Jogi kiadványaink mellett már egyes céginformációs szolgáltatásaink is megvásárolhatók webshopunkban!

Irány a webshop!

OptiJUS Light - jogszabály

25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet

a munkahelyek kémiai biztonságáról

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. §-a (4) bekezdésének da)-db) pontjaiban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el:

A rendelet célja

1. § E rendelet célja a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes keverékek expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedések meghatározása.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivétellel - kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt (a továbbiakban: munkavállaló) veszélyes anyag és veszélyes keverék hatása érheti.
(2) E rendelet fém-ólomra és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó előírásai nem alkalmazhatóak
a) az alkilezett ólomvegyületekkel kapcsolatos tevékenységekre,
b) a tengeri szállításra,
c) a légi szállításra, valamint
d) az ólomtartalmú ércek bányászatára és külfejtésére és a bányászat, illetve külfejtés helyszínén történő dúsítására.
(3) A munkahelyen előforduló rákkeltő hatású anyagokkal kapcsolatos előírásokat külön jogszabály tartalmazza.
(4) A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek szállítása vonatkozásában e rendelet előírásai az irányadók azzal, hogy külön jogszabály eltérő rendelkezéseket tartalmazhat.

Fogalommeghatározások

3. § E rendelet alkalmazásában
a) veszélyes anyag:
aa) a Kbtv. vagy az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján fizikai, illetve egészségi veszélyek alapján veszélyesként osztályozott anyag,
ab) az a vegyi anyag, amely, bár nem felel meg az aa) alpontban meghatározott veszélyesként való besorolás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre az 1. és 2. számú mellékletek határértéket határoznak meg;
b) veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során a fizikai, illetve egészségi veszélyek tekintetében veszélyes besorolást kap.
c) expozíció: a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe időegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál;
d) expozíció becslés: azon tevékenység, mely magában foglalja az expozíció mérését, illetőleg mérés hiányában a feltételezhetően "megszökött" anyag becsült tömegének munkatérben valószínűsíthető hígulásából adódó légtérkoncentráció becslését;
e) expozíciós idő: a munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves időtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve;
f) munkakörnyezeti monitorozás: a munkahely légterében jelen lévő veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározott időközönkénti, illetve folyamatos mérése és regisztrálása;
g) veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása;
h) kockázat: a veszély megvalósulásának a valószínűsége;
i) aszfixiát (fulladást) okozó anyagok: egyszerű fojtó- vagy inert gázok, pl. acetilén, argon, etán, etilén, hélium, hidrogén, metán, neon, propán, propilén, amelyek meghatározott koncentrációt elérve a légtérből az oxigént kiszorítják és az oxigén aránya a normális atmoszférás nyomáson 18% (V/V) alá csökken, aminek következtében elégtelen oxigénellátás tünetei lépnek fel;
j) szálló por: a munkahelyi levegőben lebegő por;
k) rostszerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyeknek hossza nagyobb mint 5 µm, míg a leghosszabb átmérőre merőleges legszélesebb átmérője kisebb mint 3 µm, a szálhossz és a szálátmérő aránya nagyobb, mint 3:1;
l) szemcsés szerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyek leghosszabb átmérőjének és az arra merőleges legszélesebb átmérőjének aránya 3:1 vagy kisebb;
m) expozíció-hatás összefüggés elemzése: a toxikológia szabályai alapján elvégzett, a determinisztikus dózishatás esetében a hatástalan küszöb- és letális koncentráció-, a stochasztikus hatású anyagok esetében a 10 mikrorizikó kockázatot jelentő szint meghatározása;
n) kockázatértékelés: az expozíció okozta hatás összehasonlítása a méréssel vagy becsléssel nyert expozíció - determinisztikus anyagok esetében - küszöb koncentrációjával, illetve stochasztikus anyagok esetében a 10 mikrorizikót jelentő ún. eltűrhető kockázati szinttel.
o) belélegezhető frakció: a totál szálló pornak az a tömegfrakciója, amelyet az egyén orron és szájon át belélegez;
p) egészségkárosító kockázat: a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket, vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendőnek jelzi. Határérték hiányában az eltűrhető szennyezettségi szintnek - az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével - a NOAEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni;
q) NOAEL: nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintje (No Observed Adverse Effect Level);
r) NOEL: nem észlelt hatásszint (No Observed Effect Level).
s) respirábilis frakció: a belélegzett részecskéknek azon tömegfrakciója, amely behatol a ciliáris hám nélküli légutakba;
t) torakális frakció: a belélegzett részecskéknek a gégénél lejjebb hatoló tömegfrakciója;
u) biológiai expoziciós mutató: a vegyi anyag vagy metabolit koncentrációja biológiai mintában (vizeletben vagy vérben);
v) biológiai hatásmutató: a vegyi anyag illetve metabolitjának a szervezetet károsító hatására jellemző biokémiai paraméter.
w) vegyi anyag: a munkatevékenység során természetes állapotában vagy mesterséges úton fellépő, felhasznált vagy kibocsátott, illetve szennyeződés formájában kibocsátott, önállóan vagy keverékben fellelhető kémiai elem vagy vegyület, függetlenül attól, hogy előállítása szándékos-e, illetve hogy forgalomba hozták-e.

Munkahelyi levegő és biológiai határértékek

4. § (1) A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és csúcskoncentráció határértékeit, illetve maximális koncentrációk értékeit az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Azon veszélyes anyagokat és keverékeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, ezek biológiai expozíciós mutatóit és biológiai hatásmutatóit, valamint a biológiai expozíciós mutatókra és biológiai hatásmutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a 2. számú melléklet tartalmazza. A biológiai expozíciós mutatók és a biológiai hatásmutatók mérésére irányuló vizsgálatokat kizárólag
a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy
b) a nemzeti vagy nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium végezhet.

Veszélyes anyagok meghatározása és a kockázat becslése

5. § (1) A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni
a) veszély azonosítása,
b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése,
c) az expozíció becslése,
d) a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.
(2) A munkáltatónak a kockázatbecsléshez szükséges kiegészítő információkat - elsősorban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról, az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: REACH rendelet) megfelelő biztonsági adatlapot - be kell szereznie a gyártótól (importálótól), a forgalmazótól, illetve a továbbfelhasználótól (a továbbiakban együtt: szállító). A kockázat értékelésénél figyelembe kell venni az 1. és 2. számú mellékletben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is.
(3) A munkáltató a kockázatbecslés alapján a Kbtv. 19. §-ával összhangban, a 6-7. §-okban foglaltak alapján megelőző intézkedéseket foganatosít. A kockázatbecslést dokumentálni kell. A kockázatbecslést újra el kell végezni, ha a munkahelyen, illetve a tevékenység végzésében olyan jelentős változások történtek, amelyek a korábbi becslést elavulttá teszik vagy foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok teszik azt indokolttá.
(4) Amennyiben előre látható, hogy a munkavégzés jelentős többletexpozícióval jár, minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek elkerülésére és ezt a kockázat becslésénél figyelembe kell venni.
(5) Amennyiben a munkavégzés több azonos szervre, szervrendszerre ható, illetőleg több karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító veszélyes anyag expozíciójával jár, az expozíciót az 1. számú melléklet 2.2. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni.
(6) Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázat becslése megtörtént, és a kockázat kezelésére (elkerülésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére) a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.

Általános alapelvek a veszélyes anyaggal kapcsolatos kockázatok becslésére és kezelésére

6. § (1) A munkáltató, a veszélyes anyaggal tevékenységet végző munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében, köteles a szükséges megelőző intézkedéseket - az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdésére tekintettel - végrehajtani.
(2) A munkáltató köteles
a) a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat megszüntetni,
b) amennyiben ez nem lehetséges, a kockázatokat az egészséget nem károsító vagy eltűrhető szintre csökkenteni
ba) a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével,
bb) a vegyi anyagok expozíciója elleni, megfelelő védőeszközök biztosításával,
bc) műszaki intézkedésekkel,
bd) a megfelelő karbantartási feladatok elvégzésével,
be) a veszélyes anyagok expozíciójának kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével,
bf) az expozíció intenzitásának és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésével,
bg) megfelelő higiénés feltételek biztosításával, beleértve a dohányzás, étkezés, italfogyasztás, kozmetikai szerek használata, élelmiszer-tárolás megtiltását azokon a munkahelyeken, ahol a munkaterületet veszélyes anyagok szennyezhetik vagy a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe,
bh) a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimálisra történő csökkentésével,
bi) megfelelő munkafolyamatok meghatározásával, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását.
(3) Ha az 5. § alapján végzett becslés a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat tárt fel, a 7-8. és 13. §-okban leírt különleges megelőző, védő és ellenőrző intézkedéseket kell alkalmazni.
(4) Ha az 5. § alapján végzett kockázatbecslés eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyen alkalmazott vegyi anyagok mennyisége miatt a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető veszély elhanyagolható mértékű, továbbá a meghozott intézkedések összhangban állnak az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakkal, a 7-8. §-okban meghatározott intézkedéseket nem kell alkalmazni.

