Konszolidálódik a pénzügyi szolgáltatók piaca. Az ágazatban egy év alatt jelentősen, 34 százalékkal több vállalkozás ellen indítottak felszámolási eljárást a hitelezők. Eközben az új cégek alakítása gyakorlatilag stagnál.

A hitelpiac visszaesése, a pénzügyi felügyelet és szabályozás szigorodása nyomán egyre több pénzügyi szolgáltató cég szűnik meg felszámolással, végelszámolással. A leglátványosabb mutató a felszámolásoké. Az elmúlt év első félévéhez képest 2010 első hat hónapjában 34 százalékkal több új eljárást indítottak. Tavaly az év elejétől júniusig 82, idén viszont 110 vállalkozás felszámolását kérték. Kiugró a 110 százalékos különbség a márciusi hónapok között: idén 21 cég ellen indult eljárás, tavaly márciusban csak 10 ilyen vállalkozás ellen léptek fel a hitelezők.

A felszámolt cégek az összes ágazatban működő vállalkozás több mint 1 százalékát jelentik. Pénzügyi tevékenységet főként kft. formában működtetnek, de sok a részvénytársaság is (760), és 40 külföldi vállalkozás is dolgozik itthon e területen.

A végelszámolási eljárások száma 17 százalékkal nőtt a két esztendő első féléveit összehasonlítva, vagyis 2009 első hat hónapjában 111 vállalkozás tulajdonosa kérte az eljárás megindítását, az idei júniusig viszont 130. Január óta minden hónapban stabil, 19-25 közötti a végelszámolások száma, júniusban pedig azonos a tavalyi adattal (19).

Némiképp – 2,5 százalékkal – nőtt az adott időszakban törölt vállalkozások száma, ha 2009 és 2010 első féléveit vetjük össze. A korábban elindított felszámolási vagy végelszámolási eljárások tavaly júniusig 157, idén 161 törlést eredményeztek. A tavalyi rekordhónap a februári volt (45), az idei eddig az április (32).

Stagnál a vállalkozó kedv az ágazatban, hiszen a tavalyi első félévben alapított 811 céggel összehasonlítva ebben az évben eddig csupán 1,4 százalékkal több, 823 vállalkozást indítottak útjára. Az első három hónap elmaradt az előző év első negyedévéhez képest, ám április óta optimistábbak a vállalkozók, így a második negyedév adatai végig magasabbak, mint 2009 azonos időszakában. A rekordhónap az április, amikor 182 céget alapítottak: ilyen magas szám nem is volt a tavalyi esztendő első hat hónapjában.

A legtöbb felszámolás a Közép-Magyarország régióban zajlott le (41), a legkevesebb (3) pedig a Dél-Dunántúlon. Az új cégek száma minden régióban hozzávetőleg a felére esett vissza – Budapesten és Pest megyében így is 374 új pénzügyi szolgáltató vállalkozás alakult.

Megjelenés dátuma: 2010. augusztus 30.

Huszonkét százalékkal több a felszámolás alatt álló cég a Közép-Magyarország régióban az első félévben, mint 2009 azonos időszakában – derül ki adatainkból. Némileg a cégalapítási kedv is visszaesett.

Erőteljes válsághatás mutatkozik a Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarország régióban, hasonló mértékben nőtt ugyanis a felszámolás és végelszámolás alatt álló vállalkozások száma. Kimutatásunk szerint 22 százalékkal több céget döntöttek be január első és június utolsó napja között, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ez idén 3885 vállalkozást jelent a központi régióban – a 2009-es összehasonlító adat 3032. Június önmagában is csúcsot hozott, hiszen ebben a hónapban 756 céget vontak felszámolási eljárás alá, amit egyetlen hónap sem közelített meg az elmúlt másfél évben – az előző év júniusához képest például 49,4 százalék a különbség. Ez azonban nem a legnagyobb eltérés az előző év hónapjaival összehasonlítva: idén februárban például a tavalyi év második hónapjánál 73 százalékkal több, 582 felszámolási eljárás indult meg.

A felszámolásokhoz hasonlóan idén a január–júliusi időszakban végelszámolás – amikor a tulajdonos saját maga dönt a vállalkozás megszüntetéséről – is több sokkal több volt, mint az előző év első felében. A 2009. első félévi 3567 végelszámolásnál 21,4 százalékkal több az idei első hat hónap „termése”, a 4535 újonnan indított eljárás. Az idei rekordhónap április, amikor 927 vállalkozás végelszámolása indult el; ez egyébként 48 százalékkal több, mint 2009 áprilisában.

Az első félévben négy százalékkal kevesebb új cég alakult Közép-Magyarországon, mint 2009 azonos időszakában. Ez idén eddig 11 966 új vállalkozást jelent. A vállalkozó kedv csökkenését mutatja az is, hogy a megszűnő (felszámolás és végelszámolás alatti), valamint törölt cégek együttes száma (13 680 cég) 14 százalékkal meghaladja az újonnan alakulókét. A frissen vállalkozók kedvenc hónapja április volt, csaknem ugyanannyi, 2280 cég indult útjára, mint 2009 negyedik havában.

Január és június között 5260 céget töröltek, 30 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi első félévben. A megszüntetésre irányuló eljárások nagyobb száma miatt ez a trend azonban várhatóan megfordul.

Megjelenés dátuma: 2010. augusztus 27.

Soha nem látott magasságba szökött a havi felszámolások száma az építőiparban júliusban. Az év eddig eltelt részében – némi statisztikainak nevezhető hullámzástól eltekintve – masszívan romlott az ágazat állapota, július azonban túltett a kiugróan pusztítónak tartott júniuson is. Az ágazat hígulása némiképp lassult, ám még így is jelentősen meghaladja a nemzetgazdaság egészében tapasztalható jövés-menést.

Folytatódik az építőipar agóniája, az ágazat helyzete az idei hetedik hónapban tovább romlott. Júliusban az előző hónaphoz és az első félévhez képest egyaránt gyorsult az újonnan indított felszámolási eljárások számának növekedése. A hetedik hónapban 393 cég került ilyen eljárás alá, ami 35,5 százalékkal – 103 vállalkozással – több mint egy évvel korábban. Júniusban 363 cég dőlt be, a növekedés akkor 31,5 százalékos volt. Az első féléves folyamatokhoz hasonlítva még szembetűnőbb az ágazat helyzetének kilátástalansága. Január-júliusban ugyanis 15,7 százalékkal több vállalkozás dőlt be, mint egy évvel korábban és már ez is gyorsulás volt az első negyedév végi 15 százalékos tempóhoz mérten. Csak találgatni lehet, hogy hol van a mélypont – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. Az mindenesetre mindennél többet mond, hogy az építési főszezon kellős közepén futnak történelmi csúcsra az ágazatban indított felszámolások.

A „válságágazat” helyzete júliusban csak kicsit volt rosszabb, mint ami a gazdaság egészében tapasztalható, hiszen nemzetgazdasági szinten 29 százalékos a felszámolások egy év alatti növekedési üteme. A szokásosnál kisebb különbség azonban semmiképpen sem az építőipar állapotának javulását jelenti, sokkal inkább a nemzetgazdaság egészének „hozzáromlását”. Alátámasztja ezt a GDP második negyedéves stagnálása, valamint a KSH napokban közzétett lesújtó építőipari kibocsátási adatai is.

Rekordot hozott a végelszámolások alakulása is, júliusban 229 vállalkozás tulajdonosa döntött cége bezárása mellett, ami 17,7 százalékos növekedés tavaly júliushoz képest. Az egy hónappal korábbival összevetve pedig irányváltás is történt, júniusban ugyanis 8 százalékkal kevesebb céget zártak be a tulajdonosok. A nemzetgazdasági átlag 11 százalékos növekedést mutat, így a magasabb építőipari adat elvileg kedvező is lehetne az ágazatra nézve, az új cégek számának gyors növekedése azonban felülírja ezt. Júliusban ugyanis 115 új céget alapítottak az ágazatban, ami a tavaly júliusinál 20,8 százalékkal, az idén júniusinál pedig 23 százalékkal több. Csorbai szerint az ágazat továbbra is a cégeiket gyakran és nagy rutinnal cserélgető „adósságlovagok" kedvenc terepe. A nemzetgazdaság egészében ugyanis 3 százalékkal kevesebb új vállalkozást hoztak létre júliusban, mint egy évvel korábban.

Megjelenés dátuma: 2010. augusztus 17.

A gépjármű forgalmazók után az autóipart is elérte a válság második hulláma: idén az első félévben csaknem annyi autóipari beszállító ellen indítottak felszámolási eljárást, mint tavaly egész évben. Január-júniusban jelentősen csökkent az ágazatban foglalkoztatottak száma is.

Az autógyártókra, illetve az ágazat beszállítóira nehezedő fokozódó nyomás immár számokban is jelentkezik. Tavaly összesen 9 céget számoltak fel ebben az ágazatban, 2010 első felében pedig már 7-nél tartunk – derül ki statisztikánkból. Annak ellenére sem javul az ágazat helyzete, hogy másfél-két éve már lezajlott egy nagyon jelentős tisztulási folyamat – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Hasonló az arány a végelszámolt vállalkozásoknál: tavaly egész évben 7 céget szüntetett meg saját tulajdonosa, idén június végéig pedig már 5-öt. A kis számok ellenére nagy termelőerejű ágazatról van szó, amelynek 2008-as összes árbevétele 3500 milliárd forint volt.

Az ágazatban foglalkoztatottak összlétszáma stabilizálódott: az elmúlt 12 hónapban mindig 50 ezer ember körül mozgott. A nagy visszaesés 2009 januárja és júniusa között következett be, amikor 15,3 százalékkal csökkent az ágazatban dolgozók száma.

Visszaesett a cégalapítási kedv is, hiszen mindössze 10 új vállalkozás alakult az első félévben, amíg 2009 első félévében 12 (az éves eredmény 25 volt). Korábbi eljárások nyomán is kevés vállalkozást, mindössze 3-at töröltek. Az első nagy megszűnési hullám inkább 2008-ra volt tehető, hiszen a tavalyi első félévben a korábbi felszámolások és végelszámolások 10 törlést eredményeztek.

Megjelenés dátuma: 2010. augusztus 17.

Miközben több mint 13 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi vállalkozások ellen indított felszámolási eljárások száma az első félévben, többen kértek végelszámolást és jelentősen több a csődeljárás, mint egy évvel korábban – derül ki adatbázisunkból.

A korábbinál kisebb intenzitással bár, de még tart a hazai kiskereskedelmi ágazat megtisztulásának drámája. Ennek egyik indikátora a megindított felszámolási eljárások száma, amely az év első hat hónapjában 13,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző esztendő azonos időszakában. A tavalyi első félév jelentős számú, 1215 eljárást hozott, amíg az idei 1054-et. Az év hónapjai hullámzó eredményeket produkáltak 2009 első félévének hónapjaihoz képest. Tavaly januárban például 279 kiskereskedelmi üzlet vagy hálózat felszámolását kezdeményezték, az idei év első hónapjában viszont 42 százalékkal kevesebbét. Több volt a felszámolás viszont júniusban: a tavalyi 163-hoz képest 202, ami 24 százalékos növekedés.

A felszámolások hátterében egyértelműen a gazdasági válság okozta kereslet csökkenés, illetve a vásárlási szokások átrendeződése húzódik meg. A KSH adatai szerint az év első négy hónapjában 4,7 százalékkal csökkentek a kiskereskedelmi eladások (ez egyébként 2163 milliárd forint forgalmat jelent), és jól kivehető tendencia, hogy az emberek mind nagyobb része keresi az olcsóbb, s akár gyengébb minőségű termékeket. Különösen a benzinkutak jártak rosszul, mert a magas benzinár következtében forgalmuk 9,2 százalékkal esett vissza.

Mind több cégvezető látja úgy, hogy nem érdemes folytatnia a kiskereskedelmi tevékenységet, legalábbis ezt tükrözi a végelszámolások növekvő száma. Tavaly 863, idén 906 vállalkozás tulajdonosa indította el cégét a megszüntetés útján, ami 5 százalékos növekedést jelent.

Megjelenés dátuma: 2010. augusztus 17.

Érdemben nem változott cégünk, az Opten céginformációs szolgáltató statisztikáiból kiolvasható összkép a magyar gazdaság állapotával kapcsolatban. Változatlanul sok céget döntenek be a hitelezők és maguk a cégvezetők is gyakran döntenek cégük bezárása mellett, miközben némileg kevesebb új cég alakul.

Korábban soha nem látott számban dőltek be a cégek a hitelezők kezdeményezésére júliusban: az Opten céginformációs szolgáltató 1712 ilyen esetet regisztrált. A felszámolások ezzel 29 százalékkal ugrottak meg az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva, jócskán ráverve az első félévben feljegyzett 15 százalékos növekedésre. „A cégstatisztika alapján a magyar gazdaságnak még várnia kell a sokak által idejekorán előre jelzett fordulatra – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A szakember ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyári hónapok ingadozásai évekre visszamenőleg igen jelentősek, ami szezonális okokkal – a bíróságok működésének rendjével – is magyarázható.

Ugyancsak rekordszámban, 1435 esetben döntöttek arról a tulajdonosok, hogy cégüket saját elhatározásukból, végelszámolással zárják be, ami 11 százalékos növekedést jelent. Ez 2 százalékkal haladja meg az első félévi átlagos növekedést. Az első hat hónap átlagával összevetve a végelszámolások számának növekedése 18 százalékos. Csorbai szerint a cégek megszűnése akár a piac megtisztulását is jelenthetné, amennyiben a végelszámolások igen jelentős része nem fordulna át felszámolásba, majd a tulajdonosok nem kezdenének azonnal új vállalkozásba.

Ebből a szempontból biztató lehet, hogy júliusban a cégalapítások száma éves összehasonlításban – folytatva az első félévi tendenciát – továbbra is csökkent. Míg 2009 azonos hónapjában 4352 céget alapítottak, addig idén már csak 4204-et, ami több mint 3 százalékos csökkenésnek felel meg.

Az országos számok mögött régiónként eltérő tendenciák húzódnak meg – derül ki az Opten adataiból. A felszámolások száma például az év első hét hónapjában a Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl régióban stagnált, az Észak-Alföld régióban pedig több mint 30 százalékkal vissza is esett. A végelszámolások száma ugyanebben az időszakban mindenhol csökkent éves összevetésben, a főváros és Pest megye kivételével, ahol 27 százalékkal bővült a tulajdonosok által bezárt társaságok köre. A cégalapítások terén az ország kiegyensúlyozottabb képet mutat: az egyes statisztikai régiókban 5-15 százalékos a csökkenés 2010 első hét hónapjában.

Megjelenés dátuma: 2010. augusztus 3.

A szálláshelyszolgáltatók és vendéglátóipari cégek felszámolásának rekordját hozta az év első fele. Ennek ellenére háromszor annyi vállalkozás alakul, mint amennyit felszámolnak vagy amennyit idén töröltek.

Felszámolási rekordot hozott a június a szálláshelyszolgáltatással vagy vendéglátással foglalkozó cégek körében. Az elmúlt másfél év egyik hónapjában sem indult meg annyi eljárás, mint 2010 hatodik hónapjában – derül ki cégünk adataiból. A 110 megindult eljárást leginkább az első negyedév utolsó hónapja közelíti meg: márciusban 103 cég dőlt be. Jól jellemzi az ágazat helyzetét és kilátásait, hogy az idegenforgalmi főszezont közvetlenül megelőzően dönt rekordot a bedőlt vállalkozások száma – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Jelentősen, csaknem 20 százalékkal nőtt az ágazatban felszámolás alá vont cégek száma az első félévben: idén 567, tavaly ilyenkor 455 cég szerepelt ezen a listán. Az idei adat egyébként az összes júliusban e tevékenységet végző 25 595 vállalkozás 2 százaléka. Tavaly júniusban csupán 68 céget akartak felszámolni az idén júniusi 110-zel szemben. Az év minden hónapjában 8-11-el több vállalkozás került felszámolási eljárás alá, mint 2009 ugyanazon időszakában. A felszámolások növekedése szempontjából a Dél-Alföld régió viszi a prímet, ott 90 százalékkal nőtt a cégbedőlések száma a tavalyi első félévhez képest, amíg a többi régióban csak minimális az eltérés.

Ha nem is ilyen mértékben, de nőtt a végelszámolással - a tulajdonos által - megszüntetett cégek száma is. A múlt év első hat hónapjában 351, idén 392 cég tulajdonosa dobta be a törülközőt, vagyis 10,5 százalékkal többen akarják befejezni működésüket.

A felszámolás alatti cégek csaknem háromszorosa azonban az idén újonnan alakult vállalkozások száma. A vendéglátási ágazat népszerűségét bizonyítja az 1697 új cég, amely 11 százalékkal haladja meg a tavalyi első hat hónapban alakult 1511 céget. Tavalyhoz hasonlóan idén is az április volt a leglelkesebb hónap 330 új céggel. „Az idegenforgalomban sajnos ismert jelenség, hogy a cégek osztódással szaporodnak, egy-egy alkalmazott az általa megismert adatbázissal saját üzletbe fog. Az feltételezzük, hogy ez a folyamat gyorsulhatott föl az elmúlt évben azáltal, hogy a kevés megrendeléssel rendelkező cégeknél csökkent az alkalmazottak jövedelme, az elégedetlenség pedig mindig késztetést jelent az önállósodásra” – mondja az Opten stratégiai igazgatója.

Egyharmaddal csökkent a törölt vállalkozások száma az előző év azonos időszakához képest. A múlt év első felében 747, az idei évben 560 cég került ki a cégbíróságok adatbázisából. Az elmúlt hónapokban megindult megszüntetési eljárások azonban e szám növekedését hozzák majd a közeljövőben. Az első féléves adat szintén csupán 33 százaléka az új cégek számának.

A felszámolások harmada a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régióban zajlott, ahogy itt is alakult a legtöbb új cég, szám szerint 595. Ez egyébként 10 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában, és több, mint háromszor annyi, mint ahány vállalkozást bedöntöttek az első félévben a régióban. A többi régióban inkább 2-2,5-szer több az alapított cégek száma a felszámoltakénál. Észak-Magyarországon, valamint Közép- és Dél-Dunántúlon pedig még csökkent is az új vállalkozások száma.

Megjelenés dátuma: 2010. július 28.

A mai napon indították el idei tízezredik felszámolásukat a cégbíróságok – derül ki az Opten Kft. gyorsjelentéséből. Tavaly szeptember 9-én érte el ezt a 2008-ig, vagyis a válság kitöréséig elképzelhetetlen szintet a bedőlések száma.

Több mint 10 000 cég felszámolását indították el a cégbíróságok máig, július 23-ig. A múlt évben a szomorú rekordot szeptember 9-én döntötték meg a hatóságok. „Tavaly ilyenkor arra számítottunk, hogy magas szinten stabilizálódik a felszámolások száma, de csak lassan nő tovább. Optimisták voltunk? ” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az igazgató szerint az építőiparon látszik a legjobban, hogy sok cégvezető az utolsó pillanatig reménykedik valamiben, és ennek az sem mond ellent, hogy emelkedik a felszámolások száma is. „Szomorú azt látni, hogy az építési főszezon kellős közepén megy tönkre a legtöbb építőipari vállalkozás, ez arra utal, hogy a reménytelen likviditási helyzetbe került cégek, nem tudnak már hitelt, vagy előleget szerezni ahhoz, hogy az amúgy is alacsony megrendelés állományból nekik is jusson egy kicsi”- mondja az Opten stratégiai igazgatója. Csorbai szerint más ágazatokra is igaz lehet, hogy a megromlott likviditási helyzetből nehéz a visszatérés, az ilyen cégeket a megrendelők is kerülik, ezért a válság második szakaszára még inkább igaz lehet, hogy korábban jól működő cégek kerülnek nehéz helyzetbe. „Feltehetőleg ez a folyamat tartja növekedési pályán a bedőléseket” – véli az igazgató.

Megjelenés dátuma: 2010. július 23.

Gyászosnak tekinthető első félévet zárt az építőipar. Némi statisztikai ingadozástól eltekintve stabilan romlott az ágazat állapota. Gyorsuló ütemben dönti be a cégeket a válság és a lánctartozás, miközben tartósan magas a cégfluktuáció. Különösen romboló volt a június, amikor 30 százalék feletti ütemben nőtt a felszámolás alá került cégek száma. Egyre nagyobb mértékben hígul az ágazat, hiszen az első félévben gyorsan nőtt az új cégek száma, miközben egyre kevesebb vállalkozást szüntettek meg maguk a tulajdonosaik.

Tartósnak bizonyul az építőipar válsága, az ágazat a második negyedév végére sem tudott javítani „válságmutatóin”. A felszámolás alá került cégek növekedési üteme június végén kissé még meg is haladja az első negyedév végi tempót. Az első hat hónap alatt ugyanis 15,7 százalékkal több építőipari cég dőlt be, míg az első negyedév végén 15,0 százalékos volt ez az ütem – derül ki az Opten adataiból. Az ágazat első féléves felszámolási sebessége csaknem azonos a nemzetgazdasági átlaggal, e mögött azonban nem az építőipar nehézségeinek enyhülése, hanem sokkal inkább a többi ágazat helyzetének rosszabbodása, illetve a júniusi nemzetgazdasági felszámolási rekord áll.

Június végéig idén összesen 1956 építőipari vállalkozás ellen indítottak felszámolási eljárást, ez 265-tel több, mint egy évvel korábban. A bedőlt cégek számának növekedési üteme lassult azonban, egy évvel ezelőtt ugyanis még 22 százalékos emelkedést regisztráltak. „Az mindenképpen aggasztó, hogy az építőipari főszezon közepén éves csúcsot mutat a bedőlt cégek száma” – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A második negyedév során ugyanis hónapról-hónapra nőtt a tönkrement vállalkozások száma, míg júniusban az idei csúcsot jelentő 363-ig szaladt. A hatodik hónapban az új felszámolások növekedési üteme is megugrott: a májusi 9,9 után 31,5 százalékos volt az egy évvel korábbi júniusihoz mért emelkedés.

A végelszámolások alakulása a hatodik hónapban gyökeres változást mutat, mert az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékkal kevesebb cég vezetője választotta maga cégének megszüntetését. (a nemzetgazdasági átlag 10 százalékos csökkenés volt). Míg a tulajdonosok által bezárt cégek száma január óta stabilan növekedett – erősítve az ágazat tisztulását – júniusban csökkenőbe fordult és az egy évvel korábbitól 17-tel, az egy hónappal korábbitól pedig 13-mal maradt el. Az idei első félévben 1129 céget zártak be tulajdonosaik, ez 123-mal több, mint egy évvel korábban, Ez a növekedés azonban messze elmarad a múlt évben mutatott több, mint 40%-os növekedéstől. Az első félév egésze során ezzel együtt gyorsult a végelszámolások növekedése, az első negyedév végi 6,9 százalékról 12,2 százalékra. Ez akár az ágazat konszolidációs folyamatának erősödését is jelenthetné, ám Csorbai szerint e konszolidáció csak egy stabilizálódott ágazaton következhet be, melyről ez esetben korai lenne még beszélnünk.

Az ágazatban bejegyzett új vállalkozások számának a félév során mutatott 12,2 százalékos emelkedése ugyancsak óvatosságra ad okot, a magas cégfluktuáció Csorbai szerint arra is utalhat, hogy az újabb és újabb cégek mögé bújó „adósságbűvészek” továbbra is aktívak az ágazatban. Ezt az is alátámasztja, hogy a nemzetgazdasági átlaghoz mérten nagyon sok új cég alakult mind júniusban, mind a félév egészében. A hatodik hónapban alakult 433 új cég 26,9 százalékkal több, mint egy éve. Az összes céget figyelembe véve ez a növekedés csak 2,5 százalékos volt. Idén első félévében 2918 új vállalkozás jött létre, ami 329-cel több 2009 első féléves adatainál. Az ágazatban, az egy évre visszatekintő emelkedés csaknem két és félszer gyorsabb az összes ágazat 5 százalékos átlagánál.

Megjelenés dátuma: 2010. július

Júniusban rekord beállítással 8877-re emelkedett az első félévben fizetésképtelenség miatt bedőlt cégek száma, így az év első felében összességében 15 százalékkal több cég felszámolását tették közzé, mint egy évvel korábban - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Júniusban 1682 felszámolási eljárás indult, ez mindössze 14-gyel marad el a mindenkori negatív rekordtól, és 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A cégstatisztika nem igazolja a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatos utóbbi időben tapasztalható optimizmust. Júniusban 1682 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ezzel minden idők második leggyászosabb hónapja lett az idei nyárelő. „Mindig hangsúlyoztuk, hogy a cégek számára a válság nem akkor ér véget, amikor növekedésbe fordul a GDP, mert az utóbbi időszakban megrendült likviditású vállalkozások ebből már nem tudják kivenni a részüket – mondja Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. Szerinte azok a vállalkozások, amelyek 2008-ig kedvező feltételek között részben hitelből növekedtek, zömmel felélték tartalékaikat, mert a csökkenő megrendelés állomány mellett az adósság törlesztése is gondot okozott. Erre kényszerű elbocsátásokkal és a kapacitások leépítésével reagáltak a megszorult társaságok, amelyek így most nem tudják kivenni a részesedésüket növekedésből. „A rendkívül pozitív külkereskedelmi statisztika azt támasztja alá, hogy főleg a nagy exportőr cégeken alapul a megindult növekedés, és ennek kedvező hatása még nem érte el a KKV-k szintjét – mondja az Opten igazgatója. Az első félévben összesen 8877 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez 14 százalékkal több, mint 2009 első félévében volt. „Jól látszik, hogy a júniusi dinamika kilóg a nagy átlagból, ezért korai lenne azt mondani, hogy a korábbinál is rosszabb pályára állt a gazdaság, de az biztos, hogy a következő hónapokban is magas marad a bedőlések száma” – véli az Opten szakértője.

Júniusban 1107 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok saját elhatározásból, ez 10 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A félév egészében azonban más a helyzet, a 7265 végelszámolás 8,5 százalékos növekedést jelent 2009 azonos időszakához képest. Csorbai szerint a júniusi alacsony értékből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de érdemes figyelni a következő hónapok statisztikáját, mert immár második hónapja több céget alapítanak Magyarországon mint a megelőző év azonos időszakában. Ez az igazgató szerint részben az ügyeskedők ismételt színre lépéséből adódik, de ha a növekedés üteme dinamikussá válik, az mindenképpen biztató jel lehet a jövőre nézve. A jelek szerint azonban erre még várni kell, júniusban ugyanis 3248 új céget jegyeztek be, ami mindössze 2,5 százalékos növekedés, a félév egészében pedig 22655 társaságot alapítottak, ami 5 százalékkal kevesebb, mint 2009 első felében.

Megjelenés dátuma: 2010. július

Az Opten Kft. kiadásában megjelent a Jogesetek Magyarázata (JeMa) című folyóirat. A hiánypótló kiadvány célja, hogy a kritikai esetelemzések nyugat-európai műfaját Magyarországon meghonosítsa, és ezáltal a bíróságok, illetve a jogkereső közönség, ügyvédek jogértelmezési munkájához jogtudományi segítséget nyújtson.

Nem csupán laikusok, néha maguk a jogászok is meglepődnek egy-egy bírósági ítéleten. Ha nem így volna, és előre mindig pontosan lehetne tudni, hogy miként végződik a per, akkor nem is kellene pereskedni, és olcsóbb, no meg persze gyorsabb lenne mindig peren kívül megállapodni. Csakhogy a bírói döntések egy részénél a helyzet nem ilyen egyértelmű: vagy azért, mert a jogszabályok ellentmondanak egymásnak, vagy azért, mert nem szólnak az adott kérdésről kifejezetten. A pert azonban (valahogy) ilyenkor is el kell dönteni.

Ez a dilemma minden jogállamban jelentkezik, ott is, ahol a jogalkotás minősége magasabb szinten áll, mint nálunk. Egyrészről jogilag próbálunk szabályozni mindent, de ez szükségszerűen hézagos, hiszen nem lehet előre látni az összes felmerülő problémát. Tehát a jogi szabályozással szükségszerűen együtt jár a jogbizonytalanság is, amelyet csak csökkenteni lehet, de eltüntetni soha. Másrészről azonban legitim elvárás a jogkereső közönség részéről, hogy előre láthassák a bírói döntéseket, hiszen a jogbiztonság elve ezt kívánja.

A dilemma feloldásának különféle módszerei ismertek. A leghagyományosabb, hogy a bírói ítéleteket nyilvánosságra hozzák, mindenki számára hozzáférhetővé teszik. Ez megtörténhet egyrészt nyomtatásban – amelyért azonban értelemszerűen fizetni kell – vagy interneten. Ez utóbbi előnye az ingyenesség lehetőségén kívül a keresés egyszerűsége. Sajnos azonban, amint azt Tóth Mihály, a Magyar Büntetőjogi Társaság elnöke lapunknak elmondta, „a bírósági honlappal nem nagyon boldogulok: ha egy fontos ítéletre van szükségem, akkor papíron próbálom elkérni az ítéletet, néha egykori ügyészségi kollégákon keresztül”. Ha azonban az ember nem rendelkezik ilyesfajta ismeretségekkel, akkor csak a fizetős nyomtatott gyűjtemények vagy azok még drágább digitalizált változatai állnak rendelkezésre. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke tervei szerint a sokat kritizált honlapot hamarosan felhasználóbarátabbá teszik, és ezáltal segítik a bíróságok munkájának átláthatóságát, valamint a jogbiztonságot.

A bírósági munka egységesítésének másik módszere, amikor a legfőbb bírói fórum az alsóbb bíróságokra kötelező jogértelmezési iránymutatásokat tesz közzé. Ez Magyarországon is bevett módszer, a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai töltik be ezt a szerepet.

Létezik egy harmadik módszer is. Ez az úgynevezett esetmagyarázatok jogtudományi műfajának elterjesztése. A műfaj Nyugat-Európában a második világháború óta virágzik, de itthon mindeddig csak sporadikusan jelent meg. A hazai meghonosítás céljával indult útjára három hónapja egy új jogi folyóirat Jogesetek Magyarázata címmel. „A lap legfontosabb érdeme az, hogy egyszerre segíti a bíróságok és a jogkereső közönség, főleg az ügyvédek munkáját azzal, hogy bírósági döntéseket kritikailag elemez” – mondja Jakab András főszerkesztő. A folyóirat tematikája kiterjed a polgári jogi, munkajogi, büntetőjogi, közigazgatási jogi (értsd: közigazgatási bírósági ítéletek), alkotmányjogi (Alkotmánybíróság), európai jogi (Európai Bíróság) és nemzetközi emberi jogi (Emberi Jogok Európai Bírósága) döntések elemzésére. Az eseteket a szerkesztők az érvelés különlegesen jó vagy rossz színvonala, a joggyakorlatot megváltoztató jellege és a közbeszédbeli helye szerint válogatják ki. Az egyes folyóiratszámok (terjedelmüktől függően) nyolc-tizenkét esetelemzést tartalmaznak, ezt követi zárótanulmányként (a folyóirat céljának megfelelően) egy-egy érveléstani írás, adott esetben érveléstechnikai tanácsokkal.

A jogászi érvelést vizsgálva jogtudósok írják meg véleményüket egy-egy döntéssel kapcsolatban, ezáltal közvetve tanácsot adnak mind a bíráknak, mind az ügyvédeknek. Egyúttal a közvéleményt érdeklő perekben (például a Magyar Gárda feloszlatása, Princz-ügy) is távolságtartó, szakmai elemzéseket adhatnak, s ily módon a szélesebb közönség tájékoztatásához is hozzájárulnak. A folyóirat így a jogászi-jogtudósi közösség egyes tagjai álláspontjának ismertetésével lényegében a szakmai közvéleményt is megjelenítheti, és a joggyakorlat ingadozásakor a bíróságokat erre figyelmeztetve a jogbiztonságot segíti elő. Ennek sikeréhez azonban olyan szélesebb bírói és ügyvédi rétegre van szükség, akik értő szemmel olvassák a lapot, és akik igénylik a jogtudósi véleményeket a gyakorlati kérdésekről. Az ez irányú mentalitásváltást illetően a főszerkesztő optimistának tűnik; elmondása szerint megrendelőik túlnyomó többségben ügyvédi irodák, ügyészségek és bíróságok közül kerülnek ki, amelyek a jelek szerint igenis igénylik ezt a műfajt. Az, hogy a lap ambíciója, mely szerint a magyarországi jogászi érvelés kifinomultságán és alaposságán emelnének, sikeres lesz-e, csak néhány év után fog eldőlni. Amennyiben sikerrel járnak, a bírósági döntések is előreláthatóbbá fognak válni.

Vannai Dorottya

Megjelenés dátuma: 2010. július

Továbbra sem tud kikecmeregni a gödörből az építőipar, májusban ismét meglódult az ágazati csődök száma, sőt, az egy évvel korábbihoz mérve gyorsult a leépülési folyamat - derül ki cégünk legfrissebb adataiból. Az ágazat tisztulása felemás, a felszámolások aránya nagyon magas, de gyorsan nő az új cégek száma is, ami arra utal, hogy nem csökken a zavarosban halászók aktivitása.

Gyorsulóba fordult májusban az építőipari új felszámolások növekedése az áprilisi megtorpanás után, azaz továbbra is magas a cégfluktuáció a válság által talán leginkább érintett ágazatban. Májusban az egy évvel korábbinál 31-gyel több építőipari vállalkozás ellen indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, a növekedés egy év alatt 9,9 százalékos volt. Az idei ötödik hónapban 342 céget döntöttek be, ez 32-vel több, mint áprilisban. Májusban gyorsabban nőtt a bajba került vállalkozások száma, mint áprilisban, a negyedik hónapban ugyanis „csak” 7,2 százalékos volt a növekedés.

Az ágazaton továbbra is rosszabb helyzetben van, mint a nemzetgazdaság egésze, hiszen az átlagosnál még mindig gyorsabban nőtt a csődök száma: nemzetgazdasági szinten 8,7 százalékkal több fizetésképtelenségi eljárás indult, mint egy évvel korábban. Az építőipar relatív helyzete azonban nem olyan rossz, mint áprilisban, amikor az ágazatban háromszor gyorsabban nőtt az új csődök száma, igaz, ebbe a szezonális hatások is szerepet játszhattak. Ahogy a nemzetgazdaság egészében, úgy az építőiparban is csak átmenetinek bizonyult az áprilisi javulás, mindenképpen figyelemre méltó, hogy az év eddig eltelt időszakában még mindig 12 százalék feletti az új csődök növekedése – értékelt Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A végelszámolások sokkal gyorsabban nőttek, mint az országos átlag, ami akár kedvező is lehet, amennyiben az életképtelennek bizonyuló cégek tulajdonosai dobják be a törülközőt. Májusban 210 esetben történt ez, ami 71-gyel több a tavaly májusi adatoknál. Tehát egy év alatt a növekedés 51 százalékos volt ebben az ágazatban szemben az ugyancsak magas, 23,4 százalékos országos átlaggal. Az idei ötödik hónapban 450 új építőipari vállalkozást alapítottak, ez 23,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az országos átlag 6,8 százalékos volt, azaz az építőiparban továbbra is „jönnek-mennek” a vállalkozók és a cégek, ami arra utal, hogy az építési főszezon beindulásával növekvő számban aktivizálódnak a „cégbűvészek” is. A stratégiai igazgató szerint nem könnyű szétválasztani a valós projektcégeket és a „csődlovagok” vállalkozásait, de a tulajdonosi háttér, vagy céghely alapján meghatározható kapcsolt vállalkozásokkal sok felesleges kockázatot kerülhetünk el.

