Jogi kiadványaink mellett már egyes céginformációs szolgáltatásaink is megvásárolhatók webshopunkban!

Irány a webshop!

OptiJUS Light - jogszabály

65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed az egyéni védőeszköz munkahelyen történő használatának biztonsági és egészségvédelmi követelményei tekintetében
a) minden munkáltatóra, aki az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés (a továbbiakban: szervezett munkavégzés) keretében munkavállalót foglalkoztat,
b) az a) pont szerinti munkáltató által foglalkoztatott - ideértve a közhasznú munka végzésére irányuló foglalkoztatást is - munkavállalóra.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) egyéni védőeszköz:
aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá
ab) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az aa) pont szerinti cél elérése [a továbbiakban aa) és ab) pontok együtt: védőeszköz];
b) expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényezők mennyiségi meghatározása (az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata).
(2) Nem minősül védőeszköznek:
a) a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak;
b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok által használt felszerelések;
c) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség által viselt vagy használt védőeszköz;
d) a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz és védőfelszerelés;
e) a sportfelszerelés és sporteszköz;
f) az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz;
g) a veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek.
3. § (1) Amennyiben megelőző műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés nem valósítható meg, a kockázatok egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentése érdekében a munkáltató a munkavállalókat a kockázatokkal szemben védelmet nyújtó védőeszközzel látja el és ellenőrzi azok rendeltetésszerű használatát. A különösen veszélyes, illetve gyakori kockázatok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A kockázatbecsléshez, valamint a hatékony védelmet nyújtó védőeszköz kiválasztásához, a védőeszközhasználat szabályainak megállapításához a munkáltató szükség esetén szakértőt vesz igénybe.
(3) A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával kapcsolatos egyéb dokumentumokat a munkáltató naprakészen tartja nyilván, és azokat az ellenőrzést végző hatóság kérelmére bemutatja.
4. § (1) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a védőeszköz
a) úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne idézzen elő további veszélyt;
b) feleljen meg a munkavégzés körülményeinek;
c) az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának megfeleljen;
d) igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére.
(2) Amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben.
(3) A védőeszköz használatának feltételeit - különösen viselhetőségének időtartamát - a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka, valamint a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele alapján kell meghatározni.
(4) A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók számára.
(5) A védőeszközt a munkáltató ingyenesen biztosítja, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy csere útján gondoskodik arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen.
(6) A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról - szükség esetén gyakorlati képzéssel -, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. A munkáltató a védőeszköz rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást a munkavállaló rendelkezésére bocsát. A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja és azt a munkavállalóval alá kell íratnia, továbbá - kérelemre - az ellenőrzést végző hatóság részére a dokumentumot bemutatja. A munkáltató köteles biztosítani a munkavállalók, illetve azok képviselői számára a tájékoztatást, az oktatást és a konzultációt a védőeszköz használatával kapcsolatosan, az Mvt. rendelkezései szerint.
(7) A védőeszköz biztosítása magában foglalja, hogy
a) az - figyelemmel a védőeszköz elhasználódására - a munkavállaló munkavégzéséhez folyamatosan,
b) a mentési tervben meghatározott mentési feladatokra és haváriákra rendszeresített készenléti védőeszköz csomag állandóan
rendelkezésre álljon. A munkavállaló haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatót, ha megítélése szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét.
(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti csomag tartalmazza mindazokat a védőeszközöket, amelyek használata havária esetén szükségessé válhat.
5. § (1) A munkáltató - az Mvt. 56. §-a alapján - munkahelyenként és munkakörönként - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - írásban meghatározza
a) azokat a munkafolyamatokat, technológiákat - ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a kockázatot is -, amelyek védőeszköz használatát indokolják, valamint a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat, pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása, az elhasználódott védőeszköz veszélyes hulladékként történő kezelése (a továbbiakban: a védőeszköz juttatásának rendje), továbbá
b) a védőeszköz használatának feltételeit, beleértve a használat időtartamát is.
(2) A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje kialakítása során
a) meghatározza az (1) bekezdés szerinti esetekben a kockázatok jellegét és mértékét,
b) az a) pont szerint jár el az (1) bekezdés szerinti tényezők bármelyikének megváltozása esetén,
c) biztosítja
ca) a kockázatok jellegének és mértékének megfelelő védelmi képességgel rendelkező, továbbá
cb) a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékének és a klimatikus környezetnek megfelelő
védőeszközt, amelyet a védőeszközre meghatározott felhasználási határok (védelmi képesség, fokozat vagy osztály) figyelembevételével választ ki,
d) figyelembe veszi a védőeszköz használatának egészségi (egyéni) alkalmassági feltételeit, illetve annak egészségi korlátjait.
(3) Az egyes alkalmazható védőeszközök típusait a 2. számú melléklet, a védőeszköz használatával végezhető tevékenységeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
6. § (1) A védőeszköz kiválasztását megelőzően a munkáltató köteles a védőeszköz típusbizonyítványa, valamint - szükség esetén - szakértői vélemény alapján felmérni, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a 4. § (1) és (2) bekezdésében előírt követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felmérésnek tartalmaznia kell:
a) azoknak a kockázatoknak az értékelését, amelyek más eszközökkel nem háríthatók el;
b) azoknak a jellemzőknek a meghatározását, amelyekkel a védőeszköznek rendelkeznie kell ahhoz, hogy az a) pontban említett kockázatokkal szemben hatékony legyen, beleértve azon kockázat figyelembevételét, amelyet maga a készülék okozhat;
c) a beszerezni kívánt védőeszköz védelmi szintjének (képességének) összehasonlítását a b) pontban említett jellemzőkkel.
(3) Az (1) bekezdésben előírt vizsgálatot meg kell ismételni, ha bármelyik elemét tekintve változás következett be.
7. § A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem használható. Az elhasználódott védőeszközt hulladékként, a külön jogszabályban meghatározott esetekben veszélyes hulladékként kell kezelni.
8. § (1) A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le.
(2) A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató engedélyezte annak elvitelét, amennyiben
a) a munkavégzés helye változó és a munkáltató más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára,
b) a védőeszköz elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik.
9. § (1) A munkáltató a védőeszköz juttatásának rendje meghatározásába a munkavédelmi képviselőt, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot bevonja, akik jogosultak a védőeszköz kiválasztására javaslatot tenni.
(2) A munkavédelmi képviselő jogosult a védőeszköz biztosításáról és használatáról tájékoztatást kapni, az egyéni védőeszköz biztosításával és használatával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén megfelelő intézkedéseket kezdeményezni.
10. § A rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzéséről a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala mint munkavédelmi hatóság gondoskodik.
11. § (1) Ez a rendelet 2000. augusztus 1. napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyéni védőfelszerelésekről szóló 3/1979. (V. 29.) EüM rendelet , az egyes munkaegészségügyi jogszabályok módosításáról szóló 4/1983. (III. 16.) EüM rendelet , valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 20. §-a.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében - az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 89/656/EGK irányelve rendelkezéseivel.
Dr. Gógl Árpád s. k.,
egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez

