Közlemények

Fejlődik a hazai cégek termelékenysége

Fejlődik a hazai cégek termelékenysége

Bár a tendencia pozitív, komoly különbségek vannak cégmérettől és ágazattól függően, de összességében a hazai cégek alig 1-2 százalékának termelékenysége számít nyugat-európai szemmel elfogadhatónak.

„Jobban megnézve az Európai Uniós KKV szabályozás árbevétel és létszám limitjeit, jól látható, hogy minden szegmensben 1 alkalmazottra évi 200 ezer eurós árbevétellel számolnak. Sajnos a hazai környezet ezt a létszámarányos árbevételt még messze nem teszi lehetővé, bár az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékos fejlődés volt az 1 főre jutó árbevételeket vizsgálva” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
Vélhetően a hazai vállalkozások jelentős része megelégedne az évi 200 ezer eurós – azaz cirka 63 millió forintos – 1 alkalmazottra jutó árbevétellel, de a hazai középérték csak 15 millió Ft körül van, így valahol ez tekinthető egyfajta viszonyítási alapnak. Ezt a 15 millió forintos értéket is többnyire az elaprózódott cégstruktúrának köszönhetjük, hiszen a mikrovállalkozásokat leszámítva már jóval elfogadhatóbb létszámarányos árbevételeket kapunk.
 
  Éves árbevétel intervallum (Ft) Létszámarányos árbevétel
(medián, Ft)
Cégek száma* Cégek aránya
Nagyvállalat 15 milliárd felett 103 millió 668 0,41 %
KKV 3-15 milliárd 65 millió 2 304 1,41 %
KKV - Kisvállalkozás 600 millió-3 milliárd 43 millió 9 513 5,83 %
KKV - Mikrovállalkozás* 10-600 millió 14 millió 150 800 92,35 %
* Elemzésnél általános feltétel volt a minimum 10 millió Ft-os árbevétel és legalább 1 fő alkalmazotti létszám

„Az országos középértéktől nem csak cégméretenként van eltérés, hanem ágazatonként is komoly különbségek vannak, a nagy eszközállománnyal dolgozó cégek és ágazatok létszámarányos árbevétele magasabb, hiszen az árbevételt és az eredményt a know-how, az eszközök és a humán erőforrás közösen termeli ki” – mondja az Opten szakértője.

Az eltérő ágazati mutatók miatt a vállalkozásoknak célszerű saját céljaikat mindig az ágazatuk adatai alapján kitűzni, és saját eredményüket is az ágazati adatok alapján visszamérni. A szektorok termelékenysége ráadásul időről időre változik, így egy látszólagos abszolút értékben vett pozitív eredmény relatív értelemben lemaradást, és végeredményben piacról kiszorulást is jelenthet.

Az eszközparktól és ágazattól függetlenül az 1 főre jutó árbevétel mégiscsak valahol azt mutatja, hogy mennyire hatékonyan dolgoztat a vállalat egy-egy alkalmazottat, így a hazai fejlődés e mutató tekintetőben bizakodásra ad okot. A mikrovállalkozásoknak is természetesen megvan a maguk szerepe a gazdaságban, de az ebben a szegmensben mutatkozó alacsony termelékenységi adatok is azt jelzik, hogy a teljes gazdaság fejlődéséhez feltétlen szükségesek a tőkeerősebb vállalatok is.