Közlemények

Budapesten fogy leggyorsabban, Győr-Moson-Sopronban legkevésbé a hazai a társas vállalkozások száma

Budapesten fogy leggyorsabban, Győr-Moson-Sopronban legkevésbé a hazai a társas vállalkozások száma

Az elmúlt 5 évben közel 50 ezerrel csökkent a hazai cégek száma, de területi eloszlásban igen komoly különbségek vannak. A teljes csökkenés háromnegyedét Budapest és Pest megye hozta össze.

Magyarországon jelenleg mintegy 540 ezer társas vállalkozás működik, ami a lakosság számához még soknak is mondható, de a mostani cégbázis már egy csökkenő trend eredménye. 2012-13 környékén például 600 ezer körül volt hazánkban a működő cégek száma, de a csökkenés az elmúlt 5 évben sem állt meg. A csökkenő trend alapvetően nem gazdasági okokra vezethető vissza, hanem a 2013-2014-ben bevezetett cégjogi szigorítások hozták meg szépen lassan az eredményüket. Ezen eljárások közé sorolhatók a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőke kötelezettségének emelése, az adóregisztrációs eljárás, a tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak adatainak szigorúbb nyilvántartása, vagy éppen a kényszertörlési eljárás bevezetése is. Ezek a jogi változások a cégvilág tisztítására és a jogi kiskapukkal történő visszaélések visszaszorítására szolgáltak. Természetesen a jogi hatások mellett gazdasági és egyéb társadalmi hatások is befolyásolták a cégszámot, ilyen például a tulajdonos-generációk folyamatos cseréje, de a hazai cégbázisban a nagyobb változásokat általában mindig a cégjogi változások indukálják.
Érdekes módon azonban a cégtörlési és cégalapítási hullámok teljesen másként alakultak annak ellenére, hogy a jogi szabályozás egységes volt az országban. Budapesten mintegy 28 ezerrel, Pest megyében pedig közel 8 ezerrel csökkent az elmúlt 5 évben a társas vállalkozások száma, míg Győr-Moson-Sopron megyében, vagy éppen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alig volt csökkenés. A teljes országos cégszám csökkenés több mint 75 százalékát adta ki a főváros és Pest megye együttes csökkenése.
 
Társas vállalkozások száma megyénként, 2016-2021
 
Megye 2016 2017 2018 2019 2020 2021 Cégszám változás Relatív változás
Bács-Kiskun megye 21 336 21 126 20 673 20 137 19 900 20 059 -1 277 -5,99%
Baranya megye 16 945 16 407 16 056 15 944 15 805 15 763 -1 182 -6,98%
Békés megye 9 154 8 916 8 634 8 430 8 340 8 379 -775 -8,47%
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 20 596 20 182 19 743 19 307 19 319 19 401 -1 195 -5,80%
Csongrád-Csanád megye 16 550 16 363 16 389 16 201 15 995 16 055 -495 -2,99%
Fejér megye 17 760 17 312 17 129 16 913 17 047 17 274 -486 -2,74%
Főváros 245 285 234 076 228 911 225 388 220 942 217 443 -27 842 -11,35%
Győr-Moson-Sopron megye 20 488 20 312 20 115 20 071 20 148 20 400 -88 -0,43%
Hajdú-Bihar megye 20 705 20 105 19 632 19 202 19 191 19 398 -1 307 -6,31%
Heves megye 10 467 10 121 9 880 9 747 9 762 9 802 -665 -6,35%
Jász-Nagykun-Szolnok megye 10 726 10 365 10 167 10 164 10 095 10 147 -579 -5,40%
Komárom-Esztergom megye 14 771 14 168 13 526 13 396 13 018 12 977 -1 794 -12,15%
Nógrád megye 4 974 4 903 4 756 4 795 4 792 4 826 -148 -2,98%
Pest megye 94 451 91 449 88 932 87 187 85 977 85 998 -8 453 -8,95%
Somogy megye 11 126 10 863 10 616 10 608 10 601 10 787 -339 -3,05%
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 15 800 15 283 15 019 15 334 15 495 15 748 -52 -0,33%
Tolna megye 7 537 7 379 7 248 7 188 7 242 7 326 -211 -2,80%
Vas megye 9 284 9 127 9 027 8 967 8 985 9 008 -276 -2,97%
Veszprém megye 13 353 13 135 13 062 12 949 13 068 13 226 -127 -0,95%
Zala megye 10 887 10 678 10 616 10 541 10 529 10 612 -275 -2,53%

A regionális eltéréseket alapvetően több dolog is okozhatta, az egyik az adott területen működő társas vállalkozások száma a lakossághoz képest, azaz a cégsűrűség, a második az adott terület előzetes „fertőzöttsége”, a harmadik az egyéb gazdasági változások területenként eltérő hatása, a negyedik pedig az adott területen működő ellenőrző szervek fegyelmezettsége, szigora.

Azt, hogy melyik hatás mennyire érvényesült, csak sejteni lehet. Ha megnézzük a lakosságarányos cégszámot, az látszik, hogy messze Budapesten a legnagyobb a cégsűrűség. Pest megyében szintén magas, egyes keleti területeken pedig alacsony, de a fővárost és Pest megyét leszámítva nincsenek óriási területi különbségek. Ha a lakosságarányos cégszámot összevetjük a cégszám változással, az látszik, hogy általánosságban a nagyobb cégsűrűséggel rendelkező területeken csökken leginkább a cégek száma.

Vannak azért kivételek ez alól is, például Komárom-Esztergom megyében arányaiban rendkívül nagyot csökkent a cégek száma, annak ellenére, hogy nem rendelkezett a megye korábban sem kiemelkedő cégsűrűséggel, így ebben a megyében a jogi kiskapukkal történő visszaélések vagy eleve magasabb szinten voltak, vagy a szigor ezen a területen jobban érvényesült a szabályozás bevezetése után. Komárom-Esztergom megyével teljesen ellentétes pályát járt be Győr-Moson-Sopron megye, amely hasonló cégsűrűségről indult 5 éve, de a cégszám alig változott. Ezen a területen a nyugat közelsége, a gazdasági konjunktúra is jobban ellensúlyozta a szabályozás hatását és a cégbázis fehéredése nem járt cégszám csökkenéssel.
 
1000 lakosra jutó cégszám megyénként (2021)
 
Területi egység neve Lakosság Cégszám Lakosságarányos cégszám (cég / 1000 fő)
Bács-Kiskun 500 026 20 059 40,1
Baranya 356 819 15 763 44,2
Békés 326 530 8 379 25,7
Borsod-Abaúj-Zemplén 632 722 19 401 30,7
Budapest 1 723 836 217 443 126,1
Csongrád-Csanád 395 617 16 055 40,6
Fejér 418 701 17 274 41,3
Győr-Moson-Sopron 478 281 20 400 42,7
Hajdú-Bihar 526 164 19 398 36,9
Heves 291 967 9 802 33,6
Jász-Nagykun-Szolnok 363 646 10 147 27,9
Komárom-Esztergom 299 772 12 977 43,3
Nógrád 187 574 4 826 25,7
Pest 1 309 802 85 998 65,7
Somogy 300 945 10 787 35,8
Szabolcs-Szatmár-Bereg 545 321 15 748 28,9
Tolna 213 341 7 326 34,3
Vas 253 494 9 008 35,5
Veszprém 341 113 13 226 38,8
Zala 265 101 10 612 40,0