Megjelenés dátuma: 2010. június

Visszaállt az első negyedéves növekedési szintre a cégfelszámolások növekedési üteme májusban, az áprilisi jelentős lassulás csak átmenetinek bizonyult – derül ki az Opten cégadatbázisának számaiból. A regionális megoszlás még mindig jelentős eltéréseket mutat. A cégalapítási kedv meglódult, idén először növekedett az új alapítású vállalkozások száma az egy évvel korábbihoz képest.

Májusban gyorsult a felszámolás alá kerülő vállalkozások számának emelkedése, 1512 cég jutott erre a sorsra, ez 8,7 százalékkal több, mint egy éve. Az egy évvel korábbinál 121-gyel, az egy hónappal korábbinál pedig 116-tal több céget döntöttek be a hitelezők. „A májusi adatok alátámasztják az előző havi kedvezőbb számokkal kapcsolatos óvatosságunkat, májusban látványosan visszatértünk az első negyedévre jellemző trendhez” – értékelte a legfrissebb adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A cégbedőlések regionális megoszlása jelentős szórást mutat, de az első négy hónaphoz képest mindenhol romlott egy kicsit a helyzet. Ahol a tendencia még növekedést mutatott – a Központi régióban és az ország keleti felében – ott a növekedés üteme gyorsult, ahol már a lassulás a jellemző – általában a Dunántúlon – ott most kisebb ütemben esett vissza a felszámolások száma, mint korábban. A legrosszabb a helyzet a Dél-Alföld és az Észak-Magyarország régióban, itt 22, illetve 23 százalékkal több céggel szemben kezdeményeztek fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, mint a tavalyi év azonos időszakában. Nagy súlyánál fogva rontja az országos átlagot a központi régió is, itt 16 százalékkal több felszámolás indult májusban, mint tavaly.

Továbbra is igaz, hogy mind több cég tulajdonosa dönt a társaság bezárása mellett. Az ötödik hónapban 1252 cég tulajdonosai indítottak végelszámolást, ami 245-tel, illetve 24,3 százalékkal több, mint tavaly májusban. „Idén már 700 céggel többnél indult végelszámolás, mint tavaly, és a növekedés üteme is gyorsul, ezért nem kizárt, hogy év végére akár már 15 000 cég megszüntetéséről dönthetnek tulajdonosaik – mondja az Opten stratégiai igazgatója.

Bejöttek az Opten stratégiai igazgatójának várakozásai, ebben az évben ugyanis májusban először alapítottak több céget, mint egy évvel korábban. Az ötödik hónapban 3516 új alapítású vállalkozást jegyeztek be, ami a korábbi folyamatos csökkenéssel szemben már 6,8 százalékos növekedés. Az év elejétől hónapról hónapra lassult az új bejegyzések számának csökkenése, áprilisban már csak 91-gyel maradt el az egy évvel korábbitól, a májusban 223-mal több, mint egy évvel ezelőtt. „Az idei trend alapján megjósolható volt az új cégalapítások növekedésbe fordulása, ami nem feltétlenül kedvező jelenség” – mondta a stratégiai igazgató. Adataink szerint ugyanis az új cégek között nagy számban bukkannak fel olyanok, amelyek vagy az alapító személye, vagy a székhely címe alapján kapcsolatba hozhatók korábban csődbe jutott vállalkozásokkal.

Megjelenés dátuma: 2010. június

Jelentősen lassult a bedöntött cégek számának növekedése az építőiparban, az ágazat azonban még mindig igencsak zilált képet mutat – derül ki adatainkból. Az építőipar fertőzöttsége nem enyhült, továbbra is sokkal több a felszámolás alá vont cégek aránya, mint a nemzetgazdaság egészében. A cégalapítás rég látott lendületet vett, ami az adósságszédelgők növekvő aktivitására is utalhat.

Meglepetést hoztak az áprilisi felszámolási adatok az építőiparban. Az ágazatban újonnan indított felszámolások számának növekedési üteme csökkent. A negyedik hónapban 310 céget vontak fizetésképtelenségi eljárás alá a hitelezők, ez 53-mal kevesebb, mint márciusban volt.

Ebben az évben csak februárban indítottak ennél kevesebb eljárást. Ám ez az ingadozás az építőipar szezonális jellegének tudható be. Az egy évvel korábbihoz képest 7,2 százalékos a növekedés, ami 21-gyel több új eljárást jelent, mint amennyi tavaly áprilisban indult. „Egy havi adatból messzemenő következtetést nem lehet levonni, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az első negyedévben 15 százalékkal több cég dőlt be, mint egy évvel korábban” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az ágazat helyzete a nemzetgazdaságon belül a felszámolások növekedési ütemének csökkenése ellenére sem javult, az országos átlagnál ugyanis még így is háromszor nagyobb arányban dőlnek be a cégek – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A teljes magyar gazdaságban áprilisban 2,1 százalékkal több cég ellen kezdeményeztek új felszámolási eljárást, mint egy évvel korábban.

A végelszámolások száma az országos átlaggal párhuzamosan emelkedett, az építőiparban a tavaly áprilisinál 20,5 százalékkal (36-tal) több vállalkozás húzta le a rolót. Az ágazatban 211, a múlt havinál 25-tel több vállalkozás tulajdonosai döntöttek a befejezés mellett. Ez idei csúcs, ami az építőipari cégvilág további tisztulását is jelentheti.

A tavaly regisztráltnál sokkal, 31,7 százalékkal több új cégbejegyzés azonban mindenképpen gyengíti e tisztulási folyamatot. A negyedik hónapban 648 új építőipari céget alapítottak szemben a tavaly áprilisi 492-vel. Az országos cégalapítási kedv csökkenésével ellentétben, az újonnan bejegyzett építőipari cégek száma jelentősen növekedett. A sok bedöntött, illetve bezárt cég tulajdonosainak jelentős része feltehetően új alapítású vállalkozásokban folytatja tevékenységét. Az adósságszédelgők még mindig nagy erőkkel vannak jelen az ágazatban, és az építőipari főszezonra sok új vállalkozást alapítanak. „Néhány perces céginformációs kutatással az új építőipari cégek egyharmadáról deríthető ki, hogy köze van valamelyik korábban felszámolt cég tulajdonosához vagy vezetőjéhez. Ilyenkor fokozott óvatossággal kell kezelnünk az adott céget” - állítja Csorbai. A stratégiai igazgató szerint a notórius cégbedöntők számára jelentősen nehezíteni kellene újabb vállalkozás alapítását.

Megjelenés dátuma: 2010. május

Bár továbbra is nő a cégcsődök száma, az áprilisi adatok már lényegesen kisebb változásokat mutatnak, mint a korábbi hónapok számai – derül ki legfrissebb jelentésünkből. A regionális különbségek azonban továbbra is nagyok, Nyugat-Magyarországon már kevesebb a bedőlés, mint egy évvel korábban, a keleten és a központi régióban viszont erős a növekedés.

Az idei negyedik hónapban 1363 cég ellen indult felszámolási eljárás, ez 2,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, a bedőlő vállalkozások száma mindössze 29-cel nőtt - derül ki az Opten legfrissebb adataiból. Figyelemre méltó, hogy áprilisban 333-mal kevesebb céggel szemben indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, mint márciusban. „Az első negyedévhez képest lassult a bedőlések számának növekedése, de nem igazán beszélhetünk még fordulatról” – értékelt Csorbai Hajnalka, stratégiai igazgató. Az első négy hónapban 5650 céget döntöttek be a hitelezők, ez 8,9 százalékkal, azaz mintegy 500 céggel haladja meg az egy évvel korábbi adatot.

A cégbedőlések regionális megoszlása jelentős szórást mutat. Az első négy hónapban a dél-alföldi és az észak-magyarországi régióban több mint 20 százalékkal több céggel szemben kezdeményeztek fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ugyancsak gyorsan, 16 százalékkal nőtt a bedőlések száma a központi régióban, és ez a térség nagy súlyánál fogva jelentősen rontja az országos átlagot. Nyugat-Dunántúlon stagnált, Közép-, illetve Dél-Dunántúlon 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkent a felszámolások mutatója, az Észak-Alföld régióban pedig csaknem 30 százalékkal kevesebb céget döntöttek be, mint egy évvel korábban.

A végelszámolások a cégvilág további erőteljes tisztulását mutatják áprilisban. Az egy évvel ezelőtti 1198 után idén a negyedik hónapban 1433 vállalkozás bezárásáról döntöttek tulajdonosaik. A növekedés mértéke 19,6 százalék. Az év eddig eltelt szakaszában összesen 4906 cégnél húzták le a rolót, ez 9,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Áprilisban 4369 új céget jegyeztek be a cégbíróságok, ami még mindig kevesebb, mint a tavaly hasonló időszaki érték, de már csak 2,1 százalékkal marad el attól. „Februárban még 6,6, márciusban pedig 4,5 százalék volt a csökkenés üteme, vagyis a visszaesés mértéke tendenciaszerűen csökken. Nem kizárt, hogy a következő hónapokban növekedésbe csap át az új cégek bejegyzése” – mondja stratégiai igazgatónk. Csorbai szerint ez nem feltétlenül pozitív jelenség, az új cégek között ugyanis mind nagyobb számban találunk olyanokat, amelyek korábban felszámolásba vitt cégek romjain jönnek létre. „Vagy a tulajdonosok között mutatható ki családi kapcsolat, vagy a cég székhelye egyezik meg egy korábban felszámolásba vitt cég székhelyével, és ez arra mutat, hogy a kifejezetten rossz szándékú vállalkozókat nem lehet távol tartani a piactól” – mondja az igazgatója. Az idei első négy hónapban 15 891 új vállalkozást regisztráltak, 1613-mal kevesebbet, mint 2009 április végéig, ez 9,3 százalékos zsugorodás egy év alatt. Az első negyedévben még 11,4 százalékos volt a csökkenés üteme.

Megjelenés dátuma: 2010. május

Az első negyedévben 15 százalékkal több céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, mint egy évvel korábban – derül ki összesített adatainkból. Az ágazat továbbra is fertőzött, az új cégek harmada olyan magánszemélyekhez köthető, akik már legalább egy céget hagytak tartozásokkal együtt bedőlni.

Nem enyhül a csődhullám az építőiparban. „Különösen a gazdaság egészével összevetve látszik jelentős probléma az ágazatban, hiszen az építőipari felszámolások számának 15 százalékos emelkedése szemben áll az összes többi ágazatban tapasztalt stagnálással” – mondta Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Az építőiparban idén január–márciusban 15,2 százalékkal több esetben indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, miközben az építőiparon kívül már megállt a növekedési hullám – derül ki az Opten negyedéves ágazati adataiból. Az első három hónapban 939 építőipari vállalkozás dőlt be, míg az egy évvel korábbi hasonló időszakban 815 cég jutott hasonló helyzetbe.

„Különösen aggasztó, hogy a negyedéven belül hónapról hónapra romlott a helyzet, mind több céget számoltak fel” – figyelmeztet igazgatónk. A gyorsuló növekedés Csorbai szerint arra utal, hogy az ágazat konszolidációja még várat magára, sőt még a lecsúszás üteme sem állt meg, holott a megrendelés-állomány az első két hónapban év/év alapon mintegy 30 százalékkal nőtt, s a hó végi szerződésállomány volumene 13,7 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.

A végelszámolási adatok azt mutatják, hogy egy év alatt jelentősen csökkent a cégbezárások száma az ágazatban. Idén január–márciusban a tavalyinál mindössze 33-mal több, összesen 511 cégnél döntöttek a tulajdonosok cégük végelszámolása mellett. Ez 6,9 százalékos növekedés, ami megfelel az összes többi cég között mért átlagnak. Ám ez sem az ágazat stabilizációjáról árulkodik, hanem sokkal inkább arról, hogy a cégmegszüntetés tiszta módja helyett megint mind többen választják az adósságokat hátrahagyó megoldást, azaz a felszámolást.

Az adósságszédelgők jelenlétéről árulkodnak az új cégek adatai is. Az ágazati cégalapításokon nem érződik a pesszimista hangulat, az építőiparban annyi új céget jegyeztek be, mint tavaly, miközben a nemzetgazdaság egészében 11,7 százalékos volt a visszaesés. „Az Opten cégről cégre megvizsgálta a tavalyi új alapításokat, és arra jutottunk, hogy ebben az ágazatban az új társaságok 33 százaléka olyan személyekhez köthető, akik legalább egy céget már felszámolásba vezettek, kifizetetlen számlákat hagyva maguk után” – mondja Csorbai. Az Opten igazgatója szerint ez katasztrófa, nem könnyíteni, hanem – éppen ellenkezőleg – nehezíteni, drágítani kellene a cégalapítást, a tulajdonosok közül pedig ki kellene szűrni azokat, akik az egész gazdaság alapjait veszélyeztetik.

Megjelenés dátuma: 2010. április

Továbbra is nehéz helyzetben vannak a vállalkozások, igaz, a felszámolások növekedése lassul – derül ki cégünk adataiból. Mind az első negyedév egészében, mind márciusban lassult a felszámolások növekedési üteme a februárihoz képest, de az országos átlagok mögött éles területi egyenlőtlenségek húzódnak meg.

Az idei első negyedévben folytatódott a felszámolások számának növekedése a kkv-szektorban, januártól márciusig 3947 cég ellen indítottak eljárást a hitelezők. A bedőlt cégek száma 2009 azonos időszakához képest 3,3 százalékkal (129-cel) emelkedett. Akkor ugyanis 3818 céget vontak felszámolás alá. Ez a növekedési ütem jelentősen elmarad az egy évvel korábbi 31,8 százalékos emelkedéstől. A legfrissebb adatok alátámasztják az Opten által a januári csökkenés nyomán hangoztatott óvatosságra intő értékelést, miszerint az akkori kedvezőnek látszó számokból nem célszerű messzebb menő következtetéseket levonni.

Márciusban az előző év hasonló időszakához képest emelkedett a felszámolási eljárás alá vont vállalkozások száma, 1356 esetben indítottak eljárást a hitelezők, szemben az egy évvel korábbi 1342-vel, a növekedés üteme 1 százalékot valamivel meghaladó. „Februárhoz képest is több cég ment tönkre márciusban, így nemhogy enyhültek volna a válság hatásai, hanem épp ellenkezőleg, továbbra sincs okunk a bizakodásra” – értékelt Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Negyedéves szinten idén 3473 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, szemben a tavaly január-márciusi 3254-gyel. A növekedés üteme 6,7 százalékos volt az egy évvel korábbi 24,2 százalék után. A harmadik hónapban 1213 vállalkozás szűnt meg végelszámolással, ez 170-nel több, mint egy évvel, de 161-gyel kevesebb, mint egy hónappal korábban.

Ellenkező irányú tendenciát követnek az új cégalapítások adatai, az első három hónapban az egy évvel korábbinál 11,7 százalékkal, azaz 1522-vel kevesebb, összesen 11 522 új vállalkozást jegyeztek be. Az adatok a bejegyzett vállalkozások számának csökkenését, a cégvilág régóta kívánatos tisztulását mutatják. A negyedév minden hónapjában kevesebb új céget regisztráltak. Márciusban 3825 új céget jegyeztek be, ami elmarad mind az egy hónappal, mind pedig az egy évvel korábbitól. Egy évre visszatekintve enyhén lassult az új cégek alapításának zsugorodása, a februári 6,6 százalékról márciusra 4,5 százalékra.

Az országos adatok mögött jelentős területi egyenlőtlenségek állnak, az első negyedévet vizsgálva Nyugat-Magyarországon már hónapok óta csökken, a központi régióban és Kelet-Magyarországon viszont még mindig nő a felszámolás alá került cégek száma. A felszámolások alakulása markánsan alátámasztja a gazdaság területi kettészakadását: az ország nyugati régióiban számottevően kevesebb vállalkozás dőlt be, míg a keleti régiókban – Közép-Magyarországgal együtt – bőven kétszámjegyű mértékkel nőtt a hitelezők által indított új felszámolások száma. Kiugró bővülést produkált Észak-Magyarország, ahol 43,1 százalékkal nőtt a fizetésképtelenné vált cégek száma egy év alatt.

A végelszámolások szempontjából már nem mutatkozik ilyen éles eltérés, a régiók többségében kevesebb céget zártak be az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb csökkenést az Észak-Alföld régió mutatta 32 százalékkal. Növekedést csak Észak-Magyarországon és a meghatározó súlyú közép-magyarországi régióban jegyeztek fel. A központi régióban nőtt a legnagyobb ütemben a bezárt cégek száma: 26,7 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest.

Ugyanakkor az ország egyetlen régiójában sem nőtt az új cégalapítások száma, sőt, a Dél-Alföld kivételével mindenhol kétszámjegyű – 20 százalék körüli - a csökkenés a január-márciusi időszakban egy évre visszatekintően. Dél-Alföldön 9,8 százalékkal kevesebb új céget jegyeztek be, mint egy évvel korábban, a másik végletet Közép-Dunántúl jegyzi 23,1 százalékos visszaeséssel.

Megjelenés dátuma: 2010. április

Nyugat Magyarországon vége a válságnak Kelet-Magyarországon viszont még tombol – ez derül ki felszámolási adatainkból. A tavalyi második félévben kibontakozó tendenciák általánossá váltak, a dunántúli régiókban határozottan csökken a bedőlt cégek száma, a Közép-Magyarország Régióban és az ország keleti felében pedig növekszik. Üdítő kivétel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, amelyen mintha átrobogott volna a válság.

A Dunántúlon csökken, Közép- és Kelet- Magyarországon viszont továbbra is nő a bajba jutott cégek száma. Adataink szerint a válság kisebb vagy nagyobb mértékben minden régiót megérintett tavaly, ám az év második felében egyes térségekben már lassult és megállt a növekedés üteme, mára pedig egyértelmű csökkenés tapasztalható. Ahogyan eddig is, úgy most is a legjobb a helyzet a Dél-Dunántúlon, ahol a január-februári időszakban összesen 24 százalékkal kevesebb cég ellen indult felszámolási eljárás, mint egy évvel korábban. A térség eddig is a válság által legkevésbé sújtott régiója volt az országnak, itt kizárólag 2008 végén és 2009 legelején mutattak érdemi növekedést az adatok, tavaly februártól stabilizálódott, majd csökkenésnek indult a bedőlések száma.

A jelenlegi másik nagy nyertes a Közép-Dunántúl régió, ahol az év első két hónapjában 16 százalékkal kevesebb céggel szemben indítottak felszámolást a hitelezők, mint egy évvel korábban. A Közép-Dunántúl régió „válságkarrierje” azonban eltér déli szomszédjától, mert itt 2009 elején még nagy erőkkel támadott a válság. 2009 első félévében a bedőlt cégek száma több mint 50 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azóta viszont nagyot fordult a világ.

A dunántúli régiók sorából némiképp kilóg Nyugat-Magyarország, ahol lényegesen szerényebb mértékben ugyan, de szintén csökken a bajba jutott cégek száma. A régió akár két szomszédjához hasonlóan jól is szerepelhetne, ám Vas megyében 2006 óta lassan, de biztosan emelkedik a felszámolási hányad, azaz a bedőlt cégek aránya a működő cégekhez képest. Tavaly a ráta 1,8 százalékról 2,2 százalékra romlott, holott 2006-ban ez egy százalék alatt maradt.

Közép-Magyarországon és a fővárosban van Magyarországon messze a legtöbb vállalkozás bejegyezve és itt még tart a növekedés. Az év első két hónapjában itt 24 százalékkal több céget számoltak föl, mint egy évvel korábban, vagyis a térség vízválasztó az ország két fele között. Az Észak-Magyarország régió mutatja a legkevésbé kedvező jeleket, itt az első kéthavi növekedés üteme 43 százalék, míg a Dél-Alföld régióban „csak” 29 százalék.

Kelet Magyarországon kilóg a sorból az Észak-Alföld régió, aminek egyetlen oka van: a Szabolcs Szatmár-Bereg megyei csoda. Jász-Nagykun Szolnok megyében ugyanis 77 százalékkal, Hajdú-Biharban pedig 25 százalékkal több céggel szemben indult felszámolási eljárás, mint egy évvel korábban, ám Szabolcs mindezt 65 százalékos csökkenéssel kompenzálni tudta. Sőt az ottani visszaesés révén a régió egészében 25 százalékos csökkenést mutatott az első két havi adat.

Mindez azért lehetséges, mert Szabolcs-Szatmárban korábban messze a legtöbb cég jutott bajba a három megye közül. A megyében 2008-ban és 2009-ben rendkívül magas 8,7 százalék volt a felszámolási hányad, ez egyedülálló Magyarországon. Összehasonlításul, a második legrosszabb helyzetben levő Nógrád megyében csak tavaly emelkedett 5 százalék fölé a mutató, 2008-ban még 4 százalék alatt maradt. „Nem tudjuk, pontosan mi zajlik a keleti végeken, elképzelhető, hogy egy korábban virágzó ágazat agóniája ért véget, de az sem kizárt, hogy korábban cégtemetők működtek a térségben, és ez az iparág valamiért máshová helyezte át a székhelyét – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2010. március

Továbbra is emelkedik a cégbezárások száma, nem hagy alább a csődhullám– derül ki cégünk februári jelentéséből. A cégfelszámolások számának remélt stagnálása helyett további megszűnésekkel kell számolnunk, ami a válság elhúzódását jóslók véleményét támasztja alá.

Továbbra sem lehet fellélegezni, a válság változatlanul a legfontosabb tényező. Adataink szerint a felszámolások száma februárban is növekvő tendenciát mutat. Emelkedett mind a felszámolások, mind a végelszámolások száma az előző év azonos időszakához képest, amikorra a válság csúcspontját jósolták. „A felszámolások számának folyamatos emelkedése egyértelműen a gazdasági válság elhúzódását mutatja” – összegezte Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Februárban ugyan valamelyest csökkent a cégbezárások száma a januári adatokhoz képest, de ez nem tudható be javulásnak, vagy a válság alábbhagyásának. Az év második hónapjában országosan 1216 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, ez pontosan 128-cal (12%-kal) több, mint egy évvel korábban.

2010 februárjában a végelszámolások száma az év első hónapjához képest másfélszeresére nőtt. Míg a tavalyi év hasonló időszakában 1236 cég bezárását határozták el a tulajdonosok, addig idén már 1374 vállalatnál döntöttek úgy, hogy lehúzzák a rolót. „A hitelezők szempontjából a végelszámolások számának emelkedése akár pozitív is lehetne, természetesen csak abban az esetben, ha a felszámolások száma ezzel párhuzamosan csökkenne. Ám az előző év hasonló időszakához viszonyítva sajnos mindkét érték hasonló ütemben nő, 11% körüli emelkedést mutat” – mondja az Opten stratégiai igazgatója.

Éves összehasonlításban továbbra is csökkenő tendenciát mutat az új vállalkozások számának alakulása. Míg tavaly ugyanezen időszakban 4341 céget alapítottak, idén ez a szám 4057-re módosult, ami 7%-os csökkenést jelent. „A cégalapítási hajlandóság folyamatosan csökken, de ez nem tekinthető negatív tendenciának: tudjuk be inkább a realitások felismerésének” – értékelt Csorbai Hajnalka.

Megjelenés dátuma: 2010. március

2010-ben tovább nő a felszámolások száma az építőiparban – derül ki cégünk legfrissebb építőipari statisztikájából. A fizetésképtelenség miatt eljárás alá került cégek számát tekintve az emelkedés mértéke ugyan kismértékben csökkent 2010 januárjában, de maga az emelkedés 2008 óta folyamatos.

Az építőipar számai továbbra sem adnak bizakodásra okot, ezt mutatja, hogy 2008 harmadik negyedéve óta tartósan magas a hitelezők által kezdeményezett felszámolási eljárás. Az építőipar januári adatai szerint a végelszámolások száma csökkent az előző év hasonló időszakához képest, ám ezt nem biztos, hogy pozitívumként kell értékelni, hiszen ezek a cégek kevesebb adósságot hagynak maguk után, mint a felszámolási eljárással megszűnő társaik. A felszámolások eközben, ha kis mértékben is (4%), de továbbra is emelkedést mutatnak, ami tovább növelheti az építőipar adósságterheit.

A realitások felismerését mutatja, hogy 2009-ben 2008-hoz viszonyítva 25%-kal kevesebb új céget alapítottak a szektorban. A visszaesés továbbra is jellemző: 2010 januárjában majd 10%-os csökkenés tapasztalható a cégalapítási kedv tekintetében 2009 első hónapjához viszonyítva.

„Az építőipar jövője sajnos továbbra sem kecsegtet sok jóval. Jelenleg a cégek megszűnésén keresztül tudjuk a leginkább bemutatni a szektort. Ugyanakkor az ágazat jövőjét tekintve akár pozitív folyamatnak is tekinthetjük, hogy 2010 januárjában tovább növekedett a nyilvántartásból törölt cégek száma, ami azt jelenti, hogy ezek a vállalkozások végérvényesen bezárták kapuikat. Amennyiben ezek a tulajdonosok nem térnek vissza a gazdaságba szinte azonnal egy új céggel, akkor - még ha ilyen ”fájdalmasan” is – de megkezdődhet az ágazat megtisztulása – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. – Az előző évekhez képest a törölt építőipari vállalatok száma jelentősen megnőtt, míg 2008-ban 4436, 2009-ben már 5307 véglegesen megszűnt cégről beszélhetünk. A tendencia minden bizonnyal folytatódik, látva a 2010. januári számokat, amelyek magasabbak az előző év azonos időszakában mért adatoknál.

Megjelenés dátuma: 2010. február

Csökkent a felszámolások száma januárban, de a fellendülés éveit így is messze meghaladó 1296 cég ment tönkre januárban – derül ki cégünk legfrissebb jelentéséből. Adataink szerint elképzelhető, hogy a 7,1 százalékos csökkenés mögött munkanaphatás áll, de az adat még így is a KKV szektor elhúzódó agóniáját jelzi.

Januárban kevesebb volt a felszámolás és a végelszámolás is, mint 2009 első hónapjában, ám az adatok nem adnak okot bizakodásra. „A felszámolások száma magas maradt, a csökkenés pedig akár kevesebb januári munkanapnak is betudható” – összegezte Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Januárban 1296 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, ez 92-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az Opten értékelése szerint egy havi adatból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de ha kiderül, hogy a cégbedőlések száma mégis lassú csökkenésnek indul, már akkor is lényegesen hosszabb ideig tart a válság Magyarországon, mint Európában általában.

Januárban csökkent a végelszámolások száma is. Míg egy évvel ezelőtt 975 cég bezárását határozták el a tulajdonosok az első hónapban, addig idén csak 886-ét. „Ezen a téren lényegesen nagyobb biztonsággal kijelenthetjük, hogy egyszeri jelenségről lehet szó, mert tavaly az utolsó negyedévben lendületesen nőtt a végelszámolások száma, így egy igazi trendforduló esélyét minimálisnak gondoljuk” – mondja az Opten igazgatója. Vélekedését alátámasztja az is, hogy cégalapítási kedv is mélypontra zuhant januárban, olyan több éve nem fordult ugyanis elő, hogy egy hónap leforgása alatt csak 2756 új céget jegyeztek volna be a cégbíróságok. Ilyen alacsony számot utoljára 2007 nyarán regisztrált az Opten, amikor jelentős megszorításokon volt túl az ország, és egy sor adótörvényt szigorított a kormányzat, ami rontotta a vállalkozók befektetési kedvét, illetve bezárt olyan kiskapukat, amelyeket nem egy cég használt ki azt megelőzően.

Megjelenés dátuma: 2010. február

Tavaly év végén 67 741 építőipari cég működött az országban, 938-cal több, mint egy évvel korábban – derül ki cégünk adataiból. A csekély emelkedés mögött 25 százalékkal visszaeső cégalapítási kedv, 22 százalékkal emelkedő felszámolási hullám, és az egy évvel korábbinál 63 százalékkal több végelszámolás húzódik meg.

Szerény mértékben bár, de emelkedett a cégek száma az építőiparban. 2008 végén 66803 építőipari vállalkozást tartottak számon, tavaly év végén pedig már 67741-et, ami 1,4 százalékos növekedésnek felel meg. A növekedés annak ellenére következett be, hogy a tavalyi 6670 után idén 22 százalékkal kevesebb, összesen 5039 új céget alapítottak az ágazatban, és jelentősen emelkedett a felszámolások és végelszámolások száma is.

2009 gyászos év volt az ágazatban. 3337 cég felszámolási eljárásának megkezdését tette közzé a cégbíróság, ez 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban, holott az ágazat mutatói már 2008-ban jelentősen romlottak. Akkor 15 százalékkal több céget számoltak fel, mint egy évvel korábban, a növekedés a második félévben, részben már a válság kitöréseként aposztrofált szeptemberi Lehman csőd előtt megindult. Tavaly a második félévben éppen ezért - bár hónapról hónapra több cég került bajba, mint a megelőző év azonos időszakában – a növekedés mértéke elmaradt az első félévi 30-40 százalékos ütemtől, így a legpesszimistább forgatókönyvek nem váltak valóra.

Az építőiparban feltehetőleg minden más ágazatnál gyorsabban nőtt a végelszámolások száma. 2009-ben 2099 cég bezárását kezdeményezték a tulajdonosok, ami 63 százalékkal több, mint egy évvel korábban. „Azzal nincs probléma, amikor egy projektcég végelszámolással megszűnik, a gondot az jelenti, hogy a végelszámolások 24 százaléka felszámolásba fordul, vagyis a cég már adósságokat halmozott fel akkor, amikor a tulajdonosok ki akarnak szállni belőle” – mondja Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. Ez a mutató egy évvel korábban még 18 százalék volt, vagyis nem elég, hogy végelszámolások száma látványosan megugrott, még azon belül is mind több eljárás fordul át menet közben felszámolássá – mondja az Opten igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2010. január

Nem a kis cégek húzzák az ország szekerét

Az egy évvel korábbinál 31,5 százalékkal több, összesen 15 066 cég ment tönkre tavaly Magyarországon – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Az egész éves adat ugyan megfelel az előzetes várakozásoknak, az éven belüli lefutás viszont elnyújtott válságot mutat, ami rossz hír a magyar gazdaság számára. Az Opten szerint nem áll meg az a politikai közhely, hogy a kis cégek húzzák a gazdaságot.

Előre borítékolható volt, hogy 2009-ben sokkal több céggel szemben indul felszámolási eljárás, mint 2008-ban, sőt a végleges 15 066-os szám sem okozott különösebb meglepetést, mégis rossz érzései vannak a céginformációval foglalkozó Opten Kft. szakértőinek. „Tavaly év elején is azt mondtuk, hogy az esztendő folyamán akár 15 ezer céggel szemben is indulhat fizetésképtelenségi eljárás, ám a csődhullám éven belüli lefutása 2010-re sem kecsegtet sok jóval” – értékelte az adatokat az Opten stratégiai igazgatója. Csorbai Hajnalka szerint a kedvező forgatókönyv az lett volna, ha az év első felében, vagy nyár végéig gyors ütemben emelkedik a felszámolások mennyisége, az év utolsó hónapjaiban viszont már stagnál vagy csökken a fizetésképtelenségi eljárások száma.

Ehhez képest az történt, hogy az év második felében hónapról hónapra 1300-nál is több felszámolási eljárást indítottak a hitelezők, így a második félévben a naptári hatásoktól megtisztítva éppen annyi felszámolás indult el, mint az elsőben. „Elhúzódó válságot tükröző adatsor rajzolódott ki a második félévben, és több más mutató is azt támasztja alá, hogy 2010 első felében nem számíthatunk érdemi javulásra” – véli az Opten stratégiai igazgatója. A felszámolások számához hasonlóan lassuló ütemben bár, de tovább emelkedik a felszámolt társaságok átlagos árbevétele is, emiatt feltételezhető, hogy a bedőlt cégek egyre több kifizetetlen számlát hagynak maguk után, magukkal rántva beszállítóikat, alvállalkozóikat.

A felszámolásoknál nagyobb ütemben, 44 százalékkal, csaknem 14 ezerre emelkedett a tulajdonosok által kezdeményezett végelszámolások száma. Ez a folyamat több okból sem sorolható az egyértelmű válságjelenségek közé – vélik az Optenben. „Egy következmények nélküli országban, különösen válságidőszakban pozitívumként kell értékelnünk, ha egy tulajdonos felismeri, hogy cége jövője nem biztosított, ezért megindítja a végelszámolást, és nem várja meg míg elvész az adósságtengerben” – érvel Csorbai, aki szerint végelszámolási hullámot elindíthat az adórendszer szigorítása is, a kiskapuk bezárása már korábban is okozott átmeneti felszámolási dömpinget.

Arra viszont a rendszerváltás óta még nem volt példa, hogy az egyik évben kevesebb új céget alapítsanak, mint az azt megelőzőben, márpedig most ez történt. 2008-ban még 48 500 új céget jegyeztek be a cégbíróságok, 2009-ben viszont 3 százalékkal kevesebbet, összesen 47 000-et. A visszaesés nem számottevő, mégis a válság pozitív mellékhatásai közé sorolandó, hiszen a csökkenés úgy következett be, hogy a kormányzat az utóbbi időben mindent elkövet az egyre több és több cég alapításának érdekében. „Magyarországon eleve szétaprózódott a cégszerkezet, és gyakorlatilag következmények nélkül lehet cégeket felszámolásba vezetve bajban hagyni az üzleti partnereket. Az ezzel is fenntartott rossz fizetési morál mellett teljesen érthetetlen a piaci belépési korlátok csökkentése, a cégalapítás gyorsítása és költségeinek csökkentése, legutóbb pedig a tulajdonosok lakcímének titkosítása” – adott szigorú helyzetértékelést az Opten stratégiai igazgatója.