Különleges megelőző és védő intézkedések

7. § (1) A munkáltató gondoskodik a munkahelyen a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető veszélyes anyagok által előidézett kockázatok megszüntetéséről vagy minimumra történő csökkentéséről.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a munkáltatónak a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyes anyag vagy kevésbé veszélyeztető veszélyes anyag alkalmazásával kell biztosítania. Amennyiben a veszélyes anyag nem veszélyes vagy kevésbé veszélyeztető anyaggal történő helyettesítése kizárt, a munkáltató az 5. §-ban foglaltak szerint gondoskodik a kockázatbecslés elvégzéséről és ezt dokumentálja.
(3) Ha a tevékenység természete nem teszi lehetővé a kockázat (2) bekezdés szerinti helyettesítéssel történő kiküszöbölését vagy csökkentését, a munkáltató a kockázatok lehető legkisebbre történő csökkentéséről megelőző, valamint az egészséget és biztonságot védő intézkedések bevezetésével gondoskodik. A megelőző és védő intézkedések - fontossági sorrendben - a következők:
a) megfelelő munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése,
b) megfelelő munkaeszköz alkalmazása,
c) kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása,
d) kollektív műszaki és egyéni védelem alkalmazása a kockázat keletkezési helyén,
e) munkaszervezési intézkedések,
f) egyéni védőeszközök alkalmazása, amennyiben az expozíció egyéb módon nem előzhető meg.
(4) A munkáltató gondoskodik arról, hogy
a) a munkavállalót olyan környezetben ne foglalkoztassa, ahol a munkahelyi levegőben a veszélyes anyag koncentrációja meghaladja az 1. számú melléklet 1-3. pontjaiban meghatározott határértéket,
b) a munkavállalót munkavégzés közben hormon-, hormonhatású anyag, antibiotikum expozíciója ne érje, illetőleg aszfixiát okozó anyagnak az oxigén kiszorítását okozó koncentrációja ne alakulhasson ki,
c) a külön jogszabály szerinti biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozó nyilvántartást vezessenek a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagokról és veszélyes keverékekről,
d) a munkavállaló munkahelyi expozíciójára vonatkozó nyilvántartott adatokat a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, rákkeltő hatású anyagok esetében 40 évig megőrizzék, valamint ezekhez a munkavállaló, valamint képviselőik hozzáférhessenek. A munkáltató megszűnése esetén a dokumentumokat a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) kell átadni.
(5) A veszélyes anyagokkal szennyezett munkatérben foglalkoztatott munkavállalókra az 1. számú mellékletben meghatározott határértékek 8 órás referenciaidőre vonatkoznak. Amennyiben az expozícióban töltött munkavégzés időtartama rövidebb, mint a referenciaidő, a légtérszennyezettség mértéke akkor sem haladhatja meg az ÁK értéket.
(6) A munkáltató köteles a határértékkel nem szabályozott veszélyes anyag esetében a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni az expozíció mértékét, amely szinten a tudomány mindenkori állása szerint a veszélyes anyagnak nincs egészségkárosító hatása.
(7) A munkáltatónak az exponált munkavállalók expozíciójának tényét és mérés esetén a mérési adatokat, a mérés időpontját, illetőleg ezek mellékleteként a mérési jegyzőkönyveket, dokumentumokat rögzíteni, illetve dokumentálni kell.
(8) Amennyiben a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles - az expozíció mértékétől, az anyag(ok) veszélyességétől és a technológia stabilitásától függő gyakorisággal - a veszélyes anyagok koncentrációját meghatározni és azt folyamatosan ellenőrizni.
(9) Határérték-túllépés esetén a munkáltató megfelelő megelőző és védő intézkedéseket hoz a kialakult helyzet egészséget nem veszélyeztető és biztonságos megoldására, továbbá az eseményt írásban rögzíti és azt a (4) bekezdés d) pontja szerinti időtartamig megőrzi.
(10) Az 5-6. §-okban szereplő kockázatbecslés és a megelőzésre vonatkozó általános alapelvek alapján a munkáltató a vegyi anyagok fizikai-kémiai hatásaiból származó veszélyek ellen olyan műszaki, illetve szervezeti intézkedéseket hoz, amelyek megfelelnek a tevékenység természetének, beleértve a tárolást, kezelést és az összeférhetetlen vegyi anyagok szétválasztását. Ennek keretében - fontossági sorrendben - az alábbi intézkedéseket kell hozni:
a) megelőzni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának veszélyes szintre emelkedését vagy a kémiailag nem stabil anyagok veszélyes mennyiségének kialakulását,
b) amennyiben az a) pont szerinti megelőzés nem lehetséges, megakadályozni olyan források jelenlétét, amelyek elősegíthetik a tűz és robbanás keletkezését vagy azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyek a kémiailag nem stabil anyagok és keverékeik veszélyes fizikai hatásainak növekedéséhez vezetnek,
c) csökkenteni a tűz- és robbanásveszélyes anyagok égése során keletkező kémiailag nem stabil anyagok vagy keverékeik által okozott, a munkavállalók egészségére és biztonságára káros hatásokat, továbbá
d) gondoskodni a munkahely, a berendezések és a gépek kielégítő irányításáról, a robbanást elfojtó berendezésekről, illetve a robbanási nyomás csökkentéséről.

Baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet leküzdése

8. § (1) A munkáltató a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek, üzemzavarok és veszélyhelyzetek kezelésére intézkedési tervet - a mentési tervet is beleértve - készít. Abban az esetben, ha jelen rendeletben előírtakkal összeegyeztethető módon ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, úgy új terv készítésére nem kötelezett, azonban a terveknek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmazni kell. A belső védelmi tervnek nem kell tartalmaznia a más jogszabályok által már meghatározott követelményeket.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esemény előfordulásakor a munkáltató azonnal intézkedik a bekövetkező káros hatások csökkentése érdekében, és az érintett munkavállalót az intézkedéssel egyidejűleg tájékoztatja. Az érintett területen csak azon munkavállaló munkavégzése megengedett, akiknek a rendkívüli helyzet megszüntetése céljából végzett munkája elengedhetetlenül szükséges.
(3) A munkáltató köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkavállalót az olyan előre nem látható eseményt vagy balesetet követően, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott.
(4) Az érintett területen dolgozó munkavállaló számára megfelelő egyéni védőeszközt, speciális biztonsági berendezést és felszerelést kell biztosítani, amelyet az mindaddig köteles használni, amíg a rendkívüli helyzet azt indokolttá teszi. Az érintett területen egyéni védelem nélküli személy nem tartózkodhat.
(5) Az Mvt. 42. §-ának c)-e) pontjaiban meghatározottakra is figyelemmel a munkáltató köteles intézkedni a megfelelő figyelmeztető és egyéb tájékoztató jelzések elhelyezéséről, amelyek a megnövekedett egészségkárosító és biztonságot veszélyeztető kockázatra hívják fel a figyelmet, illetve elősegítik a menekülést és a mentést.
(6) A munkáltató biztosítja, hogy a veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági intézkedésekről szóló információk hozzáférhetőek legyenek mindazok számára is, akiknek baleset vagy vészhelyzet esetén intézkedniük kell. Az információk különösen az alábbiakat tartalmazzák:
a) előzetes értesítést a munka közbeni veszély(ek)ről, a veszély(ek) meghatározását szolgáló, valamint a megelőző intézkedésekről és szabályokról,
b) bármely baleset vagy vészhelyzet esetén előforduló különleges veszélyforrásokat vagy azokat, amelyeknek előfordulása várható, továbbá
c) az (1) bekezdés szerinti szabályzatokat.

A munkavállaló tájékoztatása és oktatása

9. § (1) Az Mvt. 42. §-ának a) pontjában, 54. §-a (3) bekezdésének a) pontjában, valamint 55. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselői az általuk értett nyelven
a) a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is,
b) a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázatokra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat, továbbá a 11. §-ban foglalt kötelezettségeiket megismerjék,
c) megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről, amelyek ismeretében képesek megfelelően védekezni és munkatársaikat is megvédhetik,
d) a forgalmazó által a REACH rendelet 31. cikkének megfelelően biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék.
(2) A munkavállaló és képviselői számára
a) a munkáltató igény szerint biztosítja a részvételt a munkáltató vagy az illetékes hatóság által végzett - a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő veszélyek meghatározására vonatkozó - vizsgálatban, illetőleg igényelhetik az eredményekről való tájékoztatást;
b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos tájékoztatást ad a munkakörülményekkel kapcsolatos valamennyi munkaegészségügyi kérdésről.
10. § (1) Ha a veszélyes anyagot tároló tartály mérete vagy a csomagolás jellege következtében a tartalmának megfelelő címkézésre vagy megjelölésre nem alkalmas, akkor a munkavállaló által értett hatékony felismerhetőségi jelekről kell gondoskodni, pl. függő címke alkalmazásáról vagy kísérő dokumentumokról.
(2) Ha a munkahelyen előforduló veszélyes anyag tárolására és szállítására szolgáló tárolóedény és csővezeték nincs az előírásoknak megfelelően megjelölve, a munkáltató köteles biztosítani a tárolóedény és a csővezeték tartalmának, azok természetének és a hozzájuk kapcsolódó veszélyeknek a jelölését.

A munkavállaló kötelességei

11. § A munkavállaló
a) a tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére,
b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelően alkalmazza,
c) haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni.

Egészségügyi ellenőrzés - orvosi alkalmassági vizsgálatok

12. § (1) A veszélyes anyag expozíciójának kitett munkavállaló orvosi alkalmasságának ellenőrzésére a külön jogszabály előírásait kell alkalmazni.
(2) Amennyiben az egészségügyi ellenőrzés eredményeként a munkavállalónál veszélyes anyaggal végzett munkából eredő expozíció következményeként a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megbetegedést vagy egészségre káros hatást, illetve biológiai határérték-túllépést észlel, a munkáltató köteles
a) az 5. §-ban szereplő kockázatbecslést újra elvégezni,
b) a 6-7. §-okban előírt, a kockázat megszüntetésére, illetve csökkentésére hozott intézkedéseket felülvizsgálni,
c) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve az illetékes hatóság előírásait a kockázatok megszüntetésének vagy csökkentésének bevezetésére a 7. §-ban foglaltakkal összhangban,
d) figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét a munkavállalók további foglalkoztathatóságát illetően,
e) kezdeményezni a többi munkavállaló egészségi állapotának soron kívüli vizsgálatát.
(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgáltatás keretében
a) javaslatot tesz a felhasznált veszélyes anyagok toxikológiai tulajdonságai alapján a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi intézkedésekről,
b) tanácsot ad, felkérésre segítséget nyújt a kockázatbecsléshez,
c) felhívja a munkavállaló figyelmét a munkaköri alkalmassági vizsgálatok során a dohányzás, alkoholfogyasztás és az üzemben alkalmazott veszélyes anyagok közötti kölcsönhatásokra, amelyek a munkavállaló egészségét fokozottan károsítják,
d) kiképzi a munkavállalókat a szaksegélyt megelőző elsősegély nyújtására. A képzésben való részvételt és az elsősegélynyújtás feltételeit a munkáltató biztosítja.
13. § (1) Az e rendeletben foglaltak betartását a járási hivatal - más hatóság jogszabályban meghatározott jogkörét nem érintve – ellenőrzi.
(2) Ezen ellenőrzési tevékenységet a járási hivatal a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó honvédelmi intézmények vonatkozásában annak szakhatóságával együttműködve látja el.

