Közlemények

A vidékfejlesztési programok ellenére is stagnál a hazai élelmiszeripar

A vidékfejlesztési programok ellenére is stagnál a hazai élelmiszeripar

Bár a jogalkotók mind a vidékfejlesztési programmal, mind a sertéshús forgalmi adójának csökkentésével az élelmiszeripar fellendítésén dolgoztak, úgy tűnik igazi áttörés még nem született. Árbevétel és alkalmazotti létszám tekintetében is stagnálás jeleit mutatja az ágazat.

Több mint 5000 élelmiszeripari vállalkozás működik ma Magyarországon, közel 3 ezer milliárd forintos bevétellel és 92 ezer alkalmazottal, amivel az egyik legjelentősebb feldolgozóipari ágazat. „Az élelmiszeripari számok elég vegyes képet mutatnak az elmúlt 5 év tekintetében, 2011 és 2013 között az alkalmazotti létszám esett, ami azóta helyreállni látszik, a 2013-as mélypontot több mint 10 ezer fővel haladják meg a jelenlegi adatok” - mondja Pertics Richárd, az Opten Kft céginformációs igazgatója.
Az eddig stabilan növekedő árbevételi trend viszont kifulladóban van, 2011 és 2014 között évi 3-5 százalékkal növekedett a szektor, de a 2015-ös adat beállt a 2014-es szintre az ágazat szereplőinek beszámolói szerint. Mivel a jelenlegi létszám adat is már közel egy éve konstans értékeket produkál, úgy tűnik, hogy mind létszám, mind árbevétel tekintetében megállt az ágazat növekedése.
 
A szektornak kétség kívül jót tett a 2014-2020-as időszakra vonatkozó vidékfejlesztési program. 2014 volt az egyetlen olyan év az elmúlt 5 évben, amikor a szektor alkalmazottainak száma és az árbevétele is stabilan emelkedni tudott. „A szektor adatait nyílván számos tényező mozgatja, de úgy tűnik, hogy a kormányzati programok az alkalmazotti létszámra komolyabb hatással voltak, hiszen a létszám adatok 2015-ben is növekedni tudtak” - mondja az Opten szakértője.  Az alkalmazottak számának növekedése vélhetően a szektor fehéredésének is köszönhető, ami arra utal, hogy a tényleges növekedés ennél alacsonyabb volt, de a fehéredés már önmagában is pozitív jelenség.
 
A vidékfejlesztési program élelmiszeriparra vonatkozó pályázatai pedig szükségesek és jól használhatóak. Jövőjükre nézve némi bizonytalanságot okoz, hogy 2016 év végével megszűnik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, amely a jelenlegi kifizetéseket bonyolítja.
 
Az élelmiszeripar közelről sem nevezhető stabilnak, az ágazat Opten Cégfluktuációs Indexe – ami az alapított és megszűnt cégek számát viszonyítja az ágazat összes cégszámához képest -18,6 százalék, ami hazai viszonylatban is magasnak számít. A magas fluktuációhoz vélhetően hozzájárul a sertéshús áfájának csökkentése, ami átrendeződést indukált a piacon.
 
A húsipar az élelmiszergyártás legjelentősebb álágazata, a teljes élelmiszeripari termelés mintegy 26 százalékát teszi ki. Ágazati statisztikák szerint komoly eltérések vannak az alágazatok termelési trendjeit tekintve, az elmúlt hónapokban voltak erősen csökkenő és növekedő alágazatok is. A vártaknak megfelelően a húsfeldolgozás szépen teljesít, de pozitív értelemben a legkiemelkedőbb ágazat a takarmánygyártás volt, amely a két alágazat kapcsolatét tekintve nem is olyan nagy meglepetés.
 
Az ágazatban 2015 során 374 céget alapítottak és 430-at szűntettek meg. „A magasabb törlési szám nem meglepő, ezzel az ágazat illeszkedik az általános hazai konszolidációs tendenciához” – mondja Pertics Richárd.