Címke: statisztika

Győr és Győr-Moson-Sopron vármegye 8 céget is magáénak tud a 200 legnagyobb árbevételű céglistából. Győrben minden 17. lakosra jut egy vállalkozás. A személyi jellegű ráfordítások értéke Győrben harmadával magasabb, mint az országos átlag. Számukat tekintve az osztrák befektetők vannak jelen legnagyobb számban a vármegyében.

A milliárdos árbevételű cégek számához további 200 céggel járultak hozzá a női vállalkozások az elmúlt két évben. Az idősebb korosztályok felé haladva folyamatosan nő a hölgyek aránya a menedzsmentben, de várhatóan az ESG előretörésével a jövőben a számuk tovább nőhet.

A stagnáló és csökkenő cégszámok mellett az elmúlt öt évben 50%-kal nőtt a milliárdos árbevételt realizáló vállalkozások száma. A legnagyobb kihívással a nagykereskedelemnek kellett szembenéznie. Minden második megszűnt milliárdos árbevételű cég 10 évnél idősebb volt.

Az idősebb cégek térhódítása, a 25 évet megélt vállalkozások száma 2018-hoz képest majdnem háromszorosára nőtt, mára közelítve a 77 ezret. A vállalkozási környezet változik, és a megszűnési arányok ellenére a tapasztaltabb vállalkozások stabilan állják a sarat. A magánszemély tulajdonosok száma csökkent, mintegy 200 ezerrel kevesebben vesznek részt a társas vállalkozások tulajdonosi körében.

Bizonytalan, hogy az építőipar hullámvölgyben vagy mélyrepülésben van.

2022-ben minden hatodik vállalkozás, ami tisztán hazai érdekeltségű és milliárdos árbevételt ért el Magyarországon, új szereplője ennek a körnek. A külföldi befolyású cégek aránya tovább csökkent, jelenleg a milliárdos árbevételt meghaladó cégek között 26%, míg a 100 millió feletti vállalkozásoknál csak 10%.

Az Országgyűlés elfogadta, hogy december első pénteke a Magyar Vállalkozók Napja. Magyarországon öt emberre jut egy vállalkozás, összesen 1,9 millió vállalkozás működik. Az egyszemélyes vállalkozások a legelterjedtebbek (kétharmad részarányban). A társas vállalkozások körében a cégek tulajdonosainak száma közelíti a 630 ezer főt. A vállalkozói szféra nem korfüggő, az X generáció jelenleg dominál, de az Y generáció térnyerése látványos.

Az építőipari termelés szeptemberben 4,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az építőipari cégek száma októberben kismértékben csökkent. Az alapítási aktivitás alacsony maradt, idén mindössze alig több mint 4 ezer új vállalkozás kezdte meg tevékenységét, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb száma. Az egyéni vállalkozók száma elérte a 85,5 ezret, ugyanakkor az újonnan alapított egyéni vállalkozások száma idén jelentős mértékben csökkent. A közeljövőben várhatóan tovább folytatódik a cégszámcsökkenés.

A fiatalabb – Y és Z – generációk térnyerése egyre növekszik, ellentétben a csökkenő cégtrenddel, súlyuk folyamatosan emelkedik. A Baby boom és az X generációs vállalkozók száma 2022-ben 16,5 ezerrel csökkent. Ezzel szemben a nagyvállalati körben az X generáció nemcsak a tulajdonosok között, hanem a vállalatok vezető beosztásaiban is növelte jelenlétét.

Bár nem látnak több okot a bizakodásra, úgy tűnik nem hagyják magukat eltántorítani pozitív jövőképüktől a hazai progresszív cégvezetők. Gyors szeptemberi hangulatfelmérés után ismét elkészült az OPTEN-Bridge Budapest Jövőkép Mátrix gyorselemzése, mely 100 progresszív hazai cégvezető válaszait vizsgálta. A megkérdezett cégtulajdonosok és felsővezetők egy 10-es skálán 6,9 pontra értékelik a jelenlegi és 7,2 pontosra a jövőbeni helyzetük. Az iparban dolgozó vállalatvezetők jelenleg a legpozitívabbak, a növekedésre azonban a szolgáltatási szektorban látják a legnagyobb potenciált. Az, hogy az építőiparban baj van, már vitathatatlan. Először ebben a szektorban fordultak ugyanis negatívba az érzetek. Itt mind a jelen-, mind a jövőkép 4,8 pontos átalagértékre süllyedt. Úgy látszik, hogy az építőipar feletti fekete felhők egyelőre nem akarnak oszlani.

Az OKHK konferencia idén is a kockázatkezelés és a hitelmenedzsment témakörét tárgyalta, különös hangsúlyt fektetve a fenntarthatóság szerepére.

Az elmúlt három év kihívásokkal teli időszak volt a családi vállalkozások számára, számuk 15%-kal visszaesett 2020-hoz képest. Ugyanakkor évről évre egyre több hazai vállalkozás éri el az éves egy milliárd forintos árbevételi küszöböt, beleértve a családi vállalkozásokat is. Továbbra is majdnem minden ötödik „milliárdos" vállalkozásban olyan személyek vesznek részt, akik között családi kapcsolatok is felfedezhetők ügyvezetői szinten.

