Meglódultak a felszámolási eljárások! Fizetésképtelenséget jelez vagy Covid utóhatás?
2022.11.29
|
cégalapítás
céginformáció
cégtörlés
cfi
felszámolás
A felszámolási eljárások változása uralja októberben a cégtrendet, 1000 felett a megindított eljárások száma. Ez közel négyszerese az előző évi hasonló időszaknak, de az utolsó „békeévi” hasonló időszakhoz – 2019 – képest is háromszoros a növekedés. Az elmúlt öt év „legerősebb” hónapja lett felszámolási eljárások indítása tekintetében az október.
Egyfajta visszarendeződés jellemezte az októberi cégtrendet, mind az eljárások megindításában, mind az alapítások, megszűnések esetében. A KATA miatti szeptemberi szélvihar elülni látszik, de a december és január hónapok még tartogathatnak meglepetést, hiszen az év végi beszámolókat sok esetben felhasználják tevékenységet záró beszámolónak a cégek, ezzel mentesülve a két beszámoló készítésének költségei alól. Ami jelen esetben figyelemfelkeltő az OPTEN adatbázisa alapján, az a felszámolási eljárások számának dinamikus növekedése. Mindez nem csak októberre, de már szeptemberre is igaz volt, amikor a fókusz leginkább a KATA változáshoz kapcsolódó végelszámolásokra irányult.
Októberben megfordult az 5 hónapja tartó trend, így a cégmegszűnések száma 4%-kal meghaladta az újonnan alapított cégek számát. A megszűnt cégeken belül mostanáig a kényszertörléssel megszüntetettek voltak a meghatározók, de októberben a végelszámolási eljárással törölt cégek vették át a stafétabotot, 41% -kal részesedve a megszűnésekből.
Az elmúlt időszakban és években számos tényező tépázta a gazdaságot. A COVID 2020-ban és 2021-ben Damoklész kardjaként lebegett a vállalkozások feje felett, amit 2022-ben felváltott a háborús helyzet, az európai energiaválság, a magas infláció, az árfolyamingadozás és még számos tényező. A számok mögé nézve az látható, hogy a szeptemberi és októberi kiugró növekedés a felszámolásokban részben COVID utóhatás, részben azonban már a fizetésképtelenség felerősödése.
A kényszertörlési eljárásokra vonatkozó moratórium 2021 nyarán megváltozott, aminek eredményeként, az azt követő hónapokban jelentősen megnövekedett ezen eljárások száma. Egy-egy eljárás esetében átlagosan minimum 1-1,5 évre van szükség ahhoz, hogy egy céget töröljenek a cégjegyzékből, de az is hónapokat vesz igénybe, hogy egy céggel szemben indított eljárás átforduljon egy másik eljárásba (pl. kényszertörlésből felszámolásba).
A 2022 szeptemberi és októberi, induló felszámolási eljárások cégeinek mintegy 60%-a a moratóriumot követő fél éven belül került kényszertörlési eljárás alá, amely idén szeptemberben, októberben fordult át felszámolási eljárásba. A COVID utóhatását erősíti, hogy az októberben induló felszámolási eljárásokban leginkább érintett nemzetgazdasági ágak erőteljes kapcsolatot mutatnak a COVID alatt veszélyeztetett ágazatokkal.
Az elmúlt időszakban és években számos tényező tépázta a gazdaságot. A COVID 2020-ban és 2021-ben Damoklész kardjaként lebegett a vállalkozások feje felett, amit 2022-ben felváltott a háborús helyzet, az európai energiaválság, a magas infláció, az árfolyamingadozás és még számos tényező. A számok mögé nézve az látható, hogy a szeptemberi és októberi kiugró növekedés a felszámolásokban részben COVID utóhatás, részben azonban már a fizetésképtelenség felerősödése.
A kényszertörlési eljárásokra vonatkozó moratórium 2021 nyarán megváltozott, aminek eredményeként, az azt követő hónapokban jelentősen megnövekedett ezen eljárások száma. Egy-egy eljárás esetében átlagosan minimum 1-1,5 évre van szükség ahhoz, hogy egy céget töröljenek a cégjegyzékből, de az is hónapokat vesz igénybe, hogy egy céggel szemben indított eljárás átforduljon egy másik eljárásba (pl. kényszertörlésből felszámolásba).
