ezzel kiszorítva sok kisebb piaci szereplőt. Sok kiadó helyzete gazdaságilag tarthatatlanná vált, mivel a nagy kereskedelmi láncok vagy le sem szerződnek velük, vagy csak bizományba vesznek át tőlük könyveket. Ebből következően sok vállalkozásnak jelentős kintlévősége halmozódott fel, amely akadályozza működésüket. Az építőiparhoz hasonlóan itt is megjelentek a lánctartozások, hiszen ha a kiadó nem jut a pénzéhez, ő sem tudja kifizetni a szerzőt és a nyomdát. Gyakori eset, hogy a kereskedők arra kényszerülnek, hogy jelentősen leértékelve adják el kiadványokat, ami gyengíti a kiadók piaci pozícióit, bár a kiadók is alkalmazzák ezt a módszert, hogy megszabaduljanak készleteiktől.
A szektor szereplőinek az e-könyvek további elterjedésével és az ezzel kapcsolatos szerzői jogi kérdések okozta kihívásokkal is meg kell küzdeniük a jövőben – zárta elemzését a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.