Cash is King - Vevőminősítés másképp - Mire figyeljünk a válságban

A megoldás mégsem feltétlenül a halasztott fizetésű értékesítés felfüggesztése, de mindenképpen alaposabb mérlegelést és átgondoltabb döntést igényel. A korábbi évek eredményes működése jóval kevésbé fontos értékelési szempont, mint a vállalkozás rövidtávú működését meghatározó készpénz generáló képesség.

Nézzük, mire érdemes odafigyelni....

1. Ágazat: Mennyire és hogyan érinti az ágazatot, a céget a koronavírus, kaptak-e már vagy várható-e állami segítség? Kötött-e korábban a cég a kormánnyal stratégiai partnerséget? Szerepel-e a vállalat a kormány által a járványhelyzetben létfontosságúnak ítélt és a honvédség irányítás alá vont cégek között vagy áll-e vele üzleti kapcsolatban (pl. fontos beszállítója)?

2. Eladósodottság: Azok a cégek, akik már az elmúlt években nagymértékben eladósodtak, külső forrásokból (banki hitel és / vagy szállító) finanszírozták a működésüket jelentősen magasabb kockázatot jelentenek.

3. Beruházások: Milyen folyamatban lévő projektek, beruházások vannak, rendelkezésre áll-e elegendő forrás a befejezésükhöz. Milyen költségekkel, kötelezettségekkel jár a beruházás felfüggesztése vagy leállítása, milyen hatása lehet ennek a működésre?

4. Működő tőke (working capital), likviditás, cash flow: Kiemelt fontosságú, hogy a cégben vannak-e olyan készpénz vagy nagyon gyorsan készpénzzé tehető tartalékok, amivel rövid távon meg tudja oldani a napi működést, még úgy is, hogy a vevői kifizetések akadoznak. Volt-e, van-e a cégnél ezekre a feladatokra delegált kompetens vezető, munkavállaló?
 

4.1. Vevők: Fontos szempont a vevőállomány külföld, belföld) és a korosított kintlévőség vizsgálata. Kik a számukra stratégiailag fontos vevők, ezekkel milyen régi és milyen az üzleti kapcsolat? Mennyire függenek a vevőktől, a vevők mennyire helyettesíthetők, tudnak-e más irányba értékesíteni? Stratégiai beszállítók-e a vevőknél (korábban kaptak-e fizetési prioritást vevőktől)? Milyen fizetési határidővel dolgoznak, tudnak-e rövidebb fizetési futamidőt, skontót alkalmazni? Hogyan, mi alapján minősítik a vevőket? Van-e a cégnek hitelbiztosítása, változott-e a biztosító fedezet vállalási gyakorlata? Milyen a lejárt követelés-kezelési és behajtási gyakorlat és ez most hogyan működik?

4.2. Banki finanszírozás: Jó hír a vállalkozásoknak, hogy a magyar kormány 2020. március 18-án, az addig a napig megkötött hitelek tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az év végéig felfüggeszti. Ettől függetlenül az alábbi kérdésekre adott válaszokat érdemes figyelembe venni. Vannak-e bankhitelek? Azok hosszú vagy rövid távúak? Mikor járnak le, mikor van a hitelkeretek éves banki felülvizsgálata? Egy vagy több bank hitelezi a céget?  Ezek a bankkapcsolatok mennyire régiek? A bevont fedezetek értékének várható-e a csökkenése? Vannak-e banki kovenánsok, okozhat-e gondot ezek be nem tartása? Milyen a bankok tulajdonosi háttere, mennyire stabilak, vannak-e még helyi döntési kompetenciák?

4.3. Árukészlet, szállítók: A nagyobb raktárkészlet most inkább előny, mint hátrány. Persze, csak ha nem régi, eladhatatlan készletek. Hány napra elegendő készlettel rendelkeznek? Honnan érkeznek és érkeznek-e még az alapanyagok/ készletek (külföld/ belföld)? Mekkora nehézségeket okoz az alapanyag biztosítása? Az alapanyag szükség esetén mennyire értékesíthető más irányba?  Itt is fontos szempont a szállító állomány és a korosítás vizsgálata. Kik a stratégiailag fontos beszállítók és ezekkel milyen régi az üzleti kapcsolat? Milyen fizetési futamidővel dolgoznak? Mennyire függenek a szállítóktól és a szállítók mennyire helyettesíthetők? A cég melyik beszállítónál fontos, stratégiai partner?
 

5. Az anyag (készlet) beszerzésen és a munkabéreken kívüli főbb költségek áttekintése, pl.:
 

5.1. Szállítmányozás / fuvarozás: Saját gépparkkal és állománnyal vagy külső céggel oldják meg? Jelen helyzetben hogyan oldják meg? Mennyire rugalmasak ezek a szerződések? Működik-e és hogyan az online értékesítés?

5.2. Bérleti díjak: Mekkorák ezek a költségek? Mennyire gyorsan és rugalmasan változtatható a bérleti szerződés?
 

6. Árfolyam kockázatok és azok kezelése

+ 1, ami nélkül nem megy...

Tulajdonosok, vezetők: Egy tulajdonos/ vezető irányítja- e a céget vagy egy szakértő vezetői stáb? Milyen korúak, az idősebb generációnál megtörtént-e a generáció váltás vagy folyamatban van? Megoldott-e a vezetők helyettesítése? Volt-e a cégnek válságkezelési terve, hogyan léptek fel a kialakult helyzet kezelésére? A munkavállalóknál volt/van lehetőség a gördülékeny otthoni munkavégzésre, a napi online ügykezelésre és kapcsolattartásra? Digitálisan mennyire volt felkészült a vállalkozás a hirtelen változásra?


Készítette: Szigeti Krisztina – credit management szakértő