Sajtószoba

2011 decemberében a megelőző évinél százzal több, összesen 352 építőipari céggel szemben indult felszámolási eljárás. A növekedés üteme ebben az összevetésben 39 százalék, az egész évet a megelőző évhez hasonlítva viszont csak 10,3 százalék. Ez lassabb ütemű romlás, mint a felszámolások összes ágazatban mért 16 százalékos növekedése, azonban az építőipar olyan mélyről indult, hogy még így is messze ebben a szektorban a legnagyobb a bedőlt cégeknek az ágazatban működő összes cégre vetített hányada.

„Az országos átlagnál kisebb ütemben emelkedett az építőipari cégek körében a felszámolások száma, de ez nem jelenti azt, hogy az ágazat ne lenne nagyon komoly bajban” – jelentette ki Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Tavaly országosan 16 százalék feletti mértékben emelkedett a felszámolások száma, míg az építőiparban a dinamika 10,3 százalék volt. Ennek ellenére az ágazatban 9 százalékon áll a bedőlt cégeket a működők számához viszonyító mutató, míg az összes céget tekintve ez az érték 3,4 százalék. 2011-ben egész évben összesen 4305 céget számoltak fel az ágazatban a megelőző évi 3901 céggel szemben.

„Az építőipari kivitelezés 2007-hez képest összehasonlító áron 42 százalékkal esett vissza. A kis cégek nem bírják megrendelés nélkül finanszírozni működésüket, pláne nem a beszerzett eszközök törlesztőrészleteit” – mondja az Opten igazgatója. Decemberben 353 céggel szemben indult eljárás, ez 100-zal több, mint egy évvel korábban ugyanebben a hónapban. Decemberben az ünnepek miatt általában kevesebb cégbírósági eljárás indul, mint máskor, a tavalyi utolsó hónap azonban az év többi hónapjához képest is átlag fölötti bedőlésszámot hozott. „Bizonytalan, hogy a szokatlanul rossz december mit jelent 2012 elejére nézve, hiszen az adat kiugrónak mondható. Nem gondoljuk, hogy ez az erős dinamika állandósulna: sokkal valószínűbb, hogy a növekedési ütem továbbra is magas, két számjegyű lesz, de az országos átlag alatt marad” – véli az Opten igazgatója.

Ugyancsak sok, 381 végelszámolást hozott az év vége. Ez 88 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakhoz képest. Ennél magasabb havi értékeket csak az év első harmadában regisztrált az Opten: akkor a cégbíróságok által megindított kényszer-végelszámolások miatt nem volt ritka a havi 400-450 végelszámolás sem, ám azóta a helyzet konszolidálódni látszott. Az év egészében így is kiugróan sok, összesen 3925 végelszámolás kezdődött meg, ez 80 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.

Tavaly 5960 új céget jegyeztek be az építőiparban. Ez lényegében megegyezik a tavalyi cégalapítások számával, de elmarad a 2008-as és a 2009-es 6900-tól, illetve 6200-tól. „Semmi nem indokolja, hogy ennyi új építőipari vállalkozás jelenjen meg a piacon. Az ágazat élő szerződésállománya 1142 milliárd forintra zsugorodott, ami 40 százalékos visszaesés 2010-hez képest” – állítja Tóth Tamás. Ezzel szemben az adatok azt mutatják, hogy az új cégek jelentős része bedőlt cégek romjaira épül, olyan tulajdonosok és cégvezetők jelennek meg bennük, akik korábban már adósságot hagytak hátra bedőlt vagy bedöntött cégekben. „Azt reméljük, hogy a cégalapítási szabályok szigorítása, az egyórás cégalapítás megszüntetése némileg megnehezíti az adósságszédelgők dolgát, és a cégbíróságok is következetesebben tudják alkalmazni a cégvezetéstől való eltiltás szabályait” – mondja az Opten igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2012. január 20.

Tavaly egész évben 20 300 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon, ez 16,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és jóval több mint duplája annak, amit a válság előtti utolsó békeévben, 2007-ben jegyeztek fel a statisztikák. A végelszámolások bődületes ütemben növekedtek, mára ez az eljárástípus döntően a fizetésképtelenségi eljárások előrejelzőjévé vált.

2011-ben 20 291 Magyarországon bejegyzett céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők. Ez 16,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. „A válság második hulláma eleve kivéreztetett állapotban találta a magyar KKV-szektort, így egymás után három borzalmas negyedévet zártak a cégbíróságok” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója. Jellemző adat, hogy míg az utolsó kilenc hónapban negyedévente átlagosan 5388 céggel szemben indult felszámolási eljárás, addig a korábban messze legrosszabbnak számító 2010-es második negyedévi érték is csak 4653 volt. „A magas értékek mellett sajnos a tendencia sem kedvező, hiszen az utolsó három negyedéven belül stabil emelkedés figyelhető meg, ami semmi jót nem vetít előre 2012-re” – mondja Csorbai Hajnalka. A szakértő szerint 2012-ben a felszámolások száma a 24 ezret is elérheti.

2011 kiugró értéket hozott a végelszámolások tekintetében is, miután az egy évvel korábbi 13 685 ilyen eljárással szemben tavaly már 22 958 végelszámolást, illetve kényszer-végelszámolást indítottak a tulajdonosok és a cégbíróságok.

A régebben nem is igazán ismert kényszer-végelszámolás tavaly meghatározó tényezővé lépett elő. Míg 2009-ben a végelszámolások 33, 2010-ben pedig 58 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, addig tavaly a végelszámolások 74 százalékát már nem maguk a tulajdonosok, hanem a cégbíróságok indították. A kényszer-végelszámolások megugrása mögött a társasági törvény és a számviteli törvény következetes alkalmazása húzódik meg, a legtöbb eljárás hátterében a mérleg leadásának elmulasztása áll. „Ez azt jelenti, hogy lényegében elhagyott cégekről mondja ki a cégbíróság, hogy nem működhetnek tovább. Nagyon meglepő ugyanakkor, hogy ezek közül milyen soknak van lejárt és már soha be nem hajtható adóssága, ami miatt a végelszámolás felszámolásba fordul” – mondja az Opten stratégiai igazgatója.

2011-ben az eddig is vesztesnek számító ágazatokban romlott leginkább a csődarány, vagyis a bedőlt cégeknek az ágazatban működő cégekhez viszonyított aránya. Az összes céget tekintve a csődarány 2011-ben 4 százalék volt, ami jelentős növekedés a 2010-es 3,4 százalékhoz képest, de vannak ennél sokkal nagyobb vesztesek is. A legnagyobb az épület- és egyéb építménykivitelezés. Az ezen a területen működő cégeknek tavaly csaknem 10, illetve 8,28 százaléka dőlt be. Az építőipar két szegmense közé ékelődik a biztonsági piac 9,22 százalékos csődaránnyal, majd a ruházati termékek gyártása következik 6,66 százalékkal. Rosszul ment a speciális szakképzést nyújtó intézményeknek is: itt a cégek 6,18 százalékával szemben indult fizetésképtelenségi eljárás.

Régiónként vizsgálva az ország gazdasági helyzetét azt láthatjuk, hogy a legnagyobb arányban az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon mennek tönkre a cégek: a csődátlag mindkét régióban jócskán 5 százalék fölött áll. Őket követi csaknem 5 százalékkal Közép-Dunántúl, de átlag fölötti a csődarányt mutat Dél- és Nyugat-Dunántúl is. Átlag alatti – 3,7, illetve 3,1 százalékos – csődarányt csak Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon regisztrált az Opten, de az utóbbi, Budapestet és Pest megyét magában foglaló régiónak olyan nagy a súlya a működő cégek között, hogy ezzel alaposan lehúzta az országos átlagot.

Megjelenés dátuma: 2012. január 4.

Karácsonykor mindenki a csodát várja, és a magyar gazdaság talán nem is tudja, mekkora szüksége lenne a csodára. A cégvilág szenvedéseinek szimbólumaként is felfogható, hogy karácsonykor – egészen pontosan december 23-án – átlépte a húszezres határt az idén indított felszámolások száma – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból. „Rekordot döntöttek, nem is akármilyen mértékben, a végelszámolások is, mégis azt gondoljuk, hogy számuk 2012-ben továbbra is növekedni fog” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Katasztrofális helyzetben van a KKV-szektor. Idén karácsonyig 20 078 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez pedig csaknem 16 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi értékhez képest. „Jól jellemzi a helyzetet, hogy 2008-ban egész évben regisztráltunk 11 000 fizetésképtelenségi eljárást; a jelenlegi adat pedig annak csaknem a duplája, holott már akkor is válsághangulat uralkodott a cégvilágban” – véli az Opten szakértője.

Részben súlyosbítja a helyzetet, hogy idén már csaknem 23 000 vállalkozás végelszámolása indult meg, ez pedig mintegy 70 százalékos növekedés a megelőző év egészéhez képest. A problémát alapvetően nem a végelszámolások magas száma okozza, hiszen ez akár a cégvilág tisztulását is jelenthetné. A gond sokkal inkább az, hogy jelentősen növekszik azon cégek aránya, amelyek végelszámolásból felszámolásba fordulnak, illetve hogy a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások száma is nagymértékben emelkedett. „Ma már nem mondható el, hogy a végelszámolás alá kerülő cégek döntő többsége a tulajdonosok józan ítélőképessége és gazdasági szempontok alapján egyszerűen befejezi működését. Sokkal inkább az adósságukat csendben hátrahagyó vagy az évek óta nem működtetett cégek jutnak erre a sorsa” – értékel Csorbai Hajnalka.

Mindent egybevetve a romló tendencia nem lassult 2011-ben: egyre több a leépítést bejelentő nagy cég, csökken a beszállítók megrendelésállománya, a belső kereslet visszaesett, így lényegében csak az exportra termelő vállalkozások várhatják stabil lábakon állva 2012-t, nekik ugyanis a forint gyengülése kedvező versenyhelyzetet teremtett a külpiacokon. Marad hát a csoda, amiben a KKV-szektor bízhat, és persze az öngondoskodás, mert anélkül a csoda sem segít.

Megjelenés dátuma: 2011. december 27.

A nemzetgazdaság egészénél sokkal rosszabb képet mutat az építőipar – legalábbis az új felszámolások novemberben mért növekedési üteme alapján. Az Opten legfrissebb adatai szerint a bedőlések száma az idén júniusban feljegyzett történelmi rekordhoz közelített az utolsó előtti hónapban. Novemberben ugyanakkor messze a legkevesebb céget alapították az ágazatban, ami az építőiparban akár kedvező fejlemény is lehet.

Szélsőséges adatokat tartalmaz az építőipar novemberi állapotáról az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisa. Az idei utolsó előtti hónapban indított új felszámolások száma az eddigi történelmi csúcs közelébe emelkedett, a végelszámolások száma is bőven átlag feletti. Új építőipari vállalkozást viszont még soha nem alapítottak olyan keveset, mint a tizenegyedik hónapban. „E folyamatok kialakulásában egyaránt szerepet játszik az ágazat volumenének csökkenése, illetve a jogszabályváltozások okozta bizonytalanság” – véli Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Hozzáteszi: „Mindazonáltal az ágazat igen sokat profitálhat egy – még ha nem is túl egészséges – tisztulási folyamatból.

Idén novemberben 442 új felszámolási eljárást indítottak az ágazatban, így ez minden idők második legtöbb bedőlését hozó hónapja (a történelmi csúcsot idén júniusban mérték, akkor 491 új eljárást regisztráltak). Egy évvel korábban 308 eljárást regisztrált az Opten, a növekedés 43,5 százalékos, ami drámai adat az egy hónappal korábbi 6,2 százalékos csökkenéshez képest. Az ágazat lényegesen rosszabb állapotban van a nemzetgazdaság egészéhez képest, több mint másfélszer gyorsabban nőttek a bedőlések, mint a gazdaság egészében mért – egyébként gyorsnak mondható – 27 százalék. Az idei októberrel összevetve 123-mal több új felszámolást regisztráltak.

Novemberben összesen 256 új végelszámolási eljárás indult meg, ez 55,2 százalékkal több, mint amit egy évvel korábban regisztráltak (a nemzetgazdaság egészében mért növekedés 70,3 százalékos volt). Az örökranglistán a kilencedik legnagyobb adat a mostani – az első nyolcat ugyancsak idén jegyezték fel. A végelszámolások idei megugrása mögött a bíróságok által hivatalból indított eljárások idei gyors növekedése áll. Szakemberek szerint nem lehet számítani a végelszámolások számának fogyására, sőt további gyorsuló növekedés várható.

Soha olyan kevés építőipari vállalkozást nem alapítottak ugyanakkor, mint az idei tizenegyedik hónapban. A novemberben alapított 277 cég minden idők legpasszívabb hónapjára utal, hasonlóan kevés vállalkozást 2006 szeptemberében hoztak létre – akkor 293 új cég kezdte meg működését. E két időszaktól eltekintve 2006 januárjától mostanáig egyetlen hónapban sem süllyedt 300 alá az újonnan bejegyzett építőipari vállalkozások száma. Egy évvel korábban 421, egy hónappal korábban 440 új vállalkozás indult az ágazatban. „Tapasztalataink szerint sajnos nem azok állnak le a cégalapításokkal, akik eddig újabb és újabb cégeket döntöttek felszámolásba, sokkal inkább a racionális, gazdasági elvekre építő cégalapítás az, ami jelentősen visszaesett; ez jelen helyzetben egyáltalán nem meglepő” – kommentálta az adatot az Opten stratégiai igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2011. december 20.

Csaknem rekordot döntött a felszámolások száma novemberben. Az elmúlt hónapban 2055 céggel szemben tettek közzé fizetésképtelenségi eljárásról szóló bejelentést a cégbíróságok. Ennél nagyobb számban csak idén júniusban nyúltak a végső eszközhöz a nemfizetőkkel szemben a beszállítók és a hitelezők. Az általános pesszimizmust jellemzi, hogy „csak” 2600 új céget jelentettek be novemberben.

Idén novemberben a tavalyinál 27 százalékkal több, összesen 2055 felszámolási eljárást tettek közzé a cégbíróságok. Ez minden idők második legrosszabb adata, ennél több felszámolást csak 2011 júniusában indítottak a nemfizetőkkel szemben a hitelezők. A novemberi adat az egy hónappal ezelőtti adattal összehasonlítva is csaknem 24 százalékos növekedést mutat. „Az októberi adatok kapcsán jeleztük, hogy a magyar gazdaság átrendeződése még korántsem ért véget, ezt támasztják alá a statisztikai adatok is” – véli Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója, aki szerint a növekvő fizetési határidők, az egyre terebélyesebb lánc- és körbetartozások miatt 2012-ben az ideinél is több cégbedőlésre lehet számítani.

Az előző hónaphoz képest csökkent, 2010 novemberéhez képest viszont gyors ütemben növekedett a végelszámolások száma a nemzetgazdaságban. A tavalyi 1023-mal szemben idén novemberben 1743 cégre kértek végelszámolást a tulajdonosok, vagy kényszer végelszámolást a cégbíróságok, ám ez még így is 442 új eljárással kevesebb, mint amennyiről egy hónappal ezelőtt kellett beszámolni. „A végelszámolási statisztikák esetében nagy szórással kell számolnunk, mert sok múlik azon, hogy a cégbíróságok milyen ütemben dolgozzák föl a NAV-tól kapott adatokat. Az adóhivatal ugyanis jelentős számú olyan céggel szemben folytatott és folytat le adóigazgatási eljárást, amelyik nem ad le pénzügyi beszámolót” – hívja fel a figyelmet az Opten igazgatója. Szakértők szerint az ilyen „kényszer-végelszámolt” cégek száma az idei 15-20 ezerről a jövő évben 40 ezerre is nőhet.

Az új cégek alapítása 50 hónapos mélypontot ért el novemberben. A mögöttünk álló hónapban 2609 új céget jegyeztek be, ez több mint 900-zal kevesebb az egy évvel korábban regisztrálthoz képest, és 1200-zal kevesebb, mint egy hónappal korábban. „A késő őszi hónapokban és decemberben megszokott jelenség a cégalapítások számának visszaesése. Ennek oka rendszerint a vállalkozók kivárásában, illetve az adójogszabályok év végi változásaiban keresendő. Egyelőre nem világos, hogy a mostani visszaesésben milyen szerepet játszik az általános pesszimizmus, és milyet az adórendszer, például az eva adókulcsának emelése. Tény, hogy a magyar gazdaságnak kifejezetten jót tesz, hogy kevesebb cég alakul, így akár tisztulhat is a szélsőségesen felaprózott cégstruktúra” – mondja Csorbai Hajnalka.

Megjelenés dátuma: 2011. december 05.

Októberben annak ellenére sem javult az építőipar állapota, hogy egyes adatok kedvezőbb képet mutatnak, mint szeptemberben. Az ágazatban tapasztalható cégfluktuáció nem enyhült, továbbra is a hektikus mozgások jellemzőek – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból. Az építőiparban indított új végelszámolási eljárások számának növekedési üteme történelmi csúcsra futott, és a cégbedőlések száma is gyorsuló tempóban emelkedik.

A tizedik hónapban az építőipar az új felszámolások szempontjából jobb állapotot mutatott, mint a nemzetgazdasági átlag. A nemzetgazdasági átlagban mért 15 százalékos növekedéssel szemben az ágazatban 6,2 százalékkal csökkent a cégbedőlések egy évvel korábbihoz viszonyított száma. Októberben 319 felszámolást regisztrált az Opten, ez 21 eljárással kevesebb, mint egy évvel korábban, az idén szeptemberi adattól pedig 84-gyel marad el. „Ez csak akkor tűnik érdemi javulásnak, ha a számokat önmagukban nézzük. A sok kényszer-végelszámolással együtt az építőiparban továbbra is aggasztó a helyzet” – így értelmezte az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A végelszámolások alakulása ugyanis a felszámolásokénál sokkal rosszabb képet mutat: az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest több mint kétszeresére emelkedett az új eljárások száma. A bezárások növekedési üteme megegyezik a nemzetgazdaság 105,7 százalékos átlagával. A tizedik hónapban 325 vállalkozásnál kezdeményeztek a tulajdonosok – vagy a NAV vizsgálatai alapján a cégbíróságok – végelszámolást. Az „örökranglistán” hatodik legnagyobb érték idén – amikor a bírósági kényszereljárások miatt brutálisan megnőtt a végelszámolások száma – átlagosnak mondható, a tavaly októberinek viszont több, mint duplája. „Azt mindenképpen figyelembe kell venni az ágazat vizsgálata során, hogy a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások jelentős számban torkollnak felszámolási eljárásba” – figyelmeztetett Csorbai Hajnalka.

A tizedik hónapban 440 új építőipari vállalkozást jegyeztek be – tavaly októberben 438 új építőipari vállalkozás lépett piacra. A gazdaság egészében októberben 3,9 százalékkal több céget alapítottak az egy évvel korábbihoz képest, az építőipar azonban gyakorlatilag stagnálást mutatott. Bár az októberi adat 49-cel elmarad a szeptemberitől, az ágazat „vonzereje” jottányit sem csökkent, amit az is alátámaszt, hogy szeptemberben egy évre visszatekintően még 6,4 százalékos visszaesést regisztrált az Opten. „A cégkalandorok tehát továbbra sem hagyják el az ágazatot, más ésszerű magyarázatot nehéz találni a stabilan élénk vállalkozási kedvre” – mondta Csorbai Hajnalka.

Megjelenés dátuma: 2011. november 18.

Az augusztusi 15 ezer után újabb lélektani határhoz érkezett az Opten céginformációs szolgáltató végelszámolás-számlálója, csütörtökön átlépte a húszezres határt is. A cégvilág „forrongása” továbbra sem enyhül, októberben a történelmi rekordot döntő végelszámolások mellett a felszámolások száma is sokkal gyorsabban nőtt a szokásosnál.

Fokozza a tempót az Opten honlapján pörgő végelszámolás-mutató, az augusztusi enyhülés után újabb és újabb történelmi csúcsokra fut a tulajdonosok által bezárt vállalkozások számának növekedési üteme. „Csütörtökön átlépte a húszezret az idei új végelszámolási eljárások száma” – jelentette be Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A cégvilág ezek szerint továbbra sem mutatja a konszolidáció semmi jelét, sőt az erős szeptember után októberben tovább gyorsult a végelszámolások alá vont vállalkozások számának növekedése. (Egy éve ilyenkor még 12 ezernél kevesebbet mutatott a számláló.)

„Az év első felében még sokkhatást kiváltó tempó az őszi hónapok növekedéséhez képest már nem is tűnik extrémnek” – érzékeltette az utóbbi két hónap változásait a szakember. A tulajdonosok által bezárt vállalkozások száma augusztus végére érte el a 15 ezret, a helyzet drámai romlását támasztja alá az is, hogy az újabb ötezer eljáráshoz mindössze két hónap kellett. (Ilyen tempóban már június végére megdőlt volna a 15 ezres határ.)

A végelszámolások növekedési üteme szeptemberben még csak megközelítette a 100 százalékot, októberben azonban túl is lépett rajta. A tizedik hónapban 2185 cégnél húzták le a rolót, ez 105,7 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi 1023 volt. Az októberi adat önmagában 76-tal kevesebb ugyan a szeptemberinél, ám az minden idők második legtöbb új eljárást hozó hónapja volt – az októberi szám az abszolút listán az ötödik helyen szerepel.

„Az októberi adatok tükrében nemhogy nem javul a transzparencia a vállalkozások működését illetően, hanem gyorsuló ütemben romlik” – értékelt a stratégiai igazgató. A cégvilág működése ezek szerint nem lett szabályszerűbb, azaz továbbra is nagyon sok a mérlegproblémák miatt a bíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolás.

Hasonló tendencia mentén, bár nem ennyire látványosan alakultak a felszámolások. Októberben 1659 társaságot döntöttek be, ez az egy évvel korábbinál 223-mal több, a növekedés 15,5 százalékos üteme azonban jelentősen meghaladja a szeptemberben mért 4,7 százalékot. A minden idők harmadik legtöbb felszámolását hozó szeptember után az októberi adat „csak” a 8. helyre volt elég az örökranglistán, ám így is vastagon igazolja a korábbi borúlátó várakozásokat. A kumulált – az év eddig eltelt része alapján számolt – adatok hasonlóan reménytelenek: kilenc hónap alatt 1596-tal több céget vontak felszámolás alá, október végére 1819-re nőtt az egy év alatti különbség.

Az év tizedik hónapjában 3817 vállalkozást indítottak, ezzel az idei új alapítások száma átlépte a 40 ezret. Tavaly októberhez képest ez 3,9 százalékos bővülés, ami gyorsabb a szeptemberben mért 2,36 százaléknál. Ezt sem a cégvilág állapota, sem pedig az általános konjunkturális helyzet nem indokolja. Vélhetően továbbra sem csökken tehát érdemben a fantomcégek körforgása, és az elvben szigorú törvényi szabályozás sem éri el célját.

Megjelenés dátuma: 2011. november 7.

Az építőipar helyzete szeptemberben, ha lehet, tovább romlott a felszámolási és végelszámolási mutatók alapján. Rekordközeli cégbedőléseket és cégbezárásokat regisztrált az Opten céginformációs szolgáltató, miközben az ágazat termeléséhez és kilátásaihoz képest indokolatlanul magas maradt az újonnan alapított vállalkozások száma.

Az első őszi hónapban az építőiparban – a nemzetgazdaság egészéhez hasonlóan – az augusztusi viszonylagos lassulás után új lendületet vett a cégfluktuáció. Mind a felszámolási, mind a végelszámolási statisztikákban kiemelkedően magas számokat regisztrált az Opten céginformációs szolgáltató. „Bár az építőipari cégbedőlések számának növekedési üteme év/éves és negyedéves alapon is kisebb a teljes vállalati körnél regisztráltnál, a helyzet továbbra is aggasztó” – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Szeptemberben 0,3 százalékkal kevesebb céget vontak felszámolási eljárás alá, mint egy évvel korábban (a nemzetgazdasági átlag 4,7 százalékos növekedést mutatott). A kilencedik hónapban 401 építőipari cég került fizetésképtelen helyzetbe: ez eggyel kevesebb ugyan, mint egy évvel korábban, ám a júniusi 491 és a tavaly szeptemberi 402 után minden idők harmadik legmagasabb havi adata. Az augusztusi felszámolásokkal összevetve 138-cal több építőipari vállalkozással szemben indult eljárás, figyelembe kell venni azonban, hogy a nyár utolsó hónapjában a cégbíróságok a szabadságolások miatt csak „fékezett habzással” működnek. Az év eddig eltelt része borúsabb képet mutat: szeptember végéig 3061 vállalkozást döntöttek be az ágazatban, a növekedés 2010 első három negyedévéhez képest 4,4 százalékos.

A végelszámolások tekintetében számszakilag is rosszabb a helyzet a nemzetgazdasági átlagnál, szeptemberben ugyanis több mint kétszeresére nőtt azon cégek száma, ahol a tevékenység befejezése mellett döntöttek. A növekedés egyéves üteme az építőágazatban meghaladja a nemzetgazdaság egészében ebben a hónapban regisztrált – csúcsnak számító – 99,7 százalékot. A 356 új szeptemberi végelszámolás 101 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, és minden idők negyedik legnagyobb havi adata. Az első kilenc hónapban 81,8 százalékkal több cég bezárásáról határoztak a tulajdonosok vagy a cégbíróságok, mint egy évvel korábban (a nemzetgazdasági átlag 60,7 százalék). A sok végelszámolás mögött számos esetben szabálytalan működés, illetve a mérlegek hiánya húzódik meg, ami miatt a bíróságok kényszereljárásokat indítanak. „Tévedés azonban azt hinni, hogy formalitások miatt zárnak be működő cégeket. Ezeket a társaságokat tulajdonosaik egyszerűen magukra hagyták, nem egyszer adósságokkal együtt” – mondja Csorbai Hajnalka.

A cégalapítási kedv valamelyest csillapodott, de a szeptemberben bejegyzett 488 új építőipari vállalkozás kevésnek semmiképpen sem nevezhető. Bár egy év alatt 6,4 százalékkal csökkent az ágazat „vonzereje”, a megelőző hónaphoz képest így is 42-vel több új vállalkozás indult. Szeptember végéig idén 4489 új céget indítottak, ami csak 0,8 százalékkal kevesebb, mint 2010 azonos időszakában. „Az újabb és újabb cégekbe menekülő »adósságlovagok« száma gyakorlatilag nem változott egy év alatt, ami mindenképp indokolja a törvényi szabályozás következetesebb betartását, illetve a kormány által tervezett szigorítást” – vélekedik az Opten stratégiai igazgatója az ágazatban nem csökkenő cégfluktuáció okairól. A szakember szerint ugyanis a napokban napvilágot látott, az ágazat kibocsátásáról és megrendelésállományáról szóló KSH-adatok alapján az ágazat valós vonzereje semmilyen módon nem arányos az új alapítású cégek számával.

Megjelenés dátuma: 2011. október 20.

A megszokott augusztusi enyhülés után folytatódott a forrongás a cégvilágban: szeptemberben minden idők harmadik legtöbb felszámolását és második legtöbb végelszámolását jegyezte fel az Opten céginformációs szolgáltató. A végelszámolások egy év alatt csaknem száz százalékkal emelkedtek, az ennek ellenére bejegyzett több mint négyezer új cég pedig csak erősíti a válságjeleket.

Elszabadulni látszanak az indulatok a cégvilágban, szeptemberben ugyanis rég látott nagyszámú új felszámolást, illetve végelszámolást regisztrált az Opten cégnyilvántartó. Ahogy az várható volt, az augusztusi szabadságolások miatti „uborkaszezon” után – ami a maga nemében nem is volt annyira holt idő – szeptemberben felgyorsult a mozgás a cégek között.

„Az már a nyár végi számokból kiolvasható volt, hogy forró ősz várható, és ezt a legfrissebb cégadatok csak megerősítették. A fizetésképtelen helyzetbe került cégek száma azonban jelentősen megnőtt” – kommentált Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az első őszi hónap sokkolónak is nevezhető felszámolási adatokat hozott: szeptemberben 1967 céggel szemben kezdeményeztek fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők. Ez minden idők harmadik legszámosabb eljárása egy hónapban – csak idén júniusban (2122) és júliusban (1994) indult több eljárás. A felszámolások 4,7 százalékos éves növekedési üteme elmarad ugyan az előző hónapokétól, de a tavaly szeptemberi bázis az örökranglistán éppen a következő, negyedik legtöbb (1879) felszámolást hozó hónap volt.

A háromnegyed éves adatokat összevetve sokkal sötétebb kép bontakozik ki, január–szeptemberben ugyanis 12 százalékkal több céget borítottak be, mint egy évvel korábban. Az év szeptember végéig eltelt részében 14 792 cég ellen indult felszámolási eljárás, ez 1596-tal több, mint 2010 azonos időszakában. Az Opten stratégiai igazgatója szerint a sok kényszer-végelszámolás következményeként várható volt a felszámolások számának megugrása. „Az újonnan közzétett felszámolási eljárások felénél kényszer-végelszámolás előzte meg a felszámolást” – mondja Csorbai.

A végelszámolások terén fokozottan beigazolódni látszanak a borús előrejelzések: az egy évre visszatekintő növekedési ütem a 82,1 százalékos júniusi éves csúcs után júliusban 23,4, augusztusban 39,3 százalékos volt (utóbbi nominálisan alacsony érték), szeptemberben viszont ismét megugrott. Az első őszi hónapban 2261 vállalkozás bezárását kezdeményezték a tulajdonosok és a hatóságok, ez 99,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az augusztusban regisztrált 1424 új eljárásnál 837-tel több esetben húzták le a rolót szeptemberben. (Sokat elárul a cégvilág állapotáról, hogy idén a holt szezonnak számító augusztus 292-vel több új eljárást hozott, mint a tavalyi szeptember.)

„A végelszámolási dömping mögött a bírósági kényszereljárások nagy száma húzódik meg. Mindenképpen aggasztó, hogy a növekedés üteme az év elején látott nagyon magas szintre erősödött vissza. E téren tehát még bőven látszik tartalék, a kedélyek csillapodására még jó ideig nem lehet számítani” – mondta Csorbai Hajnalka. Az első kilenc havi adatok alapján idén eddig 60,7 százalékkal több cégnél húzták le a rolót, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A megindított 17 381 eljárás 6570-nel haladja meg az egy évvel korábban kezdeményezett végelszámolások számát.

Szeptemberben 4247 új céget jegyeztek be, ami ugyan csak 2,36 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ám a gazdaság állapotához képest mindenképpen túlzott optimizmusról árulkodik. „Nap mint nap szembesülünk azzal, hogy a hatályos törvényi tiltások ellenére is sorozatban indítják a gyorsan fantomizálódó cégeket olyan személyek, vagy azok rokonai, akik korábban már több cég bedöntésénél jelen voltak tulajdonosként vagy cégvezetőként. Itt az ideje, hogy a hatóságok nagyobb szigorral alkalmazzák a létező törvényeket és új rendelkezésekkel szigorítsák azokat” – mondta Csorbai Hajnalka. Az első kilenc hónap adatai még inkább alátámasztják ezt, az ebben időszakban indított 36 496 új vállalkozás ugyanis 4,8 százalékkal több, mint 2010 első háromnegyed évének végén.

Megjelenés dátuma: 2011. október 6.

Az építőipari cégeljárások szokásos augusztusi visszaesése idén kisebb mértékű volt, így az egy évvel korábbihoz mérten a felszámolások és a végelszámolások száma is nőtt – adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató. Az idei év korábbi hónapjaihoz viszonyított csökkenést a cégbírósági szabadságolások magyarázzák, az ágazat kilátásai továbbra is sötétek.

Bár augusztusban a cégbíróságok munkarendje miatt jellemzően kevesebb eljárás indult, mint a korábbi hónapokban, az elmúlt öt évben messze idén augusztusban indították a legtöbb felszámolást az építőiparban. A nyolcadik hónapban 237 céget döntöttek be, ami kevesebb ugyan a júliusi 339-nél, ám sokkal, 72-vel több, mint az egy évvel korábbi 165. Az előző év augusztusához viszonyított növekedési ütem 43,6 százalékos, ami a júliusi stagnáláshoz képest jelentős növekedésnek számít. „Az ágazatban szinte semmi sem változott, sőt az augusztusi szabadságolások után ősszel sajnos komoly esély van a felszámolási eljárások indításának ugrásszerű növekedésére – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A végelszámolások esetében még markánsabban kirajzolódik az ágazat mélyülő válsága. Az uborkaszezonnak számító augusztus hozta ugyanis minden idők nyolcadik legtöbb új eljárását, a feljegyzett 208 végelszámolás 86-tal több, mint 2010 hasonló időszakában volt. Idén a végelszámolások száma az év első hónapjaiban rendre meghaladta a 400-at – tavaly havonta jellemzően 200 körül alakult a mutató. „A gyors idei növekedés mögött a bíróságok által a mérleg leadásának hiánya miatt indított tömeges kényszer-végelszámolások állnak” – mondta az Opten stratégiai igazgatója. Adataik szerint, amennyiben minden pénzügyi beszámoló leadását elhanyagoló céget eljárás alá vonnak, várhatóan még jó ideig fennmarad a magas végelszámolási arány.

A gyorsuló cégfluktuációt támasztja alá az új vállalkozások száma is, bár a cégalapítási kedv mind az előző hónaphoz, mind tavaly augusztushoz képest csökkent. Idén augusztusban 386 új építőipari céget jegyeztek be, egy évvel korábban 408-at, júliusban pedig 417-et. „Kevéssé valószínű, hogy az építőipari kereslet húzza a cégalapításokat, sokkal inkább a »céghalmozók« folyamatos jelenléte – vélekedik Csorbai. Hozzáteszi: – Bár a kormányzati szándék egyértelmű az adósságot hátrahagyó cégvezetők felelősségre vonásának terén, a megvalósításig még hosszú az út. Nem hagyhatóak ki a komoly szakmai egyeztetések, csak ezek fényében lehet kialakítani a pontosan szabályozott, hatékony jogszabályi hátteret.” A szakember értékelésével egybecseng a KSH legfrissebb jelentése az ágazatról: eszerint egy év alatt nagyon jelentősen visszaesett mind a kibocsátás, mind pedig a szerződésállomány.

Megjelenés dátuma: 2011. szeptember 21.

Ebben az évben is bekövetkezett az augusztusi visszaesés a felszámolások és végelszámolások alakulásában, ez azonban csak viszonylagos volt, hiszen az Opten legfrissebb adatai szerint tavaly augusztushoz képest 58 százalékos volt a növekedés. Az uborkaszezon folyamatai alapján „forró” őszre és télre lehet számítani a cégvilágban.

A korábbi évekhez hasonlóan idén augusztusban is egyértelmű a cégbírósági szabadságolásoknak a cégmozgásokra gyakorolt hatása, hiszen idei mélypontjára, illetve annak közelébe esett a felszámolások és a végelszámolások száma. „Jól jellemzi azonban a cégvilág állapotát, hogy a szabadságolások miatt kisebb kapacitással működő cégbírósági ügykezelés közepette több éves átlagban erős közepes értéket ért el a felszámolások száma, a végelszámolásoké pedig meghaladta az ötéves átlagot is” – értékelte a helyzetet Csorbai Hajnalka, az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója.

Augusztusban 1316 céggel szemben indult fizetésképtelenségi eljárás, ami eddig – a cégbírósági szabadságolásoknak köszönhetően – a legkevesebb ebben az évben, 678-cal kevesebb például az idei júliusban feljegyzettnél. A csökkenés azonban erősen viszonylagos, hiszen 58,5 százalékkal több új eljárás indult, mint egy évvel korábban. A növekedés tempója emiatt nemhogy lassult volna, de jelentősen gyorsult a júliusi, egy évre visszatekintő 16,5 százalékos emelkedéshez képest. Az elmúlt öt év augusztusai között pedig messze idén indították a legtöbb eljárást, ami azt támasztja alá, hogy a cégvilágban csak viszonylagos a nyári uborkaszezon. Az első nyolc hónapban összesen 11 824 céggel szemben indult eljárás, míg egy évvel korábban ugyanebben az időszakban 11 317 vállalkozást döntöttek be.

A végelszámolások növekedési üteme augusztusban tovább lassult, de tavaly augusztushoz mérten még mindig 39,3 százalékkal több cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, vagy a hatóságok. A bezárt cégek száma júliushoz képest 339-cel csökkent, a nyolcadik hónapban 1424 vállalkozásnál kezdeményezték a végelszámolást. „Továbbra is tart az idén februárban indult kényszer-végelszámolási hullám; a hagyományosan eseménytelen augusztus a sokéves átlag feletti eljárásszámot hozott” – mondta Csorbai Hajnalka. A végelszámolások alakulása hasonló a felszámolásokéhoz, azaz idén ez a hónap hozta a második legkevesebb új eljárást, sokéves összehasonlításban azonban bőven átlag feletti az érték. „A nyári szünetnek számító augusztus adatai alapján vélhetően sem ősszel, sem télen nem várhatjuk az eljárási trendek átütő javulását a cégvilágban” – prognosztizálja az Opten igazgatója.

Ellenkező képet mutatnak az új alapítások: az augusztusi 3607 új bejegyzés nemcsak a korábbi hónapokkal összevetve tűnik kevésnek, hanem az egy évvel korábbinál is kevesebb 1,2 százalékkal.

Megjelenés dátuma: 2011. szeptember 6.

A múlt hét végén átlépte a 15 ezret az idén megindult végelszámolások száma, miközben tavaly egész évben 13 685 esetben indítottak végelszámolást a tulajdonosok vagy a hatóságok a cégek bezárása érdekében. A gyors növekedésben nagy szerepe van a fokozódó hatósági szigornak is.

„A múlt hét végéig 15 205 céggel szemben indult végelszámolási eljárás, és a tendenciákat elnézve év végére ez a szám meghaladhatja a 20 ezret is” – jelentette be Csorbai Hajnalka, az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója a társaság legfrissebb adataira hivatkozva.

A végelszámolások növekedési üteme az év első felében volt rendkívül magas, akkor volt olyan hónap, amelyben az előző évi azonos havi felszámolásoknál 70 százalékkal több cég bezárását kezdeményezték a tulajdonosok vagy a hatóságok. „A jelenség csak részben magyarázható a gazdaság gyenge teljesítményével, hiszen a fizetésképtelenségi eljárások száma korántsem emelkedik ilyen ütemben” – értékelte a hírt az Opten igazgatója, aki szerint a végelszámolások gyors növekedése mögött inkább a mérleget le nem adó cégekkel szembeni következetes hatósági fellépés húzódik meg.

Tavaly óta a cégek elektronikus úton kötelesek leadni megelőző évi üzleti eredményeiket, és azóta szankcionálja kényszer-végelszámolással a kötelességüknek eleget nem tevő társaságokat a törvény. „Ennek a rendelkezésnek szerzett érvényt nagy tömegben az év elején a NAV és a cégbíróság, ám azóta lassult a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások növekedési üteme” – mondja Csorbai. Az Opten adatai szerint 2009-ről több mint 30 ezer cégnek nincs leadott mérlege, ehhez képest már nem is olyan sok az évi húszezer végelszámolás, amiben természetesen benne vannak azok a cégek is, amelyek bezárásáról kényszerből vagy józan mérlegelés után maguk a tulajdonosok döntenek.

A mérlegleadás elmulasztása miatti kényszer-végelszámolás elrendelése hosszadalmas folyamat, amit a tulajdonosok fellebbezésekkel lassíthatnak. A hiányzó mérleg miatt – felszólítást követően – a NAV felfüggeszti a cég adószámát. Ha a cég az ezt követő 60 napon belül sem tesz eleget kötelezettségének, azaz nem tölti fel mérlegét, színre lép a cégbíróság, amely kezdeményezi a kényszer-végelszámolást. Az erről szóló értesítés kézhezvétele után a cégnek 15 napja van arra, hogy feltöltse adatait és fellebbezzen. Ha ezt is elmulasztja, menthetetlenül bezárják.

Normál esetben a végelszámolásról a cég legfőbb szerve hozza meg a döntést, választja ki a végelszámolót. A végelszámoló a végelszámolás során felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja követeléseit, kiegyenlíti tartozásait, szükség esetén értékesíti vagyoni eszközeit. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja, és megszünteti a cég működését. A vagyon a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt nem adható ki, így a hitelezőket elvileg nem éri kár az eljárás során. Más a helyzet akkor, ha kiderül, hogy a vagyon nem elég a hitelezők kifizetésére. Ilyenkor a végelszámolás felszámolásba fordul át. A végelszámolás ennek megfelelően alapvetően tisztességes útja egy cég megszüntetésének, de jellemző mutató, hogy Magyarországon a valódi végelszámolások 20–25 százaléka végül felszámolási eljárásként fejeződik be.

Megjelenés dátuma: 2011. augusztus 31.

A tavaly júliusinál hattal kevesebbel, összesen 387 építőipari céggel szemben indult felszámolás 2011 júliusában, de az elmúlt hónapot így is jegyzik az örökranglistán, hiszen június, tavaly szeptember és tavaly július mögött negyedik helyen áll az örökranglistán. Csak a cégalapítási kedv nem csökken, ami az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint semmi jót nem jelent.

„Hiába indult idén júliusban kevesebb céggel szemben felszámolási eljárás, mint a tavalyi év azonos időszakában: a tavaly júliusi magas érték egyszeri eset volt, most viszont trendszerűen ilyen magas a felszámolási mutató” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A társaság adatai szerint tavaly ilyenkor 393 céggel szemben indult felszámolási eljárás az ágazatban, idén pedig 387 cég jutott erre a sorsra. „Az ágazat még nem jutott túl a válság nehezén, a megrendelésállományról szóló adatok és a mögöttünk álló néhány nap devizapiaci felfordulása azt vetíti előre, hogy az építőiparban a közeli hónapokban semmi jóra nem lehet számítani” – mondja az Opten szakértője.

A rendkívül magas júniusi felszámolási értékkel kapcsolatban (akkor 490 építőipari céggel szemben indult eljárás) még felvethető volt, hogy annak sajátos – a cégbíróságok működési rendjéből fakadó – okai lehetnek. Két egymást követő siralmas hónap után azonban el kell gondolkodni azon, van-e olyan építőipari beruházást igénylő befektetés Magyarországon, amely a devizahitelek, valamint az emelkedő élelmiszer- és energiaárak miatt csökkenő lakossági fogyasztás mellett megtérüléssel kecsegtet. „Úgy fest, kizárólag az exportcélú beruházások, például a Daimler kecskeméti gyára, vagy az állami megrendelések tartják a lelket az ágazatban. Ám ez kevés ahhoz, hogy a felszínen tartsa a kis- és középvállalkozások tömegét” – véli az Opten igazgatója.

Az idei első hat hónaphoz képest kevés, a tavalyi havi értékekhez képest viszont még mindig sok építőipari cég végelszámolását tették közzé júliusban a cégbíróságok. Idén a végelszámolások száma az év első hónapjaiban rendre meghaladta a 400-at – tavaly havonta jellemzően 200 körül alakult a mutató. Most júliusban 290 cég végelszámolása kezdődött meg. „A hatóságok által indított kényszer-végelszámolási hullám reményeink szerint nem ér véget, hiszen sokkal több olyan cég van, amelyik nem adta le mérlegét, mint amennyivel szemben ténylegesen megindult az eljárás” – mondja Csorbai Hajnalka.

Júliusban 490 új céget alapítottak az ágazatban, vagyis fennmaradt a nagy és nehezen megmagyarázható cégalapítási kedv. „Az építőipar jelenlegi állapotában hosszú távon sem kecsegtet megtérüléssel, így csak a csalárd szándék szolgál magyarázatul arra, hogy miért ilyen magas a cégalapítási kedv” – mondja az Opten igazgatója. Csorbai szerint a hatóságoknak sokkal következetesebben kellene alkalmazniuk a cégvezetéstől való eltiltás szabályait, mert olyanok alapítanak sorban új cégeket, akik korábban adósságokat hátrahagyva döntötték be vállalkozásaikat.

Megjelenés dátuma: 2011. augusztus 15.

Nem enyhül a felszámolási hullám a cégvilágban, júliusban minden idők második legtöbb új eljárását indították meg. A múlt havi csúcsokhoz képest némi lassulást mutatnak ugyan az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adatai, a javulás azonban csak viszonylagos, továbbra is magas az eljárások számának növekedési üteme.

Júliusban is fennmarad a „hadiállapot” a magyar gazdaságban, mert bár mind a felszámolások, mind a végelszámolások száma elmaradt a júniusban regisztrálttól, ez csak a cégvilág leépülésének sebességét lassítja. „Nem várunk változást sem a felszámolások, sem pedig a végelszámolások növekvő trendjében, legfeljebb a bővülés üteme mutathat kisebb-nagyobb eltérést egy-egy hónapban – kommentálta a legfrissebb adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Júliusban 1993 vállalkozás ellen indítottak felszámolási eljárást, ez minden idők második legnagyobb adata – csak az előző havi 2122 új eljárás több ennél. Júniushoz képest így csökkenést regisztrált az Opten, egy évre visszatekintve azonban 16,5 százalékos a növekedés. „Az mutatja igazán a cégvilág zilált állapotát, hogy egy évvel korábban 1711 céget vontak ilyen eljárás alá, ami a harmadik legtöbb az abszolút sorrendben és ehhez képest következett be nem is jelentéktelen mértékű növekedés” – mondja az Opten igazgatója. Január-júliusban összesen 11 507 cég vált fizetésképtelenné, s ez 9,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban.

Az év eddig eltelt részében összesen 13 694 végelszámolási eljárást indítottak, ami 58,1 százalékkal haladja meg a tavaly január-júliusi számot, és már most több, mint amennyit 2010 egészében regisztrált az Opten. Az elvileg a tulajdonosok által kezdeményezett cégbezárások a felszámolásokéhoz hasonló tendencia mentén alakulnak, azaz a júniusi adatokhoz képest tapasztalható némi csökkenés. Júliusban 1763 vállalkozásnál húzták le a rolót a tulajdonosok, ez 334-gyel több, mint tavaly júliusban, 11,2 százalékkal elmarad azonban az előző hónap adatától. Ugyanez igaz akkor is, ha a cégbezárások növekedési ütemét vizsgáljuk: a csúcsot jelentő júniusi 82 százalékos emelkedés a hetedik hónapra 23,4 százalékosra szelídült, ami kétségkívül az idei legalacsonyabb adat, lassúnak azonban semmiképpen sem nevezhető. „A jelenség azért sem örvendetes, mert a végelszámolások idei megugrása mögött a hatóságok következetes fellépése húzódik meg a mérleget le nem adó vállalkozásokkal szemben” – véli az Opten igazgatója. „Márpedig ennek a munkának nem érhettek végére a hatóságok, mert adataink szerint tavaly legalább 30 ezer vállalkozás nem tette közzé pénzügyi beszámolóját, arról pedig nincs információnk, hogy ezt nagy tömegben pótolták volna a cégek” – állítja Csorbai Hajnalka.

A cégalapítások terén minden időtávon visszaesést hozott a július, a 3715 új alapítású vállalkozás 12 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban és 13,7 százalékkal marad el a júniusi számtól. „Azt, hogy a fluktuáció továbbra is magas a vállalkozói világban, az első hét hónapra vetített 6 százalékos emelkedés mutatja” – kommentálja a csak első ránézésre kedvező(bb)nek tűnő adatokat Csorbai Hajnalka.

Megjelenés dátuma: 2011. augusztus 05.

Több mint 1100 építőipari céggel szemben indult felszámolási eljárás 2011 második negyedévében, ez újabb abszolút negatív rekord az ágazat történetében – derül ki az Opten legfrissebb adataiból. Az szektor évek óta tartó leépülése következtében ez több mint duplája a 2006 második negyedévében bedőlt cégeknek és csaknem duplája a válság előtti utolsó év, azaz a 2007 második negyedévi 600 felszámolásnak.

„Hiába mutatkoznak az élénkülés jelei a magyar gazdaságban, ez leginkább a német gazdaság erősödésének, és ehhez kapcsolódóan a hazai feldolgozóipar élénkülésének következménye. Az építőipar továbbra is a tartósan lejtőn levő ágazatok között küzd a túlélésért” – vezeti fel a romló építőipari statisztikákról szóló beszámolóját Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. Az ágazatban 2011 második negyedévében 1104 céggel szemben indult felszámolási eljárás, az első félév egészében pedig számuk első ízben lépte át a kétezres lélektani határt. Az Opten igazgatója szerint némiképp meglepő, hogy éven belüli adatok tekintetében is kiugróan rossz mutatókkal találkozunk az ágazatban a második negyedévben, hiszen ez az időszak az építkezési szezon eleje. Magyarázatként szerinte az szolgálhat, hogy az előző évi építési főszezonban elvégzett, de ki nem fizetett munkák után a vállalkozóknak ilyenkor tőkére van szükségük az új megrendelések megkezdéséhez, ezért utolsó esélyként megindítják az eljárásokat az adósokkal szemben.

A második negyedévben 1073 végelszámolási eljárás indult építőipari cégeknél, ami ugyancsak új rekord. „Összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy tavaly az első félévben zártak be ilyen módon összesen 1100 céget az ágazatban, vagyis az eljárások száma egy év alatt megduplázódott” – mondja Csorbai Hajnalka. Az első negyedév 1045-ös értékével együtt a végelszámolások száma a felszámolásokéhoz hasonlóan átlépte, sőt 108-cal meg is haladta kétezres határt. „Nem gondoljuk drámainak ezt a fordulatot, mivel ismert tény, hogy alapvetően a mérleget le nem adó vállalkozások kényszer végelszámolása húzódik meg a növekedés hátterében, és az aktív hatósági fellépést mindenképpen üdvös fejleménynek tartjuk, mert ez egyértelműen az ágazat megtisztulásának irányába mutat” – értékeli a fejleményeket az Opten igazgatója.

Márpedig ez rá is fér a sok adósságot felhalmozó, majd felszámolásba dőlő céget fölmutató építőiparban, ahol mindennek ellenére nem csökken érdemben a cégalapítási kedv. A második negyedévben 1538, az első félévben összesen 3002 új céget jegyeztek be az ágazatban. Ez lényegesen elmarad a 2008 első felében regisztrált nagy cégalapítási hullámban mért 3759 új bejegyzéstől, ám a 2010-hez viszonyított szerény emelkedés mindenképpen indokolatlan, ha figyelembe vesszük a megrendelés állomány drasztikus csökkenését” – véli az Opten igazgatója. Szerinte az ágazatban nemcsak magas, de növekszik is azoknak a száma, akik egy bedőlt, és adósságot hátrahagyó cég után rövidesen hasonló profilú új céget hoznak létre, ami ellen a hatóságoknak éppolyan szigorral kellene fellépniük, mint teszik azt a mérleget le nem adó cégekkel. „Erre sajnos csak lehetőséget adnak a jogszabályok, holott a kötelező eltiltás sok szempontból célravezetőbb lehetne” – mondja Csorbai Hajnalka. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az előző és az idei év első öt hónapját összehasonlítva 8,3 százalékos a különbség az építőipari termelés volumenében hazánkban a tavalyi év javára, de van olyan megye, ahol akár az 50%-ot is eléri a visszaesés mértéke.

Megjelenés dátuma: 2011. július 19.

Soha annyi felszámolás nem indult még Magyarországon egyetlen hónap, illetve egyetlen félév alatt, mint most júniusban, illetve az első hat hónapban – jelentette be az Opten céginformációs szolgáltató mai sajtótájékoztatóján Csorbai Hajnalka stratégiai igazgató. A felszámolások száma egy héten belül átlépi a tízezret, végelszámolással pedig már 12 000 cég bezárását kezdeményezték.

Idén az első félévben 9500 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ami azt jelenti, hogy egy héten belül átlépi a tízezres határt az Opten számlálója. Csak júniusban 2116 céggel szemben indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, ami abszolút rekord; korábban egyetlen hónapban sem közelítette meg a felszámolások száma a kétezret – derült ki ma az Opten legfrissebb adatait bemutató sajtótájékoztatón. Végelszámolással az első félévben 11 778 cég megszüntetését kezdeményezték, ami kiugróan magas, 65 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.

