Jogi kiadványaink mellett már egyes céginformációs szolgáltatásaink is megvásárolhatók webshopunkban!

Irány a webshop!

OptiJUS Light - jogszabály

23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet

a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó létesítményekbe telepített, ott üzemeltetett, valamint a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló jogszabály alapján folytatott tevékenység végzésének eszközparkját képező azon nyomástartó berendezésekre, nyomástartó rendszerekre, létesítményekre és egyszerű nyomástartó edényekre (a továbbiakban: nyomástartó berendezés), amelyekben a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) a 0,5 bar értéket meghaladja,
b) a bányaüzemekben használt bányamentő készülékek gázpalackjainak töltésére,
c) az a) és b) pontban meghatározott nyomástartó berendezések, rendszerek és egyszerű nyomástartó edények tulajdonosaira, illetve az ezeket üzemeltető természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (2) bekezdésében felsoroltakra, kivéve az R. 2. § (2) bek. c) pontjában foglalt, az R. IV. fejezetében tárgyalt egyszerű nyomástartó edényeket, amelyekre e rendelet hatálya kiterjed,
b) a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló 8/2003. (II. 19.) GKM rendelet szerinti szállítható nyomástartó berendezésekre,
c) a mélyfúrás, a kőolaj- és földgáztermelés, a kőolaj-, földgáz-előkészítés és elsődleges feldolgozás létesítményeinek részét képező csővezetékekre és szerelvényekre,
d) a föld alatti gáztárolás felszíni létesítményeinek, valamint a kőolaj-, kőolajtermék- és gázszállító vezetékek állomásainak részét képező csővezetékekre és szerelvényekre,
e) a laboratóriumban kizárólag tudományos kutatás, kísérlet, minőség-ellenőrzés céljára szolgáló berendezésre,
f) arra a nyomástartó edényre - töltetre és nyomásra való tekintet nélkül -, melynek teljes űrtartalma 25,0 liternél nem nagyobb, kivéve a bányaüzemekben használt bányamentő készülékek gázpalackjait,
g) a legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson üzemelő, folyadékkal teljesen feltöltött nyomástartó edényre, amennyiben a töltete az R. 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti 2. csoportba tartozik,
h) a vízellátó vagy melegvíz-ellátó berendezés legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson és legfeljebb 110 °C-on működő edényére,
i) az erőátviteli hidraulikus berendezés önálló nyomástartó edényt nem képező részére,
j) a dugattyús, forgódugattyús, körforgó gép és különálló edényt nem képező tartozékára (pl. iszapszivattyú légüstje, - kivéve a kompresszorok kiegyenlítő tartálya - a kitörésgátlót működtető nyomásfokozó nyomáskiegyenlítő tartálya),
k) az elektromos kapcsoló és szakaszoló azon nyomástartó edényére, amely nagyfeszültségű villamos rendszerrel közös zárt térben van felszerelve,
l) a külön jogszabályban meghatározott kazánra,
m) a vasúti tartálykocsikra, a közúti tartályjárművekre és a belvízi tartályhajókra,
n) a földgázellátásról szóló tör vény ben meghatározott elosztóvezetékre, kivéve a propán-bután gáz elosztóvezeték megtáplálását biztosító tartályt.
(3) A nyomástartó berendezések műszaki és biztonsági követelményeire külön jogszabályok, szabályzatok előírásai vonatkoznak.
2. §

Fogalmak

3. § Az R. fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában:
1. Belső ellenőrzés: a berendezés belső szerkezeti állapotának általában szemrevételezéses átvizsgálása a berendezés üzemen kívüli, környezeti hőmérsékletű, tiszta és nyitott állapotában.
2. Biztonsági értékelés (károsodás elemzés): a nyomástartó berendezés üzemeltetése során várható károsodásának meghatározása, figyelembe véve a nyomásnak, a hőmérsékletnek, a töltetnek, a környezetnek, a mechanikai igénybevételnek és az üzemeltetés körülményeinek az adott berendezésre (beleértve minden szerelvényét, tartozékát, részegységét) gyakorolt hatását.
3. Biztonsági távolság: az a távolság, amely a környezet esetlegesen káros hatásaival szemben a nyomástartó berendezés védelmét szolgálja.
4. Ciklusidő: a nyomástartó berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése, vizsgálata közötti, évben vagy hónapban megadott időtartam.
5. Vizsgáló szervezet: olyan üzemeltetői vagy üzemeltetőtől független külső szervezet, amely megfelel e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott feltételeknek.
6.
7. Felhasználó: az a magánszemély, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a megtöltött nyomástartó berendezés töltetét használja.
8. Gépkönyv, gyártóművi dokumentáció: a nyomástartó berendezés jellemző adatait rendszerezetten tartalmazó dokumentum.
9. Használatbavételi engedély: a nyomástartó berendezés vagy rendszer üzembe helyezési eljárásának megkezdéséhez szükséges engedély, amelyet a bányafelügyelet akkor ad ki, ha a létesítmény elhelyezése és felszereltsége a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően került elhelyezésre, valamint a felállított berendezés a létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van.
10. Időszakos felülvizsgálat: a rendszerről leválasztott és megbontott nyomástartó berendezés vizsgálati tervnek megfelelő belső és külső vizsgálata, nyomáspróbája.
11. Javítás: az olyan műveletek összessége, amelyeket meghibásodást követően végeznek azért, hogy a berendezés műszaki-biztonsági állapota az eredeti vagy az előírt legyen.
12. Karbantartás: a berendezés eredeti jellemzők szerinti megfelelőségének biztosítása érdekében folyamatosan, előre meghatározott időközönként végzett tevékenység.
13. Kategória: a veszélyesség jellemzésére szolgáló számérték, amely a nyomástartó berendezésnek a legnagyobb megengedhető nyomása (PS) és térfogatának (V) szorzataként nyerhető, amely az R. 7. számú melléklete szerinti besorolási szint meghatározására használható.
14. Kezelés: a kezelési utasításban foglalt tevékenységek végrehajtása, a nyomástartó berendezés üzembe helyezése, üzemen kívül helyezése, továbbá üzemeltetése során a technológiai folyamat adott jellemzőinek adott értékek között tartása érdekében végrehajtott rendszeres tevékenység, amely magában foglalja a biztonsági szerelvények ellenőrzését is.
15. Külső ellenőrzés: a berendezés kívülről hozzáférhető részeire, tartozékaira és biztonsági szerelvényeire is kiterjedő, általában szemrevételezésen és működési próbákon alapuló, üzemelés közben végrehajtott vizsgálat.
16. Műszaki tömörség: műszakilag tömör a berendezés (berendezésrész), ha az erre alkalmas eszközzel (pl. habképző anyaggal, szivárgásvizsgálóval vagy mérőkészülékkel) végzett tömörségpróba vagy tömörség-felülvizsgálat, illetőleg ellenőrzés során tömítetlenség nem mutatható ki.
17.
18. Szilárdsági (hidraulikus) nyomáspróba: általában vízzel vagy indokolt esetben gázzal az R.-ben meghatározott nyomásértéken végrehajtott vizsgálat. Időtartama első alkalommal legfeljebb 30 perc, a későbbiekben legfeljebb 5-10 perc. A nyomáspróba indokolt esetben egyéb, egyenértékű vizsgálattal helyettesíthető.
19. Tömörségi nyomáspróba: az üzemi töltetnél kisebb belső súrlódású közeggel a maximális üzemi nyomás értékén végrehajtott vizsgálat (nyomáspróba), amelynek célja a maximális üzemi nyomáson való tömörség igazolása. Időtartama legalább a tömörség ellenőrzésének időtartama, amely során a rendszer védelmét szolgáló túlnyomás-határoló beállítási nyomásértéke nem kerül a tömörségi nyomáspróba nyomásértéke alá.
20. Tömörségi vizsgálat: az üzemi nyomáson végrehajtott tömörségi ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a berendezés az adott nyomáson tömör.
21. Tulajdonos: az a személy vagy szervezet, aki (amely) kizárólagos joggal rendelkezik a nyomástartó berendezés fölött, az kizárólag a sajátja.
22. Üzemeltető (üzembentartó): az a személy vagy szervezet, aki (amely) nyomástartó berendezést üzemeltet és az üzemeltetés során biztosítja a rendeltetés szerinti használatot, az előírt állapot fenntartását.
23. Üzemeltetői vizsgáló szervezet: a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezések időszakos vizsgálatára az üzemeltető által létrehozott szervezet, amely megfelel e rendelet 4. számú mellékletében foglalt feltételeknek.
24. Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység, melynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, töltetét leürítik és a benne uralkodó túlnyomást megszüntetik.
25. Veszélyelemzés: az R. 6. számú mellékletének "Bevezető megállapítások" 3. pontja szerint végrehajtott elemzés, amely tartalmazza a berendezésben megengedhető legnagyobb túlnyomás hatásai által fenyegető veszélyek szem előtt tartásával a tervezésre, a gyártásra, az üzemeltetésre vonatkozó mindazon előírásokat, amelyek teljesítése esetén az üzemeltetés során tervezési, gyártási hiányosságból adódó veszély fenyegetésével nem kell számolni. Tartalmazza továbbá azon hatások felsorolását, amelyek az üzemeltetés során valamely jellemző változása (pl. adott érték túllépése) miatt lépnek fel és veszély kialakulásával fenyegethetnek.
26. Veszélyességi osztály: a nyomástartó berendezés nyomásának és térfogatának szorzata alapján megállapított, a berendezés veszélyességét jellemző, e rendelet 1. számú melléklete szerinti besorolás.
27. Védőövezet (védőtávolság): a nyomástartó berendezés meghibásodása vagy üzemzavara esetén kialakuló káros hatások csökkentése céljára kialakított övezet.
28. Vizsgálati terv: a biztonsági értékelés (károsodás elemzés) alapján meghatározott, a nyomástartó berendezés időszakos ellenőrzése során végrehajtandó és a cikluson belül elvégzendő vizsgálatok összessége.
29. Mobil nyomástartó berendezés: a kőolaj-, és földgázbányászati létesítményekben, kőolaj és földgázkutatási területen, vagy földgázszállítás, földgázelosztás során, változó felállítási helyen üzemelő, valamely technológiai folyamatot - különösen szeparálást, kútmérést, próbatermeltetést, gázátadást, gázfogadást, nyomásszabályozást -ideiglenesen ellátó nyomástartó berendezés.

