Közlemények

A válság új nyerteseket szül

A válság új nyerteseket szül

Miközben a társadalom és a gazdaság nagy része a koronavírus közvetlen hatásait nyögi, szép lassan átrendeződik a piaci a verseny, ezzel új piaci szereplők tűnhetnek ki.

A társadalmi figyelem a koronavírus közvetlen hatásaira koncentrál, így kisebb figyelem jut a gazdasági válság közepette bekövetkezett piaci verseny átrendeződésére. Azonban a vállalkozásoknak erről sem szabad megfeledkezni, és kétségtelenül, lehetőségeihez képest partnereit, konkurenseit mindenki figyeli. Érdemes azonban távolabbról vizsgálni, mennyire komoly folyamatok zajlanak a gazdaságban, ezzel feltérképezni a további lehetőségeket is.
 
Azt, hogy mely vállalkozásra hogyan hat a jelenlegi helyzet, nagyban függ külső tényezőktől, illetve a vállalkozás adottságaitól, a vállalkozás tevékenységi körétől, pénzügyi helyzetétől, beszállítóktól, partnerektől. Ezek a külső tényezők nagyon megszórták a hazai vállalkozókat, az ágazati hatásokat talán már nem is kell kiemelni, egyes szektorokat sokkal jobban sújtott a koronavírus mint másokat. Ágazaton belül is komoly eltérésen vannak, az Opten ügyfelei között végzett kutatás szerint például a kereskedő cégek 14 százaléka javuló kilátásokról számolt be a koronavírus alatt, míg jelentős részük kritikus helyzetbe került.

A helyzet szemléltetésére egy jó példa a beszállítói láncok problémája. A gazdasági válság hatására a kereslet jelentősen visszaesett bizonyos termékek és szolgáltatások iránt, azonban ennél van egy sokkal érdekesebb nézete is a történetnek. A hazai gazdasági társaságok 68 százaléka jelentett beszállítói problémákat és fennakadásokat már a járvány első hulláma alatt is. Értelemszerűen ezt okozhatták logisztikai problémák, termelés leállások. Vállalkozások tömegei kerestek új megoldásokat beszállítói problémáik megoldására. Ezt a helyzetet sok vállalkozó ügyesen felismerte, és előrébb tudott lépni a piaci versenyben úgy, hogy potenciális ügyfeleit és beszállítóit időben feltérképezte.

Ráadásul a verseny már nemzetközi szinten folyik, így a hazai vállalkozások helyzetét ott is érdemes vizsgálni. Egy hazai vállalkozást sokszor nehéz összehasonlítani egy nyugat-európai multinacionális vállalattal, azonban a V4 országok teljesítményét összehasonlítva érdekes képet kapunk. A V4 országok adják a hazai külkereskedelmi forgalom 15 százalékát, így a hozzánk hasonló gazdasági és regionális helyzettel rendelkező országokkal történő kereskedelmünk igen jelentős.
 
Magyarország külkereskedelmi termékforgalma forintban, V4 országok
(2019, folyó áron, millió Ft)
 
  Export Import
Szlovákia 1 863 182 1 671 874
Csehország 1 520 210 1 688 830
Lengyelország 1 502 756 1 968 903
Összesen 4 886 149 5 329 607
 
Forrás:KSH
 
Az V4-ek kereskedelmi adatait vizsgálva elmondható, hogy Magyarország külkereskedelmi mérlege negatív a V4-en belül, ami azt jelzi, hogy van még potenciál a hazai export növelésére ezen célországokba. Az exportnövelés egyik alappillére a piackutatás, illetve az adott országban lévő potenciális partnerek feltérképezése, azaz a céginformációs tájékozódás.
 
Az export növelése mind makrogazdasági szinten, mind a vállalkozás stabilitása szempontjából kulcskérdés, a regionálisan elosztott portfólió biztosítja, hogy az 1-1 területre koncentráló gazdasági hullámvölgyek csak tompítva jelenjenek meg a vállalat életében. A V4-ek koronavírus alatti teljesítményének vizsgálata is arra utal, hogy a hazai cégeknek jó piacot jelenthetnek a szomszédos országok.
 
V4-ek GDP változása az előző év azonos időszakához viszonyítva (%)
 
  2020Q1 2020Q2 2020Q3
Csehország -1,6 -10,8 -5,2
Magyarország 2,2 -13,6 -4,6
Lengyelország 1,9 -8 -1,8
Szlovákia -3,6 -12,1 -2,4
 
Forrás:Eurostat

A GDP adatok azt mutatják, hogy Magyarország nagyobb lendületben volt év elején, mint a V4-es társországok, de a koronavírus hazánkat fogta meg a lejobban a második negyedév során, a hazai gazdaság lendülete esett a legjobban. Ez szintén azt jelzi, hogy a koronavírus alatt új ügyfeleket kereső vállalkozók jobb esélyekkel találtak megrendelőt a többi visegrádi országban, mint Magyarországon. A harmadik negyedévben a hazai GDP változása kevésbé volt tragikus a V4-ek körében, de a hazai gazdaság még mindig gyengébben teljesített a V4 átlagnál.
 
Hasonló export potenciált mutat, ha a vizsgált országok külkereskedelmi mérlegének változását nézzük. A koronavírus első hulláma alatt a V4-ek közül Csehország és Magyarország külkereskedelmi mérlege romlott, de egyedül Magyarország külkereskedelmi mérlege lett negatív, azaz a koronavírus alatt a kereskedelem egyik vesztese lett Magyarország. A lengyel és a szlovák gazdaság egyenlege javult is, azaz az exportjuk a romló gazdasági körülményekhez jobban tudott alkalmazkodni. Harmadik negyedévben jelentős részben korrigálódott a V4-ek külkereskedelmi mérlege, de azért érdemes megfigyelni, hogy Szlovákia mérlege milyen sokat javult 2020 során összességében.
 
V4-ek külkereskedelmi mérlege (millió EUR)
 
  2020Q1 2020Q2 2020Q3
Csehország 4 153,4 2 211,1 4,133.6
Magyarország 1 235,5 -151,3 1,439.9
Lengyelország 7 392,8 9 060,4 8,684.5
Szlovákia -446,3 183,1 1,065.7
 
Forrás:Eurostat
 
Nem nehéz belátni, hogy van még fejlődési potenciál a hazai gazdaság és vállalkozások exporttevékenységében, a gazdasági hullámvölgyek adta lehetőségeket is érdemes lehet kihasználni. 2020-tól az opten.eu oldalon már hazai igényekre szabott nemzetközi céginformációs marketinglisták is elérhetők néhány kattintást követően, így a nemzetközi partnerek feltérképezése már Magyarországon is biztosított a lehetőségek kihasználáshoz.