„A végelszámolások megugrásának hátterében örvendetes hatósági intézkedéssorozat húzódik meg, a NAV és a cégbíróságok ugyanis végre eljárnak azokkal a cégekkel szemben, amelyek nem adják le időben előző évi mérlegeiket, és ennek a folyamatnak a végeredménye a mind gyakrabban elrendelt kényszer-végelszámolás” – mondta Csorbai Hajnalka.

A stratégiai igazgató szerint hasonló szigorra volna szükség a cégvezetéstől eltiltott vagy eltiltható személyekkel szemben is, mert továbbra is rendkívül sok az adósságszédelgő és az olyan magánszemély, aki adósságot hátrahagyó cége után rövid időn belül új céget alapít. „A felszámolt cégek több mint felének tulajdonosai azonnal megjelennek a piacon egy újabb, gyakran hasonló profilú céggel, holott a törvény következetes alkalmazásával ezek az emberek eltilthatók lennének a cégvezetéstől” – mondta az Opten igazgatója. Részben ennek tudható be, hogy továbbra is magas az új alapítású cégek száma: az első félévben csaknem 25 000 új céget jegyeztek be.

Sajnos nem számít már egyedi esetnek az sem, hogy bizonyos magánszemélyek tömegesen vesznek át nehéz pénzügyi helyzetben levő cégeket, majd megszüntetésükkor – kihasználva a jogi kiskapukat – kicsúsznak a hitelezők kezei közül és elkerülik a felelősségre vonást. A legnagyobb ilyen magyarországi cégtemető Erdélyi Józsefé, ő eddig 286 felszámolásra jutó cégben volt érdekelt. Őt Jakics Mónika Zsuzsanna követi 171 felszámolt céggel.

Az idei kilátásokat illetően Csorbai Hajnalka úgy vélekedett, hogy a fizetésképtelenségi eljárások száma magas szinten stabilizálódhat: a felszámolásoké elérheti a 19 ezret, a végelszámolásoké pedig a 25 ezret. A gazdaság megtisztulásához a jogszabályok következetes betartására lenne szükség, ennek nyomán erőteljes megtisztulási hullám indulna el, ami összességében kedvező hatással lenne a magyar gazdaságra, amelyben az 560 000 társas vállalkozás mindössze 8 százaléka éri el a 100 millió forintos árbevételt.

Megjelenés dátuma: 2011. július 05.

Az áprilisi szelídebb cégmozgások után májusban ismét nekilódultak a felszámolások, a végelszámolások pedig a viszonylagos mérséklődés ellenére továbbra is magas szinten állnak – derül ki az Opten legfrissebb adataiból. A cégalapítási kedv rövid távon valamelyest enyhült, de még mindig az átlagnál több új céget jegyeztek be, azaz nem csökkent a cégfluktuáció az építőiparban.

Májusban visszatért a korábbi trendhez a felszámolások alakulása az építőiparban: az áprilisi csökkenés után ismét nőtt az új eljárások száma. Az ötödik hónapban 338 építőipari vállalkozás került fizetésképtelenség miatt eljárás alá, ami az elmúlt öt év nyolcadik legrosszabb adata. „A hosszabb távú trendekbe ez az adat jól illeszkedik, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy az áprilisi 276 új eljárás csak átmeneti pozitív irányú kilengést jelentett” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az előző hónaphoz képest májusban 22,5 százalékkal emelkedett az új eljárások száma, ami gyorsabb a nemzetgazdaság egészében regisztrált 14 százalékos növekedésnél. Tizenkét hónapra visszatekintve enyhe, 1,5 százalékos csökkenést regisztrált az Opten. (Egy hónappal korábban mind a rövid távú, mind pedig az egy évre visszatekintő adatok csökkenést mutattak.)

„Az építőipar, bár kétségtelenül stratégiai ágazat, nagyon komoly problémákkal küzd, és a KSH minap közzétett kibocsátási és rendelésállományát figyelembe véve ez várhatóan még jó ideig így is marad” – értékelte a legfrissebb adatokat Csorbai Hajnalka. A KSH adatai szerint áprilisban az építőipari termelés volumene 15,5 százalékkal, rendelésállománya pedig 32,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakának adataihoz viszonyítva.

A végelszámolások idei gyors növekedése májusban is fennmaradt, de az emelkedés üteme mérséklődött. Az ötödik hónapban feljegyzett 322 új eljárás ugyan 26 százalékkal elmaradt az áprilisi 435-től, de még így is minden idők negyedik legmagasabb adata. Tavaly májushoz képest 54 százalékkal több cég tulajdonosa döntött vállalkozásának megszüntetése mellett, ami számottevő lassulás az áprilisi számokhoz képest, amikor is 105 százalékos volt a növekedés. Az ágazat gyenge helyzetét azonban jól illusztrálja a nemzetgazdaság egészével való összevetés: az ott regisztrált 38,4 százalékos növekedésnél még mindig sokkal gyorsabban nő a végelszámolás alá vont építőipari vállalkozások száma, a javulás tehát erősen viszonylagos. „A hektikus mozgások azt mutatják, hogy egy-két viszonylag nyugodtabb hónap ellenére sem lehet a válság enyhüléséről beszélni az ágazatban” – kommentálja az adatokat az Opten stratégiai igazgatója.

Májusban 479 új építőipari vállalkozást indítottak, ez 2,5 százalékkal kevesebb, mint az előző hónapban volt, de 6,4 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbit. A cégalapítási kedv rövid távon tehát enyhén mérséklődött, komolyabb visszaesésről azonban semmiképpen sem lehet beszélni, hiszen az új vállalkozások száma májusban így is több, mint az elmúlt években feljegyzett havi adatok többsége. A nemzetgazdasági folyamatokkal összevetve rövid távon ellentétes irányú az ágazatban tapasztalható mozgás, a gazdaság egészében ugyanis az előző havinál 1,2 százalékkal több új cég jött létre.

Megjelenés dátuma: 2011. június 21.

Pénteken átlépte a tízezres határt az idén újonnan indított végelszámolási eljárások száma. Tavaly erre szeptember végéig „kellett várni”, ami jól mutatja, hogy milyen ütemben bővül az ilyen módon bezáró cégek száma. A háttérben a kényszer végelszámolások állnak, amiket a cégbíróságok indítanak el, miután az adóhivatal értesíti őket, hogy a cégek többszöri felszólítás ellenére sem adták le mérlegeiket.

Gyorsan pörög a Gazdaság.hu oldalon az Opten céginformációs szolgáltató végelszámolás számlálója. Tavaly szeptember 23-án lépte át a mutató a tízezres határt, idén viszont már múlt pénteken, azaz több mint három hónappal korábban. „Év eleje óta figyeljük, hogy mi történik a végelszámolásokkal, mert volt olyan hónap, amikor az előző év azonos időszaki értékénél 78 százalékkal több végelszámolási eljárás indult a cégbíróságokon” – mondja Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója.

Az okok a kötelező mérlegleadásban, illetve az ennek elmulasztására megállapított szankciókban keresendők. Az elektronikus leadást elmulasztó vállalkozásokkal szemben előbb a NAV indít adóhatósági eljárást, és ha ez nem vezet eredményre, akkor az ügyről tájékoztatja a cégbíróságot, amely automatikusan elrendeli a kényszer végelszámolást. A cégbíróság erről levélben tájékoztatja a céget, ami azért fontos körülmény, mert az e levél kézhezvételétől számított 15. nap, azaz a rendelkezésre álló fellebbezési időszak az utolsó esélye a cégnek arra, hogy leadja a szükséges dokumentumokat, és ezzel leállítsa a végelszámolási folyamatot. „A 15 nap eltelte után a cég ellen mindenképpen elindítják a végelszámolási eljárást, de ez sokkal inkább a gazdaság érdekeit szolgálja, mintsem a vállalkozóknak okoz problémát. Nem jellemző ugyanis, hogy a tulajdonosoknak komoly terveik lennének egy olyan céggel, amely egy adóhatósági eljárás, valamint a kényszer végelszámolás megindításáról szóló értesítés után sem tesz meg annyit, hogy leadja a mérlegét” – mondja az Opten stratégiai igazgatója.

„A számok hónapról hónapra erőteljesen ingadoznak, ami feltehetően a cégbíróságok leterheltségének eredménye, de biztosak lehetünk benne, hogy egész évben fennmarad a kényszer végelszámolások nagy száma, mert a mi adataink szerint több tízezer cég mulasztja el a mérlegleadást” – véli Csorbai Hajnalka.

Megjelenés dátuma: 2011. június 20.

Májusban irányt váltott és figyelemre méltóan gyorsult a felszámolások növekedési üteme. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben enyhült a végelszámolások eddig tapasztalt nagy sebességű növekedése. A cégalapítási kedv április után tovább csökkent, májusban már nem volt kiugrónak nevezhető.

Idén májusban az egy hónappal korábbihoz képest 13,9 százalékos a növekedés üteme. Az 1600 új felszámolás 196-tal, azaz 14 százalékkal több az áprilisinál, míg a tizenkét hónapra visszatekintő növekedés 7,3 százalékos. Ez gyökeres változás az egy hónappal ezelőtti állapotokhoz képest, áprilisban ugyanis egy hónapra visszatekintően csökkenést jegyzett fel az Opten, és egy évre visszamenően is csak 1,7 százalékos volt az emelkedés.

Az új végelszámolások növekedését az első három hónapban ugyan erős dinamizmus jellemezte, ám április után májusban is lassult a cégbezárások számának emelkedése. Az ütem mindazonáltal még mindig gyors: az 1722 új eljárásnál csak idén február–áprilisban regisztráltak többet, a májusi adat így minden idők negyedik legmagasabb értéke. A növekedés tempója ezzel együtt jelentősen csökkent, egy évre visszatekintően az áprilisi 55,8 százalékról 38,4 százalékra szelídült (márciusban 77,9 százalék volt a bővülés tempója). „A végelszámolások lassuló, de még így is magasnak mondható növekedési üteme mögött minden bizonnyal továbbra is adminisztratív okok, tipikusan az elmulasztott mérlegleadás miatt elrendelt kényszer-végelszámolási eljárások állnak – mondta Csorbai Hajnalka.

A cégalapítási kedv májusban gyakorlatilag stagnált a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva (bár az áprilisi csökkenéshez képest előjelet váltott, azaz valamelyest növekedett); mindössze 44 vállalkozással jegyeztek be többet, mint a negyedik hónapban. A növekedés üteme 1,2 százalékos. Májusban 3584 új vállalkozást jegyeztek be, ez az áprilisi 4093-nál 509-cel kevesebb.

Megjelenés dátuma: 2011. június 08.

Bár áprilisban számottevően „szelídültek” a cégmozgások az építőiparban, az ágazat konszolidációjáról továbbra sem lehet beszélni – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Fennmaradt a kiugróan magas végelszámolási trend, az új felszámolások szempontjából azonban már-már szürkének is nevezhető az április, és a cégalapítási kedv is fogyóban van.

A felszámolások szempontjából nem volt kiugró az idei negyedik hónap az építőiparban, áprilisban ugyanis 276 vállalkozással szemben indítottak ilyen eljárást. „Ez az egy hónappal ezelőtti és az egy évvel korábbi adatoknál is kisebb érték, így nem illeszkedik az elmúlt hónapok trendjébe” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Az egy évvel korábbi felszámolásokkal összevetve 10,1 százalékos csökkenést regisztrált az Opten, ami mindenképen szembetűnő, főleg a nemzetgazdaságban tapasztalt 1,7 százalékos növekedés ismeretében. Márciushoz képest 17,4 százalékkal javult a helyzet a negyedik hónapban. „Az adatok kétségkívül pozitív irányba változtak, egy hónap fejleményeiből azonban korai volna messzemenő következtetéseket levonni” – hívja fel a figyelmet Csorbai.

Az építőiparban a jelek szerint a végelszámolások vették át a felszámolások korábbi cégtizedelő szerepét. Az ágazatban áprilisban is fennmaradt az újonnan indított végelszámolások először idén februárban tapasztalt, korábban soha nem látott nagy mennyisége. A negyedik hónapban 434 ilyen eljárást indítottak, ami minden idők második legnagyobb adata, és 105 százalékkal több, mint egy évvel korábban (márciusban még 150 százalék feletti volt a bővülési ütem). Ez a növekedési tempó jelentősen meghaladja a nemzetgazdaságban mért 55,8 százalékos bővülést. „A végelszámolások nagy száma mögött az elmulasztott mérlegleadások húzódnak meg, az adóhatósági eljárás után ugyanis a NAV jelzése alapján a cégbíróságok elrendelik a cég kényszer-végelszámolását” – kommentálta a hónapok óta magas számokat az Opten stratégiai igazgatója.

Az újonnan alapított építőipari vállalkozások száma alapján is csillapodni látszik az ágazatban általában tapasztalható hektikus cégfluktuáció. Az új felszámolás és végelszámolási eljárások számának mérséklődése mellett csökken az újonnan alapított cégek száma is. Az áprilisban létrehozott 491 új vállalkozás 24,5 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi 650. Igaz, az minden idők ötödik legmagasabb havi adata volt – az idén márciusi 573 új céghez képest csak 14,4 százalékos a csökkenés.

Megjelenés dátuma: 2011. május 18.

Év eleje óta soha nem látott jelenség tapasztalható a cégvilágban: az újonnan indított végelszámolások száma 2011 első negyedévében messze meghaladta az ugyanarra az időszakra eső felszámolási eljárásokét. A jelenség hátterében az áll, hogy a cégbíróságok sorra indítják a kényszer-végelszámolásokat olyan cégekkel szemben, amelyek nem adtak le mérleget.

Kísértet járja be a cégvilágot: 2011. január 1. óta 40 százalékkal több a végelszámolás, mint a felszámolási eljárás. Ilyesmire pedig eddig nem volt példa. Az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint 2011-ben a múlt év első negyedévéhez képest 71,6 százalékkal több cég jutott erre a sorsra. Két éve 3230, tavaly 3423, idén pedig 5873 vállalkozást zártak vagy zárattak be az első három hónapban. Ráadásul az első negyedéven belül is stabil növekedés mutatkozik: januárban 1166 új eljárást regisztrált az Opten, februárban és márciusban azonban 2251-re, illetve 2565-ra nőttek a havi adatok, ami extrém emelkedést jelent a korábbi hónapokhoz képest, és természetesen történelmi csúcsot.

A jelenség hátterében az áll, hogy a cégbíróságok egyre több jelzést kapnak az NAV-tól olyan cégekről, amelyekkel szemben a mérlegadatok leadásának elmulasztása miatt lefolytatták az adóigazgatási eljárást, majd bevonták az adószámukat. Ezekben az esetekben a bíróság nem mérlegelhet: meg kell indítania a kényszer végelszámolást – nyilatkozta lapunknak Kenesei Judit, a Fővárosi Cégbíróság vezetője. A cégstatisztikában ez úgy jelenik meg, hogy amíg tavaly összesen 42 új kényszer-végelszámolás indult, addig idén az első három hónapban már 3060. Az esetszám feltehetőleg tovább emelkedik, mert Kenesei Judit tájékoztatása szerint áprilisban 5600 ilyen cégről kapott értesítést az NAV-tól a cégbíróság, és ezekből mind új eljárás lesz. Előfordul ugyan, hogy egy-egy cég a kényszer-végelszámolásról szóló értesítés kézhezvételekor a fellebbezési határidő lejárta előtt pótlólag benyújtja mérlegét, de aki ezt nem teszi meg, ott a folyamat már nem visszafordítható, a céget biztosan megszüntetik.

Az Opten Informatikai Kft. megvizsgálta, hogy az új jelenség milyen cégeket érint. „A legfontosabb tapasztalat, hogy a végelszámolás alá került cégek között növekszik a kft.-k, a nagyobb árbevételű, valamint a korábban nyereséges cégek aránya” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Míg korábban 30-40 végelszámolt kft.-re 50-60 végelszámolás alá kerülő bt. jutott, az idei első negyedév végére ez az arány gyakorlatilag kiegyenlítetté vált: egy végelszámolt kft.-re egy végelszámolt bt. esik. 2009 első negyedévében a bezárásra ítélt cégek átlagos árbevétele 2,5 millió forint volt, ez 2011 első negyedévében már több mint tízszeresére nőtt. Eközben az átlagos adózott eredmény a két évvel ezelőtti mínusz 2 millió forintról 2011-re plusz 2 millióra váltott.

„Az alapvető kérdés az, hogy a végelszámolások számának megugrása mögött régebben lejátszódott események húzódnak-e meg, vagy ezek a cégek tényleg a jelenlegi gazdasági háttér miatt fejezik be működésüket” – véli Csorbai Hajnalka. Az Opten igazgatója szerint ez azért lényeges, mert előbbi esetben csupán a korábbi eljárások adminisztrációjáról van szó. Ebben az esetben – bár végre tisztább képet kapnánk a cégvilágról – a jelenségnek nem lenne hatása a mai gazdasági folyamatokra.

A helyzet azonban az, hogy sok 2009-ben még jól működő vállalat van a listán, amelyek a kimutatás szerint tavaly már nem reagáltak az adóhatósági eljárásra. Mindez azt mutatja, hogy a gazdaságban az elmúlt két évben tapasztalható változások erős negatív hatással voltak a cégek napi működésére. „Sajnos a válság igazi vesztesei jelennek most meg előttünk” – mondja az Opten stratégiai igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2011. május 16.

Február óta csökken ugyan az új felszámolások száma, de még mindig meghaladja a tavalyit, vagyis a javulás nagyon viszonylagos – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból. A cégfluktuáció ugyancsak erős maradt, a végelszámolások terén pedig folytatódott a korábban soha nem látott eljárásdömping.

Az átlagosnál több új felszámolási eljárást indítottak áprilisban Magyarországon, de a trend a februári nagy ugrást követően immár második hónapja csökkenést mutat – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból. Az idei negyedik hónapban 1403 új eljárást indítottak, ami pont százzal kevesebb, mint egy hónappal korábban volt, a tavaly áprilisi adatot azonban így is meghaladja 1,7 százalékkal. „Áprilisban folytatódott ugyan a márciusban indult mérséklődés, a negyedik hónap adata azonban így is magasabb az elmúlt években tapasztaltnál, a javulás tehát erősen viszonylagos” – hívja fel a figyelmet Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Ezt a növekedés tempója is alátámasztja, hiszen márciusban még 11 százalékos csökkenést regisztrált az Opten az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

A kumulált – azaz az év elejétől eltelt időszakra vonatkozó – adatok is hasonló képet mutatnak: míg március végén 3,4 százalékkal több új felszámolást jegyeztek fel, április végén a növekedés mértéke 3 százalékos volt, érdemi változás tehát nem következett be. Az év első harmadában 5791 cég ellen indult eljárás, ez 174-gyel több, mint egy évvel korábban.

„A fizetésképtelenségi eljárások számának csökkenése a végelszámolások számának elképesztő növekedésével párosul, tehát a válság még itt van, csak egyre kevesebben várják meg, hogy az adósságok alatt roppanjon össze a vállalkozásuk” –véli az Opten stratégiai igazgatója. A végelszámolások korábban soha nem látott magas szintje áprilisban is fennmaradt, igaz az egy évre visszatekintő növekedési ütem 77,9 százalékról 55,8 százalékra lassult. Áprilisban 2230 céget zártak be tulajdonosaik, ez minden idők harmadik legnagyobb adata. Az első négy hónapban összesen 8212 vállalkozás kényszerült tevékenysége befejezésére, ami 68 százalékos növekedés a tavalyi január–áprilishoz képest (a gyorsulás az első negyedévre 60 százalékos).

A felszámolási és a végelszámolási adatokhoz képest ellenkező irányú változás tapasztalható a cégalapítási kedvben, azaz mind márciushoz, mind tavaly áprilishoz képest kevesebb új vállalkozást jegyeztek be. „Ez azonban szintén viszonylagos, hiszen az új cégek száma csak a legnagyobb havi adatokhoz képest csökkent, abszolút értékben továbbra is feltűnően magas, főleg a válsághelyzetet is figyelembe véve – kommentált az Opten stratégiai igazgatója. Áprilisban 4095 új vállalkozást jegyeztek be, ami 6,6 százalékkal marad el a tavaly áprilisi adattól és 17,8 százalékkal az idei márciusitól, de így is bőven a sok éves átlag feletti aktivitás jele.

Megjelenés dátuma: 2011. május 5.

Javult ugyan az építőipar helyzete az idei harmadik hónapban, de ez nem jelent trendfordulót, a felszámolási adatok továbbra sem adnak okot a derűlátásra. Az ágazat felszámolási helyzete lényegesen rosszabb a nemzetgazdasági átlagnál, és a cégfluktuáció is magas, miközben a kilátások kifejezetten sötétek. A márciusban elindított 461 új végelszámolás február után újabb történelmi rekord.

Márciusban erősödött az építőiparban a januári, viszonylag kedvező cégmutatók februárban tapasztalt romlása. Az idei harmadik hónapban 334 új felszámolást indítottak a februári 300 után, ami 11,3 százalékos növekedés. Az egy évvel ezelőtti adattal összevetve ugyan 7 százalékos csökkenést regisztrált az Opten céginformációs szolgáltató, árnyalja a képet azonban, hogy a tavaly márciusi adatnál az elmúlt öt évben csak négy alkalommal jegyeztek fel nagyobbat. Az ágazatban a harmadik hónapban bedőlt cégek számának egy évre visszatekintő csökkenési üteme elmarad a mínusz 11 százalékos nemzetgazdasági átlagtól, azaz az építőipar továbbra is rosszabb helyzetben van a gazdaság átlagos állapotánál.

Negyedéves szinten – feltehetően még a januári, viszonylag kedvező számok miatt – ugyancsak csökkenést mutatnak az ágazatban regisztrált felszámolások, a január–márciusi 904 cégbedőlés 32-vel, azaz 3,4 százalékkal kevesebb, mint 2010 ugyanezen időszakában. A nemzetgazdasági átlag viszont ugyanekkora növekedést mutat, azaz a negyedéves időszakot vizsgálva némiképp javult az építőipar helyzete. „Kétségkívül enyhe javulás érzékelhető az ágazati adatok alapján, a vizsgált időszak azonban túlságosan rövid ahhoz, hogy trendfordulóról lehessen beszélni” – értékelt Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Február után márciusban is rekordot döntött az ágazatban a tulajdonosok által bezárni tervezett vállalkozások száma, a harmadik hónapban ugyanis 461 cégnél húzták le a rolót. Ez 51-gyel több, mint az előző hónapban, és 151,9 százalékkal haladja meg a 2010. márciusi adatot. „A magas építőipari szám akár a tulajdonosok átlagosnál reálisabb piaci értékelésének jele is lehetne, ha ezzel egy időben nem nőne markánsan az új alapítások száma” – mondta Csorbai Hajnalka. Februárhoz képest ugyanis csaknem 20 százalékkal több új céget hoztak létre márciusban, nem beszélve arról, hogy sok végelszámolás fordul felszámolási eljárásba, ami ugyancsak az adósságtologatás jele lehet.

Márciusban 569 új cég lépett piacra az ágazatban, ez az elmúlt öt évet tekintve inkább sok, mint átlagos. A növekedés üteme egy év alatt 10,3 százalék, ami meghaladja a nemzetgazdasági átlagot. „Az mindenesetre érdekes, hogy miközben a KSH mind az ágazat kibocsátásáról, mind pedig a szerződésállomány alakításáról durván visszaeső adatokat tesz közzé, hónapról hónapra sok száz új céget hoznak létre” – kommentálta a számokat az Opten stratégiai igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2011. április 18.

A februári ugrást követően márciusban ugyan kevesebb új felszámolást indítottak, de az éves trend lényegesen nem változott, azaz továbbra sem enyhültek a cégvilág válságjelei – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató friss adataiból. A cégfluktuáció sem enyhült, továbbra is egyre több új céget jegyeznek be Magyarországon.

Nem egyszeri kiugrásnak tűnik a felszámolások és a végelszámolások idén februári hirtelen növekedése, márciusban ugyanis csak 2 százalékkal kevesebb új felszámolási eljárást indítottak, mint egy hónappal korábban. Ugyan az 1501 új eljárás 11 százalékkal elmarad a tavaly márciusitól, ennek oka azonban leginkább az, hogy az akkori adat a trendbe nem illeszkedően magas volt. A márciusi szám ezzel együtt is az abszolút lista élvonalába tartozik: 2006 óta csak hat hónap produkált ennél rosszabb felszámolási mutatót.

Az első negyedévben 4385 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez 147-tel, azaz 3,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. „A negyedéves adatok összevetése az enyhébb emelkedés ellenére még mindig azt támasztja alá, hogy a válság hatásai változatlanul súlyosan érintik a cégvilágot” – kommentált Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Az időszak során a február jelentette a fordulópontot, az év második hónapjában alakult ki a legnagyobb különbség.

Márciusban is fennmaradt a megindított végelszámolási eljárások februári magas szintje, a harmadik hónapban 2142 vállalkozás bezárását kezdeményezték saját tulajdonosai. Ez ugyan 109-cel – 4,9 százalékkal – elmarad a februári történelmi csúcstól, a második helyet azért magabiztosan birtokolja, az egy évvel korábbinál pedig 77,9 százalékkal több. „A kiugróan nagy februári szám után várakozásainkkal ellentétben nem mérséklődött lényegesen az új végelszámolási eljárások növekedése, a havi adat kétezer felett maradt, ami ezt megelőzően csak februárban fordult elő az elmúlt öt évben” – mondta erről az Opten stratégiai igazgatója. Hasonló eredményre vezet a negyedéves adatok összevetése is: az első három hónapban 5559 cég kényszerült bezárásra, ami 60 százalékos növekedés a tavalyi év hasonló időszakhoz képest.

A cégalapítási kedv ennek ellenére töretlen, minden összehasonlításban növekszik az új bejegyzések száma. „Ez is azt mutatja, hogy korai lenne még bármiféle konszolidációról beszélni” – értékelt Csorbai Hajnalka. Sokéves visszatekintésben egyébként átlagosnak tekinthető a márciusi 4222 új vállalkozás, de mind februárhoz, mind tavaly márciushoz mérten határozottan emelkedő. Egy hónap alatt 4,1, egy év alatt pedig 9,8 százalékos növekedést mutat az Opten nyilvántartása. Negyedéves alapon 5 százalékkal több új vállalkozást jelent a március végéig regisztrált 12 120 újonnan bejegyzett cég.

Megjelenés dátuma: 2011. április 4.

Milliárdokat bukna az állam a könyvvizsgálatra kötelezett cégek számának csökkentésén, a jelenleg 100 millió forintos értékhatár tervezett emelésén – derül ki az Opten Kft. elemzéséből. A 80 és 100 millió forint közötti cégek szignifikánsan kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak lényegesen kisebb bérért, és a nyereségük is sokkal alacsonyabb, mint a 100–120 millió közöttieké. A különbség nehezen magyarázható mással, mint a folyamatos ellenőrzéssel.

A vállalkozások adminisztrációs terhe ugyan csökkenne, az állam azonban sokat bukna, ha a kormány valóban megemelné a kötelező könyvvizsgálat jelenleg 100 millió forintos értékhatárát – derül ki az Opten Kft. hatásvizsgálatából. „Elemzésünkben összehasonlítottuk egymással a közvetlenül 100 millió forint alatti, illetve fölötti árbevételű cégek foglalkoztatási és adófizetési adatait, és arra jutottunk, hogy a könyvvizsgálati kötelem erős fegyelmező erővel bír a tiszta foglalkoztatás, a nyereségkimutatás és az adóbefizetés terén” – összegzi az elemzés tapasztalatait Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A nettó 80–100 millió forint közötti árbevételű vállalkozásoknál az átlagos alkalmazotti létszám 7 fő, míg a nettó 100–120 millió forint közötti cégek esetében több mint 50 százalékkal magasabb, 11 fő. „Az átlagban 20 százalékkal magasabb árbevétel nem magyarázza az alkalmazotti létszám több mint 50 százalékos különbségét, vagyis nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy éppen a kötelező könyvvizsgálat, a folyamatos kontroll az, ami miatt ezeknél a cégeknél több a bejelentett alkalmazott” – véli az Opten igazgatója. Éppen ezért félő, hogy az árbevételi küszöb megemelése a legális foglalkoztatás ellen hat, miközben a szürke és fekete munkavállalás visszaszorítása elismert nemzetgazdasági érdek.

A 100 millió forintos határ ugyancsak vízválasztónak bizonyult az egy főre jutó átlagos személyi jellegű ráfordítások terén. Míg a könyvvizsgálat nélkül működő cégek egy főre jutó átlagos éves személyi jellegű ráfordítása 2 445 000 forint, addig a könyvvizsgálati kötelezettség alá eső társas vállalkozásoknál ez 3 148 000 forint. A majd 29 százalékos különbség a létszámadatokhoz hasonlóan nem magyarázható az árbevételi különbséggel, így feltehetően ebben is szerepet játszik az állandó ellenőrzés.

Még szembeötlőbb a különbség az átlagos nyereséget szemlélve. A könyvvizsgáló által nem felügyelt cégek esetében ez 5 622 000 forint, míg a könyvvizsgált társaságoknál 19 291 000 forint. A majdnem három és félszeres különbséget szintén nem indokolja a némileg magasabb árbevétel. „A különbség értelemszerűen abból adódik, hogy sok kisvállalkozó szürke számlaügyletekkel csökkenti a nyereséget, míg a könyvvizsgált cégeknek erre kevesebb lehetősége van” – véli Csorbai Hajnalka. Amíg a kisebbek a nyereséget csökkentik, addig a nagyobb cégek a nyereség után fizetendő adót optimalizálják, részben feltehetőleg éppen a könyvvizsgálók által javasolt hathatós, de mindenképpen törvényes eszközökkel. Erre utal, hogy a könyvvizsgálatra kötelezettek nyereségükből átlagosan csak 6,6 százalék adót fizetnek, ugyanakkor a könyvvizsgálattal nem rendelkezők átlagosan 14 százalékot. „Ez a különbség részben abból származhat, hogy a kisebb cégek a csökkentett nyereség után már nem mernek sok adókedvezményt igénybe venni, mert félnek az ellenőrzéstől” – véli az Opten igazgatója.

A kontrollcsoportokat vizsgálva kimutatható, hogy a nem könyvvizsgált cégek esetében a felszámolások mértéke éves szinten 1,91 százalék, vagyis majdnem kétszer annyi, mint a könyvvizsgálók által felügyelt társaságoknál, ahol ez az érték 0,98 százalék. A könyvvizsgálat eszerint jelentősen csökkentheti azon cégek számát is, amelyek megszűnés esetén adósságot hagynak maguk után a cégvilágban.

A könyvvizsgálói tevékenység következtében a cégeknél fennálló rendezettebb számviteli környezet, illetve a tájékozottság egyértelműen megmutatkozik az európai uniós források kiaknázásánál is. Míg a könyvvizsgáló segítsége nélkül működő vizsgált cégek 9,5 százaléka jutott uniós támogatáshoz, a könyvvizsgált cégek esetében ez az arány több mint 15 százalék. „Mindezt figyelembe véve nem tévedünk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az egész országot lefedő, kiépített, képzett könyvvizsgálói hálózat hozzájárul a bizalom megerősödéséhez és a gazdasági kultúra jelentős fejlődéséhez, ezért kétszer is meggondolandó, érdemes-e a csökkenteni a könyvvizsgálattal rendelkező cégek számát” – mondja az Opten stratégiai igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2011. március 28.

A januári kedvezőnek tűnő eredményeket követően februárban rosszra fordultak az építőipar céges mutatói: jelentősen emelkedett a felszámolások növekedési üteme, az egy hónap alatt elindított 410 új végelszámolás pedig történelmi rekord.

Idén februárban 300 cég ellen indult eljárás, ez a tavaly februárihoz képest 14, az idén januárihoz képest pedig 11,1 százalékos emelkedés. A növekedési ütem elmarad ugyan a nemzetgazdasági átlagtól, de a tempó természetesen így is komoly válságról tanúskodik. A felszámolások növekedésének üteme az előző év hasonló időszakát is vizsgálva gyakorlatilag nem változott: 2010 februárjában is 14,8 százalékos volt az egy év alatt feljegyzett emelkedés mértéke. „Ebből is látszik, hogy a helyzet semmit sem javult az ágazatban” – kommentált Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A saját tulajdonosaik által bezárásra ítélt vállalkozások száma februárban – hasonlóan a nemzetgazdasági átlag alakulásához – nagy ugrást mutatott. A 410 új eljárás mind az előző év februári, mind az idei januári adatnak több mint kétszerese, s egyúttal történelmi rekord. Az Opten stratégiai igazgatója szerint ez akár kedvező fejlemény is lehetne, hiszen a végelszámolás a rosszul prosperáló vállalkozás legális bezárásának módja. Sajnos azonban az építőiparban különösen jellemző, hogy a végelszámolás átfordul felszámolásba, vagyis a tulajdonosok tiszta szándékai sok esetben megkérdőjelezhetők.

Az idei második hónapban 479 új cég bejegyzését kezdeményezték. Ez az adat az elmúlt öt év havi adatai alapján átlagosnak tekinthető, az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest minimális, 1,9 százalékos a csökkenés. „Nemcsak a cégstatisztika, hanem a KSH építőipari megrendelésállomány-adatai is azt mutatják, hogy az ágazat rendkívül kevés munkához jut, józan üzleti megfontolásokkal tehát nehezen magyarázható, hogy miért alapítanak éves szinten több ezer céget ebben az ágazatban” – mondja Csorbai Hajnalka, aki szerint sokkal inkább arról van szó, hogy a megszűnő, adóssággal hátrahagyott cégek romjain a tulajdonosok új vállalkozásokba kezdenek.

Megjelenés dátuma: 2011. március 18.

Bár az elmúlt két hónapban a korábbiakhoz képest kedvezőbb képet mutatott a cégvilág, az Opten céginformációs szolgáltató kijózanító adatokat jegyzett fel a februári folyamatokról. Nagyot ugrott a felszámolások száma: a második hónapban ilyen eljárás alá vont vállalkozások száma egy év alatt 24 százalékkal emelkedett.

Míg az elmúlt két hónapban gyakorlatilag stagnált, februárban nagyot ugrott a felszámolási eljárás alá vont vállalkozások száma. A második hónapban 1528 céget döntöttek be, ez 208-cal több, mint egy évvel korábban, a januári számot pedig 175-tel haladja meg. „A februári számok alátámasztják az előző hónapok viszonylag kedvező adatai láttán tanúsított óvatosságunkat” – kommentált Csorbai Hajnalka, az adatközlő Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója.

A februári felszámolási adat az elmúlt öt év hatodik legnagyobb havi értéke, 2010 előtt nem is fordult elő ilyen magas felszámolási arány. A cégbedőlések dinamikája is magas, az egy évvel ezelőttihez képest 24 százalékkal több vállalkozás ellen indítottak felszámolási eljárást, míg az előző hónapokban nagyságrenddel kisebb volt a tempó.

Hasonló képet mutat a saját tulajdonosaik által bezárásra ítélt vállalkozások számának alakulása. Februárban 2251 társaság bezárása kezdődött meg, ami eddig nem látott rekordadat. Árnyalja azonban a képet, hogy a februárban közzétett végelszámolások egy része nem a tárgyhónapban indított, hanem régebbi eljárás, amit csak most hoztak nyilvánosságra. Az elmúlt hat évben nem szaladt kétezer fölé az egyes hónapokban közzétett végelszámolások száma. Februárban az egy évvel korábbihoz mért növekedés 882 volt, a januári adat pedig egyenesen megduplázódott: januárban 32 százalékos volt az éves növekedés – ezt még indokolhatta a 2010. januári, feltűnően alacsony bázisérték –, a második hónapban viszont ennél kétszer gyorsabban, 64,4 százalékkal nőtt a végelszámolások száma az egy évvel korábbi adathoz képest.

Február végén összesen 592 853 működő vállalkozást tartott nyilván az Opten adatbázisa, ez szintén történelmi rekord. A második hónapban 4047 új céget jegyeztek be, ez a tavaly februárihoz képest gyakorlatilag stagnálást jelent – bőven a hibahatáron belüli, 0,2 százalékos csökkenés –, akkor ugyanis 7-tel több új cég alakult. Idén januárhoz viszonyítva azonban mérhető a változás: 204-gyel nőtt az új alapítások száma.

Megjelenés dátuma: 2011. március 3.

Egy év alatt lassult a felszámolási tempó, viszont gyorsult a végelszámolások növekedése, a cégalapítási kedv pedig egyre gyengébb az építőiparban. Konszolidációról még korai beszélni, de ezek természetes reakciók az ágazat teljesítményének és megrendelésállományának csökkenésére. Ahhoz képest, hogy a tél holt idénynek számít az ágazatban, nagy a fluktuáció az építőiparban.

Idén az első hónapban 270 építőipari vállalkozás ellen indult felszámolási eljárás, ez tavaly januárhoz képest 14,1 százalékos csökkenés. Ezzel az ágazat sokkal jobb pozíciókat mutat, mint az nemzetgazdaság egésze, ahol januárban egy évre visszatekintően 2,4 százalékos növekedést jegyezett fel az Opten céginformációs szolgáltató. „Egy hónap adataiból nem célszerű messzemenő következtetéseket levonni, főleg hogy az ágazatban a tél holt idénynek számít” – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Rövidebb távon már nem ilyen kedvező a helyzet, az előző hónaphoz – 2010 decemberéhez – képest 10,6 százalékos növekedést mutat a bedöntött cégek száma. Ezzel az építőipar az előző két hónap kedvezőnek mutatkozó felszámolási adatai után ismét sokkal rosszabb pozíciót mutat, mint a nemzetgazdaság egésze. A tavalyi év egészéhez viszonyítva azonban a növekedés ellenére sem kétségbeejtő az évkezdet, hiszen 2010-ben csak a „szabadságolási hónapokban” – azaz augusztusban és decemberben –, valamint a rövidebb februárban döntöttek be kevesebb vállalkozást, mint idén januárban.

A végelszámolások ezzel szemben stabilan nőnek akár egy évre, akár egy hónapra visszatekintve. Januárban 200 céget zártak be tulajdonosaik, ez 68 százalékkal több, mint egy éve. A felszámolásokkal ellentétben a végelszámolások terén rövid távon kedvezőbb a helyzet, az előző hónaphoz képest ugyanis csak 5,2 százalékos a bővülés. A tulajdonosok által bezárt cégek havi adatai alapján idén január „erős” hónap volt, tavaly csak négy alkalommal, az előző öt évben pedig csak további négy hónapban jegyeztek fel nagyobb számot.

Idén az első hónapban 404 új építőipari vállalkozást jegyeztek be; tavaly januárhoz képest 5,4 százalékkal nőtt az ágazatban a cégalapítási kedv. Ezzel januárban tovább lassult a vállalkozási kedv az ágazatban, sőt tavaly decemberhez képest 78-cal csökkent az újonnan bejegyzett cégek száma, ami 16,4 százalékos visszaesést jelent.

Az elmúlt öt év havi adatait figyelembe véve a januári 404 új cég kevésnek számít, az átlagostól mindenképpen elmarad. Tavaly januárban 383 új céget hoztak létre az építőiparban, de az elmúlt években nem volt ritka, hogy 600-nál több cég jött létre, sőt volt olyan hónap, amikor 805. „A cégfluktuáció viszonylag gyors ütemének fennmaradása arra utal, hogy az építőiparban még messze a válság vége, s a konszolidációra még várni kell” – kommentált Csorbai Hajnalka.

Megjelenés dátuma: 2011. február 21.

Második hónapja lényegében stagnál a felszámolásra jutó társaságok száma Magyarországon. Decemberben 2-vel kevesebb, januárban pedig 32-vel több céggel szemben indult fizetésképtelenségi eljárás, mint egy évvel korábban. Januárban a tavalyinál lényegesen több cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, de több új céget is alapítottak.

Decemberben minimális mértékben csökkent, januárban pedig mindössze 2,4 százalékkal emelkedett a felszámolás alá vont cégek száma a megelőző év azonos időszakához képest, vagyis az elmúlt két hónapban lényegében stagnált a bedőlések száma. „Alapvetően jó hírnek kell tekinteni, ha a felszámolások számának növekedési üteme csökken. Sajnos úgy gondolom, hogy ez a két hónap még nem a stabilizálódást mutatja, sokkal inkább egy átmeneti stagnálást, az egyébként is igen magas felszámolási arányon. A cégbedőlések száma várhatóan még emelkedni fog a következő hónapokban” – véli Csorbai Hajnalka az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója.

Januárban 1352 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők. Csorbai szerint az utóbbi időben több biztató adat is napvilágot látott a magyar gazdaság állapotáról, így a 3 százalék körüli várható növekedés vagy a rekordméretűre duzzadt külkereskedelmi többlet is optimizmusra ad okot, ám ezek a makroszintű változások általában késleltetéssel éreztetik hatásukat a KKV-szektorban.

A tulajdonosok kezdeményezésével indított végelszámolások terén jóval nagyobb növekedést hozott 2011 első hónapja. Januárban a tavaly januári 883-mal szemben 1166 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, ami 32 százalékos növekedést jelent. „Ezzel az adattal vigyázni kell, mert az idei érték nem lóg ki a szomszédos hónapok adatai közül, a tavaly januári szám viszont lényegesen alacsonyabb volt a megszokottnál” – óv az elhamarkodott ítéletektől az Opten stratégiai igazgatója. Csorbai szerint a cégvilág egésze szempontjából az volna megnyugtató, ha mind több végelszámolás indulna, de ezek közül egyre kevesebb fordulna át felszámolásba – márpedig erről most még nem beszélhetünk.

Januárban 5 százalékkal 3828-ra emelkedett az új cégek száma, ami ugyancsak nem számottevő változás. „Általában azt tapasztaljuk, hogy az adóváltozások függvényében decemberben és januárban a cégalapítások kissé hektikusan mozognak” – fogalmazott Csorbai Hajnalka. Az Opten igazgatója szerint az év vége a vállalkozások számára jogszerző vagy jogvesztő határidőkkel van tele, sokan ezektől teszik függővé, hogy amúgy nem működő vagy éppen csak vegetáló vállalkozásaikat a piacon tartsák vagy se.

Megjelenés dátuma: 2011. február 4.

2010-ben 3822 építőipari vállalkozás ellen kezdeményeztek felszámolási eljárást, ez 14,5 százalékkal több, mint az előző esztendőben. Emellett 2010-et 2009-cel összevetve nőtt a végelszámolások, végrehajtások és az új cégalapítások száma is – derül ki cégünk legfrissebb adataiból. Mindez annak ellenére, hogy az év utolsó hónapjait összehasonlítva az eljárások számai csökkentek.

Folytatódik az építőipari cégek fluktuációjának novemberben tapasztalt lassulása: az egy hónappal ezelőttihez képest 2010 decemberében mérséklődött a felszámolások növekedésének üteme, a végelszámolások és az új vállalkozások száma pedig abszolút értékben el is marad a tavaly novemberitől.

Ennek ellenére az egész éves összehasonlítás a felszámolások 14,5 százalékos növekedését mutatja. Az ország összes vállalkozását tekintve az építőipar átlag alatti felszámolást szenvedett el, hiszen az összágazati átlag 17 százalék. 2010-ben az ágazatban 3822 vállalkozás dőlt be adósságokat hagyva maga után. Mindez annak ellenére történt, hogy december volt az év második legkevesebb bedőlést eredményező hónapja: 244 céggel szemben tettek közzé felszámolási eljárást, amiben feltehetőleg szerepet játszott az ünnepek miatti kevesebb munkanap és a cégbírósági szabadságolások is.

A felszámolásokkal szinte megegyező ütemben nőtt az új vállalkozások aránya az ágazatban. A 2009-hez képest mért 14,7 százalékos növekedés 5783 új építőipari céget jelent. A december végi adatok összevetése szerint azonban folytatódott az október–novemberi csökkenő tendencia, hiszen az előző év decemberéhez képest a cégalapítások aránya 8,2 százalékos csökkenést mutat.

A 2010-ben végelszámolás alá vont 2183 vállalkozás 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A decemberi eredményeket összehasonlítva azonban éppen ellenkező irányú trendet láthatunk: 25 százalékkal kevesebb végelszámolás indult, mint 2009 utolsó hónapjában.

Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója úgy véli: „A végelszámolások csökkenését korántsem lehet pozitív trendként értékelni. A magas felszámolási arány mellett a folyamat inkább arra vall, hogy az ágazat szereplői közül sokan már meg sem kísérelnek tisztán, adósságok nélkül kiszállni a gazdaságból, hanem, talán végső elkeseredésükben, a végsőkig igyekeznek működtetni cégüket, még a reális fenntarthatóságon túl is.”

A KSH januárban közzétett adatai sem adnak okot a derűlátásra, hiszen mind az építőipari termelés, mind a szerződésállomány csökkenést mutat az elmúlt egy év folyamán.

Megjelenés dátuma: 2011. január

Egy éve a céginformációs területen dolgozó szakembereink azt prognosztizálták, hogy a válság negatív hatásai csak a 2011-ben mérséklődnek, és 2010-ben akár 17 500 céget is felszámolhatnak. A prognózis jó volt, adataink szerint tavaly 17 420 cég ellen kezdeményeztek felszámolást a hitelezők. A kilátások azonban a korábbi várakozásokkal szemben 2011-ben sem javulnak.

A 2008 szeptemberében kirobbant pénzügyi, majd gazdasági válság már abban az évben éreztette hatását a magyar vállalatok bevételi oldalán, a pánikhangulatra élesen reagáló hitelezők pedig mind többször kezdeményeztek felszámolást a nem vagy rosszul fizetőkkel szemben. A 2008-ban regisztrált 11 423 felszámolás után abban mindenki egyetértett, hogy 2009-ben további jelentős növekedés várható a fizetésképtelenné váló cégek számában. Abban az évben már 14 885 cég került felszámolás alá.

Nem oldotta a feszültséget a 2009. október elsejével hatályba lépett, „újnak" nevezett csődtörvény sem: a csak kisebb részleteiben módosított a jogszabály nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A csődvédelem igen kevés esetben nyújt megoldást a pénzügyileg legyengült vállalatoknak, különösen akkor, amikor a vállalati hitelezés gyakorlatilag lenullázódik. A cégvezetéstől és cégalapítástól eltiltott cégvezetők vidáman folytatják tevékenységüket többi vállalkozásukban, sőt órákon belül akár új céget is alapíthatnak – és alapítanak is. „A lánctartozás már a válság előtt hungarikum volt egyes ágazatokban, 2009-ben pedig általános üzleti modellé vált. A láncok elemei eleve beépítették a »tervezett veszteséghez« a nemfizetést" – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Hozzáteszi: „Már amíg tudták. Mert ez sem tart örökké."

A válság miatt szűkülő piac és a lánctartozások együttes hatásaként 2010-ben már 17 420 cég, vagyis a megelőző évinél 17 százalékkal több vállalkozás került felszámolás alá. A tradicionálisan problémás építőipar mellett „kézenfekvő" vesztese a válságidőszaknak a gépjármű-kereskedelem, de olyan, egykor stabilnak számító ágazatok is megsínylették a válságot, mint az informatika vagy a nyomdaipar: mindkét területen megduplázódott az egy éven belül felszámolt cégek száma az elmúlt két évben.

A felszámolásokkal ellentétben a végelszámolásoknál valamiféle fordulat látszott kibontakozni 2010-ben. Az év első 9 hónapjában lényegesen nőtt azoknak a cégvezetőknek a száma, akik saját cégük megszüntetése mellett döntöttek, ám az utolsó negyedévben csökkenésnek indult a végelszámolások száma. „Nem teljesen egyértelmű, hogy határozott fordulatról beszélhetünk, hiszen jelentős különbségek figyelhetők meg egyes ágazatok között: a sok projektcéget foglalkoztató tevékenységek esetében az új cégek alakulásával együtt kell értékelni a változásokat" – mondja erről az Opten stratégiai igazgatója.

Az év elején még úgy tűnt, végre csökkenő tendenciát mutathat az új cégalapítások alakulása, és ez rá is fért volna a több mint 560 ezer működő vállalkozást számláló magyar gazdaságra. A második-harmadik negyedévben azonban újra egyértelművé vált, hogy nem hosszú távú trendről van szó, csupán átmeneti időszak volt a cégalapítási kedv visszaesése.

„Hiába indul meg idén a gazdasági növekedés, a kkv-kat csak késéssel érik el a kedvező hatások, így a felszámolások stagnálása vagy akár csak a válság előtti időszak növekedési ütemének stabilizálása már pozitívumként lenne értékelhető" – mondja az előttünk álló évről Csorbai Hajnalka. Az Opten igazgatónője szerint ebben a nehéz időszakban felértékelődik a hazai cégek exportja (a fellendülés e téren már múlt évben is érzékelhető volt), így elengedhetetlen az ez irányú törekvések erős állami támogatása.

Megjelenés dátuma: 2011. január

Novemberben 308 építőipari vállalkozás ellen kezdeményeztek felszámolási eljárást, ez 2,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Emellett a tizenegyedik hónapban az egy évvel korábbival összevetve csökkent a végelszámolások és az új cégalapítások száma – derül ki cégünk legfrissebb adataiból. Az idei összes felszámolás száma november folyamán haladta meg a tavalyi egész éves értéket.

Folytatódik az építőipari cégek fluktuációjának októberben tapasztalt lassulása: az egy hónappal ezelőttihez képest jelentősen mérséklődött a felszámolások növekedésének üteme, sőt a végelszámolások és az új vállalkozások száma abszolút értékben is elmarad a tavaly novemberitől.

A tizenegyedik hónapban az ágazatban 308 vállalkozás dőlt be adósságokat hagyva maga után. Ez csak 2,3 százalékkal több céget jelent a tavaly novemberinél, így ez idén az év harmadik legkevesebb bedőlést eredményező hónapja (beleértve a szabadságolások miatt hagyományosan „eseménytelen” augusztust is). Egy hónappal korábban még 10 százalékos volt a növekedés – igaz, már az is a változás ütemének lassuló tendenciáját mutatta. A novemberi lassulás főleg az év eddigi folyamataival összevetve szembetűnő, hiszen a tizenegyedik hónap végéig bedöntött 3590 építőipar cég 16,3 százalékos emelkedést jelent. „A javulás csak viszonylagos, hiszen az idén felszámolásba vitt vállalkozások száma november folyamán már meghaladta a tavalyi egész éves értéket” – kommentált Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A felszámolások meglepő alakulásánál is meghökkentőbb, hogy mind októberhez, mind pedig tavaly novemberhez képest nagyon jelentősen csökkent az új cégek alapításának száma az ágazatban. Novemberben 304 új vállalkozást jegyeztek be, ami az októberi 427 új céghez mérten 28,9%-os, az előző év novemberéhez képest pedig 20,9%-os csökkenést mutat.

A tavalyinál kevesebb cég bezárásáról döntöttek idén tulajdonosaik: a novemberben végelszámolás alá vont 163 vállalkozás 23,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

„Erősen kérdéses, hogy az ágazatban az utóbbi két hónapban tapasztalt jelenségek a konszolidáció vagy az apátia kezdetének jelei, hiszen olyan ágazatról beszélünk, amelyben a megszűnő cégek több mint kétharmada adósságokat hagy maga után, tovább nehezítve az életben maradtak helyzetét” – fogalmazott az Opten stratégiai igazgatója. Mindenesetre a KSH ma közzétett adatai sem adnak okot a derűlátásra, hiszen mind az építőipari kibocsátás, mind a szerződésállomány csökkenést mutat az elmúlt egy év folyamán.

Megjelenés dátuma: 2010. december

Egy hónap alatt 1627, az év első 11 hónapjában pedig 16 513 céggel szemben indult felszámolási eljárás, így év végére a bedőlt cégek száma meghaladja a 17 500-at – derül ki cégünk adataiból. Az új cégek száma ezzel szemben a második egymást követő hónapban mutatott csökkenést.