A fém-ólom és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó különleges előírások

14. § A fém-ólom és az ólom ionos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállaló egészségvédelmére vonatkozó különleges előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben felsorolt intézkedések költsége nem terhelhető a munkavállalóra.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 7. § (8) bekezdése szerinti határérték ellenőrzésére (a munkateret szennyező anyagok mérésére) irányuló vizsgálatokat kizárólag
a) a Nemzeti Akkreditáló Testület által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált, vagy
b) a nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen résztvevő laboratórium
végezhet.
(3) Technológiához rendelt, a munkahelyi légtér szennyezőanyag-koncentrációját folyamatosan mérő, szelektív mérési elven alapuló, szelektív meghatározást biztosító, kalibrált, telepített műszerek (berendezések) vizsgálati eredményeit, mint kiegészítő mérési adatokat figyelembe lehet venni.
(4) Ez a rendelet szabályozási tárgykörében a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Bizottság 91/322/EGK irányelve (1991. május 29.) a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 80/1107/EGK irányelv végrehajtása céljából javasolt határértékek megállapításáról;
b) a Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében);
c) a Bizottság 2000/39/EK irányelve (2000. június 8.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatban a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek első listájának létrehozásáról;
d) a Bizottság 2006/15/EK irányelve (2006. február 7.) a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról.
e) a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásakor az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek harmadik listájának létrehozásáról és a 2000/39/EK irányelv módosításáról szóló 2009. december 17-i 2009/161/EU bizottsági irányelv.
f) a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
Dr. Gógl Árpád s. k.,
egészségügyi miniszter
Harrach Péter s. k.,
szociális és családügyi miniszter

1. számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez

1.1. Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- és CK-értékei, illetőleg eltűrhető MK, valamint jellemző tulajdonságai:
a) megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, jelölése: ÁK,
b) megengedett csúcskoncentráció (rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség): a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett, az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az ÁK- és CK-értékre vonatkozó követelményeknek egyidejűleg kell teljesülniük), jelölése: CK,
c) maximális koncentráció: a műszak során eltűrt legmagasabb koncentráció, jelölése: MK, a maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18-62 évig) a potenciális halálos kimenetelű egészségkárosító 5 kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) < 1:105 /év (10 mikrorizikó/év).

 

A

B

C

D

E

F

G

H

 Sor- szám

 Megnevezés

 Képlet

 CAS-szám

ÁK-érték

mg/m3

CK- érték

mg/m3

MK- érték

mg/m3

Jellemző tulajdonság/ hivatkozás

1.

ACETALDEHID

CH3CHO

75-07-0

25

25

 

i

VI.

acetilén-diklorid, lásd: 1,2-diklóretilén

 

 

 

 

 

 

 

2.

ACETOFENON

CH3COC6H5

98-86-2

50

 

 

i

 

3.

ACETON

CH3COCH3

67-64-1

1210

2420*

 

i

EU1

4.

ACETON-CIÁNHIDRIN

(CH3)2C(OH)CN

75-86-5

16,7

16,7

 

 

 

5.

ACETONITRIL

CH3CN

75-05-8

70

 

 

b, i

EU2

Akril-aldehid, lásd: akrolein

 

 

 

 

 

 

 

6.

AKRILAMID

CH2=CHCONH2

79-06-1

 

 

0,03

k

 

7.

AKRILNITRIL

CH2=CHCN

107-13-1

 

 

4,3

k

 

akrilsav-metilészter, lásd: metil-akrilát

 

 

 

 

 

 

 

8.

AKROLEIN

CH2=CHCHO

107-02-8

0,23

0,23

 

m

I.

9.

ALDRIN

C12 H8Cl6

309-00-2

 

 

 

 

 

10.

ALLIL-ALKOHOL

CH2=CHCH2OH

107-18-6

4,8

12,1

 

b, i

II.1. EU1

11.

ALLIL-KLORID

CH2=CHCH2Cl

107-05-1

3

3

 

i

I.

 

12.

ALUMÍNIUM, FÉM

Al

7429-90-5

6 resp

 

 

 

 

alumínium-oxid, lásd: dialumínium-trioxid

13.

terc-AMIL-ACETÁT

H3 COOC(CH3)2C2H5

625-16-1

270

540

 

 

EU1

aminobenzol, lásd: anilin

 

 

 

 

 

 

 

14.

4-AMINOBIFENIL

C6 H5 C6 H4 NH2

92-67-1

 

 

10

k

 

15.

2-AMINOETANOL

NH2(CH2 )2 OH

141-43-5

2,5

7,6

 

b

EU2

16.

AMMÓNIA

NH3

7664-41-7

14

36

 

m

I. EU1

17.

ANILIN

C6 H5 NH2

62-53-3

8

32

 

b

II.2., BHM

18.

o-ANIZIDIN

CH3OC6H4NH2

90-04-0

 

 

0,5

k

 

19.

ANTIMON  ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Sb-ra számítva)

Sb

7440-36-0

0,5

2

 

i

III.

20.

ANTIMON-HIDROGÉN

SbH3

7803-52-3

0,5

2

 

 

II.2.

antimon-trioxid, lásd: diantimon-trioxid

 

 

 

 

 

 

 

arzén-hidrogén, lásd: arzin

 

 

 

 

 

 

 

21.

ARZÉN ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI***

As

7440-38-2

 

 

0,01

k, b, i

BEM

arzén-pentoxid, lásd: diarzén-pentoxid

 

 

 

 

 

 

 

arzén-trioxid, lásd: diarzén-trioxid

 

 

 

 

 

 

 

22.

ARZIN

AsH3

7784-42-1

0,2

0,8

 

b

II.2.

Azbeszt lásd: 1.2.2.

 

 

 

 

 

 

EUA

23.

AZIRIDIN

(CH2)2

151-56-4

 

 

0,9

k

 

24.

BÁRIUM OLDHATÓ  VEGYÜLETEI (Ba-ra számítva)

 

 

0,5

 

 

i

II.1

EU2

25.

BENZALDEHID

C6 H5 CHO

100-52-7

5

10

 

 

 

26.

BENZIDIN

(C6 H4 )2 (NH2 )2

92-87-5

 

 

0,008

k

 

27.

BENZIL-KLORID

C6H5 CH2 Cl

100-44-7

0,5

0,5

 

b, i, m

 

28.

BENZOIL-KLORID

C6 H6 COCl

98-88-4

2,8

 

 

i

 

benzoil-szuperoxid, lásd: dibenzoil-peroxid

 

 

 

 

 

 

 

29.

BENZOL

C6 H6

71-43-2

 

 

3

k, b, i

BEM

30.

BENZO[a]PIRÉN

C20 H12

50-32-8

 

 

0,002

k

 

31.

BERILLIUM ÉS VEGYÜLETEI (Be-ra számítva)

Be

7440-41-7

 

 

0,002

k

 

bifenil, lásd: difenil

 

 

 

 

 

 

 

32.

BISZFENOL A

(HOC6H4)2C(CH3)2

80-05-7

10

 

 

 

EU4

33.

BISZ (KLÓRMETIL)-ÉTER

CICH2OCH2CI

542-88-l

 

 

0,0047

k

 

34.

BRÓM

Br2

7726-95-6

0,7

 

 

b, m

I. EU2

35.

BROMIDOK

Br

 

0,7

0,7

 

 

EU1

36.

1,3-BUTADIÉN

CH2=CHCH=CH2

106-99-0

 

 

1

k, i

 

37.

n-BUTÁN

CH3(CH2)2CH3

106-97-8

2350

9400

 

 

IV.

1- butanol, lásd: butil-alkohol

 

 

 

 

 

 

 

2-butanon, lásd: metil-etil-keton

 

 

 

 

 

 

 

38.

n-BUTIL-ACETÁT

CH3COOC4H9

123-86-4

950

950

 

i, sz

I.

39.

n-BUTIL-AKRILÁT

CH2=CHCOOC4H9

141-32-2

11

53

 

i

I. EU1

40.

n-BUTIL-ALKOHOL

CH3CH2)3OH

71-36-3

45

90

 

b, i

 

butil-celloszolv, lásd: 2-butoxietanol

 

 

 

 

 

 

 

butil-glikol, lásd: 2-butoxietanol

 

 

 

 

 

 

 

41.

terc-BUTIL-METIL-ÉTER

C(CH3)3OCH3

1634-04-4

183,5

367

 

 

EU4

42.

2-BUTOXIETANOL

C4H9OCH2CH2OH

111-76-2

98

246

 

b, i

II.1. EU1

43.

2-BUTOXIETIL-ACETÁT

CH3(CH2)3O(CH2)2COOCH3

112-07-2

133

333

 

b

EU1

44.

2-(2-BUTOXIETOXI)ETANOL

CH3(CH2)3O(CH2)2O(CH2)2OH

112-34-5

67,5

101,2

 

 

EU2

carbaryl, lásd: karbaril

 

 

 

 

 

 

 

celloszolv, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter

 

 

 

 

 

 

 

celloszolv-acetát, lásd: etilén-glikol- monoetil-éter-acetát

 

 

 

 

 

 

 

45.

CIÁNAMID

NCNH2

420-04-2

1

 

 

b

EU2

46.

CIÁN-HIDROGÉN

HCN

74-90-8

11

44

 

b, i

II.1.

47.

CIÁNSÓK (cianidok) (CN-re számítva)

CN

 

5

20

 

b, i

II.1.

48.

CIKLOHEXÁN

C6H12

110-82-7

700

 

 

 

II.1. EU2

49.

CIKLOHEXANOL

C6H11OH

108-93-0

200

800

 

b, i, sz

II.1.