Az Opten szakértői szerint nem áll meg az a politikai közhely, hogy a kis cégek húzzák a gazdaságot, ezért a KKV-k támogatásra szorulnak. A 2008-ról mérleget adó 350 ezer magyar vállalkozás adatai azt mutatják, hogy a kicsik zöme még mindig valamilyen munkaviszonyt helyettesítő, adóelkerülésre létrehozott cég a minimálbér kétszerese körüli fizetésekkel, ezért sokkal inkább pénzt visz, mint pénzt hoz az államháztartásba. A 100 millió forint alatti 301 ezer cég összesen 530 ezer főt foglalkoztat. E kis cégekben az egy főre vetített átlagos havi ráfordítás 145 ezer forint. A közepes, 100 millió és egymilliárd forint közötti cégek 560 ezer főnek adnak munkát, és személyenként hivatalosan még mindig csak havi 221 ezer forint ráfordítással működnek. Ezzel szemben a nagyok, az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérők – szintén 560 ezer főt foglakoztatva – munkavállalóik után járulékokkal együtt átlagosan havi 657 ezer forintot fizetnek ki személyenként. „A két felső kategória közötti ugrás nagy része (természetesen elismerve a nagy cégek tőkeerejét) a hivatalosan bejelentett bérszintek közötti különbséggel magyarázható” – véli Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Szerinte érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen nagyságrendű bevételtől esik el a költségvetés a kis cégek „támogatása” miatt. Tóth szerint a mikro- és kisvállalkozások számának radikális csökkenéséig a magyar gazdaság nem állítható egészséges növekedési pályára, oda pedig az adórendszer radikális átalakításán, az élőmunka terhelésének csökkentésén és a kisvállalkozói terhek behajtásán keresztül vezet az út.

Megjelenés dátuma: 2010. január

A városi legendák szerint a válság kitörése óta az alkoholfogyasztás világszerte felfutott. A magyar cégstatisztikák ezt nem támasztják alá, idén ugyanis 40 százalékkal több italkereskedelmi cég ment tönkre, mint egy évvel korábban. Lehet, hogy többet iszunk, de akkor a feketén forgalmazott vagy az olcsó italok fogynak.

A válságban jól fogy az alkohol – vélték világszerte sokan, a magyar cégstatisztikákon mégis az látszik, hogy italkereskedelemben lényegesen több céggel szemben indult felszámolási eljárás, mint egy évvel korábban. A ma működő 11600 italkereskedelemmel főtevékenységként foglalkozó céghez képest tavaly 323 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, idén viszont már 450 társaság jutott hasonló sorsra. Az adatok még nem véglegesek, hiszen felszámolásokat és végelszámolásokat a két ünnep között is közzétehet a cégbíróság, de nem valószínű, hogy éppen karácsony és különösen szilveszter környékén menjen tönkre olyan sok italkereskedő, hogy az érdemben befolyásolná a statisztikákat.

„Ez csaknem 40 százalékos növekedés 2008-hoz képest, vagyis az ágazat mutatói gyorsabban romlanak, mint akár az építőiparé – hívja fel a figyelmet az ágazat problémáira Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Az igazgató nem kívánta kommentálni azt a vélekedést, hogy a válságos időkben több bódító hatású ital fogy, mint a békeévekben. „A mi adatainkból ez a következtetés nem támasztható alá, de nem is cáfolható – mondja az igazgató. Szerinte elképzelhető ugyan, hogy több alkohol fogy a szokásosnál, de akkor a fogyasztás a feketén forgalmazott italok, vagy egyszerűen az olcsóbb, nem márkás termékek irányába tolódott el, amin eleve kisebb a profit, mint a márkás italokon.

A végelszámolások száma az ágazatban a más tevékenységet folytató cégekhez hasonlóan alakult, idén a tavalyinál 23 százalékkal több, összesen 357 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok. Az új cégek alapításában ugyanakkor nem tükröződik a válság hatása: tavaly és idén is mintegy 1000 új céget jegyeztek be, és ennél 100-150 darabbal kevesebbet töröltek a nyilvántartásokból.

Megjelenés dátuma: 2009. december

Novemberben meghaladta a 3000-et az idén felszámolás alá került építőipari cégek száma Magyarországon – adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató. Harmadik hónapja több mint 300 céget számolnak fel havonta az ágazatban, de a minap napvilágot látott építőipari megrendelésállomány fényében ezt a tendenciát talán nem kell kivetíteni 2010 egészére.

Novemberben zsinórban harmadszor haladta meg az egy hónapon belül felszámolás alá kerülő építőipari vállalkozások száma a 300-at. Az év első 11 hónapjában bedőlt cégek száma ezzel átlépte a 3000-es határt és év végére minden bizonnyal eléri a 3200-at. Soha ennyi építőipari cég nem ment még tönkre Magyarországon egy év alatt, de a rossz cégstatisztikák mellett megjelentek az első jó hírek az ágazat háza tájáról.

„Nem tudjuk, hogy az októberi építőipari megrendelésállomány trendfordulót jelez, vagy csak véletlen események együttállásáról van szó, de a cégstatisztika még semmi jót nem mutat” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A felszámolások száma magas szinten stabilizálódni látszik, és egyre több a végelszámolással megszűntetett vállalkozás is. Tavaly 11 hónap alatt 1176 cég megszűntetéséről döntöttek a tulajdonosok, idén pedig már 1845-ről , a növekedés ezen a téren 57 százalékos.

A KSH által tegnap közzétett adatok szerint a 2009 októberében megkötött szerződések volumene 29,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az Opten szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy tavaly októberben hirtelen visszaesett a szerződések száma és volumene az építőiparban, hiszen akkoriban a legtöbb bank egyszerűen leállt a vállalkozások hitelezésével, és rendkívül bizonytalanná vált a jövő. „Ez volt az igazi pánik időszaka. Tavaly októberben az akkor kötött szerződések volumene nem egészen 70 százaléka volt az egy évvel korábbinak, tehát a mostani emelkedéssel együtt is alacsonyabb a 2 évvel ezelőtti szinthez képest” – figyelmeztet az Opten igazgatója. Csorbai szerint nem árt emlékezetünkbe idézni azt sem, hogy a magyar építőipar már a válság előtti évben sem teljesített parádésan, tehát ha a KSH adata trendfordulót jelez, akkor sem a fellendüléskori szintekre térhet vissza az ágazat kibocsátása, hanem csak az azt követő alacsonyabb termelési értékekhez.

„Sok cég küzd még mindig az életben maradásért, és tudjuk, hogy télen kevesebb a munka, tehát mégha a megrendelésállomány növekedése kiutat is jelez a válságból, akkor is valószínű, hogy tavaszig még nagyon sok cég jut megoldhatatlan likviditási helyzetbe” – állítja az Opten igazgatója. Csorbai szerint meg kell várni a tavaszi szezonálisan igazított adatokat ahhoz, hogy biztosat lehessen mondani az ágazat jövőjéről.

Megjelenés dátuma: 2009. december

Novemberben 1300 cég került felszámolás alá Magyarországon. Ez az adat nagyjából megfelel az elmúlt fél év átlagos havi jelzőszámainak. November végéig összesen 13708 cég jutott hasonló sorsra, miközben 12383 cég bezárásáról maguk a tulajdonosok döntöttek.

Hónapok óta stagnál a havonta felszámolás alá kerülő cégek száma, nyár óta szinte minden hónapban valamivel több mint 1300 cég ellen indítanak fizetésképtelenségi eljárást a tulajdonosok. A válság előtti időkben havonta jellemzően 800-900 cég került bajba, de tavaly a válság kitörését követő utolsó negyedévben már 1100-1200 céggel szemben indult eljárás. 2008 novemberében éppen 1166 fizetésképtelenségi eljárás indult idén pedig 1301, vagyis a növekedés 11,6 százalékos. „Ahogyan az összehasonlításul használ egy évvel korábbi adatokban fokozatosan megjelenik a válság hatása, úgy csökken a növekedés üteme, de ez nem ad okot az örömre, hiszen a válság előtti „békeidőket” 30-40 százalékkal meghaladó havi adatok azt jelzik, hogy a magyar vállalkozások bajban vannak” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Hasonló jelenség mutatható ki a végelszámolásoknál, csak némi fáziskéséssel. Tavaly novemberben még „csak” 832 társaság bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, idén novemberben azonban 1242 cég függesztette fel tevékenységét. Idén az első 11 hónapban 12383 cég végelszámolása kezdődött meg, míg tavaly ugyanebben az időszakban csak 8919-é, így a növekedés üteme ezen a területen még mindig magas, 39 százalékos. „A végelszámolások mintegy 20-25 százaléka idővel felszámolásba fordul, mégsem gondoljuk, hogy kizárólag fizetésképtelen cégek jutnak erre a sorsra. Sokkal inkább arról van szó, hogy amikor a tevékenység már nem rentábilis, a belátó tulajdonosok nem erőltetik tovább a piaci jelenlétet” –véli Csorbai Hajnalka.

Igazgatónk fenntartja egy korábbi konferencián elmondott véleményét, amely szerint a nemfizetés államilag támogatott népbetegség Magyarországon. „Ha lenne oltás erre is, azt kötelezővé kellene tenni a vállalkozók körében, az állam ezzel szemben folyamatosan olyan döntéseket hoz, amelyek megkönnyítik az adósságszédelgők dolgát. Az olcsóbb és gyorsabb cégalapítás, legutóbb pedig a tulajdonosok lakcímének titkosítása mind abba az irányba mutat, hogy egyre könnyebben, és mind kisebb kockázattal lehessen újabb és újabb cégeket fizetés nélkül hátrahagyni. „Nem elég, hogy a csalárd csődöknek nincs érdemi következménye, még meg is könnyítjük, olcsóvá, gyorssá és kényelmessé is tesszük a dolgukat, ezen mindenképpen változtatni kellene.”

Megjelenés dátuma: 2009. december

Nem én tehetek róla, nem én vagyok a hibás! - halljuk sokszor gyermekeinktől. Miért is ne hallanánk, hiszen talán már észre sem vesszük, milyen sokszor mutatunk negatív példát azzal, hogy mi is kerüljük a felelősségvállalást, vagy a körülményeket okoljuk. Miért lenne ez másképp a magyar gazdaságban?

Magyarország közel egymillió vállalkozás országa. Hazánkban a több mint 540 ezer társas vállalkozás mellett 400 ezret meghaladó egyéni vállalkozást tartanak nyilván. Örvendezzünk! Vagy mégsem?

Azért ezek a hatalmas számok elgondolkodtatóak, különösen annak tükrében, hogy Szlovákiában, Lengyelországban vagy Ausztriában kevesebb, mint fele ennyi, Szlovéniában pedig tized ennyi cég működik. Hol a hiba? Ennyi céggel a régió élvonalába kellene tartoznunk, mi mégis sereghajtók vagyunk.

A túl sok vállalkozás, a felaprózódott cégstruktúra igen káros a magyar gazdaságra. Különösen igaz ez akkor, amikor válság van, amikor a piacszűkülés és gazdasági nehézségek miatt fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások hungarikumként tekintenek a lánctartozásra, és a körülményeket okolják minden problémáért.

Be kell lássuk, hogy vérünkben van a „majd megoldódik” és a „keressünk egy felelőst” hozzáállás. Jó, foghatjuk a szocializmusra. Hiszen a „gondoskodó” államtól 40 éven keresztül vártuk és kaptuk a helyettünk meghozott (jó vagy rossz) döntéseket. Aztán 20 éve ujjongtunk. Éljen a szabad, új világ! Ám úgy látszik, hogy időközben öngondoskodó képességünk elcsökevényesedett. Ráadásul mintha a felnövekvő generációk sem tanulták volna meg, mi a felelősség, milyen az, amikor csak magunkra számíthatunk.

Hányszor halljuk TV-ben, rádióban, hogy „nem fizették ki a munkámat, most ebbe az én cégem is belebukik”. És bukik is sok ezer cég, hiszen kis hazánkban egy éven belül minden 35-dik céget felszámolnak. A felszámolt cégek több mint 60%-át sújtják a lánctartozások.

Mit is várunk akkor most az államtól? Hogy fogjon nekünk halat, vagy hogy megtanítson horgászni? És mit várunk magunktól? Hogy egy hibás döntés után találjunk okot, felelőst, vagy azt, hogy elkerüljük a hibás lépéseket? Választanunk kell. Lecserélni a talán kényelmes felelősségkerülő, de kiszolgáltatottsággal járó gondolkodásmódot az önálló, biztonságot nyújtó öngondoskodásra.

Problémák mindig voltak és minden bizonnyal lesznek is. Nincs ez másképp az üzleti életben sem. Válság, konkurencia harc, kockázatok, nemfizetés, jogi procedúrák.

Fel kell nőnünk és fel kell vállaljuk, hogy: RAJTAM MÚ-LIK, ÉN VAGYOK A FELE-LŐS HA HIBÁZOM, DE ENYÉM A SIKER IS HA JÓL DÖNTÖK!

A döntésekhez persze szükség van információkra. Sok friss, minőségi információra. Hisz a felelős döntéshez tudnom kell ki az az ügyfél, aki ki fogja fizetni a munkámat és ki az, akivel jobb, ha nem szerződöm. Megtudhatunk a cégről szinte mindent, amit szeretnénk, cég- és pénzügyi adatokat, megismerhetjük a tulajdonosok egyéb cégeit, hogy volt-e olyan, akit nem vagy csak késve fizettek ki. Akár javasolt hitelkeret-maximumot is azonnal kaphatunk. Ehhez segítenek szolgáltatásaikkal a céginformációs cégek, mint például a piac meghatározó szereplője, az Opten Kft.

Tóth Tamás, a cég ügyvezetője úgy véli, hogy „nem kell minden üzletet megkötni, hiszen jobb egy el nem végzett munka, mint egy elvégzett, de ki nem fizetett”.

Megjelenés dátuma: 2009. december

Októberben ismét több mint 300 építőipari céggel szemben indult felszámolási eljárás, és 258 végelszámolást jelentettek be a cégbíróságok. A növekedés üteme lassulni látszik, mert már a viszonyítási alapnak tekintett tavalyi időszak is a válság jegyében telt – adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató. – A javuló cégalapítási kedv mögött nemigen állhat más, mint adóelkerülés vagy a csalárd csőd szándéka – véli a szakértő.

Tovább szenvednek a válság súlya alatt az építőipari cégek. Októberben ismét több mint 300-zal szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, miközben tavaly év elején havonta jellemzően 200–230 cég ment tönkre az ágazatban. Az akkor begyűrűző válság hatására tavaly októberben már 258 cég jutott erre a sorsra, így az idei és a tavalyi tizedik hónapot összevetve már „csak” 19 százalékos növekedés adódik, ugyanakkor fennmaradt a válság kitörése óta jellemző magas havi érték. „Arra számítunk, hogy a növekedés üteme tovább lassul a következő hónapokban, de magas szinten stabilizálódik a felszámolásra jutó cégek száma” – jelentette ki Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Az év első 10 hónapjában összesen 2785 cég felszámolását jelentették be a cégbíróságok, ez 23,5 százalékkal több, mint a tavaly október végi 2256.

Tovább tart ugyanakkor a rendkívül gyors ütemű növekedés a végelszámolásoknál. Tavaly októberben 118, az első 10 hónapban pedig 1037 cég bezárását kezdeményezték a tulajdonosok, idén viszont októberben 212, október 31-ig pedig 1633 társaság megszűnését jelentették be az ágazatban. A növekedés üteme meghaladja az 57 százalékot, de az Opten szerint ez még mindig jobb, mintha a tulajdonosok megvárnák, amíg cégük teljesen eladósodik. „A végelszámolások 20 százaléka így is felszámolásba fordul, de fontos hangsúlyozni, hogy a végelszámolás nem tekinthető fizetésképtelenségi eljárásnak, a tulajdonosok nagy része bölcs belátással időben dönt a cég megszüntetéséről, látva a szűkülő piacokat” – véli az Opten stratégiai igazgatója.

Ebből a szempontból meglepő fejlemény, hogy októberben ismét sok 545 építőipari céget jegyeztek be a cégbíróságok, 30 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Egész évben hónapról hónapra kevesebb céget jegyeztek be, mint egy évvel korábban, ezért váratlan a fordulat, és az Opten szerint minden szempontból rossz fejleménynek kell tekinteni, ha ez tendenciává válik. „A jelenlegi megrendelésállomány mellett kizártnak tartom, hogy az adóelkerülésen vagy az előre eltervezett csalárd csődön kívül bármi is nagy számban késztethetne cégalapításra embereket az építőiparban – állít ki szomorú bizonyítványt az ágazatról az Opten stratégiai igazgatója. – Nagy kár, hogy a kormány is rásegít erre a cégalapítási korlátok csökkentésével és a tulajdonosok lakcímének titkosításával.” Csorbai szerint inkább emelni kellene a belépési küszöböt, meg kellene teremteni a csalások számonkérésének lehetőségét és határozottan fel is kellene fellépni ahhoz, hogy ne romoljon tovább a fizetési morál.

Megjelenés dátuma: 2009. november

Ma haladta meg a felszámolások száma a tavalyi egész éves szintet. 2008-ban összesen 11 504 céggel szemben indult felszámolási eljárás, idén október 16-ig 11 525 jutott hasonló sorsra – adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató. Év végére a felszámolt cégek száma meghaladhatja a 15 ezret.

Tavaly szomorú rekordot döntött a felszámolás alá vont cégek száma, idén azonban már most, október közepén sikerült átadni a múltnak az előző csúcsot. 2008-ban 11504 céggel szemben indult felszámolási eljárás, idén ezt a mai napon haladta meg a cégbíróságok által közzétett felszámolási eljárásról szóló határozatok száma. A következő félévben a felszámolások növekedési üteme várhatóan lassulni fog, és magas szinten stabilizálódik – véli Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Hiába érkeznek kedvező hírek a tengerentúlról és az európai gazdaság háza tájáról, a magyar cégek számára nincs vége a válságnak, ezt jól mutatják a cégadatok, vagy akár a külkereskedelmi, illetve az ipari termelésről szóló statisztikák is. A felszámolt cégek átlagos egy évvel korábbi árbevétele folyamatosan emelkedik, ami azt mutatja, hogy a baj nemcsak a mikro- és kisvállalkozásokat éri el, hanem a több milliárdos árbevételű nagy cégeket is. „A fővállalkozók és nagy megrendelők bedőlése nyomán sok kisebb cég jut nehéz helyzetbe, mert a magyar gazdaságban eleve rendkívül alacsony a likviditás, a bankok pedig kihátráltak a hitelezésből, így kevés az esély a túlélésre – állítja az Opten igazgatója.

A 2008 októberében kirobbant válságot megelőzően évekig 1,8-2 % között stagnált a felszámolt cégek aránya, 2009-re kb. 2,5-2,6 % prognosztizálható. A válságot követően a legjobban sújtott ágazat a gépjárműkereskedelem, melyben csak idén várhatóan a cégek 5,2 %-a kerül felszámolás alá. Ezt követi majd az építőipar 5, majd az agrárszektor 3 %-ot meghaladó felszámolási rátával. A korábban “rendíthetetlen”, évekig 1 % alatt maradó informatikai szektorban is kb.1,3 %-ra emelkedik a felszámolt cégek száma.

A szakma igyekszik pozitív jelként tekinteni már azokat a lépéseket (vagy éppen meg nem tett lépéseket) is, amelyek bár nem javítanak, de legalább nem rontanak tovább a magyar gazdaság helyzetén. Csorbai Hajnalka hozzáteszi: nem könnyű megőrizni a gazdasági jogalkotás szakmaiságába vetett hitet akkor, amikor egyáltalán komolyan felmerül egy olyan elképzelés, hogy a kormányzatnak tovább kellene támogatnia a még egyszerűbb cégalapítást (Lásd. egyforintos cégalapítás elképzelése). A fenti számok is azt tükrözik, hogy a magyar gazdaságnak nem több cégre, hanem éppenhogy kevesebbre - sokkal kevesebbre - lenne szüksége. A felaprózódott cégstruktúra, a mikrovállalkozói körben elterjedt hanyag, felelősségkerülő, öngondoskodásra alkalmatlan cégek, a gyenge gazdasági morál nagyon komoly károkat okoz mind gazdasági, mind társadalmi szinten.

Szerencsére mindig voltak és jelenleg is vannak gazdaságilag és morálisan fejlett dinamikus, fejlődő, piacot kereső vállalkozások és beállt, tradicionális, piacot megtartó cégek is. Ezeket azonban meg kell tudni különböztetni a rozsszándékú vagy csak "a körülmények alakulása folytán" életképtelen, kockázatos vállalkozásoktól. Ehhez azonban két dologra van szükség: egyértelmű szándék kell és megbízható, a lehető legteljesebb információ.

Megjelenés dátuma: 2009. október

Októberben 1305 vállalkozással szemben indult felszámolási eljárás, tíz hónap alatt pedig 12318 jutott hasonló sorsra – közölte az Opten céginformációs szolgáltató kft. Tavaly egész évben számoltak fel 11515 vállalkozást, pedig az év utolsó hónapjaiban már akkor megmutatkozott a válság hatása az adatokon. A csőd- és felszámolási eljárások mellett végelszámolásból is több indult már, mint tavaly egész évben.

Immár biztossá vált, hogy az augusztusi jó hír – mindössze 566 felszámolás egy hónap alatt – csak rövid életű pozitív kilengés volt a cégstatisztikában, hiszen a szeptemberi 1409 után októberben is 1305 céggel szemben indult felszámolási eljárás. Ezzel az első 10 hónapban bejelentett felszámolások száma 12318-ra emelkedett, ami 31 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest. „Az évnek ebben a szakaszában már tavaly is éreztette hatását a válság, ezért a felszámolások növekedési üteme lassul. Nem jó jel azonban, hogy ismét az év első felére jellemző igen magas havi adatokat látunk – véli Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. – A válság még nem ért véget, és még optimista becslések szerint is 2010 második-harmadik negyed évéig számolnunk kell vele.” A felszámolások száma október közepén lépte át a tavalyi, akkor negatív rekordnak számító 11515-öt, és most már valószínűnek tűnik, hogy év végére megközelíti, vagy meg is haladja a 15000-et.

„Továbbra is igaz, hogy emelkedik a felszámolás alá eső cégek megelőző évi árbevételének átlaga, vagyis egyre nagyobb cégek mennek tönkre, és egyre több állás szűnik meg.” – véli az Opten igazgatója. Különösen igaz ez akkor, ha végelszámolásokat is figyelembe vesszük. Ezekből idén már 10841-et kezdeményeztek a tulajdonosok, míg tavaly egész évben nem egészen 9700-at, a növekedés itt 34 százalékos. A végelszámolások több, mint 20%-a idővel átfordul felszámolásba. Az igazgató szerint ez a folyamat visszahat a gazdaság egészére, ami új jelenség. A korábbi években ugyanis a felszámolások ingadozása nem járt valódi gazdasági hatással, mert főként mikrovállalkozásokról volt szó, és – különösen a végelszámolásoknál – azok egy része is inkább adózási megfontolásokból, semmint valós gazdasági események miatt szűnt meg, vagy alakult újjá.

Újjáalakulásról amúgy mostanában nemigen beszélhetünk. A cégalapítás kedv február óta lassan, de biztosan csökken. Októberben 4500 új céget jegyeztek be, szemben a tavalyi 4900-zal, így az első tíz hónapban alapított új cégek száma 38650-re csökkent a tavalyi 40600-ról. „Történik ez annak ellenre, hogy a hatóságok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy egyre olcsóbb és egyszerűbb legyen a cégalapítás. Pedig ennek éppen az ellenkezőjére lenne szükség egy olyan országban, ahol népességszámhoz viszonyítva körülbelül 4-5-ször annyi társas vállalkozás van a piacon, mint a fejlett országokban” – figyelmeztet az Opten stratégiai igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2009. október

Az augusztusi pozitív meglepetés után az előre megjósolt módon visszatért a válságpályára a cégbedőléseket mutató adatsor – adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató. Szeptemberben 1400 céggel szemben indítottak felszámolást a hitelezők, így az első három negyedévben összesen 34 százalékkal több cég dőlt be, mint egy évvel korábban.

Az augusztusi 566 után szeptemberben ismét 1400 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon. „Beigazolódott, amit az augusztusi adatok láttán gondoltunk, vagyis hogy az akkori adatokat nem trendforduló, hanem a cégbírósági szabadnapok száma módosította” – nyilatkozta Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Valószínűleg a válság kellett a csődeljárások számának növekedéséhez is. Bár még mindig nagyon kevés – az első 3 negyedévben 58 – vállalkozás él a csőd lehetőségével a túlélés érdekében, ez kétségtelenül többszöröse az eddigi, évi 10-15 csőd indításának.

Szeptemberben a tavaly szeptemberinél 37 százalékkal több céget számoltak föl, míg az első kilenc hónapban a növekedési ütem 34 százalékos. A szakértők arra számítanak, hogy a következő hónapokban lassan de biztosan csökken majd a felszámolások növekedési üteme, hiszen a viszonyításul szolgáló előző évi adatokba fokozatosan bekerülnek a már válsággal terhes utolsó negyedév adatai. „Hiába csökken azonban a növekedési ütem, a fizetésképtelenné váló cégek száma magas szinten stabilizálódik” – véli Csorbai Hajnalka.

Ez a folyamat a végelszámolásoknál máris megindult. Tavaly már a válság kitörése előtt látható volt, hogy egyre több céget zárnak be a tulajdonosok. Nem csoda, hogy a végelszámolások növekedési üteme szeptemberben már stagnált, miközben az első három negyedévben összesen 37 százalékkal több cég végelszámolását indították el, mint egy évvel korábban.

Lassan csökken ugyanakkor a cégalapítási kedv. Tavaly szeptemberben csaknem 3000 új cég bejegyzését jelentették be a cégbíróságok, idén viszont csak 2742-t. „Világosan el kell mondani, hogy ez a szám még mindig túl magas, semmilyen reálgazdasági tényező nem indokolja, hogy lényegében ugyanannyi cég alakuljon Magyarországon, mint a válságtól még nem sújtott időszakban” – véli az Opten stratégiai igazgatója. Szerinte az új cégek számának stagnálása leginkább annak a következménye, hogy az élőmunka adóterhelésének csökkentéséhez „hiszem, ha látom” alapon állnak hozzá az emberek, akik még ma is nagyobb nettó jövedelmet tudnak kivenni egy vállalkozásból, mintha ugyanakkora bérköltségből alkalmazottként próbálnának megélni.

Megjelenés dátuma: 2009. szeptember

*Leginkább a baromfiágazatot sújtja a válság

Több mint száz húsipari cégnek indult el idén augusztus végéig a felszámolása. Tavaly október óta egyre nagyobb cégek kerülnek felszámolás alá, mind több munkanélkülit és kifizetetlen alvállalkozót hagyva maguk után.

Idén augusztus végéig összesen 67 húsipari - húskereskedelemmel, húsfeldolgozással és állattenyésztéssel foglalkozó - cég került végelszámolás és 114 felszámolás alá - derül ki az Opten Kft. összesítéséből. Az adatok az előző évhez viszonyítva ugyan nem mutatnak jelentős változást, 2008-ban viszont a végelszámolt cégek száma több mint 24 százalékkal (összesen 107 vállalkozás), a felszámoltaké pedig 17 százalékkal (173 társaság) haladta meg az előző évit. A válság nyomán, tavaly október óta egyre nagyobb cégek kerülnek felszámolás alá, egyre több munkanélkülit és egyre több kifizetetlen alvállalkozót hagyva maguk után - mondta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az idei legnagyobb húsipari cégbedőlés a Herz Szalámigyár Zrt.-é. A 2,25 milliárd forint jegyzett tőkéjű, tavaly 7,1 milliárd forint árbevételt elérő társaság felszámolása május végén indult, miután a finanszírozásról nem sikerült megállapodnia a CIB Bankkal. A társaságtól több mint háromszáz dolgozót bocsátanak el, s mivel a felszámolás során sem sikerült új hitelt szerezni a működéshez, így leállt a termelés. Tavaly még kétmilliárd forint feletti forgalmat bonyolított az idén felszámolás sorsára jutott két húsfeldolgozó: az Aba Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt. és a Hunnia Húsipari Termékgyártó Kft. A sertésfeldolgozót és vágóhidat is üzemeltető, abaújszántói telephellyel működő Aba Zrt. felszámolását július 7-én rendelte el a bíróság. Az egykor több mint kilencven embert foglalkoztató társaság szintén újabb hitel hiányában került nehéz helyzetbe, mivel forgótőkével sem rendelkezett, amellyel finanszírozni tudta volna a termelést. 2008-as beszámolója szerint kötelezettségállománya tavaly év végén meghaladta a 800 millió forintot. A keszthelyi székhelyű Hunnia felszámolása áprilisban indult, itt 118 dolgozót bocsátottak el csoportos létszámleépítéssel. A cég tartozása meghaladja az egymilliárd forintot. Itt sincs sok esély a termelés újraindítására egy esetleges új befektető bevonásával.

A tavaly 890 millió forint árbevételt elérő Zalabaromfi Szárnyas Húsfeldolgozó Zrt. felszámolása 2009 februárjában, a vagyonkezelésére létrehozott Dale-Food Invest Zrt.-é áprilisban, míg a szintén a cégcsoporthoz tartozó Zalabaromfi Kereskedőház Zrt-é júniusban indult el. Az utóbbi társaság a tavalyi 3,5 milliárd forintot meghaladó forgalmával egyébként "vezeti" a felszámolás alá került húskereskedő cégek idei listáját. A második helyen a szombathelyi Meatropolis Kft. áll mintegy 2,2 milliárdos, a harmadik helyet pedig a miskolci Ko-Bor-Hús Kft. foglalja el 1,7 milliárd forintos árbevétellel.

Augusztus végéig 46 állattenyésztéssel foglalkozó cégnek indult el a felszámolása, közülük a legnagyobb a gerjáni székhelyű Pegano-Pig Sertéstartó és Kereskedelmi Kft., a 39 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás tavaly 4,3 milliárd forintos forgalmat bonyolított. A szintén sertéstenyésztéssel foglalkozó Branau" 2002 Mezőgazdasági, Termelő és Szolgáltató Kft. dolgozói létszáma 118 fő volt, amikor januárban elindult a felszámolása. A társaság tavaly másfél milliárd forintos árbevétel mellett 984 milliós mérleg szerinti veszteséget könyvelt el, kötelezettségállománya pedig meghaladta a 2,6 milliárd forintot. (Környezetvédelmi kötelezettsége lenne 2009-ben az alsómocsoládi és mágocsi sertéstelepei zárt rendszerű hígtrágyakezelő rendszerének kiépítése, ennek költsége 120 millió forint - áll a cég beszámolójában.) Júliusban dőlt be a kaposvári székhelyű Buda Food Baromfitenyésztő Kft., amely tavaly csaknem 600 milliós árbevételt ért el. A baromfiágazatot kiemelten sújtja a válság, a huszonöt legnagyobb árbevételű állattenyésztő cég közül tizenhárom baromfitenyésztéssel foglalkozik. A húsiparban, főként az állattenyésztésben egy ágazati szintű rombolás még az átlagosnál is súlyosabb problémákat okozhat, hiszen (mint az agrár területen ez elkerülhetetlen) a visszaépítés hosszú éveket vesz igénybe - véli Csorbai. Szakmai vélemények szerint a legnagyobb probléma a baromfipiacon, hogy nincsenek megfelelően biztosítva a hazai termelők. A külföldről beáramló olcsó, ellenőrizetlen, akár egészségre káros importhús rombolja az ágazatot. A rombolás hatását lényegesen nehezebb utólag helyrehozni, mint megelőzni.

Napi Gazdaság - 2009.09.21 - (6. oldal)

Megjelenés dátuma: 2009. szeptember

Szárnyaló tőzsdéről, erősödő forintról, éves rekordokról szólnak a hírek az utóbbi időben. Ebbe a trendbe illeszkednek az építőipari cégek felszámolásáról szóló adatok is, hiszen augusztusban kevesebb céggel szemben indult fizetésképtelenségi eljárás mint egy évvel korábban. Az Opten céginformációs szolgáltató szerint azonban az ágazat nincs még túl a válság nehezén.

Augusztusban mindössze 137 céget számoltak fel a magyar építőiparban, hosszú hónapok óta a legkevesebbet. Ennél tavaly augusztusban, azaz a válságot kitörését megelőző utolsó békehónapban is több cég ellen indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, akkor 154 cég jutott erre a sorsra az ágazatból – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató közleményéből.

Hiába a jónak látszó adat, attól tartunk, hogy az ágazat még huzamosabb ideig kell viselje a válság terheit – véli Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Az igazgató szerint az összes cég között lényegében ugyanilyen váratlan fordulat következett be augusztusban, holott nem igaz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára állt volna. „Átmeneti jelenségről van szó, feltehetően sokkal inkább a cégbírósági szabadságolások, semmint az üzleti környezet javulása vezetett erre az eredményre” – összegez az Opten igazgatója.

Szerinte minden egyéb adat arra mutat, hogy a felszámolási hullám még nem tetőzött. Nyár eleje óta 12 olyan építőipari vállalkozás került felszámolás alá, amelynek éves árbevétele korábban meghaladta az 1 milliárd forintot. Megerősíti a stratégiai igazgató véleményét, hogy a végelszámolásoknál sem következett be a felszámolásoknál tapasztalt hirtelen fordulat. Augusztusban 101 építőipar cég bezárását kezdeményezték a tulajdonosok, miközben egy évvel ezelőtt csak 55 cég fejezte be működését az ágazatban. Meglepő módon a szakemberek kedvező adatnak tartják, hogy míg tavaly a nyolcadik hónapban 713 új cég alakult, addig idén csak 348. Ez ugyanis szerintük azt jelenti, hogy az amúgy is szétaprózott tulajdonosi szerkezet nem hígul tovább, a megszűnt cégek romjain nem jönnek létre újabb eleve tiszavirág életűnek szánt vállalkozások.

A legnagyobb nyáron felszámolás alá került építőipari vállalkozások:
(2008.évi árbevétel adattal, milliárd Ft)

• INTEGRÁL-HEXA Magasépítőipari és Fővállalkozói Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Győr – 6,8 mrdFt
• CSABA-ÉP Kivitelező és Tervező Korlátolt Felelősségű Társaság, Békéscsaba - 4,4 mrdFt
• BAUCONT Építőipari zártkörűen működő Részvénytársaság, Tata - 4,1 mrdFt
• BAU-SYSTEM Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság, Pély - 2 mrd Ft.

Megjelenés dátuma: 2009. augusztus

Idén az első 7 hónapban éppen 9000 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon, miközben tavaly egész évben 11500 cég jutott erre a sorsra – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból. Az első 7 hónapban a felszámolások és a végelszámolások száma egyaránt 35 százalékkal emelkedett.

Félő, hogy a felszámolások száma már szeptemberben meghaladja a tavalyi egész éves, egyébként eddig éves rekordnak számító 11500-as értéket – nyilatkozta Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója annak kapcsán, hogy a cég ma közzétette, az első 7 hónapban 9000 vállalkozás került felszámolás alá. Tavaly 7 hónap alatt 6657 cég jutott erre a sorsra, így a növekedés az előző évhez képest 35,2 százalékos. Júliusban a megelőző évi 978 céggel szemben 1292 cég ellen indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, ez 32 százalékos növekedésnek felel meg.

Az első 7 hónapban csaknem 8000 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, miközben tavaly ilyenkor még csak 5940 cég végelszámolása indult meg. Ez ugyancsak 35 százalékos növekedés, de végelszámolások számának növekedése nem állt meg, júliusban 44 százalékkal több cég jutott erre a sorsra, mint a tavalyi nyár derekán.