„Lassan egy normális válságrégió képét kezdik kirajzolni a magyar cégstatisztikák” – állítja Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója azt követően, hogy cégünk közzétette a novemberi felszámolási, végelszámolási és cégalapítási adatokat. Eszerint novemberben ismét jelentősen, 16 százalékkal nőtt a felszámolásra jutó cégek száma, és második egymást követő hónapban jegyeztek be kevesebb céget, mint egy évvel korábban.

A magyar válság eddig abban különbözött a más országokban tapasztalttól, hogy a cégalapítások száma a legnehezebb időszakokban sem csökkent számottevően. Novemberben azonban összesen 2627-et céget jegyeztek be, 21 százalékkal kevesebbet, mint egy hónappal korábban,. „Azt tudjuk, hogy eddig is számos újrakezdő próbált adósságot hátrahagyó cége után új céget alapítani. Most sem ők hagytak föl ezzel a piaczavaró tevékenységgel, sokkal inkább az a helyzet, hogy már ők sem tudják kompenzálni a valós piaci igények szülte tisztességes cégalapítások csökkenését” – mondja Csorbai Hajnalka.

Az év első 11 hónapjában ezzel 16 513-ra emelkedett a bedőlt cégek száma, így feltételezhető, hogy az év végére meghaladja az év elején becsült 17 500-at. „Decemberben az ünnepek miatt rendszerint az átlagosnál 10–20%-kal kevesebb felszámolást tesznek közzé, de így is feltételezhető, hogy átlépjük az előrejelzett számot, és a növekedés a múlt évhez viszonyítva eléri a 17-18 százalékot” – nyilatkozta az Opten stratégiai igazgatója.

Idén novemberben a megszokottnál és a tavalyinál is kevesebb végelszámolási értesítő jelent meg. Az Opten igazgatója szerint itt is arra kell figyelni, hogy a harmadik negyedév eddig eltelt hónapjaiban ez mindkétszer így történt. „Úgy látjuk, hogy az eddig talpon maradó vállalkozások már nem adják meg egykönnyen magukat, a cégvezetők az utolsó pillanatig reménykednek, hogy fordulat következik be az üzleti környezetben és a megrendelésekben, esetleg fizetőképessé válnak azok a cégek, amelyek felettük állnak a lánctartozásban.” Sajnos ez rendszerint hiú ábrándnak bizonyul, de ekkor már nincs mód a cégek megmentésére, de még tisztességes bezárására sem. Csorbai szerint ezt támasztja az is, hogy a végelszámolások mind nagyobb aránya fordul át felszámolásba.

Megjelenés dátuma: 2010. december

Októberben 340 céggel szemben indult felszámolási eljárás az építőiparban, ami 10 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest. Októberben – nem kis meglepetésre – kevesebb céget alapítottak a szektorban, mint egy évvel korábban – derül ki cégünk adataiból. Közben az összes cég körében a felszámolások száma ma meghaladta a tavalyi egész évi értéket.

Októberben 340 céggel szemben indult fizetésképtelenségi eljárás az építőiparban, ezzel az idén bedőlt cégek száma a 10. hónap végén átlépte a háromezres határt. A havi érték az idei rossz eredmények között nem kiemelkedő, de tavaly októberhez képest 10 százalékos növekedést mutat, miközben az év eddig eltelt részében közzétett 3280 felszámolás 14 százalékkal haladja meg a tavalyi tízhavi értéket. „Egyhavi adatból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, ezért csak remélni tudjuk, hogy megváltozik a trend” – nyilatkozta a váratlan adattal kapcsolatban Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Csorbai hozzátette, hogy az építőipar szeptemberi teljesítményéről ma kiadott KSH-adat sem támasztja alá, hogy az ágazat helyzete javulna.

Ugyancsak meglepetést keltett, hogy az ágazatban októberben „csak” 427 cég alakult, ez ugyanis alatta marad az elmúlt hónapokban megszokott mennyiségnek, és 21 százalékkal kevesebb a tavalyi azonos havi értéknél is. „A nagy trendfordulók ritkán kezdődnek ilyen hirtelen váltással, éppen ezért úgy gondoljuk, hogy itt sokkal inkább átmeneti visszaesésről van szó. Sem a jogi, sem a gazdasági környezet nem indokolja, hogy a cégeiket felszámolásból felszámolásba vezetők cégalapítási kedve csökkenjen” – mondja az Opten stratégiai igazgatója. Az igazgató szerint ebben csak a cégalapítás szigorítása vagy a cégvezetéstől való eltiltás szabályainak következetes alkalmazása hozhatna kedvező fordulatot, ez viszont továbbra is várat magára.

Az építőiparban már a hónap elején, az összes cég körében azonban a mai napon haladta meg az idén felszámolás alá vont cégek száma a tavalyi egész éves értéket. 2009-ben egy év alatt 15 087 céggel szemben indult fizetésképtelenségi eljárás, idén a mai nappal bezárólag már 15 195 cég jutott hasonló sorsra.

Megjelenés dátuma: 2010. november 16.

Nem hozott kiugró számokat az október a cégvilágban, sőt a szeptemberi „földcsuszamlás” után mintha némiképp csitulnának a hullámok. Az idei tizedik hónapban 1413 cég ellen kezdeményeztek felszámolási eljárást a hitelezők, ennél idén öt hónapban is nagyobb számot regisztrált cégünk. Derűlátásra azonban semmi ok, a válság csak „visszatért a rendes kerékvágásba”.

A tavaly októberinél csak 11-gyel több, az idei csúcsot hozó szeptemberinél pedig 501-gyel kevesebb vállalkozás ellen indult felszámolás a múlt hónapban. Így az egy évvel korábbi bázishoz képest ugyan növekedést mutatnak a számok, ennek mértéke azonban elhanyagolható - főleg a kiugró szeptemberi 35 százalékkal összevetve szembetűnő a lassulás -, mindössze 0,78 százalékos. „Ezekben az adatokban természetesen jelentős szerepet játszik, hogy a szeptemberi kiugrás mögött részben a nyári ügyhátralék ledolgozása áll, arról azonban semmiképpen sincs szó, hogy javulna a cégek általános likviditási helyzete” – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az első tíz hónap adatai hasonló irányú változást mutatnak. Az egy évvel korábbi 32,9 százalékról 18,8 százalékosra szelídült a január-októberi időszakban indult összes felszámolási eljárás egy év alatti növekedési üteme. Idén október végéig 14 818 társaság ellen indult eljárás, ez csak 269-cel marad el a tavalyi egész éves adattól és messze meghaladja a 2008-as 11 451-et. „A kumulált adatok azt mutatják, hogy továbbra is fennmarad a magas felszámolási arány, azaz továbbra sem lehet a válság hatásainak enyhüléséről beszélni” – véli a szakember. Az első három negyedévben 21 százalékos volt a növekedés üteme, az első félévben pedig még csak 15 százalékos.

A végelszámolások tekintetében hasonló folyamatok figyelhetők meg, a szeptemberi egy évre visszatekintő gyors növekedés után októberben jelentős, 25 százalékos csökkenést mutatnak a számok. Idén októberben 1065 esetben döntöttek a tulajdonosok cégeik bezárása mellett, ez 68-cal kevesebb, mint szeptemberben és 354-gyel marad el az egy évvel korábbi számtól. Az első tíz hónap alapján fennmaradt ugyan a növekedés, de a tempó számottevően lassult. Tavaly október végén 37,8 százalékkal több céget zártak be a tulajdonosaik, mint a megelőző évben, idén a regisztrált 11 921 eset 6,95 százalékos növekedést jelent.

Október az újonnan alapított cégek száma sem mutatott kiugrást egyik irányba sem az év eddig eltelt hónapjaival összevetve. A tizedik hónapban bejegyzett 3656 új vállalkozás azonban szembetűnően kevesebb mind a szeptemberinél, mind pedig az egy évvel korábbinál. Az idei kilencedik hónapban 417-tel, tavaly októberben pedig 850-nel több új céget jegyeztek be. A csökkenés egy év alatt 18,9 százalékos. A tíz havi kumulált adatok ezeknél szolidabb változásokat mutatnak: idén október végén 1 százalékkal kevesebb volt az új bejegyzések száma, mint a megelőző évben, tavaly ez az adat 4,8 százalékos csökkenést mutatott. „Már jelenleg is túlzottan sok vállalkozás működik, így mindenképpen káros ez a magas számú cégalapítás. Jó lenne hinni, hogy a gazdasági racionalitás, vagy a kényszervállalkozók számának az adózást érintő jogszabályváltozások miatti csökkenése áll a minimális mérséklődés mögött” – mondta a stratégiai igazgató. A cégfluktuáció az októberi mérsékeltebb mozgások ellenére továbbra is magas, ami arra is utalhat, hogy az adósságokkal terhelt cégeket üzemszerűen „gyártó” és azokat hátrahagyó vállalkozók továbbra is jelen vannak a cégvilágban.

Megjelenés dátuma: 2010. november

Jelentős módosulást okozhatnak az ítélkezési gyakorlatban a Babus Endre újságíró, illetve Ungváry Krisztián történész esetében hozott rágalmazási és becsületsértési ügyek ítéletei – állítják a Jogesetek Magyarázatának (JeMa) szerkesztői. A jogrendszer-koherencia zavarait mutatja, hogy Ungváryt hiába mentette fel büntetőbíróság, a polgári peres eljárás ítélete szerint ugyanazért a cselekményért kártérítést kell fizetnie Kiss László alkotmánybírónak.

Szakértők szerint akár alapjaiban is megváltoztathatja az ítélkezési gyakorlatot a Fővárosi Ítélőtábla Nehrer Péter, Miszlayné Lányi Éva és Hrabovszky Zoltán összetételű tanácsának két közelmúltbeli ítélete. A tanács Babus Endre újságírót úgy mentette föl a rágalmazás és a becsületsértés vádja alól, hogy kiderült, az újságíró tényállításai egyikében valóban tévedett. A másik esetben Ungváry Krisztiánt mentette fel a tanács azzal, hogy Kiss László alkotmánybíró államvédelmi múltját firtató cikke tudományos közlemény volt, ekként a benne foglaltak nem képezhetik vizsgálat tárgyát.

„A Fővárosi Ítélőtábla döntései elvben több ponton is átformálhatják az ítélkezési gyakorlatot” – nyilatkozta a Babus-ügyet legfrissebb számában feldolgozó Jogesetek Magyarázata című szakfolyóirat főszerkesztője, Jakab András. A JeMa cikkét jegyző, sajtópereket kutató Koltay András szerint a Babus-ügyben hozott ítélet alapjaiban eltér az eddigi megközelítéstől, de kétséges, hogy más bíróságok elfogadják-e követendő mintaként. A gondot jelenleg az okozza, hogy mind a büntető-, mind a polgári bíróságok bizonytalanok a tekintetben, kell-e, s ha igen, milyen mértékben kell alkalmazni az Alkotmánybíróság által a közszereplők hírnévvédelme kapcsán 1994-ben alkotott szabályrendszert. A gyakorlat így bíróságonként jelentős eltérést mutat, a büntető- és a polgári jogi ítélkezés harmóniája is hiányzik.

A szakértők természetesnek tartják, hogy egy olyan ítélet, amely eltér a korábbi gyakorlattól, sokszor nem vagy csak nagyon lassan épül be az ítélkezési gyakorlatba. A problémát sokkal inkább az jelenti, hogy a Kiss László által Ungváry Krisztiánnal szemben kezdeményezett büntetőeljárás merőben más eredményt hozott, mint az ugyanazon tényállás alapján indított kártérítési, azaz polgári peres eljárás. Ungváryt – és a cikkét közlő lapot – a polgári peres eljárásban meglehetősen nagy összegű kártérítésre ítélték, miután nem tudta bizonyítani az inkriminált állítást.

„Mindkét ítélet utóéletét az határozza meg, sikerül-e pontosan definiálni azokat a körülményeket, amelyek alapján a felmentések, illetve a kártérítésre való kötelezés megszületett” – vélik a JeMa szakértői. Az Ungváry-ügy kapcsán alapvető kérdés, hogy mennyit kell az időben visszamenni ahhoz, hogy egy kutatás újságírói tevékenység helyett történészi munka legyen, és általában mi a különbség a kétféle munka között. „A Babus-ügyben pedig a fő kérdés, hogy felállítható-e valamilyen objektív kritériumrendszer, amelyre hivatkozva a bíróság mentességet adhat a sajtónak akkor is, ha a közlés valóban téves” – véli Koltay András. Nagy-Britanniában létezik egy ilyen tízpontos kritériumlista, amely figyelembe veszi nemcsak a közlés súlyát, az informátor megbízhatóságát vagy a közlés hangvételét, hanem például azt is, hogy milyen gondossággal járt el az újságíró, és adott e módot a sértettnek arra, hogy kifejtse álláspontját. „Egy ilyen lista természetesen megkönnyíti az ítélkezők dolgát, és feltehetőleg közelítené is egymáshoz az egyes ítéletek tartalmát. Látni kell azonban, hogy az egyes kritériumok megítélésében megjelenhet a bíró szubjektív véleménye” – figyelmeztet a JeMa szakértője, aki szerint a Babus-ügyben hozott ítélet vélhetően még sokáig nem válik rendszeres gyakorlattá.

Megjelenés dátuma: 2010. október

A tavalyi adatokhoz képest az energiaszektor adózott eredményének 32 százalékát, a távközlési szolgáltatók profitjuk 73 százalékát veszíthetik el a különadóval, a nagy élelmiszerláncok tavalyi vesztesége pedig négyszeresére emelkedhet – derül ki elemzésünkből.

Az Opten Kft. a 2009-es adatok alapján összeállította az új különadókkal sújtott ágazatok árbevételét, adózott eredményét és adófizetési kötelezettségét tartalmazó táblázatot. Az adatok tanúsága szerint a három ágazat nagy szereplőinek mintegy tízezer milliárd forintos árbevételéhez képest az összesen évi 161 milliárd forintos adófizetési kötelezettség nem tűnik teljesíthetetlen elvárásnak. „Más a helyzet azonban, ha a szektorokat külön-külön és nemcsak az árbevétel, hanem az eredmény alapján is megvizsgáljuk, hiszen mindhárom ágazat súlya nagy, de csak a távközlés tartozik a kiemelkedően profitábilis szektorok közé – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója, hozzátéve ugyanakkor, hogy a részletek még sokat változtathatnak a mostani becsléseken.

A három ágazat csaknem a teljes piacot lefedő cégeinek összesített adófizetési kötelezettsége 2009-ben 156 milliárd forint volt, vagyis az új adó megduplázza terheiket. A cégek 2009-es adózott eredménye összesítve 294 milliárd forint volt, vagyis az összesen 161 milliárd forint többletadó a profit 54 százalékát vinné el tavalyihoz hasonló eredmények esetén. „Sajnos, a válság Magyarországon még korántsem ért véget, a vásárlóerő s vele a lakossági fogyasztás idén is csökken. A nemfizetés aránya is egyre nagyobb mindenütt, így feltehető, hogy az idei profit egyébként sem érte volna el a tavalyi szintet” – mondja Csorbai Hajnalka, aki szerint így az új teher még nagyobb súllyal esik a latba.

A három ágazat közül első ránézésre az energiaszektor viselheti legkönnyebben az új adókat, hiszen a piac csaknem 100 százalékát lefedő cégek tavalyi egyesített árbevétele 6800 milliárd forint volt, s ehhez képest a 70 milliárdos különadó elenyészőnek tűnik. Csakhogy a cégek tavalyi 220 milliárd forintos adózott eredményéhez képest a különadó már 32 százalékos visszaesést jelent, miközben éppen a közelmúltban látott napvilágot egy elemzés, amely szerint az ágazatok eredménye idén csökkeni fog. Az ágazat tavalyi 124 milliárd forintos adóbefizetéséhez képest az új adó a teher több mint 50 százalékos növekedését eredményezi.

A távközlési szektorra kivetett különadó ennél is érdekesebb helyzetet teremt. Az ágazat csaknem az egész piacot lefedő 10 legnagyobb szereplője 2009-ben 1233 milliárd forint árbevételt ért el, ehhez képest az elvárt 61 milliárdos adóbefizetés már az 5 százalékot is eléri, vagyis az iparűzési adót is jócskán meghaladja. Még nehezebb a cégek helyzete, ha tudjuk, hogy tavaly összesen 84 milliárd forint adózott eredményt értek el, s az új adó kivetése nyomán ennek csak 27 százaléka marad a tiszta nyereség, miközben a cégek adófizetési kötelezettsége a duplájára nő.

A legrosszabbul mégis a nagy kereskedelmi láncok járnak, ők ugyanis nettó veszteséggel zárták 2009-et. Az 1835 milliárdos összesített árbevételhez képest a fizetendő 30 milliárd forint különadó 1,6 százalékot jelent, ami egy átlagosnak mondható iparűzési adónak felel meg. A 10 milliárd forintos ágazati veszteséghez, illetve a másfél milliárd forintos tavalyi adófizetési kötelezettséghez képest a 30 milliárd forint különadó elképesztően nagy tehernek tűnik.

Megjelenés dátuma: 2010. október

Több mint 400 építőipari vállalkozás felszámolását indították el a cégbíróságok szeptemberben, ez szomorú rekord az ágazat történetében. Az első három negyedévben az ágazat csaknem 3000 cége ment tönkre, ez 18 százalékkal több, mint egy évvel korábban, de az Opten szerint nagyobb baj, hogy helyettük több mint 4300-at alapítottak.

A felszámolásoknál csak az új cégek alapítása nő dinamikusabban a magyar építőiparban – derül ki cégünk legfrissebb adataiból. „Nem öröm ilyesmit kimondani, de az új alapítások magas száma a szomorúbb adat, egy piacait vesztett ágazatban nem normális jelenség, hogy boldog boldogtalan vállalkozásba fogjon” – mondja Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. Csorbai szerint vitán felül áll, hogy az építőiparban magas az egyetlen munkára létrehozott projektcégek száma, de ez sem magyarázhatja, miért emelkedik egymás mellett dinamikusan a felszámolások, a végelszámolások és az új cégalapítások száma.

Szeptemberben 401 építőipari vállalkozással szemben indítottak felszámolási eljárást a cégbíróságok, ez 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és negatív rekordot jelent az ágazat történetében. „Az évtized első felében negyedévente számoltak fel ennyi céget” – ad némi összehasonlítási alapot az Open igazgatója. Az év első három negyedévében együttesen 2940 felszámolás indult el az ágazatban, ami 18,7 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest, és csaknem 50 százalékos növekedés a már nem túl rózsás 2008-hoz képest.

Hasonló ütemben emelkedett a végelszámolások száma is, idén eddig 1680 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, ez 18,2 százalékkal több a tavalyi első három negyedévhez képest. „A végrehajtásoknál jelentősen nőtt a dinamika, félévkor még csak 12 százalékos volt a növekedés 2008 első félévéhez képest, de az elmúlt három hónap mindegyikében gyorsan emelkedett a közzétételek száma” – figyelmeztet egy új jelenségre Csorbai Hajnalka.

Az első három negyedévben 4343 új építőipari cég alapítását tették közzé a cégbíróságok, ez 21 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és ugyanennyivel kevesebb, mint 2008-ban volt. Az igazgató szerint sürgősen be kellene avatkozni az ágazat ügyeibe, mert előbb-utóbb a lánc és körbetartozások olyan rendszere jön létre, ami rövid időn belül nagyon sok tisztességes céget tesz tönkre. „Valahol van az ágazat előtt görgetett adóssághegynek egy olyan kritikus tömege, amelyet ha elérünk, akkor nemcsak a kisebb, de még talpon levő KKV-k, hanem a nagyobb és tőkeerősebb cégek is bajba kerülhetnek” – véli az igazgató, aki szerint drágítani kell a cégalapítást és komolyan kellene végre venni a távoltartási szabályokat, azaz következetesen érvényesíteni kellene, hogy akit eltiltottak a cégvezetéstől, azok máshol ne tölthessenek be vezető pozíciót.

Megjelenés dátuma: 2010. október

Soha annyi céget nem számoltak még föl egy hónap alatt, mint szeptemberben - derül ki az Opten legfrissebb jelentéséből. A sok új eljárás megindításában közrejátszhatott az is, hogy a cégbíróságok feldolgozták az augusztusi ügyhátralékot, de az 1914 múlt havi felszámolás 35 százalékkal több az egy évvel ezelőtti azonos havinál is, a válság tehát gyűrűzik tovább.

Ismét rekordot döntött a felszámolások száma Magyarországon, miután szeptemberben 1914 céggel szemben indították meg az eljárást a cégbíróságok. „A nagy szám részben természetesen annak tudható be, hogy a cégbíróságok feldolgozták az augusztusi szabadságolások alatt felhalmozódott ügyhátralékot, ám látni kell, hogy az idén szeptemberben indított eljárások száma 35 százalékkal magasabb, mint a tavaly szeptemberi, vagyis csupán ezzel nem lehet megmagyarázni a katasztrofális helyzetet” – mondja Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. Az Opten igazgatója szerint a jelenség mögött a KKV szektor likviditási pozíciójának további romlása áll, amit alátámaszt az is, hogy a legutolsó negyedévben gyorsuló ütemben nőtt a felszámolásra jutó cégek száma. Az első három negyedévben összesen 13404 cég jutott ugyanerre a sorsra, ez 21 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában volt, holott félévkor még csak 15 százalékos volt a növekedés.

A megelőző év azonos időszakához képest jelentősen nőtt azoknak a cégeknek a száma is, amelyeket tulajdonosaik bezárásra ítéltek. A szeptemberben indított 1133 végelszámolás 33 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket, míg az első három negyedévben bezárt 10856 cég 11 százalékkal több, mint 2009 első kilenc hónapjában. Szeptember ezen a téren is kiugró adatot hozott, és itt is megfigyelhető a gyorsuló növekedés, hiszen míg félévkor még 8,5 százalékos volt a növekedés, addig a tempó a harmadik negyedév végére 11,6 százalékra kúszott fel. „Ez nem feltétlenül rossz jelenség ennyi felszámolás mellett, a baj sokkal inkább az, hogy a végelszámolások 20 százaléka végül felszámolási eljárásba fordul át – mondja az Opten igazgatója.

Szeptemberben kiemelkedően sok, 4127 céget alapítottak, és ez sem magyarázható csupán a bírósági munka felgyorsulásával. Az új cégek száma ugyanis augusztusban is viszonylag gyorsan nőtt az előző év azonos időszakához viszonyított növekedés viszont már meghaladja az 50 százalékot. „Azt hiszem, ez igen komoly probléma. Gazdaságilag ugyanis nem reális, hogy a jelenlegi pesszimista hangulatban ilyen sokan gondolják úgy, hogy pont most érdemes vállalkozásba fogniuk.” – véli Csorbai Hajnalka. Az igazgató szerint az ilyen típusú megugrás mögött jellemzően 3 ok állhat: a munkanélküliség elől elkeseredetten vállalkozásba menekülők, a magánszemélyek vagy családok „adóoptimalizálása” vagy az üzletszerűen adósságokat hátrahagyó vállalkozók újbóli próbálkozásai. „Jó lenne bízni abban, hogy az adózás tekintetében meghozott jogszabályváltozások legalább a kényszervállalkozók egy részét visszasegítik a munkavállalói létformába.” – teszi hozzá némi optimizmussal az Opten igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2010. október

Hiába tiltottak el a cégvezetéstől tavaly óta 140 menedzsert, az érintettek más cégeket vígan vezetnek. A gazdasági társaságokról szóló törvény (gt) tavalyi szigorítása ezek szerint megoldhatatlan helyzet elé állította a cégbíróságokat, így az adósságszédelgők tovább garázdálkodnak.

Tavaly óta 5 évre eltiltják a cégvezetéstől azt a menedzsert, aki, bár a ki nem elégített követelésekért a felelősségét a bíróság egy cég felszámolása során megállapítja, a helytállási kötelezettség alapján terhelő fizetési kötelezettségeit nem teljesíti. A törvénymódosítás ezzel egy időben kettőről három évre emelte az eltiltást azok esetében, akik megszűnéssel törölt cégben töltöttek be vezető pozíciót a megszűnés előtti évben. Azóta 140 emberrel szemben mondták ki az eltiltást Magyarországon: ők elvileg nem lehetnek vezető tisztségviselői más cégeknek.

Ehhez képest az Opten céginformációs szolgáltató kapcsolati hálóiban a 140 eltiltott közül több olyan személyt találni, aki az eltiltás ellenére jelenleg is több másik gazdasági társaság vezető tisztségviselője. A tilalmi listán szereplő legtöbb személy az elmúlt években és jelenleg is több cégben vállalt vagy vállal vezető szerepet, sőt közülük nem egy – mit sem törődve az eltiltással – az eltiltás után néhány héttel lépett szolgálatba menedzserként valamelyik újonnan alapított cégben.

„Magyarországon – a közel egymillió vállalkozás hazájában – az utóbbi években sajnos állandó figyelmet kell fordítani az ügyeskedő vállalkozókra. A hazai és nemzetközi cégek sűrűjében napok alatt köddé válnak a vétkesek, adósságok tömegét maguk után hagyva” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Az adósságszédelgők ügyesen lavíroznak: cégük székhelyét, nevét változtatva napok alatt új cégjegyzékszámmal jelennek meg, vagy cégüket ismeretlen embereknek adják el. Az így kialakult „csaláspiramis” tetejéről egyszerűen továbbállnak, és hetekkel vagy akár napokkal később egy újabb vállalkozás élén tűnnek fel, amely később ismét fizetésképtelenné és megtalálhatatlanná válik. A vezetők és tulajdonosok mozgása a céginformációs rendszerek használata nélkül gyakorlatilag követhetetlen.

Tavaly ősszel sokat fogadkozott az akkori kabinet, hogy ennek a bújócskának a gazdasági társaságokról szóló törvény szigorításával állja útját. A szigorítás megtörtént, de a jelek szerint az állam nem tud érvényt szerezni neki. „Bár 3 hónappal a módosítás hatályba lépése után még csak 15 személy nevét tartalmazta az eltiltottak listája, úgy tűnt, végre van egy visszatartó eszköz a cégbíróság kezében” – mondja az Opten stratégiai igazgatója, aki a nyilvánosság előtt többször is vállalta már, hogy nem könnyíteni, hanem szigorítani kellene a vállalkozások alapításának feltételeit. Az Opten egy évvel a szigorítás hatályba lépése után vizsgálta meg ismét az eltiltottakat, s ekkor derült ki, hogy a törvény lényegében betarthatatlan. „Kifejezetten károsan hat a magyar gazdaságra, ha olyan jogszabályokat hoznak, amelyeknek a betartatására nincs felkészülve az állam. Természetesen a piac – s benne a hitelintézetek és a nagyvállalati kockázatkezelők – igényli a megoldást ezekre az esetekre is, így az állami szabályozás hiányzó elemeit céginformációs szolgáltatóként mi pótoljuk tapasztalatunkkal, szakértelmünkkel, informatikai hátterünkkel” – fogalmaz Csorbai Hajnalka.

Megjelenés dátuma: 2010. szeptember

Idén augusztus végéig több cég ment tönkre Magyarországon, mint 2008-ban egész évben. Akkor december végéig 11451 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, most nyolc hónap alatt 11512 jutott hasonló sorsra – derül ki az Opten legfrissebb adataiból. 2009 első nyolc hónapjához viszonyítva a növekedés 19 százalékos.

Augusztusban a szabadságolások miatt évről évre alacsony az induló cégbírósági eljárások száma, így nem meglepő, hogy az augusztusban meginduló új felszámolási eljárások száma kevesebb, mint fele a júliusinak. Ennek ellenére az előző év azonos havához viszonyított növekedés csaknem 50 százalékos. Tavaly augusztusban 576 céggel szemben indult fizetőképességi eljárás, idén viszont 857-et regisztrált az Opten. „Idén már több felszámolási eljárás indult meg, mint a válság elejét is magában foglaló 2008-ban, akkor egész évben 11451 cég ment tönkre, most 11512-vel szemben indult meg az eljárás augusztus végéig” – mondta el Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A tavalyi év azonos időszakhoz képest az idei első 8 hónapban 19,2 százalékos a növekedés, így az igazgatónk szerint a tendencia nemhogy a bedőlések növekedésének lassulásáról, épp ellenkezőleg, azok gyorsulásáról tanúskodik.

Lassabb ütemben bár, de az előző év azonos időszakához képest emelkedik a végelszámolással megszüntetett cégek száma is. Tavaly 8 hónap alatt 8880 cég bezárásáról hoztak döntést a tulajdonosok, idén viszont már 9743 cég húzta le a rolót, így a növekedés nem egészen 10 százalékos. „Itt is figyelemre méltó, hogy bár augusztusban általában kevés új eljárás indul, a most bejelentett eljárások száma mégis meghaladja az ezret, ami néhány éve még a legerősebbnek mondott hónapokban is elképzelhetetlen lett volna – hívja föl a figyelmet az Opten Igazgatója.

„Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az inkább erősödő, mint gyengülő válságjelenségek ellenére a cégalapítási kedv alig lanyhult” – figyelmeztet Csorbai. Tavaly 8 hónap alatt 31404 új társaságot jegyeztek be, idén pedig 30494-et, így a csökkenés értéke mindössze 2,9 százalék, vagyis a válságnak továbbra sincs „visszatartó ereje”. Ez a szakember szerint nemigen magyarázható mással, mint hogy a bedőlt cégek nyomdokain, azonos tulajdonosi körben újabb vállalkozások alakulnak, amelyek a statisztikák szerint adósságokat felhalmozva gyakran ugyanarra a sorsa jutnak, mint elődeik. „Az előző kormány nem foglakozott ezzel a problémával, sőt enyhítette a belépési korlátokat, itt lenne az ideje, hogy egy határozott szabályozással végre kizárják a rendszerből az adósságszédelgőket” – véli az Opten stratégiai igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2010. szeptember

Az idei első félévben 11 százalékkal több reklámmal foglalkozó cég alakult, mint amennyi felszámolás, végelszámolás vagy törlés révén megszűnt – derül ki legfrissebb adatainkból. A növekvő trend azért is érdekes, mert a hazai média tartós válságát éppen a hirdetési piac csökkenése okozza. Az új alapítások és a megszűnések/megszüntetések üteme azonban egyaránt nőtt 2009 azonos időszakához képest.

Június végéig idén 92 reklámmal foglalkozó vállalkozás ellen indítottak felszámolási eljárást, ez 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A felszámolások havi megoszlása hasonló a tavalyihoz: a legtöbb eljárás márciusban (22) és júniusban (22), tehát a negyedévek utolsó hónapjaiban indult.

Mind többen akarnak szabadulni régi vállalkozásuktól: az idei első félévben 87 céget zártak be tulajdonosaik önszántukból, ez 18-cal több, mint egy évvel korábban – a növekedés 21 százalékos. A cégbezárások növekedési trendje gyorsabb a nemzetgazdaság egészében tapasztalható – egyébként hasonló irányú - folyamatnál, ahol 10 százalékos a mutató.

A felszámolás és végelszámolás alatti cégek számához képest megdöbbentően, 88 százalékkal magasabb az újonnan alakult vállalkozások száma. Június végéig 338 új reklámcég alakult, ami a tavalyi első félévben bejegyzett 321 új vállalkozáshoz képest is 5 százalékos emelkedés. Ez egyébként megegyezik az összes ágazat átlagos növekedésének ütemével az első félévben. A hirdetési piac eközben a Magyar Reklámszövetség becslése szerint 19 százalékkal csökkent 2009-ben, vagyis mind több cég költ el egyre kevesebb pénzt a hazai médiában és hirdetési felületeken. A cégalapítási kedv növekedésének oka egyébként az is, hogy a hirdetésszervező az egyik legkeresettebb szakma, ám az ezzel foglalkozókat általában vállalkozóként, szerződéssel foglalkoztatják a kiadók – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Meghaladja a felszámolás vagy a végelszámolás alatti cégek számát azon vállalkozások száma, amelyeket már töröltek 2010 első hat hónapjában. 121 céget töröltek: az adat alig több, mint 2009 azonos időszakában, amikor 117 cég szűnt meg hivatalosan (ez esetben a már befejezett felszámolási, végelszámolási eljárásokról van szó).

A reklámipar Budapestre és környékére jellemző ágazat az országos kiadóvállalatok és médiumok koncentrálódása miatt. Nem is meglepő, hogy az első félév 92 felszámolt vállalatából 52 közép-magyarországi székhelyű, az újonnan alakult vállalkozások kétharmada is itt indul útjára. Egyes régiókban alig van mozgás: az Észak- és Dél-Alföldön csupán 4 felszámolás volt 10-12 új alapítás mellett, a Dél-Dunántúlon pedig 6 felszámolás, ám ott 2009 második felében nem volt megszűnő cég.

Megjelenés dátuma: 2010. augusztus 31.

Konszolidálódik a pénzügyi szolgáltatók piaca. Az ágazatban egy év alatt jelentősen, 34 százalékkal több vállalkozás ellen indítottak felszámolási eljárást a hitelezők. Eközben az új cégek alakítása gyakorlatilag stagnál.

A hitelpiac visszaesése, a pénzügyi felügyelet és szabályozás szigorodása nyomán egyre több pénzügyi szolgáltató cég szűnik meg felszámolással, végelszámolással. A leglátványosabb mutató a felszámolásoké. Az elmúlt év első félévéhez képest 2010 első hat hónapjában 34 százalékkal több új eljárást indítottak. Tavaly az év elejétől júniusig 82, idén viszont 110 vállalkozás felszámolását kérték. Kiugró a 110 százalékos különbség a márciusi hónapok között: idén 21 cég ellen indult eljárás, tavaly márciusban csak 10 ilyen vállalkozás ellen léptek fel a hitelezők.

A felszámolt cégek az összes ágazatban működő vállalkozás több mint 1 százalékát jelentik. Pénzügyi tevékenységet főként kft. formában működtetnek, de sok a részvénytársaság is (760), és 40 külföldi vállalkozás is dolgozik itthon e területen.

A végelszámolási eljárások száma 17 százalékkal nőtt a két esztendő első féléveit összehasonlítva, vagyis 2009 első hat hónapjában 111 vállalkozás tulajdonosa kérte az eljárás megindítását, az idei júniusig viszont 130. Január óta minden hónapban stabil, 19-25 közötti a végelszámolások száma, júniusban pedig azonos a tavalyi adattal (19).

Némiképp – 2,5 százalékkal – nőtt az adott időszakban törölt vállalkozások száma, ha 2009 és 2010 első féléveit vetjük össze. A korábban elindított felszámolási vagy végelszámolási eljárások tavaly júniusig 157, idén 161 törlést eredményeztek. A tavalyi rekordhónap a februári volt (45), az idei eddig az április (32).

Stagnál a vállalkozó kedv az ágazatban, hiszen a tavalyi első félévben alapított 811 céggel összehasonlítva ebben az évben eddig csupán 1,4 százalékkal több, 823 vállalkozást indítottak útjára. Az első három hónap elmaradt az előző év első negyedévéhez képest, ám április óta optimistábbak a vállalkozók, így a második negyedév adatai végig magasabbak, mint 2009 azonos időszakában. A rekordhónap az április, amikor 182 céget alapítottak: ilyen magas szám nem is volt a tavalyi esztendő első hat hónapjában.

A legtöbb felszámolás a Közép-Magyarország régióban zajlott le (41), a legkevesebb (3) pedig a Dél-Dunántúlon. Az új cégek száma minden régióban hozzávetőleg a felére esett vissza – Budapesten és Pest megyében így is 374 új pénzügyi szolgáltató vállalkozás alakult.

Megjelenés dátuma: 2010. augusztus 30.

Huszonkét százalékkal több a felszámolás alatt álló cég a Közép-Magyarország régióban az első félévben, mint 2009 azonos időszakában – derül ki adatainkból. Némileg a cégalapítási kedv is visszaesett.

Erőteljes válsághatás mutatkozik a Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarország régióban, hasonló mértékben nőtt ugyanis a felszámolás és végelszámolás alatt álló vállalkozások száma. Kimutatásunk szerint 22 százalékkal több céget döntöttek be január első és június utolsó napja között, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ez idén 3885 vállalkozást jelent a központi régióban – a 2009-es összehasonlító adat 3032. Június önmagában is csúcsot hozott, hiszen ebben a hónapban 756 céget vontak felszámolási eljárás alá, amit egyetlen hónap sem közelített meg az elmúlt másfél évben – az előző év júniusához képest például 49,4 százalék a különbség. Ez azonban nem a legnagyobb eltérés az előző év hónapjaival összehasonlítva: idén februárban például a tavalyi év második hónapjánál 73 százalékkal több, 582 felszámolási eljárás indult meg.

A felszámolásokhoz hasonlóan idén a január–júliusi időszakban végelszámolás – amikor a tulajdonos saját maga dönt a vállalkozás megszüntetéséről – is több sokkal több volt, mint az előző év első felében. A 2009. első félévi 3567 végelszámolásnál 21,4 százalékkal több az idei első hat hónap „termése”, a 4535 újonnan indított eljárás. Az idei rekordhónap április, amikor 927 vállalkozás végelszámolása indult el; ez egyébként 48 százalékkal több, mint 2009 áprilisában.

Az első félévben négy százalékkal kevesebb új cég alakult Közép-Magyarországon, mint 2009 azonos időszakában. Ez idén eddig 11 966 új vállalkozást jelent. A vállalkozó kedv csökkenését mutatja az is, hogy a megszűnő (felszámolás és végelszámolás alatti), valamint törölt cégek együttes száma (13 680 cég) 14 százalékkal meghaladja az újonnan alakulókét. A frissen vállalkozók kedvenc hónapja április volt, csaknem ugyanannyi, 2280 cég indult útjára, mint 2009 negyedik havában.

Január és június között 5260 céget töröltek, 30 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi első félévben. A megszüntetésre irányuló eljárások nagyobb száma miatt ez a trend azonban várhatóan megfordul.

Megjelenés dátuma: 2010. augusztus 27.

Soha nem látott magasságba szökött a havi felszámolások száma az építőiparban júliusban. Az év eddig eltelt részében – némi statisztikainak nevezhető hullámzástól eltekintve – masszívan romlott az ágazat állapota, július azonban túltett a kiugróan pusztítónak tartott júniuson is. Az ágazat hígulása némiképp lassult, ám még így is jelentősen meghaladja a nemzetgazdaság egészében tapasztalható jövés-menést.

Folytatódik az építőipar agóniája, az ágazat helyzete az idei hetedik hónapban tovább romlott. Júliusban az előző hónaphoz és az első félévhez képest egyaránt gyorsult az újonnan indított felszámolási eljárások számának növekedése. A hetedik hónapban 393 cég került ilyen eljárás alá, ami 35,5 százalékkal – 103 vállalkozással – több mint egy évvel korábban. Júniusban 363 cég dőlt be, a növekedés akkor 31,5 százalékos volt. Az első féléves folyamatokhoz hasonlítva még szembetűnőbb az ágazat helyzetének kilátástalansága. Január-júliusban ugyanis 15,7 százalékkal több vállalkozás dőlt be, mint egy évvel korábban és már ez is gyorsulás volt az első negyedév végi 15 százalékos tempóhoz mérten. Csak találgatni lehet, hogy hol van a mélypont – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. Az mindenesetre mindennél többet mond, hogy az építési főszezon kellős közepén futnak történelmi csúcsra az ágazatban indított felszámolások.

A „válságágazat” helyzete júliusban csak kicsit volt rosszabb, mint ami a gazdaság egészében tapasztalható, hiszen nemzetgazdasági szinten 29 százalékos a felszámolások egy év alatti növekedési üteme. A szokásosnál kisebb különbség azonban semmiképpen sem az építőipar állapotának javulását jelenti, sokkal inkább a nemzetgazdaság egészének „hozzáromlását”. Alátámasztja ezt a GDP második negyedéves stagnálása, valamint a KSH napokban közzétett lesújtó építőipari kibocsátási adatai is.

Rekordot hozott a végelszámolások alakulása is, júliusban 229 vállalkozás tulajdonosa döntött cége bezárása mellett, ami 17,7 százalékos növekedés tavaly júliushoz képest. Az egy hónappal korábbival összevetve pedig irányváltás is történt, júniusban ugyanis 8 százalékkal kevesebb céget zártak be a tulajdonosok. A nemzetgazdasági átlag 11 százalékos növekedést mutat, így a magasabb építőipari adat elvileg kedvező is lehetne az ágazatra nézve, az új cégek számának gyors növekedése azonban felülírja ezt. Júliusban ugyanis 115 új céget alapítottak az ágazatban, ami a tavaly júliusinál 20,8 százalékkal, az idén júniusinál pedig 23 százalékkal több. Csorbai szerint az ágazat továbbra is a cégeiket gyakran és nagy rutinnal cserélgető „adósságlovagok" kedvenc terepe. A nemzetgazdaság egészében ugyanis 3 százalékkal kevesebb új vállalkozást hoztak létre júliusban, mint egy évvel korábban.

Megjelenés dátuma: 2010. augusztus 17.

A gépjármű forgalmazók után az autóipart is elérte a válság második hulláma: idén az első félévben csaknem annyi autóipari beszállító ellen indítottak felszámolási eljárást, mint tavaly egész évben. Január-júniusban jelentősen csökkent az ágazatban foglalkoztatottak száma is.

Az autógyártókra, illetve az ágazat beszállítóira nehezedő fokozódó nyomás immár számokban is jelentkezik. Tavaly összesen 9 céget számoltak fel ebben az ágazatban, 2010 első felében pedig már 7-nél tartunk – derül ki statisztikánkból. Annak ellenére sem javul az ágazat helyzete, hogy másfél-két éve már lezajlott egy nagyon jelentős tisztulási folyamat – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Hasonló az arány a végelszámolt vállalkozásoknál: tavaly egész évben 7 céget szüntetett meg saját tulajdonosa, idén június végéig pedig már 5-öt. A kis számok ellenére nagy termelőerejű ágazatról van szó, amelynek 2008-as összes árbevétele 3500 milliárd forint volt.

Az ágazatban foglalkoztatottak összlétszáma stabilizálódott: az elmúlt 12 hónapban mindig 50 ezer ember körül mozgott. A nagy visszaesés 2009 januárja és júniusa között következett be, amikor 15,3 százalékkal csökkent az ágazatban dolgozók száma.

Visszaesett a cégalapítási kedv is, hiszen mindössze 10 új vállalkozás alakult az első félévben, amíg 2009 első félévében 12 (az éves eredmény 25 volt). Korábbi eljárások nyomán is kevés vállalkozást, mindössze 3-at töröltek. Az első nagy megszűnési hullám inkább 2008-ra volt tehető, hiszen a tavalyi első félévben a korábbi felszámolások és végelszámolások 10 törlést eredményeztek.

Megjelenés dátuma: 2010. augusztus 17.

Miközben több mint 13 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi vállalkozások ellen indított felszámolási eljárások száma az első félévben, többen kértek végelszámolást és jelentősen több a csődeljárás, mint egy évvel korábban – derül ki adatbázisunkból.

A korábbinál kisebb intenzitással bár, de még tart a hazai kiskereskedelmi ágazat megtisztulásának drámája. Ennek egyik indikátora a megindított felszámolási eljárások száma, amely az év első hat hónapjában 13,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző esztendő azonos időszakában. A tavalyi első félév jelentős számú, 1215 eljárást hozott, amíg az idei 1054-et. Az év hónapjai hullámzó eredményeket produkáltak 2009 első félévének hónapjaihoz képest. Tavaly januárban például 279 kiskereskedelmi üzlet vagy hálózat felszámolását kezdeményezték, az idei év első hónapjában viszont 42 százalékkal kevesebbét. Több volt a felszámolás viszont júniusban: a tavalyi 163-hoz képest 202, ami 24 százalékos növekedés.

A felszámolások hátterében egyértelműen a gazdasági válság okozta kereslet csökkenés, illetve a vásárlási szokások átrendeződése húzódik meg. A KSH adatai szerint az év első négy hónapjában 4,7 százalékkal csökkentek a kiskereskedelmi eladások (ez egyébként 2163 milliárd forint forgalmat jelent), és jól kivehető tendencia, hogy az emberek mind nagyobb része keresi az olcsóbb, s akár gyengébb minőségű termékeket. Különösen a benzinkutak jártak rosszul, mert a magas benzinár következtében forgalmuk 9,2 százalékkal esett vissza.

Mind több cégvezető látja úgy, hogy nem érdemes folytatnia a kiskereskedelmi tevékenységet, legalábbis ezt tükrözi a végelszámolások növekvő száma. Tavaly 863, idén 906 vállalkozás tulajdonosa indította el cégét a megszüntetés útján, ami 5 százalékos növekedést jelent.

Megjelenés dátuma: 2010. augusztus 17.

Érdemben nem változott cégünk, az Opten céginformációs szolgáltató statisztikáiból kiolvasható összkép a magyar gazdaság állapotával kapcsolatban. Változatlanul sok céget döntenek be a hitelezők és maguk a cégvezetők is gyakran döntenek cégük bezárása mellett, miközben némileg kevesebb új cég alakul.

Korábban soha nem látott számban dőltek be a cégek a hitelezők kezdeményezésére júliusban: az Opten céginformációs szolgáltató 1712 ilyen esetet regisztrált. A felszámolások ezzel 29 százalékkal ugrottak meg az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva, jócskán ráverve az első félévben feljegyzett 15 százalékos növekedésre. „A cégstatisztika alapján a magyar gazdaságnak még várnia kell a sokak által idejekorán előre jelzett fordulatra – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A szakember ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyári hónapok ingadozásai évekre visszamenőleg igen jelentősek, ami szezonális okokkal – a bíróságok működésének rendjével – is magyarázható.

Ugyancsak rekordszámban, 1435 esetben döntöttek arról a tulajdonosok, hogy cégüket saját elhatározásukból, végelszámolással zárják be, ami 11 százalékos növekedést jelent. Ez 2 százalékkal haladja meg az első félévi átlagos növekedést. Az első hat hónap átlagával összevetve a végelszámolások számának növekedése 18 százalékos. Csorbai szerint a cégek megszűnése akár a piac megtisztulását is jelenthetné, amennyiben a végelszámolások igen jelentős része nem fordulna át felszámolásba, majd a tulajdonosok nem kezdenének azonnal új vállalkozásba.

Ebből a szempontból biztató lehet, hogy júliusban a cégalapítások száma éves összehasonlításban – folytatva az első félévi tendenciát – továbbra is csökkent. Míg 2009 azonos hónapjában 4352 céget alapítottak, addig idén már csak 4204-et, ami több mint 3 százalékos csökkenésnek felel meg.

Az országos számok mögött régiónként eltérő tendenciák húzódnak meg – derül ki az Opten adataiból. A felszámolások száma például az év első hét hónapjában a Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl régióban stagnált, az Észak-Alföld régióban pedig több mint 30 százalékkal vissza is esett. A végelszámolások száma ugyanebben az időszakban mindenhol csökkent éves összevetésben, a főváros és Pest megye kivételével, ahol 27 százalékkal bővült a tulajdonosok által bezárt társaságok köre. A cégalapítások terén az ország kiegyensúlyozottabb képet mutat: az egyes statisztikai régiókban 5-15 százalékos a csökkenés 2010 első hét hónapjában.

Megjelenés dátuma: 2010. augusztus 3.

A szálláshelyszolgáltatók és vendéglátóipari cégek felszámolásának rekordját hozta az év első fele. Ennek ellenére háromszor annyi vállalkozás alakul, mint amennyit felszámolnak vagy amennyit idén töröltek.

Felszámolási rekordot hozott a június a szálláshelyszolgáltatással vagy vendéglátással foglalkozó cégek körében. Az elmúlt másfél év egyik hónapjában sem indult meg annyi eljárás, mint 2010 hatodik hónapjában – derül ki cégünk adataiból. A 110 megindult eljárást leginkább az első negyedév utolsó hónapja közelíti meg: márciusban 103 cég dőlt be. Jól jellemzi az ágazat helyzetét és kilátásait, hogy az idegenforgalmi főszezont közvetlenül megelőzően dönt rekordot a bedőlt vállalkozások száma – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Jelentősen, csaknem 20 százalékkal nőtt az ágazatban felszámolás alá vont cégek száma az első félévben: idén 567, tavaly ilyenkor 455 cég szerepelt ezen a listán. Az idei adat egyébként az összes júliusban e tevékenységet végző 25 595 vállalkozás 2 százaléka. Tavaly júniusban csupán 68 céget akartak felszámolni az idén júniusi 110-zel szemben. Az év minden hónapjában 8-11-el több vállalkozás került felszámolási eljárás alá, mint 2009 ugyanazon időszakában. A felszámolások növekedése szempontjából a Dél-Alföld régió viszi a prímet, ott 90 százalékkal nőtt a cégbedőlések száma a tavalyi első félévhez képest, amíg a többi régióban csak minimális az eltérés.

Ha nem is ilyen mértékben, de nőtt a végelszámolással - a tulajdonos által - megszüntetett cégek száma is. A múlt év első hat hónapjában 351, idén 392 cég tulajdonosa dobta be a törülközőt, vagyis 10,5 százalékkal többen akarják befejezni működésüket.

A felszámolás alatti cégek csaknem háromszorosa azonban az idén újonnan alakult vállalkozások száma. A vendéglátási ágazat népszerűségét bizonyítja az 1697 új cég, amely 11 százalékkal haladja meg a tavalyi első hat hónapban alakult 1511 céget. Tavalyhoz hasonlóan idén is az április volt a leglelkesebb hónap 330 új céggel. „Az idegenforgalomban sajnos ismert jelenség, hogy a cégek osztódással szaporodnak, egy-egy alkalmazott az általa megismert adatbázissal saját üzletbe fog. Az feltételezzük, hogy ez a folyamat gyorsulhatott föl az elmúlt évben azáltal, hogy a kevés megrendeléssel rendelkező cégeknél csökkent az alkalmazottak jövedelme, az elégedetlenség pedig mindig késztetést jelent az önállósodásra” – mondja az Opten stratégiai igazgatója.

Egyharmaddal csökkent a törölt vállalkozások száma az előző év azonos időszakához képest. A múlt év első felében 747, az idei évben 560 cég került ki a cégbíróságok adatbázisából. Az elmúlt hónapokban megindult megszüntetési eljárások azonban e szám növekedését hozzák majd a közeljövőben. Az első féléves adat szintén csupán 33 százaléka az új cégek számának.

A felszámolások harmada a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régióban zajlott, ahogy itt is alakult a legtöbb új cég, szám szerint 595. Ez egyébként 10 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában, és több, mint háromszor annyi, mint ahány vállalkozást bedöntöttek az első félévben a régióban. A többi régióban inkább 2-2,5-szer több az alapított cégek száma a felszámoltakénál. Észak-Magyarországon, valamint Közép- és Dél-Dunántúlon pedig még csökkent is az új vállalkozások száma.

Megjelenés dátuma: 2010. július 28.

A mai napon indították el idei tízezredik felszámolásukat a cégbíróságok – derül ki az Opten Kft. gyorsjelentéséből. Tavaly szeptember 9-én érte el ezt a 2008-ig, vagyis a válság kitöréséig elképzelhetetlen szintet a bedőlések száma.

Több mint 10 000 cég felszámolását indították el a cégbíróságok máig, július 23-ig. A múlt évben a szomorú rekordot szeptember 9-én döntötték meg a hatóságok. „Tavaly ilyenkor arra számítottunk, hogy magas szinten stabilizálódik a felszámolások száma, de csak lassan nő tovább. Optimisták voltunk? ” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az igazgató szerint az építőiparon látszik a legjobban, hogy sok cégvezető az utolsó pillanatig reménykedik valamiben, és ennek az sem mond ellent, hogy emelkedik a felszámolások száma is. „Szomorú azt látni, hogy az építési főszezon kellős közepén megy tönkre a legtöbb építőipari vállalkozás, ez arra utal, hogy a reménytelen likviditási helyzetbe került cégek, nem tudnak már hitelt, vagy előleget szerezni ahhoz, hogy az amúgy is alacsony megrendelés állományból nekik is jusson egy kicsi”- mondja az Opten stratégiai igazgatója. Csorbai szerint más ágazatokra is igaz lehet, hogy a megromlott likviditási helyzetből nehéz a visszatérés, az ilyen cégeket a megrendelők is kerülik, ezért a válság második szakaszára még inkább igaz lehet, hogy korábban jól működő cégek kerülnek nehéz helyzetbe. „Feltehetőleg ez a folyamat tartja növekedési pályán a bedőléseket” – véli az igazgató.

