Közlemények

Mennyire extra az extraprofit?

Mennyire extra az extraprofit?

A kormány által bejelentett extraprofitadók alapja a gazdasági adatok alapján bizonyos szektorokban körvonalazódó profitnövekedés. De mennyire extra az extraprofit? Az OPTEN az érintett ágazatokat elemezte az elmúlt évek pénzügyi adatai alapján.

A családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a rezsicsökkentés megvédése érdekében háborús veszélyhelyzetet hirdetett a kormány május 24-én.
A kormány úgy határozott, hogy új költségvetési alapokat hoz létre, ahonnan a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit finanszírozza. Két évre vonatkozóan kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Május 26-án kiderültek az intézkedések és különadók részletei is. A két alap idén összesen 900 milliárd forint, ebből a rezsivédelmi 700, a honvédelmi 200 milliárd - ismertette Nagy Márton. Ez jövőre emelkedhet a miniszter szerint.

A különadókkal a cél, hogy a nagyobb szektorokat adóztassák, a kormány kommunikációjában erősen megjelenő extraprofitra hivatkozva.

A 8 szektor, ahol a külön adók megjelennek 2022-ben és 2023-ban a következők:
 
Ágazat (mrd Ft)
Bankszektor 250
Tranzakciós illeték 50
Biztosítási szektor 50
Energiaszektor 300
Kiskereskedelem 60
Telekommunikáció 40
Légitársaságok 30
Gyógyszerforgalmazók 20
Reklámadó* 15

Hogyan érintheti a kormány intézkedése a piaci szereplőket?

Bankok

 
 
A 10 legnagyobb (2020-as mérlegfőösszeg alapján) magyarországi bank mindegyikéről elmondható, hogy bár bevételeleik növekedtek, eredményességük 2019-ről 2020-ra csökkent. Ez leginkább a koronavírus elhúzódó hatásaival, a hitelezési veszteségekkel, illetve a hitel törlesztési moratóriummal magyarázhatók. Továbbra is nyitott kérdés marad, hogy a bejelentett különadók, milyen mértékben fogják vissza majd a bankok nyereségességét és hogyan igyekeznek majd pótolni azt.
 

A bankok ágazatának (6419 - Egyéb monetáris közvetítés) bevételei[1] 2020-ban összesen 1810 milliárd Ft-ra tehetők, az itt működő vállalatok adózott eredménye pedig 191 milliárd Ft-ra.
 
A kormány május 26-i bejelentése alapján 2022-ben és 2023-ban is 250+50 milliárd Ft-ot szeretne külön adók formájában beszedni az említett ágazatból. Bár feltételezhetjük, hogy a gazdaság élénkülése miatt a bankok is nagyobb eredményeséggel működtek 2021-ben, ennek pontos eredményét a 2021-es beszámolókban láthatjuk majd.

A portfolio.hu becslései szerint az OTP csoport tagjai 86 milliárd, a Magyar Bankholding tagjai 41 milliárd Ft extraprofitadót fizethetnek, emellett nő a tranzakciós illetékfizetési kötelezettségük is.
 

Energiaszektor
 
Az energiaszektorba[2] tartozó vállalkozások 2020-as évi beszámolóiból jól látszik, hogy a szektor eredményességét nagyon erősen befolyásolta a koronavírus járvány. A 10 legnagyobb szereplő adózott eredménye jelentősen csökkent vagy akár negatívba is fordult.
 

 
Valamint elmondható, hogy az egész szektor megtorpant ebben az időszakban.
 

A szektorra kiszabott különadó kiemelten fogja érinteni a MOL-t. A már leadott 2021-es beszámolók alapján viszont már sokkal pozitívabb képet fest a vállalatok árbevétele és adózott eredménye, a kilábalás a szektorban erőteljes. A MOL esetében a 2020-as 70 milliárd Ft-os veszteség már 409 milliárd Ft-os eredménnyé növekedett.
 
Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója elmondta: “az extraprofit értelmezésénél mindenképp érdemes hosszabb idősorokat elemezni, hiszen egy 2019-hez viszonyított növekedés néhány ágazatban csupán a köztes 2 év vesztesége utáni túlélést teszi lehetővé.” - hozzátette: “a jelenlegi inflációs környezetben jelentős különbség van a bevétel/nyereség nominális és reálértéke között is.”
 