Szakmai követelmények

4. § (1)
(2)
(3) Szakmai képesítésnek a szakirányú felsőfokú, illetve a felsőfokú szakképesítés (akkreditált felsőfokú), valamint a szakirányú középfokú szakképesítés felel meg.
(4) Felsőfokú szakképesítésnek minősül a műszaki felsőoktatásban egyetemen, illetve főiskolán szerzett diploma és az (akkreditált felsőfokú) Országos Képzési Jegyzék 55-ös számú szakképesítési szintnek megfelelő képesítés (mérnök asszisztens).
(5) Középfokú szakképesítésnek szakirányú technikusi oklevél, vagy a technikusképzés szüneteltetésének időszakában a szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal szerzett szakképesítés, illetve a vonatkozó Országos Képzési Jegyzék 51-54-es számú szakképesítési szintnek megfelelő képesítés minősül.
(6) E rendelet alkalmazásában szakirányú felsőfokú szakképesítésnek minősül az okleveles bányamérnöki gáz- vagy olajipari, bányagépész szak, okleveles gáz- vagy olajipari szakmérnöki, okleveles gépészmérnöki és gépész üzemmérnöki, okleveles vegyipari gépészmérnöki és vegyipari gépész üzemmérnöki szakképesítés.
(7) E rendelet alkalmazásában szakirányú középfokú szakképesítésnek minősül a gépésztechnikusi, a gáz- és olajipari technikusi képesítés és a technikus képzés szüneteltetésének időszakában az előbbi szakirány szerinti szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal szerzett szakképesítés.
(8) A gyakorlati idő felsőfokú végzettség esetén legalább három év, középfokú végzettség esetén legalább öt év. Gyakorlati időnek tekinthető a nyomástartó berendezést gyártónál, üzemeltetőnél vagy vizsgálónál (ellenőrzőnél) eltöltött olyan idő, melyet a kérelmező nyomástartó berendezést vizsgáló szakértő, illetve felügyeleti személy irányítása mellett töltött el.
(9)
5. § (1) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenység végzését a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (a továbbiakban: MBFH) kell bejelenteni.
(2) A bejelentéshez mellékelni kell:
a) a szakmai képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát, és
b) a szakmai gyakorlati időt bizonyító okiratok másolatát.
6. § Az MBFH törli a nyilvántartásból azt a nyomástartó berendezést vizsgáló szakembert vagy felügyeleti személyt, akit a bányafelügyelet vagy a bíróság a tevékenység folytatásától jogerősen eltiltott, továbbá aki elhalálozott vagy bejelentette a tevékenység befejezését.