Megjelenés dátuma: 2010. július 23.

Gyászosnak tekinthető első félévet zárt az építőipar. Némi statisztikai ingadozástól eltekintve stabilan romlott az ágazat állapota. Gyorsuló ütemben dönti be a cégeket a válság és a lánctartozás, miközben tartósan magas a cégfluktuáció. Különösen romboló volt a június, amikor 30 százalék feletti ütemben nőtt a felszámolás alá került cégek száma. Egyre nagyobb mértékben hígul az ágazat, hiszen az első félévben gyorsan nőtt az új cégek száma, miközben egyre kevesebb vállalkozást szüntettek meg maguk a tulajdonosaik.

Tartósnak bizonyul az építőipar válsága, az ágazat a második negyedév végére sem tudott javítani „válságmutatóin”. A felszámolás alá került cégek növekedési üteme június végén kissé még meg is haladja az első negyedév végi tempót. Az első hat hónap alatt ugyanis 15,7 százalékkal több építőipari cég dőlt be, míg az első negyedév végén 15,0 százalékos volt ez az ütem – derül ki az Opten adataiból. Az ágazat első féléves felszámolási sebessége csaknem azonos a nemzetgazdasági átlaggal, e mögött azonban nem az építőipar nehézségeinek enyhülése, hanem sokkal inkább a többi ágazat helyzetének rosszabbodása, illetve a júniusi nemzetgazdasági felszámolási rekord áll.

Június végéig idén összesen 1956 építőipari vállalkozás ellen indítottak felszámolási eljárást, ez 265-tel több, mint egy évvel korábban. A bedőlt cégek számának növekedési üteme lassult azonban, egy évvel ezelőtt ugyanis még 22 százalékos emelkedést regisztráltak. „Az mindenképpen aggasztó, hogy az építőipari főszezon közepén éves csúcsot mutat a bedőlt cégek száma” – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A második negyedév során ugyanis hónapról-hónapra nőtt a tönkrement vállalkozások száma, míg júniusban az idei csúcsot jelentő 363-ig szaladt. A hatodik hónapban az új felszámolások növekedési üteme is megugrott: a májusi 9,9 után 31,5 százalékos volt az egy évvel korábbi júniusihoz mért emelkedés.

A végelszámolások alakulása a hatodik hónapban gyökeres változást mutat, mert az egy évvel korábbihoz képest 8 százalékkal kevesebb cég vezetője választotta maga cégének megszüntetését. (a nemzetgazdasági átlag 10 százalékos csökkenés volt). Míg a tulajdonosok által bezárt cégek száma január óta stabilan növekedett – erősítve az ágazat tisztulását – júniusban csökkenőbe fordult és az egy évvel korábbitól 17-tel, az egy hónappal korábbitól pedig 13-mal maradt el. Az idei első félévben 1129 céget zártak be tulajdonosaik, ez 123-mal több, mint egy évvel korábban, Ez a növekedés azonban messze elmarad a múlt évben mutatott több, mint 40%-os növekedéstől. Az első félév egésze során ezzel együtt gyorsult a végelszámolások növekedése, az első negyedév végi 6,9 százalékról 12,2 százalékra. Ez akár az ágazat konszolidációs folyamatának erősödését is jelenthetné, ám Csorbai szerint e konszolidáció csak egy stabilizálódott ágazaton következhet be, melyről ez esetben korai lenne még beszélnünk.

Az ágazatban bejegyzett új vállalkozások számának a félév során mutatott 12,2 százalékos emelkedése ugyancsak óvatosságra ad okot, a magas cégfluktuáció Csorbai szerint arra is utalhat, hogy az újabb és újabb cégek mögé bújó „adósságbűvészek” továbbra is aktívak az ágazatban. Ezt az is alátámasztja, hogy a nemzetgazdasági átlaghoz mérten nagyon sok új cég alakult mind júniusban, mind a félév egészében. A hatodik hónapban alakult 433 új cég 26,9 százalékkal több, mint egy éve. Az összes céget figyelembe véve ez a növekedés csak 2,5 százalékos volt. Idén első félévében 2918 új vállalkozás jött létre, ami 329-cel több 2009 első féléves adatainál. Az ágazatban, az egy évre visszatekintő emelkedés csaknem két és félszer gyorsabb az összes ágazat 5 százalékos átlagánál.

Megjelenés dátuma: 2010. július

Júniusban rekord beállítással 8877-re emelkedett az első félévben fizetésképtelenség miatt bedőlt cégek száma, így az év első felében összességében 15 százalékkal több cég felszámolását tették közzé, mint egy évvel korábban - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Júniusban 1682 felszámolási eljárás indult, ez mindössze 14-gyel marad el a mindenkori negatív rekordtól, és 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A cégstatisztika nem igazolja a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatos utóbbi időben tapasztalható optimizmust. Júniusban 1682 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ezzel minden idők második leggyászosabb hónapja lett az idei nyárelő. „Mindig hangsúlyoztuk, hogy a cégek számára a válság nem akkor ér véget, amikor növekedésbe fordul a GDP, mert az utóbbi időszakban megrendült likviditású vállalkozások ebből már nem tudják kivenni a részüket – mondja Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. Szerinte azok a vállalkozások, amelyek 2008-ig kedvező feltételek között részben hitelből növekedtek, zömmel felélték tartalékaikat, mert a csökkenő megrendelés állomány mellett az adósság törlesztése is gondot okozott. Erre kényszerű elbocsátásokkal és a kapacitások leépítésével reagáltak a megszorult társaságok, amelyek így most nem tudják kivenni a részesedésüket növekedésből. „A rendkívül pozitív külkereskedelmi statisztika azt támasztja alá, hogy főleg a nagy exportőr cégeken alapul a megindult növekedés, és ennek kedvező hatása még nem érte el a KKV-k szintjét – mondja az Opten igazgatója. Az első félévben összesen 8877 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez 14 százalékkal több, mint 2009 első félévében volt. „Jól látszik, hogy a júniusi dinamika kilóg a nagy átlagból, ezért korai lenne azt mondani, hogy a korábbinál is rosszabb pályára állt a gazdaság, de az biztos, hogy a következő hónapokban is magas marad a bedőlések száma” – véli az Opten szakértője.

Júniusban 1107 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok saját elhatározásból, ez 10 százalékos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A félév egészében azonban más a helyzet, a 7265 végelszámolás 8,5 százalékos növekedést jelent 2009 azonos időszakához képest. Csorbai szerint a júniusi alacsony értékből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de érdemes figyelni a következő hónapok statisztikáját, mert immár második hónapja több céget alapítanak Magyarországon mint a megelőző év azonos időszakában. Ez az igazgató szerint részben az ügyeskedők ismételt színre lépéséből adódik, de ha a növekedés üteme dinamikussá válik, az mindenképpen biztató jel lehet a jövőre nézve. A jelek szerint azonban erre még várni kell, júniusban ugyanis 3248 új céget jegyeztek be, ami mindössze 2,5 százalékos növekedés, a félév egészében pedig 22655 társaságot alapítottak, ami 5 százalékkal kevesebb, mint 2009 első felében.

Megjelenés dátuma: 2010. július

Az Opten Kft. kiadásában megjelent a Jogesetek Magyarázata (JeMa) című folyóirat. A hiánypótló kiadvány célja, hogy a kritikai esetelemzések nyugat-európai műfaját Magyarországon meghonosítsa, és ezáltal a bíróságok, illetve a jogkereső közönség, ügyvédek jogértelmezési munkájához jogtudományi segítséget nyújtson.

Nem csupán laikusok, néha maguk a jogászok is meglepődnek egy-egy bírósági ítéleten. Ha nem így volna, és előre mindig pontosan lehetne tudni, hogy miként végződik a per, akkor nem is kellene pereskedni, és olcsóbb, no meg persze gyorsabb lenne mindig peren kívül megállapodni. Csakhogy a bírói döntések egy részénél a helyzet nem ilyen egyértelmű: vagy azért, mert a jogszabályok ellentmondanak egymásnak, vagy azért, mert nem szólnak az adott kérdésről kifejezetten. A pert azonban (valahogy) ilyenkor is el kell dönteni.

Ez a dilemma minden jogállamban jelentkezik, ott is, ahol a jogalkotás minősége magasabb szinten áll, mint nálunk. Egyrészről jogilag próbálunk szabályozni mindent, de ez szükségszerűen hézagos, hiszen nem lehet előre látni az összes felmerülő problémát. Tehát a jogi szabályozással szükségszerűen együtt jár a jogbizonytalanság is, amelyet csak csökkenteni lehet, de eltüntetni soha. Másrészről azonban legitim elvárás a jogkereső közönség részéről, hogy előre láthassák a bírói döntéseket, hiszen a jogbiztonság elve ezt kívánja.

A dilemma feloldásának különféle módszerei ismertek. A leghagyományosabb, hogy a bírói ítéleteket nyilvánosságra hozzák, mindenki számára hozzáférhetővé teszik. Ez megtörténhet egyrészt nyomtatásban – amelyért azonban értelemszerűen fizetni kell – vagy interneten. Ez utóbbi előnye az ingyenesség lehetőségén kívül a keresés egyszerűsége. Sajnos azonban, amint azt Tóth Mihály, a Magyar Büntetőjogi Társaság elnöke lapunknak elmondta, „a bírósági honlappal nem nagyon boldogulok: ha egy fontos ítéletre van szükségem, akkor papíron próbálom elkérni az ítéletet, néha egykori ügyészségi kollégákon keresztül”. Ha azonban az ember nem rendelkezik ilyesfajta ismeretségekkel, akkor csak a fizetős nyomtatott gyűjtemények vagy azok még drágább digitalizált változatai állnak rendelkezésre. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke tervei szerint a sokat kritizált honlapot hamarosan felhasználóbarátabbá teszik, és ezáltal segítik a bíróságok munkájának átláthatóságát, valamint a jogbiztonságot.

A bírósági munka egységesítésének másik módszere, amikor a legfőbb bírói fórum az alsóbb bíróságokra kötelező jogértelmezési iránymutatásokat tesz közzé. Ez Magyarországon is bevett módszer, a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai töltik be ezt a szerepet.

Létezik egy harmadik módszer is. Ez az úgynevezett esetmagyarázatok jogtudományi műfajának elterjesztése. A műfaj Nyugat-Európában a második világháború óta virágzik, de itthon mindeddig csak sporadikusan jelent meg. A hazai meghonosítás céljával indult útjára három hónapja egy új jogi folyóirat Jogesetek Magyarázata címmel. „A lap legfontosabb érdeme az, hogy egyszerre segíti a bíróságok és a jogkereső közönség, főleg az ügyvédek munkáját azzal, hogy bírósági döntéseket kritikailag elemez” – mondja Jakab András főszerkesztő. A folyóirat tematikája kiterjed a polgári jogi, munkajogi, büntetőjogi, közigazgatási jogi (értsd: közigazgatási bírósági ítéletek), alkotmányjogi (Alkotmánybíróság), európai jogi (Európai Bíróság) és nemzetközi emberi jogi (Emberi Jogok Európai Bírósága) döntések elemzésére. Az eseteket a szerkesztők az érvelés különlegesen jó vagy rossz színvonala, a joggyakorlatot megváltoztató jellege és a közbeszédbeli helye szerint válogatják ki. Az egyes folyóiratszámok (terjedelmüktől függően) nyolc-tizenkét esetelemzést tartalmaznak, ezt követi zárótanulmányként (a folyóirat céljának megfelelően) egy-egy érveléstani írás, adott esetben érveléstechnikai tanácsokkal.

A jogászi érvelést vizsgálva jogtudósok írják meg véleményüket egy-egy döntéssel kapcsolatban, ezáltal közvetve tanácsot adnak mind a bíráknak, mind az ügyvédeknek. Egyúttal a közvéleményt érdeklő perekben (például a Magyar Gárda feloszlatása, Princz-ügy) is távolságtartó, szakmai elemzéseket adhatnak, s ily módon a szélesebb közönség tájékoztatásához is hozzájárulnak. A folyóirat így a jogászi-jogtudósi közösség egyes tagjai álláspontjának ismertetésével lényegében a szakmai közvéleményt is megjelenítheti, és a joggyakorlat ingadozásakor a bíróságokat erre figyelmeztetve a jogbiztonságot segíti elő. Ennek sikeréhez azonban olyan szélesebb bírói és ügyvédi rétegre van szükség, akik értő szemmel olvassák a lapot, és akik igénylik a jogtudósi véleményeket a gyakorlati kérdésekről. Az ez irányú mentalitásváltást illetően a főszerkesztő optimistának tűnik; elmondása szerint megrendelőik túlnyomó többségben ügyvédi irodák, ügyészségek és bíróságok közül kerülnek ki, amelyek a jelek szerint igenis igénylik ezt a műfajt. Az, hogy a lap ambíciója, mely szerint a magyarországi jogászi érvelés kifinomultságán és alaposságán emelnének, sikeres lesz-e, csak néhány év után fog eldőlni. Amennyiben sikerrel járnak, a bírósági döntések is előreláthatóbbá fognak válni.

Vannai Dorottya

Megjelenés dátuma: 2010. július

Továbbra sem tud kikecmeregni a gödörből az építőipar, májusban ismét meglódult az ágazati csődök száma, sőt, az egy évvel korábbihoz mérve gyorsult a leépülési folyamat - derül ki cégünk legfrissebb adataiból. Az ágazat tisztulása felemás, a felszámolások aránya nagyon magas, de gyorsan nő az új cégek száma is, ami arra utal, hogy nem csökken a zavarosban halászók aktivitása.

Gyorsulóba fordult májusban az építőipari új felszámolások növekedése az áprilisi megtorpanás után, azaz továbbra is magas a cégfluktuáció a válság által talán leginkább érintett ágazatban. Májusban az egy évvel korábbinál 31-gyel több építőipari vállalkozás ellen indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, a növekedés egy év alatt 9,9 százalékos volt. Az idei ötödik hónapban 342 céget döntöttek be, ez 32-vel több, mint áprilisban. Májusban gyorsabban nőtt a bajba került vállalkozások száma, mint áprilisban, a negyedik hónapban ugyanis „csak” 7,2 százalékos volt a növekedés.

Az ágazaton továbbra is rosszabb helyzetben van, mint a nemzetgazdaság egésze, hiszen az átlagosnál még mindig gyorsabban nőtt a csődök száma: nemzetgazdasági szinten 8,7 százalékkal több fizetésképtelenségi eljárás indult, mint egy évvel korábban. Az építőipar relatív helyzete azonban nem olyan rossz, mint áprilisban, amikor az ágazatban háromszor gyorsabban nőtt az új csődök száma, igaz, ebbe a szezonális hatások is szerepet játszhattak. Ahogy a nemzetgazdaság egészében, úgy az építőiparban is csak átmenetinek bizonyult az áprilisi javulás, mindenképpen figyelemre méltó, hogy az év eddig eltelt időszakában még mindig 12 százalék feletti az új csődök növekedése – értékelt Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A végelszámolások sokkal gyorsabban nőttek, mint az országos átlag, ami akár kedvező is lehet, amennyiben az életképtelennek bizonyuló cégek tulajdonosai dobják be a törülközőt. Májusban 210 esetben történt ez, ami 71-gyel több a tavaly májusi adatoknál. Tehát egy év alatt a növekedés 51 százalékos volt ebben az ágazatban szemben az ugyancsak magas, 23,4 százalékos országos átlaggal. Az idei ötödik hónapban 450 új építőipari vállalkozást alapítottak, ez 23,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az országos átlag 6,8 százalékos volt, azaz az építőiparban továbbra is „jönnek-mennek” a vállalkozók és a cégek, ami arra utal, hogy az építési főszezon beindulásával növekvő számban aktivizálódnak a „cégbűvészek” is. A stratégiai igazgató szerint nem könnyű szétválasztani a valós projektcégeket és a „csődlovagok” vállalkozásait, de a tulajdonosi háttér, vagy céghely alapján meghatározható kapcsolt vállalkozásokkal sok felesleges kockázatot kerülhetünk el.

Megjelenés dátuma: 2010. június

Visszaállt az első negyedéves növekedési szintre a cégfelszámolások növekedési üteme májusban, az áprilisi jelentős lassulás csak átmenetinek bizonyult – derül ki az Opten cégadatbázisának számaiból. A regionális megoszlás még mindig jelentős eltéréseket mutat. A cégalapítási kedv meglódult, idén először növekedett az új alapítású vállalkozások száma az egy évvel korábbihoz képest.

Májusban gyorsult a felszámolás alá kerülő vállalkozások számának emelkedése, 1512 cég jutott erre a sorsra, ez 8,7 százalékkal több, mint egy éve. Az egy évvel korábbinál 121-gyel, az egy hónappal korábbinál pedig 116-tal több céget döntöttek be a hitelezők. „A májusi adatok alátámasztják az előző havi kedvezőbb számokkal kapcsolatos óvatosságunkat, májusban látványosan visszatértünk az első negyedévre jellemző trendhez” – értékelte a legfrissebb adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A cégbedőlések regionális megoszlása jelentős szórást mutat, de az első négy hónaphoz képest mindenhol romlott egy kicsit a helyzet. Ahol a tendencia még növekedést mutatott – a Központi régióban és az ország keleti felében – ott a növekedés üteme gyorsult, ahol már a lassulás a jellemző – általában a Dunántúlon – ott most kisebb ütemben esett vissza a felszámolások száma, mint korábban. A legrosszabb a helyzet a Dél-Alföld és az Észak-Magyarország régióban, itt 22, illetve 23 százalékkal több céggel szemben kezdeményeztek fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, mint a tavalyi év azonos időszakában. Nagy súlyánál fogva rontja az országos átlagot a központi régió is, itt 16 százalékkal több felszámolás indult májusban, mint tavaly.

Továbbra is igaz, hogy mind több cég tulajdonosa dönt a társaság bezárása mellett. Az ötödik hónapban 1252 cég tulajdonosai indítottak végelszámolást, ami 245-tel, illetve 24,3 százalékkal több, mint tavaly májusban. „Idén már 700 céggel többnél indult végelszámolás, mint tavaly, és a növekedés üteme is gyorsul, ezért nem kizárt, hogy év végére akár már 15 000 cég megszüntetéséről dönthetnek tulajdonosaik – mondja az Opten stratégiai igazgatója.

Bejöttek az Opten stratégiai igazgatójának várakozásai, ebben az évben ugyanis májusban először alapítottak több céget, mint egy évvel korábban. Az ötödik hónapban 3516 új alapítású vállalkozást jegyeztek be, ami a korábbi folyamatos csökkenéssel szemben már 6,8 százalékos növekedés. Az év elejétől hónapról hónapra lassult az új bejegyzések számának csökkenése, áprilisban már csak 91-gyel maradt el az egy évvel korábbitól, a májusban 223-mal több, mint egy évvel ezelőtt. „Az idei trend alapján megjósolható volt az új cégalapítások növekedésbe fordulása, ami nem feltétlenül kedvező jelenség” – mondta a stratégiai igazgató. Adataink szerint ugyanis az új cégek között nagy számban bukkannak fel olyanok, amelyek vagy az alapító személye, vagy a székhely címe alapján kapcsolatba hozhatók korábban csődbe jutott vállalkozásokkal.

Megjelenés dátuma: 2010. június

Jelentősen lassult a bedöntött cégek számának növekedése az építőiparban, az ágazat azonban még mindig igencsak zilált képet mutat – derül ki adatainkból. Az építőipar fertőzöttsége nem enyhült, továbbra is sokkal több a felszámolás alá vont cégek aránya, mint a nemzetgazdaság egészében. A cégalapítás rég látott lendületet vett, ami az adósságszédelgők növekvő aktivitására is utalhat.

Meglepetést hoztak az áprilisi felszámolási adatok az építőiparban. Az ágazatban újonnan indított felszámolások számának növekedési üteme csökkent. A negyedik hónapban 310 céget vontak fizetésképtelenségi eljárás alá a hitelezők, ez 53-mal kevesebb, mint márciusban volt.

Ebben az évben csak februárban indítottak ennél kevesebb eljárást. Ám ez az ingadozás az építőipar szezonális jellegének tudható be. Az egy évvel korábbihoz képest 7,2 százalékos a növekedés, ami 21-gyel több új eljárást jelent, mint amennyi tavaly áprilisban indult. „Egy havi adatból messzemenő következtetést nem lehet levonni, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az első negyedévben 15 százalékkal több cég dőlt be, mint egy évvel korábban” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az ágazat helyzete a nemzetgazdaságon belül a felszámolások növekedési ütemének csökkenése ellenére sem javult, az országos átlagnál ugyanis még így is háromszor nagyobb arányban dőlnek be a cégek – kommentálta az adatokat Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A teljes magyar gazdaságban áprilisban 2,1 százalékkal több cég ellen kezdeményeztek új felszámolási eljárást, mint egy évvel korábban.

A végelszámolások száma az országos átlaggal párhuzamosan emelkedett, az építőiparban a tavaly áprilisinál 20,5 százalékkal (36-tal) több vállalkozás húzta le a rolót. Az ágazatban 211, a múlt havinál 25-tel több vállalkozás tulajdonosai döntöttek a befejezés mellett. Ez idei csúcs, ami az építőipari cégvilág további tisztulását is jelentheti.

A tavaly regisztráltnál sokkal, 31,7 százalékkal több új cégbejegyzés azonban mindenképpen gyengíti e tisztulási folyamatot. A negyedik hónapban 648 új építőipari céget alapítottak szemben a tavaly áprilisi 492-vel. Az országos cégalapítási kedv csökkenésével ellentétben, az újonnan bejegyzett építőipari cégek száma jelentősen növekedett. A sok bedöntött, illetve bezárt cég tulajdonosainak jelentős része feltehetően új alapítású vállalkozásokban folytatja tevékenységét. Az adósságszédelgők még mindig nagy erőkkel vannak jelen az ágazatban, és az építőipari főszezonra sok új vállalkozást alapítanak. „Néhány perces céginformációs kutatással az új építőipari cégek egyharmadáról deríthető ki, hogy köze van valamelyik korábban felszámolt cég tulajdonosához vagy vezetőjéhez. Ilyenkor fokozott óvatossággal kell kezelnünk az adott céget” - állítja Csorbai. A stratégiai igazgató szerint a notórius cégbedöntők számára jelentősen nehezíteni kellene újabb vállalkozás alapítását.

Megjelenés dátuma: 2010. május

Bár továbbra is nő a cégcsődök száma, az áprilisi adatok már lényegesen kisebb változásokat mutatnak, mint a korábbi hónapok számai – derül ki legfrissebb jelentésünkből. A regionális különbségek azonban továbbra is nagyok, Nyugat-Magyarországon már kevesebb a bedőlés, mint egy évvel korábban, a keleten és a központi régióban viszont erős a növekedés.

Az idei negyedik hónapban 1363 cég ellen indult felszámolási eljárás, ez 2,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, a bedőlő vállalkozások száma mindössze 29-cel nőtt - derül ki az Opten legfrissebb adataiból. Figyelemre méltó, hogy áprilisban 333-mal kevesebb céggel szemben indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, mint márciusban. „Az első negyedévhez képest lassult a bedőlések számának növekedése, de nem igazán beszélhetünk még fordulatról” – értékelt Csorbai Hajnalka, stratégiai igazgató. Az első négy hónapban 5650 céget döntöttek be a hitelezők, ez 8,9 százalékkal, azaz mintegy 500 céggel haladja meg az egy évvel korábbi adatot.

A cégbedőlések regionális megoszlása jelentős szórást mutat. Az első négy hónapban a dél-alföldi és az észak-magyarországi régióban több mint 20 százalékkal több céggel szemben kezdeményeztek fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ugyancsak gyorsan, 16 százalékkal nőtt a bedőlések száma a központi régióban, és ez a térség nagy súlyánál fogva jelentősen rontja az országos átlagot. Nyugat-Dunántúlon stagnált, Közép-, illetve Dél-Dunántúlon 10 százaléknál nagyobb mértékben csökkent a felszámolások mutatója, az Észak-Alföld régióban pedig csaknem 30 százalékkal kevesebb céget döntöttek be, mint egy évvel korábban.

A végelszámolások a cégvilág további erőteljes tisztulását mutatják áprilisban. Az egy évvel ezelőtti 1198 után idén a negyedik hónapban 1433 vállalkozás bezárásáról döntöttek tulajdonosaik. A növekedés mértéke 19,6 százalék. Az év eddig eltelt szakaszában összesen 4906 cégnél húzták le a rolót, ez 9,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Áprilisban 4369 új céget jegyeztek be a cégbíróságok, ami még mindig kevesebb, mint a tavaly hasonló időszaki érték, de már csak 2,1 százalékkal marad el attól. „Februárban még 6,6, márciusban pedig 4,5 százalék volt a csökkenés üteme, vagyis a visszaesés mértéke tendenciaszerűen csökken. Nem kizárt, hogy a következő hónapokban növekedésbe csap át az új cégek bejegyzése” – mondja stratégiai igazgatónk. Csorbai szerint ez nem feltétlenül pozitív jelenség, az új cégek között ugyanis mind nagyobb számban találunk olyanokat, amelyek korábban felszámolásba vitt cégek romjain jönnek létre. „Vagy a tulajdonosok között mutatható ki családi kapcsolat, vagy a cég székhelye egyezik meg egy korábban felszámolásba vitt cég székhelyével, és ez arra mutat, hogy a kifejezetten rossz szándékú vállalkozókat nem lehet távol tartani a piactól” – mondja az igazgatója. Az idei első négy hónapban 15 891 új vállalkozást regisztráltak, 1613-mal kevesebbet, mint 2009 április végéig, ez 9,3 százalékos zsugorodás egy év alatt. Az első negyedévben még 11,4 százalékos volt a csökkenés üteme.

Megjelenés dátuma: 2010. május

Az első negyedévben 15 százalékkal több céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, mint egy évvel korábban – derül ki összesített adatainkból. Az ágazat továbbra is fertőzött, az új cégek harmada olyan magánszemélyekhez köthető, akik már legalább egy céget hagytak tartozásokkal együtt bedőlni.

Nem enyhül a csődhullám az építőiparban. „Különösen a gazdaság egészével összevetve látszik jelentős probléma az ágazatban, hiszen az építőipari felszámolások számának 15 százalékos emelkedése szemben áll az összes többi ágazatban tapasztalt stagnálással” – mondta Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Az építőiparban idén január–márciusban 15,2 százalékkal több esetben indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, miközben az építőiparon kívül már megállt a növekedési hullám – derül ki az Opten negyedéves ágazati adataiból. Az első három hónapban 939 építőipari vállalkozás dőlt be, míg az egy évvel korábbi hasonló időszakban 815 cég jutott hasonló helyzetbe.

„Különösen aggasztó, hogy a negyedéven belül hónapról hónapra romlott a helyzet, mind több céget számoltak fel” – figyelmeztet igazgatónk. A gyorsuló növekedés Csorbai szerint arra utal, hogy az ágazat konszolidációja még várat magára, sőt még a lecsúszás üteme sem állt meg, holott a megrendelés-állomány az első két hónapban év/év alapon mintegy 30 százalékkal nőtt, s a hó végi szerződésállomány volumene 13,7 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.

A végelszámolási adatok azt mutatják, hogy egy év alatt jelentősen csökkent a cégbezárások száma az ágazatban. Idén január–márciusban a tavalyinál mindössze 33-mal több, összesen 511 cégnél döntöttek a tulajdonosok cégük végelszámolása mellett. Ez 6,9 százalékos növekedés, ami megfelel az összes többi cég között mért átlagnak. Ám ez sem az ágazat stabilizációjáról árulkodik, hanem sokkal inkább arról, hogy a cégmegszüntetés tiszta módja helyett megint mind többen választják az adósságokat hátrahagyó megoldást, azaz a felszámolást.

Az adósságszédelgők jelenlétéről árulkodnak az új cégek adatai is. Az ágazati cégalapításokon nem érződik a pesszimista hangulat, az építőiparban annyi új céget jegyeztek be, mint tavaly, miközben a nemzetgazdaság egészében 11,7 százalékos volt a visszaesés. „Az Opten cégről cégre megvizsgálta a tavalyi új alapításokat, és arra jutottunk, hogy ebben az ágazatban az új társaságok 33 százaléka olyan személyekhez köthető, akik legalább egy céget már felszámolásba vezettek, kifizetetlen számlákat hagyva maguk után” – mondja Csorbai. Az Opten igazgatója szerint ez katasztrófa, nem könnyíteni, hanem – éppen ellenkezőleg – nehezíteni, drágítani kellene a cégalapítást, a tulajdonosok közül pedig ki kellene szűrni azokat, akik az egész gazdaság alapjait veszélyeztetik.

Megjelenés dátuma: 2010. április

Továbbra is nehéz helyzetben vannak a vállalkozások, igaz, a felszámolások növekedése lassul – derül ki cégünk adataiból. Mind az első negyedév egészében, mind márciusban lassult a felszámolások növekedési üteme a februárihoz képest, de az országos átlagok mögött éles területi egyenlőtlenségek húzódnak meg.

Az idei első negyedévben folytatódott a felszámolások számának növekedése a kkv-szektorban, januártól márciusig 3947 cég ellen indítottak eljárást a hitelezők. A bedőlt cégek száma 2009 azonos időszakához képest 3,3 százalékkal (129-cel) emelkedett. Akkor ugyanis 3818 céget vontak felszámolás alá. Ez a növekedési ütem jelentősen elmarad az egy évvel korábbi 31,8 százalékos emelkedéstől. A legfrissebb adatok alátámasztják az Opten által a januári csökkenés nyomán hangoztatott óvatosságra intő értékelést, miszerint az akkori kedvezőnek látszó számokból nem célszerű messzebb menő következtetéseket levonni.

Márciusban az előző év hasonló időszakához képest emelkedett a felszámolási eljárás alá vont vállalkozások száma, 1356 esetben indítottak eljárást a hitelezők, szemben az egy évvel korábbi 1342-vel, a növekedés üteme 1 százalékot valamivel meghaladó. „Februárhoz képest is több cég ment tönkre márciusban, így nemhogy enyhültek volna a válság hatásai, hanem épp ellenkezőleg, továbbra sincs okunk a bizakodásra” – értékelt Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Negyedéves szinten idén 3473 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, szemben a tavaly január-márciusi 3254-gyel. A növekedés üteme 6,7 százalékos volt az egy évvel korábbi 24,2 százalék után. A harmadik hónapban 1213 vállalkozás szűnt meg végelszámolással, ez 170-nel több, mint egy évvel, de 161-gyel kevesebb, mint egy hónappal korábban.

Ellenkező irányú tendenciát követnek az új cégalapítások adatai, az első három hónapban az egy évvel korábbinál 11,7 százalékkal, azaz 1522-vel kevesebb, összesen 11 522 új vállalkozást jegyeztek be. Az adatok a bejegyzett vállalkozások számának csökkenését, a cégvilág régóta kívánatos tisztulását mutatják. A negyedév minden hónapjában kevesebb új céget regisztráltak. Márciusban 3825 új céget jegyeztek be, ami elmarad mind az egy hónappal, mind pedig az egy évvel korábbitól. Egy évre visszatekintve enyhén lassult az új cégek alapításának zsugorodása, a februári 6,6 százalékról márciusra 4,5 százalékra.

Az országos adatok mögött jelentős területi egyenlőtlenségek állnak, az első negyedévet vizsgálva Nyugat-Magyarországon már hónapok óta csökken, a központi régióban és Kelet-Magyarországon viszont még mindig nő a felszámolás alá került cégek száma. A felszámolások alakulása markánsan alátámasztja a gazdaság területi kettészakadását: az ország nyugati régióiban számottevően kevesebb vállalkozás dőlt be, míg a keleti régiókban – Közép-Magyarországgal együtt – bőven kétszámjegyű mértékkel nőtt a hitelezők által indított új felszámolások száma. Kiugró bővülést produkált Észak-Magyarország, ahol 43,1 százalékkal nőtt a fizetésképtelenné vált cégek száma egy év alatt.

A végelszámolások szempontjából már nem mutatkozik ilyen éles eltérés, a régiók többségében kevesebb céget zártak be az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb csökkenést az Észak-Alföld régió mutatta 32 százalékkal. Növekedést csak Észak-Magyarországon és a meghatározó súlyú közép-magyarországi régióban jegyeztek fel. A központi régióban nőtt a legnagyobb ütemben a bezárt cégek száma: 26,7 százalékkal az egy évvel korábbihoz képest.

Ugyanakkor az ország egyetlen régiójában sem nőtt az új cégalapítások száma, sőt, a Dél-Alföld kivételével mindenhol kétszámjegyű – 20 százalék körüli - a csökkenés a január-márciusi időszakban egy évre visszatekintően. Dél-Alföldön 9,8 százalékkal kevesebb új céget jegyeztek be, mint egy évvel korábban, a másik végletet Közép-Dunántúl jegyzi 23,1 százalékos visszaeséssel.

Megjelenés dátuma: 2010. április

Nyugat Magyarországon vége a válságnak Kelet-Magyarországon viszont még tombol – ez derül ki felszámolási adatainkból. A tavalyi második félévben kibontakozó tendenciák általánossá váltak, a dunántúli régiókban határozottan csökken a bedőlt cégek száma, a Közép-Magyarország Régióban és az ország keleti felében pedig növekszik. Üdítő kivétel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, amelyen mintha átrobogott volna a válság.

A Dunántúlon csökken, Közép- és Kelet- Magyarországon viszont továbbra is nő a bajba jutott cégek száma. Adataink szerint a válság kisebb vagy nagyobb mértékben minden régiót megérintett tavaly, ám az év második felében egyes térségekben már lassult és megállt a növekedés üteme, mára pedig egyértelmű csökkenés tapasztalható. Ahogyan eddig is, úgy most is a legjobb a helyzet a Dél-Dunántúlon, ahol a január-februári időszakban összesen 24 százalékkal kevesebb cég ellen indult felszámolási eljárás, mint egy évvel korábban. A térség eddig is a válság által legkevésbé sújtott régiója volt az országnak, itt kizárólag 2008 végén és 2009 legelején mutattak érdemi növekedést az adatok, tavaly februártól stabilizálódott, majd csökkenésnek indult a bedőlések száma.

A jelenlegi másik nagy nyertes a Közép-Dunántúl régió, ahol az év első két hónapjában 16 százalékkal kevesebb céggel szemben indítottak felszámolást a hitelezők, mint egy évvel korábban. A Közép-Dunántúl régió „válságkarrierje” azonban eltér déli szomszédjától, mert itt 2009 elején még nagy erőkkel támadott a válság. 2009 első félévében a bedőlt cégek száma több mint 50 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azóta viszont nagyot fordult a világ.

A dunántúli régiók sorából némiképp kilóg Nyugat-Magyarország, ahol lényegesen szerényebb mértékben ugyan, de szintén csökken a bajba jutott cégek száma. A régió akár két szomszédjához hasonlóan jól is szerepelhetne, ám Vas megyében 2006 óta lassan, de biztosan emelkedik a felszámolási hányad, azaz a bedőlt cégek aránya a működő cégekhez képest. Tavaly a ráta 1,8 százalékról 2,2 százalékra romlott, holott 2006-ban ez egy százalék alatt maradt.

Közép-Magyarországon és a fővárosban van Magyarországon messze a legtöbb vállalkozás bejegyezve és itt még tart a növekedés. Az év első két hónapjában itt 24 százalékkal több céget számoltak föl, mint egy évvel korábban, vagyis a térség vízválasztó az ország két fele között. Az Észak-Magyarország régió mutatja a legkevésbé kedvező jeleket, itt az első kéthavi növekedés üteme 43 százalék, míg a Dél-Alföld régióban „csak” 29 százalék.

Kelet Magyarországon kilóg a sorból az Észak-Alföld régió, aminek egyetlen oka van: a Szabolcs Szatmár-Bereg megyei csoda. Jász-Nagykun Szolnok megyében ugyanis 77 százalékkal, Hajdú-Biharban pedig 25 százalékkal több céggel szemben indult felszámolási eljárás, mint egy évvel korábban, ám Szabolcs mindezt 65 százalékos csökkenéssel kompenzálni tudta. Sőt az ottani visszaesés révén a régió egészében 25 százalékos csökkenést mutatott az első két havi adat.

Mindez azért lehetséges, mert Szabolcs-Szatmárban korábban messze a legtöbb cég jutott bajba a három megye közül. A megyében 2008-ban és 2009-ben rendkívül magas 8,7 százalék volt a felszámolási hányad, ez egyedülálló Magyarországon. Összehasonlításul, a második legrosszabb helyzetben levő Nógrád megyében csak tavaly emelkedett 5 százalék fölé a mutató, 2008-ban még 4 százalék alatt maradt. „Nem tudjuk, pontosan mi zajlik a keleti végeken, elképzelhető, hogy egy korábban virágzó ágazat agóniája ért véget, de az sem kizárt, hogy korábban cégtemetők működtek a térségben, és ez az iparág valamiért máshová helyezte át a székhelyét – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2010. március

Továbbra is emelkedik a cégbezárások száma, nem hagy alább a csődhullám– derül ki cégünk februári jelentéséből. A cégfelszámolások számának remélt stagnálása helyett további megszűnésekkel kell számolnunk, ami a válság elhúzódását jóslók véleményét támasztja alá.

Továbbra sem lehet fellélegezni, a válság változatlanul a legfontosabb tényező. Adataink szerint a felszámolások száma februárban is növekvő tendenciát mutat. Emelkedett mind a felszámolások, mind a végelszámolások száma az előző év azonos időszakához képest, amikorra a válság csúcspontját jósolták. „A felszámolások számának folyamatos emelkedése egyértelműen a gazdasági válság elhúzódását mutatja” – összegezte Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Februárban ugyan valamelyest csökkent a cégbezárások száma a januári adatokhoz képest, de ez nem tudható be javulásnak, vagy a válság alábbhagyásának. Az év második hónapjában országosan 1216 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, ez pontosan 128-cal (12%-kal) több, mint egy évvel korábban.

2010 februárjában a végelszámolások száma az év első hónapjához képest másfélszeresére nőtt. Míg a tavalyi év hasonló időszakában 1236 cég bezárását határozták el a tulajdonosok, addig idén már 1374 vállalatnál döntöttek úgy, hogy lehúzzák a rolót. „A hitelezők szempontjából a végelszámolások számának emelkedése akár pozitív is lehetne, természetesen csak abban az esetben, ha a felszámolások száma ezzel párhuzamosan csökkenne. Ám az előző év hasonló időszakához viszonyítva sajnos mindkét érték hasonló ütemben nő, 11% körüli emelkedést mutat” – mondja az Opten stratégiai igazgatója.

Éves összehasonlításban továbbra is csökkenő tendenciát mutat az új vállalkozások számának alakulása. Míg tavaly ugyanezen időszakban 4341 céget alapítottak, idén ez a szám 4057-re módosult, ami 7%-os csökkenést jelent. „A cégalapítási hajlandóság folyamatosan csökken, de ez nem tekinthető negatív tendenciának: tudjuk be inkább a realitások felismerésének” – értékelt Csorbai Hajnalka.

Megjelenés dátuma: 2010. március

2010-ben tovább nő a felszámolások száma az építőiparban – derül ki cégünk legfrissebb építőipari statisztikájából. A fizetésképtelenség miatt eljárás alá került cégek számát tekintve az emelkedés mértéke ugyan kismértékben csökkent 2010 januárjában, de maga az emelkedés 2008 óta folyamatos.

Az építőipar számai továbbra sem adnak bizakodásra okot, ezt mutatja, hogy 2008 harmadik negyedéve óta tartósan magas a hitelezők által kezdeményezett felszámolási eljárás. Az építőipar januári adatai szerint a végelszámolások száma csökkent az előző év hasonló időszakához képest, ám ezt nem biztos, hogy pozitívumként kell értékelni, hiszen ezek a cégek kevesebb adósságot hagynak maguk után, mint a felszámolási eljárással megszűnő társaik. A felszámolások eközben, ha kis mértékben is (4%), de továbbra is emelkedést mutatnak, ami tovább növelheti az építőipar adósságterheit.

A realitások felismerését mutatja, hogy 2009-ben 2008-hoz viszonyítva 25%-kal kevesebb új céget alapítottak a szektorban. A visszaesés továbbra is jellemző: 2010 januárjában majd 10%-os csökkenés tapasztalható a cégalapítási kedv tekintetében 2009 első hónapjához viszonyítva.

„Az építőipar jövője sajnos továbbra sem kecsegtet sok jóval. Jelenleg a cégek megszűnésén keresztül tudjuk a leginkább bemutatni a szektort. Ugyanakkor az ágazat jövőjét tekintve akár pozitív folyamatnak is tekinthetjük, hogy 2010 januárjában tovább növekedett a nyilvántartásból törölt cégek száma, ami azt jelenti, hogy ezek a vállalkozások végérvényesen bezárták kapuikat. Amennyiben ezek a tulajdonosok nem térnek vissza a gazdaságba szinte azonnal egy új céggel, akkor - még ha ilyen ”fájdalmasan” is – de megkezdődhet az ágazat megtisztulása – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. – Az előző évekhez képest a törölt építőipari vállalatok száma jelentősen megnőtt, míg 2008-ban 4436, 2009-ben már 5307 véglegesen megszűnt cégről beszélhetünk. A tendencia minden bizonnyal folytatódik, látva a 2010. januári számokat, amelyek magasabbak az előző év azonos időszakában mért adatoknál.

Megjelenés dátuma: 2010. február

Csökkent a felszámolások száma januárban, de a fellendülés éveit így is messze meghaladó 1296 cég ment tönkre januárban – derül ki cégünk legfrissebb jelentéséből. Adataink szerint elképzelhető, hogy a 7,1 százalékos csökkenés mögött munkanaphatás áll, de az adat még így is a KKV szektor elhúzódó agóniáját jelzi.

Januárban kevesebb volt a felszámolás és a végelszámolás is, mint 2009 első hónapjában, ám az adatok nem adnak okot bizakodásra. „A felszámolások száma magas maradt, a csökkenés pedig akár kevesebb januári munkanapnak is betudható” – összegezte Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Januárban 1296 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, ez 92-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az Opten értékelése szerint egy havi adatból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de ha kiderül, hogy a cégbedőlések száma mégis lassú csökkenésnek indul, már akkor is lényegesen hosszabb ideig tart a válság Magyarországon, mint Európában általában.

Januárban csökkent a végelszámolások száma is. Míg egy évvel ezelőtt 975 cég bezárását határozták el a tulajdonosok az első hónapban, addig idén csak 886-ét. „Ezen a téren lényegesen nagyobb biztonsággal kijelenthetjük, hogy egyszeri jelenségről lehet szó, mert tavaly az utolsó negyedévben lendületesen nőtt a végelszámolások száma, így egy igazi trendforduló esélyét minimálisnak gondoljuk” – mondja az Opten igazgatója. Vélekedését alátámasztja az is, hogy cégalapítási kedv is mélypontra zuhant januárban, olyan több éve nem fordult ugyanis elő, hogy egy hónap leforgása alatt csak 2756 új céget jegyeztek volna be a cégbíróságok. Ilyen alacsony számot utoljára 2007 nyarán regisztrált az Opten, amikor jelentős megszorításokon volt túl az ország, és egy sor adótörvényt szigorított a kormányzat, ami rontotta a vállalkozók befektetési kedvét, illetve bezárt olyan kiskapukat, amelyeket nem egy cég használt ki azt megelőzően.

Megjelenés dátuma: 2010. február

Tavaly év végén 67 741 építőipari cég működött az országban, 938-cal több, mint egy évvel korábban – derül ki cégünk adataiból. A csekély emelkedés mögött 25 százalékkal visszaeső cégalapítási kedv, 22 százalékkal emelkedő felszámolási hullám, és az egy évvel korábbinál 63 százalékkal több végelszámolás húzódik meg.

Szerény mértékben bár, de emelkedett a cégek száma az építőiparban. 2008 végén 66803 építőipari vállalkozást tartottak számon, tavaly év végén pedig már 67741-et, ami 1,4 százalékos növekedésnek felel meg. A növekedés annak ellenére következett be, hogy a tavalyi 6670 után idén 22 százalékkal kevesebb, összesen 5039 új céget alapítottak az ágazatban, és jelentősen emelkedett a felszámolások és végelszámolások száma is.

2009 gyászos év volt az ágazatban. 3337 cég felszámolási eljárásának megkezdését tette közzé a cégbíróság, ez 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban, holott az ágazat mutatói már 2008-ban jelentősen romlottak. Akkor 15 százalékkal több céget számoltak fel, mint egy évvel korábban, a növekedés a második félévben, részben már a válság kitöréseként aposztrofált szeptemberi Lehman csőd előtt megindult. Tavaly a második félévben éppen ezért - bár hónapról hónapra több cég került bajba, mint a megelőző év azonos időszakában – a növekedés mértéke elmaradt az első félévi 30-40 százalékos ütemtől, így a legpesszimistább forgatókönyvek nem váltak valóra.

Az építőiparban feltehetőleg minden más ágazatnál gyorsabban nőtt a végelszámolások száma. 2009-ben 2099 cég bezárását kezdeményezték a tulajdonosok, ami 63 százalékkal több, mint egy évvel korábban. „Azzal nincs probléma, amikor egy projektcég végelszámolással megszűnik, a gondot az jelenti, hogy a végelszámolások 24 százaléka felszámolásba fordul, vagyis a cég már adósságokat halmozott fel akkor, amikor a tulajdonosok ki akarnak szállni belőle” – mondja Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. Ez a mutató egy évvel korábban még 18 százalék volt, vagyis nem elég, hogy végelszámolások száma látványosan megugrott, még azon belül is mind több eljárás fordul át menet közben felszámolássá – mondja az Opten igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2010. január

Nem a kis cégek húzzák az ország szekerét

Az egy évvel korábbinál 31,5 százalékkal több, összesen 15 066 cég ment tönkre tavaly Magyarországon – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Az egész éves adat ugyan megfelel az előzetes várakozásoknak, az éven belüli lefutás viszont elnyújtott válságot mutat, ami rossz hír a magyar gazdaság számára. Az Opten szerint nem áll meg az a politikai közhely, hogy a kis cégek húzzák a gazdaságot.

Előre borítékolható volt, hogy 2009-ben sokkal több céggel szemben indul felszámolási eljárás, mint 2008-ban, sőt a végleges 15 066-os szám sem okozott különösebb meglepetést, mégis rossz érzései vannak a céginformációval foglalkozó Opten Kft. szakértőinek. „Tavaly év elején is azt mondtuk, hogy az esztendő folyamán akár 15 ezer céggel szemben is indulhat fizetésképtelenségi eljárás, ám a csődhullám éven belüli lefutása 2010-re sem kecsegtet sok jóval” – értékelte az adatokat az Opten stratégiai igazgatója. Csorbai Hajnalka szerint a kedvező forgatókönyv az lett volna, ha az év első felében, vagy nyár végéig gyors ütemben emelkedik a felszámolások mennyisége, az év utolsó hónapjaiban viszont már stagnál vagy csökken a fizetésképtelenségi eljárások száma.

Ehhez képest az történt, hogy az év második felében hónapról hónapra 1300-nál is több felszámolási eljárást indítottak a hitelezők, így a második félévben a naptári hatásoktól megtisztítva éppen annyi felszámolás indult el, mint az elsőben. „Elhúzódó válságot tükröző adatsor rajzolódott ki a második félévben, és több más mutató is azt támasztja alá, hogy 2010 első felében nem számíthatunk érdemi javulásra” – véli az Opten stratégiai igazgatója. A felszámolások számához hasonlóan lassuló ütemben bár, de tovább emelkedik a felszámolt társaságok átlagos árbevétele is, emiatt feltételezhető, hogy a bedőlt cégek egyre több kifizetetlen számlát hagynak maguk után, magukkal rántva beszállítóikat, alvállalkozóikat.

A felszámolásoknál nagyobb ütemben, 44 százalékkal, csaknem 14 ezerre emelkedett a tulajdonosok által kezdeményezett végelszámolások száma. Ez a folyamat több okból sem sorolható az egyértelmű válságjelenségek közé – vélik az Optenben. „Egy következmények nélküli országban, különösen válságidőszakban pozitívumként kell értékelnünk, ha egy tulajdonos felismeri, hogy cége jövője nem biztosított, ezért megindítja a végelszámolást, és nem várja meg míg elvész az adósságtengerben” – érvel Csorbai, aki szerint végelszámolási hullámot elindíthat az adórendszer szigorítása is, a kiskapuk bezárása már korábban is okozott átmeneti felszámolási dömpinget.

Arra viszont a rendszerváltás óta még nem volt példa, hogy az egyik évben kevesebb új céget alapítsanak, mint az azt megelőzőben, márpedig most ez történt. 2008-ban még 48 500 új céget jegyeztek be a cégbíróságok, 2009-ben viszont 3 százalékkal kevesebbet, összesen 47 000-et. A visszaesés nem számottevő, mégis a válság pozitív mellékhatásai közé sorolandó, hiszen a csökkenés úgy következett be, hogy a kormányzat az utóbbi időben mindent elkövet az egyre több és több cég alapításának érdekében. „Magyarországon eleve szétaprózódott a cégszerkezet, és gyakorlatilag következmények nélkül lehet cégeket felszámolásba vezetve bajban hagyni az üzleti partnereket. Az ezzel is fenntartott rossz fizetési morál mellett teljesen érthetetlen a piaci belépési korlátok csökkentése, a cégalapítás gyorsítása és költségeinek csökkentése, legutóbb pedig a tulajdonosok lakcímének titkosítása” – adott szigorú helyzetértékelést az Opten stratégiai igazgatója.

Az Opten szakértői szerint nem áll meg az a politikai közhely, hogy a kis cégek húzzák a gazdaságot, ezért a KKV-k támogatásra szorulnak. A 2008-ról mérleget adó 350 ezer magyar vállalkozás adatai azt mutatják, hogy a kicsik zöme még mindig valamilyen munkaviszonyt helyettesítő, adóelkerülésre létrehozott cég a minimálbér kétszerese körüli fizetésekkel, ezért sokkal inkább pénzt visz, mint pénzt hoz az államháztartásba. A 100 millió forint alatti 301 ezer cég összesen 530 ezer főt foglalkoztat. E kis cégekben az egy főre vetített átlagos havi ráfordítás 145 ezer forint. A közepes, 100 millió és egymilliárd forint közötti cégek 560 ezer főnek adnak munkát, és személyenként hivatalosan még mindig csak havi 221 ezer forint ráfordítással működnek. Ezzel szemben a nagyok, az egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérők – szintén 560 ezer főt foglakoztatva – munkavállalóik után járulékokkal együtt átlagosan havi 657 ezer forintot fizetnek ki személyenként. „A két felső kategória közötti ugrás nagy része (természetesen elismerve a nagy cégek tőkeerejét) a hivatalosan bejelentett bérszintek közötti különbséggel magyarázható” – véli Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Szerinte érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen nagyságrendű bevételtől esik el a költségvetés a kis cégek „támogatása” miatt. Tóth szerint a mikro- és kisvállalkozások számának radikális csökkenéséig a magyar gazdaság nem állítható egészséges növekedési pályára, oda pedig az adórendszer radikális átalakításán, az élőmunka terhelésének csökkentésén és a kisvállalkozói terhek behajtásán keresztül vezet az út.

Megjelenés dátuma: 2010. január

A városi legendák szerint a válság kitörése óta az alkoholfogyasztás világszerte felfutott. A magyar cégstatisztikák ezt nem támasztják alá, idén ugyanis 40 százalékkal több italkereskedelmi cég ment tönkre, mint egy évvel korábban. Lehet, hogy többet iszunk, de akkor a feketén forgalmazott vagy az olcsó italok fogynak.