A veszély típusainak áttekintő táblázata az egyéni védőeszköz használatához \*
Fizikai eredetű veszélyek

Veszélyek

A fej részei

Felső végtagok

Alsó végtagok

Egyéb testrészek bőr

Az egész test

koponya

fül

szem

légutak

arc

az egész fej

kéz

karok (részei)

lábfej

lábszár (részei)

törzs

has

parenteriális járatok

Mechanikai veszélyek: - leesés magasból; - ütés, vágás, becsapódás, zúzódás; - szúrás, vágás, horzsolás; - rezgés; - elcsúszás, elesés.
Hőmérséklet okozta veszélyek: - láng; - kontakt és sugárzó hő; - hideg
Elektromosság okozta veszélyek              
Sugárveszély: - nem ionizáló - ionizáló
Zajártalom              
Vegyi eredetű veszélyek

Veszélyek

A fej részei

Felső végtagok

Alsó végtagok

Egyéb testrészek bőr

Az egész test

koponya

fül

szem

légutak

arc

az egész fej

kéz

karok (részei)

lábfej

lábszár (részei)

törzs

has

parenteriális járatok

Légszennyeződés: - por, rost - füst - gőz              
Folyadékok: - merülés - fröccsenés, kilövellés              
Gázok, gőzök              
Biológiai eredetű veszélyek

Veszélyek

A fej részei

Felső végtagok

Alsó végtagok

Egyéb testrészek bőr

Az egész test

koponya

fül

szem

légutak

arc

az egész fej

kéz

karok (részei)

lábfej

lábszár (részei)

törzs

has

parenteriális járatok

2-4 csoportba sorolt baktériumok 2-4 csoportba sorolt vírusok 2-4 csoportba sorolt gombák Egyéb biológiai kóroki tényezők              
* A kockázatértékelés és kockázatbecslés alapján a munkáltató határozza meg.

2. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez

Az egyéni védőeszközök útmutatásul szolgáló, nem teljes jegyzéke
A fej védelme
- Az iparban (bányában, építkezésen, egyéb iparban) használt védősisakok.
- A könnyű fejvédők (sapkák, fejkötők, hajhálók szemárnyékolóval vagy anélkül).
- Fejvédők (védősapkák, viharkalapok szövött vagy impregnált anyagból stb.).
Hallásvédelem
- Fültokok, füldugók és hasonló eszközök.
- Hangvédő sisakok.
- Az iparban használt sisakokhoz illeszthető fülvédők.
- Fülvédők alacsony frekvenciális indukált áramköri vevővel.
- Fülvédők távközlési berendezéssel.
Szem- és arcvédelem
- Szemüvegek.
- Búvárszemüvegek.
- Röntgensugár-védőszemüvegek, lézersugár-védőszemüvegek, ultraibolya, infravörös, illetve látható sugárzás ellen védőszemüvegek.
- Arcvédő maszkok.
- Ívhegesztő maszkok és sisakok (kézi maszkok, fejre vagy a védősisakra illeszthető maszkok).
A légutak védelme
- Porszűrők, gázszűrők és radioaktív porszűrők.
- Légellátóval felszerelt izolációs készülékek.
- Levehető hegesztőmaszkkal ellátott légzőkészülékek.
- Búvárfelszerelések.
- Búváröltözetek.
A kéz és a kar védelme
- Védőkesztyűk:
= mechanikai hatások (szúrás, vágás, vibrálás stb.) ellen,
= vegyszerek ellen,
= villanyszerelő és hővédő kesztyűk.
- Egyujjas kesztyűk.
- Ujjvédők.
- Könyökvédők.
- Csuklóvédők nehéz munkához.
- Ujjatlan kesztyűk.
- Védőkesztyűk.
A lábfej és a lábszár védelme
- Félcipők, magasszárú cipők, lábszárvédős csizmák, biztonsági csizmák.
- Gyorsan kifűzhető vagy kikapcsolható cipők.
- Lábujjvédő betéttel kiegészített cipők.
- Cipő felvett hőellenálló talpú csizmák.
- Hőellenálló cipők, csizmák vagy felső csizmák.
- Fűzhető cipők, csizmák vagy felső csizmák.
- Rezgés ellen védő cipők; csizmák vagy felső csizmák.
- Antisztatikus cipők, csizmák vagy felső csizmák.
- Szigetelő cipők, csizmák vagy felső csizmák.
- Védő csizmák láncfűrésszel dolgozóknak.
- Fatalpú cipők.
- Térdvédők.
- Levehető lábfejvédők.
- Lábszárvédők.
- Levehető (hőálló, szúrásálló vagy vízálló) talpak.
- Eltávolítható bakancsszegek (jég, hó vagy csúszós padozat esetén).
A bőr védelme
Védő krémek és kenőcsök.
A törzs és a has védelme
- Védő mellények, kabátok és kötények mechanikai hatások (szúrás, vágás, olvadt fém kifröccsenés stb.) ellen.
- Védő mellények, kabátok és kötények a vegyszerek elleni védekezés céljából.
- Fűtött mellények. Mentőmellények.
- Röntgensugárzás elleni védőkötény.
- Védő övek.
Az egész test védelme
- Leesés elleni védőeszköz:
= leesés elleni védőeszköz (teljes felszerelésminden szükséges kellékekkel),
= fékező szerkezet a mozgási energia elnyerésére (teljes felszerelés minden szükséges kellékkel),
= a testet tartó eszközök (védő övek).
- Védő ruházat:
= "biztonsági" munkaruhák (kétrészesek és overallok),
= mechanikai hatások (szúrás, vágás stb.) ellen használt védőruhák,
= vegyi anyagok hatása elleni védőruhák,
= olvadt fém kifröccsenése és infravörös sugárzás elleni védőruhák,
= hőálló védőöltözések, fűthető ruhák,
= radioaktív szennyezés elleni védőruhák,
= porálló védőruhák,
= gázbiztos védőruhák,
= fluoreszkáló jelzőruhák, fényvisszaverő ruhák és kiegészítő kellékeik (karszalagok, kesztyűk).
- Védőborítások.