Továbbra is igaz, hogy nem látjuk még a felszámolási és végelszámolási hullám csúcsát, hiszen júliusban is több olyan nagy cég ment tönkre, amely fizetésképtelenné válásával tömegesen hagy maga után kifizetetlen számlákat, bajba jutott alvállalkozókat – mondja az Opten stratégiai igazgatója. Az igazgató szerint az alvállalkozói láncok szereplői egyre sebezhetőbbek, mert megfelelő tőkeerő nélkül kell megküzdeniük az olyan hónapok óta halmozódó problémákkal, mint a piacszűkülés, illetve a közüzemi díjak vagy az üzemanyagárak emelkedése.

Némiképp meglepő módon február óta először emelkedett az új cégbejegyzések száma is. Igaz, a júliusban alapított 4352 új cég csak 3 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos hónapjában, és a stratégiai igazgató nem is feltételezi, hogy tartós jelenségről lenne szó. „A nehéz gazdasági helyzetben állásukat vesztett munkavállalók gyakran menekülnek a kényszervállalkozásokba, ám sajnos egy cég alapítása ritkán jelent valós megoldást ebben a helyzetben” – mondja Csorbai Hajnalka.

Megjelenés dátuma: 2009. augusztus

Bár a KSH adatai szerint az építőipar teljesítménye júniusban csaknem 16 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, a cégadatokon még messze nem látszik az ágazat válságának vége. Júliusban 290 céggel szemben indult felszámolási eljárás az ágazatban, ez lényegében megegyezik a tavasszal mért havi értékekkel – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.

„Az építőipari termelés júniusi megugrása feltehetőleg néhány nagyberuházás átadásának köszönhető, az ágazat egésze biztosan nem érezte meg a pozitív változásokat” – állítja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A felszámolási és végelszámolási adatok valóban nem mutatnak javulást: Júliusban 290 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, ez nagyjából megegyezik a tavasszal havonta regisztrált havi 300 felszámolásos értéknek. Tavaly júliusban 213 cég jutott ilyen sorsra, vagyis a növekedés mértéke 36 százalék. Ez jócskán meghaladja az első hathavi 22 százalékos ütemet, vagyis a felszámolások növekedése nemhogy lassult volna, inkább erőteljes gyorsulásról beszélhetünk.

Hasonló jelenséget tapasztalunk a végelszámolásoknál is. Tavaly júliusban 114 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, idén júliusban 192 végelszámolása indult meg. A növekedés itt 68 százalék, szemben az első hathavi 52 százalékos növekedéssel. „Bár a végelszámolásokat nem tekintjük fizetésképtelenségi eseménynek, annyi bizonyos, hogy júliusban nem enyhült az építőipari vállalkozásokra nehezedő nyomás, sőt az adatok tanúsága szerint még erősödött is – állítja az Opten stratégiai igazgatója. Szerinte júliusban folytatódott a tendencia, miszerint mind több nagy árbevételű cég kerül felszámolás alá, ami azt mutatja, hogy az ágazatban jellemző vállalkozói láncok mind magasabb szintjein dőlnek be cégek. Ez pedig előre vetíti, hogy egyre több kisebb cég kerül bajba a kifizetetlen számlák miatt, ami az eleve gyenge likviditás miatt, újabb fizetésképtelenségi helyzeteket idéz elő – véli az Opten igazgatója.

Júliusban 439 új építőipari vállalkozást jegyeztek be, ez 23 százalékkal kevesebb a tavalyi 572-nél. Az év első hét hónapjában 3028 új céggel gyarapodott az ágazat, míg tavaly hét hónap alatt 4333 új bejegyzést regisztráltak, így a visszaesés 30 százalékos.

Megjelenés dátuma: 2009. augusztus

Az első félévben 7391 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derült ki az OPTEN Kft. mai sajtótájékoztatóján. A cégnél úgy vélik, nem tetőzött még a csődhullám, mert második negyedévben gyorsuló ütemben nőtt a felszámolások száma, egyre nagyobb társaságok jutnak bajba, egyre több kicsit hagyva magukra.

Májushoz képest némileg csökkent, de 2008-hoz képest rendkívül gyors ütemben emelkedett a felszámolások száma júniusban. A májusi 1330-cal szemben most „csak” 1205 cég jutott erre a sorsra, ám a tavalyi év azonos időszakához képest ez is 35 százalékos növekedés. „A felszámoláshullám még emelkedőben van, amit jól mutat, hogy amíg az első félévben 22 százalékos volt a növekedés 2008 első negyedévéhez képest, addig a második negyedévben a növekedés már 39 százalékos” – mondta el Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. Ennél is nyugtalanítóbb azonban a szakemberek szerint az, hogy a válság kezdete óta csaknem 40 százalékkal emelkedett a felszámolás alá vont társaságok árbevétele, vagyis egyre nagyobb cégek mennek tönkre. „Ez azt jelenti, hogy messze nem beszélhetünk még a válság végéről, mert minél nagyobb cég megy tönkre, jellemzően annál több kifizetetlen beszállítót és más hitelezőt hagy maga után” - véli az Opten stratégiai igazgatója.

A cégadatokból jól látszik, hogy egyik legrosszabbul a gépjármű kereskedők jártak. Az elmúlt hónapokban már nagyobb arányú az autókereskedések felszámolásának mértéke, mint amennyi az építőipari cégeknél, holott az építőipar a felszámolások tekintetében sokáig verhetetlennek látszott. Ugyancsak a nagy vesztesek között vannak az utazási irodák, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Alacsony bázisról indult, de gyorsuló ütemben romlik az informatikai cégek és nagykereskedelemmel foglalkozó társaságok helyzete.

Ugyancsak gyorsan nő a végelszámolások száma. Az első félévben 6680 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, tavaly június végéig viszont csak 5000-ről. A növekedés a félév egészét tekintve itt éppen egyharmados, de itt is igaz, hogy a második negyedévben sokkal gyorsabban, 44,5 százalékkal emelkedett az eljárások száma, mint az első negyedévben. A végelszámolásoknál június nemcsak abszolút értékben döntött rekordot, hanem a növekedés üteme is megugrott a tavaly ilyenkor regisztrált 686 cégbezáráshoz képest ugyanis ez 80 százalékos növekedés.

A végelszámolások számának növekedését az OPTEN stratégiai igazgatója nem tekinti mindenképpen rossz hírnek, hiszen minden nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy Magyarországon túl sok cég működik, többségük túl kicsi, ráfér hát a piacra egy egészséges konszolidáció. Éppen ezért nagy baj, hogy a kormányzat éppen a közlemúltban tovább könnyítette a cégalapítást, így nem marad idő az alapítást megelőző minimális ellenőrzésre sem. „Magyarország alighanem egyedülálló abban, hogy a felszámolt cégek tulajdonosainak több, mint 50 százaléka azonnal új céggel tér vissza a gazdasági életbe” – véli Csorbai Hajnalka.

A válság miatt 2009-ben megtorpant cégalapítási kedv is. Az Opten statisztikái szerint korábban sosem volt példa arra, hogy az új cégek száma több hónapon keresztül csökkent volna. Most azonban ez a helyzet állt elő, idén az első félévben 23964 céget, a tavalyi azonos időszakinál 5 százalékkal kevesebbet regisztráltak. Utoljára februárban fordult elő, hogy egy hónapban több céget jegyeztek be, mint a megelőző év azonos havában. Az új cégek száma azonban még mindig folyamatosan meghaladja a törölt cégek számát.

Megjelenés dátuma: 2009. július

Áprilisban 1328 cég ellen indult felszámolási eljárás Magyarországon, csaknem 32 százalékkal több mint egy évvel korábban – derül ki cégünk legfrissebb adataiból. Az év első négy hónapjában csaknem 5000 cég jutott hasonló sorsra, ez 24 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Mostanra visszaesett a cégalapítási kedv is.

Tovább romlott a magyar cégek helyzete áprilisban. A negyedik hónapban 1328 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez 319-cel, vagyis 32 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Cégünk adatai szerint az év első négy hónapjában 4856 céggel szemben indult felszámolási eljárás, míg egy évvel korábban 3904 társas vállalkozás jutott erre a sorsra. „A felszámolások száma májusban feltehetően meghaladja a tavalyi összes felszámolás felét, és valamikor szeptemberben, vagy októberben elérhetjük a tavalyi 11500-as szintet” – állítja Csorbai Hajnalka, stratégiai igazgatónk. Az igazgató szerint nagyon sok kisebb céget most ér csak el a válság, amikor a nagyobb kereskedelmi, illetve építőipari alvállalkozói láncok csúcsain álló cégek is megjelennek a fizetésképtelenségi listákon.

A végelszámolások száma az első négy hónapban 23 százalékkal emelkedve 4438-ra nőtt. Csak áprilisban 1200 céget szüntettek meg ilyen módon tulajdonosai, ez 21 százalékos növekedés a tavaly áprilishoz képest. „A végelszámolást továbbra sem soroljuk az egyértelműen negatív üzleti események közé, tudomásul kell venni, hogy Magyarországon főképp az adózás és a kényszervállalkozások miatt túl sok a cég, és magas a fluktuáció” – véli az Opten stratégiai igazgatója.

Új jelenség, hogy az újonnan alapított cégek száma csökkenést mutat az előző évi azonos időszaki értékekhez képest. „Volt már ilyesmire példa néhány jelentősebb adómódosításkor, de olyan még sosem fordult elő, hogy alapvetően változatlan adórendszer mellett két egymást követő hónapban kevesebb céget alapítsanak mint egy évvel korábban.” – mondja szakértőnk. Szerinte ez is kedvező jelenség, mert arra utal, hogy a felszámolt, vagy megszűnő cégek nem osztódással szaporodnak, ami pedig korábban sajnos jellemző volt, különösen az építőiparban.

Megjelenés dátuma: 2009. május

A várakozásoknál lassabban, nem egészen 15 százalékkal emelkedett az első negyedévben a felszámolt építőipari vállalkozások száma a tavalyi év azonos időszakához képest – derül ki az Opten céginformáció szolgáltató cég legfrissebb jelentéséből. Nem lehetünk még optimisták, hiszen a felszámolások lényegesen több nagy árbevételű céget érintenek, mint korábban – véli az Opten stratégiai igazgatója.

2009 első negyedévében 815 építőipari céggel szemben indult felszámolási eljárás, miközben tavaly az első három hónapban 711 cég jutott erre a sorsra – adta hírül az Opten céginformáció szolgáltató cég. „Ez számszerűen ugyan nem egészen 15 százalékos növekedésnek felel meg, azonban az ágazat helyzetét jelentősebben befolyásolja az, hogy a felszámolt cégek árbevétele jellemzően lényegesen magasabb, mint korábban, ami az építőipar jellegéből adódóan további problémákat vetít előre e cégek alvállalkozói körében – mondja Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója, hozzátéve, hogy a válság első 3 hónapjában a pánikhangulat miatt az indított felszámolások száma lényegesen nagyobb mértékben emelkedett, mint az elmúlt negyedévben, azonban a valós gazdasági válság és a nagymértékben csökkenő megrendelés-állomány csak most kezdi éreztetni hatását az ágazatban. Csorbai szerint a megrendelés nélkül maradt cégek száma nagyjából megfelel a várakozásoknak, de a tulajdonosok jellemzően nem várják meg a felszámolást, hanem végelszámolással próbálják megszüntetni cégeiket. Erre utal, hogy a végelszámolások száma az első negyedévben 40 százalékkal 478-ra nőtt. Az Opten stratégiai igazgatója úgy véli, ez kedvező jelenség lehetne, mert az ágazatnak rossz híre van, a szétaprózódott tulajdonosi szerkezetben sok a fizetés nélkül tönkremenő, kiürített, vagyon nélküli társaság. Félő azonban, hogy a végelszámolások egy jó része is átalakul felszámolássá a kifizetetlen számlák felszínre kerülése után. Ebben a környezetben sokkal inkább egészséges konszolidáció lenne a végelszámolások számának gyors, és a felszámolások számának viszonylag lassú növekedése, sőt akár a jelenleginél lényegesen több cég megszüntetése, vagy összeolvadása is.

E vélekedést támasztja alá, hogy több építőipari szakmai szervezet vezetője, köztük Koji László, az ÉVOSZ alelnöke illetve Bacsárszki Pál az Építőipari és Innovációs Klaszterek Országos Tanácsának elnöke korábban nyilatkozataikban a magyar építőipar prioritásai közé sorolták, hogy a jelenlegi 90 ezer építőipari vállalkozás 10- 15 ezer versenyképes céggé alakuljon, a kényszervállalkozókból pedig jól fizetett alkalmazottak váljanak.

Az Opten adatai szerint 2009 első negyedévében hosszú idő óta először visszaesett a végrehajtási eljárás alá vont cégek száma. A végrehajtások száma a megelőző két évben – szinte kizárólag az APEH megnövekedett aktivitásának eredményeként – gyorsan emelkedett. Most azonban az első három hónapban mindössze 1719 cégnél kopogtak a végrehajtók, míg egy évvel korábban még több mint 2400 céggel szemben rendelték el a végrehajtást.

Megjelenés dátuma: 2009. április

Erőteljesen emelkedett a felszámolások és a végelszámolások száma márciusban és az egész első negyedévben. Amíg tavaly az első 3 hónapban 2895 cég ellen indult felszámolási eljárás, addig idén már 3528 cég jutott erre a sorsra – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból.

A februári csökkenés után márciusban ismét erőteljesen növekedett a felszámolások száma a megelőző hónaphoz képest. Amíg februárban 1020 cég ellen indult eljárás, addig márciusban már 1183 cég ellen, igaz mindkét érték elmarad a történelmi rekordnak számító januári 1325-től. Mindez az Opten céginformációs szolgáltató március 31-én lezárt adataiból derül ki. „2009 első negyedévben minden hónapban több felszámolást tettek közzé, mint a megelőző év azonos hónapjaiban, így nem csoda ha ez az időszak minden idők legaggasztóbb negyedéve lett.” – nyilatkozta Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója.

Valóban, az első negyedévben 3528 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást és ilyen rossz negyedévre még nem volt példa. 2008 első három hónapjában ennél 22 százalékkal kevesebb, 2895 felszámolás indult, 2007-ben pedig 41 százalékkal kevesebb, összesen 2500 cég jutott erre a sorsra. „Az Egységes Online Követelés-nyilvántartó rendszerbe érkező adatok szerint romlik a fizetési fegyelem, egyre több cég küzd likviditási problémákkal, így várhatóan a következő hónapokban is folytatódik az eljárások számának növekedése” – véli Csorbai Hajnalka. Hozzáteszi: „2009 magyar gazdaságában üzleti bizalomról beszélni túlzott naivitás lenne, az üzleteket nem bizalmi alapon, hanem körültekintő információk alapján kell megkötnie mindenkinek.”

Nem festenek jó képet a vállalkozások helyzetéről a végelszámolási adatok sem. Az első negyedévi 3240 végelszámolás a 2007-es első negyedévit 61 százalékkal, a tavalyit pedig 24 százalékkal haladja meg. „A végelszámolás a társaság megszüntetésének tisztességes formája, nem keverendő össze a felszámolással, mégis fontos látni, hogy milyen sokan érzik úgy, nem akarják vagy nem tudják tovább működtetni vállalkozásukat” – mondja az Opten stratégiai igazgatója. Bár havi adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, a mégis szembeötlő, hogy 2007 márciusában több céget szüntettek meg végelszámolással a tulajdonosok, mint idén. Ez Csorbai szerint összefügg azzal, hogy az APEH 2007 elején kezdett kiemelten foglalkozni a bújtatott munkavállalói szerződések felderítésével.

A stratégiai igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a csőd intézménye bármennyire is idegen a cégkultúrárától Magyarországon, nehéz időkben mégis előtérbe kerülhet ez a válságmenedzselési megoldás. A csődök száma évek óta 10 és 15 darab között mozog, idén már az első negyedévben 11 csődeljárásnál tartunk. Bár a számok még mindig kicsik a felszámoláshoz vagy a végelszámoláshoz képest, a növekedés azt mutatja, hogy van az a helyzet, amikor érdemes csődvédelmet kérni.

Megjelenés dátuma: 2009. április

Keresd a nőt! – tartja a régi francia szállóige. A világtendenciák egyre inkább érvényesek Magyarországon is, azaz a gazdasági életben a női vezetők és cégtulajdonosok szerepe és aránya nő, amit a nemzetközi és hazai kutatások is igazolnak. Az Opten Kft. legfrissebb statisztikája azokat a hazai kis- és középvállalkozásokat vizsgálta, amelyeknek az élén nők állnak mint tulajdonosok és vezetők.

A női vállalkozások kitüntetett szerepét az országok gazdasági fejlődésében nemzetközi tapasztalatok bizonyítják. Egy a vállalkozó nőkről készített 2007-es tanulmány (Report on Women and Entrepreneurship) megállapítása szerint „…a női vállalkozások jelentős mértékben járulnak hozzá a világ gazdaságának fejlődéséhez, különös tekintettel az alacsony és közepes gazdasági fejlettségű országokra”. A hazai kutatók szerint Magyarországon ennek még mindig nincs tudatában sem a kormányzat, sem a közgazdász szakma, sem pedig a közvélemény.

A Magyarországon működő közel félmillió társas vállalkozásból 40 200 cég árbevétele haladja meg az évi 100 millió forintot. Ezek 37 százalékában, azaz mintegy 14 800 cégben a cégjegyzésre jogosult személy tulajdonos is egyben. E cégek egynegyedében, azaz 3 650 cégnél nő áll a kormányrúdnál. Ez azt bizonyítja, hogy miközben az alkalmazottként dolgozó nők a vállalati ranglétrán előre haladva a mai napig rendszeresen beleütköznek az előítéletekből épített üvegplafonba, addig a saját vagyonukat nap mint nap kockára tevő női vezetők sikerrel birkóznak meg azokkal a kihívásokkal, amiket egy nagyvállalat vezetése támaszt velük szemben.

„A munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenség következtében a nőknél a vállalkozás szükségmegoldás. Ugyanakkor ebből erény kovácsolható, amennyiben a vállalkozás tevékenységének megválasztása és megtervezése tudatosan, szisztematikusan elsajátított vállalkozói ismeretek birtokában történik – hangsúlyozta Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója, aki maga is a felelős beosztásban dolgozó nők táborát gyarapítja. – Nagyon fontos, hogy a „lehetőség által vezérelt” vállalkozások aránya úgy közelítsen a fejlett országok hasonló mutatóihoz, hogy ez ne járjon a vállalkozó nők arányának csökkenésével. Az Opten adatbázisából kiolvasható tendenciák alapján erre minden reményünk megvan” – tette hozzá Csorbai Hajnalka.

A különböző gazdasági területeket vizsgálva megállapítható, hogy Magyarországon a női vállalkozók ugyanúgy megtalálhatóak az élet szinte minden területén, mint férfi társaik. Vannak persze speciális területei a gazdaságnak, ahol az átlagnál magasabb a nők, így értelemszerűen a női vállalkozók aránya is. Tipikusan ilyen terület a gyógyszer-kiskereskedelem, de sikeresek a nők a pénzügyi-adminisztratív tevékenységet végző cégek között is, és lassan olyan területeken is megvetik a lábukat, amelyek hagyományosan férfi szerepekhez köthetők.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ország gazdaságának fejlesztése nem képzelhető el anélkül, hogy a férfiakba és nőkbe egyaránt invesztáljon a gazdaságpolitika. Ugyanakkor az is egyértelmű tapasztalat, hogy a „gyengébb nembe történő befektetés” társadalmilag sokkal hatékonyabban térül meg. A nők ugyanis hajlamosabbak arra, hogy tapasztalataikat megosszák másokkal, akár családjuk, akár szűkebb vagy tágabb közösségük szintjén. A kutatások szerint a nők egyszerűen nagyobb eséllyel dolgoznak másokért, s mások szempontjait is figyelembe véve, könnyebben teszik közkinccsé gazdasági tapasztalataikat.

Megjelenés dátuma: 2009. március

Nem folytatódott februárban a felszámolások számának brutális növekedése, de a korábbinál lényegesen több végelszámolást tett közzé a cégbíróság. Trendfordulókról korai beszélni; most vehetünk egy nagy levegőt, de a kilátások továbbra is rosszak – derül ki az Opten céginformációs szolgálat legfrissebb jelentéséből.

Februárban nem folytatódott a felszámolási eljárások számának gyors növekedése. A második hónapban 1020 cég jutott erre a sorsra, szemben a januári 1325-tel és a tavaly februári 958-cal. „A kép egy kicsit csalóka, a cégbírósági munkanapokat is figyelembe véve a tavaly februárihoz képest csaknem 12 százalék a növekedés, és ez is elég riasztó szám” – véli Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A stratégiai igazgató szerint egyhavi adatokból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, ezért egyelőre nem módosítják prognózisukat, amely szerint idén akár 17 ezer cég is felszámolásra juthat.

A felszámolásokkal szemben rendkívüli módon emelkedet a végelszámolások száma. A februárban kezdeményezett 1233 végelszámolás 43 százalékkal haladja meg a tavalyi azonos havit, munkanapokkal korrigálva pedig a növekedés üteme több mint 50 százalék. „Itt is igaz, hogy egyhavi adatokból nem szabad általánosítani, annyit viszont mondhatunk, hogy februárban nagyon sok cég tulajdonosai látták be, hogy nem tudják tovább működtetni cégüket, pedig még nem is kezdődött meg a közgyűlési szezon” – mondja Csorbai Hajnalka, aki ezért a következő hónapokra is kedvezőtlen adatokat valószínűsít.

Válság ide, válság oda, a cégalapítási kedv töretlen – derül ki az Opten adataiból. Februárban 4341 új céget jegyeztek be, szemben a tavaly februári 4208-cal és a 2007-es 2800-zal. „Nem túlzás azt mondani, hogy Magyarországon túl egyszerű céget alapítani, a belépési korlátok alacsonyak, az ellenőrzés minimális” – véli az Opten stratégiai igazgatója. Szerinte elképzelhető, hogy az egyórás cégbejegyzés sok pluszpontot hozott a nemzetközi versenyképességi mutatókban és az IRM sokmilliós, projektalapú jutalomkiosztásában, de ennek azok fizetik meg az árát, akik veszélyes cégekkel kötnek szerződést. Csorbai szerint két ponton mindenképpen változást kellene elérni: ki kellene zárni a cégalapítás lehetőségéből a „csődlovagokat”, és meg kellene emelni a belépési korlátot, elsősorban az alaptőkét. „Aki komolyan vállalkozni akar, és van üzleti elképzelése, az képes 500 ezer forintnál többet előteremteni” – véli az igazgató.

Megjelenés dátuma: 2009. március

Máté Krisztina (műsorvezető): - Súlyos veszteségek érik a magyar építőipart. A válság, főleg a keresztbetartozások, és csalások miatt egy amúgy is nehéz helyzetben lévő iparágat érint. A kilátások szerint minden 20. céget felszámolnak idén. 300 ezren dolgoznak az építőiparban, többek közt az ő állásukról van szó. A veszteségrekordot az az ember tartja, akinek 169 cégéből 88 felszámolás alatt áll. Abból vagy 10 eredetileg is lúzernek, tehát vesztesnek nevezett el.

Riporter: - Ahogy felépítette, elkezdte lebontani a turistapihenőt egy vállalkozó tavaly. Azt mondta, 22 millió forinttal tartozott neki a fővállalkozó. Azóta 9 hónap eltelt. A vállalkozó azt mondja, most csőd szélén van.

Szűcs László (építési vállalkozó): - Én is csődbe megyek, a cégem is, és a családom is. teljes ellehetetlenülés szélén vagyunk, kikötötték a telefonunkat.

Riporter: - Az utóbbi hónapok egyik legnagyobb beruházása a megyeri híd, ahol szintén nem fizettek az alvállakozóknak. Csaknem 40-en várják július óta a pénzüket, több mint 1 milliárd forinttal tartoznak nekik, és ők is tartoznak azoknak az alvállalkozóknak, akiket ők vettek fel. Többször tüntettek, vannak köztük, akik a lakásukat is elvesztették. Ez csak egy példa a több ezer közül. Magyarországon az építőiparban a legnagyobb a körbetartozás, becslések szerint akár a 200 milliárd forintot is elérheti. Itt a leghosszabbak az alvállalkozói láncok, ha egy csődbe megy, a többi is veszélyben van.

Csorbai Hajnalka (stratégiai igazgató, Opten Kft): - Egyfajta ilyen piramishatás keletkezik, ami miatt elfordulhat, hogy egy cég akár másik 100 céget dönt be azzal, hogy fizetésképtelen helyzetbe került.

Riporter: - Azt mondják, van, aki szándékosan lesz fizetésképtelen, vannak, akik egyszerűen nem értenek hozzá. Ez a bonyolult ábra egy vállalkozó kapcsolatrendszere. A rekordernek 169 cége van, ezek közül 88 áll felszámolás alatt, és bármikor alapíthat újakat.

Tolnay Tibor (elnök, Építési Vállalkozók Országos Szövetsége): - Szükség lenne akár a magyar Kereskedelmi és Iparkamarában egy cégregisztrációra, amely nem egyszerűen csak a bejegyzése a cégnek, hanem vizsgálata annak, hogy ez a cég feltételeit, létszámát, szakmai megalapozottságát tekintve alkalmas egyáltalán a tevékenység végzésére.

Riporter: - Az Építési Vállalkozók Szövetsége szerint az is hátrány, hogy mire a bíróság dönt az ilyen ügyekben, addigra az adósokat felszámolják.

Megjelenés dátuma: 2009. február

2009 első hónapjában egy híján 1400 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást Magyarországon. Ez minden idők legrosszabb havi adata – derül ki az Opten céginformációs szolgálat közleményéből. A felszámolások száma meredeken emelkedik, így a cég elemzése szerint idén minden bizonnyal több mint 17 000 társaság jut erre a sorsra.

„Nem kérdés, ez a csődhullám kezdete – jelentette ki Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója, miután a társaság megjelentette havi rendszeres statisztikáját az előző hónapban felszámolás és végelszámolás alá kerülő cégekről. Eszerint januárban 1399 cég ellen indult felszámolási eljárás: ilyen sok céggel egyetlen hónap alatt eddig soha nem volt fizetésképtelenségi probléma Magyarországon. 2008-ban egy év alatt összesen 11 500 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást, azaz havi átlagban az ezret sem érte el az adósság súlya alatt bedőlő cégek száma. Az eddigi legrosszabb hónap tavaly november volt, akkor 1166 céget számoltak föl, míg korábban sosem érte el a havi érték az ezres nagyságrendet.

A stratégiai igazgató szerint a felszámolások számának növekedése idén biztosan meghaladja az 50 százalékot, ez pedig 17 000 felszámolást jelent a tavalyi 11 500-zal szemben. Ennek a becslésnek a kockázata felfelé nagyobb, mint lefelé, így a stratégiai igazgató szerint a 20 000 felszámolás sem kizárt. „Sajnos a magyar vállalkozások szerkezete nagyon kedvez a dominóhatás bekövetkezésének, hiszen a rendkívül alacsony nyereséghányad és a kis tőkeerő mellett könnyen bekövetkezik a likviditási válság a cégek életében” – véli az Opten stratégiai igazgatója. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy sok cég egy lábon áll, akár termékszerkezetét, akár megrendelőinek számát nézzük.

Az Opten adatai szerint januárban 970 céget szüntettek meg tulajdonosaik végelszámolás útján. Tavaly havonta átlagosan 810 céget számoltak fel tulajdonosaik – ez is nagyon magas szám, de a növekedés üteme korántsem akkora, mint a felszámolásoknál. „Ez azt támasztja alá, hogy nem lehet minden végelszámolásra fizetésképtelenségi problémaként tekinteni, hiszen ha ez igaz lenne, akkor a felszámolásoknak és végelszámolásoknak nagyjából egyforma ütemben kellene emelkedniük” – értékelte a helyzetet Csorbai Hajnalka.

Januárban decemberhez hasonlóan sok – összesen 4380 – céget alapítottak Magyarországon, de a törölt cégek száma most először meghaladta az újonnan bejegyzettekét, így januárban csökkent a működő cégek száma. „A cégalapítási kedv ennek ismeretében is meglepő, hiszen az adóváltozások mostanában nem ösztönöznek vállalkozás alapítására” – véli az Opten stratégiai igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2009. február

2009 első hónapjában egy híján 1400 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást Magyarországon. Ez minden idők legrosszabb havi adata - derül ki az Opten céginformációs szolgálat közleményéből.

A felszámolások száma meredeken emelkedik, így a cég elemzése szerint idén minden bizonnyal több mint 17 000 társaság jut erre a sorsra. "Nem kérdés, ez a csődhullám kezdete - jelentette ki Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója, miután a társaság megjelentette havi rendszeres statisztikáját az előző hónapban felszámolás és végelszámolás alá kerülő cégekről.

Eszerint januárban 1399 cég ellen indult felszámolási eljárás: ilyen sok céggel egyetlen hónap alatt eddig soha nem volt fizetésképtelenségi probléma Magyarországon. 2008-ban egy év alatt összesen 11 500 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást, azaz havi átlagban az ezret sem érte el az adósság súlya alatt bedőlő cégek száma. Az eddigi legrosszabb hónap tavaly november volt, akkor 1166 céget számoltak föl, míg korábban sosem érte el a havi érték az ezres nagyságrendet.

A stratégiai igazgató szerint a felszámolások számának növekedése idén biztosan meghaladja az 50 százalékot, ez pedig 17 000 felszámolást jelent a tavalyi 11 500-zal szemben. Ennek a becslésnek a kockázata felfelé nagyobb, mint lefelé, így a stratégiai igazgató szerint a 20 000 felszámolás sem kizárt.

"Sajnos a magyar vállalkozások szerkezete nagyon kedvez a dominóhatás bekövetkezésének, hiszen a rendkívül alacsony nyereséghányad és a kis tőkeerő mellett könnyen bekövetkezik a likviditási válság a cégek életében" - véli az Opten stratégiai igazgatója. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy sok cég egy lábon áll, akár termékszerkezetét, akár megrendelőinek számát nézzük.

Az Opten adatai szerint januárban 970 céget szüntettek meg tulajdonosaik végelszámolás útján. Tavaly havonta átlagosan 810 céget számoltak fel tulajdonosaik - ez is nagyon magas szám, de a növekedés üteme korántsem akkora, mint a felszámolásoknál. "Ez azt támasztja alá, hogy nem lehet minden végelszámolásra fizetésképtelenségi problémaként tekinteni, hiszen ha ez igaz lenne, akkor a felszámolásoknak és végelszámolásoknak nagyjából egyforma ütemben kellene emelkedniük" - értékelte a helyzetet Csorbai Hajnalka.

Januárban decemberhez hasonlóan sok - összesen 4380 - céget alapítottak Magyarországon, de a törölt cégek száma most először meghaladta az újonnan bejegyzettekét, így januárban csökkent a működő cégek száma. "A cégalapítási kedv ennek ismeretében is meglepő, hiszen az adóváltozások mostanában nem ösztönöznek vállalkozás alapítására" - véli az Opten stratégiai igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2009. február

*Pénteken leállt, de hétfőtől gyorsulhat az elektronikus cégbejegyzés, miután az állami szervezet magához vette az igazolás kiküldését

Hirtelen leállt a cégbejegyzési illeték elektronikus igazolásának kiadása pénteken. Hétfőn indul újra a rendszer. Az ok: a Magyar Államkincstár kitette a szolgáltatást végző Microsecet, és maga oldja meg a feladatot.

Kitette a cégbírósági papírok elektronikus kezelésében eddig megkerülhetetlennek számító Microsec szűrét a Magyar Államkincstár (MÁK). A két szervezet az elektronikus cégbejegyzési rendszer indításakor került kapcsolatba. Ahhoz ugyanis, hogy a bejegyzés megtörténhessen igazolni kell, hogy az ügyvéd befizette az illetéket. Az igazolást a MÁK-nak kell kiállítani - bár a szervezet mindvégig tiltakozott az ellen, hogy számlavezetőként erre a feladatra kötelezzék. Álláspontja az volt: a befizetésekről képesek adatot küldeni a cégbíróságoknak, amelyek így kiadhatják az igazolást.

A kényszerűen megkapott feladatra a MÁK közbeszerzési pályázatot írt ki - ezen nyert a Microsec, amely az elektronikus cégbejegyzési tenderen is elvitte a pálmát, miközben az igazságügyi tárca megbízásából üzemelteti a cégbíróságok informatikai rendszerét, és adat-továbbítói szerepében megkerülhetetlen szereplője az elektronikus céginformációs piacnak. A szerződés értelmében az igazolások kiadásáért félmillió forintot (plusz az áfát) számlázott havonta a cég a MÁK-nak. Tavaly 326 ezer elektronikus befizetési igazolást adtak ki - ügyenként 18 forintba került a szolgáltatás a kincstárnak.

A MÁK abban reménykedett: a feladatot át tudja adni a cégbíróságoknak, ezért a cégtörvény legutóbbi módosításakor, három hónapja, fel is mondták a Microseckel kötött szerződést. A szabály végül nem változott, a feladat maradt a kincstárnál - ám a szervezet végül nem kötött új megállapodást a Microseckel. A kilencvennapos felmondási határidő január 29-én, csütörtökön járt le. Pénteken így a cég leállt az elektronikus igazolások kiadásával.

Ez állítólag mind a bíróságokat, mind pedig az ügyvédeket meglepte, hiszen a MÁK senkit sem értesített előzetesen. A szervezet honlapjára csak pénteken került ki az új rendről szóló tájékoztató.

A kincstárnál azt a felvilágosítást kaptuk: hétfőtől újraindul a rendszer - az igazolásokat ezentúl maguk adják ki. Más feladataik miatt is szükségük volt elektronikus cégaláírások megvásárlására - úgy tudjuk, nyolc ilyet vesznek piaci áron (bőven a közbeszerzési értékhatár alatt, darabonként 15 ezer forintért). Az aláírásonként ezenkívül még 4 forintot kell majd fizetni az "időbélyegekért" - vagyis úgy évi 4-5 millió forintot spórolnak azzal, hogy maguk végzik a feladatot. A Microsec szerint azonban még számolni kell a munkaidőráfordítással, és - esetleg - a beszerzendő új számítógépes fejlesztéssel is, vagyis: cégük nem volt drágább.

A MÁK álláspontja szerint az ügyintézés így gyorsabb lesz: már reggeltől kezdve ki tudják küldeni az előző napi befizetésekről szóló igazolásokat, miközben a Microsec ezt csak délután tudta megkezdeni. (Az adatokat ugyanis ekkor, egy csomagban adta át a kincstár a cégnek, miközben most a feldolgozás közben folyamatosan tudják majd küldeni az igazolásokat - az eddigi szolgáltató azt mondja: ha folyamatosan kapták volna az adatokat, akkor ők is korábban megkezdték volna az igazolások kiküldését.)

