Pécs gazdasági szerepe az elmúlt évtizedekben visszaesett, de a vállalkozások stabilitása és a külföldi befektetők érdeklődése továbbra is jelen van. A pécsi cégek jelentős része hosszú élettartamú, és a város vállalatai közül kettő is szerepel Magyarország 400 legnagyobb vállalata között. Baranya vármegyében az osztrák és német befektetők dominálnak, míg Pécsen erősebb az osztrák és szlovák jelenlét.

Az építőipar stabilizációja irányába mutat az idei év első négy hónapjának gazdasági teljesítménye. Kísért a múlt, további cégszámcsökkenés májusban, közel ezerrel kevesebb vállalkozás az idei évben. A cégalapítási kedv mélyponton, az elmúlt hat év legalacsonyabb aktivitása az első 5 hónapban.

A tavalyi és az idei kényszertörlési eljárások meghatározóak lesznek idén a számok alakulásában. Az elmúlt két évben indított jelentős számú felszámolási és kényszertörlési eljárások ellenére 2023-ban alig haladta meg a cégvezetéstől eltiltott személyek száma a 20 ezret. Bár csekély mértékben, de 2023-ban ismét csökkenő tendenciát mutat az újonnan eltiltott magánszemélyek száma, amiben fordulat várható 2024-ben.

Az elmúlt három évet vizsgálva, rendre közel negyedmillió vállalkozás nyújtja be a pénzügyi beszámolóját májusban az OPTEN adatai szerint. Év elejétől május végéig jellemzően 5 cégből 4 leadja a beszámolóját. A pénzügyi beszámolóra vonatkozó határidő elmulasztása komoly szankciókkal járhat.

Egyre többet költünk szabadidős tevékenységre, 2022-ben 50%-kal magasabb értékben, mint korábban. A szektorban lévő vállalkozások csökkenő száma mellett a foglalkoztatás növekedett, és 2022-ben 10 % feletti átlagos árbevétel arányos nyereséget értek el.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.

Az idei év első negyedévében továbbra is tapasztalhatók a gazdaság gyengélkedésére utaló jelek a cégtrendben. A cégvilágot elsődlegesen jelenleg a cégalapítási kedv visszaesése jellemzi, kivéve a feldolgozóipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektort. Emellett megfigyelhető a cégbírósági eljárások számának mérséklődése. Az építőipar ugyanakkor továbbra is magas aktivitási szinten működik.

Győr és Győr-Moson-Sopron vármegye 8 céget is magáénak tud a 200 legnagyobb árbevételű céglistából. Győrben minden 17. lakosra jut egy vállalkozás. A személyi jellegű ráfordítások értéke Győrben harmadával magasabb, mint az országos átlag. Számukat tekintve az osztrák befektetők vannak jelen legnagyobb számban a vármegyében.

A milliárdos árbevételű cégek számához további 200 céggel járultak hozzá a női vállalkozások az elmúlt két évben. Az idősebb korosztályok felé haladva folyamatosan nő a hölgyek aránya a menedzsmentben, de várhatóan az ESG előretörésével a jövőben a számuk tovább nőhet.

A stagnáló és csökkenő cégszámok mellett az elmúlt öt évben 50%-kal nőtt a milliárdos árbevételt realizáló vállalkozások száma. A legnagyobb kihívással a nagykereskedelemnek kellett szembenéznie. Minden második megszűnt milliárdos árbevételű cég 10 évnél idősebb volt.

Az idősebb cégek térhódítása, a 25 évet megélt vállalkozások száma 2018-hoz képest majdnem háromszorosára nőtt, mára közelítve a 77 ezret. A vállalkozási környezet változik, és a megszűnési arányok ellenére a tapasztaltabb vállalkozások stabilan állják a sarat. A magánszemély tulajdonosok száma csökkent, mintegy 200 ezerrel kevesebben vesznek részt a társas vállalkozások tulajdonosi körében.

Bizonytalan, hogy az építőipar hullámvölgyben vagy mélyrepülésben van.

2022-ben minden hatodik vállalkozás, ami tisztán hazai érdekeltségű és milliárdos árbevételt ért el Magyarországon, új szereplője ennek a körnek. A külföldi befolyású cégek aránya tovább csökkent, jelenleg a milliárdos árbevételt meghaladó cégek között 26%, míg a 100 millió feletti vállalkozásoknál csak 10%.

Az Országgyűlés elfogadta, hogy december első pénteke a Magyar Vállalkozók Napja. Magyarországon öt emberre jut egy vállalkozás, összesen 1,9 millió vállalkozás működik. Az egyszemélyes vállalkozások a legelterjedtebbek (kétharmad részarányban). A társas vállalkozások körében a cégek tulajdonosainak száma közelíti a 630 ezer főt. A vállalkozói szféra nem korfüggő, az X generáció jelenleg dominál, de az Y generáció térnyerése látványos.

Az építőipari termelés szeptemberben 4,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari cégek száma októberben kismértékben csökkent. Az alapítási aktivitás alacsony maradt, idén mindössze alig több mint 4 ezer új vállalkozás kezdte meg tevékenységét, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb száma. Az egyéni vállalkozók száma elérte a 85,5 ezret, ugyanakkor az újonnan alapított egyéni vállalkozások száma idén jelentős mértékben csökkent. A közeljövőben várhatóan tovább folytatódik a cégszámcsökkenés.

