5700 új cég egy év alatt az építőiparban
2021.01.28
|
ágazati elemzés
céginformáció
cfi
statisztika
Az építőipari termelés csökkenése ellenére tovább növekedett a szektor szereplőinek száma 2020 során.
Igen izgalmas évet hagyott maga mögött az építőipar 2020-ban. „A gazdaság hullámzásaira az építőipar mindig is igen érzékenyen reagált, de számos egyéb tényező vizsgálata mentén is általánosan rendhagyónak nevezhető az ágazat” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője. A 2020-as koronavírus járvány hatása komoly nyomot hagyott a szektor működésében az erős központi ösztönző programok ellenére.
Kicsit korábbra visszanézve elmondható, hogy az építőpari termelés komoly lendületben volt a 2019 előtti években, de 2019-től a termelés már tetőzni látszott. A különböző kormányzati beruházás támogató intézkedések, mint a CSOK vagy éppen az 5 százalékos építőipari ÁFA is erősen fűtötték az ágazatot, de a gazdaság általános fejlődése is kedvezően hatott az építőiparra. A lendület azonban ezekkel együtt is kifogyóban volt 2020 elejére, de recesszióról nem lehetett beszélni.
A koronavírus okozta gazdasági válság azonban 2020 közepén elég mély gödörbe sodorta az ágazatot. A koronavírus első hulláma alatt még volt némi remény arra, hogy az ágazatban a korábban indult hosszabb távú beruházások átlökhetik a szektort a válságon, azonban a gazdasági hullámvölgy elnyúlása az építőipart is elérte. Összességében a terület mélyebbre is került, mint a legtöbb hazai ágazat. Május és szeptember között 15-20 százalék körüli mínuszokat produkált a szektor a 2019-es bázishoz képest. Év vége fele ugyan sikerült az építőiparnak is visszakúsznia a korábbi évek szintjére, de éves összesítésben 10 százalék körüli kibocsátási mínusz jellemezte az ágazatot.
Az ágazat az elmúlt éveket folyamatosan növekvő cégszámmal zárta, és nem volt ez másképp 2020 során sem. A szektor szereplőinek száma a gazdasági válság ellenére növekedett. 2020 során 5769 építőipari cég került bejegyzésre és 3238 törlésre, azaz egy év alatt több mint 2500-rel emelkedett a szektorban működő gazdasági társaságok száma. A növekedő trendnek köszönhetően jelenleg mintegy 57 ezer cég működik a szektorban. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy az építőipar már korábban is erősen kilógott cégszám növekedésben a többi ágazat közül, de a rendhagyó viselkedést tovább fokozta az ágazat 2020 során is.
„A gazdasági társaságok számának növekedése a konjunkturális időszakban még érthető is volt, de a recesszió idején növekvő vállalkozásszám már a szektor egészségtelenségére is utalhat” – mondja az Opten elemzője. Értelemszerűen gazdasági hullámvölgy esetén is jöhetnek létre teljesen új és sikeres szereplők, de a válságidőszakban induló cégek várható élettartama alacsonyabb, így a szektor fertőzöttségét növelheti a sok új szereplő.
A magas cégalapítási számokhoz képest a cégtörlések alulteljesítettek, a szektorban regisztrált éves 3238 cégtörlés 14 százalékkal marad el 2019-től. Az alacsony megszűnés szám jelentős részben a különböző hitel és adófizetési moratóriumoknak és a kényszertörlés intézményének szüneteltetésének is köszönhető. Ezek hiányában rendkívül magas cégtörlési érték, és még magasabb fluktuáció jellemezte volna az ágazatot 2020-ban. A cégtörlések olyan alacsony szintre csökkentek, hogy 2020 decemberében csupán 154 építőipari cég szűnt meg, ami évtizedes rekordalacsony havi értéknek számít.
A szektor negatív hangulatát azonban jól jellemzi a 2020-ban induló végelszámolási eljárások száma. Az év során 715 végelszámolási eljárás indult, ami 5 százalékkal meghaladja a 2019-es értékét. Az építőiparban jellemzően mindig is a felszámolások és a kényszertörlések uralták a megszüntetésre irányuló eljárásokat, így az különösen intő jel, hogy már ebben a szektorban is sokan döntenek a vállalkozások megszüntetése mellett önszántukból. 2020 során összesen 838 felszámolás és 1814 kényszertörlési eljárás került közzétételre, amelyek még mindig jóval magasabbak, mint a végelszámolások száma. Ebben a tekintetben az építőipar rendhagyónak számít, a felszámolások magas száma a szektor átlagosnál nagyobb fizetési problémáit jól jellemzi.
A 2021-es év várhatóan nem lesz könnyű az ágazat számára. A kormányzati beruházás ösztönző intézkedések lélegeztetőgépen tarthatják az ágazatot, de számos nehézséggel kell megküzdeni az építőiparnak a koronavírus árnyékában. A képzett munkaerő hiánya, a gyengélkedő versenypiac, a beszállítói láncok logisztikai problémái és a csökkenő jövedelmezőség még számos vállalkozás életét fogja megnehezíteni 2021 során. A cégek számának további meredek növekedése sem feltétlen egészséges az ágazat számára, a szektor fehérítésében is van még bőven potenciál. Ha a cégalapítási és a cégtörlési trendek nem változnak, akkor 2021 végére 60 ezer felé emelkedhet a szektorban működő társas vállalkozás száma.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2020-ra vonatkozó értéke átlagosan 15-16 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Győr-Moson-Sopron, Békés és Veszprém megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.