50.

CIKLOHEXANON

C6H10O

108-94-1

40,8

81,6

 

b, i

II.1. EU1

51.

CIKLOHEXIL-AMIN

C6H11NH2

108-91-8

40

40

 

m

V.

 

52. 1,3-CIKLOPENTADIÉN C5H6 542-92-7 200     i  
cink-kromátok, köztük kálium-cink-kromát lásd: króm (VI) szervetlen vegyületek, kevéssé oldható (Cr (VI)-ra számítva)              
54. CINK-OXID ZnO 1314-13-2 5 resp 20 resp   i III.
55. CIRKÓNIUM VEGYÜLETEI (Zr-ra számítva)     5 20     III.
56. DDT C14H9Cl5 50-29-3 1 resp 1 resp   b VI.
57. DEKABORÁN B10H14 17702-41-9 0,3 0,3   b, i I.
58. DIALUMÍNIUM-TRIOXID (Al-ra számítva) Al2O3 1344-28-1 6 resp        
4,4'-diaminobifenil, lásd: benzidin              
59. 4,4'-DIAMINODIFENILMETÁN C13H14N2 101-77-9     0,81 k  
60. DIANTIMON-TRIOXID (Sb-ra számítva) Sb2O3 1309-64-4 0,1 0,4      
61. DIARZÉN-PENTOXID (As-ra számítva) As2O5 1303-28-2     0,03 k BEM
62. DIARZÉN-TRIOXID (As-ra számítva) As2O3 1327-53-3     0,1 k BEM
63. DIAZINON C12H21N2O3PS 333-41-5 0,1 0,4   b III.
64. DIAZOMETÁN CH2N2 334-88-3     0,01 k  
65. DIBENZO-p-DIOXIN-2,3,7,8-TETRAKLÓR C12H4Cl4O2 1746-01-6          
66. DIBENZO-p-DIOXIN ÉS DIBENZO -FURÁN, POLIBRÓMOZOTT              
67. DIBENZOIL-PEROXID (C6H5CO)2O2 94-36-0 5 5   b, i, sz I.
68. 1,2-DIBRÓMETÁN C2H4Br2 106-93-4     0,8 k, b, m  
69. 1,2-DIBRÓM-3-KLÓRPROPÁN C3H5Br2Cl 96-12-8     0,01 k  
70. DIELDRIN C12H8Cl6O 60-57-1 0,25 resp 1 resp      
71. DIETIL-AMIN NH(C2H5)2 109-89-7 15 30   b, m V. EU2
dietilénoximid, lásd: morfolin              
72. DIETILÉN-TRIAMIN NH(CH2CH2NH2)2 111-40-0 4 4   b, m, sz  
73. DIETIL-ÉTER (CH3CH2)2O 60-29-7 308 616   b, i, sz II.1. EU1
74. DI(2-ETILHEXIL)-FTALÁT C6H4(COO)2(C8H17)2 117-81-7 10 40   b III.
75. DIETIL-SZULFÁT (C2H5O)2SO2 64-67-5     0,2 k  

76.

DIFENIL

(C6H5)2

92-52-4

1

 

 

b, i, sz

 

difenilmetán-4,4'-diizocianát (MDI), lásd: diizocianátok

 

 

 

 

 

 

 

77.

DIFOSZFOR-PENTASZULFID

P2S5

1314-80-3

1

 

 

 

EU2

78.

DIFOSZFOR-PENTOXID

P2O5

1314-56-3

1

 

 

m

II.1. EU2

79.

DIHIDROGÉN-SZELENID

H2Se

7783-07-5

0,07

0,17

 

 

I. EU1

m-dihidroxibenzol, lásd: rezorcin

 

 

 

 

 

 

 

80.

DIIZOCIANÁTOK

 

 

 

 

 

 

 

difenilmetán-4,4'-diizocianát (MDI)

CH2(C6H4NCO)2

101-68-8

0,05

0,05

 

i, sz

I.

hexametilén-diizocianát (HDI)

(CH2)6(NCO)2

822-06-0

0,035

0,035

 

i, sz

I.

1,5-naftilén-diizocianát (NDI)

C10H6(NCO)2

3173-72-6

0,09

0,09

 

i, sz

I.

81.

DIKÉN-DIKLORID

S2Cl2

10025-67-9

6

24

 

m

I.

82.

3,3'-DIKLÓRBENZIDIN

C12H10N2Cl2

91-94-1

 

 

0,03

k

 

83.

1,2-DIKLÓRBENZOL

C6H4Cl2

95-50-1

122

306

 

b, i

II. 1. EU1

84.

1,3-DIKLÓRBENZOL

C6H4Cl2

541-73-1

20

80

 

 

 

85.

1,4-DIKLÓRBENZOL

C6H4Cl2

106-46-7

122

306

 

 

EU1

p,p'-diklórdifeniltriklóretán, lásd: DDT

 

 

 

 

 

 

 

diklórdifluormetán F12, lásd: freonok

 

 

 

 

 

 

 

86.

1,1-DIKLÓRETÁN

Cl2CH2CH2

75-34-3

412

824*

 

b

EU1

87.

1,2-DIKLÓRETÁN

ClCH2CH2Cl

107-06-2

 

 

10

k, i

 

88.

1,1-DIKLÓRETILÉN***

Cl2HC=CH

75-35-4

8

32

 

 

 

89.

1,2-DIKLÓRETILÉN

ClHC=CHCl

540-59-0

790

3160

 

i

II.1.

90.

2,4-DIKLÓRFENOXIECETSAV

Cl2C6H3OCH2COOH

94-75-7

1

4

 

b, i

II.2.

diklórfluormetán F21, lásd: freonok

 

 

 

 

 

 

 

91.

DIKLÓRFOSZ (DDVP)

C4H7Cl2O4P

62-73-7

0,9

3,6

 

b

III.

92.

DIKLÓRMETÁN

CH2Cl2

75-09-2

10

10

 

i

VI.

93.

1,2-DIKLÓRPROPÁN

ClCH2CH(Cl)CH3

78-87-5

50

50

 

 

VI.

 

diklórtetrafluoretán F114, lásd: freonok

 

 

 

 

 

 

 

94.

N,N-DIMETILACETAMID

CH3CON(CH3)2

127-19-5

36

72

 

b, i

II.1. EU1

95. DIMETIL-AMIN (CH3)2NH 124-40-3 3,8 9,4   b, m, sz V. EU1
dimetilanilin, lásd: xilidin              
96. N,N-DIMETILANILIN C6H5N(CH3)2 121-69-7 25 100   b, i, sz II.1.
97. DIMETIL-ÉTER (CH3)2O 115-10-6 1920 7680*     EU1
98. N,N-DIMETILFORMAMID HCON(CH3)2 68-12-2 15 30   b, i II.1. BEM EU4
99. 1,2-DIMETILHIDRAZIN CH3NHNHCH3 540-73-8     1,2 k  
100. N,N-DIMETILHIDRAZIN (CH3)2NNH2 57-14-7     1,2 k  
dimetil-keton, lásd: aceton              
101. DIMETIL-SZULFÁT C2H6O4S 77-78-1     0,1 k, b, m  
dinikkel-trioxid lásd nikkel és szervetlen vegyületei Ni2O3 1314-06-3          
103. 4,6-DINITRO-o-KREZOL CH3C6H2(NO2)2OH 534-52-1 0,2 0,8   b, i, sz II.1.
104. DINITROBENZOL minden izomer C6H4(NO2)2   1 2   b  
105. DINITROGÉN-OXID N2O 10024-97-2 180 720      
106. DINOSZEB ÉS SÓI C10H12N2O5 88-85-7          
107. 1,4-DIOXÁN O(CH2CH2)2O 123-91-1 73 -   b, i VI. EU3
108. 1,3-DIOXOLÁN C3H6O2 646-06-0 10 10     VI.
109. DIVANÁDIUM-PENTOXID (V-ra számítva) V2O5 1314-62-1 0,05resp 0,2 resp   i, sz II.2.
110. ECETSAV CH3COOH 64-19-7 25 25   m I. EU91
111. ECETSAV-ANHIDRID (CH3CO)2O 108-24-7 20 20   m I.
112. ENDRIN C12H8Cl6O 72-20-8       b  
epiklórhidrin, lásd: 1-klór-2,3-epoxipropán              
etántiol, lásd: etil-merkaptán              
113. ETIL-ACETÁT CH3COOC2H5 141-78-6 1400 1400   i, sz I.
114. ETIL-AKRILÁT CH2=CHCOOC2H5 140-88-5 21 42   b, i, sz I. EU4
115. ETIL-ALKOHOL CH3CH2OH 64-17-5 1900 7600     IV.

116.

ETIL-AMIN

CH3CH2NH2

75-04-7

9,4

9,4*

 

i

V. EU1

117.

ETILBENZOL

C6H5CH2CH3

100-41-4

442

884

 

b, i

I.

BEM

EU1

118.

ETIL-BROMID

CH3CH2Br

74-96-4

50

50

 

 

VI.

etilén-alkohol, lásd: etilénglikol

 

 

 

 

 

 

 

119.

ETILÉNGLIKOL

HOCH2CH2OH

107-21-1

52

104

 

b, i

I. EU1

etilénglikol-monobutil-éter, lásd: 2-butoxietanol

 

 

 

 

 

 

 

120.

ETILÉNGLIKOL-MONOETIL-ÉTER

C2H5O(CH2)2OH

110-80-5

8

-

 

b, i

II.1. EU4

121.

ETILÉNGLIKOL-MONOETIL-ÉTER-ACETÁT

C2H5O(CH2)2COOCH3

111-15-9

11

-

 

b, i

II.1. EU4

122.

ETILÉNGLIKOL-MONOMETIL-ÉTER

CH3O(CH2)2OH

109-86-4

3,16

-

 

b, i

II.1. EU4

123.

ETILÉNGLIKOL-MONOMETIL-ÉTER- ACETÁT

CH3O(CH2)2COOCH3

110-49-6

4,90

-

 

b, i

II.1. EU4

etilén-imin, lásd: aziridin

 

 

 

 

 

 

 

124.

ETILÉN-OXID

C2H4O

75-21-8

 

 

1,8

k, i, sz

 

etil-glikol, lásd: etilén-glikol-monoetil-éter

 

 

 

 

 

 

 

etil-glikol-acetát,

lásd: etilénglikol-monoetil-éter-acetát

 

 

 

 

 

 

 

etil-hidroszulfid, lásd: etil-merkaptán

 

 

 

 

 

 

 

125.

ETIL-KLORID

C2H5Cl

75-00-3

268

 

 

 

EU2

126.

ETIL-MERKAPTÁN

CH3CH2SH

75-08-1

1

1

 

i

V.

etil-szulfhidrát, lásd: etil-merkaptán

 

 

 

 

 

 

 

etil-tioalkohol, lásd: etil-merkaptán

 

 

 

 

 

 

 

2-etoxietanol, lásd: etilénglikol-monoetil-éter

 

 

 

 

 

 

 

127.

EZÜST, fém

Ag

7440-22-4

0,1

0,4*

 

 

EU1

128.

EZÜST OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Ag-re számítva)

 

 

0,01

 

 

 

EU2

Fapor, lásd: 1.2.1.

 

 

 

 

 

 

 

fenilbenzol, lásd: difenil

 

 

 

 

 

 

 

129.

2-FENILPROPÉN

C6H5C(CH3)=CH2

98-83-9

246

492

 

 

EU1

130. FENOL C6H5OH 108-95-2 8 16   b, m I.

BEM

EU4

131. FLUOR F2 7782-41-4 1,58 3,16   m I. EU1
132. FLUORACETAMID FCH2CONH2 640-19-7          
  fluor-hidrogén, lásd: hidrogén-fluorid              
133. FLUORIDOK (F-ra számítva) F   2,5 10*   b, i II.2. BEM EU1
  fluotan, lásd: halotán              
134. FORMALDEHID HCHO 50-00-0 0,6 0,6   b, m, sz VI.
135. FOSZFAMIDON (izomerek keveréke), cisz-izomer, transz-izomer C10H19ClNO5P 13171-21-6

23783-98-4

297-99-4

      b  
136. FOSZFIN PH3 7803-51-2 0,14 0,28   i I. EU2
137. FOSZFOR P 7723-14-0 0,1 0,1   i I.
  foszfor-hidrogén, lásd: foszfin              
138. FOSZFOR-PENTAKLORID PCl5 10026-13-8 1     m EU2
  foszfor-pentoxid, lásd: difoszfor-pentoxid              
  foszforsav lásd: ortofoszforsav              
  foszfor- trihidrid, lásd: foszfin              
139. FOSZFOR-TRIKLORID PCl3 7719-12-2 3 3   m I.
140. FOSZGÉN COCl2 75-44-5 0,08 0,4   m II.1. EU1
  FREONOK (KLÓRFLUORKARBONOK)              
141. F 11, triklórfluormetán CCl3F 75-69-4 Magyarországon betiltott      
142. F 12, diklórdifluormetán CCl2F2 75-71-8 Magyarországon betiltott      
143. F 21, diklórfluormetán CHCl2F 75-43-4 43 172     II.1
144. F 22, klórdifluormetán CHClF2 75-45-6 3600 14 400*     IV. EU1
145. F113, 1,1,2-triklór-1,2,2-trifluoretán C2Cl3F3 76-13-1 Magyarországon betiltott      
146. F114, 1,2-diklór-1,1,2,2-tetrafluoretán ClF2CCF2Cl 76-14-2 Magyarországon betiltott      
147. F142b, 1-klór-1,1-difluoretán C2H3ClF2 75-68-3 4170 16 680     IV.

148.

FTÁLSAV-ANHIDRID

C6H4(CO)2O

85-44-9

1

1

 

i, sz

I.

furál, lásd: furfurol

 

 

 

 

 

 

 

furfurilaldehid, lásd: furfurol

 

 

 

 

 

 

 

149.

FURFURIL-ALKOHOL

C4H3OCH2OH

98-00-0

40

40

 

i, sz, b

I.

150.

FURFUROL

C4H3OCHO

98-01-1

20

 

 

b, i, sz

 

gamma HCH, lásd: lindán

 

 

 

 

 

 

 

151.

GLICERIN-TRINITRÁT

C3H5(ONO2)3

55-63-0

0,5

2

 

b, i, sz

II.1.

glikol, lásd: etilénglikol

 

 

 

 

 

 

 

halán, lásd: halotán

 

 

 

 

 

 

 

152.

HALOTÁN

CHClBrCF3

151-67-7

40

160

 

 

II.1.

153.

HANGYASAV

HCOOH

64-18-6

9

 

 

m

I. EU2

154.

HCH

(l,2,3,4,5,6-HEXAKLÓRCIKLOHEXÁN) (izomerek keveréke)

C6H6Cl6

608-73-1

 

 

 

 

 

155.

HEPTAKLÓR

C10H5Cl7

76-44-8

 

 

 

b

 

156.

n-HEPTÁN

CH3(CH2)5CH3

142-82-5

2000

8000*

 

 

EU1

157.

2-HEPTANON

CH3(CH2)4COCH3

110-43-0

238

476

 

b

EU1

158.

HEPTÁN-3-ON

CH3(CH2)4CH3

106-35-4

95

 

 

 

EU1

159.

HEXAKLÓRBENZOL

C6Cl6

118-74-1

 

 

 

k

 

160.

HEXAMETILÉN-DIAMIN

H2N(CH2)6NH2

124-09-4

2,3

 

 

m, b

 

hexametilén-diizocianát, lásd: diizocianátok

 

 

 

 

 

 

 

161.

n-HEXÁN

CH3(CH2)4CH3

110-54-3

72

 

 

b, i

II.1. BEM EU2

2-hexanon, lásd: metil-butil-keton

 

 

 

 

 

 

 

162.

HIDRAZIN

H2NNH2

302-01-2

 

 

0,13

k

 

163.

HIDROGÉN-BROMID

HBr

10035-10-6

 

6,7

 

m

I. EU1

hidrogén-cianid, lásd: cián-hidrogén

 

 

 

 

 

 

 

164.

HIDROGÉN-FLUORID

HF

7664-39-3

1,5

2,5

 

b, m

1.

BEM

EU1

hidrogén-foszfid, lásd: foszfin

 

 

 

 

 

 

 

165.

HIGANY ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI*** (Hg-ra számítva)

Hg

7439-97-6

0,02

-

 

sz, b

III.

BEM.

EU4

166.

HIGANY SZERVES VEGYÜLETEI*** (Hg-ra számítva)

 

 

0,01

0,04

 

b, sz

III.

167.

IZOAMIL-ALKOHOL

CH3(CH2)4OH

123-51-3

360

1440

 

 

II.1.

izociánsav-metil-észter, lásd: metil-izocianát

 

 

 

 

 

 

 

168.

IZOPENTÁN

(CH3)2CHCH2CH3

78-78-4

3000

 

 

 

EU2

169.

IZOPENTIL-ACETÁT

CH3COO(CH2)2CH(CH3)2

123-92-2

270

540

 

i

EU1

170.

IZOPROPIL-ACETÁT

(CH3)2HCOOCH3

108-21-4

840

840

 

i

I.

171.

IZOPROPIL-ALKOHOL

CH3CH(OH)CH3

67-63-0

500

2000

 

b, i

II.1.

izopropilbenzol, lásd: kumol

 

 

 

 

 

 

 

172.

JÓD

I2

7553-56-2

1

1

 

i, sz, b

I.

173.

KADMIUM ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI -CdF2, CdCl2, CdO kivételével (Cd-ra számítva)

Cd

7440-43-9

 

 

0,015

k

BEM

174.

KADMIUM-FLUORID (Cd-ra számítva)

CdF2

7790-79-6

 

 

0,05

k

BEM

175.

KADMIUM-KLORID (Cd-ra számítva)

CdCl2

10108-64-2

 

 

0,05

k

BEM

176.

KADMIUM-OXID (Cd-ra számítva)

CdO

1306-19-0

 

 

0,05

k

BEM

177.

KALCIUM-CIÁNAMID

CaNCN

156-62-7

1

4

 

b, i

III.

178.

KALCIUM-HIDROXID

Ca(OH)2

1305-62-0

5

 

 

 

EU91

179.

KALCIUM-KARBONÁT

CaCO3

1317-65-3

10

 

 

 

 

kalcium-kromát lásd: króm (VI) szervetlen vegyületek

CaCrO4

13765-19-0

 

 

 

 

 

181.

KALCIUM-OXID

CaO

1305-78-8

5

10 5

 

 

I.

182.

KALCIUM-SZULFÁT

CaSO4

7778-18-9

6 resp

 

 

 

 

183.

KÁLIUM-HIDROXID

KOH

1310-58-3

2

2

 

m

I.

184.

є-KAPROLAKTÁM

HN(CH2)5CO

105-60-2

10

40

 

i

EU1

185.

KAPTAFOL

C10H9Cl4NO2S

2425-06-1

 

 

0,1

k

 

186.

KARBARIL

C12H11NO2

63-25-2

1

 

 

 

 

karbolsav, lásd: fenol

 

 

 

 

 

 

 

187.

KÉN-DIOXID

SO2

7446-09-5

5

5

 

m

I.

188.

KÉN-HIDROGÉN

H2S

7783-06-4

7

14

 

i

V. EU4

189.

KÉNSAV

H2SO4

7664-93-9

0,05 torak

-

 

m

I. EU4

190.

KLÓR

Cl2

7782-50-5

 

1,5

 

i

I. EU2

191.

4-KLÓRANILIN

ClC6H4NH2

106-47-8

0,2

0,8

 

k, sz, b

 

192.

KLÓRBENZILÁT

C16H14Cl2O3

510-15-6

 

 

 

 

 

193.

KLÓRBENZOL

C6H5Cl

108-90-7

23

70

 

 

II.1. EU2

194.

2-KLÓR-1,3-BUTADIÉN

CH2=C(Cl)CH=CH2

126-99-8

18

72

 

i

II.1.

klórdifluoretán F142B, lásd: freonok

 

 

 

 

 

 

 

klórdifluormetán F22, lásd: freonok

 

 

 

 

 

 

 

195.

KLÓRDÁN

C10H6Cl8

57-74-9

 

 

 

b

 

196.

1-KLÓR-2,3-EPOXIPROPÁN

ClCH2C2H3O

106-89-8

 

 

1,9

k, b, m, sz

 

197.

KLOROFORM

CHCl3

67-66-3

10

10

 

 

VI.

kloroprén, lásd: 2-klór-1,3-butadién

 

 

 

 

 

 

 

198.

KOBALT ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Co-ra számítva)

Co

7440-48-4

0,1

0,4

 

i, sz

BEM

199.

KREZOL (izomerek keveréke)

CH3C6H4OH

1319-77-3

22

22

 

m

I. EU91

200.

KRÓM (fém), SZERVETLEN KRÓM(II) és KRÓM(III) VEGYÜLETEK (nem oldható)

Cr

7440-47-3

2

 

 

i, sz

BEM EU2

201.

Egyéb szervetlen krómvegyületek [a króm VI vegyületek kivételével] (Cr-ra számítva)

Cr

 

0,5

2

 

i, sz

BEM

KRÓM (VI) SZERVETLEN VEGYÜLETEK (nátrium-kromát, kálium-kromát és egyéb oldható) (Cr VI-ra számítva)

Cr

 

 

 

0,05

k

BEM

KRÓM (VI) SZERVETLEN VEGYÜLETEK, kevéssé oldható (Cr VI-ra számítva)

Cr

 

 

 

0,01

k

BEM

202.

KRÓM(III)-KROMÁT (Cr-ra számítva)

Cr2(CrO4)3

24613-89-6

 

 

0,05

k

BEM

203.

KRÓM-TRIOXID (Cr VI-ra számítva)

CrO3

1333-82-0

 

 

0,05

k

BEM

204.

KUMOL

C6H5CH(CH3)2

98-82-8

100

250

 

b, i

EU1

 

kvarc, lásd: 1.2.1.

SiO2

14808-60-7

 

 

 

 

 

205.

LINDÁN (γ-HCH) (γ-1,2,3,4,5,6-Hexaklórciklohexán)

C6H6Cl6

58-89-9

0,5

2

 

b, i

III.

206.

LÍTIUM-HIDRID

LiH

7580-67-8

0,025

 

 

 

EU91

207. MAGNÉZIUM-OXID (Mg-ra számítva) MgO 1309-48-4 6 resp 24resp   i  
208. MALEINSAV-ANHIDRID CH=CH(CO)2O 108-31-6 0,4 0,4   m, sz I.
209. MANGÁN ÉS SZERVETLEN SÓI (mangán-tetraoxid kivételével, Mn-ra számítva) Mn 7439-96-5 5 20      
210. METAMIDOFOSZ C2H8NO2PS 10265-92-6       b, i  
211. METIL-ACETÁT CH3COOCH3 79-20-9 610 2440   b, sz, i I.
212. METIL-AKRILÁT CH2=CHCOOCH3 96-33-3 18 36   b, i, sz I. EU4
213. METIL-ALKOHOL CH3OH 67-56-1 260     b, i II. 1. EU2
214. 2-METILAZIRIDIN C3H7N 75-55-8     5 k  
215. METIL-BROMID CH3Br 74-83-9 10 10   b, i VI.
216. 1-METILBUTIL-ACETÁT CH3COOCH(CH3)(CH2)2CH3 626-38-0 270 540     EU1
217. METIL-BUTIL-KETON CH3CO(CH2)3CH3 591-78-6 21 84   b, i II.1.
  metilén-klorid, lásd: diklórmetán              
218. METIL-ETIL-KETON CH3COCH2CH3 78-93-3 600 900   b, i II.1. EU1
219. 5-METILHEPTÁN-3-ON CH3CH2COCH2CH3CHC2H5 541-85-5 53 106     EU1
220. 5-METILHEXÁN-2-ON C7H14O 110-12-3 230       EU1
221. METIL-IZOCIANÁT CH3NCO 624-83-9   0,047   b, i, sz I. EU4
222. METIL-KLORID CH3Cl 74-87-3 105 420     II.1.
metilkloroform, lásd: 1,1,1-triklóretán              
223. METIL-MERKAPTÁN CH3SH 74-93-1 1 1   i V.
224. METIL-METAKRILÁT CH2=C(CH3)COOCH3 80-62-6 208 415   b, i, sz I. EU4
225. METIL-PARATION NO2C6H4OPS(CH3O)2 298-00-0 0,2     b, sz  
226. 4-METILPENTÁN-2-ON (Izobutil-metil-keton) C6H12O 108-10-1 83 208     EU1
227. N-METIL-2-PIRROLIDON C5H9NO 872-50-4 40 80   b EU4
  2-metoxianilin, lásd: o-anizidin              
  2-metoxietanol,

lásd: etilén-glikol-monometil-éter

             
228. 2-(2-METOXIETOXI)ETANOL CH3O(CH2)2O(CH2)2OH 111-77-3 50,1       EU2
229. (2-METOXIMETILETOXI)-PROPANOL (Dipropilénglikol-monometil-éter) C7H16O3 34590-94-8 308 308*     EU1
230. 1-METOXIPROPÁN-2-OL CH3OCH2CHOHCH3 107-98-2 375 568   b EU1
231. 1-METOXI-2-PROPIL-ACETÁT CH3COOCH(CH3)CH2OCH3 108-65-6 275 550     EU1
232. MEZITILÉN (1,3,5-trimetilbenzol) C6H3(CH3)3 108-67-8 100     i EU1
233. MIREX C10Cl12 2385-85-5       b  
234. MOLIBDÉN OLDHATATLAN VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva)     15 60     III.
235. MOLIBDÉN OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva)     5 20     III.
236. MONOKROTOFOSZ C7H14NO5P 6923-22-4 0,25     b  
237. MORFOLIN O(CH2)4NH 110-91-8 36 72   b, m I. EU2
238. NAFTALIN C10H8 91-20-3 50     b, i EU1
239. 2-NAFTIL-AMIN C10H9N 91-59-8     0,005 k  
naftilén-diizocianát, lásd: diizocianátok              
narkotán, lásd: halotán              
240. NÁTRIUM-AZID NaN3 26628-22-8 0,1 0,3     EU1
241. NÁTRIUM-HIDROXID NaOH 1310-73-2 2 2   m I.
242. NEOPENTÁN (CH3)4C 463-82-1 3000       EU2

243.

NIKKEL (fém) és SZERVETLEN VEGYÜLETEI,

...( NiO, NiCO3, NiS, Ni O ) (Ni-re számítva) 23

 

7440-02-0

 

 

0,1

k, sz

BEM

244.

NIKKEL (fém) és SZERVETLEN VEGYÜLETEI , könnyen oldható (NiCl2 , NiOH, NiSO4,..) (Ni-re számítva)

 

7440-02-0

 

 

0,1

k, sz

BEM

nikkel-oxid, lásd nikkel és szervetlen vegyületei

NiO

1313-99-1

 

 

 

 

 

nikkel-szulfid, lásd nikkel és szervetlen vegyületei

NiS

16812-54-7

 

 

 

 

 

247.

NIKKEL-TETRAKARBONIL

Ni(CO)4

13463-39-3

0,15

0,15

 

b

VI.

nikkel-trioxid, lásd: dinikkel-trioxid

 

 

 

 

 

 

 

248.

NIKOTIN

C10H14N2

54-11-5

0,5

 

 

b, i

II.1. EU2

249.

4-NITROANILIN

O2NC6H4NH2

100-01-6

6

 

 

b, i

 

p-nitroanilin, lásd: 4-nitroanilin

 

 

 

 

 

 

 

250.

NITROBENZOL

C6H5NO2

98-95-3

1

 

 

b, i

II.1. EU2

251.

NITROGÉN-DIOXID

NO2

10102-44-0

9

9

 

m

I.

252.

NITROGÉN-MONOXID

 

10102-43-9

30

 

 

 

EU91

253.

4-NITROKLÓRBENZOL

ClC6H4NO2

100-00-5

0,5

2

 

b

 

254.

2-NITRONAFTALIN

C10H7NO2

581-89-5

 

 

0,25

k

 

255.

1-NITROPROPÁN

CH3(CH2)2NO2

108-03-2

10

 

 

i, b

 

256.

2-NITROPROPÁN

CH3CH(NO2)CH3

79-46-9

 

 

18

k

 

257.

OKTÁN (összes izomer)

C8H18

111-65-9

2350

9400

 

i

II.1.

258.

OLAJ (ásványi) KÖD

 

 

 

 

5

k

 

259.

ÓLOM és SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Pb-ra számítva)

Pb

7439-92-1

0,15

 

 

i

III.

BEM, BHM EUO

260.

ÓLOM-TETRAETIL

Pb(C2H5)4

78-00-2

0,05

0,2

 

b, i

II.1.

261.

ÓLOM-TETRAMETIL

Pb(CH3)4

75-74-l

0,05

0,2

 

b, i

II.1.

262.

ÓN SZERVES VEGYÜLETEI (Sn-ra számítva)

 

 

0,1

0,4

 

b, i

II.1.

263.

