Cégtár Light

Cégtár Light keresés

Webshop
Közlemények

A koronavírus mellett a madárinfluenza is sújtja a hazai baromfitenyésztőket

A koronavírus mellett a madárinfluenza is sújtja a hazai baromfitenyésztőket

Az embereket tömegesen fertőző koronavírusról szóló hírek nagyrészt kiszorították a médiából a hazai madárinfluenza megjelenését. A járvány tovább csökkentheti a baromfitenyésztésből élők, amúgy is zsugorodó számát – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból.

Bár a magyarországi baromfitenyésztéssel foglalkozó társas vállalkozások száma az utóbbi években - a 2018-as éves közel stagnáló értékét leszámítva - folyamatosan csökkent. Jelenleg majdnem 100-zal (12%-kal) kevesebb cég működik, mint 2016-ban, még mindig a legnagyobb hazai állattenyésztési ágazat. Ehhez a számhoz kell hozzáadnunk azt a jelenleg 895 működő egyéni vállalkozást, amelyek szintén ebben az ágazatban dolgoznak és valószínűleg, közülük kerülnek ki a legkisebb piaci szereplők. Elmondható, hogy az alapanyagtermelésen túli egyéb vállalkozásokkal együtt összességében több mint 1600 céget és közel ugyanennyi egyéni vállalkozót érint a madárinfluenza hazai megjelenése.
 
 
Év Működő cégek száma (db) Alkalmazotti létszám (fő) Éves nettó árbevétel (eFt) Adózás előtti eredmény (eFt) Felszámolási eljárás alá került cégek száma (db) Végrehajtási eljárás alá került cégek száma (db) CFI (%)
2016 816 8 031 283 601 434 16 552 144 9 65 11,8
2017 785 7 607 285 734 617 29 827 556 15 73 8,8
2018 787 7 694 322 462 870 29 917 328 13 54 10,9
2019 759 7 966 Nem lezárt év Nem lezárt év 12 53 8,7
2020 721 7 342 Nem lezárt év Nem lezárt év 3 17 Nem lezárt év

A szektor éves árbevétele egyenletes növekedést mutat, 2016-ban 283 milliárd forintot értek el az alapanyagtermeléssel foglalkozó vállalkozások, ami a rákövetkező évre 285 milliárdra, 2018-ban pedig 322 milliárd forintra ugrott. Ezzel párhuzamosan a jövedelmezőség mértéke nem követte az árbevétel növekedés ütemét. Az adózás előtti eredmény bár 2017-ben 29 milliárdra emelkedett, az előző év 16 milliár forintjáról, ez az érték viszont alig növekedett 2018-ban.

Az alkalmazotti létszám hektikusan alakult a vizsgált években. A 2017-es erős csökkenés után, lassú növekedés következett, jelenleg viszont ismét az alkalmazottak számának zsugorodása figyelhető meg. Jelenleg a szektor, közel 7500 munkavállalónak biztosít közvetlen megélhetést, de a beszállítói és feldolgozói láncok okán ennél lényegesen nagyobb a munkaerőpiaci jelenléte.

Míg a felszámolási eljárások száma viszonylag kevés, addig a végrehajtások számának alakulása jól mutatja, hogy a piaci szereplők egy része likviditási gondokkal küzd. Az Opten cégfluktuációs indexének 8% és 11% közötti ingadozása azt jelzi, hogy az ágazatban a hazai átlagnál kisebb arányú a cégek cserélődése.

A koronavírus az élelmiszerkereskedelmet nem fagyasztotta be, az első hetek felvásárlási láza pozitívan hatott, majd azt követően komoly kínálati piac jellemezte a baromfihús forgalmazást. E mögött a HORECA szektor eltűnése és a közétkeztetés teljes leállása áll – egész Európában. Részben a kialakult piaci viszonyok, részben a madárinfluenza hazai megjelenése miatt az egyedszámok radikálisan csökkenhetnek. A víziszárnyas termékpályákat összefogó integrátorok, akik bérnevelésre adják ki az állatokat, majd ők is vásárolják vissza, erős nyomás alatt tartják a termelőket- a piaci viszonyok miatt indokolt - alacsony felvásárlási árakkal. A járvány első hulláma leginkább a víziszárnyasokat érintette, ezért valószínűleg kevesebb hazai nevelésű kacsa és liba kerül idén a háziasszonyok konyhájára, és exportra is. Némileg megnyugtató, hogy a jogszabályi környezet lehetőséget ad állami kártalanításra, amely a madárinfluenza közvetlen hatását gazdaságilag orvosolja a termelők irányába. A kártalanítás azon vállalkozások számára biztosított, akik betartották a vonatkozó állategészségügyi szabályokat.

A probléma hosszabb távú megoldását célozza az az április 27-én – a Vidékfejlesztési Program keretében - megnyíló Európai Uniós pályázat, ami a baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére fordít maximum 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást pályázatonként, a KMR régióban 60%, a többi régióban 40% pályázói önrész mellett. Kérdés, hogy ez milyen fejlesztésre ad lehetőséget a sok telephellyel rendelkező vállalkozásoknak és az is, hogy azoknak a tenyésztőknek, akiknek állományát a madárinfluenza miatt le kellett ölni, maradt-e annyi pénzügyi tartalékjuk, hogy a pályázati önrészt fedezni tudják – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató.