Jogi kiadványaink mellett már egyes céginformációs szolgáltatásaink is megvásárolhatók webshopunkban!

Irány a webshop!

OptiJUS Light - jogszabály

1993. évi XXIII. törvény

a Nemzeti Kulturális Alapról

1. § (1) A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti - a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott - elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot - ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.
(2) Az Alap elnöke a miniszter. Az Alap elnöki tisztsége nem ruházható át.
(3) Az Alap alelnökét a miniszter - a Magyar Művészeti Akadémia elnöke (a továbbiakban: az MMA elnöke) véleményének kikérésével - nevezi ki legfeljebb négyévi időtartamra.
2. § (1) Az Alap céljainak megvalósulása érdekében a miniszter elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság az Alap elnökéből, az Alap alelnökéből és tagokból áll. A Bizottság tagjainak egyharmadát a miniszter saját hatáskörében, egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA), további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki.
(2) A Bizottság a miniszter és az MMA elnöke által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.
(3) A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok tagjait és vezetőit. Az irodalmi, a zenei, a képző- az ipar- és tervezőművészeti, valamint az építészeti, továbbá a fotó-, a film- az előadó-, a népművészeti főtematikájú (a továbbiakban: művészeti főtematikájú) állandó szakmai kollégiumokat a miniszter - az MMA elnöke véleményének kikérése után - rendelettel hozza létre, és az MMA elnökének egyetértésével nevezi ki azok vezetőit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes szakmai kollégiumot is létrehozhat.
(4) A miniszter a művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumok tagjainak egyharmadát saját hatáskörben kéri fel az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják.
(4a) A (4) bekezdésben meghatározott állandó szakmai kollégiumokon túli további állandó szakmai kollégiumok összetételének meghatározása során az MMA részvételét biztosítani kell. A miniszter ezen állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben kéri fel az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják.
(4b) Az ideiglenes szakmai kollégium tagjainak és vezetőinek kinevezésénél a miniszter a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet alapján jár el.
(5) Az állandó és az ideiglenes szakmai kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium)- a miniszteri keret kivételével - a Bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, az Alap alelnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. Az Alap alelnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt.
(6) A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben az Alap elnöke vagy alelnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt megsemmisíti, vagy megfontolás végett visszaküldi a szakmai kollégiumnak.
(7) A kollégium feladata a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése.
(8) A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Bizottság döntésekor, ha az ülést a miniszter vezeti, akkor a miniszter szavazata, ha az ülést az Alap alelnöke vezeti, akkor az Alap alelnökének szavazata, illetve kollégiumi döntés esetén a kollégium vezetőjének szavazata dönt.
(9) A Bizottság döntései a kollégiumok számára kötelezőek.
(10) Az Alap alelnöke, a Bizottság és a kollégiumok tagjainak díjazását és költségtérítését a miniszter mint az Alap elnöke állapítja meg
2/A. § (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a miniszter, az Alap alelnöke, valamint a Bizottság tagja.
(2) A miniszternek, az Alap alelnökének, a Bizottság tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozóinak, továbbá bejegyzett élettársának pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani tekintet nélkül arra, hogy a pályázó milyen keretre - beleértve a 7/C. § szerinti keretet is -, vagy melyik kollégiumhoz nyújtotta be pályázatát.
(3) A miniszter, az Alap alelnöke, a Bizottság tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.
(4) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetője esetében az Alap alelnöke, az Alap alelnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.
(5) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, az Alap alelnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztségviselő visszahívására.
2/B. § Az Alapot az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (a továbbiakban: kezelő szerv) kezeli. A kezelő szerv felel a bizottsági és kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht.-ban meghatározott feladatokat.
3. § Az Alap pótlólagos forrást biztosít a célja szerint megvalósítandó feladatokhoz.
4. § (1) Az Alap bevételi forrásai:
a) az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka;
b) a kulturális adó teljes összege;
c) központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök;
d) a jogi személyek és természetes személyek befizetései;
e) költségvetési támogatás;
f) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján felajánlott személyi jövedelemadó meghatározott része;
g) a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvény alapján a közös jogkezelő szervezetektől származó befizetések;
h) egyéb bevételek, ideértve a kezelő szerv által beszedett nevezési díj bevételt is.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt befizetések a Ptk. szerinti közérdekű célra történő kötelezettségvállalásnak minősülnek.
(3) A központi költségvetési előirányzatból évközben átvett pénzeszköz kezelésére, illetve a pályáztatás lebonyolítására az átvétel tárgyában kötött megállapodás rendelkezései az irányadók.
(4) Költségvetési támogatás felhasználását a miniszter e törvényben foglaltaktól eltérően szabályozhatja.
(5) Az Alap bevétele és év végi maradványa, valamint kezelő szervének az Alap kezelésével összefüggő bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)
5. § (1) Az Alap működtetésének szervezeti és eljárási részletszabályait ezen törvény és a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet előírásainak keretei között a miniszter mint az Alap elnöke Ügyrendben állapítja meg.
(2) A pályázatkezelés ügyviteli részletszabályait a kezelő szerv vezetője szabályzatban állapítja meg.
5/A. §
5/B. §
6. § Az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt ötöslottó szerencsejáték játékadó összegének 90 százalékát havonta átutalja az Alap számlája javára. A kulturális adó esetében az állami adóhatóság megbízásából a kincstára befolyt kulturális adó összegét naponta utalja át az Alap számlája javára.
7. § (1) Az Alapból az alábbi célokra adható támogatás:
a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozására, megőrzésére, valamint hazai és határon túli terjesztésére;
b) a kulturális ágazatot érintő évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre;
c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételre;
d) a művészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységekre;
e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek vagy a miniszter által alapított kulturális, művészeti díjakhoz való hozzájárulásra;
f) a nemzetközi tagdíjakra.
(2) Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül felhasználható az Alap és kezelője működésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetére, figyelembe véve a 4. § (3) bekezdés szerinti, valamint a fejezetet irányító szervvel kötött együttműködési megállapodásban rögzített pályázatkezeléssel összefüggő kiadásait is.
7/A. § (1) Az Alap tárgyévi bevételei terhére legfeljebb a tárgyévet követő harmadik év végéig megvalósuló feladatra (programra) vállalható kötelezettség.
(2) Az Alap tárgyévet követő bevételei terhére - éven túli kötelezettségvállalásként - legfeljebb három évre vállalható kötelezettség.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalás legfeljebb az Alap éves bevételi előirányzata 50%-áig terjedhet, amely évenként nem haladhatja meg a 20%-ot.
7/B. § (1) Az Alapból - a kulturális örökségvédelmi célból megítélt támogatás, illetve a 4. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti átadó vagy befizető által meghatározott pályázati célra rendelt támogatás felhasználása kivételével - építési beruházás, felújítás nem támogatható.
(2) Az állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra az Alap keretében nyújtott támogatás legfeljebb 5%-át számolhatja el átalánydíjként a pályázó, vagy a pályázóval történő megállapodás alapján a pénzügyi lebonyolító.
(3) A támogatás törzstőke-, illetve alaptőke-emelésre, valamint egyéb befektetési célra nem fordítható.
7/C. § (1) A miniszter által közvetlenül felhasználható keret a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevétel - a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett - összegének legfeljebb 25%-a (a továbbiakban: miniszteri keret). A tárgyévi miniszteri keret pontos mértékét a miniszter a tárgyévet megelőző év december 15-éig állapítja meg.
(2) A 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt bevétel - a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett - összegének legfeljebb 10%-ának mértékéig a miniszter - a kultúráért felelős államtitkár javaslatára - egyedi elbírálással az ágazati minisztérium irányítása, valamint felügyelete alá tartozó állami fenntartású intézmények számára egyedi kérelem alapján működési támogatást nyújthat.
8. § (1) Az Alapból természetes és jogi személyek, társasházak, egyéni cégek, valamint egyéni vállalkozók igényelhetnek támogatást.
(2) Az Alap kezelője a pályázat nyerteseivel szerződést köt.
9. § (1) Az Alap terhére a támogatás visszatérítendő és részben vagy egészben vissza nem térítendő formában nyújtható.
(2) A támogatások nyílt vagy meghívásos pályázatok útján, illetve - a miniszteri keret felhasználása során vagy kivételesen indokolt esetben - egyedi pályázatok elbírálása alapján - gazdálkodási formától függetlenül - adhatók.
(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti megosztás, valamint a 2. § (4) és (4a) bekezdése szerinti kollégiumok támogatási arányairól a Bizottság az MMA elnöke és a miniszter egyetértésével dönt. A támogatás összegének a művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumok közötti felosztásáról a Bizottság a miniszter és az MMA elnöke egyetértésével dönt.
(4) Az Alapból támogatás kizárólag az Alap kezelőjénél rendszeresített pályázati adatlap kitöltésével igényelhető.
(5) Az Alapból a támogatás folyósítása - a program jellegére, valamint a támogatási összeg nagyságára tekintettel - a támogatási szerződésben meghatározott ütemezésben történik.
(6) Költségvetési szervek esetén az Alapból származó támogatás és azok év végi kötelezettségvállalással terhelt maradványa nem vonható el és évek között átcsoportosítható, valamint a támogatási szerződésben meghatározott elszámolási határidőig felhasználható.
(7)
(8) Az Alap kezelője gondoskodik az Alap terhére juttatott támogatásokra vonatkozó döntések folyamatos nyilvánosságra hozataláról.
9/A. § Az MMA elnökének e törvény szerinti jogai és kötelezettségei nem ruházhatók át és nem delegálhatók tovább.
10. § (1) Ez a törvény 1993. április 1-jén lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy
a) az Alap elnöke és alelnöke feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
b) az alelnöki tisztség megszűnésére, valamint a bizottsági és kollégiumi tagok kinevezésre, jogállásukra és jogviszonyuk megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat,
c) a nevezési díjak megállapításának elveit, valamint
d) a Bizottság és a kollégiumok létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az ideiglenes szakmai kollégiumok tagjai és vezetői kinevezésére vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az állandó szakmai kollégiumokat rendeletével létrehozza.
10/A. § (1) Az e törvénynek a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló 2012. évi CVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 4. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltakat a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságához a 2012. évben befolyt nevezési díjak tekintetében is alkalmazni kell.
(2) A Módtv.-nyel megállapított 4. § (5) és (6) bekezdésben foglaltakat a 2012. évi bevételekkel, valamint a kiadási jogcímek közötti 2012. évi átcsoportosításokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.
(3) A Módtv.-nyel megállapított 7. § (2) bekezdésében foglaltakat a 2012. évben folyamatban levő pályázatokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.
10/B. § (1) Az e törvénynek a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. § (3) bekezdésében, 2. § (4) bekezdésében és 2. § (4a) bekezdésében meghatározott kollégiumi struktúrát 2016. január 1-ig kell létrehozni.
10/C. § (1) A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 2016. december 31-én, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe való beolvadással megszűnik.
(2) A Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlan vagyonon fennálló vagyonkezelői joga 2017. január 1-jén, ingyenesen átszáll az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőre.
(3) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba jogutódlás jogcímén történő bejegyeztetéséről - a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága ingatlan-nyilvántartásban szereplő vagyonkezelői joga törlésének kezdeményezésével együtt - az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő köteles legkésőbb 2017. február 1-jéig gondoskodni.
(4) A vagyoni jogutódlással kapcsolatos részletes rendelkezéseket a felek közötti átadás-átvételi megállapodás rögzíti. Az átadás-átvételi megállapodás elválaszthatatlan mellékletét képezi az átadás-átvétel tárgyát képező ingatlanok azonosító adatokkal történő felsorolása, valamint ingó vagyontárgyak esetében az ingó vagyontárgyakról felvett teljes körű leltár.

Melléklet az 1993. évi XXIII. törvényhez

Szolgáltatásaink mobil eszközökön is elérhetőek!

OptiJUS

OptiJUS Android-on OptiJUS iOS-en