ÓN SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Sn-ra számítva)

 

 

2

8

 

b, i

II.1. EU91

264. ORTOFOSZFORSAV H3PO4 7664-38-2 1 2   m EU1
265. OXÁLSAV HOOCCOOH 144-62-7 1       EU2
266. OZMIUM-TETRAOXID (Os-ra számítva) OsO4 20816-12-0 0,002 0,002   m, b  
267. ÓZON O3 10028-15-6 0,2 0,2   i I.
268. PARAKVÁT-DIKLORID C12H14Cl2N2 1910-42-5 0,1 0,1   b, i I.
paraquat-diklorid, lásd: parakvát-diklorid              
269. PARATION C10H14O5NSP 56-38-2 0,1     b  
270. PBB-k Hexabróm-1,1'-bifenil; Oktabróm-1,1'-bifenil; Dekabróm-1,1'-bifenil C12H4Br6;
C12H2Br8;C12Br
10
36355-01-8 27858-07-7 13654-09-6          
271. PCB-k POLIKLÓROZOTT BIFENILEK   11097-69-1 1336-36-3          
272. PENTAKLÓRFENOL ÉS SÓI C6Cl5OH 87-86-5 0,001     b, i  
273. PENTAKLÓRNAFTALINOK C10H3Cl5 1321-64-8 0,5 2   b, i, sz II.2.
274. n-PENTÁN CH3(CH2)3CH3 109-66-0 2950       IV. EU2
275. PENTIL-ACETÁT CH3COO(CH2)4CH3 628-63-7 270 540   i EU1
276. 3-PENTIL-ACETÁT CH3COOCH(C2H5)C2H5 620-11-1 270 540   i EU1
277. PIKRINSAV C6H2CH3(NO2)3 88-89-1 0,1 0,1   b, i, sz I. EU91
278. PIPERAZIN C4H10N2 110-85-0 0,1 0,3     EU1
279. PIRETRUM   8003-34-7 1       EU2
280. PIRIDIN C5H5N 110-86-1 15 60   b, i, sz II.1.
281. PLATINA FÉM Pt 7440-06-4 1       EU1
282. PLATINA OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Pt-ra számítva)     0,002     i, sz  
283. POLIKLÓROZOTT TERFENILEK   61788-33-8          
porok (szálló porok) egyéb porok, lásd: 1.2.1.              
284. PORTLAND CEMENT   65997-15-1 10        
285. PROPIL-ACETÁT CH3(CH2)2COOCH3 109-60-4 840 840   b, i I.
propilén-imin, lásd: metilaziridin              
286. PROPILÉN-OXID CH3C2H3O 75-56-9     5 k, b, i  
287. 1,3-PROPIOLAKTON C3H4O2 57-57-8     1,5 k  
288. PROPIONSAV CH3CH2COOH 79-09-4 31 62   m EU1
289. RÉZ és vegyületei (Cu-re számítva) Cu 7440-50-8 1 4     II.1.
290. RÉZ, FÜST Cu 7440-50-8 0,1 0,4     II.1.
291. REZORCIN C6H4(OH)2 108-46-3 45     b, i EU2
rezorcinol, lásd: rezorcin              
Rostszerkezetű porok, lásd: 1.2.2.              
292. SALÉTROMSAV HNO3 7697-37-2   2,6   i, m I. EU2
293. SÓSAV HCl 7647-01-0 8 16   i, m EU1
294. STRONCIUM-KROMÁT (Cr VI-ra számítva) SrCrO4 7789-06-2     0,05 k  
  Szelén-hidrogén, lásd: dihidrogén-szelenid              
295. SZELÉNVEGYÜLETEK (Se-re számítva)     0,1 0,4   i III. BEM
296. SZÉN-DIOXID CO2 124-38-9 9000       EU2
297. SZÉN-DISZULFID CS2 75-15-0 15     b, i, m II.1. EU4
298. SZÉN-MONOXID CO 630-08-0 33 66     II.1. BHM
szén-oxiklorid, lásd: foszgén              
299. SZÉN-TETRAKLORID*** CCl4 56-23-5 Magyarországon betiltott      
sztibin, lásd: antimon-hidrogén              
300. SZTIROL C6H5CH=CH2 100-42-5 50 50   i VI. BEM
301. SZULFOTEP (C2H5)4P2S2O5 3689-24-5 0,l 0,4*     EU1
talkum, lásd: 1.2.1. és 1.2.2.              
302. TALLIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI (Tl-ra számítva)     0,1 0,4   b, i III.
303. TERPENTIN   8006-64-2 560 560   i, sz, b I.
304. TETRAHIDROFURÁN (CH2)4O 109-99-9 150 300   b, i II.2. EU1
1,2,3,6-tetrahidro-N-(1,1,2,2-tetraklór etiltio)ftálimid, lásd: kaptafol              
305. 1,1,2,2-TETRAKLÓRETÁN Cl2CHCHCl2 79-34-5 7     b  
306. TETRAKLÓRETILÉN Cl2C=CCl2 127-18-4 50 50   b VI.
tetraklórmetán, lásd: szén-tetraklorid              
timföld, lásd: dialumínium-trioxid              
307. TIOGLIKOLSAV HSCH2COOH 68-11-1 4     b, m  
308.. 2-TOLUIDIN CH3C6H4NH2 95-53-4     0,5 k, i, b  
309. 3-TOLUIDIN CH3C6H4NH2 108-44-1 9     b  
310. 4-TOLUIDIN CH3C6H4NH2 106-49-0 1 4   b  
311. TOLUOL C6H5CH3 108-88-3 190 380   b, i II.2. BEM EU2
312. TOLUOL-2,4-DIIZOCIANÁT CH3C6H3(NCO)2 584-84-9     0,035 k, i, sz  
313. TOLUOL-2,6-DIIZOCIANÁT CH3C6H3(NCO)2 91-08-7     0,035 k, i, sz  
314. TOXAFÉN   8001-35-2       b, i  
315. TRIETIL-AMIN N(C2H5)3 121-44-8 8,4 12,6   b, i, m V. EU1
316. TRIKLÓRBENZOLOK (1,2,4-TRIKLÓRBENZOL kivételével ) C6H3Cl3 12002-48-1 38 72   b III.
317. 1,2,4-TRIKLÓRBENZOL C6H3Cl3 120-82-1 15,1 37,8   b EU1
318. 1,1,1-TRIKLÓRETÁN*** CH3CCl3 71-55-6 555 1110   b, i II.2. EU1
319. 1,1,2-TRIKLÓRETÁN*** ClCH2CHCl2 79-00-5 Magyarországon betiltott      
320. TRIKLÓRETILÉN Cl2C=CHCl 79-01-6 270 540   sz BEM
321. 2,4,5-TRIKLÓRFENOXIECETSAV; (2,4,5-T) Cl3C6H2OCH2COOH 93-76-5 10 40   b, i II.2.
triklórfluormetán F11, lásd: freonok              
322. TRIKLÓRNAFTALINOK C10H5Cl3 1321-65-9 5     b, i, sz  
triklórtrifluoretán F113, lásd: freonok              
323. TRI-o-KREZIL-FOSZFÁT (CH3C6H4)3PO4 78-30-8 0,1     b, i, sz  
324. TRIMETIL-AMIN N(CH3)3 75-50-3 12,3 36,9   m, sz  
325. 1,2,3-TRIMETILBENZOL C6H3(CH3)3 526-73-8 100       EU1
326. 1,2,4-TRIMETILBENZOL C6H3(CH3)3 95-63-6 100       EU1
327. TRINIKKEL-DISZULFID (Ni-re számítva) Ni3S2 12035-72-2     0,01 k, sz  
328. 2,4,6- TRINITROTOLUOL CH3C6H2(NO2)3 118-96-7 0,09 0,36   b II.1.
329. TRISZ(2,3-DIBRÓMPROPIL)-FOSZFÁT*** C9H15Br6O4P 126-72-7          
  vanádium-pentoxid, lásd: divanádium-pentoxid              
330. VAS(II)-OXID (Fe-ra számítva) FeO 1345-25-1 6 resp        
331. VAS(III)-OXID (Fe-ra számítva) Fe2O3 1309-37-1 6 resp        
332. VINIL-ACETÁT CH2=CHOOCCH3 108-05-4 17,6 35,2     EU4
333. VINIL-BROMID CH2=CHBr 593-60-2     22 k  
334. VINIL-KLORID CH2=CHCl 75-01-4     7,77 k  
335. XILOL(ok) C6H4(CH3)2 1330-20-7 221 442   b EU1
336. m-XILOL C6H4(CH3)2 108-38-3 221 442   b EU1
337. o-XILOL C6H4(CH3)2 95-47-6 221 442   b EU1
338. p-XILOL C6H4(CH3)2 106-42-3 221 442   b EU1
339. XILIDIN(ek) (CH3)2C6H3NH2 1300-73-8 25     b  
Megjegyzés: a nem gőz/gázállapotú veszélyes anyagok határértékei a belélegezhető frakcióra vonatkoznak (MSZ EN 481).
1.2. Szálló porok - ásványi, szerves
1.2.1. Szemcsés szerkezetű porok megengedett koncentrációi mg/m3 -ben
 

A

B

C

1MegnevezésMegengedett koncentráció, mg/m3-ben
  BelélegezhetőRespirábilis
2Talkum (azbesztmentes)  2
3Kvarc 0,15
4Krisztobalit 0,15
5Tridimit 0,15
6Fapor5 
7Egyéb inert porok*106
* Megjegyzés: Nincs egészségkárosító (pl. mutagén, rákkeltő, fibrogén, mérgező, allergizáló, irritatív, egyéb mérgező) hatása.
1.2.2. Rostszerkezetű porok megengedett koncentrációi rost/cm3-ben
 

A

B

C

1Megnevezés (CAS-számok) Megengedett koncentráció
(rost/cm3)

2

Azbeszt

aktinolit (77536-66-4)

0,1 (idővel súlyozott átlag 8 órára vonatkoztatva)

3

 

amozit (12172-73-5)

 

4

 

antofillit (77536-67-5)

 

5

 

krizotil (12001-29-5)

 

6

 

krokidolit (12001-28-4)

 

7

 

tremolit (77536-68-6)

 

8

 

akár magában, akár elegyítve betiltott*

 

9

Egyéb rostszerkezetű porok

Üveg, ásvány, kerámia, műanyag

1,0

*Az azbeszt valamennyi formájának előállítása, forgalomba hozatala, felhasználása Magyarországon tiltott.
1.3. Az egyes anyagok csúcskoncentráció szerinti besorolása jellemző tulajdonságaik alapján
 

A

B

C

D

E

1  CSÚCSKONCENTRÁCIÓ
2Kategória jeleKATEGÓRIA (BESOROLÁS) (a) ÉRTÉKE (CK) IDŐTARTAMA (perc) MŰSZAKONKÉNTI GYAKORISÁGA(b)
3I. HELYILEG IRRITÁLÓ ANYAGOKÁK  
4II. FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK Az anyag hatásának fellépése 2 órán belül
II.1: Felezési idő <2 óra
II.2. Felezési idő 2 órától teljes munkaidőig

4 x ÁK

15

4

5

III. 