A koronavírus okozta gazdasági válság azonban 2020 közepén elég mély gödörbe sodorta az ágazatot. A koronavírus első hulláma alatt még volt némi remény arra, hogy az ágazatban a korábban indult hosszabb távú beruházások átlökhetik a szektort a válságon, azonban a gazdasági hullámvölgy elnyúlása az építőipart is elérte. Összességében a terület mélyebbre is került, mint a legtöbb hazai ágazat. Május és szeptember között 15-20 százalék körüli mínuszokat produkált a szektor a 2019-es bázishoz képest. Év vége fele ugyan sikerült az építőiparnak is visszakúsznia a korábbi évek szintjére, de éves összesítésben 10 százalék körüli kibocsátási mínusz jellemezte az ágazatot.
Az ágazat az elmúlt éveket folyamatosan növekvő cégszámmal zárta, és nem volt ez másképp 2020 során sem. A szektor szereplőinek száma a gazdasági válság ellenére növekedett. 2020 során 5769 építőipari cég került bejegyzésre és 3238 törlésre, azaz egy év alatt több mint 2500-rel emelkedett a szektorban működő gazdasági társaságok száma. A növekedő trendnek köszönhetően jelenleg mintegy 57 ezer cég működik a szektorban. Ez annak fényében különösen érdekes, hogy az építőipar már korábban is erősen kilógott cégszám növekedésben a többi ágazat közül, de a rendhagyó viselkedést tovább fokozta az ágazat 2020 során is.
„A gazdasági társaságok számának növekedése a konjunkturális időszakban még érthető is volt, de a recesszió idején növekvő vállalkozásszám már a szektor egészségtelenségére is utalhat” – mondja az Opten elemzője. Értelemszerűen gazdasági hullámvölgy esetén is jöhetnek létre teljesen új és sikeres szereplők, de a válságidőszakban induló cégek várható élettartama alacsonyabb, így a szektor fertőzöttségét növelheti a sok új szereplő.
A magas cégalapítási számokhoz képest a cégtörlések alulteljesítettek, a szektorban regisztrált éves 3238 cégtörlés 14 százalékkal marad el 2019-től. Az alacsony megszűnés szám jelentős részben a különböző hitel és adófizetési moratóriumoknak és a kényszertörlés intézményének szüneteltetésének is köszönhető. Ezek hiányában rendkívül magas cégtörlési érték, és még magasabb fluktuáció jellemezte volna az ágazatot 2020-ban. A cégtörlések olyan alacsony szintre csökkentek, hogy 2020 decemberében csupán 154 építőipari cég szűnt meg, ami évtizedes rekordalacsony havi értéknek számít.
A szektor negatív hangulatát azonban jól jellemzi a 2020-ban induló végelszámolási eljárások száma. Az év során 715 végelszámolási eljárás indult, ami 5 százalékkal meghaladja a 2019-es értékét. Az építőiparban jellemzően mindig is a felszámolások és a kényszertörlések uralták a megszüntetésre irányuló eljárásokat, így az különösen intő jel, hogy már ebben a szektorban is sokan döntenek a vállalkozások megszüntetése mellett önszántukból. 2020 során összesen 838 felszámolás és 1814 kényszertörlési eljárás került közzétételre, amelyek még mindig jóval magasabbak, mint a végelszámolások száma. Ebben a tekintetben az építőipar rendhagyónak számít, a felszámolások magas száma a szektor átlagosnál nagyobb fizetési problémáit jól jellemzi.
A 2021-es év várhatóan nem lesz könnyű az ágazat számára. A kormányzati beruházás ösztönző intézkedések lélegeztetőgépen tarthatják az ágazatot, de számos nehézséggel kell megküzdeni az építőiparnak a koronavírus árnyékában. A képzett munkaerő hiánya, a gyengélkedő versenypiac, a beszállítói láncok logisztikai problémái és a csökkenő jövedelmezőség még számos vállalkozás életét fogja megnehezíteni 2021 során. A cégek számának további meredek növekedése sem feltétlen egészséges az ágazat számára, a szektor fehérítésében is van még bőven potenciál. Ha a cégalapítási és a cégtörlési trendek nem változnak, akkor 2021 végére 60 ezer felé emelkedhet a szektorban működő társas vállalkozás száma.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2020-ra vonatkozó értéke átlagosan 15-16 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Győr-Moson-Sopron, Békés és Veszprém megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.
Opten – CFI megyénként az építőiparban (2020)
Megye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten - CFI |
Győr-Moson-Sopron | 183 | 78 | 34 | 12,55% |
Békés | 65 | 36 | 14 | 13,25% |
Veszprém | 121 | 49 | 12 | 13,42% |
Zala | 88 | 39 | 8 | 13,48% |
Csongrád-Csanád | 118 | 88 | 21 | 13,63% |
Tolna | 85 | 30 | 9 | 13,82% |
Hajdú-Bihar | 189 | 103 | 41 | 14,61% |
Somogy | 89 | 50 | 6 | 14,91% |
Vas | 87 | 42 | 7 | 15,09% |
Baranya | 140 | 95 | 26 | 15,32% |
Komárom-Esztergom | 146 | 79 | 18 | 15,37% |
Fejér | 214 | 81 | 26 | 15,39% |
Pest | 858 | 520 | 82 | 15,50% |
Bács-Kiskun | 194 | 92 | 23 | 15,89% |
Nógrád | 77 | 33 | 18 | 19,37% |
Heves | 139 | 79 | 45 | 21,06% |
Főváros | 2145 | 1360 | 283 | 23,09% |
Jász-Nagykun-Szolnok | 177 | 87 | 51 | 23,36% |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 360 | 136 | 27 | 23,53% |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 294 | 161 | 87 | 24,85% |
ÖSSZESEN | 5 769 | 3 238 | 838 | 16,87% |