A válságban jól fogy az alkohol – vélték világszerte sokan, a magyar cégstatisztikákon mégis az látszik, hogy italkereskedelemben lényegesen több céggel szemben indult felszámolási eljárás, mint egy évvel korábban. A ma működő 11600 italkereskedelemmel főtevékenységként foglalkozó céghez képest tavaly 323 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, idén viszont már 450 társaság jutott hasonló sorsra. Az adatok még nem véglegesek, hiszen felszámolásokat és végelszámolásokat a két ünnep között is közzétehet a cégbíróság, de nem valószínű, hogy éppen karácsony és különösen szilveszter környékén menjen tönkre olyan sok italkereskedő, hogy az érdemben befolyásolná a statisztikákat.

„Ez csaknem 40 százalékos növekedés 2008-hoz képest, vagyis az ágazat mutatói gyorsabban romlanak, mint akár az építőiparé – hívja fel a figyelmet az ágazat problémáira Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Az igazgató nem kívánta kommentálni azt a vélekedést, hogy a válságos időkben több bódító hatású ital fogy, mint a békeévekben. „A mi adatainkból ez a következtetés nem támasztható alá, de nem is cáfolható – mondja az igazgató. Szerinte elképzelhető ugyan, hogy több alkohol fogy a szokásosnál, de akkor a fogyasztás a feketén forgalmazott italok, vagy egyszerűen az olcsóbb, nem márkás termékek irányába tolódott el, amin eleve kisebb a profit, mint a márkás italokon.

A végelszámolások száma az ágazatban a más tevékenységet folytató cégekhez hasonlóan alakult, idén a tavalyinál 23 százalékkal több, összesen 357 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok. Az új cégek alapításában ugyanakkor nem tükröződik a válság hatása: tavaly és idén is mintegy 1000 új céget jegyeztek be, és ennél 100-150 darabbal kevesebbet töröltek a nyilvántartásokból.

Megjelenés dátuma: 2009. december

Novemberben meghaladta a 3000-et az idén felszámolás alá került építőipari cégek száma Magyarországon – adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató. Harmadik hónapja több mint 300 céget számolnak fel havonta az ágazatban, de a minap napvilágot látott építőipari megrendelésállomány fényében ezt a tendenciát talán nem kell kivetíteni 2010 egészére.

Novemberben zsinórban harmadszor haladta meg az egy hónapon belül felszámolás alá kerülő építőipari vállalkozások száma a 300-at. Az év első 11 hónapjában bedőlt cégek száma ezzel átlépte a 3000-es határt és év végére minden bizonnyal eléri a 3200-at. Soha ennyi építőipari cég nem ment még tönkre Magyarországon egy év alatt, de a rossz cégstatisztikák mellett megjelentek az első jó hírek az ágazat háza tájáról.

„Nem tudjuk, hogy az októberi építőipari megrendelésállomány trendfordulót jelez, vagy csak véletlen események együttállásáról van szó, de a cégstatisztika még semmi jót nem mutat” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A felszámolások száma magas szinten stabilizálódni látszik, és egyre több a végelszámolással megszűntetett vállalkozás is. Tavaly 11 hónap alatt 1176 cég megszűntetéséről döntöttek a tulajdonosok, idén pedig már 1845-ről , a növekedés ezen a téren 57 százalékos.

A KSH által tegnap közzétett adatok szerint a 2009 októberében megkötött szerződések volumene 29,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az Opten szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy tavaly októberben hirtelen visszaesett a szerződések száma és volumene az építőiparban, hiszen akkoriban a legtöbb bank egyszerűen leállt a vállalkozások hitelezésével, és rendkívül bizonytalanná vált a jövő. „Ez volt az igazi pánik időszaka. Tavaly októberben az akkor kötött szerződések volumene nem egészen 70 százaléka volt az egy évvel korábbinak, tehát a mostani emelkedéssel együtt is alacsonyabb a 2 évvel ezelőtti szinthez képest” – figyelmeztet az Opten igazgatója. Csorbai szerint nem árt emlékezetünkbe idézni azt sem, hogy a magyar építőipar már a válság előtti évben sem teljesített parádésan, tehát ha a KSH adata trendfordulót jelez, akkor sem a fellendüléskori szintekre térhet vissza az ágazat kibocsátása, hanem csak az azt követő alacsonyabb termelési értékekhez.

„Sok cég küzd még mindig az életben maradásért, és tudjuk, hogy télen kevesebb a munka, tehát mégha a megrendelésállomány növekedése kiutat is jelez a válságból, akkor is valószínű, hogy tavaszig még nagyon sok cég jut megoldhatatlan likviditási helyzetbe” – állítja az Opten igazgatója. Csorbai szerint meg kell várni a tavaszi szezonálisan igazított adatokat ahhoz, hogy biztosat lehessen mondani az ágazat jövőjéről.

Megjelenés dátuma: 2009. december

Novemberben 1300 cég került felszámolás alá Magyarországon. Ez az adat nagyjából megfelel az elmúlt fél év átlagos havi jelzőszámainak. November végéig összesen 13708 cég jutott hasonló sorsra, miközben 12383 cég bezárásáról maguk a tulajdonosok döntöttek.

Hónapok óta stagnál a havonta felszámolás alá kerülő cégek száma, nyár óta szinte minden hónapban valamivel több mint 1300 cég ellen indítanak fizetésképtelenségi eljárást a tulajdonosok. A válság előtti időkben havonta jellemzően 800-900 cég került bajba, de tavaly a válság kitörését követő utolsó negyedévben már 1100-1200 céggel szemben indult eljárás. 2008 novemberében éppen 1166 fizetésképtelenségi eljárás indult idén pedig 1301, vagyis a növekedés 11,6 százalékos. „Ahogyan az összehasonlításul használ egy évvel korábbi adatokban fokozatosan megjelenik a válság hatása, úgy csökken a növekedés üteme, de ez nem ad okot az örömre, hiszen a válság előtti „békeidőket” 30-40 százalékkal meghaladó havi adatok azt jelzik, hogy a magyar vállalkozások bajban vannak” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Hasonló jelenség mutatható ki a végelszámolásoknál, csak némi fáziskéséssel. Tavaly novemberben még „csak” 832 társaság bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, idén novemberben azonban 1242 cég függesztette fel tevékenységét. Idén az első 11 hónapban 12383 cég végelszámolása kezdődött meg, míg tavaly ugyanebben az időszakban csak 8919-é, így a növekedés üteme ezen a területen még mindig magas, 39 százalékos. „A végelszámolások mintegy 20-25 százaléka idővel felszámolásba fordul, mégsem gondoljuk, hogy kizárólag fizetésképtelen cégek jutnak erre a sorsra. Sokkal inkább arról van szó, hogy amikor a tevékenység már nem rentábilis, a belátó tulajdonosok nem erőltetik tovább a piaci jelenlétet” –véli Csorbai Hajnalka.

Igazgatónk fenntartja egy korábbi konferencián elmondott véleményét, amely szerint a nemfizetés államilag támogatott népbetegség Magyarországon. „Ha lenne oltás erre is, azt kötelezővé kellene tenni a vállalkozók körében, az állam ezzel szemben folyamatosan olyan döntéseket hoz, amelyek megkönnyítik az adósságszédelgők dolgát. Az olcsóbb és gyorsabb cégalapítás, legutóbb pedig a tulajdonosok lakcímének titkosítása mind abba az irányba mutat, hogy egyre könnyebben, és mind kisebb kockázattal lehessen újabb és újabb cégeket fizetés nélkül hátrahagyni. „Nem elég, hogy a csalárd csődöknek nincs érdemi következménye, még meg is könnyítjük, olcsóvá, gyorssá és kényelmessé is tesszük a dolgukat, ezen mindenképpen változtatni kellene.”

Megjelenés dátuma: 2009. december

Nem én tehetek róla, nem én vagyok a hibás! - halljuk sokszor gyermekeinktől. Miért is ne hallanánk, hiszen talán már észre sem vesszük, milyen sokszor mutatunk negatív példát azzal, hogy mi is kerüljük a felelősségvállalást, vagy a körülményeket okoljuk. Miért lenne ez másképp a magyar gazdaságban?

Magyarország közel egymillió vállalkozás országa. Hazánkban a több mint 540 ezer társas vállalkozás mellett 400 ezret meghaladó egyéni vállalkozást tartanak nyilván. Örvendezzünk! Vagy mégsem?

Azért ezek a hatalmas számok elgondolkodtatóak, különösen annak tükrében, hogy Szlovákiában, Lengyelországban vagy Ausztriában kevesebb, mint fele ennyi, Szlovéniában pedig tized ennyi cég működik. Hol a hiba? Ennyi céggel a régió élvonalába kellene tartoznunk, mi mégis sereghajtók vagyunk.

A túl sok vállalkozás, a felaprózódott cégstruktúra igen káros a magyar gazdaságra. Különösen igaz ez akkor, amikor válság van, amikor a piacszűkülés és gazdasági nehézségek miatt fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások hungarikumként tekintenek a lánctartozásra, és a körülményeket okolják minden problémáért.

Be kell lássuk, hogy vérünkben van a „majd megoldódik” és a „keressünk egy felelőst” hozzáállás. Jó, foghatjuk a szocializmusra. Hiszen a „gondoskodó” államtól 40 éven keresztül vártuk és kaptuk a helyettünk meghozott (jó vagy rossz) döntéseket. Aztán 20 éve ujjongtunk. Éljen a szabad, új világ! Ám úgy látszik, hogy időközben öngondoskodó képességünk elcsökevényesedett. Ráadásul mintha a felnövekvő generációk sem tanulták volna meg, mi a felelősség, milyen az, amikor csak magunkra számíthatunk.

Hányszor halljuk TV-ben, rádióban, hogy „nem fizették ki a munkámat, most ebbe az én cégem is belebukik”. És bukik is sok ezer cég, hiszen kis hazánkban egy éven belül minden 35-dik céget felszámolnak. A felszámolt cégek több mint 60%-át sújtják a lánctartozások.

Mit is várunk akkor most az államtól? Hogy fogjon nekünk halat, vagy hogy megtanítson horgászni? És mit várunk magunktól? Hogy egy hibás döntés után találjunk okot, felelőst, vagy azt, hogy elkerüljük a hibás lépéseket? Választanunk kell. Lecserélni a talán kényelmes felelősségkerülő, de kiszolgáltatottsággal járó gondolkodásmódot az önálló, biztonságot nyújtó öngondoskodásra.

Problémák mindig voltak és minden bizonnyal lesznek is. Nincs ez másképp az üzleti életben sem. Válság, konkurencia harc, kockázatok, nemfizetés, jogi procedúrák.

Fel kell nőnünk és fel kell vállaljuk, hogy: RAJTAM MÚ-LIK, ÉN VAGYOK A FELE-LŐS HA HIBÁZOM, DE ENYÉM A SIKER IS HA JÓL DÖNTÖK!

A döntésekhez persze szükség van információkra. Sok friss, minőségi információra. Hisz a felelős döntéshez tudnom kell ki az az ügyfél, aki ki fogja fizetni a munkámat és ki az, akivel jobb, ha nem szerződöm. Megtudhatunk a cégről szinte mindent, amit szeretnénk, cég- és pénzügyi adatokat, megismerhetjük a tulajdonosok egyéb cégeit, hogy volt-e olyan, akit nem vagy csak késve fizettek ki. Akár javasolt hitelkeret-maximumot is azonnal kaphatunk. Ehhez segítenek szolgáltatásaikkal a céginformációs cégek, mint például a piac meghatározó szereplője, az Opten Kft.

Tóth Tamás, a cég ügyvezetője úgy véli, hogy „nem kell minden üzletet megkötni, hiszen jobb egy el nem végzett munka, mint egy elvégzett, de ki nem fizetett”.

Megjelenés dátuma: 2009. december

Októberben ismét több mint 300 építőipari céggel szemben indult felszámolási eljárás, és 258 végelszámolást jelentettek be a cégbíróságok. A növekedés üteme lassulni látszik, mert már a viszonyítási alapnak tekintett tavalyi időszak is a válság jegyében telt – adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató. – A javuló cégalapítási kedv mögött nemigen állhat más, mint adóelkerülés vagy a csalárd csőd szándéka – véli a szakértő.

Tovább szenvednek a válság súlya alatt az építőipari cégek. Októberben ismét több mint 300-zal szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, miközben tavaly év elején havonta jellemzően 200–230 cég ment tönkre az ágazatban. Az akkor begyűrűző válság hatására tavaly októberben már 258 cég jutott erre a sorsra, így az idei és a tavalyi tizedik hónapot összevetve már „csak” 19 százalékos növekedés adódik, ugyanakkor fennmaradt a válság kitörése óta jellemző magas havi érték. „Arra számítunk, hogy a növekedés üteme tovább lassul a következő hónapokban, de magas szinten stabilizálódik a felszámolásra jutó cégek száma” – jelentette ki Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Az év első 10 hónapjában összesen 2785 cég felszámolását jelentették be a cégbíróságok, ez 23,5 százalékkal több, mint a tavaly október végi 2256.

Tovább tart ugyanakkor a rendkívül gyors ütemű növekedés a végelszámolásoknál. Tavaly októberben 118, az első 10 hónapban pedig 1037 cég bezárását kezdeményezték a tulajdonosok, idén viszont októberben 212, október 31-ig pedig 1633 társaság megszűnését jelentették be az ágazatban. A növekedés üteme meghaladja az 57 százalékot, de az Opten szerint ez még mindig jobb, mintha a tulajdonosok megvárnák, amíg cégük teljesen eladósodik. „A végelszámolások 20 százaléka így is felszámolásba fordul, de fontos hangsúlyozni, hogy a végelszámolás nem tekinthető fizetésképtelenségi eljárásnak, a tulajdonosok nagy része bölcs belátással időben dönt a cég megszüntetéséről, látva a szűkülő piacokat” – véli az Opten stratégiai igazgatója.

Ebből a szempontból meglepő fejlemény, hogy októberben ismét sok 545 építőipari céget jegyeztek be a cégbíróságok, 30 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Egész évben hónapról hónapra kevesebb céget jegyeztek be, mint egy évvel korábban, ezért váratlan a fordulat, és az Opten szerint minden szempontból rossz fejleménynek kell tekinteni, ha ez tendenciává válik. „A jelenlegi megrendelésállomány mellett kizártnak tartom, hogy az adóelkerülésen vagy az előre eltervezett csalárd csődön kívül bármi is nagy számban késztethetne cégalapításra embereket az építőiparban – állít ki szomorú bizonyítványt az ágazatról az Opten stratégiai igazgatója. – Nagy kár, hogy a kormány is rásegít erre a cégalapítási korlátok csökkentésével és a tulajdonosok lakcímének titkosításával.” Csorbai szerint inkább emelni kellene a belépési küszöböt, meg kellene teremteni a csalások számonkérésének lehetőségét és határozottan fel is kellene fellépni ahhoz, hogy ne romoljon tovább a fizetési morál.

Megjelenés dátuma: 2009. november

Ma haladta meg a felszámolások száma a tavalyi egész éves szintet. 2008-ban összesen 11 504 céggel szemben indult felszámolási eljárás, idén október 16-ig 11 525 jutott hasonló sorsra – adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató. Év végére a felszámolt cégek száma meghaladhatja a 15 ezret.

Tavaly szomorú rekordot döntött a felszámolás alá vont cégek száma, idén azonban már most, október közepén sikerült átadni a múltnak az előző csúcsot. 2008-ban 11504 céggel szemben indult felszámolási eljárás, idén ezt a mai napon haladta meg a cégbíróságok által közzétett felszámolási eljárásról szóló határozatok száma. A következő félévben a felszámolások növekedési üteme várhatóan lassulni fog, és magas szinten stabilizálódik – véli Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Hiába érkeznek kedvező hírek a tengerentúlról és az európai gazdaság háza tájáról, a magyar cégek számára nincs vége a válságnak, ezt jól mutatják a cégadatok, vagy akár a külkereskedelmi, illetve az ipari termelésről szóló statisztikák is. A felszámolt cégek átlagos egy évvel korábbi árbevétele folyamatosan emelkedik, ami azt mutatja, hogy a baj nemcsak a mikro- és kisvállalkozásokat éri el, hanem a több milliárdos árbevételű nagy cégeket is. „A fővállalkozók és nagy megrendelők bedőlése nyomán sok kisebb cég jut nehéz helyzetbe, mert a magyar gazdaságban eleve rendkívül alacsony a likviditás, a bankok pedig kihátráltak a hitelezésből, így kevés az esély a túlélésre – állítja az Opten igazgatója.

A 2008 októberében kirobbant válságot megelőzően évekig 1,8-2 % között stagnált a felszámolt cégek aránya, 2009-re kb. 2,5-2,6 % prognosztizálható. A válságot követően a legjobban sújtott ágazat a gépjárműkereskedelem, melyben csak idén várhatóan a cégek 5,2 %-a kerül felszámolás alá. Ezt követi majd az építőipar 5, majd az agrárszektor 3 %-ot meghaladó felszámolási rátával. A korábban “rendíthetetlen”, évekig 1 % alatt maradó informatikai szektorban is kb.1,3 %-ra emelkedik a felszámolt cégek száma.

A szakma igyekszik pozitív jelként tekinteni már azokat a lépéseket (vagy éppen meg nem tett lépéseket) is, amelyek bár nem javítanak, de legalább nem rontanak tovább a magyar gazdaság helyzetén. Csorbai Hajnalka hozzáteszi: nem könnyű megőrizni a gazdasági jogalkotás szakmaiságába vetett hitet akkor, amikor egyáltalán komolyan felmerül egy olyan elképzelés, hogy a kormányzatnak tovább kellene támogatnia a még egyszerűbb cégalapítást (Lásd. egyforintos cégalapítás elképzelése). A fenti számok is azt tükrözik, hogy a magyar gazdaságnak nem több cégre, hanem éppenhogy kevesebbre - sokkal kevesebbre - lenne szüksége. A felaprózódott cégstruktúra, a mikrovállalkozói körben elterjedt hanyag, felelősségkerülő, öngondoskodásra alkalmatlan cégek, a gyenge gazdasági morál nagyon komoly károkat okoz mind gazdasági, mind társadalmi szinten.

Szerencsére mindig voltak és jelenleg is vannak gazdaságilag és morálisan fejlett dinamikus, fejlődő, piacot kereső vállalkozások és beállt, tradicionális, piacot megtartó cégek is. Ezeket azonban meg kell tudni különböztetni a rozsszándékú vagy csak "a körülmények alakulása folytán" életképtelen, kockázatos vállalkozásoktól. Ehhez azonban két dologra van szükség: egyértelmű szándék kell és megbízható, a lehető legteljesebb információ.

Megjelenés dátuma: 2009. október

Októberben 1305 vállalkozással szemben indult felszámolási eljárás, tíz hónap alatt pedig 12318 jutott hasonló sorsra – közölte az Opten céginformációs szolgáltató kft. Tavaly egész évben számoltak fel 11515 vállalkozást, pedig az év utolsó hónapjaiban már akkor megmutatkozott a válság hatása az adatokon. A csőd- és felszámolási eljárások mellett végelszámolásból is több indult már, mint tavaly egész évben.

Immár biztossá vált, hogy az augusztusi jó hír – mindössze 566 felszámolás egy hónap alatt – csak rövid életű pozitív kilengés volt a cégstatisztikában, hiszen a szeptemberi 1409 után októberben is 1305 céggel szemben indult felszámolási eljárás. Ezzel az első 10 hónapban bejelentett felszámolások száma 12318-ra emelkedett, ami 31 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest. „Az évnek ebben a szakaszában már tavaly is éreztette hatását a válság, ezért a felszámolások növekedési üteme lassul. Nem jó jel azonban, hogy ismét az év első felére jellemző igen magas havi adatokat látunk – véli Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. – A válság még nem ért véget, és még optimista becslések szerint is 2010 második-harmadik negyed évéig számolnunk kell vele.” A felszámolások száma október közepén lépte át a tavalyi, akkor negatív rekordnak számító 11515-öt, és most már valószínűnek tűnik, hogy év végére megközelíti, vagy meg is haladja a 15000-et.

„Továbbra is igaz, hogy emelkedik a felszámolás alá eső cégek megelőző évi árbevételének átlaga, vagyis egyre nagyobb cégek mennek tönkre, és egyre több állás szűnik meg.” – véli az Opten igazgatója. Különösen igaz ez akkor, ha végelszámolásokat is figyelembe vesszük. Ezekből idén már 10841-et kezdeményeztek a tulajdonosok, míg tavaly egész évben nem egészen 9700-at, a növekedés itt 34 százalékos. A végelszámolások több, mint 20%-a idővel átfordul felszámolásba. Az igazgató szerint ez a folyamat visszahat a gazdaság egészére, ami új jelenség. A korábbi években ugyanis a felszámolások ingadozása nem járt valódi gazdasági hatással, mert főként mikrovállalkozásokról volt szó, és – különösen a végelszámolásoknál – azok egy része is inkább adózási megfontolásokból, semmint valós gazdasági események miatt szűnt meg, vagy alakult újjá.

Újjáalakulásról amúgy mostanában nemigen beszélhetünk. A cégalapítás kedv február óta lassan, de biztosan csökken. Októberben 4500 új céget jegyeztek be, szemben a tavalyi 4900-zal, így az első tíz hónapban alapított új cégek száma 38650-re csökkent a tavalyi 40600-ról. „Történik ez annak ellenre, hogy a hatóságok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy egyre olcsóbb és egyszerűbb legyen a cégalapítás. Pedig ennek éppen az ellenkezőjére lenne szükség egy olyan országban, ahol népességszámhoz viszonyítva körülbelül 4-5-ször annyi társas vállalkozás van a piacon, mint a fejlett országokban” – figyelmeztet az Opten stratégiai igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2009. október

Az augusztusi pozitív meglepetés után az előre megjósolt módon visszatért a válságpályára a cégbedőléseket mutató adatsor – adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató. Szeptemberben 1400 céggel szemben indítottak felszámolást a hitelezők, így az első három negyedévben összesen 34 százalékkal több cég dőlt be, mint egy évvel korábban.

Az augusztusi 566 után szeptemberben ismét 1400 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon. „Beigazolódott, amit az augusztusi adatok láttán gondoltunk, vagyis hogy az akkori adatokat nem trendforduló, hanem a cégbírósági szabadnapok száma módosította” – nyilatkozta Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Valószínűleg a válság kellett a csődeljárások számának növekedéséhez is. Bár még mindig nagyon kevés – az első 3 negyedévben 58 – vállalkozás él a csőd lehetőségével a túlélés érdekében, ez kétségtelenül többszöröse az eddigi, évi 10-15 csőd indításának.

Szeptemberben a tavaly szeptemberinél 37 százalékkal több céget számoltak föl, míg az első kilenc hónapban a növekedési ütem 34 százalékos. A szakértők arra számítanak, hogy a következő hónapokban lassan de biztosan csökken majd a felszámolások növekedési üteme, hiszen a viszonyításul szolgáló előző évi adatokba fokozatosan bekerülnek a már válsággal terhes utolsó negyedév adatai. „Hiába csökken azonban a növekedési ütem, a fizetésképtelenné váló cégek száma magas szinten stabilizálódik” – véli Csorbai Hajnalka.

Ez a folyamat a végelszámolásoknál máris megindult. Tavaly már a válság kitörése előtt látható volt, hogy egyre több céget zárnak be a tulajdonosok. Nem csoda, hogy a végelszámolások növekedési üteme szeptemberben már stagnált, miközben az első három negyedévben összesen 37 százalékkal több cég végelszámolását indították el, mint egy évvel korábban.

Lassan csökken ugyanakkor a cégalapítási kedv. Tavaly szeptemberben csaknem 3000 új cég bejegyzését jelentették be a cégbíróságok, idén viszont csak 2742-t. „Világosan el kell mondani, hogy ez a szám még mindig túl magas, semmilyen reálgazdasági tényező nem indokolja, hogy lényegében ugyanannyi cég alakuljon Magyarországon, mint a válságtól még nem sújtott időszakban” – véli az Opten stratégiai igazgatója. Szerinte az új cégek számának stagnálása leginkább annak a következménye, hogy az élőmunka adóterhelésének csökkentéséhez „hiszem, ha látom” alapon állnak hozzá az emberek, akik még ma is nagyobb nettó jövedelmet tudnak kivenni egy vállalkozásból, mintha ugyanakkora bérköltségből alkalmazottként próbálnának megélni.

Megjelenés dátuma: 2009. szeptember

*Leginkább a baromfiágazatot sújtja a válság

Több mint száz húsipari cégnek indult el idén augusztus végéig a felszámolása. Tavaly október óta egyre nagyobb cégek kerülnek felszámolás alá, mind több munkanélkülit és kifizetetlen alvállalkozót hagyva maguk után.

Idén augusztus végéig összesen 67 húsipari - húskereskedelemmel, húsfeldolgozással és állattenyésztéssel foglalkozó - cég került végelszámolás és 114 felszámolás alá - derül ki az Opten Kft. összesítéséből. Az adatok az előző évhez viszonyítva ugyan nem mutatnak jelentős változást, 2008-ban viszont a végelszámolt cégek száma több mint 24 százalékkal (összesen 107 vállalkozás), a felszámoltaké pedig 17 százalékkal (173 társaság) haladta meg az előző évit. A válság nyomán, tavaly október óta egyre nagyobb cégek kerülnek felszámolás alá, egyre több munkanélkülit és egyre több kifizetetlen alvállalkozót hagyva maguk után - mondta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az idei legnagyobb húsipari cégbedőlés a Herz Szalámigyár Zrt.-é. A 2,25 milliárd forint jegyzett tőkéjű, tavaly 7,1 milliárd forint árbevételt elérő társaság felszámolása május végén indult, miután a finanszírozásról nem sikerült megállapodnia a CIB Bankkal. A társaságtól több mint háromszáz dolgozót bocsátanak el, s mivel a felszámolás során sem sikerült új hitelt szerezni a működéshez, így leállt a termelés. Tavaly még kétmilliárd forint feletti forgalmat bonyolított az idén felszámolás sorsára jutott két húsfeldolgozó: az Aba Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zrt. és a Hunnia Húsipari Termékgyártó Kft. A sertésfeldolgozót és vágóhidat is üzemeltető, abaújszántói telephellyel működő Aba Zrt. felszámolását július 7-én rendelte el a bíróság. Az egykor több mint kilencven embert foglalkoztató társaság szintén újabb hitel hiányában került nehéz helyzetbe, mivel forgótőkével sem rendelkezett, amellyel finanszírozni tudta volna a termelést. 2008-as beszámolója szerint kötelezettségállománya tavaly év végén meghaladta a 800 millió forintot. A keszthelyi székhelyű Hunnia felszámolása áprilisban indult, itt 118 dolgozót bocsátottak el csoportos létszámleépítéssel. A cég tartozása meghaladja az egymilliárd forintot. Itt sincs sok esély a termelés újraindítására egy esetleges új befektető bevonásával.

A tavaly 890 millió forint árbevételt elérő Zalabaromfi Szárnyas Húsfeldolgozó Zrt. felszámolása 2009 februárjában, a vagyonkezelésére létrehozott Dale-Food Invest Zrt.-é áprilisban, míg a szintén a cégcsoporthoz tartozó Zalabaromfi Kereskedőház Zrt-é júniusban indult el. Az utóbbi társaság a tavalyi 3,5 milliárd forintot meghaladó forgalmával egyébként "vezeti" a felszámolás alá került húskereskedő cégek idei listáját. A második helyen a szombathelyi Meatropolis Kft. áll mintegy 2,2 milliárdos, a harmadik helyet pedig a miskolci Ko-Bor-Hús Kft. foglalja el 1,7 milliárd forintos árbevétellel.

Augusztus végéig 46 állattenyésztéssel foglalkozó cégnek indult el a felszámolása, közülük a legnagyobb a gerjáni székhelyű Pegano-Pig Sertéstartó és Kereskedelmi Kft., a 39 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás tavaly 4,3 milliárd forintos forgalmat bonyolított. A szintén sertéstenyésztéssel foglalkozó Branau" 2002 Mezőgazdasági, Termelő és Szolgáltató Kft. dolgozói létszáma 118 fő volt, amikor januárban elindult a felszámolása. A társaság tavaly másfél milliárd forintos árbevétel mellett 984 milliós mérleg szerinti veszteséget könyvelt el, kötelezettségállománya pedig meghaladta a 2,6 milliárd forintot. (Környezetvédelmi kötelezettsége lenne 2009-ben az alsómocsoládi és mágocsi sertéstelepei zárt rendszerű hígtrágyakezelő rendszerének kiépítése, ennek költsége 120 millió forint - áll a cég beszámolójában.) Júliusban dőlt be a kaposvári székhelyű Buda Food Baromfitenyésztő Kft., amely tavaly csaknem 600 milliós árbevételt ért el. A baromfiágazatot kiemelten sújtja a válság, a huszonöt legnagyobb árbevételű állattenyésztő cég közül tizenhárom baromfitenyésztéssel foglalkozik. A húsiparban, főként az állattenyésztésben egy ágazati szintű rombolás még az átlagosnál is súlyosabb problémákat okozhat, hiszen (mint az agrár területen ez elkerülhetetlen) a visszaépítés hosszú éveket vesz igénybe - véli Csorbai. Szakmai vélemények szerint a legnagyobb probléma a baromfipiacon, hogy nincsenek megfelelően biztosítva a hazai termelők. A külföldről beáramló olcsó, ellenőrizetlen, akár egészségre káros importhús rombolja az ágazatot. A rombolás hatását lényegesen nehezebb utólag helyrehozni, mint megelőzni.

Napi Gazdaság - 2009.09.21 - (6. oldal)

Megjelenés dátuma: 2009. szeptember

Szárnyaló tőzsdéről, erősödő forintról, éves rekordokról szólnak a hírek az utóbbi időben. Ebbe a trendbe illeszkednek az építőipari cégek felszámolásáról szóló adatok is, hiszen augusztusban kevesebb céggel szemben indult fizetésképtelenségi eljárás mint egy évvel korábban. Az Opten céginformációs szolgáltató szerint azonban az ágazat nincs még túl a válság nehezén.

Augusztusban mindössze 137 céget számoltak fel a magyar építőiparban, hosszú hónapok óta a legkevesebbet. Ennél tavaly augusztusban, azaz a válságot kitörését megelőző utolsó békehónapban is több cég ellen indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, akkor 154 cég jutott erre a sorsra az ágazatból – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató közleményéből.

Hiába a jónak látszó adat, attól tartunk, hogy az ágazat még huzamosabb ideig kell viselje a válság terheit – véli Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Az igazgató szerint az összes cég között lényegében ugyanilyen váratlan fordulat következett be augusztusban, holott nem igaz, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára állt volna. „Átmeneti jelenségről van szó, feltehetően sokkal inkább a cégbírósági szabadságolások, semmint az üzleti környezet javulása vezetett erre az eredményre” – összegez az Opten igazgatója.

Szerinte minden egyéb adat arra mutat, hogy a felszámolási hullám még nem tetőzött. Nyár eleje óta 12 olyan építőipari vállalkozás került felszámolás alá, amelynek éves árbevétele korábban meghaladta az 1 milliárd forintot. Megerősíti a stratégiai igazgató véleményét, hogy a végelszámolásoknál sem következett be a felszámolásoknál tapasztalt hirtelen fordulat. Augusztusban 101 építőipar cég bezárását kezdeményezték a tulajdonosok, miközben egy évvel ezelőtt csak 55 cég fejezte be működését az ágazatban. Meglepő módon a szakemberek kedvező adatnak tartják, hogy míg tavaly a nyolcadik hónapban 713 új cég alakult, addig idén csak 348. Ez ugyanis szerintük azt jelenti, hogy az amúgy is szétaprózott tulajdonosi szerkezet nem hígul tovább, a megszűnt cégek romjain nem jönnek létre újabb eleve tiszavirág életűnek szánt vállalkozások.

A legnagyobb nyáron felszámolás alá került építőipari vállalkozások:
(2008.évi árbevétel adattal, milliárd Ft)

• INTEGRÁL-HEXA Magasépítőipari és Fővállalkozói Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Győr – 6,8 mrdFt
• CSABA-ÉP Kivitelező és Tervező Korlátolt Felelősségű Társaság, Békéscsaba - 4,4 mrdFt
• BAUCONT Építőipari zártkörűen működő Részvénytársaság, Tata - 4,1 mrdFt
• BAU-SYSTEM Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság, Pély - 2 mrd Ft.

Megjelenés dátuma: 2009. augusztus

Idén az első 7 hónapban éppen 9000 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon, miközben tavaly egész évben 11500 cég jutott erre a sorsra – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból. Az első 7 hónapban a felszámolások és a végelszámolások száma egyaránt 35 százalékkal emelkedett.

Félő, hogy a felszámolások száma már szeptemberben meghaladja a tavalyi egész éves, egyébként eddig éves rekordnak számító 11500-as értéket – nyilatkozta Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója annak kapcsán, hogy a cég ma közzétette, az első 7 hónapban 9000 vállalkozás került felszámolás alá. Tavaly 7 hónap alatt 6657 cég jutott erre a sorsra, így a növekedés az előző évhez képest 35,2 százalékos. Júliusban a megelőző évi 978 céggel szemben 1292 cég ellen indítottak fizetésképtelenségi eljárást a hitelezők, ez 32 százalékos növekedésnek felel meg.

Az első 7 hónapban csaknem 8000 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, miközben tavaly ilyenkor még csak 5940 cég végelszámolása indult meg. Ez ugyancsak 35 százalékos növekedés, de végelszámolások számának növekedése nem állt meg, júliusban 44 százalékkal több cég jutott erre a sorsra, mint a tavalyi nyár derekán.

Továbbra is igaz, hogy nem látjuk még a felszámolási és végelszámolási hullám csúcsát, hiszen júliusban is több olyan nagy cég ment tönkre, amely fizetésképtelenné válásával tömegesen hagy maga után kifizetetlen számlákat, bajba jutott alvállalkozókat – mondja az Opten stratégiai igazgatója. Az igazgató szerint az alvállalkozói láncok szereplői egyre sebezhetőbbek, mert megfelelő tőkeerő nélkül kell megküzdeniük az olyan hónapok óta halmozódó problémákkal, mint a piacszűkülés, illetve a közüzemi díjak vagy az üzemanyagárak emelkedése.

Némiképp meglepő módon február óta először emelkedett az új cégbejegyzések száma is. Igaz, a júliusban alapított 4352 új cég csak 3 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos hónapjában, és a stratégiai igazgató nem is feltételezi, hogy tartós jelenségről lenne szó. „A nehéz gazdasági helyzetben állásukat vesztett munkavállalók gyakran menekülnek a kényszervállalkozásokba, ám sajnos egy cég alapítása ritkán jelent valós megoldást ebben a helyzetben” – mondja Csorbai Hajnalka.

Megjelenés dátuma: 2009. augusztus

Bár a KSH adatai szerint az építőipar teljesítménye júniusban csaknem 16 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, a cégadatokon még messze nem látszik az ágazat válságának vége. Júliusban 290 céggel szemben indult felszámolási eljárás az ágazatban, ez lényegében megegyezik a tavasszal mért havi értékekkel – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.

„Az építőipari termelés júniusi megugrása feltehetőleg néhány nagyberuházás átadásának köszönhető, az ágazat egésze biztosan nem érezte meg a pozitív változásokat” – állítja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A felszámolási és végelszámolási adatok valóban nem mutatnak javulást: Júliusban 290 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a hitelezők, ez nagyjából megegyezik a tavasszal havonta regisztrált havi 300 felszámolásos értéknek. Tavaly júliusban 213 cég jutott ilyen sorsra, vagyis a növekedés mértéke 36 százalék. Ez jócskán meghaladja az első hathavi 22 százalékos ütemet, vagyis a felszámolások növekedése nemhogy lassult volna, inkább erőteljes gyorsulásról beszélhetünk.

Hasonló jelenséget tapasztalunk a végelszámolásoknál is. Tavaly júliusban 114 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, idén júliusban 192 végelszámolása indult meg. A növekedés itt 68 százalék, szemben az első hathavi 52 százalékos növekedéssel. „Bár a végelszámolásokat nem tekintjük fizetésképtelenségi eseménynek, annyi bizonyos, hogy júliusban nem enyhült az építőipari vállalkozásokra nehezedő nyomás, sőt az adatok tanúsága szerint még erősödött is – állítja az Opten stratégiai igazgatója. Szerinte júliusban folytatódott a tendencia, miszerint mind több nagy árbevételű cég kerül felszámolás alá, ami azt mutatja, hogy az ágazatban jellemző vállalkozói láncok mind magasabb szintjein dőlnek be cégek. Ez pedig előre vetíti, hogy egyre több kisebb cég kerül bajba a kifizetetlen számlák miatt, ami az eleve gyenge likviditás miatt, újabb fizetésképtelenségi helyzeteket idéz elő – véli az Opten igazgatója.

Júliusban 439 új építőipari vállalkozást jegyeztek be, ez 23 százalékkal kevesebb a tavalyi 572-nél. Az év első hét hónapjában 3028 új céggel gyarapodott az ágazat, míg tavaly hét hónap alatt 4333 új bejegyzést regisztráltak, így a visszaesés 30 százalékos.

Megjelenés dátuma: 2009. augusztus

Az első félévben 7391 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban – derült ki az OPTEN Kft. mai sajtótájékoztatóján. A cégnél úgy vélik, nem tetőzött még a csődhullám, mert második negyedévben gyorsuló ütemben nőtt a felszámolások száma, egyre nagyobb társaságok jutnak bajba, egyre több kicsit hagyva magukra.

Májushoz képest némileg csökkent, de 2008-hoz képest rendkívül gyors ütemben emelkedett a felszámolások száma júniusban. A májusi 1330-cal szemben most „csak” 1205 cég jutott erre a sorsra, ám a tavalyi év azonos időszakához képest ez is 35 százalékos növekedés. „A felszámoláshullám még emelkedőben van, amit jól mutat, hogy amíg az első félévben 22 százalékos volt a növekedés 2008 első negyedévéhez képest, addig a második negyedévben a növekedés már 39 százalékos” – mondta el Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. Ennél is nyugtalanítóbb azonban a szakemberek szerint az, hogy a válság kezdete óta csaknem 40 százalékkal emelkedett a felszámolás alá vont társaságok árbevétele, vagyis egyre nagyobb cégek mennek tönkre. „Ez azt jelenti, hogy messze nem beszélhetünk még a válság végéről, mert minél nagyobb cég megy tönkre, jellemzően annál több kifizetetlen beszállítót és más hitelezőt hagy maga után” - véli az Opten stratégiai igazgatója.

A cégadatokból jól látszik, hogy egyik legrosszabbul a gépjármű kereskedők jártak. Az elmúlt hónapokban már nagyobb arányú az autókereskedések felszámolásának mértéke, mint amennyi az építőipari cégeknél, holott az építőipar a felszámolások tekintetében sokáig verhetetlennek látszott. Ugyancsak a nagy vesztesek között vannak az utazási irodák, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Alacsony bázisról indult, de gyorsuló ütemben romlik az informatikai cégek és nagykereskedelemmel foglalkozó társaságok helyzete.

Ugyancsak gyorsan nő a végelszámolások száma. Az első félévben 6680 cég bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, tavaly június végéig viszont csak 5000-ről. A növekedés a félév egészét tekintve itt éppen egyharmados, de itt is igaz, hogy a második negyedévben sokkal gyorsabban, 44,5 százalékkal emelkedett az eljárások száma, mint az első negyedévben. A végelszámolásoknál június nemcsak abszolút értékben döntött rekordot, hanem a növekedés üteme is megugrott a tavaly ilyenkor regisztrált 686 cégbezáráshoz képest ugyanis ez 80 százalékos növekedés.

A végelszámolások számának növekedését az OPTEN stratégiai igazgatója nem tekinti mindenképpen rossz hírnek, hiszen minden nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy Magyarországon túl sok cég működik, többségük túl kicsi, ráfér hát a piacra egy egészséges konszolidáció. Éppen ezért nagy baj, hogy a kormányzat éppen a közlemúltban tovább könnyítette a cégalapítást, így nem marad idő az alapítást megelőző minimális ellenőrzésre sem. „Magyarország alighanem egyedülálló abban, hogy a felszámolt cégek tulajdonosainak több, mint 50 százaléka azonnal új céggel tér vissza a gazdasági életbe” – véli Csorbai Hajnalka.

A válság miatt 2009-ben megtorpant cégalapítási kedv is. Az Opten statisztikái szerint korábban sosem volt példa arra, hogy az új cégek száma több hónapon keresztül csökkent volna. Most azonban ez a helyzet állt elő, idén az első félévben 23964 céget, a tavalyi azonos időszakinál 5 százalékkal kevesebbet regisztráltak. Utoljára februárban fordult elő, hogy egy hónapban több céget jegyeztek be, mint a megelőző év azonos havában. Az új cégek száma azonban még mindig folyamatosan meghaladja a törölt cégek számát.

Megjelenés dátuma: 2009. július

Áprilisban 1328 cég ellen indult felszámolási eljárás Magyarországon, csaknem 32 százalékkal több mint egy évvel korábban – derül ki cégünk legfrissebb adataiból. Az év első négy hónapjában csaknem 5000 cég jutott hasonló sorsra, ez 24 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Mostanra visszaesett a cégalapítási kedv is.

Tovább romlott a magyar cégek helyzete áprilisban. A negyedik hónapban 1328 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez 319-cel, vagyis 32 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Cégünk adatai szerint az év első négy hónapjában 4856 céggel szemben indult felszámolási eljárás, míg egy évvel korábban 3904 társas vállalkozás jutott erre a sorsra. „A felszámolások száma májusban feltehetően meghaladja a tavalyi összes felszámolás felét, és valamikor szeptemberben, vagy októberben elérhetjük a tavalyi 11500-as szintet” – állítja Csorbai Hajnalka, stratégiai igazgatónk. Az igazgató szerint nagyon sok kisebb céget most ér csak el a válság, amikor a nagyobb kereskedelmi, illetve építőipari alvállalkozói láncok csúcsain álló cégek is megjelennek a fizetésképtelenségi listákon.

A végelszámolások száma az első négy hónapban 23 százalékkal emelkedve 4438-ra nőtt. Csak áprilisban 1200 céget szüntettek meg ilyen módon tulajdonosai, ez 21 százalékos növekedés a tavaly áprilishoz képest. „A végelszámolást továbbra sem soroljuk az egyértelműen negatív üzleti események közé, tudomásul kell venni, hogy Magyarországon főképp az adózás és a kényszervállalkozások miatt túl sok a cég, és magas a fluktuáció” – véli az Opten stratégiai igazgatója.

Új jelenség, hogy az újonnan alapított cégek száma csökkenést mutat az előző évi azonos időszaki értékekhez képest. „Volt már ilyesmire példa néhány jelentősebb adómódosításkor, de olyan még sosem fordult elő, hogy alapvetően változatlan adórendszer mellett két egymást követő hónapban kevesebb céget alapítsanak mint egy évvel korábban.” – mondja szakértőnk. Szerinte ez is kedvező jelenség, mert arra utal, hogy a felszámolt, vagy megszűnő cégek nem osztódással szaporodnak, ami pedig korábban sajnos jellemző volt, különösen az építőiparban.

Megjelenés dátuma: 2009. május

A várakozásoknál lassabban, nem egészen 15 százalékkal emelkedett az első negyedévben a felszámolt építőipari vállalkozások száma a tavalyi év azonos időszakához képest – derül ki az Opten céginformáció szolgáltató cég legfrissebb jelentéséből. Nem lehetünk még optimisták, hiszen a felszámolások lényegesen több nagy árbevételű céget érintenek, mint korábban – véli az Opten stratégiai igazgatója.

2009 első negyedévében 815 építőipari céggel szemben indult felszámolási eljárás, miközben tavaly az első három hónapban 711 cég jutott erre a sorsra – adta hírül az Opten céginformáció szolgáltató cég. „Ez számszerűen ugyan nem egészen 15 százalékos növekedésnek felel meg, azonban az ágazat helyzetét jelentősebben befolyásolja az, hogy a felszámolt cégek árbevétele jellemzően lényegesen magasabb, mint korábban, ami az építőipar jellegéből adódóan további problémákat vetít előre e cégek alvállalkozói körében – mondja Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója, hozzátéve, hogy a válság első 3 hónapjában a pánikhangulat miatt az indított felszámolások száma lényegesen nagyobb mértékben emelkedett, mint az elmúlt negyedévben, azonban a valós gazdasági válság és a nagymértékben csökkenő megrendelés-állomány csak most kezdi éreztetni hatását az ágazatban. Csorbai szerint a megrendelés nélkül maradt cégek száma nagyjából megfelel a várakozásoknak, de a tulajdonosok jellemzően nem várják meg a felszámolást, hanem végelszámolással próbálják megszüntetni cégeiket. Erre utal, hogy a végelszámolások száma az első negyedévben 40 százalékkal 478-ra nőtt. Az Opten stratégiai igazgatója úgy véli, ez kedvező jelenség lehetne, mert az ágazatnak rossz híre van, a szétaprózódott tulajdonosi szerkezetben sok a fizetés nélkül tönkremenő, kiürített, vagyon nélküli társaság. Félő azonban, hogy a végelszámolások egy jó része is átalakul felszámolássá a kifizetetlen számlák felszínre kerülése után. Ebben a környezetben sokkal inkább egészséges konszolidáció lenne a végelszámolások számának gyors, és a felszámolások számának viszonylag lassú növekedése, sőt akár a jelenleginél lényegesen több cég megszüntetése, vagy összeolvadása is.

E vélekedést támasztja alá, hogy több építőipari szakmai szervezet vezetője, köztük Koji László, az ÉVOSZ alelnöke illetve Bacsárszki Pál az Építőipari és Innovációs Klaszterek Országos Tanácsának elnöke korábban nyilatkozataikban a magyar építőipar prioritásai közé sorolták, hogy a jelenlegi 90 ezer építőipari vállalkozás 10- 15 ezer versenyképes céggé alakuljon, a kényszervállalkozókból pedig jól fizetett alkalmazottak váljanak.

Az Opten adatai szerint 2009 első negyedévében hosszú idő óta először visszaesett a végrehajtási eljárás alá vont cégek száma. A végrehajtások száma a megelőző két évben – szinte kizárólag az APEH megnövekedett aktivitásának eredményeként – gyorsan emelkedett. Most azonban az első három hónapban mindössze 1719 cégnél kopogtak a végrehajtók, míg egy évvel korábban még több mint 2400 céggel szemben rendelték el a végrehajtást.

Megjelenés dátuma: 2009. április

Erőteljesen emelkedett a felszámolások és a végelszámolások száma márciusban és az egész első negyedévben. Amíg tavaly az első 3 hónapban 2895 cég ellen indult felszámolási eljárás, addig idén már 3528 cég jutott erre a sorsra – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató legfrissebb adataiból.

A februári csökkenés után márciusban ismét erőteljesen növekedett a felszámolások száma a megelőző hónaphoz képest. Amíg februárban 1020 cég ellen indult eljárás, addig márciusban már 1183 cég ellen, igaz mindkét érték elmarad a történelmi rekordnak számító januári 1325-től. Mindez az Opten céginformációs szolgáltató március 31-én lezárt adataiból derül ki. „2009 első negyedévben minden hónapban több felszámolást tettek közzé, mint a megelőző év azonos hónapjaiban, így nem csoda ha ez az időszak minden idők legaggasztóbb negyedéve lett.” – nyilatkozta Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója.

Valóban, az első negyedévben 3528 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást és ilyen rossz negyedévre még nem volt példa. 2008 első három hónapjában ennél 22 százalékkal kevesebb, 2895 felszámolás indult, 2007-ben pedig 41 százalékkal kevesebb, összesen 2500 cég jutott erre a sorsra. „Az Egységes Online Követelés-nyilvántartó rendszerbe érkező adatok szerint romlik a fizetési fegyelem, egyre több cég küzd likviditási problémákkal, így várhatóan a következő hónapokban is folytatódik az eljárások számának növekedése” – véli Csorbai Hajnalka. Hozzáteszi: „2009 magyar gazdaságában üzleti bizalomról beszélni túlzott naivitás lenne, az üzleteket nem bizalmi alapon, hanem körültekintő információk alapján kell megkötnie mindenkinek.”

Nem festenek jó képet a vállalkozások helyzetéről a végelszámolási adatok sem. Az első negyedévi 3240 végelszámolás a 2007-es első negyedévit 61 százalékkal, a tavalyit pedig 24 százalékkal haladja meg. „A végelszámolás a társaság megszüntetésének tisztességes formája, nem keverendő össze a felszámolással, mégis fontos látni, hogy milyen sokan érzik úgy, nem akarják vagy nem tudják tovább működtetni vállalkozásukat” – mondja az Opten stratégiai igazgatója. Bár havi adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, a mégis szembeötlő, hogy 2007 márciusában több céget szüntettek meg végelszámolással a tulajdonosok, mint idén. Ez Csorbai szerint összefügg azzal, hogy az APEH 2007 elején kezdett kiemelten foglalkozni a bújtatott munkavállalói szerződések felderítésével.

A stratégiai igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a csőd intézménye bármennyire is idegen a cégkultúrárától Magyarországon, nehéz időkben mégis előtérbe kerülhet ez a válságmenedzselési megoldás. A csődök száma évek óta 10 és 15 darab között mozog, idén már az első negyedévben 11 csődeljárásnál tartunk. Bár a számok még mindig kicsik a felszámoláshoz vagy a végelszámoláshoz képest, a növekedés azt mutatja, hogy van az a helyzet, amikor érdemes csődvédelmet kérni.

Megjelenés dátuma: 2009. április

Keresd a nőt! – tartja a régi francia szállóige. A világtendenciák egyre inkább érvényesek Magyarországon is, azaz a gazdasági életben a női vezetők és cégtulajdonosok szerepe és aránya nő, amit a nemzetközi és hazai kutatások is igazolnak. Az Opten Kft. legfrissebb statisztikája azokat a hazai kis- és középvállalkozásokat vizsgálta, amelyeknek az élén nők állnak mint tulajdonosok és vezetők.

A női vállalkozások kitüntetett szerepét az országok gazdasági fejlődésében nemzetközi tapasztalatok bizonyítják. Egy a vállalkozó nőkről készített 2007-es tanulmány (Report on Women and Entrepreneurship) megállapítása szerint „…a női vállalkozások jelentős mértékben járulnak hozzá a világ gazdaságának fejlődéséhez, különös tekintettel az alacsony és közepes gazdasági fejlettségű országokra”. A hazai kutatók szerint Magyarországon ennek még mindig nincs tudatában sem a kormányzat, sem a közgazdász szakma, sem pedig a közvélemény.

A Magyarországon működő közel félmillió társas vállalkozásból 40 200 cég árbevétele haladja meg az évi 100 millió forintot. Ezek 37 százalékában, azaz mintegy 14 800 cégben a cégjegyzésre jogosult személy tulajdonos is egyben. E cégek egynegyedében, azaz 3 650 cégnél nő áll a kormányrúdnál. Ez azt bizonyítja, hogy miközben az alkalmazottként dolgozó nők a vállalati ranglétrán előre haladva a mai napig rendszeresen beleütköznek az előítéletekből épített üvegplafonba, addig a saját vagyonukat nap mint nap kockára tevő női vezetők sikerrel birkóznak meg azokkal a kihívásokkal, amiket egy nagyvállalat vezetése támaszt velük szemben.

„A munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenség következtében a nőknél a vállalkozás szükségmegoldás. Ugyanakkor ebből erény kovácsolható, amennyiben a vállalkozás tevékenységének megválasztása és megtervezése tudatosan, szisztematikusan elsajátított vállalkozói ismeretek birtokában történik – hangsúlyozta Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója, aki maga is a felelős beosztásban dolgozó nők táborát gyarapítja. – Nagyon fontos, hogy a „lehetőség által vezérelt” vállalkozások aránya úgy közelítsen a fejlett országok hasonló mutatóihoz, hogy ez ne járjon a vállalkozó nők arányának csökkenésével. Az Opten adatbázisából kiolvasható tendenciák alapján erre minden reményünk megvan” – tette hozzá Csorbai Hajnalka.

