Közlemények

Fojtott tempóban: a cégvilág még zsugorodik, de lassul a visszaesés

Fojtott tempóban: a cégvilág még zsugorodik, de lassul a visszaesés

A hazai cégek száma továbbra is csökken, de a visszaesés üteme lassul. A 2025 első féléves cégtrendek alapján az alapítási kedv visszafogott, a megszűnések mérséklődnek, és több szektorban is stabilizáció körvonalazódik. A második félév kulcskérdése: alkalmazkodás marad-e a kulcsszó, vagy elindulhat a valódi fordulat.

A magyar gazdaság 2025 első negyedévében továbbra is gyengélkedett, a KSH adatai szerint a GDP volumene stagnált. Bár a kormány korábban 3,4 %-os éves növekedéssel kalkulált, az előrejelzések mára jóval visszafogottabbá váltak. Az Európai Bizottság 1 % alatti bővülést prognosztizál, és hazai szereplők is elismerik, hogy a növekedési pálya messze elmarad az eredeti várakozásoktól.
A legnagyobb kihívást az ipari kibocsátás gyengesége és a beruházások akadozása jelenti. Az autóipar, a gazdaság egyik húzóágazata, idén is nehézségekkel néz szembe, az Audi a Q3-as modell gyártásának egy részét Győrből Ingolstadtba helyezi át, míg Debrecenben a CATL-beruházás kivitelezése csúszik. Bár a német iparban megjelentek kedvezőbb várakozások, a hazai ipari hangulat továbbra is óvatos.

Ez a makrogazdasági közeg a vállalkozási aktivitás alakulásában is tükröződik. A negatív cégtrendek lassulnak, de az irány továbbra is lefelé mutat. A társas vállalkozások száma csökken, az alapítási kedv gyenge, a megszűnések üteme bár mérséklődik, a szerkezeti leépülés nyomai még mindig markánsak.

Tovább apadó cégállomány: visszafogott dinamika, szektorális különbségek

Az OPTEN adatai szerint 2025 júniusában a társas vállalkozások száma 498,7 ezer volt – a csökkenés immár 21. hónapja tart. Egy hónap alatt közel 900 vállalkozással lett kisebb a piac, míg féléves távlatban 6 500-zal csökkent a cégek száma. A visszaesés főként a kereskedelmet és az építőipart érinti, az előbbiben 2,4 ezerrel, utóbbiban 1,1 ezerrel kevesebb működő társaságot regisztráltak, mint január elején.
 

 
Az új alapítások száma sem hozott áttörést, júniusban csupán 1 592 új társaság indult, ami 24 %-kal maradt el a májusi szinttől. Az első félévben mindössze 11,3 ezer új vállalkozás jött létre, 6 %-kal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb visszaesés az alapítási kedvben a kereskedelemben és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységekben jelentkezett, 211, illetve 222 vállalkozással kevesebb jött létre ezekben az ágazatokban.

Pozitívum, hogy a megszűnések száma is csökken, júniusban kevesebb mint 2 500 cég fejezte be működését, ami 31 %-kal alacsonyabb az előző hónaphoz, és 500-zal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Az első hat hónapban összesen 17,7 ezer megszűnés történt, 7 %-kal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában. Az építőipar (3 ezer) és a kereskedelem (4,5 ezer) továbbra is a legérintettebb, ám az adatok nem mutatnak romlást a tavalyi évhez viszonyítva. Stabilizálódni látszik az adminisztratív és a szakmai szektor is.

A cégbírósági eljárások száma is mérséklődött, júniusban közel 4 ezer új ügy indult, ami 3,6 %-os havi csökkenés. Az első hat hónapban 23,3 ezer ilyen eljárás történt, 1,6 %-kal kevesebb, mint 2024-ben. Továbbra is a kereskedelem és az építőipar a leginkább érintett, együttesen több mint 10 ezer eljárással.

Az eljárások 26,4 %-ában a cégek önként hagynák el a piacot, míg a fennmaradó 73,6 % mögött tartozások vagy nem szabályszerű működés áll. A végelszámolási arány jelentős szórást mutat, a humánegészségügyi és szociális ellátásban 73,4 %, míg az építőiparban mindössze 12,2 %, a kereskedelemben pedig 19 %.

„Bár a cégtrendek romlása lassul, fordulatról még nem beszélhetünk. A második félév kulcskérdése az lesz, hogy elindul-e valós élénkülés a cégvilágban, vagy továbbra is az alkalmazkodás és racionalizálás formálja a cégstruktúrát” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júniusi értéke országosan 10,78 % volt. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Győr-Moson-Sopron, Csongrád-Csanád és Békés vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.
  
Opten – CFI vármegyénként, 2025. június
 
Vármegye Alapítások Megszűnések Felszámolások* Opten - CFI
Főváros 696 1 228 162 14,28%
Nógrád 26 24 7 13,37%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 67 76 15 12,27%
Heves 22 61 9 11,89%
Borsod-Abaúj-Zemplén 70 86 10 11,50%
Jász-Nagykun-Szolnok 36 37 9 9,82%
Pest 280 325 85 9,55%
Tolna 22 27 3 8,73%
Hajdú-Bihar 33 91 16 8,58%
Baranya 35 62 2 8,45%
Zala 23 45 0 8,40%
Bács-Kiskun 50 73 11 8,23%
Fejér 29 72 6 7,91%
Vas 12 39 2 7,61%
Somogy 23 42 4 7,54%
Veszprém 28 49 2 7,45%
Komárom-Esztergom 32 37 15 7,42%
Győr-Moson-Sopron 50 54 3 6,79%
Csongrád-Csanád 43 35 4 6,30%
Békés 15 20 1 5,50%
ÖSSZESEN 1 592 2 483 366  
*Újonnan indult eljárások
 
icon_rendezveny icon_sajtoszoba icon_szakertoanyagok