3. számú melléklet a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelethez

Azon tevékenységek és tevékenységcsoportok útmutatásul szolgáló, nem teljes jegyzéke, amelyek az egyéni védőeszközzel való ellátást igényelhetik

1. A fej védelme (a koponya védelme)

Védősisakok:
- Építkezés, különösen állványokon, állványok alatt vagy azok közelében és magasban végzett munkák; zsaluzás vagy annak lebontása, szerelési és berendezési munkák, állványozási és bontási munkák.
- Acélhidakon, acél épületszerkezeteken, vezetékoszlopokon, tornyokon, hidraulikus acélszerkezeteken, öntőkemencéknél, hengerműben végzett munkák; nagynézetű konténerekkel, nagy csővezetékeken, kazánházakban és erőművekben végzett munkák.
- Tárnában, árkokban, aknákban és alagutakban végzett munkák.
- Földmunkák és kőfejtés.
- Föld alatti munkák végzése; kőfejtőkben, külszíni fejtésen, szénkészlet elszállításánál végzett munkák.
- Szegecselő géppel végzett munka.
- Öntésnél végzett munka.
- Lift, emelőgép, daru és szállítószalag mellett végzett munkák.
- Öntőkemencénél, közvetlen kohászati üzemben, acélműben, hengerdében, fémműben végzett munkák, kovácsolás, ejtő kalapáccsal végzett kovácsolás és öntés.
- Ipari kemencékkel, konténerekkel, gépekkel, silóval, bunkerrel és csövekkel végzett munkák.
- Hajóépítés.
- Vasúti tolatás.
- Vágóhídi munkák.

2. A lábfej védelme

Átfúrás mentes talpú biztonsági cipők:

Vázszerkezeti munkák, alapozási munkák, közúti munkák
Állványozási munkák. Vázszerkezet lebontása
Betonnal és előre gyártott elemekkel végzett munkák, a zsaluzást és annak lebontását is beleértve
Építési vállalkozó telepén és áruházában végzett munkák
Tetőn végzett munkák

Nem átfúródás mentes talpú biztonsági cipők:

Acélhidakon, acélhíd építésénél, vezetékoszlopon, tornyon, liften, hidraulikus acélszerkezeten, öntőkemencénél, acélműben és hengerműben, nagy konténerekkel, nagy esővezetékeken, darukon, kazánházban és erőművekben végzett munkák.
Kemencék építésénél, fűtő és szellőztető berendezéseken, valamint fémek szerelésével végzett munkák.
Öntőkemencénél, közvetlen kohászati üzemben, acélműben, hengerműben, fémműben végzett munkák, kovácsolás, ejtő kalapácsolás, kovácsolás, melegsajtoló és drótvonó üzemben végzett munkák.
Kőfejtőben és nyíltszíni fejtésnél, szénkészlet elszállításánál végzett munkák.
Kőfejtés és megmunkálás.
Síküveg és öblösüveg áru gyártása és feldolgozása.
Az öntőformákkal végzett munka a kerámiaiparban A kemencék kibélelése a kerámiaiparban
Formázási munka a kerámiaiparban és az építőanyag-iparban
Szállítás és raktározás
Fagyasztott hústömbökkel és fagyasztott élelmiszer csomagolásával végzett munkák
Vasúti tolatás

Sarokkal vagy erősítővel ellátott, átfúródás mentes talpú biztonsági cipők:

Tetőn végzett munkák

Szigetelő talpú védőcipők:

Rendkívül magas vagy rendkívül alacsony hőmérsékletű anyagokkal végzett munkák.