A különböző gazdasági területeket vizsgálva megállapítható, hogy Magyarországon a női vállalkozók ugyanúgy megtalálhatóak az élet szinte minden területén, mint férfi társaik. Vannak persze speciális területei a gazdaságnak, ahol az átlagnál magasabb a nők, így értelemszerűen a női vállalkozók aránya is. Tipikusan ilyen terület a gyógyszer-kiskereskedelem, de sikeresek a nők a pénzügyi-adminisztratív tevékenységet végző cégek között is, és lassan olyan területeken is megvetik a lábukat, amelyek hagyományosan férfi szerepekhez köthetők.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ország gazdaságának fejlesztése nem képzelhető el anélkül, hogy a férfiakba és nőkbe egyaránt invesztáljon a gazdaságpolitika. Ugyanakkor az is egyértelmű tapasztalat, hogy a „gyengébb nembe történő befektetés” társadalmilag sokkal hatékonyabban térül meg. A nők ugyanis hajlamosabbak arra, hogy tapasztalataikat megosszák másokkal, akár családjuk, akár szűkebb vagy tágabb közösségük szintjén. A kutatások szerint a nők egyszerűen nagyobb eséllyel dolgoznak másokért, s mások szempontjait is figyelembe véve, könnyebben teszik közkinccsé gazdasági tapasztalataikat.

Megjelenés dátuma: 2009. március

Nem folytatódott februárban a felszámolások számának brutális növekedése, de a korábbinál lényegesen több végelszámolást tett közzé a cégbíróság. Trendfordulókról korai beszélni; most vehetünk egy nagy levegőt, de a kilátások továbbra is rosszak – derül ki az Opten céginformációs szolgálat legfrissebb jelentéséből.

Februárban nem folytatódott a felszámolási eljárások számának gyors növekedése. A második hónapban 1020 cég jutott erre a sorsra, szemben a januári 1325-tel és a tavaly februári 958-cal. „A kép egy kicsit csalóka, a cégbírósági munkanapokat is figyelembe véve a tavaly februárihoz képest csaknem 12 százalék a növekedés, és ez is elég riasztó szám” – véli Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A stratégiai igazgató szerint egyhavi adatokból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, ezért egyelőre nem módosítják prognózisukat, amely szerint idén akár 17 ezer cég is felszámolásra juthat.

A felszámolásokkal szemben rendkívüli módon emelkedet a végelszámolások száma. A februárban kezdeményezett 1233 végelszámolás 43 százalékkal haladja meg a tavalyi azonos havit, munkanapokkal korrigálva pedig a növekedés üteme több mint 50 százalék. „Itt is igaz, hogy egyhavi adatokból nem szabad általánosítani, annyit viszont mondhatunk, hogy februárban nagyon sok cég tulajdonosai látták be, hogy nem tudják tovább működtetni cégüket, pedig még nem is kezdődött meg a közgyűlési szezon” – mondja Csorbai Hajnalka, aki ezért a következő hónapokra is kedvezőtlen adatokat valószínűsít.

Válság ide, válság oda, a cégalapítási kedv töretlen – derül ki az Opten adataiból. Februárban 4341 új céget jegyeztek be, szemben a tavaly februári 4208-cal és a 2007-es 2800-zal. „Nem túlzás azt mondani, hogy Magyarországon túl egyszerű céget alapítani, a belépési korlátok alacsonyak, az ellenőrzés minimális” – véli az Opten stratégiai igazgatója. Szerinte elképzelhető, hogy az egyórás cégbejegyzés sok pluszpontot hozott a nemzetközi versenyképességi mutatókban és az IRM sokmilliós, projektalapú jutalomkiosztásában, de ennek azok fizetik meg az árát, akik veszélyes cégekkel kötnek szerződést. Csorbai szerint két ponton mindenképpen változást kellene elérni: ki kellene zárni a cégalapítás lehetőségéből a „csődlovagokat”, és meg kellene emelni a belépési korlátot, elsősorban az alaptőkét. „Aki komolyan vállalkozni akar, és van üzleti elképzelése, az képes 500 ezer forintnál többet előteremteni” – véli az igazgató.

Megjelenés dátuma: 2009. március

Máté Krisztina (műsorvezető): - Súlyos veszteségek érik a magyar építőipart. A válság, főleg a keresztbetartozások, és csalások miatt egy amúgy is nehéz helyzetben lévő iparágat érint. A kilátások szerint minden 20. céget felszámolnak idén. 300 ezren dolgoznak az építőiparban, többek közt az ő állásukról van szó. A veszteségrekordot az az ember tartja, akinek 169 cégéből 88 felszámolás alatt áll. Abból vagy 10 eredetileg is lúzernek, tehát vesztesnek nevezett el.

Riporter: - Ahogy felépítette, elkezdte lebontani a turistapihenőt egy vállalkozó tavaly. Azt mondta, 22 millió forinttal tartozott neki a fővállalkozó. Azóta 9 hónap eltelt. A vállalkozó azt mondja, most csőd szélén van.

Szűcs László (építési vállalkozó): - Én is csődbe megyek, a cégem is, és a családom is. teljes ellehetetlenülés szélén vagyunk, kikötötték a telefonunkat.

Riporter: - Az utóbbi hónapok egyik legnagyobb beruházása a megyeri híd, ahol szintén nem fizettek az alvállakozóknak. Csaknem 40-en várják július óta a pénzüket, több mint 1 milliárd forinttal tartoznak nekik, és ők is tartoznak azoknak az alvállalkozóknak, akiket ők vettek fel. Többször tüntettek, vannak köztük, akik a lakásukat is elvesztették. Ez csak egy példa a több ezer közül. Magyarországon az építőiparban a legnagyobb a körbetartozás, becslések szerint akár a 200 milliárd forintot is elérheti. Itt a leghosszabbak az alvállalkozói láncok, ha egy csődbe megy, a többi is veszélyben van.

Csorbai Hajnalka (stratégiai igazgató, Opten Kft): - Egyfajta ilyen piramishatás keletkezik, ami miatt elfordulhat, hogy egy cég akár másik 100 céget dönt be azzal, hogy fizetésképtelen helyzetbe került.

Riporter: - Azt mondják, van, aki szándékosan lesz fizetésképtelen, vannak, akik egyszerűen nem értenek hozzá. Ez a bonyolult ábra egy vállalkozó kapcsolatrendszere. A rekordernek 169 cége van, ezek közül 88 áll felszámolás alatt, és bármikor alapíthat újakat.

Tolnay Tibor (elnök, Építési Vállalkozók Országos Szövetsége): - Szükség lenne akár a magyar Kereskedelmi és Iparkamarában egy cégregisztrációra, amely nem egyszerűen csak a bejegyzése a cégnek, hanem vizsgálata annak, hogy ez a cég feltételeit, létszámát, szakmai megalapozottságát tekintve alkalmas egyáltalán a tevékenység végzésére.

Riporter: - Az Építési Vállalkozók Szövetsége szerint az is hátrány, hogy mire a bíróság dönt az ilyen ügyekben, addigra az adósokat felszámolják.

Megjelenés dátuma: 2009. február

2009 első hónapjában egy híján 1400 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást Magyarországon. Ez minden idők legrosszabb havi adata – derül ki az Opten céginformációs szolgálat közleményéből. A felszámolások száma meredeken emelkedik, így a cég elemzése szerint idén minden bizonnyal több mint 17 000 társaság jut erre a sorsra.

„Nem kérdés, ez a csődhullám kezdete – jelentette ki Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója, miután a társaság megjelentette havi rendszeres statisztikáját az előző hónapban felszámolás és végelszámolás alá kerülő cégekről. Eszerint januárban 1399 cég ellen indult felszámolási eljárás: ilyen sok céggel egyetlen hónap alatt eddig soha nem volt fizetésképtelenségi probléma Magyarországon. 2008-ban egy év alatt összesen 11 500 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást, azaz havi átlagban az ezret sem érte el az adósság súlya alatt bedőlő cégek száma. Az eddigi legrosszabb hónap tavaly november volt, akkor 1166 céget számoltak föl, míg korábban sosem érte el a havi érték az ezres nagyságrendet.

A stratégiai igazgató szerint a felszámolások számának növekedése idén biztosan meghaladja az 50 százalékot, ez pedig 17 000 felszámolást jelent a tavalyi 11 500-zal szemben. Ennek a becslésnek a kockázata felfelé nagyobb, mint lefelé, így a stratégiai igazgató szerint a 20 000 felszámolás sem kizárt. „Sajnos a magyar vállalkozások szerkezete nagyon kedvez a dominóhatás bekövetkezésének, hiszen a rendkívül alacsony nyereséghányad és a kis tőkeerő mellett könnyen bekövetkezik a likviditási válság a cégek életében” – véli az Opten stratégiai igazgatója. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy sok cég egy lábon áll, akár termékszerkezetét, akár megrendelőinek számát nézzük.

Az Opten adatai szerint januárban 970 céget szüntettek meg tulajdonosaik végelszámolás útján. Tavaly havonta átlagosan 810 céget számoltak fel tulajdonosaik – ez is nagyon magas szám, de a növekedés üteme korántsem akkora, mint a felszámolásoknál. „Ez azt támasztja alá, hogy nem lehet minden végelszámolásra fizetésképtelenségi problémaként tekinteni, hiszen ha ez igaz lenne, akkor a felszámolásoknak és végelszámolásoknak nagyjából egyforma ütemben kellene emelkedniük” – értékelte a helyzetet Csorbai Hajnalka.

Januárban decemberhez hasonlóan sok – összesen 4380 – céget alapítottak Magyarországon, de a törölt cégek száma most először meghaladta az újonnan bejegyzettekét, így januárban csökkent a működő cégek száma. „A cégalapítási kedv ennek ismeretében is meglepő, hiszen az adóváltozások mostanában nem ösztönöznek vállalkozás alapítására” – véli az Opten stratégiai igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2009. február

2009 első hónapjában egy híján 1400 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást Magyarországon. Ez minden idők legrosszabb havi adata - derül ki az Opten céginformációs szolgálat közleményéből.

A felszámolások száma meredeken emelkedik, így a cég elemzése szerint idén minden bizonnyal több mint 17 000 társaság jut erre a sorsra. "Nem kérdés, ez a csődhullám kezdete - jelentette ki Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója, miután a társaság megjelentette havi rendszeres statisztikáját az előző hónapban felszámolás és végelszámolás alá kerülő cégekről.

Eszerint januárban 1399 cég ellen indult felszámolási eljárás: ilyen sok céggel egyetlen hónap alatt eddig soha nem volt fizetésképtelenségi probléma Magyarországon. 2008-ban egy év alatt összesen 11 500 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást, azaz havi átlagban az ezret sem érte el az adósság súlya alatt bedőlő cégek száma. Az eddigi legrosszabb hónap tavaly november volt, akkor 1166 céget számoltak föl, míg korábban sosem érte el a havi érték az ezres nagyságrendet.

A stratégiai igazgató szerint a felszámolások számának növekedése idén biztosan meghaladja az 50 százalékot, ez pedig 17 000 felszámolást jelent a tavalyi 11 500-zal szemben. Ennek a becslésnek a kockázata felfelé nagyobb, mint lefelé, így a stratégiai igazgató szerint a 20 000 felszámolás sem kizárt.

"Sajnos a magyar vállalkozások szerkezete nagyon kedvez a dominóhatás bekövetkezésének, hiszen a rendkívül alacsony nyereséghányad és a kis tőkeerő mellett könnyen bekövetkezik a likviditási válság a cégek életében" - véli az Opten stratégiai igazgatója. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy sok cég egy lábon áll, akár termékszerkezetét, akár megrendelőinek számát nézzük.

Az Opten adatai szerint januárban 970 céget szüntettek meg tulajdonosaik végelszámolás útján. Tavaly havonta átlagosan 810 céget számoltak fel tulajdonosaik - ez is nagyon magas szám, de a növekedés üteme korántsem akkora, mint a felszámolásoknál. "Ez azt támasztja alá, hogy nem lehet minden végelszámolásra fizetésképtelenségi problémaként tekinteni, hiszen ha ez igaz lenne, akkor a felszámolásoknak és végelszámolásoknak nagyjából egyforma ütemben kellene emelkedniük" - értékelte a helyzetet Csorbai Hajnalka.

Januárban decemberhez hasonlóan sok - összesen 4380 - céget alapítottak Magyarországon, de a törölt cégek száma most először meghaladta az újonnan bejegyzettekét, így januárban csökkent a működő cégek száma. "A cégalapítási kedv ennek ismeretében is meglepő, hiszen az adóváltozások mostanában nem ösztönöznek vállalkozás alapítására" - véli az Opten stratégiai igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2009. február

*Pénteken leállt, de hétfőtől gyorsulhat az elektronikus cégbejegyzés, miután az állami szervezet magához vette az igazolás kiküldését

Hirtelen leállt a cégbejegyzési illeték elektronikus igazolásának kiadása pénteken. Hétfőn indul újra a rendszer. Az ok: a Magyar Államkincstár kitette a szolgáltatást végző Microsecet, és maga oldja meg a feladatot.

Kitette a cégbírósági papírok elektronikus kezelésében eddig megkerülhetetlennek számító Microsec szűrét a Magyar Államkincstár (MÁK). A két szervezet az elektronikus cégbejegyzési rendszer indításakor került kapcsolatba. Ahhoz ugyanis, hogy a bejegyzés megtörténhessen igazolni kell, hogy az ügyvéd befizette az illetéket. Az igazolást a MÁK-nak kell kiállítani - bár a szervezet mindvégig tiltakozott az ellen, hogy számlavezetőként erre a feladatra kötelezzék. Álláspontja az volt: a befizetésekről képesek adatot küldeni a cégbíróságoknak, amelyek így kiadhatják az igazolást.

A kényszerűen megkapott feladatra a MÁK közbeszerzési pályázatot írt ki - ezen nyert a Microsec, amely az elektronikus cégbejegyzési tenderen is elvitte a pálmát, miközben az igazságügyi tárca megbízásából üzemelteti a cégbíróságok informatikai rendszerét, és adat-továbbítói szerepében megkerülhetetlen szereplője az elektronikus céginformációs piacnak. A szerződés értelmében az igazolások kiadásáért félmillió forintot (plusz az áfát) számlázott havonta a cég a MÁK-nak. Tavaly 326 ezer elektronikus befizetési igazolást adtak ki - ügyenként 18 forintba került a szolgáltatás a kincstárnak.

A MÁK abban reménykedett: a feladatot át tudja adni a cégbíróságoknak, ezért a cégtörvény legutóbbi módosításakor, három hónapja, fel is mondták a Microseckel kötött szerződést. A szabály végül nem változott, a feladat maradt a kincstárnál - ám a szervezet végül nem kötött új megállapodást a Microseckel. A kilencvennapos felmondási határidő január 29-én, csütörtökön járt le. Pénteken így a cég leállt az elektronikus igazolások kiadásával.

Ez állítólag mind a bíróságokat, mind pedig az ügyvédeket meglepte, hiszen a MÁK senkit sem értesített előzetesen. A szervezet honlapjára csak pénteken került ki az új rendről szóló tájékoztató.

A kincstárnál azt a felvilágosítást kaptuk: hétfőtől újraindul a rendszer - az igazolásokat ezentúl maguk adják ki. Más feladataik miatt is szükségük volt elektronikus cégaláírások megvásárlására - úgy tudjuk, nyolc ilyet vesznek piaci áron (bőven a közbeszerzési értékhatár alatt, darabonként 15 ezer forintért). Az aláírásonként ezenkívül még 4 forintot kell majd fizetni az "időbélyegekért" - vagyis úgy évi 4-5 millió forintot spórolnak azzal, hogy maguk végzik a feladatot. A Microsec szerint azonban még számolni kell a munkaidőráfordítással, és - esetleg - a beszerzendő új számítógépes fejlesztéssel is, vagyis: cégük nem volt drágább.

A MÁK álláspontja szerint az ügyintézés így gyorsabb lesz: már reggeltől kezdve ki tudják küldeni az előző napi befizetésekről szóló igazolásokat, miközben a Microsec ezt csak délután tudta megkezdeni. (Az adatokat ugyanis ekkor, egy csomagban adta át a kincstár a cégnek, miközben most a feldolgozás közben folyamatosan tudják majd küldeni az igazolásokat - az eddigi szolgáltató azt mondja: ha folyamatosan kapták volna az adatokat, akkor ők is korábban megkezdték volna az igazolások kiküldését.)

Hétfőtől az ügyvédeknek a MÁK-nál kell bejelentkezniük, majd ezek után kell befizetni az illetéket - és egy nap múlva jön az igazolás. A Microsecnél úgy vélik: ez így bonyolultabb, és mivel nem tesztelték korábban a rendszert, bizonytalanabb is.

Megjelenés dátuma: 2009. január

Alaposan felgyorsult a felszámolások számának növekedése az utolsó negyedévben. A válság tehát nem maradt meg a pénzügyi szféra keretei között, így egyre valószínűbb, hogy elhúzódó recesszióra kell számítani - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató cég jelentéséből, amely a december 31-ig közzétett cégadatok alapján készült.

Több mint 3400 cég ellen indult felszámolási eljárás 2008 utolsó negyedévében, és ez több szempontból is negatív rekordnak számít - olvasható a cég közleményében.

"Magyarországon még soha nem számoltak föl ennyi céget - összesen 11 504-et - egy évben, és soha nem volt még olyan rossz negyedév, mint a tavalyi utolsó" - idézi a közlemény Csorbai Hajnalkát, az Opten stratégiai igazgatóját. Az év egészében 17 százalékkal emelkedett a felszámolások száma 2007-hez képest, míg az utolsó negyedévben 32 százalékkal több cég jutott erre a sorsra, mint a megelőző év azonos időszakában.

Az igazgató szerint ezzel még nincs vége, 2009-ben jön a feketeleves, hiszen az adatok közzététele jellemzően 6 hetes csúszásban van az eljárások tényleges megindításához képest, vagyis az utolsó negyedév első fele még a "békeidők" adatait tükrözi. Szerinte a dominóeffektus még nem indult be, de a magyar vállalkozások alacsony jövedelmezősége miatt ez elkerülhetetlenül bekövetkezik. A kis- és közepes vállalkozások állandó likviditási problémákkal küszködnek, így egy partner bedőlése, egy megrendelés elmaradása súlyos problémákat okozhat. Ez a helyzet fölértékeli az információt és a jólértesültséget, hiszen minden üzlet megkötése előtt tájékozódni kell a partner helyzetéről.

Nem sokkal jobb a helyzet a végelszámolások számát tekintve sem. Az utolsó negyedév itt is negatív rekordot hozott ugyan, de a gyorsulás nem olyan számottevő, mint a felszámolások esetében. A 9 715 tavaly indított végelszámolásból 2 624 jutott az utolsó negyedévre, vagyis az egész évre jutó eljárások 27 százaléka terhelte az utolsó három hónapot. Rosszabb a kép, ha a negyedik negyedévi felszámolásokat 2007 utolsó negyedévéhez hasonlítjuk, így ugyanis a növekedés mértéke már 11 százalék.

"A végelszámolások számának növekedését korábban nem soroltuk a feltétlenül negatív tartalmú statisztikai adatok közé, de a gyorsuló növekedés nem tulajdonítható egy egészséges konszolidáció részének, netán a kényszervállalkozások bezárásának" - véli az Opten stratégiai igazgatója. Szerinte az egészséges piactisztulás és a gazdasági problémák együttesen idézték elő a végelszámolások megugrását.

Alaposabb vizsgálatot igényel, de feltehetően nem jó jel, hogy 2008-ban több cég alakult Magyarországon, mint bármikor máskor. Tavaly 48 500 új cég alakult, ez csaknem tízezerrel több, mint az e tekintetben kiugróan erős 2004-ben. Az új alapítások száma egész évben magas volt, itt az év utolsó negyedében lassulás volt megfigyelhető, októbertől decemberig 11 000 új céget alapítottak. "Sajnos vannak ágazatok, ahol az új cégek alapítása egyáltalán nem a gazdasági növekedés jele, hanem sokkal inkább a csalárdságé: az építőiparban például jellemző, hogy kifizetetlen számlákat maguk után hagyó cégek mentik át eszközeiket és munkáikat új cégekbe" - állítja Csorbai.

"Tudunk olyan tulajdonosról, egészen pontosan olyan családról, amely már több tucatnyi céget hagyott magára tetemes tartozásokkal, és még most is folyamatosan alapít újabb és újabb vállalkozásokat. Sajnos sem a törvény, sem a nyilvánosság nem tesz semmit ez ellen, pedig egyszerűen kutatható adatokból világosan kiderül, hogy kik űznek sportot a nemfizetésből" - mondja az igazgató.

Megjelenés dátuma: 2009. január

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium törvényjavaslata szerint a hazai vállalkozásoknak a jövő évtől elektronikus formában, a kormányzati portál ügyfélkapuján keresztül kell benyújtaniuk beszámolóikat a hatóságokhoz. A megoldás a szakemberek szerint veszélyezteti a cégadatok megbízhatóságát: az ügyfélkapu rendszerei által nem támogatott elektronikus aláírás hiányában a benyújtott adatok megnyugtató módon nem hitelesíthetőek.

Ezeket a fontos szempontokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) decemberben az Országgyűlés elé került, a Cégtörvény vonatkozó passzusát módosítani kívánó tervezete, amely amellett, hogy 2009. májusától kötelezővé tenné a hazai cégek számára számviteli beszámolóik elektronikus úton történő közzétételét, a kormányzati portál ügyfélkapuját jelöli meg a benyújtás kizárólagos lehetőségeként.

Mindez annak ellenére történik, hogy az IRM saját portáljának, a Cégnyilvántartási és céginformációs szolgálatnak (Cégszolgálat) rendszerei már 2006 óta lehetőséget nyújtanak a mérlegek elektronikus benyújtására és e-aláírással való hitelesítésére, az Ügyfélkapu rendszerei viszont nem teszik lehetővé a törvényben meghatározott, szabványos hitelesítési megoldás használatát. Az elektronikus aláírás az az eszköz - a téma független szakértőinek egybehangzó véleménye alapján -, amely rendkívül biztonságos, és a hitelesített dokumentumban rögzített tények és adatok védelmét hatékonyan szolgálja.

Eltérő állásponton az igazságügyi tárca és a szakmai szervezetek

A törvénytervezetet kidolgozó tárca illetékesei szerint az Ügyfélkapu automatikusan időbélyegzővel látja el a beérkező dokumentumokat, ami elegendő biztonságot nyújt; a kormányzati portál rendszere alkalmas a beszámolót továbbító személy azonosítására, az időbélyegzés pedig hitelesen tanúsítja az e-irat átvételének időpontját.

A szakmai szervezetek azonban másként ítélik meg a helyzetet: álláspontjukat a nemzetközi példák is alátámasztani látszanak. Ahogy Rózsahegyi Zsolt, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) elnöke sajtónyilatkozataiban fogalmazott: az e-szignó hiánya alapjaiban kérdőjelezné meg a beszámolók tartalmát, az azokban szereplő adatok hitelességét. Véleményét Dalos Mihály, a piacvezető Microsec Kft. ügyvezetője is osztja. A szakember szerint, az e-aláírás jelenleg az egyetlen olyan megoldás, amely hitelt érdemlően szavatolhatja az elektronikus formában benyújtott beszámolók és az azokban szereplő adatok letagadhatatlanságát, ezért a digitális formában benyújtott dokumentumok csak ezen a módon hitelesíthetőek. E-aláírás hiányában a beküldő bármikor hivatkozhat arra, hogy az általa beküldött dokumentum megváltozott, vagy megváltoztatták.

Megjelenés dátuma: 2008. december

Egyértelműen felgyorsult a felszámolások számának növekedése az utóbbi három hónapban. Az év egészét 18, az utolsó három hónapét viszont 40 százalékos növekedés jellemezte, de még nem mondható biztosan, hogy ez már a válság hatása. Igaz ugyanakkor az is, hogy novemberben ötödével több céget alapítottak.

Az utolsó három hónapban felgyorsult a felszámolások számának növekedése Magyarországon - adta hírül az Opten céginformáció-szolgáltató társaság. Míg az év első 11 hónapjában összesen 18 százalékkal több felszámolási eljárás indult, mint egy évvel korábban, addig az utolsó három hónapban 2376 helyett már 3340 felszámolást tettek közzé, a növekedés üteme így ebben az időszakban már 40 százalékos.

"Korai lenne messzemenő következtetéseket levonni a számokból, mert a közzétételek hathetes csúszásban vannak a felszámolások tényleges megindításához képest, így a szeptemberi adatok valójában a válság elmélyülése előtti állapotot tükrözik" - figyelmeztet Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A végelszámolások száma az utolsó három hónapban 15 százalékkal, 2140-re emelkedett, miközben az első 11 hónapban a növekedés üteme csak 11 százalék volt. A gyorsulás tehát itt is egyértelmű, de a végelszámolások korántsem szaporodtak olyan ütemben, mint a felszámolások.

Az igazgató szerint abban minden szakértő egyetért, hogy Magyarországon túl sok a cég, és a kívánatosnál kisebb az egyes cégek tőkeereje, így számos ágazatra ráférne egy kiadós konszolidáció. Ennek azonban a működő cégek számának csökkenésében is meg kellene mutatkoznia, ez viszont minden cégmegszűnési rekord ellenére elmarad, mert egyre több új cég alakul az országban.

"Egész évben jellemző volt a cégalapítási láz, és ez meglepő módon még az utolsó három hónapban, sőt csak novembert tekintve is folytatódott. Hihetetlen, de igaz: novemberben 22 százalékkal több cég megalakulását tették közzé, mint egy évvel korábban.

Megjelenés dátuma: 2008. december

Egyértelműen felgyorsult a felszámolások számának növekedése az utóbbi három hónapban. Az év egészét 18, az utolsó három hónapét viszont 40 százalékos növekedés jellemezte, de még nem mondhatjuk biztosan, hogy ez már a válság – derül ki az Opten Informatikai Kft. legfrissebb jelentéséből.

Az utolsó három hónapban felgyorsult a felszámolások számának növekedése Magyarországon – adta hírül az Opten céginformáció-szolgáltató társaság. Míg az év első 11 hónapjában összesen 18 százalékkal több felszámolási eljárás indult, mint egy évvel korábban, addig az utolsó három hónapban 2376 helyett már 3340 felszámolást tettek közzé, a növekedés üteme így ebben az időszakban már 40 százalékos. „Korai lenne messzemenő következtetéseket levonni a számokból, mert a közzétételek hathetes csúszásban vannak a felszámolások tényleges megindításához képest, így a szeptemberi adatok valójában a válság elmélyülése előtti állapotot tükrözik” – figyelmeztet Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

A végelszámolások száma az utolsó három hónapban 15 százalékkal, 2140-re emelkedett, miközben az első 11 hónapban a növekedés üteme csak 11 százalék volt. A gyorsulás tehát itt is egyértelmű, de a végelszámolások korántsem szaporodtak olyan ütemben, mint a felszámolások. „Ennek a jelenségnek több olvasata is van – állítja Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. – A végelszámolások száma az utóbbi egy évben folyamatosan emelkedett. Eddig úgy ítéltük meg, hogy ez egy egészséges konszolidáció része is lehet, most azonban már nem feltétlenül erről van szó.”

Az igazgató szerint abban minden szakértő egyetért, hogy Magyarországon túl sok a cég, és a kívánatosnál kisebb az egyes cégek tőkeereje, így számos ágazatra ráférne egy kiadós konszolidáció. Ennek azonban a működő cégek számának csökkenésében is meg kellene mutatkoznia, ez viszont minden cégmegszűnési rekord ellenére elmarad, mert egyre több új cég alakul az országban. „Egész évben jellemző volt a cégalapítási láz, és ez meglepő módon még az utolsó három hónapban, sőt csak novembert tekintve is folytatódott. Hihetetlen, de igaz: novemberben 22 százalékkal több cég megalakulását tették közzé, mint egy évvel korábban.

Megjelenés dátuma: 2008. december

A cégadatok tanúsága szerint az utolsó három hónapban egyre több munkát kapnak a felszámoló biztosok a régióban. A Dél-Alföldön eddig sem volt rózsás a helyzet, ám az utolsó három hónapban már csaknem másfélszer annyi céggel szemben indítottak felszámolási eljárást, mint egy évvel korábban – állítja az Opten céginformációs szolgálat.

Az év eddig eltelt 11 hónapjában összesen 1072 cég ellen indult felszámolási eljárás a Dél-Alföldi Régióban, ez éppen 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A régió ezzel némiképp felülmúlja az országos átlagot, hiszen ott 18 százalékos növekedést regisztrált az Opten. A változás azonban még szembeötlőbb, ha az utolsó három hónapot szemléljük. A szeptembertől november végéig tartó időszakban 306 cég szűnt meg a három megyében, ez pedig 43 százalékos növekedés, szemben az országos átlagnak mondható 40 százalékkal. „Sajnos nem mondhatjuk hogy itt van a gödör alja, mert a felszámolások közzététele néhány hetes késésben van az eljárások megindításához képest, így ennek az időszaknak az elején még a békeidőkre jellemző adatok jelentek meg” – nyilatkozta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az országos átlagtól merőben eltérő értékeket mutat viszont a három megyében bejelentett végelszámolások száma. Míg országos szinten 11 hónap alatt 11 százalékkal nőtt a tulajdonosok döntése alapján megszüntetett cégek száma, addig a régióban ez az érték 40 százalék volt. Eltérés mutatkozik abban is, hogy míg országosan az utolsó három hónapban mind többen döntöttek a cégük bezárásáról, addig a Dél-Alföldön éppen lassulni kezdett végelszámolások dinamikája, csak 25 százalékkal több cég jutott erre a sorsra, mint egy évvel korábban. Az Opten stratégiai igazgatója szerint ebből nem szabad messzemenő következtetéséket levonni. „A végelszámolások értelmezésével vigyázni kell: sok szakember a végelszámolást egyértelműen a negatív céges események közé sorolja, de tudni kell, hogy Magyarországon egyszerűen túl sok a cég, így sok alultőkésített vállalkozás is” – mondja Csorbai Hajnalka. Márpedig a végelszámolások mögött gyakran húzódik meg átalakulás, felvásárlás, vagy összeolvadás, így ez az eljárás egy egészséges konszolidációs folyamat része is lehet.

Az adatokból minden válság jelenség ellenére az is kiolvasható, hogy a dél-alföldiek még mindig bíznak a csodában: idén csaknem másfélszer annyi céget alapítottak, mint egy évvel korábban és a cégalapítási kedv az utolsó három hónapban sem esett vissza.

Megjelenés dátuma: 2008. december

A felszámolások számának növekedést tekintve megállapítható, hogy a Dél-Dunántúli Régióba megérkezett a válság. Már az első 11 hónapot tekintve is gyors ütemben nőtt a felszámolások száma a régióban, az utolsó három hónapban viszont egyenesen megkétszereződött az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Opten cégadat szolgáltató adataiból.

A cégadatok tanúsága szerint az utolsó három hónapban elérte a válság a Dél-Dunántúli Régiót. 2008 első 11 hónapjában a térségben 1013 cég ellen indult felszámolási eljárás, ez pedig 49 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A három megye már ezzel az adattal is dobogós a régiók között, hiszen az országos átlag 18 százalék volt, ám a szeptembertől november végéig tartó időszakot szemlélve a változás még szembeötlőbb. Tavaly ebben a három hónapban 149 cég ellen indítottak felszámolást, idén viszont egy híján 300 társaság jutott erre a sorsra, a növekedés tehát 200 százalék, szemben az országos 40 százalékkal. „A változás sajnos szembeötlő, pedig a válság java még egészen biztosan hátra van, hiszen a cégadatok közzététele több hetes csúszásban van az eljárások megindításához képest” – nyilatkozta lapunknak Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója.

Némiképp árnyalja a képet, hogy a régió kifejezetten jól áll a végelszámolással megszüntetett cégek számát tekintve, hiszen akár az első 11 hónapot, akár az utolsó három hónapot nézzük néhány százalékos csökkenés tapasztalható. „A végelszámolások értelmezésével vigyázni kell. Sok szakember a végelszámolást egyértelműen a negatív céges események közé sorolja, de tudni kell, hogy Magyarországon egyszerűen túl sok a cég, így sok alultőkésített vállalkozás is” – mondja az Opten stratégiai igazgatója. Márpedig a végelszámolások mögött gyakran húzódik meg átalakulás, felvásárlás, vagy összeolvadás, így ez az eljárás egy egészséges konszolidációs folyamat része is lehet.

Tovább nehezíti a régió helyzetének megítélését, hogy a déli megyék nemcsak a cégek megszűnésében, hanem az új cégek alapításában is rendkívül aktívnak mutatkozik. Az első 11 hónapban több mint 2900 új céget alapítottak a térségben ez 60 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. „A válság begyűrűzése ezen a téren alig érhető tetten, hiszen az utolsó három hónapban a növekedés üteme még mindig 47 százalékos volt a térségben” – mondta el Csorbai Hajnalka.

Megjelenés dátuma: 2008. december

Az országos átlagnál korábban, már az év elején megindult a felszámolási eljárások számának növekedése az észak-alföldi Régióban. A térségben már az év első felében is 30 százalékot meghaladó ütemben nőtt a felszámolások száma, míg az országos átlag csak az utolsó három hónapban ugrott 40 százalék fölé – derül ki az Opten céginformációs szolgálat legfrissebb adataiból.

Az év első 11 hónapjában az országos 18 százalékot messze meghaladó ütemben, 38 százalékkal nőtt a cégek ellen indított felszámolási eljárások száma az észak-alföldi Régióban. Sovány vigasz, hogy miközben az utolsó három hónapban az országos átlag 40 százalékra ugrott, addig a térségben szerény a gyorsulás, a szeptember elejétől november végéig terjedő időszakban 42 százalékos növekedést regisztráltak. „Sajnos nem mondhatjuk hogy itt van a gödör alja, mert a felszámolások közzététele néhány hetes késésben van az eljárások megindításához képest, így ennek az időszaknak az elején még a békeidőkre jellemző adatok jelentek meg” – nyilatkozta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az országos átlaghoz képest meglepő módon alakult ugyanakkor a végelszámolások száma az Észak Alföldön. Míg az év elején a 30 százalékot meghaladó növekedési ütem lényegesen meghaladta az országosan jellemző 11 százalékot, addig az utolsó három hónap 9 százalékos növekedése elmarad az országos 15-től. „Jó lenne abban bízni, hogy a tulajdonosok előrelátók voltak a régióban, és akkor döntöttek a cégek bezárásáról, amikor azok még nem jutottak igazán nehéz helyzetbe, de a valóság alighanem másutt keresendő – nyilatkozta Csorbai Hajnalka. Az Opten stratégiai igazgatója szerint a végelszámolások megítélése nem egyszerű. „Sok szakember a végelszámolást egyértelműen a negatív céges események közé sorolja, de tudni kell, hogy Magyarországon egyszerűen túl sok a cég, így sok alultőkésített vállalkozás is” – mondja az Opten stratégiai igazgatója. Márpedig a végelszámolások mögött gyakran húzódik meg átalakulás, felvásárlás, vagy összeolvadás, így ez az eljárás egy egészséges konszolidációs folyamat része is lehet.

Némiképp árnyalja a negatív képet, hogy a régióban nemcsak megszűnnek, hanem szép számmal alakulnak is cégek. Ebben az évben november végéig csaknem 4000 új céget jegyeztek be, ami 48 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához képest. Az utolsó három hónapban azonban némiképp megtorpanni látszik a lendület, a növekedés üteme 36 százalékra esett vissza.

Megjelenés dátuma: 2008. december

Az Opten céginformációs szolgálat adatai szerint országszerte gyorsuló ütemben nő a felszámolások száma, de a kedvezőtlen jelenségből a régió eleddig kimaradt. A jelenség okain még sokat fognak vitatkozni, az viszont biztos, hogy Észak-Magyarországon kevesebb céget számoltak föl az év első 11 hónapjában, mint tavaly.

Az országos átlagnál eddig lényegesen kevésbé érintette a cégeket a válság Észak- Magyarországon, mint az ország egészében – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató közleményéből. A régió három megyéjében az elmúlt 3 hónapban 756 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez 174-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az országos statisztikák ezzel éppen ellentétes folyamatokról árulkodnak, a felszámolások száma az első 11 hónapban 18 százalékkal emelkedett.

Még feltűnőbb a jelenség, ha csak a válsággal igazán sújtott utolsó három hónap adatait vesszük szemügyre. Szeptembertől november végéig országosan 3340 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez éppen 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A régióban ezzel szemben még az utolsó három hónapban is csökkent a felszámolások száma a tavalyi 316-ról 280-ra.

„Nem tudjuk pontosan, hogy miért kerülik el a térséget a válságelemek, – mondja Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója – de nem kizárt, hogy a cégek összetétele áll a jelenség háta mögött.” Az igazgató szerint a válság először a hitelből vásárolt termékekhez köthető ágazatokat, így elsősorban az autóipart, és beszállítóit, valamint az elektronikai ipart, és háttérszállítóit érinti, a három megyének pedig nem ez az erőssége. „Azt ma még mindenki csak találgatja, hogy a krízis mennyire terjed át a hitelválságtól nem fertőzött ágazatokra, de ha ez a nagyobb munkanélküliség és ezáltal csökkenő kereslet miatt bekövetkezik, akkor azt az észak-magyarországi régió is megérzi majd – véli Csorbai Hajnalka.

Figyelemre méltó a végelszámolások számának alakulása is a megyében. A felszámolással szemben a végelszámolást nem a hitelezők indítják a céggel szemben, hanem akkor következik be, amikor a cégvezetés úgy dönt, valamilyen okból be kívánja fejezni a társaság működését. Ez nem feltétlenül negatív jelenség.

A régió mindenesetre e tekintetben is kilóg az országos trendekből: Amíg Észak- Magyarországon egy év alatt több, mint 30 százalékkal emelkedett a végelszámolások száma, addig országszerte csak 11 százalék volt a növekedés.

A régióban hagyományosan alacsony az új cégek száma, de a szerény cégalapítási kedv a válság szeptemberi elmélyülése óta sem hagyott alább. Az utolsó három hónapban 787 új céget jegyeztek be, ez 177-tel több, mint előző év három őszi hónapjában.

Megjelenés dátuma: 2008. december

Noha a legnagyobb leépítéseket éppen a Közép-Dunántúli Régióban jelentették be a multinacionális társaságok, a válság hatásai még nem mutatkoznak meg a cégadatokban, sőt a régió az utolsó három hónapot tekintve némiképp még jobban is áll az országos átlagnál – derül ki az Opten céginformációs szolgálat jelentéséből.

A Közép-Dunántúli Régióban az év első 11 hónapjában 983 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez 34 százalékkal több, mint egy évvel korábban – adta hírül az Opten céginformációs szolgálat. Ez meglehetősen rossz adat az országos 18 százalékos átlaghoz képest. Ugyanakkor a régió az utolsó – azaz a válság által elvben legjobban érintett – három hónapban kifejezetten jól szerepelt. A szeptembertől november végéig 307 cég jutott erre a sorsra, ami 24 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest, és ez lényegesen jobb érték az országos 40 százalékos átlagnál. „Sajnos nem mondhatjuk, hogy ez lenne a gödör alja. Attól tartunk, hogy ahol a nagy cégek behúzzák a féket, ott a kicsik is lelassulnak mögöttük, és ez a nagyon alacsony haszonkulccsal dolgozó magyar KKV szektor esetében gyorsan likviditási problémákhoz vezet” – nyilatkozta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Nem mozog együtt az országos értékekkel a végelszámolások száma sem. Míg országosan a végelszámolások száma az első 11 hónapban 11 százalékkal emelkedett, addig a három közép-dunántúli megyében 24 százalékkal. Amíg azonban a válság első három hónapjában az országos átlag 15 százalék fölé emelkedett, addig a régióban 16 százalékra esett vissza. „Jó lenne abban bízni, hogy a tulajdonosok előrelátók voltak a régióban, és akkor döntöttek a cégek bezárásáról, amikor azok még nem jutottak igazán nehéz helyzetbe, de a valóság alighanem másutt keresendő – nyilatkozta Csorbai Hajnalka. Az Opten stratégiai igazgatója szerint a végelszámolások megítélése nem egyszerű. Sok szakember a végelszámolást egyértelműen a negatív céges események közé sorolja, de tudni kell, hogy Magyarországon egyszerűen túl sok a cég, így sok alultőkésített vállalkozás is – véli az Opten stratégiai igazgatója. Márpedig a végelszámolások mögött gyakran húzódik meg átalakulás, felvásárlás, vagy összeolvadás, így ez az eljárás egy egészséges konszolidációs folyamat része is lehet.

Öröm az ürömben, hogy a válság nem rontotta el a régió vállalkozóinak cégalapítási kedvét. 2008-at országosan is jelentős cégalapítási kedv jellemezte, de a közép-dunántúli 45 százalékos növekedés az országos átlaghoz képest is magasnak mondható. Ráadásul míg több más régióban érdemben visszaesett a cégalapítási kedv az elmúlt három hónapban, addig ebben a három megyében inkább csak kicsit alábbhagyó lendületről beszélhetünk, hiszen még szeptembertől novemberig is 38 százalékkal több céget alapítottak, mint egy évvel korábban.

Megjelenés dátuma: 2008. december

Ahogyan a fejlettséggel járó előnyök, úgy a válság hátrányai is először érik el a Nyugat-Dunántúli Régiót – ez derül ki az Opten céginformációs szolgálat friss jelentéséből. A térségben egész évben az országos átlagnál lényegesen gyorsabban nőtt a felszámolások száma, de az utolsó három hónapban már több mint kétszer annyi cég jutott erre a sorsra mint egy évvel korábban.

Nyugat-Dunántúlra a hét statisztikai régió közül elsőként tört be a válság – adta hírül az Opten céginformációs szolgálat. Amíg az év első 11 hónapjában országosan 18 százalékkal több céggel szemben indult felszámolási eljárás, addig a térségben a növekedés üteme meghaladta a 60 százalékot. Tetézi a bajt, hogy az utolsó három hónapban itt is bekövetkezett az országosnak megfelelő látványos romlás: a régióban szeptembertől november végéig 267 céggel szemben indult felszámolási eljárás, ez 114 százaléka növekedés, míg az országos átlag ebben az időszakban csak 40 százalék volt. „Sajnos nem mondhatjuk, hogy itt van a gödör alja, mert a felszámolások közzététele néhány hetes késésben van az eljárások megindításához képest, így ennek az időszaknak az elején még a békeidőkre jellemző adatok jelentek meg” – nyilatkozta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.

Az országos trendektől eltérően alakult viszont a végelszámolások száma a régióban. Az első 11 hónap egészét tekintve a megye együtt mozgott a nagy átlaggal, 12 százalékkal több céget zártak be a tulajdonosok, mint egy évvel korábban. Ezen belül azonban országosan az utolsó három hónap volt erős, míg a három nyugati megyében szeptembertől november végéig már nem nőtt a végelszámolások száma. „Szeretnénk hinni, hogy előrelátó tulajdonosok időben hoztak jó döntéseket, vagyis nem várták meg, amíg a cégük nehéz helyzetbe kerül, de nem valószínű, hogy erről lenne szó” – mondta Csorbai Hajnalka. Az Opten stratégiai igazgatója szerint a végelszámolások megítélése nem egyszerű. „Sok szakember a végelszámolást egyértelműen a negatív céges események közé sorolja, de tudni kell, hogy Magyarországon egyszerűen túl sok a cég, így sok alultőkésített vállalkozás is” – mondja az Opten stratégiai igazgatója. Márpedig a végelszámolások mögött gyakran húzódik meg átalakulás, felvásárlás, vagy összeolvadás, így ez az eljárás egy egészséges konszolidációs folyamat része is lehet.

Ahogyan az országban mindenütt, úgy a Nyugat Dunántúlon is a cégalapítások éve volt 2008. Az első 11 hónapot tekintve 40 százalékkal több cég alakult a régióban, mint egy évvel korábban, ám a térség vállalkozói mindenki másnál hamarabb reagáltak a rossz hírekre: az utolsó három hónapban itt 9 százalékra esett vissza a növekedés üteme, míg országosan még novemberben is 22 százalékkal több céget alapítottak, mint egy évvel korábban.

Megjelenés dátuma: 2008. december

Felelőtlenek a magyarországi vállalkozások a kockázatok értékelése, és könnyelműek az üzleti lehetőségek kihasználása terén - az Opten Informatikai Kft. tapasztalatai szerint. Csorba Hajnalka, az üzleti és jogi információszolgáltatással foglalkozó társaság stratégiai igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az üzleti életben az információ nem csupán hatalom, hanem az életben maradás alapvető feltétele is.

A hazai cégek többnyire nem tulajdonítanak kellő figyelmet a cég- és jogi információs, valamint partnerfigyelési szolgáltatásoknak. A vállalkozások ebből kifolyólag nagyfokú rizikót vállalnak, a tájékozatlanság csak a munkaügyi vagy munkavédelmi bírságok esetében 2007-ben összesen több mint 10 milliárd forinttal apasztották a cégek pénztárcáját.

Csorba Hajnalka rámutatott: bár évi mintegy 800 milliárd forintnyi uniós támogatás áramlik a magyar gazdaságba, rengeteg vállalkozás egyáltalán nem foglalkozik a pályázatokkal. A szakértő szerint a cégeknek nem lenne szabad spórolniuk azon, hogy egy kompetens, szakmailag felkészült pályázatfigyelő társaság biztosítsa számukra például az állami közbeszerzési tendereken való részvétel lehetőségét.

A pénzügyi eredmények és a kockázatkezelés szempontjából is számszerűsíthető előnyökkel járhat a vállalkozások számára olyan szolgáltatások igénybevétele, amelyek az üzleti partnerek kapcsolati hálójával és a vezetők üzleti "előéletével" kapcsolatos információkat biztosítanak.

A Magyarországon tapasztalható általános rossz üzleti beidegződések közül az Opten igazgatója kiemelte a régi ügyfél életciklusának, valamint az új ügyféllel szembeni túlzott bizalom problémakörét. A vállalkozások egy-egy új szerződés megkötésekor hajlamosak ugyanis túlértékelni a piacon régóta jelen lévő cégeket, s nem megfelelő mértékben feltárni a partnerek pénzügyi hátterét: a fizetési morált, esetleges adótartozások fennállását, valamint azt, hogy a tulajdonosoknak milyen egyéb vállalkozásokban vannak érdekeltségeik. Mindemellett túlzott optimizmus jellemző az új ügyfelekkel való szerződések során, miközben a cég megfeledkezik arról, hogy az új vállalkozásoknak a piacon eltöltött rövid idejéből adódóan még nem volt alkalmuk bizonyítani, hogy minden esetben megbízhatóan fizetnek-e. Csorba Hajnalka szerint a cégvezetők számára stratégiai jelentőségű annak meghatározása, hogy egy új ügyfélre akkor is szükség van-e, ha az nem fizet, valamint mekkora az az értékhatár, amekkora munkát az új ügyfél számára "hitelbe" is elvégez a cég. Megfelelő kockázatkezeléssel a lejárt követelések állománya legalább ötödével csökkenthető. Hogy van miből, azt az Opten adatai szerint jól mutatja, hogy a lejárt követelések a magyarországi vállalkozások éves árbevételének átlagosan mintegy 18,3 százalékát teszik ki.

Megjelenés dátuma: 2008. november

A harmadik negyedévben még nem éreztette hatását az építőiparban a mostanra már Magyarországot is érintő globális pénzügyi válság. Az építőiparban az idei harmadik negyedévben megszűnt, felszámolt vagy végelszámolt cégek számának kis mértékű növekedése olyan jelenség, mely megegyezik a teljes gazdasági szektorban tapasztalható trenddel - derül ki az Opten Informatikai Kft. legfrissebb adataiból.

A globális pénzpiaci válságnak már nem csak a jeleit észleljük, egyértelmű hatásai Magyarországon is kezdenek kibontakozni. A 2008 harmadik negyedévi építőipari statisztikai adatok egyfajta összegzést adnak a válság hatásai előtti állapotról. A hatások nehezen jelezhetők előre, de az építőiparban – mint az egyik legnagyobb beruházási igényű ágazatban - komoly problémát jelenthet a cégeknek, ha nem vagy nehezebben jutnak hitelhez, vagy ha nem újítják meg hiteleiket - mondta Csorba Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója.

Míg tavaly a harmadik negyedévben összesen 64 585 vállalkozás működött az építőiparban, addig 2008 harmadik negyedévben ez a szám 66 638-ra módosult, ami 3 százalékos növekedést jelent, áll a társaság adatbázisában. A teljes gazdasági szektorban 4 százalékos növekedés volt tapasztalható ugyanekkor.

Meredeken emelkedett a végrehajtások száma az építőiparban is, a trend azonban nem tér el a gazdaság egészétől - mondta Csorba Hajnalka. Az építőiparban 2008 harmadik negyedévében 7789 vállalkozás ellen indult végrehajtás, ami 48 százalékkal több az előző év hasonló időszakához képest. A teljes gazdaságban ugyanekkor 49 százalékos emelkedés volt tapasztalható. A növekedés feltehetőleg nem a gazdaság állapotával, hanem az APEH növekvő aktivitásával van összefüggésben, hiszen a végrehajtások döntő többségét az adóhivatal kezdeményezi. A végelszámolások 8 százalékos (917 társaság), míg a felszámolások 10 százalékos (1972 társaság) növekedést mutatnak az építőiparban az idei harmadik negyedben az előző év hasonló időszakához képest. A teljes gazdaságban ugyanekkor 9 százalékkal nőtt a végelszámolások, 10 százalékkal a felszámolások mértéke.

Egyedül a törölt építőipari vállalkozások száma mutat a teljes gazdasággal különböző trendet: az idei harmadik negyedévben 3200 építőipari cég került törlésre, ez 5 százalékos növekedés a tavalyi harmadik negyedévhez képest – a teljes gazdasági szektorban ugyanekkor két százalékos csökkenés volt tapasztalható, derül ki az Opten országos cégstatisztikáiból.

Megjelenés dátuma: 2008. október

A tavaly szeptemberi könnyítések hatására, idén negyedévente több mint 10 ezer cég alakult Magyarországon. A cégalapítási láz annak ellenére tart, hogy az elmúlt negyedévben enyhén csökkent a tendencia. Egekbe szökött a változásbejegyzések száma, de nőtt a felszámolások aránya is – mutat rá az Opten Informatikai Kft. harmadik negyedéves jelentése.

A tavalyi 34 ezres darabszámhoz képest idén már most több mint 36 ezer céget alapítottak Magyarországon. A statisztikák szerint az elmúlt negyedévben ugyan csökkent a növekedés üteme, ennek ellenére még mindig tart a cégalapítási láz – derül ki az Opten Kft. legfrissebb, 2008. harmadik negyedéves jelentéséből.

Feleslegesen siettek

A változásbejegyzések száma az új TEÁOR szerinti tevékenységi körök cégjegyzékben történő átkódoltatási kötelezettsége miatt az egekbe szökött: tavaly egész éves 180 ezer változásbejegyzéshez képest idén szeptember végéig 496 ezer történt. Bár utólag módosították a jogszabályi kötelezettség határidejét, a számok azt jelzik, hogy sokan siettek és az időközben eltörölt határidőre cselekedtek - hívta fel a figyelmet Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója.

Nőtt a felszámolások száma is

A harmadik negyedév végén az idén közzétett felszámolási eljárások száma meghaladta a 8100-at, ami 12 százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Most már biztos, hogy a felszámolási eljárások száma idén először meghaladja a tízezret, azaz minden 50. társas vállalkozás fizetés képtelenségi eljárással küszködik. A végelszámolások száma 10 százalékkal nőtt a tavalyi év harmadik negyedévi bázisidőszakában mért adatokhoz képest, és számuk meghaladja a 7 ezret. „A végelszámolások számának növekedése nem örömteli esemény, hiszen a vállalkozói szektor gyengeségét mutatja, de az mindenképpen megnyugtató, hogy mind több tulajdonos választja a tevékenység lezárásának ezt a tisztességes formáját” – véli Csorbai Hajnalka.

