Cégtrend – a félmilliós lélektani határ küszöbén

Bár májusban nőtt az új cégek száma havi összevetésben, éves távlatban továbbra is visszaesés látható. Az alapítási hullám így inkább pillanatnyi – sok esetben szezonális – jelenség, semmint fenntartható növekedés. A turizmushoz, vendéglátáshoz és ingatlanügyletekhez kapcsolódó vállalkozások élénkülése nem tudja ellensúlyozni a bizalomhiányt, amely például a tudományos vagy szakmai szolgáltatások területén mutatkozik, ott nemcsak kevesebb új cég indul, de a megszűnési arány is mérsékeltebb.

Eközben a vállalkozói környezet egyre szűkül. A cégbírósági eljárások növekvő száma azt jelzi, hogy a vállalkozások közel háromnegyede nem önként zárja be a kapuit, hanem pénzügyi, szabályozási vagy működési nehézségek miatt. A kereskedelem és az építőipar különösen érintett, itt az eljárási arány és a működési anomáliák is kiugróak. A „túlélés” nem csak gazdasági, hanem jogi értelemben is komoly kihívássá vált.

A 2000-es évek eleje valóban a cégalapítás aranykorának tekinthető, a 600 ezres cégszámot 2012 körül érte el az ország. A 2010-es évek második felében azonban már fokozatos visszaesés indult, a szabályozói környezet szigorítása, a gazdaság kifehéredése és a piaci konszolidáció nyomán. A járvány csak felfüggesztette ezt a folyamatot, moratóriumokkal, adminisztratív korlátozásokkal átmenetileg visszafogta a természetes cégfluktuációt, ám a pandémia utáni időszakban ezek a hatások egyszerre jelentkeztek. Az infláció, az energiaár-robbanás és az adózásban bekövetkezett változások (pl. KATA) együtt hozták el azt az évet, amikor reálissá vált, 2025 közepére tartósan 500 ezer alá csökkenhet a társas vállalkozások száma.
 

 

A visszaesés legnagyobb vesztesei – a KSH adatai alapján – a mikrovállalkozások, az 1–9 főt foglalkoztató cégek száma két év alatt több mint 16 ezerrel csökkent. Ők alkotják a hazai vállalkozói szféra gerincét, így a leépülésnek strukturális súlya van. Ugyanakkor egy másik trend is kirajzolódik, a 10 főnél nagyobb vállalkozások száma mérsékelt, de stabil növekedést mutat, közel ezerrel az elmúlt két évben. Ez arra utal, hogy a magyar gazdaság szerkezete lassan ugyan, de egy koncentráltabb, nagyobb szereplőkből álló modell felé mozdul el.

„A vállalkozói környezet ma már nem elsősorban a mennyiségi növekedésről, hanem a működés minőségéről szól. A csökkenő cégszám mögött egy koncentráltabb, felelősebben működő gazdaság képe rajzolódik ki, de ez az átmenet természetes veszteségekkel is jár. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a megmaradó vállalkozások képesek lesznek-e alkalmazkodni, innoválni és hosszú távon is fenntartható működést kialakítani.” — mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) májusi értéke országosan 15,02 % volt. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Bács-Kiskun, Tolna és Komárom-Esztergom vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.
 

Vármegye	Alapítások	Megszűnések	Felszámolások*	Opten - CFI
Főváros	906	2 019	812	21,67%
Szabolcs-Szatmár-Bereg	76	103	46	15,38%
Borsod-Abaúj-Zemplén	94	112	29	15,21%
Pest	363	581	146	14,78%
Nógrád	32	19	27	13,64%
Heves	32	59	21	13,02%
Jász-Nagykun-Szolnok	36	59	15	12,70%
Somogy	50	45	18	11,04%
Vas	29	37	4	9,87%
Csongrád-Csanád	56	63	14	9,64%
Fejér	59	64	21	9,64%
Békés	27	33	7	9,41%
Veszprém	47	44	12	8,81%
Győr-Moson-Sopron	59	74	23	8,68%
Zala	26	44	9	8,64%
Hajdú-Bihar	49	73	15	8,44%
Baranya	42	53	13	8,28%
Bács-Kiskun	59	64	76	8,22%
Tolna	18	23	7	7,31%
Komárom-Esztergom	25	34	16	6,34%
ÖSSZESEN	2 085	3 603	1 331

*Újonnan indult eljárások