Hétfőtől az ügyvédeknek a MÁK-nál kell bejelentkezniük, majd ezek után kell befizetni az illetéket - és egy nap múlva jön az igazolás. A Microsecnél úgy vélik: ez így bonyolultabb, és mivel nem tesztelték korábban a rendszert, bizonytalanabb is.

Megjelenés dátuma: 2009. január

Alaposan felgyorsult a felszámolások számának növekedése az utolsó negyedévben. A válság tehát nem maradt meg a pénzügyi szféra keretei között, így egyre valószínűbb, hogy elhúzódó recesszióra kell számítani - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató cég jelentéséből, amely a december 31-ig közzétett cégadatok alapján készült.

Több mint 3400 cég ellen indult felszámolási eljárás 2008 utolsó negyedévében, és ez több szempontból is negatív rekordnak számít - olvasható a cég közleményében.

"Magyarországon még soha nem számoltak föl ennyi céget - összesen 11 504-et - egy évben, és soha nem volt még olyan rossz negyedév, mint a tavalyi utolsó" - idézi a közlemény Csorbai Hajnalkát, az Opten stratégiai igazgatóját. Az év egészében 17 százalékkal emelkedett a felszámolások száma 2007-hez képest, míg az utolsó negyedévben 32 százalékkal több cég jutott erre a sorsra, mint a megelőző év azonos időszakában.

Az igazgató szerint ezzel még nincs vége, 2009-ben jön a feketeleves, hiszen az adatok közzététele jellemzően 6 hetes csúszásban van az eljárások tényleges megindításához képest, vagyis az utolsó negyedév első fele még a "békeidők" adatait tükrözi. Szerinte a dominóeffektus még nem indult be, de a magyar vállalkozások alacsony jövedelmezősége miatt ez elkerülhetetlenül bekövetkezik. A kis- és közepes vállalkozások állandó likviditási problémákkal küszködnek, így egy partner bedőlése, egy megrendelés elmaradása súlyos problémákat okozhat. Ez a helyzet fölértékeli az információt és a jólértesültséget, hiszen minden üzlet megkötése előtt tájékozódni kell a partner helyzetéről.

Nem sokkal jobb a helyzet a végelszámolások számát tekintve sem. Az utolsó negyedév itt is negatív rekordot hozott ugyan, de a gyorsulás nem olyan számottevő, mint a felszámolások esetében. A 9 715 tavaly indított végelszámolásból 2 624 jutott az utolsó negyedévre, vagyis az egész évre jutó eljárások 27 százaléka terhelte az utolsó három hónapot. Rosszabb a kép, ha a negyedik negyedévi felszámolásokat 2007 utolsó negyedévéhez hasonlítjuk, így ugyanis a növekedés mértéke már 11 százalék.

"A végelszámolások számának növekedését korábban nem soroltuk a feltétlenül negatív tartalmú statisztikai adatok közé, de a gyorsuló növekedés nem tulajdonítható egy egészséges konszolidáció részének, netán a kényszervállalkozások bezárásának" - véli az Opten stratégiai igazgatója. Szerinte az egészséges piactisztulás és a gazdasági problémák együttesen idézték elő a végelszámolások megugrását.

Alaposabb vizsgálatot igényel, de feltehetően nem jó jel, hogy 2008-ban több cég alakult Magyarországon, mint bármikor máskor. Tavaly 48 500 új cég alakult, ez csaknem tízezerrel több, mint az e tekintetben kiugróan erős 2004-ben. Az új alapítások száma egész évben magas volt, itt az év utolsó negyedében lassulás volt megfigyelhető, októbertől decemberig 11 000 új céget alapítottak. "Sajnos vannak ágazatok, ahol az új cégek alapítása egyáltalán nem a gazdasági növekedés jele, hanem sokkal inkább a csalárdságé: az építőiparban például jellemző, hogy kifizetetlen számlákat maguk után hagyó cégek mentik át eszközeiket és munkáikat új cégekbe" - állítja Csorbai.

"Tudunk olyan tulajdonosról, egészen pontosan olyan családról, amely már több tucatnyi céget hagyott magára tetemes tartozásokkal, és még most is folyamatosan alapít újabb és újabb vállalkozásokat. Sajnos sem a törvény, sem a nyilvánosság nem tesz semmit ez ellen, pedig egyszerűen kutatható adatokból világosan kiderül, hogy kik űznek sportot a nemfizetésből" - mondja az igazgató.

Megjelenés dátuma: 2009. január

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium törvényjavaslata szerint a hazai vállalkozásoknak a jövő évtől elektronikus formában, a kormányzati portál ügyfélkapuján keresztül kell benyújtaniuk beszámolóikat a hatóságokhoz. A megoldás a szakemberek szerint veszélyezteti a cégadatok megbízhatóságát: az ügyfélkapu rendszerei által nem támogatott elektronikus aláírás hiányában a benyújtott adatok megnyugtató módon nem hitelesíthetőek.

Ezeket a fontos szempontokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) decemberben az Országgyűlés elé került, a Cégtörvény vonatkozó passzusát módosítani kívánó tervezete, amely amellett, hogy 2009. májusától kötelezővé tenné a hazai cégek számára számviteli beszámolóik elektronikus úton történő közzétételét, a kormányzati portál ügyfélkapuját jelöli meg a benyújtás kizárólagos lehetőségeként.

Mindez annak ellenére történik, hogy az IRM saját portáljának, a Cégnyilvántartási és céginformációs szolgálatnak (Cégszolgálat) rendszerei már 2006 óta lehetőséget nyújtanak a mérlegek elektronikus benyújtására és e-aláírással való hitelesítésére, az Ügyfélkapu rendszerei viszont nem teszik lehetővé a törvényben meghatározott, szabványos hitelesítési megoldás használatát. Az elektronikus aláírás az az eszköz - a téma független szakértőinek egybehangzó véleménye alapján -, amely rendkívül biztonságos, és a hitelesített dokumentumban rögzített tények és adatok védelmét hatékonyan szolgálja.

Eltérő állásponton az igazságügyi tárca és a szakmai szervezetek

A törvénytervezetet kidolgozó tárca illetékesei szerint az Ügyfélkapu automatikusan időbélyegzővel látja el a beérkező dokumentumokat, ami elegendő biztonságot nyújt; a kormányzati portál rendszere alkalmas a beszámolót továbbító személy azonosítására, az időbélyegzés pedig hitelesen tanúsítja az e-irat átvételének időpontját.

A szakmai szervezetek azonban másként ítélik meg a helyzetet: álláspontjukat a nemzetközi példák is alátámasztani látszanak. Ahogy Rózsahegyi Zsolt, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) elnöke sajtónyilatkozataiban fogalmazott: az e-szignó hiánya alapjaiban kérdőjelezné meg a beszámolók tartalmát, az azokban szereplő adatok hitelességét. Véleményét Dalos Mihály, a piacvezető Microsec Kft. ügyvezetője is osztja. A szakember szerint, az e-aláírás jelenleg az egyetlen olyan megoldás, amely hitelt érdemlően szavatolhatja az elektronikus formában benyújtott beszámolók és az azokban szereplő adatok letagadhatatlanságát, ezért a digitális formában benyújtott dokumentumok csak ezen a módon hitelesíthetőek. E-aláírás hiányában a beküldő bármikor hivatkozhat arra, hogy az általa beküldött dokumentum megváltozott, vagy megváltoztatták.

Megjelenés dátuma: 2008. december

Egyértelműen felgyorsult a felszámolások számának növekedése az utóbbi három hónapban. Az év egészét 18, az utolsó három hónapét viszont 40 százalékos növekedés jellemezte, de még nem mondható biztosan, hogy ez már a válság hatása. Igaz ugyanakkor az is, hogy novemberben ötödével több céget alapítottak.

Az utolsó három hónapban felgyorsult a felszámolások számának növekedése Magyarországon - adta hírül az Opten céginformáció-szolgáltató társaság. Míg az év első 11 hónapjában összesen 18 százalékkal több felszámolási eljárás indult, mint egy évvel korábban, addig az utolsó három hónapban 2376 helyett már 3340 felszámolást tettek közzé, a növekedés üteme így ebben az időszakban már 40 százalékos.

"Korai lenne messzemenő következtetéseket levonni a számokból, mert a közzétételek hathetes csúszásban vannak a felszámolások tényleges megindításához képest, így a szeptemberi adatok valójában a válság elmélyülése előtti állapotot tükrözik" - figyelmeztet Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A végelszámolások száma az utolsó három hónapban 15 százalékkal, 2140-re emelkedett, miközben az első 11 hónapban a növekedés üteme csak 11 százalék volt. A gyorsulás tehát itt is egyértelmű, de a végelszámolások korántsem szaporodtak olyan ütemben, mint a felszámolások.

Az igazgató szerint abban minden szakértő egyetért, hogy Magyarországon túl sok a cég, és a kívánatosnál kisebb az egyes cégek tőkeereje, így számos ágazatra ráférne egy kiadós konszolidáció. Ennek azonban a működő cégek számának csökkenésében is meg kellene mutatkoznia, ez viszont minden cégmegszűnési rekord ellenére elmarad, mert egyre több új cég alakul az országban.

"Egész évben jellemző volt a cégalapítási láz, és ez meglepő módon még az utolsó három hónapban, sőt csak novembert tekintve is folytatódott. Hihetetlen, de igaz: novemberben 22 százalékkal több cég megalakulását tették közzé, mint egy évvel korábban.

Megjelenés dátuma: 2008. december

Egyértelműen felgyorsult a felszámolások számának növekedése az utóbbi három hónapban. Az év egészét 18, az utolsó három hónapét viszont 40 százalékos növekedés jellemezte, de még nem mondhatjuk biztosan, hogy ez már a válság – derül ki az Opten Informatikai Kft. legfrissebb jelentéséből.

Az utolsó három hónapban felgyorsult a felszámolások számának növekedése Magyarországon – adta hírül az Opten céginformáció-szolgáltató társaság. Míg az év első 11 hónapjában összesen 18 százalékkal több felszámolási eljárás indult, mint egy évvel korábban, addig az utolsó három hónapban 2376 helyett már 3340 felszámolást tettek közzé, a növekedés üteme így ebben az időszakban már 40 százalékos. „Korai lenne messzemenő következtetéseket levonni a számokból, mert a közzétételek hathetes csúszásban vannak a felszámolások tényleges megindításához képest, így a szeptemberi adatok valójában a válság elmélyülése előtti állapotot tükrözik” – figyelmeztet Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A végelszámolások száma az utolsó három hónapban 15 százalékkal, 2140-re emelkedett, miközben az első 11 hónapban a növekedés üteme csak 11 százalék volt. A gyorsulás tehát itt is egyértelmű, de a végelszámolások korántsem szaporodtak olyan ütemben, mint a felszámolások. „Ennek a jelenségnek több olvasata is van – állítja Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. – A végelszámolások száma az utóbbi egy évben folyamatosan emelkedett. Eddig úgy ítéltük meg, hogy ez egy egészséges konszolidáció része is lehet, most azonban már nem feltétlenül erről van szó.”

Az igazgató szerint abban minden szakértő egyetért, hogy Magyarországon túl sok a cég, és a kívánatosnál kisebb az egyes cégek tőkeereje, így számos ágazatra ráférne egy kiadós konszolidáció. Ennek azonban a működő cégek számának csökkenésében is meg kellene mutatkoznia, ez viszont minden cégmegszűnési rekord ellenére elmarad, mert egyre több új cég alakul az országban. „Egész évben jellemző volt a cégalapítási láz, és ez meglepő módon még az utolsó három hónapban, sőt csak novembert tekintve is folytatódott. Hihetetlen, de igaz: novemberben 22 százalékkal több cég megalakulását tették közzé, mint egy évvel korábban.

Megjelenés dátuma: 2008. december

A cégadatok tanúsága szerint az utolsó három hónapban egyre több munkát kapnak a felszámoló biztosok a régióban. A Dél-Alföldön eddig sem volt rózsás a helyzet, ám az utolsó három hónapban már csaknem másfélszer annyi céggel szemben indítottak felszámolási eljárást, mint egy évvel korábban – állítja az Opten céginformációs szolgálat.

Az év eddig eltelt 11 hónapjában összesen 1072 cég ellen indult felszámolási eljárás a Dél-Alföldi Régióban, ez éppen 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A régió ezzel némiképp felülmúlja az országos átlagot, hiszen ott 18 százalékos növekedést regisztrált az Opten. A változás azonban még szembeötlőbb, ha az utolsó három hónapot szemléljük. A szeptembertől november végéig tartó időszakban 306 cég szűnt meg a három megyében, ez pedig 43 százalékos növekedés, szemben az országos átlagnak mondható 40 százalékkal. „Sajnos nem mondhatjuk hogy itt van a gödör alja, mert a felszámolások közzététele néhány hetes késésben van az eljárások megindításához képest, így ennek az időszaknak az elején még a békeidőkre jellemző adatok jelentek meg” – nyilatkozta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az országos átlagtól merőben eltérő értékeket mutat viszont a három megyében bejelentett végelszámolások száma. Míg országos szinten 11 hónap alatt 11 százalékkal nőtt a tulajdonosok döntése alapján megszüntetett cégek száma, addig a régióban ez az érték 40 százalék volt. Eltérés mutatkozik abban is, hogy míg országosan az utolsó három hónapban mind többen döntöttek a cégük bezárásáról, addig a Dél-Alföldön éppen lassulni kezdett végelszámolások dinamikája, csak 25 százalékkal több cég jutott erre a sorsra, mint egy évvel korábban. Az Opten stratégiai igazgatója szerint ebből nem szabad messzemenő következtetéséket levonni. „A végelszámolások értelmezésével vigyázni kell: sok szakember a végelszámolást egyértelműen a negatív céges események közé sorolja, de tudni kell, hogy Magyarországon egyszerűen túl sok a cég, így sok alultőkésített vállalkozás is” – mondja Csorbai Hajnalka. Márpedig a végelszámolások mögött gyakran húzódik meg átalakulás, felvásárlás, vagy összeolvadás, így ez az eljárás egy egészséges konszolidációs folyamat része is lehet.

Az adatokból minden válság jelenség ellenére az is kiolvasható, hogy a dél-alföldiek még mindig bíznak a csodában: idén csaknem másfélszer annyi céget alapítottak, mint egy évvel korábban és a cégalapítási kedv az utolsó három hónapban sem esett vissza.

Megjelenés dátuma: 2008. december

A felszámolások számának növekedést tekintve megállapítható, hogy a Dél-Dunántúli Régióba megérkezett a válság. Már az első 11 hónapot tekintve is gyors ütemben nőtt a felszámolások száma a régióban, az utolsó három hónapban viszont egyenesen megkétszereződött az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Opten cégadat szolgáltató adataiból.

A cégadatok tanúsága szerint az utolsó három hónapban elérte a válság a Dél-Dunántúli Régiót. 2008 első 11 hónapjában a térségben 1013 cég ellen indult felszámolási eljárás, ez pedig 49 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A három megye már ezzel az adattal is dobogós a régiók között, hiszen az országos átlag 18 százalék volt, ám a szeptembertől november végéig tartó időszakot szemlélve a változás még szembeötlőbb. Tavaly ebben a három hónapban 149 cég ellen indítottak felszámolást, idén viszont egy híján 300 társaság jutott erre a sorsra, a növekedés tehát 200 százalék, szemben az országos 40 százalékkal. „A változás sajnos szembeötlő, pedig a válság java még egészen biztosan hátra van, hiszen a cégadatok közzététele több hetes csúszásban van az eljárások megindításához képest” – nyilatkozta lapunknak Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója.

Némiképp árnyalja a képet, hogy a régió kifejezetten jól áll a végelszámolással megszüntetett cégek számát tekintve, hiszen akár az első 11 hónapot, akár az utolsó három hónapot nézzük néhány százalékos csökkenés tapasztalható. „A végelszámolások értelmezésével vigyázni kell. Sok szakember a végelszámolást egyértelműen a negatív céges események közé sorolja, de tudni kell, hogy Magyarországon egyszerűen túl sok a cég, így sok alultőkésített vállalkozás is” – mondja az Opten stratégiai igazgatója. Márpedig a végelszámolások mögött gyakran húzódik meg átalakulás, felvásárlás, vagy összeolvadás, így ez az eljárás egy egészséges konszolidációs folyamat része is lehet.

Tovább nehezíti a régió helyzetének megítélését, hogy a déli megyék nemcsak a cégek megszűnésében, hanem az új cégek alapításában is rendkívül aktívnak mutatkozik. Az első 11 hónapban több mint 2900 új céget alapítottak a térségben ez 60 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. „A válság begyűrűzése ezen a téren alig érhető tetten, hiszen az utolsó három hónapban a növekedés üteme még mindig 47 százalékos volt a térségben” – mondta el Csorbai Hajnalka.

Megjelenés dátuma: 2008. december

Az országos átlagnál korábban, már az év elején megindult a felszámolási eljárások számának növekedése az észak-alföldi Régióban. A térségben már az év első felében is 30 százalékot meghaladó ütemben nőtt a felszámolások száma, míg az országos átlag csak az utolsó három hónapban ugrott 40 százalék fölé – derül ki az Opten céginformációs szolgálat legfrissebb adataiból.

Az év első 11 hónapjában az országos 18 százalékot messze meghaladó ütemben, 38 százalékkal nőtt a cégek ellen indított felszámolási eljárások száma az észak-alföldi Régióban. Sovány vigasz, hogy miközben az utolsó három hónapban az országos átlag 40 százalékra ugrott, addig a térségben szerény a gyorsulás, a szeptember elejétől november végéig terjedő időszakban 42 százalékos növekedést regisztráltak. „Sajnos nem mondhatjuk hogy itt van a gödör alja, mert a felszámolások közzététele néhány hetes késésben van az eljárások megindításához képest, így ennek az időszaknak az elején még a békeidőkre jellemző adatok jelentek meg” – nyilatkozta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az országos átlaghoz képest meglepő módon alakult ugyanakkor a végelszámolások száma az Észak Alföldön. Míg az év elején a 30 százalékot meghaladó növekedési ütem lényegesen meghaladta az országosan jellemző 11 százalékot, addig az utolsó három hónap 9 százalékos növekedése elmarad az országos 15-től. „Jó lenne abban bízni, hogy a tulajdonosok előrelátók voltak a régióban, és akkor döntöttek a cégek bezárásáról, amikor azok még nem jutottak igazán nehéz helyzetbe, de a valóság alighanem másutt keresendő – nyilatkozta Csorbai Hajnalka. Az Opten stratégiai igazgatója szerint a végelszámolások megítélése nem egyszerű. „Sok szakember a végelszámolást egyértelműen a negatív céges események közé sorolja, de tudni kell, hogy Magyarországon egyszerűen túl sok a cég, így sok alultőkésített vállalkozás is” – mondja az Opten stratégiai igazgatója. Márpedig a végelszámolások mögött gyakran húzódik meg átalakulás, felvásárlás, vagy összeolvadás, így ez az eljárás egy egészséges konszolidációs folyamat része is lehet.

Némiképp árnyalja a negatív képet, hogy a régióban nemcsak megszűnnek, hanem szép számmal alakulnak is cégek. Ebben az évben november végéig csaknem 4000 új céget jegyeztek be, ami 48 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest. Az utolsó három hónapban azonban némiképp megtorpanni látszik a lendület, a növekedés üteme 36 százalékra esett vissza.

Megjelenés dátuma: 2008. december

Az Opten céginformációs szolgálat adatai szerint országszerte gyorsuló ütemben nő a felszámolások száma, de a kedvezőtlen jelenségből a régió eleddig kimaradt. A jelenség okain még sokat fognak vitatkozni, az viszont biztos, hogy Észak-Magyarországon kevesebb céget számoltak föl az év első 11 hónapjában, mint tavaly.

Az országos átlagnál eddig lényegesen kevésbé érintette a cégeket a válság Észak- Magyarországon, mint az ország egészében – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató közleményéből. A régió három megyéjében az elmúlt 3 hónapban 756 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez 174-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az országos statisztikák ezzel éppen ellentétes folyamatokról árulkodnak, a felszámolások száma az első 11 hónapban 18 százalékkal emelkedett.

Még feltűnőbb a jelenség, ha csak a válsággal igazán sújtott utolsó három hónap adatait vesszük szemügyre. Szeptembertől november végéig országosan 3340 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez éppen 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A régióban ezzel szemben még az utolsó három hónapban is csökkent a felszámolások száma a tavalyi 316-ról 280-ra.

„Nem tudjuk pontosan, hogy miért kerülik el a térséget a válságelemek, – mondja Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója – de nem kizárt, hogy a cégek összetétele áll a jelenség háta mögött.” Az igazgató szerint a válság először a hitelből vásárolt termékekhez köthető ágazatokat, így elsősorban az autóipart, és beszállítóit, valamint az elektronikai ipart, és háttérszállítóit érinti, a három megyének pedig nem ez az erőssége. „Azt ma még mindenki csak találgatja, hogy a krízis mennyire terjed át a hitelválságtól nem fertőzött ágazatokra, de ha ez a nagyobb munkanélküliség és ezáltal csökkenő kereslet miatt bekövetkezik, akkor azt az észak-magyarországi régió is megérzi majd – véli Csorbai Hajnalka.

Figyelemre méltó a végelszámolások számának alakulása is a megyében. A felszámolással szemben a végelszámolást nem a hitelezők indítják a céggel szemben, hanem akkor következik be, amikor a cégvezetés úgy dönt, valamilyen okból be kívánja fejezni a társaság működését. Ez nem feltétlenül negatív jelenség.

A régió mindenesetre e tekintetben is kilóg az országos trendekből: Amíg Észak- Magyarországon egy év alatt több, mint 30 százalékkal emelkedett a végelszámolások száma, addig országszerte csak 11 százalék volt a növekedés.

A régióban hagyományosan alacsony az új cégek száma, de a szerény cégalapítási kedv a válság szeptemberi elmélyülése óta sem hagyott alább. Az utolsó három hónapban 787 új céget jegyeztek be, ez 177-tel több, mint előző év három őszi hónapjában.

Megjelenés dátuma: 2008. december

Noha a legnagyobb leépítéseket éppen a Közép-Dunántúli Régióban jelentették be a multinacionális társaságok, a válság hatásai még nem mutatkoznak meg a cégadatokban, sőt a régió az utolsó három hónapot tekintve némiképp még jobban is áll az országos átlagnál – derül ki az Opten céginformációs szolgálat jelentéséből.

A Közép-Dunántúli Régióban az év első 11 hónapjában 983 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez 34 százalékkal több, mint egy évvel korábban – adta hírül az Opten céginformációs szolgálat. Ez meglehetősen rossz adat az országos 18 százalékos átlaghoz képest. Ugyanakkor a régió az utolsó – azaz a válság által elvben legjobban érintett – három hónapban kifejezetten jól szerepelt. A szeptembertől november végéig 307 cég jutott erre a sorsra, ami 24 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, és ez lényegesen jobb érték az országos 40 százalékos átlagnál. „Sajnos nem mondhatjuk, hogy ez lenne a gödör alja. Attól tartunk, hogy ahol a nagy cégek behúzzák a féket, ott a kicsik is lelassulnak mögöttük, és ez a nagyon alacsony haszonkulccsal dolgozó magyar KKV szektor esetében gyorsan likviditási problémákhoz vezet” – nyilatkozta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Nem mozog együtt az országos értékekkel a végelszámolások száma sem. Míg országosan a végelszámolások száma az első 11 hónapban 11 százalékkal emelkedett, addig a három közép-dunántúli megyében 24 százalékkal. Amíg azonban a válság első három hónapjában az országos átlag 15 százalék fölé emelkedett, addig a régióban 16 százalékra esett vissza. „Jó lenne abban bízni, hogy a tulajdonosok előrelátók voltak a régióban, és akkor döntöttek a cégek bezárásáról, amikor azok még nem jutottak igazán nehéz helyzetbe, de a valóság alighanem másutt keresendő – nyilatkozta Csorbai Hajnalka. Az Opten stratégiai igazgatója szerint a végelszámolások megítélése nem egyszerű. Sok szakember a végelszámolást egyértelműen a negatív céges események közé sorolja, de tudni kell, hogy Magyarországon egyszerűen túl sok a cég, így sok alultőkésített vállalkozás is – véli az Opten stratégiai igazgatója. Márpedig a végelszámolások mögött gyakran húzódik meg átalakulás, felvásárlás, vagy összeolvadás, így ez az eljárás egy egészséges konszolidációs folyamat része is lehet.

Öröm az ürömben, hogy a válság nem rontotta el a régió vállalkozóinak cégalapítási kedvét. 2008-at országosan is jelentős cégalapítási kedv jellemezte, de a közép-dunántúli 45 százalékos növekedés az országos átlaghoz képest is magasnak mondható. Ráadásul míg több más régióban érdemben visszaesett a cégalapítási kedv az elmúlt három hónapban, addig ebben a három megyében inkább csak kicsit alábbhagyó lendületről beszélhetünk, hiszen még szeptembertől novemberig is 38 százalékkal több céget alapítottak, mint egy évvel korábban.

Megjelenés dátuma: 2008. december

Ahogyan a fejlettséggel járó előnyök, úgy a válság hátrányai is először érik el a Nyugat-Dunántúli Régiót – ez derül ki az Opten céginformációs szolgálat friss jelentéséből. A térségben egész évben az országos átlagnál lényegesen gyorsabban nőtt a felszámolások száma, de az utolsó három hónapban már több mint kétszer annyi cég jutott erre a sorsra mint egy évvel korábban.

Nyugat-Dunántúlra a hét statisztikai régió közül elsőként tört be a válság – adta hírül az Opten céginformációs szolgálat. Amíg az év első 11 hónapjában országosan 18 százalékkal több céggel szemben indult felszámolási eljárás, addig a térségben a növekedés üteme meghaladta a 60 százalékot. Tetézi a bajt, hogy az utolsó három hónapban itt is bekövetkezett az országosnak megfelelő látványos romlás: a régióban szeptembertől november végéig 267 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez 114 százaléka növekedés, míg az országos átlag ebben az időszakban csak 40 százalék volt. „Sajnos nem mondhatjuk, hogy itt van a gödör alja, mert a felszámolások közzététele néhány hetes késésben van az eljárások megindításához képest, így ennek az időszaknak az elején még a békeidőkre jellemző adatok jelentek meg” – nyilatkozta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az országos trendektől eltérően alakult viszont a végelszámolások száma a régióban. Az első 11 hónap egészét tekintve a megye együtt mozgott a nagy átlaggal, 12 százalékkal több céget zártak be a tulajdonosok, mint egy évvel korábban. Ezen belül azonban országosan az utolsó három hónap volt erős, míg a három nyugati megyében szeptembertől november végéig már nem nőtt a végelszámolások száma. „Szeretnénk hinni, hogy előrelátó tulajdonosok időben hoztak jó döntéseket, vagyis nem várták meg, amíg a cégük nehéz helyzetbe kerül, de nem valószínű, hogy erről lenne szó” – mondta Csorbai Hajnalka. Az Opten stratégiai igazgatója szerint a végelszámolások megítélése nem egyszerű. „Sok szakember a végelszámolást egyértelműen a negatív céges események közé sorolja, de tudni kell, hogy Magyarországon egyszerűen túl sok a cég, így sok alultőkésített vállalkozás is” – mondja az Opten stratégiai igazgatója. Márpedig a végelszámolások mögött gyakran húzódik meg átalakulás, felvásárlás, vagy összeolvadás, így ez az eljárás egy egészséges konszolidációs folyamat része is lehet.

Ahogyan az országban mindenütt, úgy a Nyugat Dunántúlon is a cégalapítások éve volt 2008. Az első 11 hónapot tekintve 40 százalékkal több cég alakult a régióban, mint egy évvel korábban, ám a térség vállalkozói mindenki másnál hamarabb reagáltak a rossz hírekre: az utolsó három hónapban itt 9 százalékra esett vissza a növekedés üteme, míg országosan még novemberben is 22 százalékkal több céget alapítottak, mint egy évvel korábban.

Megjelenés dátuma: 2008. december

Felelőtlenek a magyarországi vállalkozások a kockázatok értékelése, és könnyelműek az üzleti lehetőségek kihasználása terén - az Opten Informatikai Kft. tapasztalatai szerint. Csorba Hajnalka, az üzleti és jogi információszolgáltatással foglalkozó társaság stratégiai igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az üzleti életben az információ nem csupán hatalom, hanem az életben maradás alapvető feltétele is.

A hazai cégek többnyire nem tulajdonítanak kellő figyelmet a cég- és jogi információs, valamint partnerfigyelési szolgáltatásoknak. A vállalkozások ebből kifolyólag nagyfokú rizikót vállalnak, a tájékozatlanság csak a munkaügyi vagy munkavédelmi bírságok esetében 2007-ben összesen több mint 10 milliárd forinttal apasztották a cégek pénztárcáját.

Csorba Hajnalka rámutatott: bár évi mintegy 800 milliárd forintnyi uniós támogatás áramlik a magyar gazdaságba, rengeteg vállalkozás egyáltalán nem foglalkozik a pályázatokkal. A szakértő szerint a cégeknek nem lenne szabad spórolniuk azon, hogy egy kompetens, szakmailag felkészült pályázatfigyelő társaság biztosítsa számukra például az állami közbeszerzési tendereken való részvétel lehetőségét.

A pénzügyi eredmények és a kockázatkezelés szempontjából is számszerűsíthető előnyökkel járhat a vállalkozások számára olyan szolgáltatások igénybevétele, amelyek az üzleti partnerek kapcsolati hálójával és a vezetők üzleti "előéletével" kapcsolatos információkat biztosítanak.

A Magyarországon tapasztalható általános rossz üzleti beidegződések közül az Opten igazgatója kiemelte a régi ügyfél életciklusának, valamint az új ügyféllel szembeni túlzott bizalom problémakörét. A vállalkozások egy-egy új szerződés megkötésekor hajlamosak ugyanis túlértékelni a piacon régóta jelen lévő cégeket, s nem megfelelő mértékben feltárni a partnerek pénzügyi hátterét: a fizetési morált, esetleges adótartozások fennállását, valamint azt, hogy a tulajdonosoknak milyen egyéb vállalkozásokban vannak érdekeltségeik. Mindemellett túlzott optimizmus jellemző az új ügyfelekkel való szerződések során, miközben a cég megfeledkezik arról, hogy az új vállalkozásoknak a piacon eltöltött rövid idejéből adódóan még nem volt alkalmuk bizonyítani, hogy minden esetben megbízhatóan fizetnek-e. Csorba Hajnalka szerint a cégvezetők számára stratégiai jelentőségű annak meghatározása, hogy egy új ügyfélre akkor is szükség van-e, ha az nem fizet, valamint mekkora az az értékhatár, amekkora munkát az új ügyfél számára "hitelbe" is elvégez a cég. Megfelelő kockázatkezeléssel a lejárt követelések állománya legalább ötödével csökkenthető. Hogy van miből, azt az Opten adatai szerint jól mutatja, hogy a lejárt követelések a magyarországi vállalkozások éves árbevételének átlagosan mintegy 18,3 százalékát teszik ki.

Megjelenés dátuma: 2008. november

A harmadik negyedévben még nem éreztette hatását az építőiparban a mostanra már Magyarországot is érintő globális pénzügyi válság. Az építőiparban az idei harmadik negyedévben megszűnt, felszámolt vagy végelszámolt cégek számának kis mértékű növekedése olyan jelenség, mely megegyezik a teljes gazdasági szektorban tapasztalható trenddel - derül ki az Opten Informatikai Kft. legfrissebb adataiból.

A globális pénzpiaci válságnak már nem csak a jeleit észleljük, egyértelmű hatásai Magyarországon is kezdenek kibontakozni. A 2008 harmadik negyedévi építőipari statisztikai adatok egyfajta összegzést adnak a válság hatásai előtti állapotról. A hatások nehezen jelezhetők előre, de az építőiparban – mint az egyik legnagyobb beruházási igényű ágazatban - komoly problémát jelenthet a cégeknek, ha nem vagy nehezebben jutnak hitelhez, vagy ha nem újítják meg hiteleiket - mondta Csorba Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója.

Míg tavaly a harmadik negyedévben összesen 64 585 vállalkozás működött az építőiparban, addig 2008 harmadik negyedévben ez a szám 66 638-ra módosult, ami 3 százalékos növekedést jelent, áll a társaság adatbázisában. A teljes gazdasági szektorban 4 százalékos növekedés volt tapasztalható ugyanekkor.

Meredeken emelkedett a végrehajtások száma az építőiparban is, a trend azonban nem tér el a gazdaság egészétől - mondta Csorba Hajnalka. Az építőiparban 2008 harmadik negyedévében 7789 vállalkozás ellen indult végrehajtás, ami 48 százalékkal több az előző év hasonló időszakához képest. A teljes gazdaságban ugyanekkor 49 százalékos emelkedés volt tapasztalható. A növekedés feltehetőleg nem a gazdaság állapotával, hanem az APEH növekvő aktivitásával van összefüggésben, hiszen a végrehajtások döntő többségét az adóhivatal kezdeményezi. A végelszámolások 8 százalékos (917 társaság), míg a felszámolások 10 százalékos (1972 társaság) növekedést mutatnak az építőiparban az idei harmadik negyedben az előző év hasonló időszakához képest. A teljes gazdaságban ugyanekkor 9 százalékkal nőtt a végelszámolások, 10 százalékkal a felszámolások mértéke.

Egyedül a törölt építőipari vállalkozások száma mutat a teljes gazdasággal különböző trendet: az idei harmadik negyedévben 3200 építőipari cég került törlésre, ez 5 százalékos növekedés a tavalyi harmadik negyedévhez képest – a teljes gazdasági szektorban ugyanekkor két százalékos csökkenés volt tapasztalható, derül ki az Opten országos cégstatisztikáiból.

Megjelenés dátuma: 2008. október

A tavaly szeptemberi könnyítések hatására, idén negyedévente több mint 10 ezer cég alakult Magyarországon. A cégalapítási láz annak ellenére tart, hogy az elmúlt negyedévben enyhén csökkent a tendencia. Egekbe szökött a változásbejegyzések száma, de nőtt a felszámolások aránya is – mutat rá az Opten Informatikai Kft. harmadik negyedéves jelentése.

A tavalyi 34 ezres darabszámhoz képest idén már most több mint 36 ezer céget alapítottak Magyarországon. A statisztikák szerint az elmúlt negyedévben ugyan csökkent a növekedés üteme, ennek ellenére még mindig tart a cégalapítási láz – derül ki az Opten Kft. legfrissebb, 2008. harmadik negyedéves jelentéséből.

Feleslegesen siettek

A változásbejegyzések száma az új TEÁOR szerinti tevékenységi körök cégjegyzékben történő átkódoltatási kötelezettsége miatt az egekbe szökött: tavaly egész éves 180 ezer változásbejegyzéshez képest idén szeptember végéig 496 ezer történt. Bár utólag módosították a jogszabályi kötelezettség határidejét, a számok azt jelzik, hogy sokan siettek és az időközben eltörölt határidőre cselekedtek - hívta fel a figyelmet Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója.