További tisztulás a cégvilágban

Meglódultak a végrehajtási eljárások is: tavaly egész évben 26 422 ilyen eljárás indult, idén szeptember végéig 38 588. Csorbai Hajnalka elmondta: ez egyértelműen az APEH növekvő aktivitást mutatja, hiszen a végrehajtási eljárások döntő többségét az adóhatóság indítja.

Megjelenés dátuma: 2008. október

Csaknem kétszer annyi céget alapítottak az építőiparban idén az első félévben, mint tavaly ilyenkor. Hasonló fellendülésre csak 2003 első félévében volt példa, de a 3859 új cég így is rekordnak számít az ágazatban – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Ezzel párhuzamosan rekord szinten van a felszámolások, a végrehajtások és a végelszámolások száma is az ágazatban.

Soha annyi céget nem alapítottak még az építőiparban egy félév során, mint 2008 első hat hónapjában: a tavalyi 2034-gyel szemben idén 3859 cég alakult június végéig. A sok új cég miatt folytatódott a működő cégek számának lassú emelkedése, az első félévben 63140 építőipari vállalkozás tevékenykedett az országban 1650-nel több, mint egy évvel korábban. “A növekedés ebben az esetben hátrányos az ágazatra nézve, hiszen az építőipar speciális jellegéből adódóan sajnos jellemző, hogy sok felszámolásba vitt cég tulajdonosa új vállalkozást alapítva ott folytatja, ahol abbahagyta, kifizetetlen számlákat hagyva maga után” – véli Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója.

Szintén elégedetlen a helyzettel Pataki Mátyás, az Építőanyag Kereskedők Országos Egyesülete (ÉKE) elnöke. Szerinte a magyar építőipar szerkezetének kedvezőtlen sajátossága, hogy rendkívül sok tőkeszegény vállalkozás működik a piacon. „2006 óta azt várjuk, hogy a megrendelés állomány csökkenése miatt megindul egy egészséges koncentráció a piacon, de a most közzétett adatokból sajnos ismét nem ez rajzolódik ki” – mondja az elnök. Szerinte ezt a tendenciát részben a kedvezőtlen adózási környezet tartja fenn, ezért az ágazat nagyon várja az adóterhek beharangozott csökkentését.

Az Opten adataiból az is kiderül, hogy az ágazat rosszabb helyzetben van, mint a cégek általában. Miközben az összes cég körében a felszámolások száma 11 százalékkal emelkedett a tavalyi első félévhez képest, addig az építőiparban a növekedés üteme 21 százalék, és a felszámolás alá került 5600 cég rekord értéket jelent. „Rendkívül rossz képet fest az ágazat belső viszonyairól, hogy míg a többi cég körében egy végelszámolásra egy felszámolás jut, addig az építőiparban több, mint kettő. Ez azt jelenti, hogy a nehéz helyzetbe került vállalkozások lényegesen ritkábban választják a tevékenység tisztességes feladásának útját, inkább eladósodott cégeket hagynak magukra a tulajdonosok.” – állítja az Opten igazgatója.

Megjelenés dátuma: 2008. július

Mintegy 16 százalékkal emelkedett a végelszámolások száma Magyarországon a tavalyi év első félévéhez képest, de a felszámolási eljárások száma is tovább nőtt – mutat rá az Opten Informatikai Kft. első féléves jelentése.

A tavaly szeptember elejétől bevezetett cégbejegyzési könnyítések hatása – a Kft-k alapításához elegendő 500 ezer forintos alaptőke, rövidebb adminisztrációs átfutási idő, stb. – az idei év első felében tovább nőtt az új cégek alapítása iránti kedv. A tavalyi év azonos időszakában 17.128 új társas vállalkozás – jellemzően kft-k – bejegyzését tették közzé, idén ez a szám 25.182-re emelkedett, ami 47 százalékos növekedést jelent.

Fontos azonban kiemelni, hogy a Magyarországon jelenleg működő 540 ezernél is több társas vállalkozás jóval több annál, mint amennyi hazánkban képes lenne érdemben működni. Ennek ellenére a cégek száma várhatóan a közeli jövőben is emelkedő tendenciát mutat majd.

A tendencia várt erősödésének oka, hogy idén július 1-től kötelező az elektronikus cégeljárás, melyhez az ügyvédeknek elektronikus aláírással kell rendelkezniük. Remek lehetőség ez az ügyvédek számára, hogy az online cég- és jogi információs rendszereket összekössék az új számítógépes folyamattal – hívta fel a figyelmet Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója.

Bizonyára az év elején bevezetett 2008-as tevékenységi kör kódrendszerének változása miatt növekedett jelentősen a működő cégek cégadat-változásbejegyzéseinek száma. A 2007-es első félévhez képest 42 százalékos növekedést regisztráltunk e területen – tette hozzá az igazgató.

A 2007 végén jelentős növekedésnek indult a végelszámolás indulások száma, mely tendencia 2008-ban is tovább folytatódott, így a tavalyi év azonos időszakához képest számuk 16 százalékos növekedéssel meghaladta az 5000-et. A felszámolási eljárások száma csak 11 százalékkal nőtt, de a hivatalból, vagy jogutóddal törölt vállalkozások száma sem változott jelentősen. Összességében tehát a 2008-as év első félévében 11.181 céget töröltek. E vállalkozások megszűnése annak a folyamatnak része, mely hosszabb távon a gazdaságosan, tisztán és racionálisan működő cégvilág irányába hat.

Megjelenés dátuma: 2008. július

Hiánypótló kötetet jelentetett meg az Opten Informatikai Kft. amikor útjára bocsátotta a Közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló KET Kérdezz- Felelek című könyvet. A KET, azaz a 2004. évi CXL. törvény sok problémát vet föl a jogalkalmazóknak, ezek között segít eligazodni a szerző Józsa Fábián, volt belügyi államtitkár, aki elméleti és gyakorló közigazgatási szakemberként szerkesztette egybe mindazt, amit a jogalkalmazóknak tudnia kell a KET-ről.

„Az egyik legösszetettebb magyar törvény, nem csoda, hogy az elmúlt években rengeteg problémát vetettek fel a jogalkalmazók a vele kapcsolatban” – vezette fel ma megjelent könyvének bemutatóján Józsa Fábián korábbi belügyi államtitkár és fővárosi közigazgatási hivatali főosztályvezető, ma egyetemi oktató a 2004. évi CXL. törvényről, közismert nevén a KET-ről. A törvény hosszú vajúdás után az 1957. évi IV. törvényt váltotta fel, amely 50 év és egy rendszerváltás valamennyi közigazgatási és társadalmi változásait magán viselte módosítások formájában. Ilyen körülmények között nem meglepő, ha az egységes új törvénnyel kapcsolatban a jogalkalmazók az elmúlt években számos problémát fölvetettek. Ezekre a problémákra ad válaszokat Józsa Fábián könyve, amely hatályosított jogszabályok kiadásával is foglalkozó Opten Informatikai Kft. gondozásában jelent meg.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy hiánypótló kiadványról van szó, hiszen a KET alkalmazásával kapcsolatban ilyen átfogó magyarázat még nem jelent meg – szögezte le a könyvet bemutató hozzászólásában Virág Rudolf az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. Az államtitkár szerint a könyvet valamennyi hatósági jogkörrel felruházott intézmény, így az önkormányzatok és a jegyzők is haszonnal forgathatják, hiszen a mögötte álló szakmai tudás, és a kiadvány szerkezete egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy afféle közigazgatási kézikönyvként alkalmazzák a mindennapi munkavégzés során.

„Egész biztosan lesznek még újabb és újabb kérdések a KET-tel kapcsolatban, hiszen tudjuk, hogy három év kevés arra, hogy egy ilyen széleskörű joganyag gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos valamennyi probléma a felszínre kerüljön” – nyilatkozta a folytatásról a szerző. Józsa Fábián reméli, hogy a kötet nem marad a „levegőben lógva”, hiszen nemcsak a mindennapi jogalkalmazás vet föl újabb kérdéseket, hanem maga a törvény is változik, ezért néhány év múlva célszerű lesz ismét visszatérni a KET értelmezésére.

Megjelenés dátuma: 2008. július

Együttműködési megállapodást írt alá ma az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és az Opten Informatikai Kft. A megállapodás értelmében az Opten ingyen cég- és követelés nyilvántartási adatokat biztosít az IPOSZ tagszervezeteknek, és elérhetővé teszi számukra a törvénytárat is.

Az Iposz tagszervezetei ingyen és bérmentve juthatnak ezentúl hozzá az Opten informatikai Kft. több olyan szolgáltatásához, amelyek alkalmasak lehetnek egyebek mellett a körbetartozások kialakulásának megakadályozására – derült ki a két szervezet mai közös sajtótájékoztatóján. Az Opten a sima Cégtár Light és a Törvénytár Light szolgáltatása mellet ugyanis 200 hozzáférést ad az IPOSZ-nak az Egységes Online Követelésnyilvántartó Rendszeréhez (EOKR) is, amely aktuálisan 50 ezer cégről tartalmaz 80 ezer olyan információt, amely kétségessé teheti fizetési hajlandóságukat leendő partnereik számára.

„Minden vállalkozó rémálma, hogy a partnerei eltűnnek, nem fizetnek, és ezzel likviditási válságba sodorja őket, ezért írtuk alá az együttműködési megállapodást az Optennel” – jelentette ki Szűcs György az IPOSZ elnöke. Az IPOSZ 244 tagszervezetének tagjai jellemzően mikro-, kis- és közepes vállalkozások, amelyek rendkívüli mértékben kitettek a fizetési fegyelem felpuhulásának, ezért a Szövetség alapvető érdeke, hogy tagjai számára elérhetővé tegyen minél több olyan információt, amely a biztonságos működést szolgálja, mondta el az elnök.

„2004-ről 2006-ra a kötelezően leadott mérlegek tanúsága szerint 14 százalékkal ezer milliárd forintot meghaladó mértékben nőtt a cégek összes kintlévősége, és ez a szám 2007-ben feltehetőleg tovább emelkedett – sokkolta a sajtótájékoztató résztvevőit Csorbai Hajnalka az Opten stratégiai igazgatója. - Tavaly 20.700 céget töröltek a cégjegyzékből, ezek csaknem 40 százalékát fizetésképtelenségi eljárás nyomán, több mint 20 százalékát pedig hivatalból szüntették meg, ami ugyancsak mulasztás, hanyag cégvezetés, vagy egyszerűen csalás következménye.” A nemfizetés az igazgató szerint sok esetben elkerülhető lenne, ha a szállítók, vagy más módon hitelt nyújtó cégek körültekintő módon használnák a céginformációs rendszereket. Az EOKR-ben nemcsak a felszámolások kerülnek be az első pillanatban, hanem a bírósági végrehajtások és a hitelezők beszámolói nyomán az adósok megkeresése után a cégek még nem peresített késedelmes fizetései is. A rendszer folyamatosan kap adatokat követelés kezeléssel foglalkozó szervezetektől is, így a legnagyobb ilyen magyar adatbázisnak számít a piacon.

A két szervezet közötti megállapodás szerint az IPOSZ a honlapján elérhetővé teszi az Opten cégtár Light, Törvénytár Ligh és EOKR szolgáltatását. Az Opten az adatbázisokhoz 200 jelszót bocsát az IPOSZ rendelkezésére, amely azokat elosztja tagszervezetei között. A tagok ezek után bármikor kérhetik saját szervezetüktől, hogy ingyenesen megnézhessék a keresett cég adatait, vagy a hatályos jogszabályok egyikét-másikát.

Ugyancsak nagy előrelépésnek minősítette Szűcs György a Törvénytár Light elérhetővé tételét a tagszervezetek számára. „A vállalkozásokat körülvevő jogszabályi környezet változásai gyakorlatilag követhetetlenek a vállalkozók számára, a jogszabályok túl sokszor változnak és elképesztő mennyiségű kereszthivatkozást tartalmaznak” – feddte meg a jogalkotókat az elnök. Szűcs szerint ezen a helyzeten változtathat a cégtár light, ami egységes szerkezetben tartalmazza a hatályos jogszabályokat, így a joganyag lényegesen áttekinthetőbbé válik.

Megjelenés dátuma: 2008. június

Az építőiparban egyre kevesebb új céget alapítanak és egyre többet számolnak fel, vagy szüntetnek meg. Az ágazat kibocsátása csökkent, megrendelés állománya zuhan, és a szektor cégeire rájár az APEH is, igaz a jelek szerint egyre kisebb hatékonysággal, ami már jó jel.

A statisztikák szerint nagy bajban van a magyar építőipar. Az Opten Kft. legfrissebb, 2008. évi jelentése szerint tavaly 4867 új cég alakult az ágazatban, ami kevesebb, mint az elmúlt öt évben bármikor. Ezzel párhuzamosan rekordot döntött az ágazatban a felszámolások, a végelszámolások és a nyilvántartásból történő törlések száma is. Tavaly 2360 építőipari cég ellen indult felszámolási eljárás, ez körülbelül 8 százalékos növekedés az előző évhez, és majdnem 26 százalékos növekedés a 2005-ös évhez képest. A korábbi évekre jellemző 3400 körüli megszűnés idén 3996-ra emelkedett, míg a tulajdonosok által kezdeményezett végelszámolások száma a tavalyi 754-ről 1130-ra nőtt. A cégadatokat alátámasztja a KSH korábbi közleménye is, amely azt mutatja, hogy az ágazat kibocsátása az előző év azonos időszakához képest 2007 január-júliusában 7,3 százalékkal csökkent, míg éves szinten 15,3 százalékkal zuhant.

„Bár az építőipar még nincs túl a válságon, nem szabad beletörődni és külső felelősöket keresni a kialakult helyzetre. Az ágazat sikeres újjászületésére való igény belül kell, hogy megfogalmazódjon” – hívta fel a figyelmet Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója. Az igazgató szerint a 2007-ben elindított felszámolások és végelszámolások hatása csak 2008 első negyedévében lesz tetten érhető a megszűnő cégek számának növekedésében. Az egyelőre csak becsülhető hogy milyen következményekkel jár az ágazat megrendelés állományának 40 százalékos múlt év augusztus végi csökkenése. „A két hatás felerősíti egymást, ráadásul a télen hagyományosan likviditási problémákkal küszködő ágazat kisebb szereplői között mind a felszámolások, mind a végelszámolások tekintetében további romlás figyelhető meg” – véli Csorbai Hajnalka.

Az igazgató szerint a válságjelenségek között fel-felbukkannak a megtisztulás jelei is. A megelőző három évben elképesztő ütemben növekvő végrehajtások száma idén némiképp csökkent. A fő végrehajtó az APEH, a jelek szerint idén roppant erőfeszítései ellenére sem tud olyan sok esetben adóhátralékot megállapítani, mint korábban. Csorbai szerint az új cégalapítások számának visszaesése is hordozhat pozitív üzenetet, hiszen az ágazat korábban arról is elhíresült, hogy a nem fizető, felszámolt cégek tulajdonosai vagy üzlettársai hamarosan új cégek élén jelentek meg.

Megjelenés dátuma: 2008. március

2007-ben nem változott érdemben a felszámolások száma Magyarországon, a végelszámolással bezárt munkaviszonyt leplező vállalkozások száma viszont 61 százalékkal emelkedett. Szomorú jelenség ugyanakkor, hogy a cégek megszűnésének több mint fele vezethető vissza rossz gazdálkodásra, vagy valamilyen negatív üzleti magatartásra – derül ki az Opten Kft. 2007-es tendenciákat összesítő jelentéséből.

Tavaly év végén a Magyarországon működő társas vállalkozások száma meghaladta az 536 ezret, ez szerény növekedés 2006-hoz képest. A hosszú évek óta emelkedő tendencia 2007 második felében felgyorsult, a korábbi 40 százalékkal szemben tavaly 60 százalékkal több céget jegyeztek be, mint ahányat töröltek a cégjegyzékből. A jelenség egyértelműen a cégtörvény szeptemberi lazításának tudható be. Ezt támasztja alá az is, hogy a csaknem 34.000 újonnan bejegyzett cég háromnegyede korlátolt felelősségű társaság lett, köszönhetően annak, hogy ez a társasági forma szeptember óta már 500 ezer forint törzstőkével is bejegyezhető. A változás hatályba lépése óta alapított kft-k 60 százaléka alakult ezzel a minimális törzstőkével, vagyis a cégalapítók kedvezően fogadták a kormányzati intézkedést – jelentette ki Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója.

A megindított felszámolási eljárások számát tekintve a 2006-os gyors növekedést 2007-ben nem követte látványos emelkedés. Míg 2006-ban 9559 cég ellen indítottak beszállítóik vagy hitelezőik felszámolási eljárást, addig tavaly 9823 társaságtól akarták visszanyerni pénzüket ilyen módon a partnerek, és ez mindössze 2,7 százalékos növekedés. A csődeljárások száma a korábbi évekhez hasonlóan tavaly is elenyésző volt, ez a lehetőség továbbra sem vonzó a bajba jutott vállalkozások számára.

Sokkal rosszabb azonban a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogy cégjegyzékből történt törlések mögött milyen okok húzódtak meg – állítja Csorbai Hajnalka. 2007-ben több mint 20.700 céget töröltek a cégjegyzékből. A törlések 36 százaléka még mindig fizetésképtelenségi eljárás következménye, ami enyhe csökkenés 2006-hoz képest. Nagyobb gond ugyanakkor, hogy a cégek megszűnésében ugyancsak fontos szerepet játszik a hivatalból történő törlés. Ezek mögött jellemzően a mulasztás, hanyag cégvezetés, rosszhiszeműség, vagy csalás áll, így 24 százalékos arányuk az összes megszűnésen belül nem fest túl jó képet a társas vállalkozások cégvezetési gyakorlatáról. „A felszámolási eljárással megszűnő és a hivatalból megszüntetett cégek együttesen a törölt cégek 60 százalékát adják, ami azt jelenti, hogy a cégmegszűnések több mint fele vezethető vissza rossz gazdálkodásra, vagy negatív üzleti magatartásra” - véli a stratégiai igazgató.

Feltűnő, és az egész évre jellemző tendencia volt ugyanakkor a végelszámolási eljárások számának gyors növekedése. Az év egészében a 2006. évinél 61 százalékkal több céget szüntettek meg tulajdonosai ezen a módon. Az Opten elemzése szerint ez kizárólag az alacsony árbevételű betéti társaságok körében tapasztalható tömeges cégbezárások eredménye. „A növekedés azt jelenti, hogy van foganatja a tényleges munkaviszonyt leplező vállalkozások ellen irányuló kormányzati hadjáratnak, de az abszolút számok azt mutatják, hogy még mindig tömegesen vannak jelen a kényszervállalkozások a rendszerben” – vélekedik a stratégiai igazgató.

Megjelenés dátuma: 2008. január

Tavaly július óta kevesebb pénzből és gyorsabban alapíthatunk kft.-t és zárt részvénytársaságot. Céget törölni nemcsak hosszabb ideig tart, de jóval bonyolultabb is. Ha vállalkozásunknak adósságai vannak, még az APEH-hal is meggyűlhet a bajunk.

Kft.-t már 500 ezer forintos törzstőkével, zártkörűen működő részvénytársaságot pedig akár 5 millió forinttal is lehet alapítani. A cégbejegyzéshez nem kötelező a bankszámlanyitás, elég az ügyvezetőnek nyilatkoznia arról, hogy befizették a pénzbeli betéteket. A nyilatkozatot ügyvédnek kell ellenjegyeznie vagy közjegyzőnek hitelesítenie, ezt követően már csak a cégbíróságra kell benyújtani az okiratokat a társaság bejegyzéséhez. Az ilyen papíralapú cégalapításra, amely a gyakorlatban két napig tart, már csak 2008. június 30-áig van lehetőség. Július 1-jétől kötelezővé s kizárólagossá válik az elektronikus cégeljárás, amelynek során egyetlen óra alatt is bejegyezhetik a céget. Alkalmazásához nem lesz feltétlenül szükség előzetes cégnévfoglalásra, mint ahogy ma ezt elvárják: csak az elektronikus utat és a törvényi szerződésmintát követelik majd meg, és az utóbbiakat - a bt.-k, kft.-k mellett - a zrt.-k is használhatják majd.

Ezeket a változásokat a múlt év júniusában fogadta el a parlament, többségük 2007. szeptember 1-jén hatályba lépett. A könnyítések hatására a cégalapítások hosszú évek óta jellemző emelkedő tendenciája a múlt év második felében tovább gyorsult, s miközben 2006-ban 40 százalékkal több céget jegyeztek be, mint ahányat töröltek a cégjegyzékből, tavaly ez az arány már elérte a 60 százalékot - derül ki az Opten Kft. felméréséből. Az sem véletlen, hogy a 34 ezer újonnan bejegyzett cég háromnegyede korlátolt felelősségű társaság lett, és 60 százalékuk élt az új lehetőséggel, azaz 500 ezer forintos törzstőkével jött létre.

Adóellenőrzés felszámoláskor

Az APEH 18 milliós áfahiányt állapított meg annál a felszámolás alatt álló cégnél, amely éves kiadásait nem tudta számlával igazolni. Ez a mögöttes felelősség miatt a beltagot terhelte volna, de az adóhatóság határozatát a könyvelő megfellebbezte azzal, hogy a könyvelési anyagok hiányzó része megvan, csak tévedésből nála maradt. Az adóhatóság elutasította a fellebbezést, közben a határozat jogerős lett. A felszámoló jogi képviselője hiába csatolta az összes hiányzó számlát, ezt az APEH szintén elutasította. Felülvizsgálati eljárásban az adóhatóság elnöke végül elrendelte az ismételt ellenőrzést.

Az adóhatóság felszámolási eljárásban történő adóellenőrzése teljesen kihagyja a cég volt ügyvezetőjét. Ez jogszabályi szinten rendben van, de a való életben hiányosság, ugyanis az ügyvezető így minden jogát elveszíti, csak felelősségei maradnak, ami miatt ilyen helyzetek jönnek létre.

Megjelenés dátuma: 2008. február

A tavalyi mélyrepülés nyomán az építőiparban tovább emelkedett a fizetésképtelenségi eljárások száma. A magyarországi építőipar sajátossága azonban, hogy a sok önként vagy kényszerből megszűnő vállalkozással párhuzamosan legalább annyi alakul újonnan, így évről évre több eszkimó fut versenyt a csökkenő számú fókáért. Mivel a vállalkozásokat egy-egy téves döntés akár csődbe is viheti, a beruházók azzal próbálják meg a veszélyt csökkenteni, hogy az egyes projekteket külön cégbe szervezik ki, amelyet a beruházás teljes kifutása után végelszámolással megszüntetnek.

Az építőiparban már elkezdődött a piactisztulás, ám az ágazat még nincs túl a válságon, többek közt a továbbra is jelentős lánctartozások miatt - mondta lapunknak Csorbai Hajnalka, az Opten Kft. stratégiai igazgatója. Ezt jelzi, hogy a korábbi évi 3300-3400-zal szemben 2007-ben mintegy négyezer építőipari vállalkozás szűnt meg. A fizetésképtelenségi eljárások száma tíz százalékkal nőtt az előző évihez képest, míg a végelszámolásoké a másfélszeresére emelkedett. A szakértő kedvező jelnek tartja, hogy az adóhátralék beszedésére évről évre nagyobb gondot fordító APEH tavaly az előző évinél kevesebb végrehajtási eljárást kezdeményezett a szféra cégei ellen. Szakmai becslések szerint az ágazatban a lánctartozások értéke 10-15 százalékkal emelkedett tavaly.

Eközben azonban a cégalapítások száma továbbra is meghaladja a megszűnésekét: 2007-ben 4867 új belépőt regisztrált az Opten. Csorbai Hajnalka szerint a vállalkozások száma várhatóan 2009-2010-ben tetőzik. Csakhogy már a jelenlegi létszám is túlságosan magas, Ausztriában például a magyarhoz képest tizedannyi építőipari cég van a piacon.

A fizetésképtelenségi eljárásokban az iparágak között az építőipar hagyományosan az élmezőnyben szerepel: 2007-ben az ágazat 3074 eljárását csak a kis- és nagykereskedelem tudta megelőzni 3151-es "teljesítménnyel" - derül ki a Coface Hungary adataiból. Az ágazat kockázatosságát jelző fizetésképtelenségi hányad - ez a mutató az eljárásokat a bejegyzett cégek számához viszonyítja - pedig az építőiparban (6,56 százalék) volt a harmadik legmagasabb, amelyet csupán a biztonsági tevékenységet folytató cégek (7,15 százalék) és a textilipar (6,90 százalék) tudott felülmúlni. Az adott iparágakban tevékenykedő cégek számához viszonyítva viszont az építőipar volt 2007-ben is a legveszélyesebb: ott ugyanis fizetésképtelenségi eljárás indult a bejegyzett társas vállalkozások csaknem tizede ellen.

Megjelenés dátuma: 2008. február

Az Opten Kft. kimutatásai szerint a kis- és középvállalkozások 2006 második felében, illetve a múlt év első negyedében keletkezett, lejárt számláikkal sokkal ritkábban fordultak követeléskezelő céghez, mint 2006-ban. Ennek persze az is oka lehet, hogy a vállalkozások a korábbinál sokkal tovább ülnek lejárt számláikon - erre az elmúlt időben több követeléskezelő cég vezetője is utalt -, ám ettől még tény, hogy míg az Opten kimutatásai szerint 2005-höz viszonyítva 2006-ban mintegy 30-35 százalékos adósságnövekedést lehetett kimutatni a kkv-k esetében, tavaly az adósságállomány csak nyolc százalék körüli mértékben nőtt. Láthatóan az Opten is óvatos: ezt jelzi, hogy a vállalkozás szerint az idei év első félévének adatai döntik majd el, hogy valóban beszélhetünk-e a fizetési fegyelem javulásáról a kkv-k esetében. Az eredményt ugyanakkor előrevetíti, hogy az Opten és az Euler-Hermes Hitelbiztosító által kizárólag bankok, pénzügyi intézmények számára elérhető online követelés-nyilvántartó rendszer (EHO) is a statisztikai adatokat igazolja.

2007-ben 8 százalékkal nőtt a kkv-k lejárt adósságállománya.

Megjelenés dátuma: 2008. február

Tudja meg, melyik üzletágban lehet a legnagyobb hozamot elérni! A toplista közel 300 ezer társas vállalkozás 2006. évi pénzügyi beszámolói alapján készült, a céginformáció-szolgáltató Opten Kft. statisztikái alapján.

Aki valaha is elgondolkodott egy vállalkozás elindításán, az átérzi annak nehézségét, mennyire bajos egy-egy ágazat jövedelemtermelő-képességének megbecsülése. Az ismerősök ilyenkor általában annyit mondanak: kocsmát kell nyitni, arra mindig van kereslet. Ha mindenki megfogadná a tanácsot, alighanem már lépni se lehetne a kocsmáktól.

Aki már unja ezt a tanácsot, most áttanulmányozhatja a FigyelőNet és az Opten Kft. közös profitabilitási toplistáját, ami a vállalkozások adózás előtti eredménye és a sajáttőkének a hányadosa alapján készült.

1. Üzletviteli tanácsadás
   Itt a legmagasabb az adózott eredmény a befektetett tőkéhez viszonyítva. Az ember azt gondolná, hogy azok a cégek, amelyek olyannyira mesésen képesek megfizetni tanácsadóikat, valójában nem is szorulhatnak tanácsra. Ám ez tévedés. Gyanítható, hogy a kimagasló profitabilitási adat nem a kkv-szektorban tevékenykedő tanácsadóknak köszönhető. Így aki ebből akar meggazdagodni, az jobb, ha először megfelelő kapcsolatokat gyűjt. Arról se feledkezzünk meg, hogy üzletviteli tanácsadás címen szokás más tranzakciókat is elleplezni, így hát nem minden tanácsadó gazdag tanácsadó.
2. Mérnöki tevékenység, tanácsadás
   Újabb bizonyíték, hogy a tudástársadalom kifejezés több puszta lózungnál - bár a fogalom politikusok általi puszta emlegetése persze nem nagyon emeli meg az aktivitási rátát. Tudásigényes ágazat: nem kell gyár, csak humán tőke.
3. Számviteli, adószakértői tevékenység
   Dobogós helyezést értek el az adószakértő, könyvelő cégek. Mint Keynes megjegyezte, az adóelkerülés az egyetlen olyan intellektuális időtöltés, amely némi haszonnal jár. Mint látható, nem is kevéssel - tegyük hozzá persze, a cégek többsége a legális adóelkerülésben segít. Adminisztrálni pedig minden vállalkozónak kell, a kereslet biztosított. Ez a tevékenység a messzi Amerikában is nagyon nyereséges üzletnek számít, a Forbes profitabilitási lista első helyén áll.
4. Járóbeteg-ellátás
   Az egészség megfizethetetlen kincs, így nem is csoda, ha drága, amikor meg kell fizetni a helyreállítását. A magánegészségügy területén vállalkozni kiváló üzlet, még ha ennek a tevékenységnek be is kell érnie most a lista negyedik helyével.
5. Szoftver szaktanácsadás, -ellátás
   Hiába, a politikusok mégiscsak tudnak valamit: tudástársadalom vagyunk már a javából. Vagy éppen a megrendelők tudásából van kevés, azért lehet ilyen tisztes hasznot elérni? Mielőtt belevágnánk az üzletbe, azért számoljunk azzal, hogy itt sem a kkv-k jelentik az igazi piacot.
6. Gyógyszer-kiskereskedelem
   Jó üzlet orvosságot árulni - legalábbis ha az átlagos nyereségességet tekintjük (amint a többi tevékenységnél is). Igaz, a lista hatodik helyére a 2006-os adatok alapján került a tevékenység, a liberalizáció azóta ronthatta a jövedelmezőséget. Így tán ma már nem is annyira jó üzlet. Annyi azért biztos, hogy a patikák idén sem folytatnak önpusztító árversenyt, mint a lista harmincadik helyén álló élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedők, s jellemzően akciós újságokra sem sokat költenek.
7. Alkotó és előadóművészet
   Ebben az üzletágban is szép pénzeket lehet keresni, mint az köztudott, persze nem mindenkinek. Nem minden vállalkozó él meg jól azért ebben az üzletágban sem, a kiugró jövedelmek erőteljesen fölhúzzák az átlagot. Tőke gyakorlatilag nem szükséges. Olykor a humántőke minősége sem elengedhetetlen feltétel, ez néha puszta exhibicionizmussal helyettesíthető.
8. Felnőtt- és egyéb oktatás
   A felnőttképzési üzlet olyan, mint a kozmetikai ipar: reményt ad el. Reményt a jobb munkára, a magasabb fizetésre, a jobb életre. A céges tréningek meg a cégvezetőket töltik el megújuló, majd kihunyó reményekkel. A keresletet a foglalkoztatáspolitika is növeli. Nagy a piac, sok a szereplő és nagy a verseny, az átlagos jövedelmezőség mégis elegendő volt a nyolcadik helyre.
9. Titkári, fordítói tevékenység
   Aki már próbált fordító szoftvert használni, jól tudja, hogy ezen a területen az emberi munka egyelőre nem pótolható. A fordítói piac nagyon sokszínű, óriási árszínvonalbeli különbségekkel. A jövedelmezőségi átlag mindenesetre elég jónak mondható.
10. Padló- és falburkolás
    Az adatok még a tavalyi építőipari recesszió előttről származnak, aktuálisan valószínűleg nem ennyire kedvező a helyzet. Tudástársadalom ide vagy oda, azért lehet még fizikai tevékenységekkel is pénzt keresni.

Visszatérve az ismerősök tanácsaihoz: a bárjellegű vendéglátás is szerepel az első húszban, az étkezőhelyi vendéglátással együtt. Benne van még az első húszban egyébként a rádió-, televízió-műsorszolgáltatás is, ami azért túl nagy falat lenne egy kezdő vállalkozónak.

Meglehetősen jövedelmező üzletek még viszonylag alacsony belépési korláttal: fodrászat és szépségápolás, nyomozási és biztonsági tevékenység, víz-, gáz-, fűtésszerelés, s bár az ágazatban vállalkozók a kíméletlen árversenyre panaszkodnak, a statisztikák alapján jó üzletnek tűnik a takarítás is.

Megjelenés dátuma: 2008 február

Míg 2005-höz viszonyítva 2006-ban mintegy 30-35 százalékos adósságnövekedést lehetett kimutatni a kis- és középvállalkozásoknál, tavaly az emelkedés jelentősen mérséklődött, az adósságállomány csak mintegy nyolc százalékkal nőtt.

Az Opten Kft. stratégiai igazgatója, Csorbai Hajnalka a Világgazdaságnak azt is elmondta: a rendelkezésére álló adatokból kiolvasható, hogy a 2006 második felében, illetve a múlt év első negyedében kibocsátott számlák közül jóval kevesebb került 2007-ben követeléskezelő cégekhez. Ha az idei első fél évben az adósságállomány nem emelkedik a tavalyinál nagyobb mértékben, megállapítható, hogy javult a fizetési fegyelem - véli. A lejárt követelések alakulásáról csak tájékoztató jellegű adataik vannak, ezért az összeget nem kívánta forintosítani. Sokkal jellemzőbbnek nevezte az adósság mértékének százalékos változását.

A kizárólag bankok, pénzügyi intézetek számára elérhető követelés-nyilvántartó rendszer is a statisztikai adatokat igazolja. (A rendszert a magyar céginformációs piac két ismert szereplője hozta létre a közelmúltban.) Az Opten Kft. által üzemeltetett online EHO-rendszer tartalmazza az Euler Hermes Követeléskezelő Kft. és az Opten Kft. több évet felölelő, lejárt kinnlevőség-adatbázisainak feldolgozott információit, rendezett és rendezetlen követelésállomány kategóriába sorolva. A szolgáltatás a közel ötvenezer magyar társas vállalkozás (nem csupán kkv-k) mintegy százezer tartozásadatával támasztja alá a kinnlévőségek alakulását 2000-től napjainkig.

Megjelenés dátuma: 2008. január

Soha nem zajlott még annyi végelszámolás a magyar cégeknél, mint az elmúlt fél évben, számuk 2006 azonos időszakához viszonyítva 55 százalékkal emelkedett - derül ki cégünk legfrissebb elemzéséből.

E szerint az eljárás alá kerülő vállalatok számának tovább emelkedő tendenciája miatt a nyilvántartásból törölt cégek száma hamarosan elérheti az újonnan alapított vállalkozásokét. A megszűnő vállalkozások száma az utolsó hat hónapban meghaladta a négyezret, korábban ez 2.000-2.400 volt félévente.

Tapasztalataink alapján a lánctartozások és a fizetésképtelenné válás problémájának megoldására kínált lehetőségeket nem ismerik a cégek, így nem is alkalmazzák azokat. Pedig a professzionális szolgáltatásokkal a nemfizetéssel járó kockázatok jelentősen csökkenthetők.

Sok esetben minimális gondosság - például az ingyenesen vagy jelképes összegért elérhető céginformációs szolgáltatás - is elegendő lenne ahhoz, hogy a vállalatok elkerüljék a gyakran több millió forintos veszteséget. A jelenleg több mint 500 ezer működő magyar társas vállalkozás számos szakértő szerint lényegesen több, mint amennyire szükség lenne. Az új cégek alapítására való hajlandóság visszaesett ugyan az elmúlt időszakban, még mindig egyre több a működő vállalkozás Magyarországon.

Az Opten adatai azt mutatják, hogy az idei első félévében az előző év azonos időszakához képest 24 százalékkal nőtt a csődeljárás alá került vállalatok száma. Ezzel párhuzamosan ebben az időszakban az előző év azonos időszakához képest több mint 10 százalékkal kevesebb új vállalkozást regisztráltak. A szakértők úgy vélik, hogy nagy mértékű volt az első félévében kezdeményezett, több mint 15 ezer végrehajtási eljárás. Ennek döntő többségét az APEH indította.

Szintén az adóhatóság aktivitását mutatja, hogy csak az idei évben több mint 2500 cégnek függesztették fel vagy törölték az adószámát. A felszámolt vállalatok működő cégekhez viszonyított aránya a 2006 azonos időszakához képest szinte nem változott, vagyis megközelítőleg 9 ezrelékben stabilizálódott. Minden eddiginél több vállalkozást - 15 529-et - töröltek 2007 első felében a nyilvántartásból.

Az elemzés szerint figyelmet érdemel az a tény, hogy az adatok a közzétételek időpontját mutatják. Az eljárásokat ennél 30-60 nappal korábban indították, vagyis most a múlt év végi és az ez év eleji céges döntéseket lehet regisztrálni.

Kiadás dátuma: 2007. július

A parlamentben a vállalkozói körbetartozási intézkedések között a többség támogatta az építő cégeknek azt a kérését, miszerint kötelező legyen jelzálogjogot kapniuk a készülő épületre, így akkor is lesz valami a kezükben, ha a megrendelő nem fizet.

A csődeljárást gyorsító, a közbeszerzési eljárásokat szigorító, a pénze után futó vállalkozót jelzálogbejegyzés lehetőségével védő javaslatokat az építő- és az építőanyag-iparban tevékenykedő, vállalkozások és szakmai szervezetek üdvözlik.

Hangsúlyozzák azonban, hogy az ágazatot mintegy 100 milliárd forinttal terhelő probléma megoldásának kulcsa a jogszabályok szigorú betartatása lenne. Véleményük szerint a szankciók jelenleg nem elég hatékonyak. A büntetőkamat alig haladja meg a hitelkamatot, az ellenőrzés nem működik, és ha perre kerül a sor, akkor az évekig - esetenként akár egy évtizedig is - elhúzódhat.

Kiadás dátuma: 2007. június

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) honlapján közzétett adatok szerint 2007 első negyedévben 25,36 milliárd forint illetékbevétel keletkezett.

A befizetések 36 százaléka (9,216 milliárd forint) a vállalkozások befizetéséből, míg 64 százaléka (16,144 milliárd forint) a háztartásoktól származik.

A legnagyobb illetékbevétel az ingatlan-átruházások (18,784 milliárd forint) és a gépjármű-átruházások (3,903 milliárd forint) következtében keletkezett.

Ezen a két címen a háztartások mintegy 10,38 milliárd, illetve 3,39 milliárd forint illetéket róttak le, míg az öröklési illeték közel 1,473 milliárd, az ajándékozási illeték 372 millió forintot vett ki a lakosság kasszájából. Bírósági eljárási illetékekre az első negyedévben mintegy 409 millió, államigazgatási eljárási illetékekre mintegy 112 millió forintot költöttek a háztartások.

A vállalkozások szintén ingatlan-átruházási illeték (8,401 milliárd forint) címén rótták le a legtöbb illetéket. Gépjármű-átruházási illeték címén 508 millió, államigazgatási eljárási illeték címén 207 millió, bírósági eljárási illeték címén pedig 99 millió forintot fizettek ki.

Az idei év első három hónapjában keletkezett 25,36 milliárd forint illetékbevételből 14,435 milliárd forintra a központi költségvetés jogosult, míg az önkormányzatokat 10,925 milliárd forint illeti meg.

Kiadás dátuma: 2007. április

A magyar gazdaságban 200 milliárd forintra becsülhető körbetartozások mérséklését kívánja szolgálni az a javaslatcsomag, amelyet nemsokára a Parlament elé terjeszt a kormány.

A jelenség, amelynek 50%-a az építőipart érinti, feltérképezésére és megoldására tavaly decemberben született meg az elhatározás, majd szakmai és társadalmi egyeztetés indult. A körbetartozások visszaszorítását szolgáló törvénycsomag kidolgozásában végül nyolc minisztérium és tizenkét szakmai szervezet vett részt. A tervezet módosítaná a csődeljárásról szóló törvényt, a közbeszerzésekről szóló törvényt és a polgári törvénykönyvet is.

A csődtörvény változtatásai szerint abban az esetben, ha az adós nem vitatja, vagy elismeri a tartozást, akkor a fizetési határidő lejárta után 15 nappal beállnak vele szemben a felszámolási eljárás megindításának feltételei. Fontos azonban, hogy a hitelező köteles írásban felszólítani az adóst a teljesítésre. Ennek a felszólításnak a kézhezvétele, ellentétben az eddigi szabályoktól, eltérő jogkövetkezményekkel jár, mivel az adósnak a kézhezvételt megelőző időszakban lesz csak lehetősége a tartozás vitatására. A felszámolási eljárást ilyenkor az adós már csak a követelés teljesítésével kerülheti el. A tervezet azonban leszögezi, hogy ez a teljesítés nem minősül a tartozás elismerésének és később a teljesítés polgári perben visszakövetelhető. Amennyiben a fizetési felszólítást az adós nem teljesíti, vele szemben felszámolási eljárást indíthatnak meg.

A közbeszerzési törvény tervezett módosításai szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívását csak akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet a rendelkezésére áll. Közbeszerzések keretében kialakuló körbetartozások egy része a teljesítési igazolások hiányos szabályozására vezethető vissza. Ennek orvoslására a tervezet előírná, hogy a teljesítéstől, vagy az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles legyen az ajánlattevő az igazolást kiadni vagy annak megtagadásáról írásban nyilatkozni.

A teljesítés elismerése az építési szerződések esetében általában átadás-átvételi eljárás keretében történik. A tervezet szerint az ajánlatkérő kötelezettsége lesz, hogy az átadás-átvételi eljárást a készre jelentést követően, a szerződésben meghatározott határidőn belül megkezdje. Ha a határidőt az ajánlatkérő több mint 15 nappal elmulasztja, a teljesítésigazolást majd a szerződéses partner kérésére kötelezően ki kell adni. A fizetés megtörténtét, illetve annak megtagadását a szerződéses láncolat tagjainak az értesítése céljából az ajánlatkérő honlapján közzé kell tenni.

A tervezet parlamenti elfogadásával a megrendelő külön hozzájárulása nélkül is lehetőség adódik majd jelzálogjog alapítására az építési szerződés vállalkozójának. A jelzálogjog az építési-szerelési szerződéssel érintett ingatlanra történő bejegyzéssel jönne létre. Kizárólag két előfeltétel meglétét követelné: a vállalkozási szerződést és a vállalkozó bejegyzési kérelmét.

Kiadás dátuma: 2007. április

Az idei év első negyedében csaknem 2500 magyar vállalkozás jutott a felszámolás sorsára, több, mint minden korábbi első negyedévben és 10 százalékkal több, mint az előző negyedévben - derült ki cégünk nyilvántartásából származó adatok elemzéséből.

Az első három hónapban 2.498 céggel szemben tettek közzé felszámolási eljárást, miközben a csődök száma összesen 8 volt a negyedévben. Miközben a felszámolások száma tovább nőtt, a végrehajtásoké csökkent 2007-ben. Míg tavaly az első negyedére, 6959 felszámolás jutott, addig 2007 első negyedére 5489, ami 26 százalékos visszaesés. A helyzetet némileg árnyalja, hogy a negyedév során csaknem 9 ezerrel 469 077-re emelkedett a működő vállalkozások száma. Ez a megelőző év azonos negyedévéhez viszonyítva 1,9 százalékos növekedés. A felszámolt vállalkozásokat a működőkhöz viszonyító mutatószám így 5,32-ezrelékre növekedett a megelőző évi 4,8 ezrelékről.

A magyar vállalkozások nehéz helyzete mögött minden bizonnyal a belső kereslet visszaesése húzódik meg - véli Tóth Tamás, cégünk ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint a megszorítások idején természetes jelenség Magyarországon azzal párosul, hogy a rendszerben levő feszültségek, az évek óta halmozódó lánc- és körbetartozások, illetve a fizetési határidők kitolódása egyre több vállalkozásnak okoz likviditási problémákat.

Ügyvezető igazgatónk véleménye, hogy ezekben a nehéz időkben a cégeknek sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk partnereik kiválasztására, fizetőképességük, csődesélyük ellenőrzésére, mert a legjobb vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hozhatja egy rosszul megválasztott partner nemfizetése.

Kiadás dátuma: 2007. április

Napjainkra elfogadottá vált, hogy amennyiben egy vállalkozás hitelt szeretne felvenni, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) nincs-e már „priusza”. Ha van, akkor a legtöbb pénzintézetben esélye sincs, máshol pedig a jellemző piaci kamatoknál jóval drágábban juthat hitelhez a kérelmező. De vajon tisztában vannak-e a gazdasági társaságok azzal, hogy az ügyfélminősítés milyen egyéb tényezőkből épül fel, mi alapján mondják egy cégre, hogy kaphat vagy nem kaphat hitelt, mennyit kaphat, illetve hogy mi alapján határozzák meg egy cég várható fizetőképességét?

A cégadatok, a cégek pénzügyi beszámolóadatai (több évre visszamenőleg), a személyi kapcsolatok, különböző követelésnyilvántartó rendszerek mind-mind háttéradatbázisául szolgálnak annak az összetett - pénzintézetenként gyakran jelentősen eltérő – modellnek, melyre az ügyfélminősítő rendszerek épülnek, és mely alapján eldől, hogy mely cég mennyi hitelt és milyen feltételekkel kaphat.

A számos befolyásoló tényező közül több standardként szerepel a figyelembe vett adatoknál, így bármely cég már a hitelkérelem leadása előtt előminősíttetheti magát, hogy elkerülje a gyakran igen drága hitelbírálati díjat.

Ahogy azonban az üzletemberek ma már elég sok energiát fektetnek saját üzleti jó hírük felépítésre, úgy még mindig kevés figyelmet szentelnek üzleti partnereik feltérképezésére. Holott napjaink Magyarországán a lánctartozás, a fizetésképtelenség, illetve a késedelmes fizetés olyan vállalkozásokat hozhat nehéz helyzetbe, amelyek egyébként kínosan ügyelnek saját jó hírnevükre. A céginformáció, cégelemzés használata akár az Európai Unióban, akár bárhol a világon beépülve a gazdasági kultúrába jelentősen csökkentette azoknak a vétlen cégeknek a számát, akik nem jutottak jogosan megérdemelt fizetségükhöz.

Nem árt, ha tudjuk, hogy ma már egyetlen vállalkozó sem hivatkozhat arra, hogy „Honnan tudhattam volna, hogy nem fog fizetni?” vagy a „Hát igen, ez Magyarország!”. Ilyen mondatok mögé bújva ma már nem lehet áthárítani a felelősséget a gazdasági környezetre. Igenis lehet tenni a partnerek nem fizetéséből származó kár ellen, és a vállalkozása számára végzetes hibát követhet el az, aki nem ellenőrzi üzleti partnereit. A minimális körültekintés akár ingyenesen is elvégezhető, ugyanis többek között a www.fn.hu vagy a www.vg.hu honlapokon CÉGTÁR LIGHT szolgáltatás működik, melynek segítségével egy-egy cégről megtudhatjuk, hogy létezik-e, illetve néhány alapadatot is megtalálunk róluk az online keresőrendszerben.

Nagyobb összegű, utólagos fizetési konstrukciójú ügyleteknél azonban minden vállalkozó jól teszi, ha még körültekintőbben jár el. Az Opten Informatikai Kft. olyan szolgáltatást nyújt DVD-n illetve online felületen, melynek segítségével a lehető legteljesebb információhoz juthat a felhasználó bármely Magyarországon bejegyzett cégről. Teljes cégkivonat, cégmásolat, 5 évre visszamenőleges pénzügyi beszámolóadatok vagy a céggel szemben bejelentett követelések is megtalálhatóak abban az egységes rendszerben, mely napi, heti illetve (pénzügyi beszámoló adatok esetében) éves frissítéssel tartalmazza a hazai cégek összes nyilvános cégadatát.

Ám sok esetben az adatok korrekt kiértékelése, illetve a megfelelő üzleti következtetés levonása nem is olyan egyszerű mint gondolnánk. Noha a pénzintézetek megtehetik, hogy teljes kockázatelemző csoportot tartsanak fenn a cégek „átvilágítására”, a legtöbb – különösen a kisebb – cég sem szakmailag, sem anyagilag nincs felkészülve az ügyfél illetve cégminősítésre. A hatalmas adatbázis és több mint 12 év szakmai tapasztalata alapján az Opten Kft. CÉGELEMZÉS néven olyan szolgáltatást is kínál ügyfeleinek, amelynek segítségével azonnal, szubjektív tényezőktől mentesen összefoglaló értékelést kapnak a vizsgált cég pénzügyi és stabilitási hátteréről, a teljes hazai gazdaság elemzésével elkészített összetett modell alapján. Az elemzés csődesélyt, javasolt kereskedelmi hitelmaximumot is tartalmaz, és javaslatot ad arra, hogy érdemes-e üzleti kapcsolatot létesíteni az adott céggel, vagy sem. Ennek segítségével – mindössze néhány ezer forintért - bárki számára könnyen eldönthető, hogy mennyire kockázatos a megkötni kívánt üzlet.

Felmerül a kérdés, mi van azokkal a cégekkel, akik – napjaink Magyarországára igen jellemző módon – rövid élettartamú projektcéget hoznak létre? Hiszen ezeknek a cégeknek alig van múltjuk, adatuk, meglehet, hogy még mérleg és eredmény-kimutatásuk sincs hozzáférhető. Itt jelentkezik a hatalmas háttéradatbázis előnye, hiszen ebben az esetben a cég személyes és céges kapcsolatain keresztül információt nyerhetünk arról, hogy a tulajdonosoknak, cégjegyzésre jogosultaknak van-e vagy volt-e más cégük és azokról mit tudni. Ha például a cég tulajdonosának 3 korábbi cége felszámolással fejezte be működését, akkor ez meglehetősen óvatosságra intő körülmény.

Vannak akik azt mondják: „én ismerem az ügyfeleimet, ismerem a megrendelőimet, eddig is fizettek”. Ez természetesen sok szempontból előny. Ugyanakkor se szeri se száma az „eddig rendesen fizettek, oszt most tessék …” kezdetű rémtörténeteknek. Betudható ez a gazdasági helyzetnek, de egy standard közgazdasági vállalkozási életciklusnak is. Senki nincs biztonságban. Ilyenkor nagy segítséget jelenthet az Automatikus Partnerfigyelés. Ha ugyanis egy cég beállítja a partnereit nyomon követésre, akkor minden héten e-mailben kaphat tájékoztatást arról, hogy melyik partnercégénél milyen változás történt (pl. székhely, tulajdonos, alaptőke csökkentés, stb…), hogy nem került-e eljárás alá, illetve hogy nem került-e be az Egységes Online Követelésnyilvántartó Rendszerbe. A partnerfigyelés igen nagyfokú biztonságot ad a szolgáltatás használójának, hiszen időben felismerheti a bajba került céget, így elkerülheti, hogy magával rántsa az üzleti kapcsolat.

A magyar cégkultúra nagy lehetőség és változás előtt áll, amely változás után azok kerülnek ki győztesen az átalakult gazdaságból, akik időben és okosan megteszik a megfelelő lépéseket az ügyfélminősítés illetve a gazdasági kapcsolatok kockázatelemzése terén. Az Opten Informatikai Kft. ehhez a változáshoz teremtette és teremti meg a lehető legkorszerűbb, legteljesebb háttér-információs adatbázist és rá építve a teljes szolgáltatásrendszert.

Kiadás dátuma: 2007. március

Adathalmazó

Jogi és céges adatszolgáltatásokat kínál az Opten Informatikai Kft., amelynek ügyvezetője aláhúzza: az információ - biztonság.

Többnyire még sajog az ügyfelek arca a gazdasági életben elszenvedett pofontól, amikor segítségért fordulnak Tóth Tamáshoz, akinek vállalkozása a hazai cégadatok rendszerezésére, az információ adatbázisba rendezésére és értékesítésére szakosodott. Az efféle tevékenység hasznára a kényszervállalkozói boom hívta fel Tóth figyelmét a kilencvenes évek elején, amikor a fénykorát élte az üzletszerű szélhámosság. "Már akkor úgy gondoltam, hogy az információ: hatalom. Figyelni és folyamatosan ellenőrizni kell a partnereket, hogy ne utólag derüljön ki: csődeljárás alá vonták, netán éppen felszámolják a céget, amellyel kapcsolatban állunk, vagy egyáltalán nem is létezik" - világít meg a potenciális a veszélyforrások közül néhányat az ügyvezető, akinek előfizetői gyakran a kárvallottak csoportjából kerülnek ki.
Nem csoda. Tóth szerint még az ingyen hozzáférhető, céges alap információkat tartalmazó adatbázisokat sem használják elegen. Ezek iránt jobbára csak a ki nem fizetett számlák okozta károk vagy más financiális malőrök elszenvedése után kezdenek érdeklődni a cégek. Ilyenkor viszont a legteljesebb csomagokat igénylik a vevők, a hatályos jogszabályok gyűjteményével együtt. Ez utóbbit Tóthék - a cégadatbázishoz hasonlóan-online, CD-n és PDA-n is elérhetővé tették. "Mindezt egy olyan versenykörnyezetben értük el, ahol az állam céginformációs területen igyekszik monopolhelyzetbe hozni a Microsecet" mutat rá Tóth.