Kiskereskedelem

A kiskereskedelemben, a bevételek arányaiban emelik a jelenlegi adókulcsokat:
 
  • 100 milliárd bevétel felett 2,7% a jelenlegi kulcs, ez 4,1%-ra módosul,
  • 30-100 milliárd között: 0,4% az adó ez 1%-ra emelkedik,
  • 500 millió-30 milliárd forint közötti bevételnél változatlan marad az adókulcs
 
Az adókulcsok emelése a nagy kiskereskedelmi láncok közül az alábbiakat érinthetik leginkább:
 
Beszámoló éve 2018 2019 2020
TESCO-GLOBAL Zrt.      
Értékesítés nettó árbevétele (Ft)
622 123 000 000   602 433 000 000 590 954 000 000
Adózott eredmény (Ft)
31 782 000 000 31 804 000 000  -1 574 000 000
SPAR Magyarország Kft.      
Értékesítés nettó árbevétele (Ft)
523 400 000 000 575 589 000 000 631 451 000 000
Adózott eredmény (Ft)
19 877 000 000 16 397 000 000 11 741 000 000
Lidl Magyarország Bt.      
Értékesítés nettó árbevétele (Ft)
445 116 000 000 552 461 000 000 668 298 000 000
Adózott eredmény (Ft)
26 505 000 000 28 604 000 000 28 435 000 000
AUCHAN MAGYARORSZÁG Kft.      
Értékesítés nettó árbevétele (Ft)
257 383 000 000 332 817 000 000 356 534 000 000
Adózott eredmény (Ft)
6 457 000 000 2 861 000 000 6 630 000 000
Penny-Market Kft.      
Értékesítés nettó árbevétele (Ft)
239 237 350 000 268 723 578 000 307 396 675 000
Adózott eredmény (Ft)
2 451 813 000 4 205 109 000 4 701 315 000
ALDI MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER Bt.      
Értékesítés nettó árbevétele (Ft)
208 365 568 000 246 079 230 000 292 308 828 000
Adózott eredmény (Ft)
5 171 417 000 7 371 759 000 11 528 381 000
UNIÓ COOP Zrt.      
Értékesítés nettó árbevétele (Ft)
32 013 878 000 33 620 970 000 36 368 750 000
Adózott eredmény (Ft)
1 012 923 000 878 209 000 1 385 143 000
 
A nagy kiskereskedelmi láncok jellemzően tudták növelni bevételeiket és eredményességüket az elmúlt években. Ez alól kivételt képez a Tesco, mely negatív értékkel zárta eredményét 2020-ban.
 
Jelen pillanatban 2023-ig tervezik az ismertetett különadókat, de Nagy Márton elmondta, hogy a bizonytalan környezetben az a cél, hogy a magyar gazdaság válságálló képessége javuljon
„Hogy 2023-ban mi lesz, azt meglátjuk majd” – mondta Nagy Márton.

Ezek alapján feltételezhető, hogy a vállalatok úgy értékelik, hogy az említett lépések tartósan hatással lesznek a működésükre, és ehhez az új normához igazítják tevékenységüket. Mivel profitorientált szektoroktól beszélünk, ezért könnyen megeshet, hogy ezeket az extra terhet tovább hárítják, illetve a beruházási és befektetési terveiket átértékelik.

Nagy Márton elmondása szerint a kormány elvárja, hogy a vállalatok ne hárítsák át ezeket az adókat, ezért nem számolnak inflációs és növekedési hatással. Nagy Márton szerint az adók áthárítását a vállalatok profitjának növekedésével lehet majd ellenőrizni.





[1] A bankok mérlegében nem jelenik meg az értékesítés nettó árbevétele, ez az összeg az Opten saját logikája alapján készül a beszámoló sorok bevételként értelmezhető sorainak összege alapján
[2] Energiaszektorba soroljuk a 0910 Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás, 1920 Kőolaj -feldolgozás, 3511 Villamosenergia-termelés, 3512 Villamosenergia- szállítás, 3513 Villamosenergia-elosztás, 3514 Villamosenergia-kereskedelem, 3522 Gázelosztás, 3523 Gázkereskedelem, 3530 Gőzellátás, légkondicionálás, 4950 Csővezetékes szállítás, 05 Szénbányászat, 06 Kőolaj-, földgázkitermelés ágazatokat
 
icon_rendezveny icon_sajtoszoba icon_szakertoanyagok