FELSZÍVÓDVA HATÓ ANYAGOK Hatás fellépésének ideje >2 óra
Felezési idő > Műszak idő (ERŐSEN KUMULÁLÓDÓ)

4 x ÁK

15

4

6

IV. 

NAGYON GYENGE KÁROSÍTÓ HATÁSÚ ANYAGOK ÁK >500 ml/m3 (a)

4 x ÁK

15

4

7

V. 

INTENZÍV SZAGÚ ANYAGOK

ÁK

 

 

8

VI. 

IRREVERZIBILIS KÁROSODÁST OKOZÓ ANYAGOK

ÁK

 

 

9

 

EGYÉB

8 x ÁK

60 perc/műszak

 

a) Az 500 ml/m3 érték átszámítása mg/m3 koncentráció egységre, 20 °C-on:
500 ×

M
------
24

Mg/m3, ahol "M" - a vegyi anyag moltömege

b) Az I. és V. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték megegyezik az ÁK-értékkel, ellenőrzése legfeljebb IS perces mintavétellel történik.
A II-IV. kategóriájú anyagok, anyagcsoportok esetében a megadott CK-érték 15 perces átlagérték és a túllépési tényező 4. (A túllépési tényező fejezi ki, hogy a CK-érték hányszorosa az ÁK-értéknek.) Az egyes csúcskoncentrációk időintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk időintervallumánál háromszor hosszabb időnek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc). A csúcskoncentrációk időtartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg.
A VI. kategóriájú irreverzibilis károsodást okozó anyagok; az ÁK-érték = a CK-értékkel.
A csúcskoncentrációk meghatározása:
A CK-értékek 15 perc referenciaidőre vonatkoznak.
A csúcskoncentrációk meghatározása legfeljebb 15 perc mintavételi idejű mintákkal történhet.
Bizonyos súlyos, irreverzibilis egészségkárosodást okozó anyagok esetében (kivételesen) az ÁK-érték egyenlő a CK-értékkel; ellenőrzésük legfeljebb 15 perces mintavétellel történik.
Egyéb anyagok, anyagcsoportok esetében (az CK-érték nagyobb az ÁK-értéknél) az egyes csúcskoncentrációk időintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk időintervallumánál háromszor hosszabb időnek kell eltelnie (pl. 15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc).
A csúcskoncentrációk időtartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg.
2. A munkahelyi átlagos levegőszennyezettség kiszámítása
2.1. Egy szennyező anyag esetén
A munkahelyi átlagos levegőszennyezettséget mg/m3 -ben (CÁ) a következő összefüggéssel számítjuk ki:

CÁ =

C1×t1+C2×t2+....+Cn×tn
---------------------------------
t1+t2+....+tn

ahol:
C1, C2,.... Cn a t1,t2,....tn időszakokhoz tartozó légszennyező anyagok koncentrációi (mk/m3).

t1+t2....+tn=8 óra

2.2. Határérték meghatározása több veszélyes anyag munkatérben való egyidejű jelenléte esetén.
2.2.1. Additív hatások. Ha a munkatérben két vagy több, azonos szervrendszerre ható veszélyes anyag (hSz) (+) van jelen, ezek hatása összegződik - additív hatás.
Hasonlóképpen additív hatásúnak kell tekinteni a mutagén (M) és a karcinogén (K) anyagokat is.
Ezek esetében az ÁK-értéket az alábbi képlettel határozzuk meg:
ahol:
hSz: azonos szervre, szervrendszerre ható, anyag; hSz1-n c: azonos szervre; szervrendszerre ható anyagok koncentrációja a munkatérben;
M1-n c: mutagén anyagok koncentrációja a munkatérben;
K1-n c: karcinogén anyagok koncentrációja a munkatérben;
hSz1-n ÁK, M1-n ÁK, K1-n MK: az adott azonos szervre/szervrendszerekre ható, mutagén, illetve karcinogén anyagok ÁK-, illetőleg MK-értéke;
(+) magyarázat hSz anyagokhoz: pl. valamennyi szerves oldószer hat az idegrendszerre! A maró, irritáló szenzibilizáló anyagok túlnyomó többsége hat a bőrre, szemre, nyálkahártyákra! Csaknem valamennyi nehézfém hat a parenchimás szervekre!
* ha az adott mutagén anyagoknak MK-értéke van, az ÁK-érték helyett az szerepeljen!
2.2.2. Szinergista/potencírozó hatású munkatér légszennyezők. Ezek esetében egyedileg kell eljárni. A potencírozott interakciók jellegzetesen nagy koncentrációk esetében alakulnak ki; kisebb koncentrációk esetén ennek valószínűsége kisebb.
2.2.3. Független hatású munkatér légszennyezők. Ezek esetében a meghatározott ÁK-érték az iránymutató.
3. Ha a munkatér levegőjében egyidejűleg több vegyi anyag van jelen - egyaránt beleértve a rákkeltő hatású és nem rákkeltő hatású anyagokat - a megengedhető értéket az alábbi összefüggés szerint kell kiszámítani:
ahol:
C1: a munkatérben mért nem rákkeltő anyag koncentrációja;
R1: a munkatérben mért rákkeltő anyag koncentrációja;
ÁK: átlagos koncentráció (nem rákkeltő anyagok munkahelyen megengedett koncentrációi);
MK: maximális koncentráció (rákkeltők munkahelyen eltűrt koncentrációja);
1,2, ... n: az egyes nem rákkeltő, illetőleg rákkeltő anyagok indexeit úgy kell értelmezni, hogy a számlálóban és a nevezőben szereplő azonos indexek azonos anyagot jelentenek.
Megjegyzés: Azokat az anyagokat, amelyekre nézve a melléklet ÁK/MK-értéket nem tartalmaz, a képlet alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni.

2 számú melléklet a 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelethez

A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós és hatásmutatók megengedhető határértékei

VIZELETBEN

 

A

B

C

D

E

1   Megengedhető határérték
2Vegyi anyagBiológiai expozíciós
(hatás) mutató

Mintavétel ideje

mg/g kreatinin

mikromol/mmol kreatinin
(kerekített értékek)

3

Anilin

p-amino-fenol

m.u. 

10

10

4

Arzén

arzén

m.u. 

0,13

0,20

5

Benzol

t,t-mukonsav

m.u. 

1,5

1,2

6

Dimetilformamid

N-metil-formamid

m.u. 

40

76

7

Etil-benzol

mandulasav

mhv. , m.u.

1500

1110

8

Fenol

fenol

m.u. 

300

360

9
10

Fluorid vegyületek

fluorid

m.u. köv. m.e.

7
4

42
24

11

Higany (szervetlen)

higany

n.k. 

0,05

0,028

12

Kadmium

kadmium

n.k. 

0,01k

0,01

13

Króm

króm

m.u. 

0,02 k

0,043

14

Kobalt

kobalt

m.u. 

0,03

0,058

15

n-Hexán

2,5-hexán-dion

m.u. 

3,5

3,5

16

Nikkel

nikkel

mhv. , m.u.

0,02

0,038

17

Nitro-benzol

p-nitro-fenol

m.u. 

5

4,0

18

Szelén

szelén

n.k. 

0,075

0,110

19

Sztirol

mandulasav

mhv. , m.u.

1000

740

20

Toluol

o-krezol

m.u. 

1

1,05

21

Triklór-etilén

triklór-ecetsav

mhv. , m.u.

50

35

22

Xilol

metil-hippursavak

m.u. 

1500

860

Megjegyzések:
m.u. műszak után
n.k. nem kritikus
mhv. munkahét végén
köv.m.e. következő műszak előtt
k rákkeltő hatású anyag; a javasolt határérték "technikai értékként" kezelendő
Biológiai expozíciós mutatók megengedhető határértékei

VÉRBEN

 

A

B

C

D

E

1Vegyi anyagBiológiai expozíciós mutatóMintavétel idejeMegengedhető határérték
2   mikrogramm/lmikromol/l (kerekített értékek)
3Kadmiumkadmiumn.k. 10 k0,09
4Ólom (szervetlen) Ólomn.k. 400*
300**

1,9
1,5

Megjegyzések:
n.k. nem kritikus
k rákkeltő hatású anyag; javasolt határérték "technikai értékként" kezelendő
* férfiak és 45 évnél idősebb nők
** 45 évnél fiatalabb nők
Biológiai hatásmutatók megengedhető határértékei

VÉRBEN

 

A

B

C

D

1Vegyi anyagBiológiai hatás mutatóMintavétel idejeMegengedhető határérték
2Anilinmethemoglobinmhv. - m.u.3% (az összhemoglobin%-ában)
3Ólom (szervetlen) Cink-protoporfirin***
előszűrésre

három hónapnál hosszabb expozíció esetén alkalmazható

120 mikromol/mol haem*
100 mikromol/mol haem**

4

Szén-monoxid

CO Hb

m.u. 

5% (az összhemoglobin%-ában)

5

Szerves foszforsav-észter tartalmú peszticidek

vörösvérsejt vagy teljes vér acetil-kolineszteráz aktivitás (EC. 3.1.1.7.)

n.k. 

<25%-os aktivitáscsökkenés az expozíció előtt mért alapaktivitáshoz viszonyítva****

Megjegyzések:
m.u. műszak után
n.k. nem kritikus
mhv. munkahét végén
* férfiak és 45 évnél idősebb nők
** 45 évnél fiatalabb nők
*** határérték túllépése esetén a vérólom koncentráció meghatározása kötelező
**** az alapaktivitás az expozíciómentes periódusban egy héten belül két alkalommal történt mérések értékeinek átlaga

Szolgáltatásaink mobil eszközökön is elérhetőek!

OptiJUS

OptiJUS Android-on OptiJUS iOS-en