FIZIKATERÁPIA

A tavaly 610 millió forintos nettó árbevételt produkáló vállalkozást egy fizikus építette föl. Tóth Tamás e tudományba általános iskolásként, egy relativitáselméletet népszerűsítő könyv kapcsán szeretett bele. Kedvelte a reáltudományokat, miként azt is, hogy a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban a Kossuth-díjas Vermes Miklóstól tanulhatta a fizikát. Attól a csodálatos elmétől, aki a ferdehajítást, vagyis azt, hogy egy tárgy az eldobást követően milyen pályát ír le a parkettával burkolt osztályteremben egy slag segítségével demonstrálta. Vermes volt az is, aki szerette volna, ha a napfogyatkozást az egész iskola megcsodálja, így egy égő rongycsomóval minden osztályon végigvonult, hogy bekormozza az ablakot - a takarítónők őszinte sajnálatára. Hogy utóbbiak nem rajongtak a fizikatanárért, érthető volt, ugyanis Vermes minden óráját látványos kísérletekkel színesítette, a romokat pedig nekik kellett eltakarítaniuk. Így a fizikaterem nap mint nap újjáépült poraiból - Tóth pedig felvételt nyert az ELTE fizika szakára. Ennek elvégzése után a Budapesti Műszaki Egyetem lézerlaboratóriuma kvantumelméleti kutatócsoportjában, majd a Műszaki-Fizikai Kutatóintézetben tanulmányozta a világítódiódák, más néven LED-ek élettartalmát.
Mivel azonban nem fizették meg kielégítően, s még a munkát sem találta túl érdekesnek, feladta a fizikusmesterséget. Amit munícióként magával vitt egy tudományterületről, azok inspirátora, Vermes tanár úr szavai voltak, aki szerint mindennek oka és következménye van, aminek kalkulálhatóságát Tóth a fizika segítségével sajátította el a legjobban.
Nem ő volt az évfolyamában az egyetlen pályaelhagyó. Mivel az informatika állt a legközelebb a fizikához, a Digitalcomhoz szegődött programozónak. Első munkájuk a sok telephellyel rendelkező Utasellátó Vállalat számára egy, a cég energetikai számláit kezelő, költségoptimalizálásra is alkalmas program elkészítése volt.
Ennek beüzemelése után hamar kiderült, nagy pénzek takaríthatók meg általa. Mire a Digitalcom csődbe ment, addigra Tóth felismerte, az efféle tevékenységben van pénz. Ezen felbuzdulva restaurátorfeleségével Opten Bt. néven energetikai tanácsadó céget alapított 1991-ben, majd egy külső szakértő alkalmazása után felkereste azokat a társaságokat, amelyekről feltételezte, hogy azok tevékenysége az átlagosnál energiaigényesebb. Kiszállva a helyszínre elmondta, mit tud, illetve azt is, hogy honoráriumként csupán a megtakarítások 50 százalékára tart igényt. "Vito Corleone-i fordulattal élve: az ajánlat visszautasíthatatlan volt" - mondja Tóth, hozzátéve, a cégek évente 4-5, de volt, hogy 10-15 millió forintos megtakarításokat értek el.
Az Opten az energetikai tanácsadásnak akkor fordított hátat, amikor az Állami Fejlesztési Intézet egyik felszámoló biztosa felhívta a figyelmét arra, jó ugyan, amit csinál, de neki sokkal nagyobb szüksége lenne egy olyan programra, amelyben leellenőrizheti, hogy mely cégek állnak felszámolás alatt. Tóth az ötletben újabb lehetőséget látott. Elkezdte figyelni a közlönyökben az eljárás alá helyezett cégeket, majd az összegyűjtött információt adatbázisba töltette, így azokat könnyűszerrel kereshetővé tette. Csődfigyelő programjával megkereste a bankokat, s az e körben szerzett megrendelései révén alakult ki ma is meghatározó vevőköre.

INFOCSOMAGOK

Miután cége bt-ből kft-vé alakult, rájött, nem csak a negatív adatokkal érdemes kereskedni: a cégekről elérhető információ adatbázisba rendezésén kezdett gondolkodni. Az ötlettel állítása szerint első volt a piacon, a kivitelezéssel nem. Tóth elkövette ugyanis azt a hibát, hogy hírlevélben tájékoztatta a cégeket, mire készül, hogy forráshiányos vállalkozása előzetes megrendeléseket vehessen fel. Pechjére a konkurencia előbb rukkolt elő a termékkel. Az Opten a vetélytársak után, 1995-ben jött ki a Cégtárral, amely a cégbírósági adatokat, a közlönyökben megjelenő változásokat tartalmazta. Tóth kezdetben csupán alapadatokat értékesített, de rájött, lépéselőnyre az összetettebb adatszolgáltatások révén tehet szert, így vállalkozása a ma már emelt szintű céginformációs csomagokkal kereskedik. A CD után online módon és PDA-n is elérhetővé tette a vállalati mérlegeket, árbevétel-sorokat, eredmény-kimutatásokat. Emellett összefoglalókat kezdett kínálni, a program ma már megmondja, javasolt-e adott céggel az üzleti kapcsolattartás, eljárás alatt van-e a keresett vállalkozás, mennyi hitel adható a cégnek, melyek a legfontosabb pénzügyi mutatói, illetve azokkal a saját ágazatában hol foglal helyet a cég.
"Mindemellett magyar és EU-s jogszabálygyűjteményt is kínálunk" - jegyzi meg Tóth, hozzátéve, vevőik főleg abból a körből kerülnek ki, amely abból él, hogy jól hitelezzen. A pénzintézeteket segíti adóslistájuk is. "Ez része a céginformációs szolgáltatásnak, amely egyrészt az adóhatóság adatbázisából építkezik, de egyéni bejelentéseknek is helyet ad, amennyiben az adósság megléte bizonyítható" - mondja Tóth. Felesége, aki egyben cégtársa is, nemrég felolvasott neki egy színes hírt valamelyik napilapból, miszerint az adóhivatalhoz érkező feljelentések többségét a kirúgott alkalmazottak, illetve az elvált feleségek hirtelen haragja szüli. Bár Tóth nem tart ilyesmitől, és válást sem fontolgat, ma is bölcs döntésnek tarja, hogy a cégtulajdonlásban nem osztozott külsős személlyel.
Ennek ellenére megérti barátját, aki azután alapított közös céget konkurensével, hogy a német cég, amelyet addig képviselt, fel akarta vásárolni. A szóban forgó vállalkozó, Buriusz László a darugyártással foglalkozó Gép és Daru Kft. vezetője azt mondja, azért tartja jó történetnek az Optenét, mert Tóth a saját szellemi erejéből épített vállalkozást, nem a rendszerváltásból átörökített kapcsolatokat mozgatott meg a siker érdekében. Annak viszont nem örül, hogy egy fizikussal kevesebb mozog a pályán. Szerinte Tóth Tamás ott is létre tudott volna hozni értéket, miközben elismeri: "a fizikus karrier anyagilag nem jövedelmezett volna ilyen jól".

TÓTH TAMÁS

• 52 éves, fizikus
• A céget, amely jelenleg 53 főt foglalkoztat, 60 százalékban Tóth Tamás, 40 százalékban restaurátor végzettségű felesége tulajdonolja. Vállalkozásuk tavaly 610 millió forintos nettó árbevételt produkált. A cég ezzel az elektronikus céginformációs piacon árbevétel tekintetében az 1-2. helyet foglalja el, míg az elektronikus jogi informatikai piacon a 2. helyen áll.
• Nős, egy lánya van. Hobbijai: utazás, úti videók készítése, speed motorok, a fizikát népszerűsítő tévéműsorok.

SAROKPONTOK

• Az anyagi és szakmai sikerrel nem kecsegtető pályát időben kell elhagyni
• A jókor meglépett profilváltáshoz elengedhetetlen a környezet folyamatos figyelése
• Piaci előnyöket generál a technológiai fejlődésre adott gyors reagálás

Kiadás dátuma: 2007. március

A jövő év közepétől egy óra alatt jegyeznék be a cégbíróságok a blankettán készült alapító okirattal rendelkező és elektronikus eljárással bejegyeztetni kívánt cégeket, és lényegesen csökkenne az ezért fizetendő illeték is – áll a Petrétei József igazságügyi és rendészei miniszter által a parlamenthez benyújtott törvényjavaslatban.

Az EU követelménye, hogy a kis- és közepes vállalkozások alapítása egyszerű legyen, működésüket minimális adminisztratív előírások terheljék. Ezért kívánja módosítani most a kormány nevében az igazságügyi és rendészei miniszter a cégtörvényt, valamint a cégeljárásról szóló törvényt.

Jelenleg a cégalapítás leggyorsabb módja 2006. július 1-je óta az egyszerűsített cégeljárás. Az új cégtörvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a közkereseti, a betéti és a korlátolt felelősségű társaságot 2 munkanap alatt jegyezze be a cégbíróság. Ennek feltétele, hogy a cég társasági szerződését szerződésminta alkalmazásával készítsék el, a jogi képviselő a cégbíróságon előzetesen cégnevet foglaljon a bejegyzendő társaság számára, továbbá elektronikus úton nyújtsa be a bejegyzési kérelmet. A kérelemhez valamennyi törvényben előírt mellékletet csatolni kell, valamint az eljárási illetéket előzetesen be kell fizetni. A kétnapos határidő 2008. július 1-jétől egy munkaórára csökken.

A jelenlegi javaslat szerint idén szeptembertől a cégalapítással kapcsolatos minden tennivaló az alapításnál közreműködő ügyvéd vagy közjegyző kezében összpontosulhat. Az ügyvéd is jogosult lesz aláírási címpéldányt készíteni, valamint ő igazolja a pénzbeli betét befizetését. Így a cégnek elég a bejegyzést követő 8 napon belül bankszámlát nyitnia.

Az elképzelések szerint ez az eljárás arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy az egyszerűsített cégeljárás szabályait alkalmazzák.

A cégbíróság feladata a jelenlegihez képest az egyszerűsített eljárásban olyan technikai teendők elvégzésére korlátozódna, mint a bejegyzési kérelem kitöltésének és aláírásának, a jogi képviselő meghatalmazásának, valamint az illeték megfizetésének az ellenőrzése. Ilyen körülmények között a cégbírósági munkát jellemzően számítógépes program is elvégezhetné, illetve a cégalapítás cégbírósági szakaszának esetleges kockázata is a minimálisra csökkenne.

Nem csak a cégbejegyzés egyszerűsödne, hanem az illeték összege is drasztikusan csökkenne. A tervezet szerint ez egységesen 15 ezer forint lesz. (Jelenleg a kft. és a zrt. bejegyzési illetése 100 ezer, míg a kkt. és a bt. illetéke 50 ezer forint.)

2008. július 1-től a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárások lefolytatása valamennyi cégnél kizárólag elektronikus úton történhetne. Az elektronikus cégeljárás kötelezővé tételéig megszületne az a törvény, amely megteremtené az elektronikus kézbesítés új rendjét, és bevezetné az elektronikus tértivevényt. A fenti időponttól a cégbírósági határozatok postai kézbesítésére csak kivételes esetben kerülne sor.

Ez év szeptemberétől a kft. kötelező jegyzett tőkéje 3 millió forintról 500 ezer forintra csökken. Zártkörű részvénytársaságnál 20 millióról 5 millióra esik a tőkeminimum, viszont nyilvános részvénytársaságoknál marad a jelenlegi 20 millió forint.

Kiadás dátuma: 2007. március

Az Opten Kft. saját Törvénytárára alapozva olyan kiadványt jelentet meg, amely tartalmazza az adóval és társadalombiztosítással kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, valamint a változások megértését segítő elemzést. Az ADÓ és TBTár című kiadványban eltérő szedéssel kerül jelölésre a 2006. januári állapothoz képest módosult 2007. januártól hatályos szöveg.

Az Opten Kft. a Világgazdasággal és szakmai partnerével - KPMG-vel - együttműködve készíti el és adja ki két kötetes kiadványát.

A nyomtatott ADÓ- és TBTár kiadványon kívül postai utánvéttel megvásárolható a legfontosabb, érdemi adó és társadalombiztosítási témakörbe tartozó jogszabályokat tartalmazó ADÓ- és TBTár CD. A CD-n elérhető a jogszabályok valamennyi szövegváltozata 1996-ig visszamenőleg, a hozzájuk kapcsolódó Legfelsőbb Bírósági határozatokkal együtt. Minden megvásárolt CD-hez ingyenesen biztosítjuk két kötetes ADÓ- és TBTár kiadványunkat. A csomag bruttó ára 6000 Ft.

Kiadás dátuma: 2007. január

Cégünk adatai szerint 2006-ban Magyarországon több, mint 10 százalékkal, 9 200-ra emelkedett a felszámolás alá kerülő cégek száma. Ez nemcsak abszolút értelemben rekord, de a működő vállalkozások arányában is az eddigi legmagasabb, holott a megelőző években lassú mérséklődés mutatkozott. 2006 végén 465 000 cég működött Magyarországon. Ez a szám nem egészen 10 000-rel több, mint egy évvel korábban. A működő cégek számának növekedése alig 2 százalékos, ilyen alacsony növekedést korábban nem regisztráltunk.

Az újonnan alapított mintegy 31 000 cég mellett 21 500 szűnt meg, és 14 500 került csőd, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás alá. Rekordot döntött a felszámolási eljárás alá vont cégek száma, csakúgy, mint a végrehajtottaké. Ez utóbbiak száma 16 000-ről több mint 25 000-re emelkedett.

A csődök száma szokás szerint statisztikailag értelmezhetetlenül alacsony volt, mindössze 22 cég jutott erre a sorsra. A megszűnt cégek száma mindazonáltal nem 2006-ban volt a legmagasabb. 2002-ben ennél sokkal több, 28 300 cég szüntette be valamilyen formában a tevékenységét.

Kiadás dátuma: 2007. január

Az Opten Informatikai Kft. Törvénytár és EU Törvénytár termékei 2006. novemberétől új arculattal, számos új funkcióval és kibővített adattartalommal jelennek meg.

A kényelmes és könnyű átállás érdekében biztosítjuk ügyfeleink részére a régi felület használatának további lehetőségét is, azonban az új funkciók egy része kizárólag az új felületen érhető el.

Mint már korábban is jeleztük, termékünk a megnövekedett adatmennyiség miatt 2006 októberétől kezdve kizárólag DVD adathordozón jelenik meg. Azon előfizetőink, akiknek a DVD-re való átállás nehézséget okoz, 2006. december végéig INGYENESEN, adminisztrációs költség nélkül, válthatnak át napi rendszerességgel frissített online szolgáltatásunkra, amelynek ára megegyezik DVD formátumú termékünk értékével.

2006. októberétől azon felhasználóinknak, akik mind a Cégtár, mind a Törvénytár termékünkre előfizetnek, lehetőségük van arra, hogy a továbbiakban mindkét terméket egy adathordozón igényeljék, így egyszerűbbé válik ezen programok használata.

Amennyiben eddig csupán egyik termékünket rendelte meg, s most igényt tartana másik kiadványunkra is - azon túl, hogy egy adathordozón érheti el mindkét terméket - további 10 % kedvezményt biztosítunk az újonnan megrendelt termék listaárából.

Kiadás dátuma: 2006. november

Megjelent az Opten Kft. gondozásában a Zsebtörvénytár második kiadása. A nyomtatott jogszabálygyűjtemény a leggyakrabban használt 43 magyar joganyag aktualizált, teljes szövegét tartalmazza.

Az első kiadás tapasztalatait felhasználva Cégünk törekedett a könnyebb kezelhetőségre, a kiadvány méretének csökkentésére, illetve az egyedi, exkluzív megjelenésre. Ezeket a funkciókat szolgálja a kibővített tárgyszójegyzék, a vékonyabb, fehérebb papír, a bekezdések célszerűbb tagolása és a paragrafusokhoz fűzött BH hivatkozások.

A Zsebtörvénytár ára 9900 Ft, aminek megrendelése esetén öt hónapos www.ugyved.hu regisztrációt is biztosítunk.

Kiadás dátuma: 2006. október

Több, mint 250 ezer magyar vállalkozás - köztük legalább 240 ezer kkv - férhet immár ingyen hozzá cégünk követelés-nyilvántartó rendszeréhez. Az Opten Kft. nyár elején ajánlotta föl valamennyi vállalkozásokat tömörítő érdekvédelmi szervezetnek, hogy ha csatlakoznak a rendszerhez, akkor tagjaik ingyen hozzáférhetnek a követelés-nyilvántartó rendszerhez.

Soha nem látott akciót hirdettünk nyáron, mikor is bejelentette társaságunk, hogy valamennyi vállalkozást tömörítő érdekképviseleti szervezet csatlakozhat a követelés-nyilvántartó rendszerhez. A csatlakozó szervezetek tagjai ingyen használhatják a rendszert, amelynek segítségével meggyőződhetnek arról, hogy potenciális partnerükről szerepel-e negatív adat - nem fizetést tanúsító információ - cégünk Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszerében.

Azóta kicsik és nagyok, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), az Iparosok Országos Szövetsége (IPOSZ) és a Bankszövetség is aláírta a megállapodást.

A nagyobbak, vagy a cégüket profin menedzselő vezetők nem sajnálják a pénzt cégelemzés lekérésére, partnerfigyelésre, vagy csődesély számításra sem. Ez utóbbi szolgáltatásokkal az Opten már arra az időszakra készül, amikor a cégadatok az EU-s normatíváknak megfelelően ingyenesek lesznek. Tóth Tamás ügyvezető igazgató szerint a cégadat szolgáltatók alól ez nem húzza ki a szőnyeget, hiszen az ömlesztett adatok csak a profik számára jelentenek jól felhasználható információt, a feldolgozott adatok viszont felértékelődnek a jövőben.

Az Opten cégadat tára tartalmazza valamennyi vállalkozás adatait, sőt 5 évre visszamenőleg a mérlegeiket is. Ez az alapja a közgazdász szakemberekkel kidolgozott modellszámításoknak, amelyek során a TEÁOR számok szerint elvégzett ágazati átlagokhoz hasonítják a felhasználó által megnevezett cégeket, és ennek alapján mondanak véleményt arról, hogy az adott cég hitelezhető-e, illetőleg érdemes-e vele üzletet kötni.

Modelljeinkbe nemrégiben új kockázati tényezőket építettünk be, lefuttattuk a teljes hazai cégállományra, és a 2004-es adatok alapján, több mint 80 százalékos pontossággal kiszűrtük azokat, akik 2005-ben azután tényleg fizetésképtelenné váltak - mondja Tóth Tamás hozzátéve, hogy a futtatás tapasztalatait földolgozva azóta javítottunk a modellen és tovább növeltük annak pontosságát. Ügyvezetőnk szerint hasonlóképpen felértékelődnek az "alert" típusú szolgáltatások.

A felhasználó által megjelölt cégek adataiban bekövetkezett változásokról, csőd, vagy felszámolás megindításáról, küldenek automatikus értesítést a felhasználónak, vagy jelzi neki, hogy a társaság valamilyen oknál fogva felkerült a követelés-nyilvántartó rendszerbe.

Tóth Tamás szerint e szolgáltatások iránt ma nagy a kereslet, hiszen multik folyamatos törekvése a fizetési határidők kitolására, és általában a nagy felvásárló cégek árleszorítási törekvései számos kkv-t hoznak nehéz helyzetbe, amit sajnos megéreznek ezek üzleti partnerei, beszállítói is.

A fizetési fegyelem romlása, a késedelmes fizetések elszaporodása, a körbetartozási rendszerek kialakulása megkeseríti a kkv-k életét. Ebben a helyzetben segíthet a partnerfigyelő, amely nemcsak azt jelzi, ha egy cég elköltözik, vagy változik a cégjegyzésre jogosult személy, hanem azt is, ha egy harmadik szereplő felszámolást indít ellene, vagy valaki sikerrel kér végrehajtást a társaság eszközeire.

Kiadás dátuma: 2006. szeptember

Cégünk, az Opten Informatikai Kft. immár jogerősen is elnyerte a Magyar Államkincstár által elektronikus jogszabály-nyilvántartó rendszer beszerzése tárgyában kiírt nyílt közbeszerzési eljárást.

Mint ismeretes cégünk online elektronikus jogszabálygyűjteményével az EU Törvénytárral pályázott, amely a magyar jogszabályok mellett egy adatbázisban tartalmazza az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent joganyagot is magyar nyelven.

A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő Államkincstár az Opten Kft. pályázatát fogadta el érvényesnek, a CompLex Kiadó ajánlatát pedig - amely egyébként az Optenhez képest tízszeres árat ajánlott meg - érvénytelennek nyilvánította. Több érvényes ajánlat esetén az ajánlati ár döntött volna a pályázók között, mivel a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt a bírálati szempont. A döntés ellen a CompLex Kiadó a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért. Az Opten szintén megtámadta a döntést, mivel álláspontunk szerint az ajánlatkérő nem állapított meg minden érvénytelenségi okot a CompLex ajánlatával kapcsolatban.

A Döntőbizottság a 2006. július 25-én hozott határozatában jogorvoslati kérelmeket elutasította és megállapította, hogy a Complex Kiadó ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak, ezért ajánlata érvénytelen. Ennek értelmében az Államkincstár az Optennel, mint egyedüli érvényes ajánlatot tevő ajánlattevővel köt szerződést.

Kiadás dátuma: 2006. augusztus

A Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium online állásközvetítővel és 20 milliárdos pénzügyi kerettel segíteni az elbocsátott állami alkalmazottak vállalkozóvá válását. A Suzuki 600 főt tudna felvenni.

A Suzuki kaput nyit a közszférából távozni kényszerülők előtt, akik az üzleti világban kívánják folytatni pályájukat. Az autógyártó elsősorban a diplomás és nyelveket beszélő, államigazgatási tapasztalattal rendelkezőket várja soraiba - mondta Fórián István a cég vezérigazgató-helyettese sajtótájékoztatóján. A társaság 4100 munkavállaló mellé év végéig további 600 felvételét tervezi. A gazdasági minisztérium a "Váltás Program" keretében kívánja elősegíteni a közszféra dolgozóinak elhelyezkedését. Ennek érdekében létrehozták a www.munkaerotar.hu ingyenes online munkaerő közvetítő portált, amely kifejezetten az elbocsátott állami alkalmazottak, valamint a hirdetni kívánó cégek egymásra találását segíti. Kóka János gazdasági miniszter elmondta: a munkaügyi tárcával közösen egy 20 milliárd forintos pénzügyi keret előkészítésén dolgoznak, amely a vállalkozóvá válást kívánja támogatni. A tervek szerint a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével egy várhatóan 10 éves lejáratú, három éves türelmi idejű, a banki kamatoknál kedvezőbb feltételű hitelhez juthatnak mindazok, akik vállalkozóként szeretnék folytatni karrierüket.

Kiadás dátuma: 2006. augusztus

Tájékoztatjuk Tisztelt Előfizetőinket, hogy a megnövekedett adatmennyiség miatt 2006. októberétől TÖRVÉNYTÁR termékünket DVD adathordozón jelentetjük meg.

ONLINE ÁTÁLLÁS AKCIÓNK segítségével egyszerűen és gyorsan válthat TÖRVÉNYTÁR CD előfizetésének megfelelő TÖRVÉNYTÁR ONLINE szolgáltatásunkra, melynek ára megegyezik a CD formátumú termék díjazásával!

Azon előfizetőink, akiknek a DVD formátumra való átállás problémát okoz, 2006. november végéig INGYENESEN, adminisztrációs költség nélkül állhatnak át online szolgáltatáunkra!

Amennyiben szeretne online szolgáltatásra váltani, vagy egyéb kérdése, észrevétele van, kérjük vegye fel a kapcsolatot ügyfélszolgálatunkkal a 222-31-30 telefonszámon, vagy az opten@opten.hu e-mail címen.

Kiadás dátuma: 2006. augusztus

Idén az első félévben 77 cég ellen folyt felszámolási eljárás Békés megyében, tavaly ugyanebben az időszakban 109 volt ez a mutató. Érdekesség, hogy míg ebben a megyében javult e tekintetben a helyzet, országosan romló tendenciát lehet tapasztalni: tavaly az első félévben 4058, ebben az évben pedig 4414 felszámolási eljárást regisztráltak. Csökkent Békésben a végelszámolás alá vont vállalkozások száma (43-ról 30-ra), valamint azoké is, amelyek ellen végrehajtás folyt (310-ről 206-ra). Idén az első félévben 225 céget töröltek a megyében, tavaly ugyanekkor 172-őt.

Kiadás dátuma: 2006. július

A körbetartozások megszüntetésére a kormány módosítja a közbeszerzési törvényt, amely így védelmet nyújt az alvállalkozóknak a fővállalkozóval szemben - közölte a kormányszóvivő.

Batiz András elmondta: bevezetik az úgynevezett végső határidőt, ami azt jelenti, hogy legkésőbb a munka elvégzését követő nyolcadik napig a fővállalkozónak ki kell fizetnie alvállalkozóit. Amennyiben ezt nem teszi meg, az alvállalkozó inkasszót nyújthat be ellene. Ugyanez vonatkozik az alvállalkozók beszállítóira is.

A körbetartozás ellen az állam egyrészről úgy védekezhet, hogy maga is fizet. A törvénymódosítás segíti ugyan a körbetartozás felszámolását, azonban a cég-cég közötti tartozásokat nem küszöböli ki - közölte Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezető igazgatója.

Az Opten követelés-nyilvántartó rendszerében valamennyi magyar vállalkozás adatai megtalálhatók, a cég az Igazságügyi Minisztériumtól vásárolt hivatalos adatok alapján csaknem 700 ezer magyar vállalkozás valamennyi cégbíróságon bejegyzett adatát tartja nyilván. Ezek között szerepel jelenleg 30 ezer olyan cég is, melyekkel szemben egy vagy több jogos követelés áll fenn. Az induló adatbázis hamarosan másfélszeresére bővül és folyamatosan frissül, így minden eddiginél szélesebb adatbázissá növi ki magát.

A rendszer érdekessége, hogy a felhasználók is fölvihetnek új adósokat a listára, így maguk is hozzájárulhatnak az adatbázis tökéletesítéséhez. A rendszer ingyenes monitoring szolgáltatást is nyújt, vagyis értesíti a felhasználót ügyfeleinek adatváltozásáról. A csatlakozó szövetségek tagjai 10 ezer forint erejéig ingyenesen kérhetnek le mérlegadatokat és cégbíróságon bejegyzett hivatalos adatokat egy-egy cégről, és a keret erejéig információt kaphat az adott cég maximális hitelkeretéről, vagy csődesélyéről.

Kiadás dátuma: 2006. július

A közszférából elbocsátott tisztségviselők elhelyezkedését kívánja megkönnyíteni az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) és az Opten Informatikai Kft.

Az ÁFSZ Internetes címén "státuszváltozás" elnevezésű önálló menüponttal és erre a célra létrehozott budapesti szolgáltató irodával segíti a közszolgálatból felmentett dolgozók mielőbbi elhelyezkedését.

Az ÁFSZ portálon a "státuszváltozás" menüpont alatt egyrészt elérhető egy önéletrajzi adatbázis. Az itt akár otthonról is elhelyezett önéletrajzok között szabadon válogathatnak a munkáltatók, keresve a számukra szükséges munkaerőt, illetve könnyen, gyorsan kapcsolatba léphetnek az ajánlattevőkkel. A leépítésre kerülő közszolgálati dolgozók is kereshetnek a honlapon különféle állásajánlatok között. Ezek egy része közvetlenül hozzáférhető, másik részéhez - ahol ezt a munkáltatók kérik - a munkaügyi kirendeltség közreműködése szükséges.

A menüpont segítségével a különféle magán munkaerő közvetítők ajánlatai is közvetlenül elérhetők. A menüpont alatt részletes tájékoztató is olvasható a közigazgatásból leépítésre kerülők lehetőségeiről, a javasolt álláskeresési technikákról. A leépítésre kerülő köztisztviselőknek lehetőségük van továbbá egy számukra létrehozott szolgáltató centrum igénybevételére. Ide önálló ügyintézői létszámot csoportosított át az ÁFSZ.

Amennyiben az érdekelt kéri az iroda személyes találkozót szervez magán munkaerő közvetítőkkel, tanácsadó cégekkel. Segítséget ad átképzéshez, képzéshez. A vállalkozóvá válást segítik tanácsadással, képzéssel. A kereskedelmi bankok közreműködésével szeptember végétől a vállalkozóvá váláshoz kedvezményes hitel is igénybe vehető. Az Európai Unióhoz benyújtandó pályázatok előkészítéséhez, pályázatíráshoz, menedzseléshez is képzést kaphatnak például az erre vállalkozó jelentkezők. Az irodában rendelkezésre áll az infrastruktúra az önálló álláskereséshez. Az iroda állásbörzéket is szervez. A tájékoztató javasolja, hogy az érdekeltek már a felmentési idő alatt vegyék fel a kapcsolatot az irodával. Felhívja továbbá a figyelmet a prémium évek programra, valamint a különleges foglalkoztatási forma lehetőségeire.

A prémium évek program azoknak ad lehetőséget, akik legalább 25 évet dolgoztak a közszférában és 5 éven belül nyugdíj jogosultságot szereznek. A programban résztvevők a végkielégítés helyett választhatják, hogy 5 évig a korábbi illetményük 70 százalékában részesülnek, munkakörrel nem rendelkeznek és hetente legfeljebb 12 óra munkavégzésre oszthatók be. A másik forma a 10 éves közszolgálati jogviszony után vehető igénybe. Itt egy évig kapják meg a korábbi illetmény 70 százalékát, vállalniuk kell az elhelyezkedés érdekében a munkaerőpiaci szolgáltatásban való részvételt. Ebben az esetben is hetente legfeljebb 12 óra munkavégzésre oszthatók be ezek a dolgozók.

Kiadás dátuma: 2006. július

Opten: nem az adat az érték, hanem a szolgáltatás

Offenzív stratégiával nyomul előre az Opten Informatikai Kft. az online jogi és céginformációs szolgáltatások piacán. A cég a FigyelőNettel közösen elsőként jelentette meg ingyenesen a hatályos jogszabályok gyűjteményét illetve az összes Magyarországon bejegyzett cég alapadatát, és ugyancsak elsőként tette ingyenessé - érdekképviseleti szervezetek tagjai számára - követelés-nyilvántartó rendszerét. Tóth Tamás ügyvezető igazgató szerint azonban téved, aki azt hiszi, hogy nonprofit vállalkozásról van szó.

Lassan mindent ingyen adnak, hol ebben az üzlet?

Korántsem adunk mindent ingyen. A FigyelőNet honlapján megtalálható Törvénytár és Cégtár Light szolgáltatást bárki ingyen használhatja, de ezek az alapadatok biztos nem elegendőek a professzionális felhasználóknak, nekik elengedhetetlen hogy előfizessenek az emeltszintű szolgáltatásokra. Az ingyenes Törvénytárat azért indítottuk el, mert a Magyar Állam adósa volt az állampolgároknak a jogszabályok ingyenes közzétételével. A követelés-nyilvántartóval más a helyzet, a megbízható szolgáltatás minden adata ingyenes a csatlakozó szakmai szervezetek tagjai számára. Egy üzlet megkötését megelőzően nem elég azt ellenőrizni, hogy az illető cég szerepel-e a követelés-nyilvántartó rendszerben, hanem az érdemi döntés meghozatalához további információkat is érdemes beszerezni. Mi biztosítjuk az alaposabb utánanézés feltételeit, hiszen 700 ezer vállalkozás valamennyi cégbírósági adatát nyilvántartjuk és frissítjük, ide értve az leadott mérlegeiket és eredmény kimutatásaikat is. Ezek már fizetős szolgáltatások, de egy néhány százezres üzlet előtt érdemes elkölteni pár ezer forintot a partner ellenőrzésére, hiszen ez töredéke annak, amit veszíteni lehet egy rossz döntéssel.

Azért az mégsem természetes, hogy az állam feladatait - gondolok itt a jogszabályok megismerhetővé tételére vagy a körbetartozás felszámolására - egy magáncég oldja meg ingyen.

Szeretném leszögezni, hogy nem jótékonykodunk, világos üzleti érdekeink fűződnek ahhoz, hogy ezen az úton járjunk. A cégadatok az EU direktívái szerint hamarosan minden tagállamban ingyenesen hozzáférhetővé válnak. Ez a felszínes szemlélő számára azt is jelenthetné, hogy a szakma lehúzhatja a rolót. Ez azonban csak a felszín, annyit jelent csupán, hogy maga a cégadat nem lesz érték, de a feldolgozott cégadatokra és az azokra épülő szolgáltatásokra továbbra is megmarad a piaci igény. Más szóval mi nem adatot akarunk eladni, hanem adatbázisrendszereken és modelleken alapuló szolgáltatásokat. Az ügyfelek igényeinek minél teljesebb körű kiszolgálása érdekében született meg a cégelemzés szolgáltatásunk, mely online módon 30 másodperc alatt komplett – csődesélyt és javasolt maximális hitelkeretet tartalmazó – elemzést készít egy adott cégről. Hiába ismeri Ön egy cég mérlegét, ha nem tudja azt összehasonlítani más, az ágazatban vagy régióban működő cégek mérlegeivel, ez esetben ugyanis nem tudja objektíven megítélni leendő üzletfelét. Mi megoldjuk ezt is. Cégelemzésünk megmutatja, hogy egy adott cég pénzügyi mutatói a saját ágazatának többi cégéhez képest hol helyezkednek el. Informál arról is hogy mennyire hasonlít a cég mérleg szerkezete azokhoz a cégekhez, amelyek az ágazaton belül már tönkrementek, csőd, vagy felszámolási eljárás alá kerültek.

Hetente számos cég kerül valamilyen eljárás alá, mi biztosítja hogy a felhasználók naprakész információhoz jussanak?

A Cégtár adatainak heti frissítése mellett üzemeltetünk partnerfigyelő rendszert is, vagyis értesítjük az ügyfeleket a figyelt cégek bármely adatának változásáról. Hiába nézi meg valaki egy-egy cég tulajdonosi hátterét ingyen, ha szeretné tudni, hogy a tulajdonosoknak milyen más érdekeltségeik vannak, illetve ezen cégek ellen indult-e bármilyen eljárás, van-e velük szemben jogos követelés, akkor forduljon hozzánk, mi megmondjuk.

A követelésnyilvántartó rendszer léte Ön szerint megoldás a körbetartozások felszámolására?

Nyilvánvalóan nem kínál teljeskörű megoldást erre a szerteágazó problémára, de a gazdasági kapcsolatok biztonságosabbá tételét mindenképpen elősegíti. A megoldást a pénzügyi közvetítő rendszer, azaz a bankok és faktorcégek adhatják meg. Amit mi ehhez hozzáadhatunk, hogy ügyfeleinknek segítséget nyújtunk a követelésbehajtás, és faktoring szolgáltatás területén. A követelésnyilvántartás terén nagy előrelépés hogy számos szövetség, egyesület és kamara csatlakozik rendszerünkhöz, mely az ÉVOSZ-szal való együttműködésből nőtte ki magát. Meglepően eredményes a rendszernek már a puszta léte is. Tudni kell, hogy az adatbázis nemcsak cégbírósági és bírósági végrehajtási adatokból táplálkozik, hanem felkerülhetnek rá a nemfizetés károsultjai - vagyis a hitelezők - által beküldött, majd általunk ellenőrzött adatok is. A rendszerbe adósként történő bekerülés lehetősége már sokszor önmagában is elegendő hogy az adós rendezze tartozását a hitelező felé.

Kiadás dátuma: 2006. június

Egyéni felhasználók mellett egyre több érdekvédelmi szervezet ír alá együttműködési megállapodást arra vonatkozóan, hogy tagjaik ingyenesen vehessék igénybe követelésnyilvántartó szolgáltatásunkat.

A nehéz és könnyűipari területek, valamint különböző szolgáltatói csoportok mellett pénzintézeti vonalon is élénk érdeklődés mutatkozik a rendszer iránt.

Nemrégiben született megállapodás a Magyar Bankszövetséggel, a Faktoring Szövetséggel, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetséggel valamint további gazdasági ágazatokat képviselő szervezetekkel. A szövetségek tagjaik számára biztosítják a fontos kockázati információkat tartalmazó követelésnyilvántartó rendszer elérhetőségét.

Kiadás dátuma: 2006. június

Az Opten Kft. megvásárolta az Igazságügyi Minisztériumtól (IM) azokat a cégadatokat, melyek 1995 óta nem jelentek meg a Cégközlönyben. Ezeket betöltöttük a Cégtár Céginformációs rendszer adatbázisába. A változások több mint 100.000 céget érintenek, melyekre mostantól igaz, hogy az adataik megegyeznek az IM-ben nyilvántartott adatokkal.

Kiadás dátuma: 2006. június

Elvette a magyarok vállalkozó kedvét a választási kampány és a kormányprogram: 2006 második negyedévében az eddigi adatok szerint a szokásosnál kevesebb új cég alapult Magyarországon. Az első félévben a tavalyinál 344-gyel több, összesen 4400 cég került felszámolás alá, és 2001 óta nem volt olyan magas az eljárás alá vont cégek aránya mint idén az első félévben.

2006 első félévében összesen 4414 társaság került felszámolási eljárás alá Magyarországon, ez 9 százalékos növekedés 2005 hasonló időszakához képest. A tavalyi első félévhez képest a működő cégek száma csak szerény mértékben emelkedett, így romlott a felszámolt vállalkozások számát a működő cégekhez viszonyító mutató is: míg 2005 első felében a működő cégek 0,82 százaléka került felszámolás alá, addig 2006-ban ugyanez az érték már 0,88 százalék volt. „Ez a legmagasabb érték az Opten 1996-tól vezetett adatsorában, így feltételezhető, hogy a mutató az év végére meghaladja majd a 2003-as 1,66 százalékos rekordot is – nyilatkozta Tóth Tamás, cégünk ügyvezető igazgatója. Ugyancsak kiábrándító, hogy csőd, felszámolási és végelszámolási eljárás alá került cégek aránya nő, és az első félévben elérte a működő cégek számának 1,4 százalékát. Ez önmagában nem tekinthető intő jelnek – értékel az igazgató – hiszen a rekordot az általában jó évnek minősített 2001-es év tartja, akkor az 1,5 százalékot is meghaladta a mutató. Más mutatókkal együtt ugyanakkor ez is arra utal, hogy nehéz helyzetben vannak a vállalkozások.

Az adatok romlásában szerepet játszik a vállalkozási kedv megtorpanása is. A 2006 első felében alapított cégek számáról még nem teljes a kép, de a már közzétett adatok csökkenést vetítenek előre, vélhetőleg erősen lelassul a működő vállalkozások számának növekedése. Ez nem feltétlenül kedvezőtlen jelenség, hiszen Magyarországon szinte minden ágazatban lényegesen több cég működik, mint a nálunk fejlettebb országokban, és ez rányomja a bélyegét a magyar cégek tőkeellátottságára és versenyképességére is. Arra csak a harmadik negyedévben kapunk választ, hogy a visszaesést a kedvezőtlen kilátások okozták, vagy egyszerű kivárásnak vagyunk tanúi.

Némileg árnyalja a kedvezőtlen képet, hogy a működő cégek számához viszonyítva a megszűnőkét azt látjuk, hogy az idei első félév az elmúlt hét év csaknem legkedvezőbb adatát produkálta. Ez a mutató az ezredforduló óta szinte mindig 2,3 százalék fölött volt (2002-ben meghaladta a 3 százalékot is), most viszont alig 2 százalék, de a felszámolási és végelszámolási eljárások számának növekedése a mutató várható romlását vetíti előre.

2005 első felében rendkívüli módon megugrott a cégekkel szembeni végrehajtások száma – mondta el Tóth Tamás. Tavaly márciusig negyedévente általában néhány száz végrehajtást tettek közzé, azóta viszont 5-6 ezer is jut egy-egy negyedévre. Az igazgató szerint a jelenség mögött valószínűleg az APEH korábbinál következetesebb fellépése húzódik meg, hiszen például 2006 második negyedévében a 5640 végrehajtásból legalább 4726 esetben az adóhivatal volt a végrehajtást elrendelő fél.

A magyar vállalkozások nehéz helyzetéről, a lánc- és körbetartozások felhalmozódásáról árulkodnak cégünk követelésnyilvántartó rendszerének adatai is. A bármely szakmai szervezet tagjai számára - amely az Opten Kft-vel megállapodást kötött - ingyenesen elérhető rendszerben jelenleg több, mint 30 ezer negatív információ, nem fizetésről tanúskodó adat található. A nem fizetéses napok száma az adatok szerint emelkedik, és ennek a folyamatnak a legnagyobb vesztesei a kis és közepes méretű vállalkozások, amelyek nem ritkán már a „családi ékszer” bevonásával hidalják át a likviditási nehézségeket. Tóth Tamás, cégvezetőnk szerint tipikusnak mondható, hogy azok a vállalkozások, amelyeket megkeresnek azzal, hogy hamarosan bekerülnek a követelésnyilvántartóba, rendszerint elismerik a tartozást, és rövid időn belül kerül pénz a lejárt követelés kifizetésére is. „Nem tudjuk, csak gyanítjuk, hogy ilyenkor a családi, vagy baráti segítséget vesznek igénybe a kisebb vállalkozások” – mondta Tóth Tamás.

Az eljárások számának alakulása 2005 és 2006 első félévében

-	-	2005	2006
Működő vállalkozások	db	492.058	497.986
Csődeljárás	db	5	2
Felszámolási eljárás	db	4.058	4.414
Végelszámolási eljárás	db	2.330	2.563
Törlés (megszűnés)	db	9.373	10.247
Végrehajtás	db	7.463	12.565
Eljárás alá került cégek aránya	%		1,4
Felszámolás alá került cégek aránya	%	0,82	0,88

Kiadás dátuma: 2006. június

Minden szakma lehetőséget kap arra, hogy részt vegyen a magyar gazdaság kifehérítésében, és a körbetartozások rendszerének fölszámolásában, miután az Opten Kft. ingyenessé tette az ÉVOSZ-szal közösen megformált követelés nyilvántartó rendszerét.

Mától bármilyen szakmai szövetség, kamara, vagy más érdekvédelmi szervezet lehetővé teheti tagjai számára az Opten követelés-nyilvántartó rendszerének ingyenes használatát – jelentette be Tóth Tamás, az Opten Kft. ügyvezető igazgatója. Az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének tagjai máris ingyen használhatják a rendszert, és aláírta már a csatlakozásról szóló dokumentumokat számos egyéb szövetség, egyesület és kamara is.

„A lánctartozásokból eredő veszteségek mérséklésében nagyon fontos szerepet játszhatnak azok a szolgáltatók, amelyek a követelésekkel kapcsolatos kockázatok kezelésében segítik a szállítókat. Örvendetes, hogy hazánkban ez a piac is fejlődésnek indult” - nyilatkozta Pongorné Dr. Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára.

Az Opten rendszerében valamennyi magyar vállalkozás adatai megtalálhatók, a cég az Igazságügyi Minisztériumtól vásárolt hivatalos adatok alapján csaknem 700 ezer magyar vállalkozás valamennyi cégbíróságon bejegyzett adatát tartja nyilván. Ezek között szerepel jelenleg 30 ezer olyan cég is, melyekkel szemben egy vagy több jogos követelés áll fenn. Az induló adatbázis hamarosan másfélszeresére bővül és folyamatosan frissül, így minden eddiginél szélesebb adatbázissá növi ki magát. A felhasználók is fölvihetnek új adósokat a listára, így maguk is hozzájárulhatnak az adatbázis tökéletesítéséhez. A rendszer ingyenes monitoring szolgáltatást is nyújt, vagyis értesíti a felhasználót ügyfeleinek adatváltozásáról. A csatlakozó szövetségek tagjai 10 ezer forint erejéig ingyenesen kérhetnek le mérlegadatokat és cégbíróságon bejegyzett hivatalos adatokat egy-egy cégről, és a keret erejéig információt kaphat az adott cég maximális hitelkeretéről, vagy csődesélyéről.

„A Magyar Bankszövetségnek elemi érdeke, hogy megszűnjön a körbetartozások rendszere, ezért értelemszerűen támogatjuk a kezdeményezést” – nyilatkozta Nyers Rezső a Bankszövetség főtitkára. Nyers szerint az Opten adatbázisa a bankok számára elsősorban a hitelezési kockázat elemzése során lehet hasznos, hiszen a vállalkozások sokszor előbb adósodnak el beszállítóik felé, mint hogy elmulasszák az aktuális banki törlesztő részlet fizetését, ezért az Opten rendszere frissebb képet adhat egy vállalkozásról, mint a rosszul fizető adósokat tartalmazó BAR.

Kiadás dátuma: 2006. május

Örömmel adjuk hírül, hogy az Opten új, INGYENES szolgáltatást indít útjára, amely a hazánkban lévő munkanélküliség csökkentését, valamint a cégek reklámozását segítheti elő. Állásközvetítő szolgáltatásunk egy mindenki által interneten hozzáférhető online rendszer, ahol bármely cég egy regisztrációs bejelentkezés után berögzítheti az általa keresett személyre vonatkozó paramétereket. Az álláskeresők az így elhelyezett állások között böngészhetnek, valamint egy regisztrációt követően ők is elhelyezhetik önéletrajzukat a rendszerben.

Egy keresőprogram a beírt adatok alapján összehozza a lehetséges partnereket, és egy e-mailben tájékoztatja őket egymásról, így gyorsítva az egymásra találást.

Bármely cégnek, amely állásajánlatot helyez el rendszerünkben, felajánljuk azt a lehetőséget, hogy Cégtár Light rendszerünkben elhelyezzük az általa írt, kötött formájú bemutatkozó anyagot. Mivel országosan ismert Cégtár Light szolgáltatásunk az összes magyarországi cég (közel 700 000 cég) legfontosabb adatait tartalmazza, amelyben szintén ingyenesen kereshet bármely felhasználó, ezért ennek fontos kiegészítője lehet a cég saját ismertetője akkor, amikor egy felhasználó rátalál az ő cégére.

Reméljük szolgáltatásunk elnyeri tetszését, és hamarosan elégedett felhasználóink között üdvözölhetjük Önt is.

Kiadás dátuma: 2006. május

Elvette a magyarok vállalkozó kedvét a választási kampány és a kormányprogram: 2006 második negyedévében az eddigi adatok szerint a szokásosnál kevesebb új cég alapult Magyarországon. Az első félévben a tavalyinál 344-gyel több, összesen 4400 cég került felszámolás alá, és 2001 óta nem volt olyan magas az eljárás alá vont cégek aránya mint idén az első félévben.

2006 első félévében összesen 4414 társaság került felszámolási eljárás alá Magyarországon, ez 9 százalékos növekedés 2005 hasonló időszakához képest. A tavalyi első félévhez képest a működő cégek száma csak szerény mértékben emelkedett, így romlott a felszámolt vállalkozások számát a működő cégekhez viszonyító mutató is: míg 2005 első felében a működő cégek 0,82 százaléka került felszámolás alá, addig 2006-ban ugyanez az érték már 0,88 százalék volt. „Ez a legmagasabb érték az Opten 1996-tól vezetett adatsorában, így feltételezhető, hogy a mutató az év végére meghaladja majd a 2003-as 1,66 százalékos rekordot is – nyilatkozta Tóth Tamás, cégünk ügyvezető igazgatója. Ugyancsak kiábrándító, hogy csőd, felszámolási és végelszámolási eljárás alá került cégek aránya nő, és az első félévben elérte a működő cégek számának 1,4 százalékát. Ez önmagában nem tekinthető intő jelnek – értékel az igazgató – hiszen a rekordot az általában jó évnek minősített 2001-es év tartja, akkor az 1,5 százalékot is meghaladta a mutató. Más mutatókkal együtt ugyanakkor ez is arra utal, hogy nehéz helyzetben vannak a vállalkozások.

Az adatok romlásában szerepet játszik a vállalkozási kedv megtorpanása is. A 2006 első felében alapított cégek számáról még nem teljes a kép, de a már közzétett adatok csökkenést vetítenek előre, vélhetőleg erősen lelassul a működő vállalkozások számának növekedése. Ez nem feltétlenül kedvezőtlen jelenség, hiszen Magyarországon szinte minden ágazatban lényegesen több cég működik, mint a nálunk fejlettebb országokban, és ez rányomja a bélyegét a magyar cégek tőkeellátottságára és versenyképességére is. Arra csak a harmadik negyedévben kapunk választ, hogy a visszaesést a kedvezőtlen kilátások okozták, vagy egyszerű kivárásnak vagyunk tanúi.

Némileg árnyalja a kedvezőtlen képet, hogy a működő cégek számához viszonyítva a megszűnőkét azt látjuk, hogy az idei első félév az elmúlt hét év csaknem legkedvezőbb adatát produkálta. Ez a mutató az ezredforduló óta szinte mindig 2,3 százalék fölött volt (2002-ben meghaladta a 3 százalékot is), most viszont alig 2 százalék, de a felszámolási és végelszámolási eljárások számának növekedése a mutató várható romlását vetíti előre.

2005 első felében rendkívüli módon megugrott a cégekkel szembeni végrehajtások száma – mondta el Tóth Tamás. Tavaly márciusig negyedévente általában néhány száz végrehajtást tettek közzé, azóta viszont 5-6 ezer is jut egy-egy negyedévre. Az igazgató szerint a jelenség mögött valószínűleg az APEH korábbinál következetesebb fellépése húzódik meg, hiszen például 2006 második negyedévében a 5640 végrehajtásból legalább 4726 esetben az adóhivatal volt a végrehajtást elrendelő fél.

A magyar vállalkozások nehéz helyzetéről, a lánc- és körbetartozások felhalmozódásáról árulkodnak cégünk követelésnyilvántartó rendszerének adatai is. A bármely szakmai szervezet tagjai számára - amely az Opten Kft-vel megállapodást kötött - ingyenesen elérhető rendszerben jelenleg több, mint 30 ezer negatív információ, nem fizetésről tanúskodó adat található. A nem fizetéses napok száma az adatok szerint emelkedik, és ennek a folyamatnak a legnagyobb vesztesei a kis és közepes méretű vállalkozások, amelyek nem ritkán már a „családi ékszer” bevonásával hidalják át a likviditási nehézségeket. Tóth Tamás, cégvezetőnk szerint tipikusnak mondható, hogy azok a vállalkozások, amelyeket megkeresnek azzal, hogy hamarosan bekerülnek a követelésnyilvántartóba, rendszerint elismerik a tartozást, és rövid időn belül kerül pénz a lejárt követelés kifizetésére is. „Nem tudjuk, csak gyanítjuk, hogy ilyenkor a családi, vagy baráti segítséget vesznek igénybe a kisebb vállalkozások” – mondta Tóth Tamás.

Az eljárások számának alakulása 2005 és 2006 első félévében

-	-	2005	2006
Működő vállalkozások	db	492.058	497.986
Csődeljárás	db	5	2
Felszámolási eljárás	db	4.058	4.414
Végelszámolási eljárás	db	2.330	2.563
Törlés (megszűnés)	db	9.373	10.247
Végrehajtás	db	7.463	12.565
Eljárás alá került cégek aránya	%		1,4
Felszámolás alá került cégek aránya	%	0,82	0,88

Kiadás dátuma: 2006. július