Közlemények

A megtisztuló cégstruktúra is segítheti a gazdaság növekedését

A megtisztuló cégstruktúra is segítheti a gazdaság növekedését

A cégstruktúra konszolidációja és a gazdaság jelenlegi állapota bizakodásra adhat okot a versenyszektor szereplői számára. A pozitív növekedési kilátások és a lassan megtisztuló cégvilág egészségesebb kereskedelmi kapcsolatokhoz vezethet, ami tovább erősítheti a gazdaság növekedését, és megkönnyítheti a valódi potenciállal rendelkező startup vállalkozások alakulását – vélik az Opten céginformációs szolgáltató szakértői.

A második negyedévben 12 985 cég szűnt meg Magyarországon, 31 százalékkal több, mint egy évvel korában, és 3 százalékkal több, mint az első negyedévben. A törölt cégek száma 2014 eleje óta negyedévről negyedévre emelkedik, ám a növekedés dinamikája most megtört, miután az utolsó két hónapban kismértékben csökkent a szám: az áprilisi 4639-es csúcs után májusban 4247, júniusban pedig 4099 gazdasági társaság jutott erre a sorsra.
„A dinamika megtörése nem feltétlenül egy új trend nyitánya; a nemrég indult és a folyamatban levő cégeljárások vizsgálata azt valószínűsíti, hogy egész évben magas marad a törlések száma” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.
 
A frissen indított felszámolások száma az utolsó két negyedévben látványosan visszaesett, de a kényszertörléseké stabilan emelkedik. 2013 végétől a tavalyi év végéig az új felszámolások száma stabilan 4200 és 4500 között mozgott, idén az első negyedévben viszont csak 3084, a másodikban pedig 2408 ilyen eljárást tett közzé a cégbíróság. „Az idei megszűnési rátára ez még nem lesz hatással, sokkal inkább azt fogjuk érezni, hogy tavaly még magas volt a felszámolási ráta, és gyors ütemben emelkedett a kényszertörlések száma” – mondja Tóth Tamás.
 
Tavaly az utolsó három hónapban látványosan megugrott a frissen indított kényszertörlések száma, a negyedéves szám az addigi 7300-ról 13 ezer fölé emelkedett. Ezek az eljárások általában lényegesen gyorsabban lezárulnak, mint a felszámolások. „Ettől függetlenül a felszámolások számának csökkenése nagyon kedvező jelenség – mondja az Opten igazgatója –, és minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a jogalkotók jelentősen megszigorították a felelősségi viszonyokat a társas vállalkozások, és mindenekelőtt a korlátolt felelősségű társaságok tulajdonosai és vezetői esetében.”
 
Ugyanez a felelősség lehet az oka annak is, hogy egyre kevesebb új társaság alakul, így 2014 eleje óta folyamatosan csökken a működő cégek száma: a 2013-as 605 ezres csúcshoz képest már csak 579 ezer cég tevékenykedik Magyarországon. Idén a második negyedévben alig több, mint 6000 új társaság jött létre, ami jóval kevesebb, mint a fele a megszűnők számának. „2011-ben még sokszor 12-16 ezer új vállalkozást jegyeztek be egy negyedév során, pedig a válságot követő években ez nem volt gazdaságilag indokolt. A bejegyzések számának csökkenése így nemcsak a makrogazdasági folyamatokról szól, hanem a cégvilág fokozatos megtisztulásáról is” – jelzi Tóth Tamás.
 
A hazai gazdaság fundamentumai erősebbek, mint néhány évvel korábban, ugyanakkor a gazdaságpolitikával szembeni bizalom alacsony szintje miatt a fejlődés még nem érte el potenciális szintjét. Az Európai Unió gazdasági és politikai helyzetéről sem lehet elmondani, hogy nyugalmi állapotban van, ami szintén nem segíti a beruházásokat. Ennek ellenére a frissen alapított cégek között a korábbi évekhez viszonyítva nőtt azoknak az aránya, amelyek mögött van üzleti terv és valódi gazdasági tevékenységre vonatkozó szándék.
 
„A jelenlegi tendencia azt mutatja, hogy a gazdasági társaságok általános adminisztrációjára vonatkozó jogszabályi környezet többnyire megszilárdult, a cégalapítások számának csökkenése is megállni látszik, így amennyiben a gazdaságpolitikai helyzet hosszabb távon stabilizálódik, az elkövetkező évektől újra növekedhet az alapítások száma. Ez persze nem jelenti azt, hogy az új alakulások száma el fogja érni a törlésekét. A jelenlegi konszolidáció eredményeképpen a cégek számának csökkenése még 4-5 évig is eltarthat” – valószínűsíti az Opten igazgatója.
 

 
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. A mutató júniusi átlaga 12-13 százalék volt. Megyei szinten Opten – CFI júniusban Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében vette fel a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Nógrád és Heves megye, valamint a főváros produkálta.

 


Opten – CFI megyénként, 2015. június
Megye Alapítások Megszűnések Felszámolások* Opten – CFI
Vas 18 27 7 6,53%
Győr-Moson-Sopron 41 88 50 8,49%
Zala 22 51 20 8,93%
Fejér 57 62 15 9,10%
Tolna 23 31 8 9,51%
Veszprém 37 72 23 11,07%
Baranya 47 95 24 11,14%
Bács-Kiskun 65 129 40 12,10%
Komárom-Esztergom 29 97 5 12,16%
Pest 257 518 118 12,20%
Csongrád 50 107 25 12,44%
Somogy 33 69 12 12,68%
Hajdú-Bihar 63 134 42 12,74%
Jász-Nagykun-Szolnok 32 67 9 12,78%
Borsod-Abaúj-Zemplén 66 143 23 13,66%
Békés 22 76 14 14,52%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 51 125 39 15,31%
Budapest 856 2040 263 17,34%
Heves 46 95 28 18,33%
Nógrád 19 73 7 26,46%
ÖSSZESEN 1834 4099 772 12,87%
* Újonnan indult eljárások