A 2022 szeptemberi és októberi, induló felszámolási eljárások cégeinek mintegy 60%-a a moratóriumot követő fél éven belül került kényszertörlési eljárás alá, amely idén szeptemberben, októberben fordult át felszámolási eljárásba. A COVID utóhatását erősíti, hogy az októberben induló felszámolási eljárásokban leginkább érintett nemzetgazdasági ágak erőteljes kapcsolatot mutatnak a COVID alatt veszélyeztetett ágazatokkal.
Októberben 1.252 db céggel szemben indult felszámolás, ami 20%-kal haladta meg a szeptemberi új eljárásokat, és közel négyszerese az előző év hasonló időszakának. Nem elhanyagolható tényező, hogy ha az elmúlt öt év egyes hónapjait vizsgáljuk, akkor nem találunk olyan hónapot, ahol az indított felszámolási eljárások akár csak megközelítenék az idei szeptemberi vagy októberi számokat.
Az októberi új felszámolási eljárások aránya az ágazatban működő cégekhez viszonyítva jellemzően 0,3%, kivéve az építőipart, ahol a legmagasabb ez az érték – 0,5% –, míg a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység esetében mindössze 0,1%-ról beszélhetünk.
Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője kiemelte: „Bár tömeges fizetésképtelenségről még nem beszélnek a számok, de figyelemmel a szeptemberi és októberi adatokra, a cégek nem lazíthatnak, továbbra is nyitott szemmel kell járniuk.” Hozzátette: „Az építőipar egyre nagyobb nehézségekkel küzd az állami beruházások visszafogása és egyéb tényezők miatt, míg számos elemzés az alapszükségletek kielégítésén kívüli kereskedelem nehézségeiről beszél, és az energiaválság sem gyakorol jótékony hatást számos energiaintenzív területen.”
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) októberi értéke átlagosan 9-10 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Vas, Bács-Kiskun és Békés megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Nógrád megye produkálta.
Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője kiemelte: „Bár tömeges fizetésképtelenségről még nem beszélnek a számok, de figyelemmel a szeptemberi és októberi adatokra, a cégek nem lazíthatnak, továbbra is nyitott szemmel kell járniuk.” Hozzátette: „Az építőipar egyre nagyobb nehézségekkel küzd az állami beruházások visszafogása és egyéb tényezők miatt, míg számos elemzés az alapszükségletek kielégítésén kívüli kereskedelem nehézségeiről beszél, és az energiaválság sem gyakorol jótékony hatást számos energiaintenzív területen.”
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) októberi értéke átlagosan 9-10 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Vas, Bács-Kiskun és Békés megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Nógrád megye produkálta.
Opten – CFI megyénként, 2022. október
| Megye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten – CFI |
| Vas | 23 | 13 | 4 | 5,31% |
| Bács-Kiskun | 64 | 46 | 84 | 7,25% |
| Békés | 23 | 25 | 10 | 7,49% |
| Zala | 33 | 29 | 30 | 7,58% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 55 | 55 | 99 | 7,71% |
| Tolna | 24 | 20 | 13 | 7,80% |
| Győr-Moson-Sopron | 67 | 69 | 23 | 8,74% |
| Veszprém | 51 | 41 | 25 | 8,89% |
| Somogy | 39 | 38 | 13 | 9,21% |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 43 | 29 | 10 | 9,43% |
| Fejér | 75 | 47 | 62 | 9,49% |
| Pest | 351 | 266 | 41 | 9,80% |
| Komárom-Esztergom | 39 | 54 | 78 | 9,89% |
| Hajdú-Bihar | 62 | 84 | 132 | 9,97% |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 58 | 64 | 149 | 10,35% |
| Baranya | 58 | 65 | 21 | 10,37% |
| Csongrád-Csanád | 58 | 77 | 53 | 11,04% |
| Nógrád | 27 | 14 | 13 | 11,08% |
| Heves | 40 | 42 | 38 | 11,38% |
| Főváros | 923 | 1126 | 354 | 14,40% |
| ÖSSZESEN | 2 113 | 2 204 | 1 252 |