Nőtt a felszámolások száma is

A harmadik negyedév végén az idén közzétett felszámolási eljárások száma meghaladta a 8100-at, ami 12 százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Most már biztos, hogy a felszámolási eljárások száma idén először meghaladja a tízezret, azaz minden 50. társas vállalkozás fizetés képtelenségi eljárással küszködik. A végelszámolások száma 10 százalékkal nőtt a tavalyi év harmadik negyedévi bázisidőszakában mért adatokhoz képest, és számuk meghaladja a 7 ezret. „A végelszámolások számának növekedése nem örömteli esemény, hiszen a vállalkozói szektor gyengeségét mutatja, de az mindenképpen megnyugtató, hogy mind több tulajdonos választja a tevékenység lezárásának ezt a tisztességes formáját” – véli Csorbai Hajnalka.

További tisztulás a cégvilágban

Meglódultak a végrehajtási eljárások is: tavaly egész évben 26 422 ilyen eljárás indult, idén szeptember végéig 38 588. Csorbai Hajnalka elmondta: ez egyértelműen az APEH növekvő aktivitást mutatja, hiszen a végrehajtási eljárások döntő többségét az adóhatóság indítja.

Megjelenés dátuma: 2008. október

Csaknem kétszer annyi céget alapítottak az építőiparban idén az első félévben, mint tavaly ilyenkor. Hasonló fellendülésre csak 2003 első félévében volt példa, de a 3859 új cég így is rekordnak számít az ágazatban – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Ezzel párhuzamosan rekord szinten van a felszámolások, a végrehajtások és a végelszámolások száma is az ágazatban.

Soha annyi céget nem alapítottak még az építőiparban egy félév során, mint 2008 első hat hónapjában: a tavalyi 2034-gyel szemben idén 3859 cég alakult június végéig. A sok új cég miatt folytatódott a működő cégek számának lassú emelkedése, az első félévben 63140 építőipari vállalkozás tevékenykedett az országban 1650-nel több, mint egy évvel korábban. “A növekedés ebben az esetben hátrányos az ágazatra nézve, hiszen az építőipar speciális jellegéből adódóan sajnos jellemző, hogy sok felszámolásba vitt cég tulajdonosa új vállalkozást alapítva ott folytatja, ahol abbahagyta, kifizetetlen számlákat hagyva maga után” – véli Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója.

Szintén elégedetlen a helyzettel Pataki Mátyás, az Építőanyag Kereskedők Országos Egyesülete (ÉKE) elnöke. Szerinte a magyar építőipar szerkezetének kedvezőtlen sajátossága, hogy rendkívül sok tőkeszegény vállalkozás működik a piacon. „2006 óta azt várjuk, hogy a megrendelés állomány csökkenése miatt megindul egy egészséges koncentráció a piacon, de a most közzétett adatokból sajnos ismét nem ez rajzolódik ki” – mondja az elnök. Szerinte ezt a tendenciát részben a kedvezőtlen adózási környezet tartja fenn, ezért az ágazat nagyon várja az adóterhek beharangozott csökkentését.

Az Opten adataiból az is kiderül, hogy az ágazat rosszabb helyzetben van, mint a cégek általában. Miközben az összes cég körében a felszámolások száma 11 százalékkal emelkedett a tavalyi első félévhez képest, addig az építőiparban a növekedés üteme 21 százalék, és a felszámolás alá került 5600 cég rekord értéket jelent. „Rendkívül rossz képet fest az ágazat belső viszonyairól, hogy míg a többi cég körében egy végelszámolásra egy felszámolás jut, addig az építőiparban több, mint kettő. Ez azt jelenti, hogy a nehéz helyzetbe került vállalkozások lényegesen ritkábban választják a tevékenység tisztességes feladásának útját, inkább eladósodott cégeket hagynak magukra a tulajdonosok.” – állítja az Opten igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2008. július

Mintegy 16 százalékkal emelkedett a végelszámolások száma Magyarországon a tavalyi év első félévéhez képest, de a felszámolási eljárások száma is tovább nőtt – mutat rá az Opten Informatikai Kft. első féléves jelentése.

A tavaly szeptember elejétől bevezetett cégbejegyzési könnyítések hatása – a Kft-k alapításához elegendő 500 ezer forintos alaptőke, rövidebb adminisztrációs átfutási idő, stb. – az idei év első felében tovább nőtt az új cégek alapítása iránti kedv. A tavalyi év azonos időszakában 17.128 új társas vállalkozás – jellemzően kft-k – bejegyzését tették közzé, idén ez a szám 25.182-re emelkedett, ami 47 százalékos növekedést jelent.

Fontos azonban kiemelni, hogy a Magyarországon jelenleg működő 540 ezernél is több társas vállalkozás jóval több annál, mint amennyi hazánkban képes lenne érdemben működni. Ennek ellenére a cégek száma várhatóan a közeli jövőben is emelkedő tendenciát mutat majd.

A tendencia várt erősödésének oka, hogy idén július 1-től kötelező az elektronikus cégeljárás, melyhez az ügyvédeknek elektronikus aláírással kell rendelkezniük. Remek lehetőség ez az ügyvédek számára, hogy az online cég- és jogi információs rendszereket összekössék az új számítógépes folyamattal – hívta fel a figyelmet Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója.

Bizonyára az év elején bevezetett 2008-as tevékenységi kör kódrendszerének változása miatt növekedett jelentősen a működő cégek cégadat-változásbejegyzéseinek száma. A 2007-es első félévhez képest 42 százalékos növekedést regisztráltunk e területen – tette hozzá az igazgató.

A 2007 végén jelentős növekedésnek indult a végelszámolás indulások száma, mely tendencia 2008-ban is tovább folytatódott, így a tavalyi év azonos időszakához képest számuk 16 százalékos növekedéssel meghaladta az 5000-et. A felszámolási eljárások száma csak 11 százalékkal nőtt, de a hivatalból, vagy jogutóddal törölt vállalkozások száma sem változott jelentősen. Összességében tehát a 2008-as év első félévében 11.181 céget töröltek. E vállalkozások megszűnése annak a folyamatnak része, mely hosszabb távon a gazdaságosan, tisztán és racionálisan működő cégvilág irányába hat.

Megjelenés dátuma: 2008. július

Hiánypótló kötetet jelentetett meg az Opten Informatikai Kft. amikor útjára bocsátotta a Közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló KET Kérdezz- Felelek című könyvet. A KET, azaz a 2004. évi CXL. törvény sok problémát vet föl a jogalkalmazóknak, ezek között segít eligazodni a szerző Józsa Fábián, volt belügyi államtitkár, aki elméleti és gyakorló közigazgatási szakemberként szerkesztette egybe mindazt, amit a jogalkalmazóknak tudnia kell a KET-ről.

„Az egyik legösszetettebb magyar törvény, nem csoda, hogy az elmúlt években rengeteg problémát vetettek fel a jogalkalmazók a vele kapcsolatban” – vezette fel ma megjelent könyvének bemutatóján Józsa Fábián korábbi belügyi államtitkár és fővárosi közigazgatási hivatali főosztályvezető, ma egyetemi oktató a 2004. évi CXL. törvényről, közismert nevén a KET-ről. A törvény hosszú vajúdás után az 1957. évi IV. törvényt váltotta fel, amely 50 év és egy rendszerváltás valamennyi közigazgatási és társadalmi változásait magán viselte módosítások formájában. Ilyen körülmények között nem meglepő, ha az egységes új törvénnyel kapcsolatban a jogalkalmazók az elmúlt években számos problémát fölvetettek. Ezekre a problémákra ad válaszokat Józsa Fábián könyve, amely hatályosított jogszabályok kiadásával is foglalkozó Opten Informatikai Kft. gondozásában jelent meg.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy hiánypótló kiadványról van szó, hiszen a KET alkalmazásával kapcsolatban ilyen átfogó magyarázat még nem jelent meg – szögezte le a könyvet bemutató hozzászólásában Virág Rudolf az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. Az államtitkár szerint a könyvet valamennyi hatósági jogkörrel felruházott intézmény, így az önkormányzatok és a jegyzők is haszonnal forgathatják, hiszen a mögötte álló szakmai tudás, és a kiadvány szerkezete egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy afféle közigazgatási kézikönyvként alkalmazzák a mindennapi munkavégzés során.

„Egész biztosan lesznek még újabb és újabb kérdések a KET-tel kapcsolatban, hiszen tudjuk, hogy három év kevés arra, hogy egy ilyen széleskörű joganyag gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos valamennyi probléma a felszínre kerüljön” – nyilatkozta a folytatásról a szerző. Józsa Fábián reméli, hogy a kötet nem marad a „levegőben lógva”, hiszen nemcsak a mindennapi jogalkalmazás vet föl újabb kérdéseket, hanem maga a törvény is változik, ezért néhány év múlva célszerű lesz ismét visszatérni a KET értelmezésére.

Megjelenés dátuma: 2008. július

Együttműködési megállapodást írt alá ma az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és az Opten Informatikai Kft. A megállapodás értelmében az Opten ingyen cég- és követelés nyilvántartási adatokat biztosít az IPOSZ tagszervezeteknek, és elérhetővé teszi számukra a törvénytárat is.

Az Iposz tagszervezetei ingyen és bérmentve juthatnak ezentúl hozzá az Opten informatikai Kft. több olyan szolgáltatásához, amelyek alkalmasak lehetnek egyebek mellett a körbetartozások kialakulásának megakadályozására – derült ki a két szervezet mai közös sajtótájékoztatóján. Az Opten a sima Cégtár Light és a Törvénytár Light szolgáltatása mellet ugyanis 200 hozzáférést ad az IPOSZ-nak az Egységes Online Követelésnyilvántartó Rendszeréhez (EOKR) is, amely aktuálisan 50 ezer cégről tartalmaz 80 ezer olyan információt, amely kétségessé teheti fizetési hajlandóságukat leendő partnereik számára.

„Minden vállalkozó rémálma, hogy a partnerei eltűnnek, nem fizetnek, és ezzel likviditási válságba sodorja őket, ezért írtuk alá az együttműködési megállapodást az Optennel” – jelentette ki Szűcs György az IPOSZ elnöke. Az IPOSZ 244 tagszervezetének tagjai jellemzően mikro-, kis- és közepes vállalkozások, amelyek rendkívüli mértékben kitettek a fizetési fegyelem felpuhulásának, ezért a Szövetség alapvető érdeke, hogy tagjai számára elérhetővé tegyen minél több olyan információt, amely a biztonságos működést szolgálja, mondta el az elnök.

„2004-ről 2006-ra a kötelezően leadott mérlegek tanúsága szerint 14 százalékkal ezer milliárd forintot meghaladó mértékben nőtt a cégek összes kintlévősége, és ez a szám 2007-ben feltehetőleg tovább emelkedett – sokkolta a sajtótájékoztató résztvevőit Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. - Tavaly 20.700 céget töröltek a cégjegyzékből, ezek csaknem 40 százalékát fizetésképtelenségi eljárás nyomán, több mint 20 százalékát pedig hivatalból szüntették meg, ami ugyancsak mulasztás, hanyag cégvezetés, vagy egyszerűen csalás következménye.” A nemfizetés az igazgató szerint sok esetben elkerülhető lenne, ha a szállítók, vagy más módon hitelt nyújtó cégek körültekintő módon használnák a céginformációs rendszereket. Az EOKR-ben nemcsak a felszámolások kerülnek be az első pillanatban, hanem a bírósági végrehajtások és a hitelezők beszámolói nyomán az adósok megkeresése után a cégek még nem peresített késedelmes fizetései is. A rendszer folyamatosan kap adatokat követelés kezeléssel foglalkozó szervezetektől is, így a legnagyobb ilyen magyar adatbázisnak számít a piacon.

A két szervezet közötti megállapodás szerint az IPOSZ a honlapján elérhetővé teszi az Opten cégtár Light, Törvénytár Ligh és EOKR szolgáltatását. Az Opten az adatbázisokhoz 200 jelszót bocsát az IPOSZ rendelkezésére, amely azokat elosztja tagszervezetei között. A tagok ezek után bármikor kérhetik saját szervezetüktől, hogy ingyenesen megnézhessék a keresett cég adatait, vagy a hatályos jogszabályok egyikét-másikát.

Ugyancsak nagy előrelépésnek minősítette Szűcs György a Törvénytár Light elérhetővé tételét a tagszervezetek számára. „A vállalkozásokat körülvevő jogszabályi környezet változásai gyakorlatilag követhetetlenek a vállalkozók számára, a jogszabályok túl sokszor változnak és elképesztő mennyiségű kereszthivatkozást tartalmaznak” – feddte meg a jogalkotókat az elnök. Szűcs szerint ezen a helyzeten változtathat a cégtár light, ami egységes szerkezetben tartalmazza a hatályos jogszabályokat, így a joganyag lényegesen áttekinthetőbbé válik.

Megjelenés dátuma: 2008. június

Az építőiparban egyre kevesebb új céget alapítanak és egyre többet számolnak fel, vagy szüntetnek meg. Az ágazat kibocsátása csökkent, megrendelés állománya zuhan, és a szektor cégeire rájár az APEH is, igaz a jelek szerint egyre kisebb hatékonysággal, ami már jó jel.

A statisztikák szerint nagy bajban van a magyar építőipar. Az Opten Kft. legfrissebb, 2008. évi jelentése szerint tavaly 4867 új cég alakult az ágazatban, ami kevesebb, mint az elmúlt öt évben bármikor. Ezzel párhuzamosan rekordot döntött az ágazatban a felszámolások, a végelszámolások és a nyilvántartásból történő törlések száma is. Tavaly 2360 építőipari cég ellen indult felszámolási eljárás, ez körülbelül 8 százalékos növekedés az előző évhez, és majdnem 26 százalékos növekedés a 2005-ös évhez képest. A korábbi évekre jellemző 3400 körüli megszűnés idén 3996-ra emelkedett, míg a tulajdonosok által kezdeményezett végelszámolások száma a tavalyi 754-ről 1130-ra nőtt. A cégadatokat alátámasztja a KSH korábbi közleménye is, amely azt mutatja, hogy az ágazat kibocsátása az előző év azonos időszakához képest 2007 január-júliusában 7,3 százalékkal csökkent, míg éves szinten 15,3 százalékkal zuhant.

„Bár az építőipar még nincs túl a válságon, nem szabad beletörődni és külső felelősöket keresni a kialakult helyzetre. Az ágazat sikeres újjászületésére való igény belül kell, hogy megfogalmazódjon” – hívta fel a figyelmet Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója. Az igazgató szerint a 2007-ben elindított felszámolások és végelszámolások hatása csak 2008 első negyedévében lesz tetten érhető a megszűnő cégek számának növekedésében. Az egyelőre csak becsülhető hogy milyen következményekkel jár az ágazat megrendelés állományának 40 százalékos múlt év augusztus végi csökkenése. „A két hatás felerősíti egymást, ráadásul a télen hagyományosan likviditási problémákkal küszködő ágazat kisebb szereplői között mind a felszámolások, mind a végelszámolások tekintetében további romlás figyelhető meg” – véli Csorbai Hajnalka.

Az igazgató szerint a válságjelenségek között fel-felbukkannak a megtisztulás jelei is. A megelőző három évben elképesztő ütemben növekvő végrehajtások száma idén némiképp csökkent. A fő végrehajtó az APEH, a jelek szerint idén roppant erőfeszítései ellenére sem tud olyan sok esetben adóhátralékot megállapítani, mint korábban. Csorbai szerint az új cégalapítások számának visszaesése is hordozhat pozitív üzenetet, hiszen az ágazat korábban arról is elhíresült, hogy a nem fizető, felszámolt cégek tulajdonosai vagy üzlettársai hamarosan új cégek élén jelentek meg.

Megjelenés dátuma: 2008. március

2007-ben nem változott érdemben a felszámolások száma Magyarországon, a végelszámolással bezárt munkaviszonyt leplező vállalkozások száma viszont 61 százalékkal emelkedett. Szomorú jelenség ugyanakkor, hogy a cégek megszűnésének több mint fele vezethető vissza rossz gazdálkodásra, vagy valamilyen negatív üzleti magatartásra – derül ki az Opten Kft. 2007-es tendenciákat összesítő jelentéséből.

Tavaly év végén a Magyarországon működő társas vállalkozások száma meghaladta az 536 ezret, ez szerény növekedés 2006-hoz képest. A hosszú évek óta emelkedő tendencia 2007 második felében felgyorsult, a korábbi 40 százalékkal szemben tavaly 60 százalékkal több céget jegyeztek be, mint ahányat töröltek a cégjegyzékből. A jelenség egyértelműen a cégtörvény szeptemberi lazításának tudható be. Ezt támasztja alá az is, hogy a csaknem 34.000 újonnan bejegyzett cég háromnegyede korlátolt felelősségű társaság lett, köszönhetően annak, hogy ez a társasági forma szeptember óta már 500 ezer forint törzstőkével is bejegyezhető. A változás hatályba lépése óta alapított kft-k 60 százaléka alakult ezzel a minimális törzstőkével, vagyis a cégalapítók kedvezően fogadták a kormányzati intézkedést – jelentette ki Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója.

A megindított felszámolási eljárások számát tekintve a 2006-os gyors növekedést 2007-ben nem követte látványos emelkedés. Míg 2006-ban 9559 cég ellen indítottak beszállítóik vagy hitelezőik felszámolási eljárást, addig tavaly 9823 társaságtól akarták visszanyerni pénzüket ilyen módon a partnerek, és ez mindössze 2,7 százalékos növekedés. A csődeljárások száma a korábbi évekhez hasonlóan tavaly is elenyésző volt, ez a lehetőség továbbra sem vonzó a bajba jutott vállalkozások számára.

Sokkal rosszabb azonban a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogy cégjegyzékből történt törlések mögött milyen okok húzódtak meg – állítja Csorbai Hajnalka. 2007-ben több mint 20.700 céget töröltek a cégjegyzékből. A törlések 36 százaléka még mindig fizetésképtelenségi eljárás következménye, ami enyhe csökkenés 2006-hoz képest. Nagyobb gond ugyanakkor, hogy a cégek megszűnésében ugyancsak fontos szerepet játszik a hivatalból történő törlés. Ezek mögött jellemzően a mulasztás, hanyag cégvezetés, rosszhiszeműség, vagy csalás áll, így 24 százalékos arányuk az összes megszűnésen belül nem fest túl jó képet a társas vállalkozások cégvezetési gyakorlatáról. „A felszámolási eljárással megszűnő és a hivatalból megszüntetett cégek együttesen a törölt cégek 60 százalékát adják, ami azt jelenti, hogy a cégmegszűnések több mint fele vezethető vissza rossz gazdálkodásra, vagy negatív üzleti magatartásra” - véli a stratégiai igazgató.

Feltűnő, és az egész évre jellemző tendencia volt ugyanakkor a végelszámolási eljárások számának gyors növekedése. Az év egészében a 2006. évinél 61 százalékkal több céget szüntettek meg tulajdonosai ezen a módon. Az Opten elemzése szerint ez kizárólag az alacsony árbevételű betéti társaságok körében tapasztalható tömeges cégbezárások eredménye. „A növekedés azt jelenti, hogy van foganatja a tényleges munkaviszonyt leplező vállalkozások ellen irányuló kormányzati hadjáratnak, de az abszolút számok azt mutatják, hogy még mindig tömegesen vannak jelen a kényszervállalkozások a rendszerben” – vélekedik a stratégiai igazgató.

Megjelenés dátuma: 2008. január

Tavaly július óta kevesebb pénzből és gyorsabban alapíthatunk kft.-t és zárt részvénytársaságot. Céget törölni nemcsak hosszabb ideig tart, de jóval bonyolultabb is. Ha vállalkozásunknak adósságai vannak, még az APEH-hal is meggyűlhet a bajunk.

Kft.-t már 500 ezer forintos törzstőkével, zártkörűen működő részvénytársaságot pedig akár 5 millió forinttal is lehet alapítani. A cégbejegyzéshez nem kötelező a bankszámlanyitás, elég az ügyvezetőnek nyilatkoznia arról, hogy befizették a pénzbeli betéteket. A nyilatkozatot ügyvédnek kell ellenjegyeznie vagy közjegyzőnek hitelesítenie, ezt követően már csak a cégbíróságra kell benyújtani az okiratokat a társaság bejegyzéséhez. Az ilyen papíralapú cégalapításra, amely a gyakorlatban két napig tart, már csak 2008. június 30-áig van lehetőség. Július 1-jétől kötelezővé s kizárólagossá válik az elektronikus cégeljárás, amelynek során egyetlen óra alatt is bejegyezhetik a céget. Alkalmazásához nem lesz feltétlenül szükség előzetes cégnévfoglalásra, mint ahogy ma ezt elvárják: csak az elektronikus utat és a törvényi szerződésmintát követelik majd meg, és az utóbbiakat - a bt.-k, kft.-k mellett - a zrt.-k is használhatják majd.

Ezeket a változásokat a múlt év júniusában fogadta el a parlament, többségük 2007. szeptember 1-jén hatályba lépett. A könnyítések hatására a cégalapítások hosszú évek óta jellemző emelkedő tendenciája a múlt év második felében tovább gyorsult, s miközben 2006-ban 40 százalékkal több céget jegyeztek be, mint ahányat töröltek a cégjegyzékből, tavaly ez az arány már elérte a 60 százalékot - derül ki az Opten Kft. felméréséből. Az sem véletlen, hogy a 34 ezer újonnan bejegyzett cég háromnegyede korlátolt felelősségű társaság lett, és 60 százalékuk élt az új lehetőséggel, azaz 500 ezer forintos törzstőkével jött létre.

Adóellenőrzés felszámoláskor

Az APEH 18 milliós áfahiányt állapított meg annál a felszámolás alatt álló cégnél, amely éves kiadásait nem tudta számlával igazolni. Ez a mögöttes felelősség miatt a beltagot terhelte volna, de az adóhatóság határozatát a könyvelő megfellebbezte azzal, hogy a könyvelési anyagok hiányzó része megvan, csak tévedésből nála maradt. Az adóhatóság elutasította a fellebbezést, közben a határozat jogerős lett. A felszámoló jogi képviselője hiába csatolta az összes hiányzó számlát, ezt az APEH szintén elutasította. Felülvizsgálati eljárásban az adóhatóság elnöke végül elrendelte az ismételt ellenőrzést.

Az adóhatóság felszámolási eljárásban történő adóellenőrzése teljesen kihagyja a cég volt ügyvezetőjét. Ez jogszabályi szinten rendben van, de a való életben hiányosság, ugyanis az ügyvezető így minden jogát elveszíti, csak felelősségei maradnak, ami miatt ilyen helyzetek jönnek létre.

Megjelenés dátuma: 2008. február

A tavalyi mélyrepülés nyomán az építőiparban tovább emelkedett a fizetésképtelenségi eljárások száma. A magyarországi építőipar sajátossága azonban, hogy a sok önként vagy kényszerből megszűnő vállalkozással párhuzamosan legalább annyi alakul újonnan, így évről évre több eszkimó fut versenyt a csökkenő számú fókáért. Mivel a vállalkozásokat egy-egy téves döntés akár csődbe is viheti, a beruházók azzal próbálják meg a veszélyt csökkenteni, hogy az egyes projekteket külön cégbe szervezik ki, amelyet a beruházás teljes kifutása után végelszámolással megszüntetnek.

Az építőiparban már elkezdődött a piactisztulás, ám az ágazat még nincs túl a válságon, többek közt a továbbra is jelentős lánctartozások miatt - mondta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója. Ezt jelzi, hogy a korábbi évi 3300-3400-zal szemben 2007-ben mintegy négyezer építőipari vállalkozás szűnt meg. A fizetésképtelenségi eljárások száma tíz százalékkal nőtt az előző évihez képest, míg a végelszámolásoké a másfélszeresére emelkedett. A szakértő kedvező jelnek tartja, hogy az adóhátralék beszedésére évről évre nagyobb gondot fordító APEH tavaly az előző évinél kevesebb végrehajtási eljárást kezdeményezett a szféra cégei ellen. Szakmai becslések szerint az ágazatban a lánctartozások értéke 10-15 százalékkal emelkedett tavaly.

Eközben azonban a cégalapítások száma továbbra is meghaladja a megszűnésekét: 2007-ben 4867 új belépőt regisztrált az Opten. Csorbai Hajnalka szerint a vállalkozások száma várhatóan 2009-2010-ben tetőzik. Csakhogy már a jelenlegi létszám is túlságosan magas, Ausztriában például a magyarhoz képest tizedannyi építőipari cég van a piacon.

A fizetésképtelenségi eljárásokban az iparágak között az építőipar hagyományosan az élmezőnyben szerepel: 2007-ben az ágazat 3074 eljárását csak a kis- és nagykereskedelem tudta megelőzni 3151-es "teljesítménnyel" - derül ki a Coface Hungary adataiból. Az ágazat kockázatosságát jelző fizetésképtelenségi hányad - ez a mutató az eljárásokat a bejegyzett cégek számához viszonyítja - pedig az építőiparban (6,56 százalék) volt a harmadik legmagasabb, amelyet csupán a biztonsági tevékenységet folytató cégek (7,15 százalék) és a textilipar (6,90 százalék) tudott felülmúlni. Az adott iparágakban tevékenykedő cégek számához viszonyítva viszont az építőipar volt 2007-ben is a legveszélyesebb: ott ugyanis fizetésképtelenségi eljárás indult a bejegyzett társas vállalkozások csaknem tizede ellen.

Megjelenés dátuma: 2008. február

Az Opten Kft. kimutatásai szerint a kis- és középvállalkozások 2006 második felében, illetve a múlt év első negyedében keletkezett, lejárt számláikkal sokkal ritkábban fordultak követeléskezelő céghez, mint 2006-ban. Ennek persze az is oka lehet, hogy a vállalkozások a korábbinál sokkal tovább ülnek lejárt számláikon - erre az elmúlt időben több követeléskezelő cég vezetője is utalt -, ám ettől még tény, hogy míg az Opten kimutatásai szerint 2005-höz viszonyítva 2006-ban mintegy 30-35 százalékos adósságnövekedést lehetett kimutatni a kkv-k esetében, tavaly az adósságállomány csak nyolc százalék körüli mértékben nőtt. Láthatóan az Opten is óvatos: ezt jelzi, hogy a vállalkozás szerint az idei év első félévének adatai döntik majd el, hogy valóban beszélhetünk-e a fizetési fegyelem javulásáról a kkv-k esetében. Az eredményt ugyanakkor előrevetíti, hogy az Opten és az Euler-Hermes Hitelbiztosító által kizárólag bankok, pénzügyi intézmények számára elérhető online követelés-nyilvántartó rendszer (EHO) is a statisztikai adatokat igazolja.

2007-ben 8 százalékkal nőtt a kkv-k lejárt adósságállománya.

Megjelenés dátuma: 2008. február

Tudja meg, melyik üzletágban lehet a legnagyobb hozamot elérni! A toplista közel 300 ezer társas vállalkozás 2006. évi pénzügyi beszámolói alapján készült, a céginformáció-szolgáltató Opten Kft. statisztikái alapján.

Aki valaha is elgondolkodott egy vállalkozás elindításán, az átérzi annak nehézségét, mennyire bajos egy-egy ágazat jövedelemtermelő-képességének megbecsülése. Az ismerősök ilyenkor általában annyit mondanak: kocsmát kell nyitni, arra mindig van kereslet. Ha mindenki megfogadná a tanácsot, alighanem már lépni se lehetne a kocsmáktól.

Aki már unja ezt a tanácsot, most áttanulmányozhatja a FigyelőNet és az Opten Kft. közös profitabilitási toplistáját, ami a vállalkozások adózás előtti eredménye és a sajáttőkének a hányadosa alapján készült.

1. Üzletviteli tanácsadás
   Itt a legmagasabb az adózott eredmény a befektetett tőkéhez viszonyítva. Az ember azt gondolná, hogy azok a cégek, amelyek olyannyira mesésen képesek megfizetni tanácsadóikat, valójában nem is szorulhatnak tanácsra. Ám ez tévedés. Gyanítható, hogy a kimagasló profitabilitási adat nem a kkv-szektorban tevékenykedő tanácsadóknak köszönhető. Így aki ebből akar meggazdagodni, az jobb, ha először megfelelő kapcsolatokat gyűjt. Arról se feledkezzünk meg, hogy üzletviteli tanácsadás címen szokás más tranzakciókat is elleplezni, így hát nem minden tanácsadó gazdag tanácsadó.
2. Mérnöki tevékenység, tanácsadás
   Újabb bizonyíték, hogy a tudástársadalom kifejezés több puszta lózungnál - bár a fogalom politikusok általi puszta emlegetése persze nem nagyon emeli meg az aktivitási rátát. Tudásigényes ágazat: nem kell gyár, csak humán tőke.
3. Számviteli, adószakértői tevékenység
   Dobogós helyezést értek el az adószakértő, könyvelő cégek. Mint Keynes megjegyezte, az adóelkerülés az egyetlen olyan intellektuális időtöltés, amely némi haszonnal jár. Mint látható, nem is kevéssel - tegyük hozzá persze, a cégek többsége a legális adóelkerülésben segít. Adminisztrálni pedig minden vállalkozónak kell, a kereslet biztosított. Ez a tevékenység a messzi Amerikában is nagyon nyereséges üzletnek számít, a Forbes profitabilitási lista első helyén áll.
4. Járóbeteg-ellátás
   Az egészség megfizethetetlen kincs, így nem is csoda, ha drága, amikor meg kell fizetni a helyreállítását. A magánegészségügy területén vállalkozni kiváló üzlet, még ha ennek a tevékenységnek be is kell érnie most a lista negyedik helyével.
5. Szoftver szaktanácsadás, -ellátás
   Hiába, a politikusok mégiscsak tudnak valamit: tudástársadalom vagyunk már a javából. Vagy éppen a megrendelők tudásából van kevés, azért lehet ilyen tisztes hasznot elérni? Mielőtt belevágnánk az üzletbe, azért számoljunk azzal, hogy itt sem a kkv-k jelentik az igazi piacot.
6. Gyógyszer-kiskereskedelem
   Jó üzlet orvosságot árulni - legalábbis ha az átlagos nyereségességet tekintjük (amint a többi tevékenységnél is). Igaz, a lista hatodik helyére a 2006-os adatok alapján került a tevékenység, a liberalizáció azóta ronthatta a jövedelmezőséget. Így tán ma már nem is annyira jó üzlet. Annyi azért biztos, hogy a patikák idén sem folytatnak önpusztító árversenyt, mint a lista harmincadik helyén álló élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedők, s jellemzően akciós újságokra sem sokat költenek.
7. Alkotó és előadóművészet
   Ebben az üzletágban is szép pénzeket lehet keresni, mint az köztudott, persze nem mindenkinek. Nem minden vállalkozó él meg jól azért ebben az üzletágban sem, a kiugró jövedelmek erőteljesen fölhúzzák az átlagot. Tőke gyakorlatilag nem szükséges. Olykor a humántőke minősége sem elengedhetetlen feltétel, ez néha puszta exhibicionizmussal helyettesíthető.
8. Felnőtt- és egyéb oktatás
   A felnőttképzési üzlet olyan, mint a kozmetikai ipar: reményt ad el. Reményt a jobb munkára, a magasabb fizetésre, a jobb életre. A céges tréningek meg a cégvezetőket töltik el megújuló, majd kihunyó reményekkel. A keresletet a foglalkoztatáspolitika is növeli. Nagy a piac, sok a szereplő és nagy a verseny, az átlagos jövedelmezőség mégis elegendő volt a nyolcadik helyre.
9. Titkári, fordítói tevékenység
   Aki már próbált fordító szoftvert használni, jól tudja, hogy ezen a területen az emberi munka egyelőre nem pótolható. A fordítói piac nagyon sokszínű, óriási árszínvonalbeli különbségekkel. A jövedelmezőségi átlag mindenesetre elég jónak mondható.
10. Padló- és falburkolás
    Az adatok még a tavalyi építőipari recesszió előttről származnak, aktuálisan valószínűleg nem ennyire kedvező a helyzet. Tudástársadalom ide vagy oda, azért lehet még fizikai tevékenységekkel is pénzt keresni.

Visszatérve az ismerősök tanácsaihoz: a bárjellegű vendéglátás is szerepel az első húszban, az étkezőhelyi vendéglátással együtt. Benne van még az első húszban egyébként a rádió-, televízió-műsorszolgáltatás is, ami azért túl nagy falat lenne egy kezdő vállalkozónak.

Meglehetősen jövedelmező üzletek még viszonylag alacsony belépési korláttal: fodrászat és szépségápolás, nyomozási és biztonsági tevékenység, víz-, gáz-, fűtésszerelés, s bár az ágazatban vállalkozók a kíméletlen árversenyre panaszkodnak, a statisztikák alapján jó üzletnek tűnik a takarítás is.

Megjelenés dátuma: 2008 február

Míg 2005-höz viszonyítva 2006-ban mintegy 30-35 százalékos adósságnövekedést lehetett kimutatni a kis- és középvállalkozásoknál, tavaly az emelkedés jelentősen mérséklődött, az adósságállomány csak mintegy nyolc százalékkal nőtt.

Az Opten Kft. stratégiai igazgatója, Csorbai Hajnalka a Világgazdaságnak azt is elmondta: a rendelkezésére álló adatokból kiolvasható, hogy a 2006 második felében, illetve a múlt év első negyedében kibocsátott számlák közül jóval kevesebb került 2007-ben követeléskezelő cégekhez. Ha az idei első fél évben az adósságállomány nem emelkedik a tavalyinál nagyobb mértékben, megállapítható, hogy javult a fizetési fegyelem - véli. A lejárt követelések alakulásáról csak tájékoztató jellegű adataik vannak, ezért az összeget nem kívánta forintosítani. Sokkal jellemzőbbnek nevezte az adósság mértékének százalékos változását.

A kizárólag bankok, pénzügyi intézetek számára elérhető követelés-nyilvántartó rendszer is a statisztikai adatokat igazolja. (A rendszert a magyar céginformációs piac két ismert szereplője hozta létre a közelmúltban.) Az Opten Kft. által üzemeltetett online EHO-rendszer tartalmazza az Euler Hermes Követeléskezelő Kft. és az Opten Kft. több évet felölelő, lejárt kinnlevőség-adatbázisainak feldolgozott információit, rendezett és rendezetlen követelésállomány kategóriába sorolva. A szolgáltatás a közel ötvenezer magyar társas vállalkozás (nem csupán kkv-k) mintegy százezer tartozásadatával támasztja alá a kinnlévőségek alakulását 2000-től napjainkig.

Megjelenés dátuma: 2008. január

Soha nem zajlott még annyi végelszámolás a magyar cégeknél, mint az elmúlt fél évben, számuk 2006 azonos időszakához viszonyítva 55 százalékkal emelkedett - derül ki cégünk legfrissebb elemzéséből.