A fiatalabb – Y és Z – generációk térnyerése egyre növekszik, ellentétben a csökkenő cégtrenddel, súlyuk folyamatosan emelkedik. A Baby boom és az X generációs vállalkozók száma 2022-ben 16,5 ezerrel csökkent. Ezzel szemben a nagyvállalati körben az X generáció nemcsak a tulajdonosok között, hanem a vállalatok vezető beosztásaiban is növelte jelenlétét.

Bár nem látnak több okot a bizakodásra, úgy tűnik nem hagyják magukat eltántorítani pozitív jövőképüktől a hazai progresszív cégvezetők. Gyors szeptemberi hangulatfelmérés után ismét elkészült az OPTEN-Bridge Budapest Jövőkép Mátrix gyorselemzése, mely 100 progresszív hazai cégvezető válaszait vizsgálta. A megkérdezett cégtulajdonosok és felsővezetők egy 10-es skálán 6,9 pontra értékelik a jelenlegi és 7,2 pontosra a jövőbeni helyzetük. Az iparban dolgozó vállalatvezetők jelenleg a legpozitívabbak, a növekedésre azonban a szolgáltatási szektorban látják a legnagyobb potenciált. Az, hogy az építőiparban baj van, már vitathatatlan. Először ebben a szektorban fordultak ugyanis negatívba az érzetek. Itt mind a jelen-, mind a jövőkép 4,8 pontos átalagértékre süllyedt. Úgy látszik, hogy az építőipar feletti fekete felhők egyelőre nem akarnak oszlani.

Az OKHK konferencia idén is a kockázatkezelés és a hitelmenedzsment témakörét tárgyalta, különös hangsúlyt fektetve a fenntarthatóság szerepére.

Az elmúlt három év kihívásokkal teli időszak volt a családi vállalkozások számára, számuk 15%-kal visszaesett 2020-hoz képest. Ugyanakkor évről évre egyre több hazai vállalkozás éri el az éves egy milliárd forintos árbevételi küszöböt, beleértve a családi vállalkozásokat is. Továbbra is majdnem minden ötödik „milliárdos" vállalkozásban olyan személyek vesznek részt, akik között családi kapcsolatok is felfedezhetők ügyvezetői szinten.

Augusztusban az építőipari cégtrend hibernált állapotot mutatott. A szezonálisan jellemzően amúgy is alacsonyabb alapítási kedv tovább csökkent, a megszűnések viszont nőttek, amik így nem követték a szokásos szezonális trendet. Az új eljárásokon belül a felszámolások aránya meghaladta az 50%-ot, melyeknek egy jelentős része már nem a járványhoz köthető. Augusztus tovább erősítette az építőipar változó tendenciáit.

Júliusban az építőipari vállalkozások száma 100-zal csökkent. Ez összefüggésben állhat az ágazat gazdasági kihívásaival, különösen a felszámolási és kényszertörlési eljárások növekedésével. Több mint 400 új felszámolási eljárás indult júliusban, az idei eljárások száma már majdnem másfélszerese a tavalyinak. A felszámolási eljárások növekedése elsősorban a korábbi magas kényszertörlési eljárások miatt következett be.

Ki nyer a gazdasági lehetőségek színpadán? Az adatok szerint a kisebb, 100-500 fős települések 20%-a kínál adómentességet, míg a nagyobbak közül kevesebb, csak minden tizedik. Az iparűzési adómentes körben működő vállalatok árbevétele dinamikusan nőtt 2019-ről 2022-re, átlagban 37%-kal és több vármegyében, mint pl. Bács-Kiskun, Fejér és Nógrád a növekedés még ezt is meghaladta, derül ki az OPTEN adataiból. Mindazonáltal, az összes vállalkozás csupán 3%-a működik adómentes környezetben, így ezek a számok összességében nem formálják át jelentősen az országos gazdasági képet.

A csökkenő új szerződések volumene és a cégszám stagnálása arra utalnak, hogy az építőipar további visszaesés előtt áll. A megszűnések száma 6 éves rekordot döntött, míg az új cégalapítások száma jelentősen elmarad az elmúlt évekhez képest. Az új felszámolási és végelszámolási eljárások száma is kiugróan magas, ami tovább súlyosbítja az építőipari vállalkozások helyzetét.

Az elmúlt két hónapban a cégalapítások száma alacsonyabb volt, mint a megszűnő cégeké, de a különbség mértéke fokozatosan csökken. A májusi cégalapítások elmaradtak az elmúlt hat év szezonális átlagától, míg a megszűnések száma is csökkent az előző hónaphoz képest, de még mindig meghaladja a szezonális átlagot. Az új felszámolási eljárások száma rekordmagasan.

Az építőiparban márciusban érezhetően felélénkült a cégalapítási kedv, és a megszűnések száma is alacsonyabb volt, mint az előző időszakokban. Áprilisban azonban éppen ellenkezőjére fordult a trend, és emellett kevesebb cég alakult, mint amennyi megszűnt. Ugyanakkor az új eljárások száma megugrott, különösen a felszámolási és végrehajtási eljárások terén, ami arra utalhat, hogy a szektorban működő cégeknek előfordulhatnak pénzügyi nehézségeik is.