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

Általános előírások

7. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezést, nyomástartó rendszert, létesítményt - a 7/A. §-ban foglaltak kivételével - a bányafelügyelet engedélyével szabad
a) meghatározott helyen létesíteni (felállítani),
b) használatba venni,
c) átalakítani, javítani,
d)
(2) A cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló jogszabály szerinti gázforgalmazói engedélyesnek (a továbbiakban: engedélyes) a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló nyomástartó berendezések - a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló jogszabály szerinti biztonsági szabályzatnak megfelelő - létesítésének (felállításának) tervezésére, létesítésére, próbaüzemére, használatbavételére, üzemeltetésére és elbontására minőségbiztosítási (műszaki-biztonsági irányítási) rendszert kell kidolgoznia.
(2a) A (2) bekezdés szerinti minőségbiztosítási (műszaki-biztonsági irányítási) rendszert az MBFH hagyja jóvá. A minőségbiztosítási (műszaki-biztonsági irányítási) rendszer alkalmazását bányafelügyeleti hatáskörben a megyei kormányhivatal (a továbbiakban: bányafelügyelet) felügyeli.
7/A. § (1) A bányafelügyelet engedélye nélkül végezhető:
a) a változó telephelyen üzemeltetett mobil nyomástartó berendezések létesítése (felállítása), használatbavétele és elbontása (felhagyása) veszélyességi osztályuktól függetlenül,
b) az engedélyes a 7. § (2) bekezdése szerinti minőségbiztosítási rendszere alapján a felhasználók gázellátására létesülő 13 m3 össztérfogat alatti cseppfolyósított propán-bután gázok és elegyeik tartályainak, vagy tartálycsoportjainak létesítése, használatbavétele és elbontása (felhagyása), abban az esetben, ha a tulajdonos vagy üzemeltető a tartály biztonsági övezetével érintett közművek üzemeltetőinek hozzájárulását megszerezte, és a tartály elhelyezésének módja nem ellentétes a helyi építési szabályzattal,
c) az "A" veszélyességi osztályba sorolt nyomástartó berendezés használatba vétele.
(2) Az (1) bekezdés szerint létesített nyomástartó berendezés használatba vételét a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértő vagy felügyeleti személy által elvégzett vizsgálatokat követő 8 napon belül be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.
(2a) A 13 m3 össztérfogat meghatározása tekintetében az (1) bekezdés b) pontja szerinti ugyanazon felhasználó ellátására egymást követően létesült tartályok térfogatait össze kell számítani.
(3) A bejelentés tartalmazza:
a) az üzemeltető megnevezését, székhelyét,
b) a tartály/berendezés létesítési (felállítási) helyét (település, helyrajzi szám),
c) a tartály/berendezés gyártási számát, típusát,
d) a tartály/berendezés besorolását.

Létesítési (felállítási) engedélyezési eljárás

8. § (1) A nyomástartó berendezés létesítése iránti kérelmet a bányafelügyelethez kell benyújtani. Az engedélyt a tulajdonos, az üzemeltető vagy a megbízottjuk kérheti.
(2) A létesítési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a)
b) a létesítmény helyét, rendeltetését,
c) a létesítési tevékenységgel és a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok helyrajzi számát, tulajdonosának nevét és címét,
d) a létesítést tervező nevét, címét, tervezői jogosultsága megjelölését,
e) a létesítés elvégzésének tervezett időtartamát,
f) a létesítés felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését,
g) a (3) bekezdés szerinti mellékletek felsorolását.
(3) A létesítési engedély iránti kérelemhez - ha a kérelem benyújtása nem elektronikus úton történik, akkor az érdekelt szakhatóságok számának megfelelő példányszámban - mellékelni kell:
a) a létesítményt ismertető engedélyezési dokumentációt, amely tartalmazza
aa) a 2. számú melléklet szerinti rajzdokumentációt és műszaki leírást,
ab) a berendezések jogszabályban előírt megfelelőségi tanúsítványait,
ac) a berendezések gyártói által átadott használati útmutatókat,
b) a létesítési (építési) jogosultságot igazoló dokumentumot,
c) az érdekelt közművek üzemeltetői nyilatkozatát,
d) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, összhangban van az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel; a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,
e) a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(4) Amennyiben az a létesítési eljárás során még nem benyújtható, a (2) bekezdés f) pontja, és a (3) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti dokumentumokat a használatbavételi eljárás során kell a bányafelügyeletnek átadni.
(5) Külföldről behozott nyomástartó berendezés engedély iránti kérelméhez a (3) bekezdésben felsoroltakon túl mellékelni kell a gyártómű által a berendezésről szolgáltatott dokumentáció, illetve a bizonylatok szakmai szempontból lektorált magyar nyelvű fordítását.
(6) Ha a nyomástartó berendezés nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államból származik, és az előírt megfelelőségi jelöléssel nem rendelkezik, akkor a (3) bekezdés elő írásain túl a kérelemhez mellékelni kell az R. szerinti bejelentett szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítványt.
(7) A bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó sajátos létesítményeknél beépítésre kerülő nyomástartó berendezések esetében a létesítéssel kapcsolatos követelmények teljesülése a létesítmény külön jogszabály szerinti létesítési engedélyezési eljárása során is elbírálható. Ez esetben a külön jogszabály szerinti létesítési engedélykérelemhez mellékelni kell a (2)-(6) bekezdésekben előírt mellékleteket is.
(8) Sorozatban gyártott nyomástartó berendezést tartalmazó létesítmény olyan részletességű dokumentáció alapján is engedélyezhető, amely dokumentáció csak a már engedélyezett telepítési típustervtől való eltéréseket tartalmazza és minden esetben biztosítja az azonos műszaki tartalmat, valamint biztonsági szintet.
(9) A létesítési engedélyben legfeljebb 180 napos időtartamra próbaüzem engedélyezhető. Az engedélyben ki kell térni a próbaüzem esetleges feltételeire és a kiértékelés tartalmi követelményeire. A létesítési engedély a jogerőre emelkedésétől számított 2 évig hatályos.
9. § (1) A létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet meggyőződik arról, hogy
a) a 8. §-ban foglalt mellékletek rendelkezésre állnak-e,
b) a tervezett létesítési munka és a műszaki tervdokumentáció megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek,
c)
(1a) A létesítési engedély rendelkező részének - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl - tartalmaznia kell:
a) a létesítmény
aa) helyét, rendeltetését,
ab) műszaki adatait,
ac) üzemeltetőjének adatait,
b) a létesítmény biztonsági övezetének mértékét és az ezzel érintett ingatlanok helyrajzi számát,
c) a létesítés felelős műszaki vezetőjének a nevét,
d) a létesítési tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,
e) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket,
f) a létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást,
g) a 8. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok használatbavételi eljárás során történő átadására vonatkozó tájékoztatást,
h) a létesítési engedély hatályát.
(2) A bányafelügyelet az ellenőrzött engedélyezési dokumentációt záradékkal látja el.
(3) A bányafelügyelet a létesítési engedélyt az engedélyezési dokumentáció és a létesítési követelmények összevetése alapján adja ki, amelyhez mellékeli a záradékkal ellátott engedélyezési dokumentáció egy példányát.
(4) A létesítési engedély hatályát veszti, ha a kiadása alapjául szolgáló adatokban, körülményekben a biztonságot érintő változások következtek be, vagy a létesítés az engedély kiadásától számított két éven belül nem kezdődött meg.
(5) Az ügyfél a létesítési engedélyt és az engedélyezési dokumentációt köteles a létesítmény egész élettartama alatt megőrizni, hozzáférhető helyen tartani, valamint ellenőrzés során a bányafelügyelet kérésére bemutatni.
(6) A létesítési, javítási vagy átalakítási tevékenység megkezdését annak megtörténte előtt 8 nappal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.

Használatbavételi engedélyezési eljárás

10. § (1) A nyomástartó berendezést a használatbavétel engedélyezése céljából az 1. számú melléklet szerinti módon veszélyességi osztályba kell sorolni.
(2) Mobil nyomástartó berendezés első és további felállítási helyén a berendezés használatba vételét meg kell előznie a felállítási helyen a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértő vagy felügyeleti személy által elvégzett sikeres külső szerkezeti vizsgálatnak és tömörségi nyomáspróbának.
(3) Amennyiben a nyomástartó berendezés valamely bányafelügyeleti engedélyköteles létesítmény része, illetve tartozéka, a berendezés használatbavételi eljárása a létesítmény használatának engedélyezésével együtt, egy eljárás keretében is lefolytatható.
(4) A bányafelügyelethez benyújtandó használatbavételi engedély kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a létesítmény helyét, helyrajzi számát,
b) a létesítési engedély számát és keltét az engedélyező megnevezésével,
c) az üzemeltető megnevezését és címét,
d) ha a létesítési tervdokumentáció nem tartalmazta, akkor a nyomástartó berendezés gyártójának, forgalmazójának, megfelelőségértékelést végző bejelentett szervezet megnevezését, a létesítési engedély számát, a berendezés gyári számát, telepítési helyét, műszaki adatait; különösen a térfogatát, töltetét, tervezési nyomását, hőmérsékletét, az anyagmegválasztás alapjául szolgáló hőmérsékletet, a legkisebb üzemi hőmérsékletet és a legnagyobb üzemnyomását,
e) a nyomástartó berendezésen (rendszeren) a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértő vagy felügyeleti személy által elvégzett vizsgálatok felsorolását,
f) a nyomástartó berendezés egyedi, illetve a rendszer védelmét ellátó nyomáshatároló beépítési helyét, kategóriáját, valamint műszaki jellemzőit (típus, jellemző teljesítménytényező, beállítási - a legnagyobb üzemnyomás - nyomás) és az alkalmazott megfelelőség értékelési eljárás szerint elvégzett eredményes vizsgálatok felsorolását, valamint az egyéb biztonsági berendezések ismertetését és beépítési helyüket.
(5) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a nyomástartó berendezésen (rendszeren) a biztonsági szabályzatokban, illetve a létesítési engedélyben előírt elvégzett vizsgálatok bizonylatait (pl. a radiográfiai, a szerkezeti vizsgálatról, a nyomáspróbákról, a geometriai és a falvastagság mérésekről készült jegyzőkönyveket, a vizsgálati terv végrehajtásáról készült igazolásokat, a vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokat, a szerelvényeknek - különös tekintettel a biztonsági szerelvényekre - a rendeltetési célra való alkalmasságának igazolását),
b) a kivitelezést (telepítést) végző felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a nyomástartó berendezést (rendszert) a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően kivitelezte, a helyszíni szerelési állapotban az előírásoknak megfelel és a tervezett célra alkalmas,
c) ha a létesítési munkát az engedélytől, valamint a jóváhagyott tervdokumentációtól eltérően végezték, a létesítés felelős műszaki vezetőjének eltérést ismertető nyilatkozatát, valamint szükség szerint a megvalósulást tartalmazó dokumentációt,
d) ha követelmény korróziós próbatestek elhelyezése és a falvastagság rendszeres ellenőrzése, akkor az előírt korróziós próbatestek elhelyezése előtti vizsgálatok és a kijelölt helyeken végzett falvastagság-mérések eredményeit tartalmazó bizonylatokat,
e) a nyomástartó berendezés (rendszer) használatára (kezelésére) és karbantartására vonatkozó gyártóművi, üzemeltetői előírásokat,
f) a biztonsági értékelést és a 15. § (1) bekezdés és 16. § (1) bekezdés előírásainak figyelembevételével készített vizsgálati tervet,
g) jelentést az esetleg előírt próbaüzem tapasztalatairól.
(6) A 8. § (8) bekezdés szerinti létesítési engedélyben szereplő nyomástartó berendezés használatbavétele az alapadatokat tartalmazó kérelem alapján is engedélyezhető, ha a rendelkezésre álló és engedélyezett típusdokumentum értelemszerűen tartalmazza a (4) és (5) bekezdésekben megkövetelt adatokat és mellékleteket.
11. § (1) A használatbavételi engedélyezési eljárás során a bányafelügyelet szükség szerint helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemle kiterjedhet a létesítési engedélyben előírtak, a telepítés körülményeinek ellenőrzésére, a biztonsági értékelés, a veszélyelemzés, a vizsgálati terv, valamint a külső-belső szerkezeti vizsgálat és a nyomáspróbák dokumentumai meglétének ellenőrzésére.
(2) A bányafelügyelet a használatbavételi engedélyt abban az esetben adja ki, ha
a) az engedélykérelem tartalmazza a 7. § a) vagy c) pontjában előírt engedély számát, illetve az engedélyezett tervtől való eltérés esetén a megvalósulási dokumentációt,
b) a gyártómű által szolgáltatott dokumentáció, a kérelem mellékleteként beterjesztett iratok alapján meggyőződött arról, hogy a nyomástartó berendezéseket magában foglaló rendszer a terveknek megfelelően készült el és az előírt vizsgálatokat elvégezték, továbbá a vizsgálati eredményeket igazolták, hogy a berendezés (rendszer) létesítése a követelményeknek megfelel,
c) a tervektől való esetleges eltérés esetén a tervező és a kivitelező együttesen nyilatkozik arról, hogy a nyomástartó berendezés műszaki és biztonsági szintje az eltérések ellenére is legalább egyenértékű a rendeletben, biztonsági szabályzatokban és az eredeti tervekben megfogalmazott követelményszinttel,
d) a helyszíni szemle során a vizsgáló szervezet vagy szakértő nyilatkozata alapján megállapította, hogy a nyomástartó berendezés azonosítható, telepítése alkalmával a biztonsági és védőtávolságokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a gyártó erre vonatkozó előírásait teljesítették, továbbá a nyomástartó berendezés üzemeltetésének és kezelésének biztonságos feltételeit megteremtették, valamint az előírt védelmi berendezéseket (nyomáshatárolók, biztonsági jelző-, reteszelő műszerek és szerelvények, érintés- és villámvédelem) beépítették,
e) az elvégzett külső-belső szerkezeti vizsgálat és nyomáspróbák bizonylatai alapján megállapította, hogy a nyomástartó berendezés szerkezeti, szilárdsági és szükség szerint tömörségi szempontból a követelményeknek megfelel,
f) a nyomástartó berendezés vagy rendszer a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően létesült, és a rendeltetésnek megfelelő, illetve a biztonságos használatra alkalmas állapotban van.
(3) A nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyezés ügyében a bányafelügyelet határozatban dönt. A nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyezés tárgyában hozott határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló tör vény ben előírtakon túl tartalmaznia kell:
a) az építtető és az üzemeltető megnevezését és címét,
b)
c) a létesítmény helyének, helyrajzi számának és rendeltetésének megjelölését, megállapítva a használat főbb műszaki és biztonsági jellemzőit,
d) a biztonságos használattal kapcsolatos kioktatásra vonatkozó kötelezést,
e) a biztonsági és védőtávolság mértékét és esetleg az idegen ingatlanokra vonatkozó korlátozásokat,
f) a használatbavétel hatósági feltételeit,
g) a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetében - határidő kitűzésével - a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést,
h) amennyiben a létesítmény az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát megváltoztatja, rendelkezést arra, hogy a használatbavételi engedély közlését követően az építtető köteles - az ingatlan-nyilvántartás átvezetése céljából - a megvalósult állapotnak megfelelő változási vázrajzot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani,
i) ha szükségesek az adatok a közműnyilvántartáshoz, akkor ezeknek az adatoknak az elsőfokú építéshatósággal való közlésére a kötelezést,
j) a vizsgálati terv elfogadására vonatkozó rendelkezést és az első időszakos felülvizsgálat időpontját,
k) az engedélyezés alapjául szolgáló valamennyi dokumentum megőrzésére való kötelezést,
l) az engedély időbeli hatályát.
12. § (1) A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos és indokolt esetben visszavonható vagy korlátozható.
(2) A bányafelügyelet külön intézkedése nélkül megszűnik a használatbavételi engedély hatálya, ha
a) a nyomástartó berendezést a használatbavételi engedélyében meghatározott helyről eltelepítik vagy más célra használják,
b) a nyomástartó berendezés 2 évet meghaladó ideig folyamatosan használaton kívül állt,
c) a nyomástartó berendezést hegesztéssel javítják vagy átalakítják,
d) a nyomástartó berendezést a szilárdsági számításoknál figyelembe vett határokat meghaladó hatás érte (pl. hőmérséklethatárt, nyomáshatárt),
e) a használat során a nyomástartó berendezést súlyos károsodás (külső behatás, az előírtaktól eltérő, meghibásodáshoz vezető használat), illetve a berendezés elhasználódását okozó korróziós, eróziós stb. hatás éri,
f) az előírt, vizsgálati terv szerinti vizsgálatot elmulasztják,
g) a 16. § (2) bekezdésben előírt vizsgálatot esedékességekor nem végzik, illetve végeztetik el, illetve a vizsgálat megállapításai szerint a berendezés nem felel meg a létesítési, illetve a használatbavételi engedélyekben foglaltaknak, vagy állapota nem elégíti ki a rendeltetésére, illetve a biztonságos használatára vonatkozó követelményeket.
(3) A nyomástartó berendezés használatbavételi engedélyének hatályát nem érinti a hegesztést nem igénylő javítás, az eredetivel azonos műszaki jellemzőkkel bíró tartozék és műszerek (pl. szerelvény, túlnyomás-határoló, nyomásmérő, hőmérő), valamint a csőkötegek cseréi.
(4) A bányafelügyelet jogosult a használatbavételi engedély visszavonására, amennyiben az engedélyes az engedélyben meghatározott egyéb kötelezettségét nem teljesíti.
12/A. § A 13. § szerinti javítási, átalakítási engedély alapján javított vagy átalakított nyomástartó berendezés használatbavételére a 10-12. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Átalakítási, javítási engedélyezési eljárás

