Közlemények

Egyre kevesebb alkalmazottal készülhetnek a hazai játék-kiskereskedők a gyereknapra

Egyre kevesebb alkalmazottal készülhetnek a hazai játék-kiskereskedők a gyereknapra

A legtöbb hazai ágazat már maga mögött hagyta a koronavírus járvány hatásait, de a játék-kiskereskedelem még más pályán mozog, mint a járvány előtti években.

A gyereknapi programok és akciók évről évre hoznak egy kis pezsgést a játékkereskedők életébe, van is min javítani, ugyanis a játék-kiskereskedelem egyes mutatói még nagyon messze vannak a járvány előtti szintektől. Talán érdemes azzal kezdeni, hogy a hazai gazdaság jelentős része már szinte el is fejeltette a koronavírus hatásait, legalábbis azóta egyéb problémák kerültek előtérbe. A magas infláció, az orosz-ukrán háború, a nyersanyag ellátási és logisztikai problémák, az energiaárak, illetve a devizaárfolyamok ingadozása vállalkozók tömegeinek okoz fejtőrést napjainkban. Ezzel együtt a termelési és foglalkoztatási mutatók sok helyen már visszatértek legalább a koronavírus előtti szintekre.
Nem volt azonban minden ágazat ilyen szerencsés, és közéjük tartozik a játék-kiskereskedő vállalkozások egy jó része is. Ezen a területen a foglalkoztatottak száma jelentősen beesett a koronavírus járvány különböző hullámai alatt, és a mai napig közel 20 százalékos elmaradásban van a 2020 eleji állapothoz képest. A trend ráadásul további létszám csökkenést jelez. Fontos hozzátenni, hogy a kimondottan játék-kiskereskedelemmel foglalkozó szegmens nem olyan nagy, jelenleg mintegy 250 ilyen főtevékenységű cég működik a szektorban, 550 alkalmazottal. A játék kiskereskedelmi forgalom jelentős része a kiskereskedelemmel is foglalkozó játék-nagykereskedőknél és egyéb retail kereskedőknél csapódik le. Ezzel együtt a játékkereskedők alkalmazotti létszámának alakulása jól mutatja az ágazat átrendeződését. Az látszik, hogy a játék kiskereskedelem nemcsak a teljes hazai cégbázishoz képest mutat kitérő pályát, hanem az általános retail vállalatokéhoz képest is. A kiskereskedő cégek alkalmazotti létszáma arányaiban elég pontosan lekövette a teljes cégbázis alkalmazotti létszámának pályáját, és jelenleg mintegy 2,5%-os pluszban vannak a 2020 eleji állapothoz képest, hozzájuk képest rendkívül kirívó a játék-kiskereskedelem 18 százalékos visszaesése.
 

Az alkalmazotti létszám visszaesése ugyanakkor nem jelenti a terület összeomlását, inkább átalakulásról lehet beszélni. A játék-kiskereskedő cégek ugyanis még a 2020-as évben is növekvő árbevételről számoltak be. A 2020-as nettó árbevételük 17 százalékkal haladta meg a 2019-est, pedig ebben az évben regisztrálták a legnagyobb alkalmazotti létszám visszaesést. Az árbevétel növekedés ugyanakkor távolról sem általános. Sok vállalkozás a csökkenő létszám mellett csökkenő bevételről számolt be, az online kereskedelemhez jobban alkalmazkodó, illetve frekventáltabb helyeken lévő kereskedők tudtak jellemzően növekedni.

Érdekes módon a játék-kiskereskedelemtől teljesen eltérő eredményekről számoltak be a hazai játékgyártók. A játékgyártó vállalkozások alkalmazotti létszáma az elmúlt két és fél évben folyamatosan növekedett, és jelenleg mintegy 4300 munkavállalóval rendelkeznek. Ez azért is figyelemre méltó, mivel a Magyarországon forgalomba hozott játékok döntő többsége a Távol-Keletről származik. A hazai játékgyártással foglalkozó társas vállalkozások közül 7-nek haladja meg az éves nettó árbevétele az 1 milliárd Ft-ot, ezek a társaságok jellemzően exportra termelnek.
 

Szintén a hazai játékiparhoz köthetők a számítógépes játékfejlesztő vállalkozások is. Jelenleg 90 társas vállalkozás foglalkozik Magyarországon számítógépes játék fejlesztésével, vagy kiadásával, és összesen 170 alkalmazottnak adnak munkát. Mind a társas vállalkozások száma, mind az alkalmazottjaik száma szépen növekszik az IT szektor egyéb szereplőihez hasonlóan. Ennél ugyanakkor többen is foglalkoznak számítógépes játékok fejlesztésével, nagyobb, általános IT fejlesztő-tanácsadó vállalkozások keretében. A globalizáció nagyon erősen jelen van ezen a piacon, az alkalmazottak és munkavállalók egyre gyakrabban dolgoznak közvetlenül vagy közvetetten nemzetközi vállalatoknak.

Összességében tehát elmondható, hogy a hazai játékforgalmazáshoz köthető eredmények nagyon megosztottak, a kereskedők között a csökkenő létszám mellett erős átrendeződés látszik. A globalizációhoz jobban alkalmazkodó vállalkozások, ideértve az exportra termelő játékgyártó cégeket is, a szerencsésebbek közé sorolhatják magukat.