Könnyen levethető védőcipők:

Amikor fennáll a megolvadt anyag áthatolásának veszélye

3. A szem és az arc védelme

Védőszemüvegek, arcvédő maszkok vagy ernyők:
- Hegesztési, köszörülési vagy szeparálási munkák.
- Fúrás és vésés.
- Kőfejtés és feldolgozás.
- Szegecselőgéppel végzett munka.
- Forgácsoló gépen végzett munka. Ejtő-kalapácsos kovácsolás.
- Törmelék eltávolítása és aprítása. Csiszolóanyagok
szóródása.
- Savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.
- Folyadéksugárral végzett munkák.
- Megolvadt anyaggal vagy annak közelében végzett munkák.
- Sugárzó hő mellett végzett munkák.
- Lézerrel végzett munkák.

4. A légutak védelme

Légzésvédő készülékkel:
- Tartályokban, szűk térben, gázzal működtetett ipari kemencékben végzett munkák, ahol esetleg gáz maradt, és túl kevés az oxigén.
- Nagykohó adagolójánál végzett munkák.
- Gázkonverter és nagykohó gázcsövei közelében végzett munkák.
- Nagykohó csapjai közelében végzett munkák, ahol nehézfém kigőzölgése fordulhat elő.
- Kemencék bélelésével és öntőkanállal végzett munkák, ahol por képződhet.
- Szórással végzett festés, amennyiben az elszívás nem megfelelő.
- Aknákban, csatornákban és egyéb föld alatti üregekben végzett, szennyvízzel kapcsolatos munkák.
- Hűtőházban végzett munkák, amennyiben fennáll a hűtőfolyadék szökésének veszélye.

5. A hallás védelme

Hallásvédők:
- Fémprés-gépen végzett munka.
- Pneumatikus fúróval végzett munka.
- A repülőtéri földi személyzet munkája.
- Cölöpverési munka.
- Famegmunkálás és textilipari munkák.

6. A test, a kar és a kéz védelme

Védőruhák:
- Savakkal és maró oldatokkal, fertőtlenítőkkel és maró hatású tisztítószerekkel végzett munkák.
- Forró anyagokkal vagy azok közelében végzett munkák, amennyiben a hőhatás érezhető.
- Síküveggyártás termékeivel végzett munkák.
- Homokfúvásos munkák.
- Hűtőteremben végzett munkák.
Tűzálló (lángmentesített) védőruhák:
- Hegesztés zárt térben.
- Üveggyártás, kohászat.
Átfúródásmentes kötények:
- Kicsontozási és darabolási munkák.
- Kézi késsel végzett munkák, amennyiben a kés a test irányában is mozog.
Bőrkötények:
- Hegesztés.
- Kovácsolás.
- Öntés.
Az alkar védelme:
- Kicsontozás és darabolás.
Kesztyűk:
- Hegesztés.
- Nem gépszerű, éles tárgyakkal való bánás, amennyiben fennáll a kesztyű befogadásának veszélye.
- Savakkal vagy maró oldatokkal végzett, egyéb védelem nélküli munkák.
Fémszálas kesztyűk:
- Kicsontozás és darabolás.
- Kézi késsel végzett rendszeres vágási vagy vágóhídi munka.
- Vágógépek késeinek cseréje.

7. Vízhatlan öltözék

- Esőben vagy hideg időben végzett szabadtéri munkák.

8. Fényvisszaverő ruha

- Olyan munkák, ahol a munkavállalónak tisztán láthatónak kell lennie.

9. Biztonsági övek

- Állványon végzett munkák.
- Előre gyártott elemek szerelése.
- Vezetékoszlopon végzett munkák.

10. Biztonsági kötél

- Toronydaru fülkéjében végzett munka.
- Raktározó és tároló berendezések magasban mozgó fülkéjében végzett munka.
- Fúrótorony felső részein végzett munkák.
- Aknában és csatornában végzett munkák.

11. A bőr védelme

- Burkolóanyagok előállítása.
- Bőrcserzés.
- Építőipari munkák.
- Maró, allergizáló, irritáló, a bőrön keresztül felszívódó vegyi anyagokkal végzett munkák.

Szolgáltatásaink mobil eszközökön is elérhetőek!

OptiJUS

OptiJUS Android-on OptiJUS iOS-en