E szerint az eljárás alá kerülő vállalatok számának tovább emelkedő tendenciája miatt a nyilvántartásból törölt cégek száma hamarosan elérheti az újonnan alapított vállalkozásokét. A megszűnő vállalkozások száma az utolsó hat hónapban meghaladta a négyezret, korábban ez 2.000-2.400 volt félévente.

Tapasztalataink alapján a lánctartozások és a fizetésképtelenné válás problémájának megoldására kínált lehetőségeket nem ismerik a cégek, így nem is alkalmazzák azokat. Pedig a professzionális szolgáltatásokkal a nemfizetéssel járó kockázatok jelentősen csökkenthetők.

Sok esetben minimális gondosság - például az ingyenesen vagy jelképes összegért elérhető céginformációs szolgáltatás - is elegendő lenne ahhoz, hogy a vállalatok elkerüljék a gyakran több millió forintos veszteséget. A jelenleg több mint 500 ezer működő magyar társas vállalkozás számos szakértő szerint lényegesen több, mint amennyire szükség lenne. Az új cégek alapítására való hajlandóság visszaesett ugyan az elmúlt időszakban, még mindig egyre több a működő vállalkozás Magyarországon.

Az Opten adatai azt mutatják, hogy az idei első félévében az előző év azonos időszakához képest 24 százalékkal nőtt a csődeljárás alá került vállalatok száma. Ezzel párhuzamosan ebben az időszakban az előző év azonos időszakához képest több mint 10 százalékkal kevesebb új vállalkozást regisztráltak. A szakértők úgy vélik, hogy nagy mértékű volt az első félévében kezdeményezett, több mint 15 ezer végrehajtási eljárás. Ennek döntő többségét az APEH indította.

Szintén az adóhatóság aktivitását mutatja, hogy csak az idei évben több mint 2500 cégnek függesztették fel vagy törölték az adószámát. A felszámolt vállalatok működő cégekhez viszonyított aránya a 2006 azonos időszakához képest szinte nem változott, vagyis megközelítőleg 9 ezrelékben stabilizálódott. Minden eddiginél több vállalkozást - 15 529-et - töröltek 2007 első felében a nyilvántartásból.

Az elemzés szerint figyelmet érdemel az a tény, hogy az adatok a közzétételek időpontját mutatják. Az eljárásokat ennél 30-60 nappal korábban indították, vagyis most a múlt év végi és az ez év eleji céges döntéseket lehet regisztrálni.

Kiadás dátuma: 2007. július

A parlamentben a vállalkozói körbetartozási intézkedések között a többség támogatta az építő cégeknek azt a kérését, miszerint kötelező legyen jelzálogjogot kapniuk a készülő épületre, így akkor is lesz valami a kezükben, ha a megrendelő nem fizet.

A csődeljárást gyorsító, a közbeszerzési eljárásokat szigorító, a pénze után futó vállalkozót jelzálogbejegyzés lehetőségével védő javaslatokat az építő- és az építőanyag-iparban tevékenykedő, vállalkozások és szakmai szervezetek üdvözlik.

Hangsúlyozzák azonban, hogy az ágazatot mintegy 100 milliárd forinttal terhelő probléma megoldásának kulcsa a jogszabályok szigorú betartatása lenne. Véleményük szerint a szankciók jelenleg nem elég hatékonyak. A büntetőkamat alig haladja meg a hitelkamatot, az ellenőrzés nem működik, és ha perre kerül a sor, akkor az évekig - esetenként akár egy évtizedig is - elhúzódhat.

Kiadás dátuma: 2007. június

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) honlapján közzétett adatok szerint 2007 első negyedévben 25,36 milliárd forint illetékbevétel keletkezett.

A befizetések 36 százaléka (9,216 milliárd forint) a vállalkozások befizetéséből, míg 64 százaléka (16,144 milliárd forint) a háztartásoktól származik.

A legnagyobb illetékbevétel az ingatlan-átruházások (18,784 milliárd forint) és a gépjármű-átruházások (3,903 milliárd forint) következtében keletkezett.

Ezen a két címen a háztartások mintegy 10,38 milliárd, illetve 3,39 milliárd forint illetéket róttak le, míg az öröklési illeték közel 1,473 milliárd, az ajándékozási illeték 372 millió forintot vett ki a lakosság kasszájából. Bírósági eljárási illetékekre az első negyedévben mintegy 409 millió, államigazgatási eljárási illetékekre mintegy 112 millió forintot költöttek a háztartások.

A vállalkozások szintén ingatlan-átruházási illeték (8,401 milliárd forint) címén rótták le a legtöbb illetéket. Gépjármű-átruházási illeték címén 508 millió, államigazgatási eljárási illeték címén 207 millió, bírósági eljárási illeték címén pedig 99 millió forintot fizettek ki.

Az idei év első három hónapjában keletkezett 25,36 milliárd forint illetékbevételből 14,435 milliárd forintra a központi költségvetés jogosult, míg az önkormányzatokat 10,925 milliárd forint illeti meg.

Kiadás dátuma: 2007. április

A magyar gazdaságban 200 milliárd forintra becsülhető körbetartozások mérséklését kívánja szolgálni az a javaslatcsomag, amelyet nemsokára a Parlament elé terjeszt a kormány.

A jelenség, amelynek 50%-a az építőipart érinti, feltérképezésére és megoldására tavaly decemberben született meg az elhatározás, majd szakmai és társadalmi egyeztetés indult. A körbetartozások visszaszorítását szolgáló törvénycsomag kidolgozásában végül nyolc minisztérium és tizenkét szakmai szervezet vett részt. A tervezet módosítaná a csődeljárásról szóló törvényt, a közbeszerzésekről szóló törvényt és a polgári törvénykönyvet is.

A csődtörvény változtatásai szerint abban az esetben, ha az adós nem vitatja, vagy elismeri a tartozást, akkor a fizetési határidő lejárta után 15 nappal beállnak vele szemben a felszámolási eljárás megindításának feltételei. Fontos azonban, hogy a hitelező köteles írásban felszólítani az adóst a teljesítésre. Ennek a felszólításnak a kézhezvétele, ellentétben az eddigi szabályoktól, eltérő jogkövetkezményekkel jár, mivel az adósnak a kézhezvételt megelőző időszakban lesz csak lehetősége a tartozás vitatására. A felszámolási eljárást ilyenkor az adós már csak a követelés teljesítésével kerülheti el. A tervezet azonban leszögezi, hogy ez a teljesítés nem minősül a tartozás elismerésének és később a teljesítés polgári perben visszakövetelhető. Amennyiben a fizetési felszólítást az adós nem teljesíti, vele szemben felszámolási eljárást indíthatnak meg.

A közbeszerzési törvény tervezett módosításai szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívását csak akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet a rendelkezésére áll. Közbeszerzések keretében kialakuló körbetartozások egy része a teljesítési igazolások hiányos szabályozására vezethető vissza. Ennek orvoslására a tervezet előírná, hogy a teljesítéstől, vagy az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles legyen az ajánlattevő az igazolást kiadni vagy annak megtagadásáról írásban nyilatkozni.

A teljesítés elismerése az építési szerződések esetében általában átadás-átvételi eljárás keretében történik. A tervezet szerint az ajánlatkérő kötelezettsége lesz, hogy az átadás-átvételi eljárást a készre jelentést követően, a szerződésben meghatározott határidőn belül megkezdje. Ha a határidőt az ajánlatkérő több mint 15 nappal elmulasztja, a teljesítésigazolást majd a szerződéses partner kérésére kötelezően ki kell adni. A fizetés megtörténtét, illetve annak megtagadását a szerződéses láncolat tagjainak az értesítése céljából az ajánlatkérő honlapján közzé kell tenni.

A tervezet parlamenti elfogadásával a megrendelő külön hozzájárulása nélkül is lehetőség adódik majd jelzálogjog alapítására az építési szerződés vállalkozójának. A jelzálogjog az építési-szerelési szerződéssel érintett ingatlanra történő bejegyzéssel jönne létre. Kizárólag két előfeltétel meglétét követelné: a vállalkozási szerződést és a vállalkozó bejegyzési kérelmét.

Kiadás dátuma: 2007. április

Az idei év első negyedében csaknem 2500 magyar vállalkozás jutott a felszámolás sorsára, több, mint minden korábbi első negyedévben és 10 százalékkal több, mint az előző negyedévben - derült ki cégünk nyilvántartásából származó adatok elemzéséből.

Az első három hónapban 2.498 céggel szemben tettek közzé felszámolási eljárást, miközben a csődök száma összesen 8 volt a negyedévben. Miközben a felszámolások száma tovább nőtt, a végrehajtásoké csökkent 2007-ben. Míg tavaly az első negyedére, 6959 felszámolás jutott, addig 2007 első negyedére 5489, ami 26 százalékos visszaesés. A helyzetet némileg árnyalja, hogy a negyedév során csaknem 9 ezerrel 469 077-re emelkedett a működő vállalkozások száma. Ez a megelőző év azonos negyedévéhez viszonyítva 1,9 százalékos növekedés. A felszámolt vállalkozásokat a működőkhöz viszonyító mutatószám így 5,32-ezrelékre növekedett a megelőző évi 4,8 ezrelékről.

A magyar vállalkozások nehéz helyzete mögött minden bizonnyal a belső kereslet visszaesése húzódik meg - véli Tóth Tamás, cégünk ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint a megszorítások idején természetes jelenség Magyarországon azzal párosul, hogy a rendszerben levő feszültségek, az évek óta halmozódó lánc- és körbetartozások, illetve a fizetési határidők kitolódása egyre több vállalkozásnak okoz likviditási problémákat.

Ügyvezető igazgatónk véleménye, hogy ezekben a nehéz időkben a cégeknek sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk partnereik kiválasztására, fizetőképességük, csődesélyük ellenőrzésére, mert a legjobb vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hozhatja egy rosszul megválasztott partner nemfizetése.

Kiadás dátuma: 2007. április

Napjainkra elfogadottá vált, hogy amennyiben egy vállalkozás hitelt szeretne felvenni, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) nincs-e már „priusza”. Ha van, akkor a legtöbb pénzintézetben esélye sincs, máshol pedig a jellemző piaci kamatoknál jóval drágábban juthat hitelhez a kérelmező. De vajon tisztában vannak-e a gazdasági társaságok azzal, hogy az ügyfélminősítés milyen egyéb tényezőkből épül fel, mi alapján mondják egy cégre, hogy kaphat vagy nem kaphat hitelt, mennyit kaphat, illetve hogy mi alapján határozzák meg egy cég várható fizetőképességét?

A cégadatok, a cégek pénzügyi beszámolóadatai (több évre visszamenőleg), a személyi kapcsolatok, különböző követelésnyilvántartó rendszerek mind-mind háttéradatbázisául szolgálnak annak az összetett - pénzintézetenként gyakran jelentősen eltérő – modellnek, melyre az ügyfélminősítő rendszerek épülnek, és mely alapján eldől, hogy mely cég mennyi hitelt és milyen feltételekkel kaphat.

A számos befolyásoló tényező közül több standardként szerepel a figyelembe vett adatoknál, így bármely cég már a hitelkérelem leadása előtt előminősíttetheti magát, hogy elkerülje a gyakran igen drága hitelbírálati díjat.

Ahogy azonban az üzletemberek ma már elég sok energiát fektetnek saját üzleti jó hírük felépítésre, úgy még mindig kevés figyelmet szentelnek üzleti partnereik feltérképezésére. Holott napjaink Magyarországán a lánctartozás, a fizetésképtelenség, illetve a késedelmes fizetés olyan vállalkozásokat hozhat nehéz helyzetbe, amelyek egyébként kínosan ügyelnek saját jó hírnevükre. A céginformáció, cégelemzés használata akár az Európai Unióban, akár bárhol a világon beépülve a gazdasági kultúrába jelentősen csökkentette azoknak a vétlen cégeknek a számát, akik nem jutottak jogosan megérdemelt fizetségükhöz.

Nem árt, ha tudjuk, hogy ma már egyetlen vállalkozó sem hivatkozhat arra, hogy „Honnan tudhattam volna, hogy nem fog fizetni?” vagy a „Hát igen, ez Magyarország!”. Ilyen mondatok mögé bújva ma már nem lehet áthárítani a felelősséget a gazdasági környezetre. Igenis lehet tenni a partnerek nem fizetéséből származó kár ellen, és a vállalkozása számára végzetes hibát követhet el az, aki nem ellenőrzi üzleti partnereit. A minimális körültekintés akár ingyenesen is elvégezhető, ugyanis többek között a www.fn.hu vagy a www.vg.hu honlapokon CÉGTÁR LIGHT szolgáltatás működik, melynek segítségével egy-egy cégről megtudhatjuk, hogy létezik-e, illetve néhány alapadatot is megtalálunk róluk az online keresőrendszerben.

Nagyobb összegű, utólagos fizetési konstrukciójú ügyleteknél azonban minden vállalkozó jól teszi, ha még körültekintőbben jár el. Az Opten Informatikai Kft. olyan szolgáltatást nyújt DVD-n illetve online felületen, melynek segítségével a lehető legteljesebb információhoz juthat a felhasználó bármely Magyarországon bejegyzett cégről. Teljes cégkivonat, cégmásolat, 5 évre visszamenőleges pénzügyi beszámolóadatok vagy a céggel szemben bejelentett követelések is megtalálhatóak abban az egységes rendszerben, mely napi, heti illetve (pénzügyi beszámoló adatok esetében) éves frissítéssel tartalmazza a hazai cégek összes nyilvános cégadatát.

Ám sok esetben az adatok korrekt kiértékelése, illetve a megfelelő üzleti következtetés levonása nem is olyan egyszerű mint gondolnánk. Noha a pénzintézetek megtehetik, hogy teljes kockázatelemző csoportot tartsanak fenn a cégek „átvilágítására”, a legtöbb – különösen a kisebb – cég sem szakmailag, sem anyagilag nincs felkészülve az ügyfél illetve cégminősítésre. A hatalmas adatbázis és több mint 12 év szakmai tapasztalata alapján az Opten Kft. CÉGELEMZÉS néven olyan szolgáltatást is kínál ügyfeleinek, amelynek segítségével azonnal, szubjektív tényezőktől mentesen összefoglaló értékelést kapnak a vizsgált cég pénzügyi és stabilitási hátteréről, a teljes hazai gazdaság elemzésével elkészített összetett modell alapján. Az elemzés csődesélyt, javasolt kereskedelmi hitelmaximumot is tartalmaz, és javaslatot ad arra, hogy érdemes-e üzleti kapcsolatot létesíteni az adott céggel, vagy sem. Ennek segítségével – mindössze néhány ezer forintért - bárki számára könnyen eldönthető, hogy mennyire kockázatos a megkötni kívánt üzlet.

Felmerül a kérdés, mi van azokkal a cégekkel, akik – napjaink Magyarországára igen jellemző módon – rövid élettartamú projektcéget hoznak létre? Hiszen ezeknek a cégeknek alig van múltjuk, adatuk, meglehet, hogy még mérleg és eredmény-kimutatásuk sincs hozzáférhető. Itt jelentkezik a hatalmas háttéradatbázis előnye, hiszen ebben az esetben a cég személyes és céges kapcsolatain keresztül információt nyerhetünk arról, hogy a tulajdonosoknak, cégjegyzésre jogosultaknak van-e vagy volt-e más cégük és azokról mit tudni. Ha például a cég tulajdonosának 3 korábbi cége felszámolással fejezte be működését, akkor ez meglehetősen óvatosságra intő körülmény.

Vannak akik azt mondják: „én ismerem az ügyfeleimet, ismerem a megrendelőimet, eddig is fizettek”. Ez természetesen sok szempontból előny. Ugyanakkor se szeri se száma az „eddig rendesen fizettek, oszt most tessék …” kezdetű rémtörténeteknek. Betudható ez a gazdasági helyzetnek, de egy standard közgazdasági vállalkozási életciklusnak is. Senki nincs biztonságban. Ilyenkor nagy segítséget jelenthet az Automatikus Partnerfigyelés. Ha ugyanis egy cég beállítja a partnereit nyomon követésre, akkor minden héten e-mailben kaphat tájékoztatást arról, hogy melyik partnercégénél milyen változás történt (pl. székhely, tulajdonos, alaptőke csökkentés, stb…), hogy nem került-e eljárás alá, illetve hogy nem került-e be az Egységes Online Követelésnyilvántartó Rendszerbe. A partnerfigyelés igen nagyfokú biztonságot ad a szolgáltatás használójának, hiszen időben felismerheti a bajba került céget, így elkerülheti, hogy magával rántsa az üzleti kapcsolat.

A magyar cégkultúra nagy lehetőség és változás előtt áll, amely változás után azok kerülnek ki győztesen az átalakult gazdaságból, akik időben és okosan megteszik a megfelelő lépéseket az ügyfélminősítés illetve a gazdasági kapcsolatok kockázatelemzése terén. Az Opten Informatikai Kft. ehhez a változáshoz teremtette és teremti meg a lehető legkorszerűbb, legteljesebb háttér-információs adatbázist és rá építve a teljes szolgáltatásrendszert.

Kiadás dátuma: 2007. március

Adathalmazó

Jogi és céges adatszolgáltatásokat kínál az Opten Informatikai Kft., amelynek ügyvezetője aláhúzza: az információ - biztonság.

Többnyire még sajog az ügyfelek arca a gazdasági életben elszenvedett pofontól, amikor segítségért fordulnak Tóth Tamáshoz, akinek vállalkozása a hazai cégadatok rendszerezésére, az információ adatbázisba rendezésére és értékesítésére szakosodott. Az efféle tevékenység hasznára a kényszervállalkozói boom hívta fel Tóth figyelmét a kilencvenes évek elején, amikor a fénykorát élte az üzletszerű szélhámosság. "Már akkor úgy gondoltam, hogy az információ: hatalom. Figyelni és folyamatosan ellenőrizni kell a partnereket, hogy ne utólag derüljön ki: csődeljárás alá vonták, netán éppen felszámolják a céget, amellyel kapcsolatban állunk, vagy egyáltalán nem is létezik" - világít meg a potenciális a veszélyforrások közül néhányat az ügyvezető, akinek előfizetői gyakran a kárvallottak csoportjából kerülnek ki.
Nem csoda. Tóth szerint még az ingyen hozzáférhető, céges alap információkat tartalmazó adatbázisokat sem használják elegen. Ezek iránt jobbára csak a ki nem fizetett számlák okozta károk vagy más financiális malőrök elszenvedése után kezdenek érdeklődni a cégek. Ilyenkor viszont a legteljesebb csomagokat igénylik a vevők, a hatályos jogszabályok gyűjteményével együtt. Ez utóbbit Tóthék - a cégadatbázishoz hasonlóan-online, CD-n és PDA-n is elérhetővé tették. "Mindezt egy olyan versenykörnyezetben értük el, ahol az állam céginformációs területen igyekszik monopolhelyzetbe hozni a Microsecet" mutat rá Tóth.

FIZIKATERÁPIA

A tavaly 610 millió forintos nettó árbevételt produkáló vállalkozást egy fizikus építette föl. Tóth Tamás e tudományba általános iskolásként, egy relativitáselméletet népszerűsítő könyv kapcsán szeretett bele. Kedvelte a reáltudományokat, miként azt is, hogy a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban a Kossuth-díjas Vermes Miklóstól tanulhatta a fizikát. Attól a csodálatos elmétől, aki a ferdehajítást, vagyis azt, hogy egy tárgy az eldobást követően milyen pályát ír le a parkettával burkolt osztályteremben egy slag segítségével demonstrálta. Vermes volt az is, aki szerette volna, ha a napfogyatkozást az egész iskola megcsodálja, így egy égő rongycsomóval minden osztályon végigvonult, hogy bekormozza az ablakot - a takarítónők őszinte sajnálatára. Hogy utóbbiak nem rajongtak a fizikatanárért, érthető volt, ugyanis Vermes minden óráját látványos kísérletekkel színesítette, a romokat pedig nekik kellett eltakarítaniuk. Így a fizikaterem nap mint nap újjáépült poraiból - Tóth pedig felvételt nyert az ELTE fizika szakára. Ennek elvégzése után a Budapesti Műszaki Egyetem lézerlaboratóriuma kvantumelméleti kutatócsoportjában, majd a Műszaki-Fizikai Kutatóintézetben tanulmányozta a világítódiódák, más néven LED-ek élettartalmát.
Mivel azonban nem fizették meg kielégítően, s még a munkát sem találta túl érdekesnek, feladta a fizikusmesterséget. Amit munícióként magával vitt egy tudományterületről, azok inspirátora, Vermes tanár úr szavai voltak, aki szerint mindennek oka és következménye van, aminek kalkulálhatóságát Tóth a fizika segítségével sajátította el a legjobban.
Nem ő volt az évfolyamában az egyetlen pályaelhagyó. Mivel az informatika állt a legközelebb a fizikához, a Digitalcomhoz szegődött programozónak. Első munkájuk a sok telephellyel rendelkező Utasellátó Vállalat számára egy, a cég energetikai számláit kezelő, költségoptimalizálásra is alkalmas program elkészítése volt.
Ennek beüzemelése után hamar kiderült, nagy pénzek takaríthatók meg általa. Mire a Digitalcom csődbe ment, addigra Tóth felismerte, az efféle tevékenységben van pénz. Ezen felbuzdulva restaurátorfeleségével Opten Bt. néven energetikai tanácsadó céget alapított 1991-ben, majd egy külső szakértő alkalmazása után felkereste azokat a társaságokat, amelyekről feltételezte, hogy azok tevékenysége az átlagosnál energiaigényesebb. Kiszállva a helyszínre elmondta, mit tud, illetve azt is, hogy honoráriumként csupán a megtakarítások 50 százalékára tart igényt. "Vito Corleone-i fordulattal élve: az ajánlat visszautasíthatatlan volt" - mondja Tóth, hozzátéve, a cégek évente 4-5, de volt, hogy 10-15 millió forintos megtakarításokat értek el.
Az Opten az energetikai tanácsadásnak akkor fordított hátat, amikor az Állami Fejlesztési Intézet egyik felszámoló biztosa felhívta a figyelmét arra, jó ugyan, amit csinál, de neki sokkal nagyobb szüksége lenne egy olyan programra, amelyben leellenőrizheti, hogy mely cégek állnak felszámolás alatt. Tóth az ötletben újabb lehetőséget látott. Elkezdte figyelni a közlönyökben az eljárás alá helyezett cégeket, majd az összegyűjtött információt adatbázisba töltette, így azokat könnyűszerrel kereshetővé tette. Csődfigyelő programjával megkereste a bankokat, s az e körben szerzett megrendelései révén alakult ki ma is meghatározó vevőköre.

INFOCSOMAGOK

Miután cége bt-ből kft-vé alakult, rájött, nem csak a negatív adatokkal érdemes kereskedni: a cégekről elérhető információ adatbázisba rendezésén kezdett gondolkodni. Az ötlettel állítása szerint első volt a piacon, a kivitelezéssel nem. Tóth elkövette ugyanis azt a hibát, hogy hírlevélben tájékoztatta a cégeket, mire készül, hogy forráshiányos vállalkozása előzetes megrendeléseket vehessen fel. Pechjére a konkurencia előbb rukkolt elő a termékkel. Az Opten a vetélytársak után, 1995-ben jött ki a Cégtárral, amely a cégbírósági adatokat, a közlönyökben megjelenő változásokat tartalmazta. Tóth kezdetben csupán alapadatokat értékesített, de rájött, lépéselőnyre az összetettebb adatszolgáltatások révén tehet szert, így vállalkozása a ma már emelt szintű céginformációs csomagokkal kereskedik. A CD után online módon és PDA-n is elérhetővé tette a vállalati mérlegeket, árbevétel-sorokat, eredmény-kimutatásokat. Emellett összefoglalókat kezdett kínálni, a program ma már megmondja, javasolt-e adott céggel az üzleti kapcsolattartás, eljárás alatt van-e a keresett vállalkozás, mennyi hitel adható a cégnek, melyek a legfontosabb pénzügyi mutatói, illetve azokkal a saját ágazatában hol foglal helyet a cég.
"Mindemellett magyar és EU-s jogszabálygyűjteményt is kínálunk" - jegyzi meg Tóth, hozzátéve, vevőik főleg abból a körből kerülnek ki, amely abból él, hogy jól hitelezzen. A pénzintézeteket segíti adóslistájuk is. "Ez része a céginformációs szolgáltatásnak, amely egyrészt az adóhatóság adatbázisából építkezik, de egyéni bejelentéseknek is helyet ad, amennyiben az adósság megléte bizonyítható" - mondja Tóth. Felesége, aki egyben cégtársa is, nemrég felolvasott neki egy színes hírt valamelyik napilapból, miszerint az adóhivatalhoz érkező feljelentések többségét a kirúgott alkalmazottak, illetve az elvált feleségek hirtelen haragja szüli. Bár Tóth nem tart ilyesmitől, és válást sem fontolgat, ma is bölcs döntésnek tarja, hogy a cégtulajdonlásban nem osztozott külsős személlyel.
Ennek ellenére megérti barátját, aki azután alapított közös céget konkurensével, hogy a német cég, amelyet addig képviselt, fel akarta vásárolni. A szóban forgó vállalkozó, Buriusz László a darugyártással foglalkozó Gép és Daru Kft. vezetője azt mondja, azért tartja jó történetnek az Optenét, mert Tóth a saját szellemi erejéből épített vállalkozást, nem a rendszerváltásból átörökített kapcsolatokat mozgatott meg a siker érdekében. Annak viszont nem örül, hogy egy fizikussal kevesebb mozog a pályán. Szerinte Tóth Tamás ott is létre tudott volna hozni értéket, miközben elismeri: "a fizikus karrier anyagilag nem jövedelmezett volna ilyen jól".

TÓTH TAMÁS

• 52 éves, fizikus
• A céget, amely jelenleg 53 főt foglalkoztat, 60 százalékban Tóth Tamás, 40 százalékban restaurátor végzettségű felesége tulajdonolja. Vállalkozásuk tavaly 610 millió forintos nettó árbevételt produkált. A cég ezzel az elektronikus céginformációs piacon árbevétel tekintetében az 1-2. helyet foglalja el, míg az elektronikus jogi informatikai piacon a 2. helyen áll.
• Nős, egy lánya van. Hobbijai: utazás, úti videók készítése, speed motorok, a fizikát népszerűsítő tévéműsorok.

SAROKPONTOK

• Az anyagi és szakmai sikerrel nem kecsegtető pályát időben kell elhagyni
• A jókor meglépett profilváltáshoz elengedhetetlen a környezet folyamatos figyelése
• Piaci előnyöket generál a technológiai fejlődésre adott gyors reagálás

Kiadás dátuma: 2007. március

A jövő év közepétől egy óra alatt jegyeznék be a cégbíróságok a blankettán készült alapító okirattal rendelkező és elektronikus eljárással bejegyeztetni kívánt cégeket, és lényegesen csökkenne az ezért fizetendő illeték is – áll a Petrétei József igazságügyi és rendészei miniszter által a parlamenthez benyújtott törvényjavaslatban.

Az EU követelménye, hogy a kis- és közepes vállalkozások alapítása egyszerű legyen, működésüket minimális adminisztratív előírások terheljék. Ezért kívánja módosítani most a kormány nevében az igazságügyi és rendészei miniszter a cégtörvényt, valamint a cégeljárásról szóló törvényt.

Jelenleg a cégalapítás leggyorsabb módja 2006. július 1-je óta az egyszerűsített cégeljárás. Az új cégtörvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a közkereseti, a betéti és a korlátolt felelősségű társaságot 2 munkanap alatt jegyezze be a cégbíróság. Ennek feltétele, hogy a cég társasági szerződését szerződésminta alkalmazásával készítsék el, a jogi képviselő a cégbíróságon előzetesen cégnevet foglaljon a bejegyzendő társaság számára, továbbá elektronikus úton nyújtsa be a bejegyzési kérelmet. A kérelemhez valamennyi törvényben előírt mellékletet csatolni kell, valamint az eljárási illetéket előzetesen be kell fizetni. A kétnapos határidő 2008. július 1-jétől egy munkaórára csökken.

A jelenlegi javaslat szerint idén szeptembertől a cégalapítással kapcsolatos minden tennivaló az alapításnál közreműködő ügyvéd vagy közjegyző kezében összpontosulhat. Az ügyvéd is jogosult lesz aláírási címpéldányt készíteni, valamint ő igazolja a pénzbeli betét befizetését. Így a cégnek elég a bejegyzést követő 8 napon belül bankszámlát nyitnia.

Az elképzelések szerint ez az eljárás arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy az egyszerűsített cégeljárás szabályait alkalmazzák.

A cégbíróság feladata a jelenlegihez képest az egyszerűsített eljárásban olyan technikai teendők elvégzésére korlátozódna, mint a bejegyzési kérelem kitöltésének és aláírásának, a jogi képviselő meghatalmazásának, valamint az illeték megfizetésének az ellenőrzése. Ilyen körülmények között a cégbírósági munkát jellemzően számítógépes program is elvégezhetné, illetve a cégalapítás cégbírósági szakaszának esetleges kockázata is a minimálisra csökkenne.

Nem csak a cégbejegyzés egyszerűsödne, hanem az illeték összege is drasztikusan csökkenne. A tervezet szerint ez egységesen 15 ezer forint lesz. (Jelenleg a kft. és a zrt. bejegyzési illetése 100 ezer, míg a kkt. és a bt. illetéke 50 ezer forint.)

2008. július 1-től a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárások lefolytatása valamennyi cégnél kizárólag elektronikus úton történhetne. Az elektronikus cégeljárás kötelezővé tételéig megszületne az a törvény, amely megteremtené az elektronikus kézbesítés új rendjét, és bevezetné az elektronikus tértivevényt. A fenti időponttól a cégbírósági határozatok postai kézbesítésére csak kivételes esetben kerülne sor.

Ez év szeptemberétől a kft. kötelező jegyzett tőkéje 3 millió forintról 500 ezer forintra csökken. Zártkörű részvénytársaságnál 20 millióról 5 millióra esik a tőkeminimum, viszont nyilvános részvénytársaságoknál marad a jelenlegi 20 millió forint.

Kiadás dátuma: 2007. március

Az Opten Kft. saját Törvénytárára alapozva olyan kiadványt jelentet meg, amely tartalmazza az adóval és társadalombiztosítással kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, valamint a változások megértését segítő elemzést. Az ADÓ és TBTár című kiadványban eltérő szedéssel kerül jelölésre a 2006. januári állapothoz képest módosult 2007. januártól hatályos szöveg.

Az Opten Kft. a Világgazdasággal és szakmai partnerével - KPMG-vel - együttműködve készíti el és adja ki két kötetes kiadványát.

A nyomtatott ADÓ- és TBTár kiadványon kívül postai utánvéttel megvásárolható a legfontosabb, érdemi adó és társadalombiztosítási témakörbe tartozó jogszabályokat tartalmazó ADÓ- és TBTár CD. A CD-n elérhető a jogszabályok valamennyi szövegváltozata 1996-ig visszamenőleg, a hozzájuk kapcsolódó Legfelsőbb Bírósági határozatokkal együtt. Minden megvásárolt CD-hez ingyenesen biztosítjuk két kötetes ADÓ- és TBTár kiadványunkat. A csomag bruttó ára 6000 Ft.

Kiadás dátuma: 2007. január

Cégünk adatai szerint 2006-ban Magyarországon több, mint 10 százalékkal, 9 200-ra emelkedett a felszámolás alá kerülő cégek száma. Ez nemcsak abszolút értelemben rekord, de a működő vállalkozások arányában is az eddigi legmagasabb, holott a megelőző években lassú mérséklődés mutatkozott. 2006 végén 465 000 cég működött Magyarországon. Ez a szám nem egészen 10 000-rel több, mint egy évvel korábban. A működő cégek számának növekedése alig 2 százalékos, ilyen alacsony növekedést korábban nem regisztráltunk.

Az újonnan alapított mintegy 31 000 cég mellett 21 500 szűnt meg, és 14 500 került csőd, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás alá. Rekordot döntött a felszámolási eljárás alá vont cégek száma, csakúgy, mint a végrehajtottaké. Ez utóbbiak száma 16 000-ről több mint 25 000-re emelkedett.

A csődök száma szokás szerint statisztikailag értelmezhetetlenül alacsony volt, mindössze 22 cég jutott erre a sorsra. A megszűnt cégek száma mindazonáltal nem 2006-ban volt a legmagasabb. 2002-ben ennél sokkal több, 28 300 cég szüntette be valamilyen formában a tevékenységét.

Kiadás dátuma: 2007. január

Az Opten Informatikai Kft. Törvénytár és EU Törvénytár termékei 2006. novemberétől új arculattal, számos új funkcióval és kibővített adattartalommal jelennek meg.

A kényelmes és könnyű átállás érdekében biztosítjuk ügyfeleink részére a régi felület használatának további lehetőségét is, azonban az új funkciók egy része kizárólag az új felületen érhető el.

Mint már korábban is jeleztük, termékünk a megnövekedett adatmennyiség miatt 2006 októberétől kezdve kizárólag DVD adathordozón jelenik meg. Azon előfizetőink, akiknek a DVD-re való átállás nehézséget okoz, 2006. december végéig INGYENESEN, adminisztrációs költség nélkül, válthatnak át napi rendszerességgel frissített online szolgáltatásunkra, amelynek ára megegyezik DVD formátumú termékünk értékével.

2006. októberétől azon felhasználóinknak, akik mind a Cégtár, mind a Törvénytár termékünkre előfizetnek, lehetőségük van arra, hogy a továbbiakban mindkét terméket egy adathordozón igényeljék, így egyszerűbbé válik ezen programok használata.

Amennyiben eddig csupán egyik termékünket rendelte meg, s most igényt tartana másik kiadványunkra is - azon túl, hogy egy adathordozón érheti el mindkét terméket - további 10 % kedvezményt biztosítunk az újonnan megrendelt termék listaárából.

Kiadás dátuma: 2006. november

Megjelent az Opten Kft. gondozásában a Zsebtörvénytár második kiadása. A nyomtatott jogszabálygyűjtemény a leggyakrabban használt 43 magyar joganyag aktualizált, teljes szövegét tartalmazza.

Az első kiadás tapasztalatait felhasználva Cégünk törekedett a könnyebb kezelhetőségre, a kiadvány méretének csökkentésére, illetve az egyedi, exkluzív megjelenésre. Ezeket a funkciókat szolgálja a kibővített tárgyszójegyzék, a vékonyabb, fehérebb papír, a bekezdések célszerűbb tagolása és a paragrafusokhoz fűzött BH hivatkozások.

A Zsebtörvénytár ára 9900 Ft, aminek megrendelése esetén öt hónapos www.ugyved.hu regisztrációt is biztosítunk.

Kiadás dátuma: 2006. október

Több, mint 250 ezer magyar vállalkozás - köztük legalább 240 ezer kkv - férhet immár ingyen hozzá cégünk követelés-nyilvántartó rendszeréhez. Az Opten Kft. nyár elején ajánlotta föl valamennyi vállalkozásokat tömörítő érdekvédelmi szervezetnek, hogy ha csatlakoznak a rendszerhez, akkor tagjaik ingyen hozzáférhetnek a követelés-nyilvántartó rendszerhez.