13. § (1) A bányafelügyelet engedélye szükséges a nyomástartó berendezés minden olyan javításához, átalakításához, amely a 12. § (3) bekezdésében felsoroltakat meghaladja.
(2) A javítási, átalakítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a javítással, átalakítással érintett létesítmény helyét, rendeltetését,
b) a javítási, átalakítási tervet készítő tervező nevét, címét, tervezői jogosultsága megjelölését,
c) a javítás, átalakítás műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését.
(3) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a javítás, átalakítás műszaki leírását és a kapcsolódó rajzdokumentációt,
b) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, összhangban van az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel, a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványokat alkalmazott, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,és
c) a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
(4) Új veszélyességi kategóriába, illetve osztályba történő besorolásra javaslatot csak abban az esetben kell tenni, ha a javítást, átalakítást követően megváltozik a nyomástartó berendezés besorolása.
(5) A javítási engedélyben legfeljebb 90 napos időtartamra próbaüzem engedélyezhető. Az engedélyben ki kell térni a próbaüzem esetleges feltételeire és a kiértékelés tartalmi követelményeire.
(6) A javítási, átalakítási engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet meggyőződik arról, hogy
a) a kérelem megfelel-e a (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak, és
b) a tervezett javítási, átalakítási munka megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek.
(7) A javítási, átalakítási engedély rendelkező részének- a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl - tartalmaznia kell:
a) a javítással, átalakítással érintett létesítmény
aa) helyét, rendeltetését,
ab) műszaki adatait,
b) a javítás, átalakítás műszaki vezetőjének a nevét,
c) a javítási, átalakítási tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,
d) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket,
e) a létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást,
f) a javítási, átalakítási engedély hatályát.
(8) A javítási, átalakítási engedély a jogerőre emelkedésétől számított 1 évig hatályos. Az engedély hatálya egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

Nyomástartó berendezés bontása

13/A. § (1) Nyomástartó berendezés bontását bányafelügyeleti engedély nélkül lehet végezni.
(2) Az elvégzett bontást annak befejezésétől számított nyolc napon belül be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.
(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az üzemeltető megnevezését, székhelyét,
b) a tartály/berendezés létesítési (felállítási) helyét (település, helyrajzi szám),
c) a tartály/berendezés gyártási számát, típusát,
d) a tartály/berendezés besorolását.
(4) A megszüntetett nyomástartó berendezés adatait a megszűnést követően törölni kell a nyilvántartásból.

Fennmaradási engedélyezési eljárás

13/B. § (1) A fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárásban az építési jogosultság igazolásán túl a használatbavételi engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A bányafelügyelet a fennmaradási engedélyt megadja, ha a megépített nyomástartó berendezés megfelel a jogszabályokban foglalt követelményeknek.
(3) A fennmaradási engedély egyben a nyomástartó berendezésre vonatkozó használatbavételi engedély is.
(4) A fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítása esetén rendelkezni kell a nyomástartó berendezés bontásáról vagy műszaki felszámolásáról és az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállításáról.

A NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE, ELLENŐRZÉSE

Üzemeltetés

14. § (1) A nyomástartó berendezést csak a létesítési és használatbavételi engedélyben meghatározott, továbbá a rendeltetésének megfelelő célra és a biztonsági előírások figyelembevételével szabad használni úgy, hogy az egészséget, az élet-, a tulajdon- és a közbiztonságot ne veszélyeztesse, illetve a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő.
(2)
(3) A nyomástartó berendezés használatát, üzemeltetését (kezelését, karbantartását, javítását) az üzemeltetőnek írásos utasításban kell szabályozni. A használati utasításnak tartalmaznia kell a külön jogszabály előírásain túlmenő, a létesítmény biztonságos használatára vonatkozó előírásokat is.
(4) A cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló nyomástartó berendezések esetében a használati utasítást a felhasználó számára a gázforgalmazó köteles biztosítani.
(5) A nyomástartó berendezések használatba vételi engedélyének hatályát nem érintő munkák felügyelet biztosítása mellett végezhetők. A felügyeletet legalább nyomástartóedény-gépész (OKJ szerinti szakképesítés száma: 52 524 01 0100 31 01) szakképesítésű személynek kell ellátnia. Az elvégzett munkát dokumentálni kell, amelynek tartalmaznia kell
a) az elvégzett munka időpontját,
b) a munkát végző és felügyelő személy nevét,
c) az elvégzett munka leírását.

