Az újonnan induló vállalkozások közel 30 százaléka nem éri el az öt éves kort sem
2021.08.16
|
céginformáció
statisztika
Annak ellenére drasztikusan alacsony az új vállalkozások túlélési rátája, hogy a kényszertörlések szüneteltetés alatt voltak a koronavírus járvány ideje alatt.
„Az elmúlt években évről évre romlott az újonnan alakuló cégek túlélési aránya, és úgy tűnik, ezen a helyzeten a koronavírus járvány még tovább rontott” – kezdi elemzését Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője. A 2020-as évben regisztrált 5 éves túlélési arány – amely azt mutatja, hogy a 2015-ben alapított cégek hány százaléka működött 2020 végéig – csupán 72 százalék. Az érték ugyan látszólag javult valamelyest a rendkívül gyenge 2019-es adatokhoz képest, de ennek csak technikai okai vannak. Az elhalasztott kényszertörlések figyelembevételével már a friss adatok is illeszkednek a korábbi romló tendenciába a túlélési arányok tekintetében.
Vállalkozások túlélési rátája az alapításukhoz mért 5-10-15-20 éves intervallumban
| Alapítás éve | Cégalapítások száma | 5 éves túlélési arány | 10 éves túlélési arány | 15 éves túlélési arány | 20 éves túlélési arány |
| 1996 | 39 000 | 79,76% | 61,58% | 49,00% | 36,24% |
| 1997 | 57 093 | 81,36% | 63,73% | 50,78% | 37,01% |
| 1998 | 60 942 | 82,29% | 63,81% | 49,25% | 35,77% |
| 1999 | 39 041 | 84,46% | 64,84% | 47,59% | 34,60% |
| 2000 | 44 121 | 85,21% | 64,47% | 45,89% | 34,05% |
| 2001 | 40 751 | 85,27% | 62,52% | 42,74% | N/A |
| 2002 | 39 304 | 85,20% | 60,66% | 40,54% | N/A |
| 2003 | 38 303 | 85,15% | 58,83% | 39,60% | N/A |
| 2004 | 39 051 | 85,35% | 58,19% | 39,86% | N/A |
| 2005 | 33 409 | 83,25% | 54,06% | 38,06% | N/A |
| 2006 | 32 843 | 82,71% | 51,80% | N/A | N/A |
| 2007 | 34 076 | 82,27% | 50,72% | N/A | N/A |
| 2008 | 48 719 | 81,99% | 48,66% | N/A | N/A |
| 2009 | 47 632 | 80,47% | 46,58% | N/A | N/A |
| 2010 | 46 996 | 76,37% | 46,52% | N/A | N/A |
| 2011 | 50 357 | 73,68% | N/A | N/A | N/A |
| 2012 | 38 502 | 74,68% | N/A | N/A | N/A |
| 2013 | 33 158 | 72,08% | N/A | N/A | N/A |
| 2014 | 29 533 | 69,76% | N/A | N/A | N/A |
| 2015 | 25 004 | 72,07% | N/A | N/A | N/A |
Az 5 éves túlélési arányokat nézve a 2000-es évek elején indult vállalkozások teljesítettek a legjobban, az ebben az időszakban indult társas vállalkozásoknak még több mint 85 százaléka élte meg az 5. évfordulóját. Ez az arány napjainkra 70 százalék alá csökkent, azaz 10 újonnan induló vállalkozásból legalább 3 elhullik még az alapítása utáni első 5 éven belül. A romló tendencia nemcsak az 5 éves túlélési aránynál figyelhető meg, hanem hosszabb periódusokat vizsgálva is. A 10 éves túlélési esély az elmúlt évek alatt 65 százalékról 46 százalékra csökkent, de 15 éves intervallumot nézve is látványos a visszaesés.
A 20 éves kort már csak a vállalkozások 35-37 százaléka éli meg, de még ezen az időtávon is kimutatható a romló tendencia. Összességében nézve a túlélési arányokat, az ezredforduló környékén induló vállalkozások teljesítettek a legjobban, azon belül is az ezredforduló előtt induló cégek nagyobb része maradt meg hosszú távon, az ezredforduló után indulók viszont már csak rövid távon mutattak nagyobb állóképességet. „Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a gazdasági környezeten és a vállalkozók felkészültégén kívül számos egyéb technikai hatás is befolyásolja évről évre, hogy hány vállalkozás szűnik meg” – mondja az Opten szakértője.
A technikai hatások közül érdemes kiemelni a mindenkori adózási és cégjogi szabályozást. Vállalkozások tömegesen szűnhetnek meg vagy alakulhatnak át olyan esetekben, ha egy másik vállalkozási formában kedvezőbb lehetőség nyílik a működésre. A KATA szabályozás például az egyéni vállalkozási forma irányába terelt sok vállalkozót, de a törzstőke kötelezettség változása is mozgatott vállalkozásokat egyik vállalkozási formából a másikba. Ezek mellett fontos azt is hangsúlyozni, hogy ha egy cég nem szűnik meg, attól még a piacon nem feltétlen marad aktív. Több tízezer alvó vállalkozás található ma is Magyarországon, amelyek ugyan nem jelennek meg a megszűnt cégek között, de a piacról ideiglenesen kivonultak.
A hosszabb távú túlélési arányoknál pedig már egyre erősebb az „egészséges lemorzsolódás” arány is, hiszen a sikeres, növekvő vállalkozások életében megjelenhetnek befektetők vagy egyéb komoly üzleti lehetőségek, amelyek eredményeképpen összeolvadások, felvásárlások, átalakulások történnek. Ilyen esetekben értelemszerűen maga a gazdasági tevékenység nem szűnik meg, csak egy új vállalkozási forma keretében folytatódik tovább.