Soha nem látott akciót hirdettünk nyáron, mikor is bejelentette társaságunk, hogy valamennyi vállalkozást tömörítő érdekképviseleti szervezet csatlakozhat a követelés-nyilvántartó rendszerhez. A csatlakozó szervezetek tagjai ingyen használhatják a rendszert, amelynek segítségével meggyőződhetnek arról, hogy potenciális partnerükről szerepel-e negatív adat - nem fizetést tanúsító információ - cégünk Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszerében.

Azóta kicsik és nagyok, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), az Iparosok Országos Szövetsége (IPOSZ) és a Bankszövetség is aláírta a megállapodást.

A nagyobbak, vagy a cégüket profin menedzselő vezetők nem sajnálják a pénzt cégelemzés lekérésére, partnerfigyelésre, vagy csődesély számításra sem. Ez utóbbi szolgáltatásokkal az Opten már arra az időszakra készül, amikor a cégadatok az EU-s normatíváknak megfelelően ingyenesek lesznek. Tóth Tamás ügyvezető igazgató szerint a cégadat szolgáltatók alól ez nem húzza ki a szőnyeget, hiszen az ömlesztett adatok csak a profik számára jelentenek jól felhasználható információt, a feldolgozott adatok viszont felértékelődnek a jövőben.

Az Opten cégadat tára tartalmazza valamennyi vállalkozás adatait, sőt 5 évre visszamenőleg a mérlegeiket is. Ez az alapja a közgazdász szakemberekkel kidolgozott modellszámításoknak, amelyek során a TEÁOR számok szerint elvégzett ágazati átlagokhoz hasonítják a felhasználó által megnevezett cégeket, és ennek alapján mondanak véleményt arról, hogy az adott cég hitelezhető-e, illetőleg érdemes-e vele üzletet kötni.

Modelljeinkbe nemrégiben új kockázati tényezőket építettünk be, lefuttattuk a teljes hazai cégállományra, és a 2004-es adatok alapján, több mint 80 százalékos pontossággal kiszűrtük azokat, akik 2005-ben azután tényleg fizetésképtelenné váltak - mondja Tóth Tamás hozzátéve, hogy a futtatás tapasztalatait földolgozva azóta javítottunk a modellen és tovább növeltük annak pontosságát. Ügyvezetőnk szerint hasonlóképpen felértékelődnek az "alert" típusú szolgáltatások.

A felhasználó által megjelölt cégek adataiban bekövetkezett változásokról, csőd, vagy felszámolás megindításáról, küldenek automatikus értesítést a felhasználónak, vagy jelzi neki, hogy a társaság valamilyen oknál fogva felkerült a követelés-nyilvántartó rendszerbe.

Tóth Tamás szerint e szolgáltatások iránt ma nagy a kereslet, hiszen multik folyamatos törekvése a fizetési határidők kitolására, és általában a nagy felvásárló cégek árleszorítási törekvései számos kkv-t hoznak nehéz helyzetbe, amit sajnos megéreznek ezek üzleti partnerei, beszállítói is.

A fizetési fegyelem romlása, a késedelmes fizetések elszaporodása, a körbetartozási rendszerek kialakulása megkeseríti a kkv-k életét. Ebben a helyzetben segíthet a partnerfigyelő, amely nemcsak azt jelzi, ha egy cég elköltözik, vagy változik a cégjegyzésre jogosult személy, hanem azt is, ha egy harmadik szereplő felszámolást indít ellene, vagy valaki sikerrel kér végrehajtást a társaság eszközeire.

Kiadás dátuma: 2006. szeptember

Cégünk, az Opten Informatikai Kft. immár jogerősen is elnyerte a Magyar Államkincstár által elektronikus jogszabály-nyilvántartó rendszer beszerzése tárgyában kiírt nyílt közbeszerzési eljárást.

Mint ismeretes cégünk online elektronikus jogszabálygyűjteményével az EU Törvénytárral pályázott, amely a magyar jogszabályok mellett egy adatbázisban tartalmazza az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent joganyagot is magyar nyelven.

A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő Államkincstár az Opten Kft. pályázatát fogadta el érvényesnek, a CompLex Kiadó ajánlatát pedig - amely egyébként az Optenhez képest tízszeres árat ajánlott meg - érvénytelennek nyilvánította. Több érvényes ajánlat esetén az ajánlati ár döntött volna a pályázók között, mivel a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt a bírálati szempont. A döntés ellen a CompLex Kiadó a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért. Az Opten szintén megtámadta a döntést, mivel álláspontunk szerint az ajánlatkérő nem állapított meg minden érvénytelenségi okot a CompLex ajánlatával kapcsolatban.

A Döntőbizottság a 2006. július 25-én hozott határozatában jogorvoslati kérelmeket elutasította és megállapította, hogy a Complex Kiadó ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak, ezért ajánlata érvénytelen. Ennek értelmében az Államkincstár az Optennel, mint egyedüli érvényes ajánlatot tevő ajánlattevővel köt szerződést.

Kiadás dátuma: 2006. augusztus

A Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium online állásközvetítővel és 20 milliárdos pénzügyi kerettel segíteni az elbocsátott állami alkalmazottak vállalkozóvá válását. A Suzuki 600 főt tudna felvenni.

A Suzuki kaput nyit a közszférából távozni kényszerülők előtt, akik az üzleti világban kívánják folytatni pályájukat. Az autógyártó elsősorban a diplomás és nyelveket beszélő, államigazgatási tapasztalattal rendelkezőket várja soraiba - mondta Fórián István a cég vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatóján. A társaság 4100 munkavállaló mellé év végéig további 600 felvételét tervezi. A gazdasági minisztérium a "Váltás Program" keretében kívánja elősegíteni a közszféra dolgozóinak elhelyezkedését. Ennek érdekében létrehozták a www.munkaerotar.hu ingyenes online munkaerő közvetítő portált, amely kifejezetten az elbocsátott állami alkalmazottak, valamint a hirdetni kívánó cégek egymásra találását segíti. Kóka János gazdasági miniszter elmondta: a munkaügyi tárcával közösen egy 20 milliárd forintos pénzügyi keret előkészítésén dolgoznak, amely a vállalkozóvá válást kívánja támogatni. A tervek szerint a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével egy várhatóan 10 éves lejáratú, három éves türelmi idejű, a banki kamatoknál kedvezőbb feltételű hitelhez juthatnak mindazok, akik vállalkozóként szeretnék folytatni karrierüket.

Kiadás dátuma: 2006. augusztus

Tájékoztatjuk Tisztelt Előfizetőinket, hogy a megnövekedett adatmennyiség miatt 2006. októberétől TÖRVÉNYTÁR termékünket DVD adathordozón jelentetjük meg.

ONLINE ÁTÁLLÁS AKCIÓNK segítségével egyszerűen és gyorsan válthat TÖRVÉNYTÁR CD előfizetésének megfelelő TÖRVÉNYTÁR ONLINE szolgáltatásunkra, melynek ára megegyezik a CD formátumú termék díjazásával!

Azon előfizetőink, akiknek a DVD formátumra való átállás problémát okoz, 2006. november végéig INGYENESEN, adminisztrációs költség nélkül állhatnak át online szolgáltatáunkra!

Amennyiben szeretne online szolgáltatásra váltani, vagy egyéb kérdése, észrevétele van, kérjük vegye fel a kapcsolatot ügyfélszolgálatunkkal a 222-31-30 telefonszámon, vagy az opten@opten.hu e-mail címen.

Kiadás dátuma: 2006. augusztus

Idén az első félévben 77 cég ellen folyt felszámolási eljárás Békés megyében, tavaly ugyanebben az időszakban 109 volt ez a mutató. Érdekesség, hogy míg ebben a megyében javult e tekintetben a helyzet, országosan romló tendenciát lehet tapasztalni: tavaly az első félévben 4058, ebben az évben pedig 4414 felszámolási eljárást regisztráltak. Csökkent Békésben a végelszámolás alá vont vállalkozások száma (43-ról 30-ra), valamint azoké is, amelyek ellen végrehajtás folyt (310-ről 206-ra). Idén az első félévben 225 céget töröltek a megyében, tavaly ugyanekkor 172-őt.

Kiadás dátuma: 2006. július

A körbetartozások megszüntetésére a kormány módosítja a közbeszerzési törvényt, amely így védelmet nyújt az alvállalkozóknak a fővállalkozóval szemben - közölte a kormányszóvivő.

Batiz András elmondta: bevezetik az úgynevezett végső határidőt, ami azt jelenti, hogy legkésőbb a munka elvégzését követő nyolcadik napig a fővállalkozónak ki kell fizetnie alvállalkozóit. Amennyiben ezt nem teszi meg, az alvállalkozó inkasszót nyújthat be ellene. Ugyanez vonatkozik az alvállalkozók beszállítóira is.

A körbetartozás ellen az állam egyrészről úgy védekezhet, hogy maga is fizet. A törvénymódosítás segíti ugyan a körbetartozás felszámolását, azonban a cég-cég közötti tartozásokat nem küszöböli ki - közölte Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezető igazgatója.

Az Opten követelés-nyilvántartó rendszerében valamennyi magyar vállalkozás adatai megtalálhatók, a cég az Igazságügyi Minisztériumtól vásárolt hivatalos adatok alapján csaknem 700 ezer magyar vállalkozás valamennyi cégbíróságon bejegyzett adatát tartja nyilván. Ezek között szerepel jelenleg 30 ezer olyan cég is, melyekkel szemben egy vagy több jogos követelés áll fenn. Az induló adatbázis hamarosan másfélszeresére bővül és folyamatosan frissül, így minden eddiginél szélesebb adatbázissá növi ki magát.

A rendszer érdekessége, hogy a felhasználók is fölvihetnek új adósokat a listára, így maguk is hozzájárulhatnak az adatbázis tökéletesítéséhez. A rendszer ingyenes monitoring szolgáltatást is nyújt, vagyis értesíti a felhasználót ügyfeleinek adatváltozásáról. A csatlakozó szövetségek tagjai 10 ezer forint erejéig ingyenesen kérhetnek le mérlegadatokat és cégbíróságon bejegyzett hivatalos adatokat egy-egy cégről, és a keret erejéig információt kaphat az adott cég maximális hitelkeretéről, vagy csődesélyéről.

Kiadás dátuma: 2006. július

A közszférából elbocsátott tisztségviselők elhelyezkedését kívánja megkönnyíteni az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) és az Opten Informatikai Kft.

Az ÁFSZ Internetes címén "státuszváltozás" elnevezésű önálló menüponttal és erre a célra létrehozott budapesti szolgáltató irodával segíti a közszolgálatból felmentett dolgozók mielőbbi elhelyezkedését.

Az ÁFSZ portálon a "státuszváltozás" menüpont alatt egyrészt elérhető egy önéletrajzi adatbázis. Az itt akár otthonról is elhelyezett önéletrajzok között szabadon válogathatnak a munkáltatók, keresve a számukra szükséges munkaerőt, illetve könnyen, gyorsan kapcsolatba léphetnek az ajánlattevőkkel. A leépítésre kerülő közszolgálati dolgozók is kereshetnek a honlapon különféle állásajánlatok között. Ezek egy része közvetlenül hozzáférhető, másik részéhez - ahol ezt a munkáltatók kérik - a munkaügyi kirendeltség közreműködése szükséges.

A menüpont segítségével a különféle magán munkaerő közvetítők ajánlatai is közvetlenül elérhetők. A menüpont alatt részletes tájékoztató is olvasható a közigazgatásból leépítésre kerülők lehetőségeiről, a javasolt álláskeresési technikákról. A leépítésre kerülő köztisztviselőknek lehetőségük van továbbá egy számukra létrehozott szolgáltató centrum igénybevételére. Ide önálló ügyintézői létszámot csoportosított át az ÁFSZ.

Amennyiben az érdekelt kéri az iroda személyes találkozót szervez magán munkaerő közvetítőkkel, tanácsadó cégekkel. Segítséget ad átképzéshez, képzéshez. A vállalkozóvá válást segítik tanácsadással, képzéssel. A kereskedelmi bankok közreműködésével szeptember végétől a vállalkozóvá váláshoz kedvezményes hitel is igénybe vehető. Az Európai Unióhoz benyújtandó pályázatok előkészítéséhez, pályázatíráshoz, menedzseléshez is képzést kaphatnak például az erre vállalkozó jelentkezők. Az irodában rendelkezésre áll az infrastruktúra az önálló álláskereséshez. Az iroda állásbörzéket is szervez. A tájékoztató javasolja, hogy az érdekeltek már a felmentési idő alatt vegyék fel a kapcsolatot az irodával. Felhívja továbbá a figyelmet a prémium évek programra, valamint a különleges foglalkoztatási forma lehetőségeire.

A prémium évek program azoknak ad lehetőséget, akik legalább 25 évet dolgoztak a közszférában és 5 éven belül nyugdíj jogosultságot szereznek. A programban résztvevők a végkielégítés helyett választhatják, hogy 5 évig a korábbi illetményük 70 százalékában részesülnek, munkakörrel nem rendelkeznek és hetente legfeljebb 12 óra munkavégzésre oszthatók be. A másik forma a 10 éves közszolgálati jogviszony után vehető igénybe. Itt egy évig kapják meg a korábbi illetmény 70 százalékát, vállalniuk kell az elhelyezkedés érdekében a munkaerőpiaci szolgáltatásban való részvételt. Ebben az esetben is hetente legfeljebb 12 óra munkavégzésre oszthatók be ezek a dolgozók.

Kiadás dátuma: 2006. július

Opten: nem az adat az érték, hanem a szolgáltatás

Offenzív stratégiával nyomul előre az Opten Informatikai Kft. az online jogi és céginformációs szolgáltatások piacán. A cég a FigyelőNettel közösen elsőként jelentette meg ingyenesen a hatályos jogszabályok gyűjteményét illetve az összes Magyarországon bejegyzett cég alapadatát, és ugyancsak elsőként tette ingyenessé - érdekképviseleti szervezetek tagjai számára - követelés-nyilvántartó rendszerét. Tóth Tamás ügyvezető igazgató szerint azonban téved, aki azt hiszi, hogy nonprofit vállalkozásról van szó.

Lassan mindent ingyen adnak, hol ebben az üzlet?

Korántsem adunk mindent ingyen. A FigyelőNet honlapján megtalálható Törvénytár és Cégtár Light szolgáltatást bárki ingyen használhatja, de ezek az alapadatok biztos nem elegendőek a professzionális felhasználóknak, nekik elengedhetetlen hogy előfizessenek az emeltszintű szolgáltatásokra. Az ingyenes Törvénytárat azért indítottuk el, mert a Magyar Állam adósa volt az állampolgároknak a jogszabályok ingyenes közzétételével. A követelés-nyilvántartóval más a helyzet, a megbízható szolgáltatás minden adata ingyenes a csatlakozó szakmai szervezetek tagjai számára. Egy üzlet megkötését megelőzően nem elég azt ellenőrizni, hogy az illető cég szerepel-e a követelés-nyilvántartó rendszerben, hanem az érdemi döntés meghozatalához további információkat is érdemes beszerezni. Mi biztosítjuk az alaposabb utánanézés feltételeit, hiszen 700 ezer vállalkozás valamennyi cégbírósági adatát nyilvántartjuk és frissítjük, ide értve az leadott mérlegeiket és eredmény kimutatásaikat is. Ezek már fizetős szolgáltatások, de egy néhány százezres üzlet előtt érdemes elkölteni pár ezer forintot a partner ellenőrzésére, hiszen ez töredéke annak, amit veszíteni lehet egy rossz döntéssel.

Azért az mégsem természetes, hogy az állam feladatait - gondolok itt a jogszabályok megismerhetővé tételére vagy a körbetartozás felszámolására - egy magáncég oldja meg ingyen.

Szeretném leszögezni, hogy nem jótékonykodunk, világos üzleti érdekeink fűződnek ahhoz, hogy ezen az úton járjunk. A cégadatok az EU direktívái szerint hamarosan minden tagállamban ingyenesen hozzáférhetővé válnak. Ez a felszínes szemlélő számára azt is jelenthetné, hogy a szakma lehúzhatja a rolót. Ez azonban csak a felszín, annyit jelent csupán, hogy maga a cégadat nem lesz érték, de a feldolgozott cégadatokra és az azokra épülő szolgáltatásokra továbbra is megmarad a piaci igény. Más szóval mi nem adatot akarunk eladni, hanem adatbázisrendszereken és modelleken alapuló szolgáltatásokat. Az ügyfelek igényeinek minél teljesebb körű kiszolgálása érdekében született meg a cégelemzés szolgáltatásunk, mely online módon 30 másodperc alatt komplett – csődesélyt és javasolt maximális hitelkeretet tartalmazó – elemzést készít egy adott cégről. Hiába ismeri Ön egy cég mérlegét, ha nem tudja azt összehasonlítani más, az ágazatban vagy régióban működő cégek mérlegeivel, ez esetben ugyanis nem tudja objektíven megítélni leendő üzletfelét. Mi megoldjuk ezt is. Cégelemzésünk megmutatja, hogy egy adott cég pénzügyi mutatói a saját ágazatának többi cégéhez képest hol helyezkednek el. Informál arról is hogy mennyire hasonlít a cég mérleg szerkezete azokhoz a cégekhez, amelyek az ágazaton belül már tönkrementek, csőd, vagy felszámolási eljárás alá kerültek.

Hetente számos cég kerül valamilyen eljárás alá, mi biztosítja hogy a felhasználók naprakész információhoz jussanak?

A Cégtár adatainak heti frissítése mellett üzemeltetünk partnerfigyelő rendszert is, vagyis értesítjük az ügyfeleket a figyelt cégek bármely adatának változásáról. Hiába nézi meg valaki egy-egy cég tulajdonosi hátterét ingyen, ha szeretné tudni, hogy a tulajdonosoknak milyen más érdekeltségeik vannak, illetve ezen cégek ellen indult-e bármilyen eljárás, van-e velük szemben jogos követelés, akkor forduljon hozzánk, mi megmondjuk.

A követelésnyilvántartó rendszer léte Ön szerint megoldás a körbetartozások felszámolására?

Nyilvánvalóan nem kínál teljeskörű megoldást erre a szerteágazó problémára, de a gazdasági kapcsolatok biztonságosabbá tételét mindenképpen elősegíti. A megoldást a pénzügyi közvetítő rendszer, azaz a bankok és faktorcégek adhatják meg. Amit mi ehhez hozzáadhatunk, hogy ügyfeleinknek segítséget nyújtunk a követelésbehajtás, és faktoring szolgáltatás területén. A követelésnyilvántartás terén nagy előrelépés hogy számos szövetség, egyesület és kamara csatlakozik rendszerünkhöz, mely az ÉVOSZ-szal való együttműködésből nőtte ki magát. Meglepően eredményes a rendszernek már a puszta léte is. Tudni kell, hogy az adatbázis nemcsak cégbírósági és bírósági végrehajtási adatokból táplálkozik, hanem felkerülhetnek rá a nemfizetés károsultjai - vagyis a hitelezők - által beküldött, majd általunk ellenőrzött adatok is. A rendszerbe adósként történő bekerülés lehetősége már sokszor önmagában is elegendő hogy az adós rendezze tartozását a hitelező felé.

Kiadás dátuma: 2006. június

Egyéni felhasználók mellett egyre több érdekvédelmi szervezet ír alá együttműködési megállapodást arra vonatkozóan, hogy tagjaik ingyenesen vehessék igénybe követelésnyilvántartó szolgáltatásunkat.

A nehéz és könnyűipari területek, valamint különböző szolgáltatói csoportok mellett pénzintézeti vonalon is élénk érdeklődés mutatkozik a rendszer iránt.

Nemrégiben született megállapodás a Magyar Bankszövetséggel, a Faktoring Szövetséggel, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetséggel valamint további gazdasági ágazatokat képviselő szervezetekkel. A szövetségek tagjaik számára biztosítják a fontos kockázati információkat tartalmazó követelésnyilvántartó rendszer elérhetőségét.

Kiadás dátuma: 2006. június

Az Opten Kft. megvásárolta az Igazságügyi Minisztériumtól (IM) azokat a cégadatokat, melyek 1995 óta nem jelentek meg a Cégközlönyben. Ezeket betöltöttük a Cégtár Céginformációs rendszer adatbázisába. A változások több mint 100.000 céget érintenek, melyekre mostantól igaz, hogy az adataik megegyeznek az IM-ben nyilvántartott adatokkal.

Kiadás dátuma: 2006. június

Elvette a magyarok vállalkozó kedvét a választási kampány és a kormányprogram: 2006 második negyedévében az eddigi adatok szerint a szokásosnál kevesebb új cég alapult Magyarországon. Az első félévben a tavalyinál 344-gyel több, összesen 4400 cég került felszámolás alá, és 2001 óta nem volt olyan magas az eljárás alá vont cégek aránya mint idén az első félévben.

2006 első félévében összesen 4414 társaság került felszámolási eljárás alá Magyarországon, ez 9 százalékos növekedés 2005 hasonló időszakához képest. A tavalyi első félévhez képest a működő cégek száma csak szerény mértékben emelkedett, így romlott a felszámolt vállalkozások számát a működő cégekhez viszonyító mutató is: míg 2005 első felében a működő cégek 0,82 százaléka került felszámolás alá, addig 2006-ban ugyanez az érték már 0,88 százalék volt. „Ez a legmagasabb érték az Opten 1996-tól vezetett adatsorában, így feltételezhető, hogy a mutató az év végére meghaladja majd a 2003-as 1,66 százalékos rekordot is – nyilatkozta Tóth Tamás, cégünk ügyvezető igazgatója. Ugyancsak kiábrándító, hogy csőd, felszámolási és végelszámolási eljárás alá került cégek aránya nő, és az első félévben elérte a működő cégek számának 1,4 százalékát. Ez önmagában nem tekinthető intő jelnek – értékel az igazgató – hiszen a rekordot az általában jó évnek minősített 2001-es év tartja, akkor az 1,5 százalékot is meghaladta a mutató. Más mutatókkal együtt ugyanakkor ez is arra utal, hogy nehéz helyzetben vannak a vállalkozások.

Az adatok romlásában szerepet játszik a vállalkozási kedv megtorpanása is. A 2006 első felében alapított cégek számáról még nem teljes a kép, de a már közzétett adatok csökkenést vetítenek előre, vélhetőleg erősen lelassul a működő vállalkozások számának növekedése. Ez nem feltétlenül kedvezőtlen jelenség, hiszen Magyarországon szinte minden ágazatban lényegesen több cég működik, mint a nálunk fejlettebb országokban, és ez rányomja a bélyegét a magyar cégek tőkeellátottságára és versenyképességére is. Arra csak a harmadik negyedévben kapunk választ, hogy a visszaesést a kedvezőtlen kilátások okozták, vagy egyszerű kivárásnak vagyunk tanúi.

Némileg árnyalja a kedvezőtlen képet, hogy a működő cégek számához viszonyítva a megszűnőkét azt látjuk, hogy az idei első félév az elmúlt hét év csaknem legkedvezőbb adatát produkálta. Ez a mutató az ezredforduló óta szinte mindig 2,3 százalék fölött volt (2002-ben meghaladta a 3 százalékot is), most viszont alig 2 százalék, de a felszámolási és végelszámolási eljárások számának növekedése a mutató várható romlását vetíti előre.

2005 első felében rendkívüli módon megugrott a cégekkel szembeni végrehajtások száma – mondta el Tóth Tamás. Tavaly márciusig negyedévente általában néhány száz végrehajtást tettek közzé, azóta viszont 5-6 ezer is jut egy-egy negyedévre. Az igazgató szerint a jelenség mögött valószínűleg az APEH korábbinál következetesebb fellépése húzódik meg, hiszen például 2006 második negyedévében a 5640 végrehajtásból legalább 4726 esetben az adóhivatal volt a végrehajtást elrendelő fél.

A magyar vállalkozások nehéz helyzetéről, a lánc- és körbetartozások felhalmozódásáról árulkodnak cégünk követelésnyilvántartó rendszerének adatai is. A bármely szakmai szervezet tagjai számára - amely az Opten Kft-vel megállapodást kötött - ingyenesen elérhető rendszerben jelenleg több, mint 30 ezer negatív információ, nem fizetésről tanúskodó adat található. A nem fizetéses napok száma az adatok szerint emelkedik, és ennek a folyamatnak a legnagyobb vesztesei a kis és közepes méretű vállalkozások, amelyek nem ritkán már a „családi ékszer” bevonásával hidalják át a likviditási nehézségeket. Tóth Tamás, cégvezetőnk szerint tipikusnak mondható, hogy azok a vállalkozások, amelyeket megkeresnek azzal, hogy hamarosan bekerülnek a követelésnyilvántartóba, rendszerint elismerik a tartozást, és rövid időn belül kerül pénz a lejárt követelés kifizetésére is. „Nem tudjuk, csak gyanítjuk, hogy ilyenkor a családi, vagy baráti segítséget vesznek igénybe a kisebb vállalkozások” – mondta Tóth Tamás.

Az eljárások számának alakulása 2005 és 2006 első félévében

-	-	2005	2006
Működő vállalkozások	db	492.058	497.986
Csődeljárás	db	5	2
Felszámolási eljárás	db	4.058	4.414
Végelszámolási eljárás	db	2.330	2.563
Törlés (megszűnés)	db	9.373	10.247
Végrehajtás	db	7.463	12.565
Eljárás alá került cégek aránya	%		1,4
Felszámolás alá került cégek aránya	%	0,82	0,88

Kiadás dátuma: 2006. június

Minden szakma lehetőséget kap arra, hogy részt vegyen a magyar gazdaság kifehérítésében, és a körbetartozások rendszerének fölszámolásában, miután az Opten Kft. ingyenessé tette az ÉVOSZ-szal közösen megformált követelés nyilvántartó rendszerét.

Mától bármilyen szakmai szövetség, kamara, vagy más érdekvédelmi szervezet lehetővé teheti tagjai számára az Opten követelés-nyilvántartó rendszerének ingyenes használatát – jelentette be Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezető igazgatója. Az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének tagjai máris ingyen használhatják a rendszert, és aláírta már a csatlakozásról szóló dokumentumokat számos egyéb szövetség, egyesület és kamara is.

„A lánctartozásokból eredő veszteségek mérséklésében nagyon fontos szerepet játszhatnak azok a szolgáltatók, amelyek a követelésekkel kapcsolatos kockázatok kezelésében segítik a szállítókat. Örvendetes, hogy hazánkban ez a piac is fejlődésnek indult” - nyilatkozta Pongorné Dr. Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára.

Az Opten rendszerében valamennyi magyar vállalkozás adatai megtalálhatók, a cég az Igazságügyi Minisztériumtól vásárolt hivatalos adatok alapján csaknem 700 ezer magyar vállalkozás valamennyi cégbíróságon bejegyzett adatát tartja nyilván. Ezek között szerepel jelenleg 30 ezer olyan cég is, melyekkel szemben egy vagy több jogos követelés áll fenn. Az induló adatbázis hamarosan másfélszeresére bővül és folyamatosan frissül, így minden eddiginél szélesebb adatbázissá növi ki magát. A felhasználók is fölvihetnek új adósokat a listára, így maguk is hozzájárulhatnak az adatbázis tökéletesítéséhez. A rendszer ingyenes monitoring szolgáltatást is nyújt, vagyis értesíti a felhasználót ügyfeleinek adatváltozásáról. A csatlakozó szövetségek tagjai 10 ezer forint erejéig ingyenesen kérhetnek le mérlegadatokat és cégbíróságon bejegyzett hivatalos adatokat egy-egy cégről, és a keret erejéig információt kaphat az adott cég maximális hitelkeretéről, vagy csődesélyéről.

„A Magyar Bankszövetségnek elemi érdeke, hogy megszűnjön a körbetartozások rendszere, ezért értelemszerűen támogatjuk a kezdeményezést” – nyilatkozta Nyers Rezső a Bankszövetség főtitkára. Nyers szerint az Opten adatbázisa a bankok számára elsősorban a hitelezési kockázat elemzése során lehet hasznos, hiszen a vállalkozások sokszor előbb adósodnak el beszállítóik felé, mint hogy elmulasszák az aktuális banki törlesztő részlet fizetését, ezért az Opten rendszere frissebb képet adhat egy vállalkozásról, mint a rosszul fizető adósokat tartalmazó BAR.

Kiadás dátuma: 2006. május

Örömmel adjuk hírül, hogy az Opten új, INGYENES szolgáltatást indít útjára, amely a hazánkban lévő munkanélküliség csökkentését, valamint a cégek reklámozását segítheti elő. Állásközvetítő szolgáltatásunk egy mindenki által interneten hozzáférhető online rendszer, ahol bármely cég egy regisztrációs bejelentkezés után berögzítheti az általa keresett személyre vonatkozó paramétereket. Az álláskeresők az így elhelyezett állások között böngészhetnek, valamint egy regisztrációt követően ők is elhelyezhetik önéletrajzukat a rendszerben.

Egy keresőprogram a beírt adatok alapján összehozza a lehetséges partnereket, és egy e-mailben tájékoztatja őket egymásról, így gyorsítva az egymásra találást.

Bármely cégnek, amely állásajánlatot helyez el rendszerünkben, felajánljuk azt a lehetőséget, hogy Cégtár Light rendszerünkben elhelyezzük az általa írt, kötött formájú bemutatkozó anyagot. Mivel országosan ismert Cégtár Light szolgáltatásunk az összes magyarországi cég (közel 700 000 cég) legfontosabb adatait tartalmazza, amelyben szintén ingyenesen kereshet bármely felhasználó, ezért ennek fontos kiegészítője lehet a cég saját ismertetője akkor, amikor egy felhasználó rátalál az ő cégére.

Reméljük szolgáltatásunk elnyeri tetszését, és hamarosan elégedett felhasználóink között üdvözölhetjük Önt is.

Kiadás dátuma: 2006. május

Elvette a magyarok vállalkozó kedvét a választási kampány és a kormányprogram: 2006 második negyedévében az eddigi adatok szerint a szokásosnál kevesebb új cég alapult Magyarországon. Az első félévben a tavalyinál 344-gyel több, összesen 4400 cég került felszámolás alá, és 2001 óta nem volt olyan magas az eljárás alá vont cégek aránya mint idén az első félévben.

2006 első félévében összesen 4414 társaság került felszámolási eljárás alá Magyarországon, ez 9 százalékos növekedés 2005 hasonló időszakához képest. A tavalyi első félévhez képest a működő cégek száma csak szerény mértékben emelkedett, így romlott a felszámolt vállalkozások számát a működő cégekhez viszonyító mutató is: míg 2005 első felében a működő cégek 0,82 százaléka került felszámolás alá, addig 2006-ban ugyanez az érték már 0,88 százalék volt. „Ez a legmagasabb érték az Opten 1996-tól vezetett adatsorában, így feltételezhető, hogy a mutató az év végére meghaladja majd a 2003-as 1,66 százalékos rekordot is – nyilatkozta Tóth Tamás, cégünk ügyvezető igazgatója. Ugyancsak kiábrándító, hogy csőd, felszámolási és végelszámolási eljárás alá került cégek aránya nő, és az első félévben elérte a működő cégek számának 1,4 százalékát. Ez önmagában nem tekinthető intő jelnek – értékel az igazgató – hiszen a rekordot az általában jó évnek minősített 2001-es év tartja, akkor az 1,5 százalékot is meghaladta a mutató. Más mutatókkal együtt ugyanakkor ez is arra utal, hogy nehéz helyzetben vannak a vállalkozások.

Az adatok romlásában szerepet játszik a vállalkozási kedv megtorpanása is. A 2006 első felében alapított cégek számáról még nem teljes a kép, de a már közzétett adatok csökkenést vetítenek előre, vélhetőleg erősen lelassul a működő vállalkozások számának növekedése. Ez nem feltétlenül kedvezőtlen jelenség, hiszen Magyarországon szinte minden ágazatban lényegesen több cég működik, mint a nálunk fejlettebb országokban, és ez rányomja a bélyegét a magyar cégek tőkeellátottságára és versenyképességére is. Arra csak a harmadik negyedévben kapunk választ, hogy a visszaesést a kedvezőtlen kilátások okozták, vagy egyszerű kivárásnak vagyunk tanúi.

Némileg árnyalja a kedvezőtlen képet, hogy a működő cégek számához viszonyítva a megszűnőkét azt látjuk, hogy az idei első félév az elmúlt hét év csaknem legkedvezőbb adatát produkálta. Ez a mutató az ezredforduló óta szinte mindig 2,3 százalék fölött volt (2002-ben meghaladta a 3 százalékot is), most viszont alig 2 százalék, de a felszámolási és végelszámolási eljárások számának növekedése a mutató várható romlását vetíti előre.

2005 első felében rendkívüli módon megugrott a cégekkel szembeni végrehajtások száma – mondta el Tóth Tamás. Tavaly márciusig negyedévente általában néhány száz végrehajtást tettek közzé, azóta viszont 5-6 ezer is jut egy-egy negyedévre. Az igazgató szerint a jelenség mögött valószínűleg az APEH korábbinál következetesebb fellépése húzódik meg, hiszen például 2006 második negyedévében a 5640 végrehajtásból legalább 4726 esetben az adóhivatal volt a végrehajtást elrendelő fél.

A magyar vállalkozások nehéz helyzetéről, a lánc- és körbetartozások felhalmozódásáról árulkodnak cégünk követelésnyilvántartó rendszerének adatai is. A bármely szakmai szervezet tagjai számára - amely az Opten Kft-vel megállapodást kötött - ingyenesen elérhető rendszerben jelenleg több, mint 30 ezer negatív információ, nem fizetésről tanúskodó adat található. A nem fizetéses napok száma az adatok szerint emelkedik, és ennek a folyamatnak a legnagyobb vesztesei a kis és közepes méretű vállalkozások, amelyek nem ritkán már a „családi ékszer” bevonásával hidalják át a likviditási nehézségeket. Tóth Tamás, cégvezetőnk szerint tipikusnak mondható, hogy azok a vállalkozások, amelyeket megkeresnek azzal, hogy hamarosan bekerülnek a követelésnyilvántartóba, rendszerint elismerik a tartozást, és rövid időn belül kerül pénz a lejárt követelés kifizetésére is. „Nem tudjuk, csak gyanítjuk, hogy ilyenkor a családi, vagy baráti segítséget vesznek igénybe a kisebb vállalkozások” – mondta Tóth Tamás.

Az eljárások számának alakulása 2005 és 2006 első félévében

-	-	2005	2006
Működő vállalkozások	db	492.058	497.986
Csődeljárás	db	5	2
Felszámolási eljárás	db	4.058	4.414
Végelszámolási eljárás	db	2.330	2.563
Törlés (megszűnés)	db	9.373	10.247
Végrehajtás	db	7.463	12.565
Eljárás alá került cégek aránya	%		1,4
Felszámolás alá került cégek aránya	%	0,82	0,88

Kiadás dátuma: 2006. július