Augusztusban az építőipari cégtrend hibernált állapotot mutatott. A szezonálisan jellemzően amúgy is alacsonyabb alapítási kedv tovább csökkent, a megszűnések viszont nőttek, amik így nem követték a szokásos szezonális trendet. Az új eljárásokon belül a felszámolások aránya meghaladta az 50%-ot, melyeknek egy jelentős része már nem a járványhoz köthető. Augusztus tovább erősítette az építőipar változó tendenciáit.

Júliusban az építőipari vállalkozások száma 100-zal csökkent. Ez összefüggésben állhat az ágazat gazdasági kihívásaival, különösen a felszámolási és kényszertörlési eljárások növekedésével. Több mint 400 új felszámolási eljárás indult júliusban, az idei eljárások száma már majdnem másfélszerese a tavalyinak. A felszámolási eljárások növekedése elsősorban a korábbi magas kényszertörlési eljárások miatt következett be.

Ki nyer a gazdasági lehetőségek színpadán? Az adatok szerint a kisebb, 100-500 fős települések 20%-a kínál adómentességet, míg a nagyobbak közül kevesebb, csak minden tizedik. Az iparűzési adómentes körben működő vállalatok árbevétele dinamikusan nőtt 2019-ről 2022-re, átlagban 37%-kal és több vármegyében, mint pl. Bács-Kiskun, Fejér és Nógrád a növekedés még ezt is meghaladta, derül ki az OPTEN adataiból. Mindazonáltal, az összes vállalkozás csupán 3%-a működik adómentes környezetben, így ezek a számok összességében nem formálják át jelentősen az országos gazdasági képet.

A csökkenő új szerződések volumene és a cégszám stagnálása arra utalnak, hogy az építőipar további visszaesés előtt áll. A megszűnések száma 6 éves rekordot döntött, míg az új cégalapítások száma jelentősen elmarad az elmúlt évekhez képest. Az új felszámolási és végelszámolási eljárások száma is kiugróan magas, ami tovább súlyosbítja az építőipari vállalkozások helyzetét.

Az elmúlt két hónapban a cégalapítások száma alacsonyabb volt, mint a megszűnő cégeké, de a különbség mértéke fokozatosan csökken. A májusi cégalapítások elmaradtak az elmúlt hat év szezonális átlagától, míg a megszűnések száma is csökkent az előző hónaphoz képest, de még mindig meghaladja a szezonális átlagot. Az új felszámolási eljárások száma rekordmagasan.

Az építőiparban márciusban érezhetően felélénkült a cégalapítási kedv, és a megszűnések száma is alacsonyabb volt, mint az előző időszakokban. Áprilisban azonban éppen ellenkezőjére fordult a trend, és emellett kevesebb cég alakult, mint amennyi megszűnt. Ugyanakkor az új eljárások száma megugrott, különösen a felszámolási és végrehajtási eljárások terén, ami arra utalhat, hogy a szektorban működő cégeknek előfordulhatnak pénzügyi nehézségeik is.

A járvány második évében elindult a visszarendeződés a szabadidős tevékenységet folytató cégek körében, mind a nyereség, mind a saját tőke nemcsak az előző évhez, de a járványt megelőző évekhez képest is növekedett. Ugyanakkor árnyalta és jelenleg is árnyalja a képet a cégszám 8 %-os, míg a foglalkoztatottak mintegy 9 %-os csökkenése 2019-hez viszonyítva. A kérdés, hogy a szektor tisztulása vagy szűkülése jellemzi-e a területet.

Átfordult a cégvezetéstől újonnan eltiltott magánszemélyek számában tartó hároméves csökkenő tendencia, 60%-kal nőtt 2022-ben ezen személyek száma. A cégvezetéstől újonnan eltiltott személyek számának növekedése ellenére az összességében eltiltottak száma 40 ezerről 30 ezer fő alá csökkent 2022-ben.

Nem jellemezte magas cégfluktuáció a faipari szektort 2022-ben, alapvetően stagnált az itt működő cégek száma. Az amúgy sem magas egyéni vállalkozók köre tovább csökkent 2022-ben közel 100 fővel. A jövő rövidtávon várhatóan nem hoz jelentős kiugrást, 2023-ban csökkenő cégszámmal érdemes számolni.

Az építőipari termelés ugyan 2022-ben bővült 3 %-kal, azonban az év második felében már voltak látható jelek a csökkenésre, ami januárban meg is mutatkozott. 2023 januárjában 5 év óta először 13 %-kal kevesebb cég alakult az építőiparban, mint amennyi megszűnt. A februári cégalapítások száma szezonálisan a legalacsonyabb volt az elmúlt öt évben.

A trendforduló előjelei már látszanak az ágazatban, 15 %-kal kevesebb céget alapítottak tavaly, mint a rekordévnek számító 2021-ben, viszont 67 %-kal nőtt a törlések száma.

Az új KATA szabályok hatálybalépése az építőipart sem hagyták érintetlenül. Már a hatálybalépés előtti hónapban 3740 építőipari egyéni vállalkozó szűntette meg tevékenységét, ami a szektorban működő egyéni vállalkozók 5 százaléka.

A 2015-ös termelési volumen adatokat 57 százalékkal haladja meg jelenleg az építőipar, és a friss adatok alapján a közeljövő is bíztatóan alakul. A cégalapítási arány is 25 százalékkal a COVID előtti szint felett van, de kérdéses, meddig tart ki a lendület.

icon_rendezveny icon_sajtoszoba icon_szakertoanyagok