Üzemeltetői ellenőrzés

15. § (1) Az üzemeltető (tulajdonos) az üzemeltetés körülményeit figyelembe véve szükség szerint, de legalább évente köteles ellenőrzést tartani. Az üzemi ellenőrzés során vizsgálni kell különösen
a) a korróziós állapotot, a korrózió elleni védelmet,
b) az alátámasztások állapotát, a csővezetékre gyakorolt hatását,
c) a kötések, csatlakozások állapotát, a műszerek, szerelvények állapotát és működőképességüket,
d) a túlnyomás elleni védelem meglétét, lezárásának sértetlenségét.
(2) Az ellenőrzést nyomástartó berendezést vizsgáló szakértővel, illetve felügyeleti személlyel kell elvégeztetni, 13 m3 össztérfogat alatti cseppfolyósított propán-bután gázok és elegyeik tartályainak, vagy tartálycsoportjainak esetében az ellenőrzést nyomástartóedény-gépész is végezheti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés elvégzését az ellenőrző személy üzemnaplóba vagy az üzemeltető által erre a célra rendszeresített nyilvántartásba köteles bejegyezni. Ha az ellenőrzést végző szabálytalanságot, rendellenességet állapít meg a nyomástartó berendezés üzemével kapcsolatban, amelyet nem tud saját hatáskörében azonnal megszüntetni, a szükséges óvintézkedések megtétele mellett köteles arról írásban jelentést tenni az ellenőrzést elrendelőnek.
(4) Az üzemeltető - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetében a gázforgalmazó - minden esetben köteles vizsgáló szervezettel vagy nyomástartó berendezést vizsgáló szakértővel, illetve felügyeleti személlyel felülvizsgáltatni a nyomástartó berendezést, ha azon megbontással járó karbantartást vagy javítást végeznek.
(5) A (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a berendezés dokumentációjához kell csatolni.

Időszakos felülvizsgálat

16. § (1) A nyomástartó berendezéseket időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, amelynek különösen a következő biztonsági követelmények teljesülésére kell kiterjedni:
a) a korróziós állapot, a korrózió elleni védelem vizsgálata,
b) a falvastagság vizsgálata méréssel,
c) az alátámasztások állapotának megítélése (a csővezetékre gyakorolt esetleges korróziós és egyéb hatása),
d) a kötések, csatlakozások állapotának vizsgálata,
e) a műszerek, szerelvények működőképességének, állapotának vizsgálata,
f) az üzemeltetés során fellépő (fellépett) terhelések és az üzemmód (statikus, dinamikus, lüktető igénybevétel) vizsgálata, a számításokkal történő összevetése,
g) a hőmérsékletviszonyok vizsgálata (anyagmegválasztás és méretezés szempontjából a környezeti és üzemeltetési hőmérséklet a használati engedélyben foglaltak szerinti),
h) a meg nem engedhető túlnyomás elleni védelem meglétének, alkalmasságának számítással történő ellenőrzése, az illetéktelen beavatkozás elleni védelem megfelelőségének vizsgálata.
(2) A berendezések első időszakos felülvizsgálatát a használatbavételi engedélyben rögzített időpontig kell elvégezni. A további időszakos vizsgálatok időpontját a felülvizsgálat eredménye, az üzemeltetés, a tárolt közeg tulajdonságai és egyéb, a biztonságot befolyásoló körülmények figye lembe véte lével kell meghatározni, de a külső és belső szerkezeti vizsgálatot legalább 5 évenként, a szilárdsági nyomáspróbával történő vizsgálatot legalább 10 évenként kell elvégezni. A 10,0 m 3-nél kisebb űrtartalmú légtartályokat, valamint a cseppfolyós propán-bután gázok és elegyeik tartályait 10 évenként kell belső szerkezeti vizsgálat alá vetni. A ciklusidők az előző vizsgálat időpontjától számítanak azzal, hogy a folyamatos üzemben lévő berendezések belső szerkezeti vizsgálatát és szilárdsági nyomáspróbáját a tervezett karbantartási (nagyjavítási) üzemleállások alkalmával lehet megtartani a ciklusidőnek megfelelő naptári évben. A 10,0 m3-nél kisebb űrtartalmú légtartályok, valamint a cseppfolyós propán-bután gázok és elegyeik tartályai esetében a belső szerkezeti vizsgálat és szilárdsági nyomáspróba helyettesíthető megbontás nélküli, egyéb vizsgálati módszerekkel is.
(3) Az időszakos felülvizsgálatot vizsgáló szervezet, vagy nyomástartó berendezést vizsgáló szakértő, illetve felügyeleti személy végezheti.
(4) Minden harmadik időszakos, belső szerkezeti vizsgálat alkalmával az üzemeltetőtől független vizsgáló szervezetnek vagy nyomástartó berendezést vizsgáló szakértőnek kell a vizsgálatot tartani. A vizsgálatról készült dokumentációban kell rögzíteni a legközelebbi felülvizsgálat időpontját, illetve hogy a nyomástartó berendezés újabb vizsgálat nélkül milyen esetlegesen megváltozott jellemzőkkel, milyen egyéb feltételekkel üzemeltethető.
(5) Az időszakos vizsgálat elvégzését a bányafelügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentésről az adott év december 31-éig az üzemeltető - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetében a gázforgalmazó - köteles gondoskodni.
(6) Az időszakos felülvizsgálat dokumentumait az üzemeltetőnél, a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazónál a berendezés végleges leállításáig (selejtezéséig) meg kell őrizni.

Bányaüzemi bányamentő készülékek palackjainak töltése

16/A. § A bányavállalkozó a bányafelügyelet külön engedélye nélkül elvégezheti a bányaüzemben használt, tulajdonában lévő bányamentő készülékek gázpalackjainak töltését, ha
a) a töltőberendezés - létesítményeivel együtt - rendeltetésének és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelel,
b) a töltőberendezés üzemeltetését irányító felügyeleti személy egyben vizsgáló szakember is,
c) a gázpalack töltésével, kezelésével, szállításával, tárolásával foglalkozó munkavállalókat a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló jogszabályban előírtakból kiképezte.

Hatósági ellenőrzés

17. § (1) A bányafelügyelet ellenőrzi a nyomástartó berendezések használatát, különösen
a) a használatbavételi engedélyben és a biztonsági szabályzatokban foglalt előírások megtartását,
b) az ellenőrzések, az időszakos felülvizsgálatok lefolytatásának, megrendelésének, dokumentálásának, nyilvántartásának, bejelentésének rendjét,
c) a nyomástartó berendezések és időszakos vizsgálatainak nyilvántartását, a felügyelet rendjét és működését,
d) a felügyeletet, a vizsgálatokat, a kezelést, a karbantartást, a javítást végzők képesítésének meglétét, megfelelőségét,
e) azt, hogy az üzemben lévő nyomástartó berendezések rendelkeznek-e az előírt engedélyekkel,
f) azt, hogy az üzemeltetési feltételek a használatbavételi engedélyben foglaltaknak megfelelnek-e.
(2)

A bírság mértéke és megfizetése

17/A. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti szabálytalan építési tevékenység végzése esetén kiszabott bírság összegének felső határa 3 000 000 Ft.
A bírság mértéke
a) engedély nélküli építés esetében, ha
aa) a nyomástartó berendezés 100 m3 alatti, 500 000 Ft,
ab) a nyomástartó berendezés 100 m3 feletti, 1 000 000 Ft,
b) engedélytől eltérő építés esetében, ha
ba) a nyomástartó berendezés 100 m3 alatti, 250 000 Ft,
bb) a nyomástartó berendezés 100 m3 feletti, 500 000 Ft.
(2)

NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK NYILVÁNTARTÁSA

18. § (1) Az üzemeltető - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetében a gázforgalmazó - köteles a használatában lévő nyomástartó berendezésekről berendezésfajtánként (egyszerű nyomástartó edény, nyomástartó edény, biztonsági szerelvény - ezen belül: közvetlen nyomáshatároló, határoló készülék -, nyomástartó tartozék), valamint az R. hatálya alá tartozó gázpalackokról és a felügyelt rendszerbe bekötött vagy azzal együttműködő (például szagosító anyaggal töltött palackok, beépített tűzoltó berendezés palackja) gázpalackokról a 3. számú melléklet szerinti adattartalmú naprakész nyilvántartást vezetni.
(2) A bányafelügyelet nyilvántartást vezet a nyomástartó berendezésekről, az általa kiadott engedélyekről és az időszakos vizsgálatokról.
(3) Az üzemeltetőnek - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazónak - a nyomástartó berendezésre vonatkozó valamennyi engedélyt, bizonylatot, dokumentációt együtt kell tartania és azokat a berendezés selejtezéséig meg kell őriznie.
(4) Az üzemeltető - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazó - köteles a nyilvántartását minden év december 31-ig az évközi változásoknak megfelelően kiegészíteni, módosítani és egy példányát 15 napon belül a bányafelügyelet rendelkezésére bocsátani. Az adatszolgáltatás elektronikus formában is teljesíthető.

A BÁNYAFELÜGYELET FELADATAI

19. § (1) A bányafelügyelet feladata:
a) e rendelet szerinti létesítés (felállítás), átalakítás, javítás, használatbavétel engedélyezése,
b) a rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések 17. § szerinti ellenőrzése,
c) a nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos súlyos üzemzavarok és munkabalesetek külön jogszabály szerinti kivizsgálása.
(2) A bányafelügyelet jogosult a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerint "külön jogszabályban meghatározott hatóság"-ként, piacfelügyeleti hatóságként eljárni a felhatalmazásnak megfelelően e rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések vonatkozásában.
(3)

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt hatályban lévő szabályozások alapján kiadott használatbavételi engedélyeket jelen rendelet alapján kiadott engedélyeknek kell tekinteni.
(3) A használatban lévő nyomástartó berendezésekre a használatbavételi engedély lejártáig az üzemeltetőnek (a biztonsági értékelésre, a vizsgálati tervre, a besorolásra) javaslatot kell készítenie, és nyilvántartásba, illetve tudomásul vétel céljából meg kell küldeni a bányafelügyeletnek. Az engedély lejárta után az új, határozatlan időre szóló engedély kiadásának feltétele az, hogy az engedély lejártának évében az időszakos ellenőrző vizsgálatokat jelen rendelet szerint elvégezzék és a berendezést használatra alkalmasnak minősítsék.
(4) A 8. § (3) bekezdés ab) pontjában és (6) bekezdésében előírt követelmények nem vonatkoznak a 2004. május 1. előtt gyártott, illetve használt berendezések létesítésére.
(5)
(6) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. cikkeinek való megfelelést szolgálja.
21. § E rendeletnek egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 8. § (3) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra ezen törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök

1. számú melléklet a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez

A nyomástartó berendezések veszélyességi osztályba sorolása a hatósági eljárások szempontjából
1. A nyomástartó berendezéseket a 10. § (1) bekezdés szerinti használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása szempontjából e melléklet alkalmazásával kell besorolni.
2. A besorolás a berendezés fajtája, töltetének veszélyessége, a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) és a belső térfogat (V) szorzata, valamint e szorzat egy az 5. pont ábráiban megadott, vastag vonallal jelzett határértéke figyelembevétele alapján történik.
3. Ha a berendezés több nyomással igénybe vett térből áll, a berendezés egyes tereinek besorolásai közül a legszigorúbb adja a berendezés besorolását. Ha egy tér többféle töltetet tartalmaz, a besorolás alapja az a töltet, amelyhez a szigorúbb besorolás tartozik.
4. Az egyes alpontokhoz tartozó ábrák ezen határértékeket szemléltetik. [A diagramban feltüntetett vékony vonalak a 9/2001. (IV. 5.) GM rendeletben meghatározott veszélyességi kategóriák határértékeit mutatják, amelyeknek ezen rendelet szerinti besorolásnál nincs szerepük, csak tájékozódásul szolgálnak.]
5. Besorolás a berendezés fajtája, töltetének veszélyessége, a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) és a belső térfogat (V) alapján:
a) Gáz töltetű nyomástartó edény - az e) pontban meghatározottak kivételével - azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata nagyobb, mint 1 liter és PS × V nagyobb, mint 200 (bar × liter) és töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik (1. ábra).
b) Gáz töltetű nyomástartó edény vagy egyszerű nyomástartó edény - az e) pontban meghatározottak kivételével - azzal jellemezve, hogy
a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata nagyobb, mint 1 liter és PS × V nagyobb, mint 1000 (bar × liter) és töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába (2. ábra).
c) Folyadék töltetű nyomástartó berendezés - az e) pontban meghatározottak kivételével - azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 10 bar, térfogata nagyobb, mint 1 liter és PS × V nagyobb, mint 200 (bar × liter) és töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik (3. ábra).
d) Folyadék töltetű nyomástartó berendezés - az e) pontban meghatározottak kivételével - azzal jellemezve, hogy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 10 bar, térfogata nagyobb, mint 10 liter és PS × V nagyobb, mint 10 000 (bar × liter) és töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába (4. ábra).
e) Túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő, tüzeléssel vagy más módon fűtött, nagyobb, mint 110 °C töltet hőmérsékletű nyomástartó berendezés, továbbá minden nyomással igénybe vett főzőedény, azzal jellemezve, hogy
a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata nagyobb, mint 2 liter és PS × V nagyobb, mint 200 (bar × liter) vagy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 32 bar és töltete gőz, forró víz vagy szerves hőhordozó (5. ábra).