A technikai hatásokat figyelembe véve azonban még mindig szomorú az a kép, amelyet a friss vállalkozások túlélési aránya mutat. Válsághelyzetben ráadásul még magasabb a komolyabb üzleti terv nélküli kényszervállalkozások aránya, amelyek szintén csökkentik az összesített rövid és hosszú távú túlélési arányt.
A magas fluktuációnak köszönhetően a hazai cégbázis jelentős része igen fiatalnak számít. A társas vállalkozások 43 százaléka 10 évnél fiatalabb. Egészségesebb cégstruktúra esetén az eloszlásnak az idősebb cég-korosztályok felé kellene mutatnia és tolódnia folyamatosan az idő előrehaladtával. Szerencsére azonban vannak pozitív példák is. A 25 évnél idősebb vállalkozások aránya fokozatosan növekszik, jelenleg kb. minden 10. vállalkozás tartozik ebbe a kategóriába.
A 20 éves kort már csak a vállalkozások 35-37 százaléka éli meg, de még ezen az időtávon is kimutatható a romló tendencia. Összességében nézve a túlélési arányokat, az ezredforduló környékén induló vállalkozások teljesítettek a legjobban, azon belül is az ezredforduló előtt induló cégek nagyobb része maradt meg hosszú távon, az ezredforduló után indulók viszont már csak rövid távon mutattak nagyobb állóképességet. „Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a gazdasági környezeten és a vállalkozók felkészültégén kívül számos egyéb technikai hatás is befolyásolja évről évre, hogy hány vállalkozás szűnik meg” – mondja az Opten szakértője.
A technikai hatások közül érdemes kiemelni a mindenkori adózási és cégjogi szabályozást. Vállalkozások tömegesen szűnhetnek meg vagy alakulhatnak át olyan esetekben, ha egy másik vállalkozási formában kedvezőbb lehetőség nyílik a működésre. A KATA szabályozás például az egyéni vállalkozási forma irányába terelt sok vállalkozót, de a törzstőke kötelezettség változása is mozgatott vállalkozásokat egyik vállalkozási formából a másikba. Ezek mellett fontos azt is hangsúlyozni, hogy ha egy cég nem szűnik meg, attól még a piacon nem feltétlen marad aktív. Több tízezer alvó vállalkozás található ma is Magyarországon, amelyek ugyan nem jelennek meg a megszűnt cégek között, de a piacról ideiglenesen kivonultak.
A hosszabb távú túlélési arányoknál pedig már egyre erősebb az „egészséges lemorzsolódás” arány is, hiszen a sikeres, növekvő vállalkozások életében megjelenhetnek befektetők vagy egyéb komoly üzleti lehetőségek, amelyek eredményeképpen összeolvadások, felvásárlások, átalakulások történnek. Ilyen esetekben értelemszerűen maga a gazdasági tevékenység nem szűnik meg, csak egy új vállalkozási forma keretében folytatódik tovább.
A technikai hatásokat figyelembe véve azonban még mindig szomorú az a kép, amelyet a friss vállalkozások túlélési aránya mutat. Válsághelyzetben ráadásul még magasabb a komolyabb üzleti terv nélküli kényszervállalkozások aránya, amelyek szintén csökkentik az összesített rövid és hosszú távú túlélési arányt.
A magas fluktuációnak köszönhetően a hazai cégbázis jelentős része igen fiatalnak számít. A társas vállalkozások 43 százaléka 10 évnél fiatalabb. Egészségesebb cégstruktúra esetén az eloszlásnak az idősebb cég-korosztályok felé kellene mutatnia és tolódnia folyamatosan az idő előrehaladtával. Szerencsére azonban vannak pozitív példák is. A 25 évnél idősebb vállalkozások aránya fokozatosan növekszik, jelenleg kb. minden 10. vállalkozás tartozik ebbe a kategóriába.
Hazai társas vállalkozások cég-életkorának eloszlása
A gyengülő túlélési ráták mellett azonban érdemes azt is kiemelni, hogy a friss vállalkozások egy szegmense már igen fiatalon komoly nagyvállalkozássá tudja kinőni magát. A 2013 és 2015 között alapított cégek 1 százaléka 5 év működés után már 1 milliárd Ft feletti éves árbevétellel zárt. Ez a korábbi években nem volt jellemző. A fiatal vállalkozások magas lemorzsolódási aránya tehát távolról sem nevezhető általánosnak, inkább a differenciálódás a jellemző az elmúlt évekre. A sok fiatalon törölt vállalkozás mellett egyre több a sikeres, teljesen új szereplő a nagyobb vállalatok körében is.
| Cég életkor | Arány a teljes hazai cégbázison belül |
| 5 évnél fiatalabb | 24,99% |
| 5-10 éves | 18,58% |
| 10-15 éves | 18,13% |
| 15-20 éves | 12,75% |
| 20-25 éves | 15,10% |
| 25 évnél több | 10,44% |
A gyengülő túlélési ráták mellett azonban érdemes azt is kiemelni, hogy a friss vállalkozások egy szegmense már igen fiatalon komoly nagyvállalkozássá tudja kinőni magát. A 2013 és 2015 között alapított cégek 1 százaléka 5 év működés után már 1 milliárd Ft feletti éves árbevétellel zárt. Ez a korábbi években nem volt jellemző. A fiatal vállalkozások magas lemorzsolódási aránya tehát távolról sem nevezhető általánosnak, inkább a differenciálódás a jellemző az elmúlt évekre. A sok fiatalon törölt vállalkozás mellett egyre több a sikeres, teljesen új szereplő a nagyobb vállalatok körében is.