2. számú melléklet a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez

A nyomástartó berendezések létesítési engedélyezési dokumentációjának követelményei

1. A műszaki leírás követelményei

A műszaki leírásnak tartalmaznia kell:
1.1. mindazokat az adatokat, amelyek a nyomástartó berendezés biztonságos telepítésének, üzemeltetésének elbírálásához szükségesek és a rajzdokumentációból nem tűnnek ki,
1.2. a technológiai cél rövid megfogalmazását és adatait, a berendezés helyét a technológiában és igénybevételének jellemzőit,
1.3. a berendezés tervrajzainak megnevezését, rajzszámát, a tervdokumentációhoz tartozó szilárdsági számításra való hivatkozást, az esetlegesen szükséges szakértői, tervezői nyilatkozatokat, indokolt esetben a tartószerkezet, födém, alátámasztások statikai számítását, az alátámasztások, a csatlakozó rendszer, a különböző hatások okozta járulékos terheléseinek számítását és az ezek megfelelőségét igazoló tervezői nyilatkozatot,
1.4. a berendezés alapozására és szerelésére vonatkozó gyártási, vizsgálati, szerelési utasításokat,
1.5. a berendezés vizsgálhatóságát, (vizsgálataira vonatkozó előírásokat) a szilárdsági nyomáspróbához szükséges feltöltés, légtelenítés, ürítés lehetőségét, a berendezéssel együtt üzemelő technológiai egység együttes nyomáspróbáira vonatkozó előírásokat és szempontokat (több nyomástartó berendezést tartalmazó rendszer esetében a műszerezett technológiai folyamatábrát is),
1.6. a meg nem engedett túlnyomás elleni védelem szempontjából együtt üzemelő technológiai egység műszerezett technológiai folyamatábráját, az egyedi és az egységvédelem leírását, a védelmet megvalósító nyomáshatárolók bizonylatait, a nyomáshatárolók által lefúvandó töltetmennyiségekre vonatkozó számítást és a túlnyomáshatárolás megfelelőségét igazoló tervezői nyilatkozatot,
1.7. a berendezés tervezett élettartamát külső-belső korrózió- és erózióvédelmét, a korróziós próbatestek kimunkálására és elhelyezésére vonatkozó előírást, az ezekkel kapcsolatos mérésekre és vizsgálatokra vonatkozó előírásokat.

2. A rajzdokumentáció követelményei

A rajzdokumentációnak tartalmaznia kell:

2.1. A főösszeállítási rajzot, amelyből kitűnik

- az egyes szerkezeti elemek megnevezése, méret, tömeg, minőségi, mennyiségi adatai és esetleges szabványhivatkozásai,
- az adattábla kitöltéséhez és a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok, úgymint a nyomástartó berendezés és gyártójának megnevezése, a gyári szám, a gyártási év, a tervezési, a próba és az engedélyezési nyomás, a térfogat és a hőmérséklethatár,
- valamennyi csonk, nyílás jele, rendeltetése, darabszáma, névleges mérete és nyomása,
- a hegesztett varratok méretezett kialakítása.

2.2. A méretekkel ellátott helyszínrajzot, amelyből kitűnik

- a nyomástartó berendezés elhelyezése,
- egyéb létesítményektől, közlekedési utaktól, épületszerkezetektől stb. való távolsága,
- az előzőektől való esetleges elhatárolása,
- a biztonsági távolság és a védőövezet határai és az ezekkel érintett ingatlanok,
- a kezelésre, a vizsgálatok elvégzésére rendelkezésre álló terület.

2.3. A korrózió, az erózió és a belső vizsgálhatóság figyelembevételével a falvastagság-mérési helyeket (ultrahangos falvastagság-mérési térkép).

3. számú melléklet a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez

Nyomástartó berendezés nyilvántartásának tartalmi követelményei

Az üzemben tartó adatai:
1. A létesítmény helye:
1.1. név, irányítószám, település, utca, házszám:
1.2. helyrajzi szám:
2. A létesítmény üzemeltetője:
2.1. név, irányítószám, település, utca, házszám:
3. A létesítmény tulajdonosa:
3.1. név, irányítószám, település, utca, házszám:
4. A nyomástartó berendezés adatai:
4.1. típus:
4.2. megnevezés:
4.3. töltet:
4.4. gyári szám:
4.5. gyártási év:
4.6. gyártó neve:
4.7. megfelelőségértékelést végző bejelentett szervezet neve:
4.8. a megfelelőségi tanúsítvány száma:
4.9. legnagyobb megengedhető nyomás (PS, bar):
4.10. megengedhető hőmérséklet (TS, °C):
4.11. térfogat (V, liter):
5. Biztonsági szerelvény:
5.1. megnevezés:
5.2. típus:
5.3. gyári szám:
5.4. legutóbbi beállítás időpontja:
6. Nyomástartó berendezés engedélyezési adatai:
6.1. besorolási ábra száma:
6.2. PS × V (bar × liter):
6.3. veszélyességi osztály:
6.4. létesítési engedély száma:
6.5. létesítést engedélyező szerv:
6.6. használatbavételi engedély száma:
6.7. használatot engedélyező szerv:
6.8. használaton kívül helyezés időpontja:
6.9. üzembe helyezés időpontja:
7. Időszakos ellenőrzés adatai:
7.1. felülvizsgálati ciklusidő:
7.2. legutóbbi felülvizsgálat időpontja:
7.3. felülvizsgálatot végző szerv vagy személy megnevezése:
7.3.1. név, irányítószám, település, utca, házszám

4. számú melléklet a 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelethez

A vizsgáló szervezetekre vonatkozó követelmények

I. Személyi feltételek

1. A szervezet vezetője műszaki egyetemi (főiskola) diploma (oklevél) és legalább 3 éves szakirányú gyakorlattal rendelkezzen.
2. A vizsgálatokat végzők feleljenek meg a rendelet 4. §-ában előírt feltételeknek.
3.

II. Tárgyi feltételek

1. A szervezet rendelkezzen a tevékenységi területre vonatkozó rendeletekkel, szabályzatokkal, szabványokkal és egyéb műszaki előírásokkal.
2. A szervezet rendelkezzen továbbá az általa elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó technológiai, műveleti utasításokkal, amelyek a megállapítások kiértékelését is tartalmazzák, azon túlmenően, hogy meghatározzák a végrehajtás módját (esetleg személyi), tárgyi követelményeit.
3. A szervezetnek legyen a tevékenységére vonatkozó (tanúsított) minőségügyi rendszere, amely kiemelten kell, hogy tartalmazza a bizonylatolás rendjére vonatkozó előírásokat.
4. A szervezetnek legyen a tevékenységével okozható kár mértékére vonatkozó felelősségbiztosítása.

III. Szervezeti követelmények

1. A vizsgáló szervezetek nem lehetnek közvetlenül érintettek a rendelet hatálya alá tartozó és az általa ellenőrzött termék tervezésében, gyártásában, forgalmazásában, szerelésében, üzemeltetésében és karbantartásában.
2. A külső vizsgáló szervezet legyen független az érintett felektől, ezáltal "harmadik fél" típusú ellenőrző szolgáltatást biztosítson.
3. Az üzemeltetői vizsgáló szervezet az ellenőrzött terméket tervező, gyártó, forgalmazó, szerelő, üzemeltető vagy karbantartó szervezet különálló és szervezetileg azonosítható része legyen.
4. Az ellenőrzést és az egyéb tevékenységet végző személyzet felelősségét egyértelműen el kell választani, ezt az anyaszervezeten belül a vizsgáló szervezet jegyzőkönyvezési módszerével és szervezeti azonosításával kell megvalósítani.
5. Az üzemeltetői vizsgáló szervezet más üzemeltető szervezetnél nem végezhet időszakos vizsgálatokat. A szervezet nem támaszthat indokolatlan pénzügyi vagy egyéb feltételeket, és eljárásait megkülönböztetés nélkül köteles végezni.

Szolgáltatásaink mobil eszközökön is elérhetőek!

OptiJUS

OptiJUS Android-on OptiJUS iOS-en